Szerző: HaFr
2018.11.10.
Orbán bejelentette, hogy a magyar állam ezentúl csak jüanban bocsát ki államkötvényt, azaz a tervek szerint a magyar állam finanszírozását fokozatosan átveszi Kína. Eközben a magyar honvédség csak jelképes egységet küld egy jelentős NATO-gyakorlatra, Helsinkiben a Néppárt kiegyezik Orbánnal, és aláírnak egy teljesen lényegtelen záródokumentumot. Macron pácban odahaza, Merkel már a múlt. Az osztrák kancellár Putyinnal egyezkedik, az olaszok az eurónak készülnek adni egy gyomrost, a kínai gazdasági behatolás pedig feltartóztathatatlan Európában. Sorolhatnám még a jeleket, amik arra utalnak, hogy a globalizáció új - kelet-nyugati - irányával az EU lassan megbarátkozik, ezzel együtt veszíti kohézióját az észak-atlanti térség (gondoljuk még bele a helyzetbe Trumpot), és válik fontosabbá az egyes EU-tagállamok számára is a kínai kapcsolat. (Lásd a német autóipar nyár óta tartó mélyrepülését a kínai eladások csökkenése miatt.) Európán belül egyre inkább felülkerekedik a Realpolitik az értékelvű politizálással szemben: első a hatalom, konkrétan a nemzeti pozíció -- pl. nagyobb jelentősége van már a németek számára a kínai piacnak, mint a föderális EU-nak. Orbán szépen halad előre...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.