Szerző: Vorák Anita
2017.02.23.
a pénz többi része sehol sem jelenik meg a vagyonnyilatkozataiban.
A fideszes Farkas Sándorról van szó, aki nem tartozik sem a sokat szereplő, sem a legvagyonosabb képviselők közé. A képviselőség mellett azonban meglehetősen aktív a politikai és az üzleti életben is: vezeti a csongrádi Fideszt, kormánybiztos, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke.
Farkas azzal magyarázta a 1,5 milliárdos különbséget, hogy minden évben csak az arra az évre megítélt támogatásból már megkapott pénzeket vallotta be, a később kifizetetteket nem. Arra a felvetésünkre, hogy így viszont a támogatás egy része sehol sem jelenik meg a nyilatkozataiban, annyit felelt: „Ha most beírok 300 millióval többet, mi van akkor? Semmi.”
Ez azért komoly probléma, mert a vagyonnyilatkozati rendszer célja éppen az lenne, hogy követhetővé tegye a képviselők anyagi gyarapodását. A Direkt36 több cikkben foglalkozott már a képviselő vagyonnyilatkozatok hiányosságaival. A legfrissebb bevallások pedig ismét rámutatnak, hogy a rendszer lazasága miatt nem tudja betölteni feladatát. A nyilatkozatok kitöltésének szabályai nem teljesen egyértelműek, ami miatt könnyű hibázni. Aki pedig szándékosan közöl félrevezető információkat, annak nem kell szembenéznie semmilyen komolyabb retorzióval.
Másfél milliárddal kevesebb lett. Maradhat?
Az országgyűlési képviselőknek a vagyonnyilatkozatuk utolsó pontjában kell feltüntetniük, hogy kaptak-e akár a saját nevükben, akár cégeiken keresztül uniós vagy állami támogatást. Ez lehet akár egy vállalkozásfeljesztési uniós pályázatból származó támogatás is, de a vagyonnyilatkozatokban leggyakrabban a különféle agrártámogatások bukkannak fel. Akinek földbirtoka van, vagy a mezőgazdasághoz más módon köthető tevékenységet végez (például méhészkedik), az különböző jogcímeken részesülhet támogatásból...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.