Szerző: HRUSKÓ ERIKA
2018.08.26.
A mozgáskorlátozott emberek érdekeinek védelméért és jogainak betartatásáért dolgozik egy nagy, országos szervezet: a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ). Mivel fő tevékenységük az érdekvédelem, a szövetség lépéseit nem bontanám ki, ahogy a Mozgássérültek Budapesti Egyesületének sem szánok sok szót, ugyanezen okok miatt.
Helyette azokat a civil szervezeteket szeretném megmutatni, amelyek bár kisebbek, ám ugyanolyan lendülettel munkálkodnak, a cél érdekében, hogy a hármas metró a teljes vonalon akadálymentes és hozzáférhető legyen mindenki számára kényelmesen, az emberi méltóság megtartásával.
2015-ben a háttérben már a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete elkezdte a tárgyalásokat a hármas metró akadálymentesítéséért.
Azonban a köztudatba akkor került be a téma 2016 őszén, amikor a Magyar Nemzet megírta, hogy a metró felújítása nem hozza magával az állomások felújítását. A metró felújítására kiírt tender bontásakor – 2017 márciusában – derült ki, hogy a 20 megállóból csupán 10 lesz akadálymentesítve, 2 megállót pedig – Kőbánya-Kispesten és az Árpád hídnál – már akadálymentesnek tekintettek. Az Árpád hídi megálló esetében ez a gyakorlatban nem igaz: tény, hogy van lift kapcsolat a metró és az 1-es villamos megállója között, azonban a metróból semerre másfelé nem lehet eljutni. Miután valaki kiszáll a metróból, az aluljárószinten mindenfelé lépcsősorokba ütközik, így ez az elméletben kipipált akadálymentesítés erősen szűkíti a közlekedés lehetőségét. Ennek ellenére ez a megálló többé nem került szóba az akadálymentesítés kapcsán, így jutottunk el odáig, hogy az ígéretek szerint 12 megálló lett volna akadálymentes...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.