Szerző: SZEKA
2018.02.17.
A Fidesz olyan erősnek mutatja magát a választási kampány startjánál, hogy azt gondolhatnánk, akár egyenlő feltételeket is biztosíthatna ellenfeleinek, és még így is simán nyerhetne. Ehelyett ott sérti az esélyegyenlőség elvét, ahol csak tudja. Elképzelhető, hogy a kormánypártiak mégsem bíznak abban, hogy egy tisztességes versengésben győztesek lehetnének? Az biztos, hogy könnyű erőt mutatni olyankor, amikor az ellenfeleidnek nincsenek meg azok a lehetőségei, mint neked, ugyanakkor tudnod kell, a győzelem értéke sem lesz olyan, mint egy korrekt versengés esetében. Ez utóbbi körülmény azonban úgy tűnik, nem igazán zavarja a kormánypártot.
Orbán Viktor és kommunikációs háttércsapata lényegében már 2015-ben eldöntötte, hogy a migráció kérdését helyezi a 2018-as parlamenti választások középpontjába. Elég abszurd dolog három évre előre meghatározni, mire fókuszáljon egy kormány kommunikációja, ám a Fidesz jó előre eldöntötte, hogy ha a fene fenét eszik, akkor is a menekültellenes érzelmek felkorbácsolásával teremti meg az alapot saját választási kampányához. A kerítésépítés, a civilek elleni támadások, a Brüsszel elleni kampány, majd Soros György, mint főgonosz bevonása a közbeszédbe egy nagyon tudatos kommunikációs stratégia építőelemei voltak.
A végső cél az volt, hogy olyan ellenfelelt találjon magának a Fidesz néhány hónappal a választások előtt, aki nincs jelen valójába a magyar közéletben, nincs kézzel fogható politikai tevékenysége hazánkban, így nincs is mód arra, hogy érdemben reagáljon a kormány hisztériakeltésére. Soros György arra jó, hogy mindenkit be lehet sorolni a hazai ügynökei közé, aki nem tetszik a kormánynak. Így a hazai civilek, a politikai pártok, az EU intézményei, sőt az ENSZ is Soros-szervezetként jelennek meg Orbán Viktor és vazallusai kommunikációjában. Szellemet teremtettek maguknak a kormány emberei, és mint köztudott, szellemekkel hadakozni sokkal veszélytelenebb, mint valós ellenfelekkel.
A Soros György személye köré épített lidércvilág azért rendkívül hasznos a kormánypárt számára, mert az amerikai milliárdosra hivatkozva ki lehet kerülni lényegében minden konfliktust, melyeket a valósággal való szembesülés gerjesztene. Soros Györggyel nem lehet és nem is kell vitatkozni a magyar egészségügyről, oktatásról, államadósságról, korrupcióról, netán elvándorlásról. Az ellenzéki pártok csak hadd szervezzenek vitaesteket, ütköztessenek érveket a fent említett témák kapcsán, próbálják meg győzködni a választókat, hogy ők képesek lennének úrrá lenni a gondokon, a Fidesz addig hűvös tekintettel méregeti ezeket a Soros Györgynek dolgozó politikusokat, és kedvük úgy tartja, ráadásként rázendítenek egyik migránsozós nótájukra.
A Fidesz azáltal képes uralni a közbeszédet, hogy nem beszél egy nyelvet az ellenfeleinek tartott civilekkel, nemzetközi szervezetekkel, valamint a hazai ellenzék képviselőivel. A pártközpontból kiadott propagandaszövegeket mondják fel helyi és országos politikusai, sőt már azt is előre a szájukba adják, hogy a kellemetlenkedő újságírók kérdéseire milyen sablonválaszt kell kipréselniük magukból. A Fidesz olyan politikusnak látszó robothadsereggel rohanja le az országot, amelynek egyetlen feladata, hogy erőt demonstráljon. A valós párbeszédnek és egyéni gondolatoknak nincs helyük ilyen gépezetben, így azok a kormánypártiak, akik mutatnak némi kreativitást, előbb-utóbb kegyvesztettek lesznek a legfőbb hadúr szemében...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.