Szerző: Híres ember
2018.06.19.
Annak idején Kopp Mária, magyar orvos, pszichológus, egy magán beszélgetésben azt mondta, hogy Európát nem a harmadik világháborútól, hanem a semmittevésben felnövő, saját kontrollálatlan vágyainak odavetett generációktól félti.
Sajnos felnőtt egy olyan generáció melynek egy részét nem lehet feladatokkal terhelni, mert ö azt unja, s mindjárt tovább áll! Ezek a fiatalok mivel kitartó munkát se az iskolában, se az életben nem végeztek ezért nem is tudnak maguknak parancsolni, más véleményét még kevésbé elfogadni, így a házasságban, családi életben, de a munkahelyen is nagyon sok kudarccal találkozva megkeserednek. Érdemes az alábbi írást ilyen szempontból elolvasni! Ne okozzunk szeretetből, könnyelműségből maradandó kárt gyermekeinknek!!
Szomorú szívvel, Csaba t.
A mostani kor otthonaiban van jelen ez a csendes, de annál szomorúbb tragédia, mely a szemünk láttára ragadja el a nekünk legkedvesebbet: a gyermekeinket. Gyermekeink ugyanis szörnyű mentális állapotban vannak!
A legutóbbi 15 év statisztikájából egyértelműen kiviláglik, hogy a gyermekek pszichológiai rendellenességei egészen elképesztő mértéket öltenek: – minden ötödik gyerek mentális rendellenességben szenved,- a figyelemhiányos rendellenességek száma 43%-kal nőtt,- a serdülőkori depressziós betegségek száma 37%-kal nőtt,- a 10-14 évesek gyermekek körében az öngyilkossági arány 200%-kal nőtt.
Igen, az a valóság, hogy, bár fáj ezt saját magunknak is bevallani, mi, szülők vagyunk a hibásak, nekünk kell segíteni a gyermekünknek. A modern kor gyermekei nem élik meg az egészséges gyermekkor élményét, amihez tartozik például:
- érzelmileg elérhető, megközelíthető szülők,
- egyértelműen meghatározott határok és erkölcsi minta, felelősség,
- kiegyensúlyozott étrend és megfelelő mennyiségű és minőségű alvás,
- megfelelő mennyiségű szabadban eltöltött aktív mozgás,
- kreatív játékok, a közös, önfeledt szabadidő eltöltése.
- egyértelműen meghatározott határok és erkölcsi minta, felelősség,
- kiegyensúlyozott étrend és megfelelő mennyiségű és minőségű alvás,
- megfelelő mennyiségű szabadban eltöltött aktív mozgás,
- kreatív játékok, a közös, önfeledt szabadidő eltöltése.
Ehelyett a gyerekek ezt látják:
- örökké elfoglalt szülők,
- a végletekig kényeztető szülők, akik mindent megengednek a gyermeküknek,
- az érzés, hogy „nem kellesz senkinek”,
- kiegyensúlyozatlan étrend és hiányos alvás,
- „otthonülős” életmód.
- végtelen stimuláció, technológiára alapuló szórakoztató eszközök hada,
- az igények azonnali kielégítése.
Hogyan lenne lehetséges, hogy ilyen körülmények között egy mentálisan egészséges gyerek nőjön fel? Természetesen sehogy…- Az emberi természetet nem lehet megvezetni, becsapni: a szülői nevelést nem lehet megkerülni sehogy sem. Ahogy látjuk, ennek hiánya egyszerűen szörnyűségekhez vezet. Az igazi gyermekkor elvesztéséért, vagy meg nem éléséért később hatalmas árat fizet maga az áldozat: az érzelmi jóléte kerül veszélybe.
Ha azt szeretnénk, hogy gyermekünknek valóban egészséges és önfeledt gyermekkora legyen, akkor vissza kell térnünk egészen az alapokig. Még nem késő!
- örökké elfoglalt szülők,
- a végletekig kényeztető szülők, akik mindent megengednek a gyermeküknek,
- az érzés, hogy „nem kellesz senkinek”,
- kiegyensúlyozatlan étrend és hiányos alvás,
- „otthonülős” életmód.
