MENETREND

GÉPNARANCS
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: György
2016.10.06.

Bizony az idő ettől az elmúlt vasárnaptól kezdve már sürget. Az elkövetkező parlamenti választásokig már két esztendő sincs hátra. A demokratikus ellenzéknek – mert minden ellenkező híreszteléssel szemben Magyarországon van ilyen – alaposan össze kell szednie magát, ha rendszerváltásra készül 2018-ban.

Kérdezheti bárki, hogy mit is értek demokratikus ellenzék alatt, és kiket oda tartozóknak? Nos, demokratikus ellenzék alatt értem mindazokat a politikai szervezeteket és civil csoportosulásokat, akik abban érdekeltek, hogy az Orbán nevével fémjelzett, illiberális rendszertől megszabaduljanak – békés, demokratikus úton és eszközökkel!

Ide tartozik minden olyan párttag, szimpatizáns és egyéb támogató, aki nem csak célul tűzte ki magának az előzőekben említetteket, hanem részt is vesz annak megvalósításában!

A minapi érvénytelen népszavazás eredménye kizárólag az érvénytelenség. Az Alaptörvényben is rögzített részvételi arány-küszöböt az a Fidesz-KDNP pártszövetség, amely ezt az 50 százalék + 1 szavazatos kritériumot létrehozta, az általa kezdeményezett referendumon képtelen volt átlépni! Így aztán a vasárnapi népszavazás érvénytelen.

Ebből következően abból semmilyen eredményességet megállapítani nem lehet, sőt, a csak egy Vas megyényi érvényesség országosan, ami tényként azt mutatja, hogy a milliárdos költségeket felemésztő, úgynevezett kvótanépszavazás megbukott!

Győzelemként értékelni ezt a kudarcot éppen olyan hazugság, mint azt állítani, hogy Magyarország jobban teljesít, akkor, amikor számtalan, társadalmi, gazdasági mutató azt rögzíti, hogy a sor végén kullogunk!

Nos, a hátra lévő időben ettől az illiberális rendszertől más már nem is várható, mint hazugság, hazugság hátán a populista kommunikációs zenebonában, a habonyizált lakájmédia hangszerelésével előadott népbutító előadások sorozata. Mellékelve majd közönség-kábító, mézesmadzagos cukiságokkal, bérfejlesztő beetetésekkel és adócsökkentésekkel, népszerű, tömegeket bódító intézkedésekkel – ha kell, újabb hatalomerősítő törvényhozási dömpingekkel.

Az pedig még kérdés, hogy a nemzeti radikális jobboldal mennyire fog összegyógyulni 2018-ra – hogyan és miként, már csak idő kérdése.

De mindezeknél most sokkal fontosabb, hogy mi lesz a demokratikus ellenzék sorsa...

ITT OLVASHATÓ