TRÓCSÁNYI SZERINT A KORMÁNY NEM ISMER KOMPROMISSZUMOT A KORRUPCIÓ ÜGYÉBEN ÉS A PLAFON A HELYÉN MARADT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2019.02.19.

- A nacionalizmus csak a civilizáció elpusztítását segíti elő

- Amit az Egyesült Államok Kelet-Európában akar, az könnyen az unió végét jelentheti

- A magyar kormány hathatós munkálkodása nyomán nálunk mostanra már lehetetlenné vált a tisztességes tudományos kutatás 

Yahoo/AP

Az izraeli miniszterelnök ezúttal is védelmébe vette Orbán Viktort, mondván, hogy az támadta Horthyt, sőt ennek kapcsán a magyar politikus ment a legmesszebb. A jelentés hozzáteszi, hogy Orbán is azok közé tartozik, akik érzékeny területre merészkedtek rá az ország 2. világháborús szerepe ügyében, hiszen dicséri az egykori kormányzót és támogatja a Sorsok Házát, noha szakértők azt mondják, hogy múzeum bagatellizálja a kollaboráns magyarok közreműködését. Ezen kívül antiszemita szóképeket vetett be a Soros elleni hadjáratban. Izraeli kollégája szerint azonban antiszemitizmus ma Nyugat-Európában van, de azért a jobboldal a felelős.

Mint ismeretes, a holokauszt körül kirobbant diplomáciai vita meghiúsította Netanjahu tervezett jeruzsálemi csúcstalálkozóját a V4-ek vezetőivel, pedig azt a házigazda mérföldkőnek szánta a négy országhoz fűződő kapcsolatok erősítésében, illetve azoknak a bírálatoknak az elhallgattatására, amelyek kormányát érik nemzetközi fórumokon. A terv odahaza is sok támadásnak van kitéve, az ellenfelek azzal vádolták meg a politikust, hogy olyan nacionalista vezetőkkel áll össze, akik eltorzítják a képet a népirtásról és becsukja a szemét a közép-európai antiszemitizmus láttán is.

New York Times

Netanjahu két éve udvarol a jobboldali, illetve egyre tekintélyelvű rendszereknek Európa középső részén. Ennek érdekében igyekszik kiaknázni azok ellentéteit az EU-val, mivel utóbbi élesen kifogásolja a palesztinokkal szembeni bánásmódot. A politikának meg is lett az eredménye, mert tavaly májusban Magyarország, Csehország és Románia közbelépett, amikor az unió közös nyilatkozatban akarta elítélni az Egyesült Államokat, miután az Jeruzsálembe telepítette át nagykövetségét. A négyeknek is megvan a maguk baja Brüsszellel, ám az ellentétek a migránsválság lecsengése után egyre inkább a demokráciaellenes lépések körül csúcsosodnak ki.

Az Európai Reformközpont nevű elemző intézet vezetője úgy látja, hogy Izrael és a visegrádiak viszonyában erősen jelen van a leplezetlen politikai opportunizmus. Netanjahu azon van, hogy minél több olyan államot állítson maga mellé, aki elégedetlen az EU-val és az külön jó neki, ha ez ingerel más tagállamokat. Orbán Viktort az vezérli, hogy állandóan kifogásolják az antiszemitizmusát, ám ő vissza tud kérdezni, hogy miről beszélnek, amikor az izraeli vezető rábólintott a politikájára. Beleérte azt is, hogy Soros a bűnbak a magyar belpolitikában.

FAZ

Történelmi vakság címmel a kommentár arra figyelmeztet, hogy Netanjahu sokat áldozott a Visegrádi Csoporttal kialakítandó együttműködésre, függetlenül az antiszemita magyar felhangoktól és a revizionizmussal határos lengyel emlékezetpolitikától. Számára az a lényeg, hogy szövetség jöjjön létre olyan államokkal, amelyek megbízhatóan képviselik vonalát Brüsszelben. A lengyelekhez fűződő izraeli barátság fontos az USÁ-nak is, mert Washington hídfőállásnak tekinti a két országot a nyugati civilizáció védelmében, és csak örül, hogy emiatt feszültségek támadnak az EU-n belül. Csakhogy Varsó és Jeruzsálem szövetsége homokra épül, amint azt a mostani vita is alátámasztja. A történelem iránt vak nacionalizmussal éppen hogy nem lehet a civilizációt megmenteni.

Die Welt

Trócsányi László Magyarország következő uniós biztosaként azt sürgeti, hogy az unió ideológiailag legyen semleges, azt pedig ne politikusok, hanem a tények alapján jogászok döntsék el, mennyire felel meg a jogállam követelményeinek egy-egy ország. Az interjúban a miniszter elmondta: azt a megbízást kapta Orbán Viktortól, hogy a Bizottságban majdan egyszerre törekedjen kompromisszumra és a nemzeti érdekek érvényesítésére. Egyben vitatta, hogy az egész EU kétségbe vonná a magyar demokráciát, szerinte ez csupán az EP politikai véleménye. Úgy véli, az ilyen vitákat az állam- és kormányfők helyett az igazságügyi miniszterekre kellene bízni.

A politikus ezúttal is tagadta, hogy a közigazgatási bíróságok veszélyeztetnék az igazságszolgáltatás függetlenségét. De megerősítette, hogy figyelembe kívánják venni ez ügyben a Velencei Bizottság állásfoglalását. Emlékeztetett arra, hogy a magyar gyakorlatra van példa több nyugati államban is, és ha ott megfelel, akkor nem lehet kifogásolni az „új demokráciákban” sem. Szerinte nem lehet kizárni, hogy fontos bírói tisztségek betöltésébe ne játsszon bele a politika. A lényeg az, hogy az illető utána, munkája során önálló legyen. Azzal nem ért egyet, hogy a Főügyészség ne harcolna a korrupció ellen, ez ügyben szorosan együttműködik az OLAF-fal is. Itt nincs kompromisszum. És a maga részéről még sohasem hallott arról, hogy ilyen ügyekben a politika bárkit megvédett volna. Az Elios kapcsán a vádhatóság egyszerűen arra a következtetésre jutott, hogy itt bizony nem történt semmiféle bűncselekmény.

Trócsányi nem gondolja, hogy Magyarországon is meg kellene honosítani a korrupcióellenes ügyészséget, hiszen Romániában annak tevékenységébe beleszólt a titkosszolgálat is. Szerinte a bűnüldözés hatékonyságát rontja, hogy az unió az Eurojust mellett létrehoz egy párhuzamos intézményt, az Európai Ügyészséget. És itt belép a képbe az is – mondja -, hogy burkoltan kiterjesztenék a közösség jogkörét a nemzetállamok rovására. És azt sem írja alá, hogy az Európai Bíróság helyett más testület döntsön a magyar és a lengyel kormány elleni jogállamisági eljárásban...

ITT OLVASHATÓ