IRRACIONÁLIS TUDATLANSÁG - AVAGY MI HASZNA VAN TÁJÉKOZOTTNAK LENNI EGY TÖMEGDEMOKRÁCIÁBAN?

MAGYAR NARANCS - LIBERÁLIS SZEMMEL  - REPUBLIKON BLOG
Szerző: Madlovics Bálint
2016.07.01.

...A közgazdaság- és politikatudomány régóta ismeri a racionális tudatlanság jelenségét. Ez röviden a következőt jelenti. Egy állampolgár az egyéni érdekei alapján dönt. Akkor jár el racionálisan, ha egy döntés meghozatala előtt a kínálkozó alternatívákat egyfajta költség-haszon elemzésnek veti alá, azaz számba veszi, hogy az egyes lehetőségektől mennyi hasznot remélhet, illetve mekkora költséggel járnak, és végül ezeket egybevetve hozza meg a döntését.

Ezen a ponton azt gondolhatnánk, hogy a Brexit-ügyben nem tájékozódó, de mégis szavazó polgárok irracionálisak voltak: az alternatívák mérlegelése nélkül döntöttek. De ez tévedés. Egy állampolgár érvelhet ugyanis úgy, hogy neki végső soron csak egy szavazata van – azaz az egyéni ráhatása egy végeredményre elenyésző. Ezzel szemben ahhoz, hogy tájékozott legyen, rengeteg időt és energiát kéne arra áldoznia, hogy kövesse a híreket, meghallgassa a különböző politikusi és szakértői nyilatkozatokat, netán utána is olvasson az adott kérdésnek és így tovább. Épp ezért – és erről szól a racionális tudatlanság – az egyén szempontjából egyszerűen nem éri meg tájékozottnak lennie: a haszon, amit a hosszas mérlegelés alapján leadott szavazata révén remélhet, a költségeihez képest aránytalanul kicsi.

Nem a fönt idézett brit férfit kell tehát kinevetni azért, mert úgy vélte: a szavazata úgysem fog számítani. Nem is azokat a milliókat kell lehülyézni, akik nem tájékozódtak a szavazás előtt. Sőt: valójában sokkal inkább a többiek viselkedése szorul magyarázatra. Miért törekszik valaki arra, hogy tájékozottan szavazzon? Mi haszna van tájékozottnak lenni egy tömegdemokráciában? Avagy végső soron: miért irracionális a tudatlanság?

ITT OLVASHATÓ