2017. március 6., hétfő

AZ IGAZGYÖNGY, MINT MUNKÁLTATÓ

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. Ritók Nóra
2017.03.05.

1999-ben az Igazgyöngy még velem, az alapítóval indult… ma pedig harmincegy munkatársam van. Ennyien dolgoznak munkaviszonyban az alapítványnál, mellettük vannak páran megbízási szerződéssel is, és nagyon sokan segítenek önkéntes munkában.

Magam sem tudom, hogy sikerül, de fenn tudunk maradni valahogy. Tizenegy embernek van kiszámítható bére, akik az iskolai részben dolgoznak, mégis, a többiek is biztonságban érezhetik magukat. Máshogy nem tudnák ezt a munkát eredményesen végezni. Máshogy nem lehetne. Persze nekem ez iszonyatos teher, de valahogy sikerül cipelnem. Mert vannak, akik segítenek.

Először csak az iskola volt…az alapítvány a fenntartói feladatokat látta el. A művészeti iskola is folyamatosan gyarapodott, hat településig, 550 körüli tanulólétszámig. Tovább nem akartunk bővülni, a minőségre koncentráltunk. Ennek megfelelő létszámú lett a pedagógusok száma, és a szükséges segítők, iskolatitkár, asszisztens is. Az alapítványi művészeti iskola képzését az állam támogatja, korábban normatívával, most a bérekkel, folyamatosan csökkentve a támogatás mértékét az évek során. A tanulói létszámban jelenlevő magas arányú hátrányos helyzetű gyermek, és a magas szintű pedagógiai munka lehetőséget adott eddig egy kiegészítő támogatásra, épp most készülünk beadni egy kérelmet erre az EMMI-hez. Reménykedünk, hogy elismerik a nemzetközi szinten is eredményes munkát, mely mögött sikeres, az integrációt segítő módszertan is áll. (Ezt egyébként sikerrel építjük be a tankerülettel való együttműködésben itt, a járás állami iskolákban, és bevonódunk az egyetemek által koordinált új oktatásfejlesztési pályázatokba is, ami a beépülés új lehetőségeit nyithatja.)

Az iskolában hat főállású, két óraadó tanár és három segítő munkatárs van. A bérüket tehát kapjuk, az útiköltség, anyagköltség, stb. előteremtése az alapítvány feladata. (Ehhez járulnak hozzá a tanulói befizetések, illetve az „örökbefogadó” támogatások.) Legutóbb fél állásban egy pszichológus is csatlakozott a csapathoz.

Az alapítvány szociális munkája folyamatosan bővült. Eleinte csak a családokon próbáltunk segíteni, aztán nyolc éve, mikor sikerült az esélyteremtő modell stratégiáját felállítani, célzott munkába kezdtünk. Az állásokra akkor még munkaügyis támogatások, és pályázatok adtak lehetőséget:

Bejegyezte: dátum:

1 megjegyzés:

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)