ORBÁNNAK MENNIE KELL

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2016.03.01.

Ezelőtt úgy huszonnyolc évvel hangzott el a "mennie kell!" szófordulat, igaz egy sokkal fajsúlyosabb politikussal kepcsolatban.
Az érintett megöregedett, nehezen reagált a külvilág változásaira, és nem lelkesedett Gorbacsovért, akiért akkor pedig lelkesedni illett.
Gorbacsov ült a fán, csőrében a sajttal és a fa alatt ott dícsérték agyba-főbe páratlan énekhangját a nyugatiak, ennek nyomán aztán a hazai értalmiség, közöttük a reformkommunisták is, akik részben illúzióik valóraváltása, részben az utukban álló öregek eltávolításának reménye miatt szerették a foltosfejű pártfőtitkárt.
Ha belegondolok, lehet, hogy kicsit elkapkodták ezt a mennie kell dolgot, az Öreg még hetven százalékon üzemelő aggyal is tisztábban látta a helyzetet, mint szerény képességű utódai...

Orbánnal persze nem ez a helyzet, számára az idő valóban megérett a távozásra, talán ez az utolsó pillanat, mikor még felidézheti magában a hajdani kasszasiker film címét: "Fogd a pénzt és fuss!"
Pedig maga is előszeretettel alkalmazta a film kissé megváltoztatott címét, az ő mozijának címe az, hogy "Fogd a pénzt és kuss!"

Hogy nagyokat rúg politikai ellenfeleibe, ez senkit nem zavar, láthatólag még az ülepen rúgottak jelentős részét sem, hiszen materialisták: a lé határozza meg náluk a tudatot, a hívek meg attól hívek, hogy hívők: hisznek minden kimondott szóban.
Ezt persze nem hánytorgathatjuk fel Orbánnak - ő megmondta, nem azt kell nézni, amit mond, hanem amit csinál.
De ettől a hívő hisz, a materialista meg számolgatja a matériát, aztán elégedetten hátradől, ha megfelelő ellenértéknek tartja az általa végzett szolgálatokért.

A baj mindig belülről indul, amikor a csatlósok úgy érzik, hogy a Lánglelkű tevékenysége veszélyezteti a bevételeiket.

ITT OLVASHATÓ