Szerző: Berlinger Edina
2017.02.09.
Ezen a héten – s csupán erre az alkalomra, egyetlen írás erejéig – változtatunk állandó publikációs gyakorlatunkon, s már a megjelenés hetében közzé tesszük aktuális nyomtatott kiadásunk egyik legfontosabb cikkét. Tesszük ezt azért, mert meggyőződésünk szerint a 24. órában érkezik a figyelmeztető szó.
Szerzőnk aprólékos gonddal okadatolt, valós számadatokon alapuló, pontos számításokat prezentáló írása ugyanis arra a dermesztő eredményre jut, hogy a budapesti olimpia megrendezése menthetetlen gazdasági katasztrófahelyzetbe sodorná Magyarországot.
Lapunk nem titkolt szándéka e rendkívüli közléssel, hogy olvasóinkat az olimpiai népszavazást követelő NOlimpa-beadvány aláírására serkentse, mert meggyőződésünk, hogy egy ekkora kiadás vállalása közös döntést igényel.
A személyes pénzügyekkel foglalkozó kézikönyvek szerint a szegényekre leselkedő egyik legnagyobb veszély az, hogy amint pénzhez jutnak, zsigeri impulzusok hatására rögtön elszórják értelmetlen presztízsjavakra. Minél szegényebb valaki, annál nagyobb késztetést érezhet arra, hogy látványos költekezésbe kezdjen (plazmatévé, legújabb okostelefon, márkás tornacipő stb.) – félretéve minden józan megfontolást. Ez persze katasztrofális pénzügyi következményekkel jár, hiszen nem marad pénz az igazán fontos dolgokra, egyúttal a szegénységet is bebetonozza.
Hasonló csapdába kerülhetnek a szegény, nagy álmokat dédelgető, de viszonylag kevés önismerettel és önuralommal rendelkező kis országok is, legjobb példa erre Magyarország esete az olimpiával. A kézikönyvek mindenesetre azt tanácsolják, hogy a nagyobb beruházásokról semmiképpen ne döntsünk egyedül, gyorsan és érzelmi alapon. Ezzel az írással a közösségi, átgondolt és észérveken alapuló döntéshozatalt szeretném támogatni azzal, hogy áttekintem a tervezett budapesti olimpia pénzben kifejezhető költségeit és bevételeit. Az olimpiához kétségkívül számos olyan hatás is kapcsolódik, ami meghatározó lehet mind az érzelmi viszonyulás, mind a racionális döntéshozatal szempontjából, de csak nehezen vagy egyáltalán nem számszerűsíthető (országimázs, hazai pálya előnye, környezetrombolás, korrupció stb.). Ezeket a kérdéseket most félretesszük...
Szerzőnk aprólékos gonddal okadatolt, valós számadatokon alapuló, pontos számításokat prezentáló írása ugyanis arra a dermesztő eredményre jut, hogy a budapesti olimpia megrendezése menthetetlen gazdasági katasztrófahelyzetbe sodorná Magyarországot.
Lapunk nem titkolt szándéka e rendkívüli közléssel, hogy olvasóinkat az olimpiai népszavazást követelő NOlimpa-beadvány aláírására serkentse, mert meggyőződésünk, hogy egy ekkora kiadás vállalása közös döntést igényel.
A személyes pénzügyekkel foglalkozó kézikönyvek szerint a szegényekre leselkedő egyik legnagyobb veszély az, hogy amint pénzhez jutnak, zsigeri impulzusok hatására rögtön elszórják értelmetlen presztízsjavakra. Minél szegényebb valaki, annál nagyobb késztetést érezhet arra, hogy látványos költekezésbe kezdjen (plazmatévé, legújabb okostelefon, márkás tornacipő stb.) – félretéve minden józan megfontolást. Ez persze katasztrofális pénzügyi következményekkel jár, hiszen nem marad pénz az igazán fontos dolgokra, egyúttal a szegénységet is bebetonozza.
Hasonló csapdába kerülhetnek a szegény, nagy álmokat dédelgető, de viszonylag kevés önismerettel és önuralommal rendelkező kis országok is, legjobb példa erre Magyarország esete az olimpiával. A kézikönyvek mindenesetre azt tanácsolják, hogy a nagyobb beruházásokról semmiképpen ne döntsünk egyedül, gyorsan és érzelmi alapon. Ezzel az írással a közösségi, átgondolt és észérveken alapuló döntéshozatalt szeretném támogatni azzal, hogy áttekintem a tervezett budapesti olimpia pénzben kifejezhető költségeit és bevételeit. Az olimpiához kétségkívül számos olyan hatás is kapcsolódik, ami meghatározó lehet mind az érzelmi viszonyulás, mind a racionális döntéshozatal szempontjából, de csak nehezen vagy egyáltalán nem számszerűsíthető (országimázs, hazai pálya előnye, környezetrombolás, korrupció stb.). Ezeket a kérdéseket most félretesszük...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.