- végtelen stimuláció, technológiára alapuló szórakoztató eszközök hada,
- az igények azonnali kielégítése.
Hogyan lenne lehetséges, hogy ilyen körülmények között egy mentálisan egészséges gyerek nőjön fel? Természetesen sehogy…- Az emberi természetet nem lehet megvezetni, becsapni: a szülői nevelést nem lehet megkerülni sehogy sem. Ahogy látjuk, ennek hiánya egyszerűen szörnyűségekhez vezet. Az igazi gyermekkor elvesztéséért, vagy meg nem éléséért később hatalmas árat fizet maga az áldozat: az érzelmi jóléte kerül veszélybe.
Ha azt szeretnénk, hogy gyermekünknek valóban egészséges és önfeledt gyermekkora legyen, akkor vissza kell térnünk egészen az alapokig. Még nem késő!
Íme, ezeket kell a szülőknek megtenni:
- Állítsunk fel korlátokat, közben ne feledjük: mi a gyermekeink szülei és nem barátai vagyunk.
- Azt biztosítsuk a gyermekünknek, amire szüksége van, és ne azt, amit szeretne. Nem kell félni nemet mondani az igényeire, ha azok ellentétben állnak a szükségessel.
- Biztosítsunk számára egészséges ételeket és korlátozzuk a nassolást.
- Naponta legalább egy órát töltsünk a természetben.
- A családi, közös vacsora alatt felejtsük el az elektronikai eszközök nyomogatását.
- Rendes, asztali játékokkal játsszon a gyerek.
- Minden napra kapjon a gyerkőc valamilyen feladatot, például: beágyazás, a játékok összeszedése játék után, kiteregetés, táskák elrendezése, megterítés stb.
- Minden nap ugyanabban az időben feküdjön le a gyermek, és tiltsuk meg neki, hogy az ágyba vigye a különböző eszközöket, tárgyakat.
- Tanítsuk meg a gyermekünknek a felelősségtudatot és az önállóságot. A kis sikertelenségektől ne védjük meg őket. Ezzel megtanítjuk megbirkózni a nehézségekkel, leküzdeni az akadályokat.
- Ne csomagoljuk össze, illetve hozzuk a gyermek helyett az iskolatáskát. Ne vigyük neki az iskolába az otthon hagyott ételt, házi feladatot stb. Ha elmúlt 5 éves, ne tisztítsuk meg neki a banánt se. Tanítsuk önállóságra. Tanulja meg, mi az a türelem, és adjunk neki esélyt, hogy a szabad idejét valóban szabadon töltse el. Ezalatt kissé unatkozhat, mely arra sarkallja majd, hogy alkotó tevékenységet végezzen.- Az élet ne csak szórakozásból álljon.
- Ne vegyük körül gyermekünket állandóan technikával, hogy addig se unatkozzon.
- Semmilyen oda nem való tárgy se legyen az asztalon, amikor étkezésről van szó. Akkor sem, ha autóban vagy étteremben ül, vagy akár az üzletben vagyunk vele. Ezzel arra ösztönözzük a gyermek agyát, hogy gondolkozzon és kitaláljon valami unaloműzőt.
- Legyünk ne csak fizikálisan, de emocionálisan is elérhetőek gyermekünk számára. Tanítsuk meg gyermekünknek, mik is azok a szociális készségek.
- Ne a telefonon lógjunk, gyermekünkkel beszélgessünk.
- Tanítsuk meg gyermekünknek, hogyan birkózzon meg a haraggal és az ingerültséggel.
- Tanítsuk meg gyermekünket kezet fogni, helyet átadni, megosztani valamit, együttérezni, illetve megfelelően viselkedni az asztalnál, vagy beszélgetés közben.
- Tartsuk vele az érzelmi kapcsolatot: nevessünk rá, pusziljuk meg, csiklandozzuk meg, olvassunk neki, táncoljunk vele, ugráljunk vele, kússzunk-másszunk együtt.Változtatni kell eddigi szemléletünkön, különben az egész utánunk következő generáció pirulákon fog élni. Még nem késő, de az idő egyre csak fogy és fogy...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.