Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.07.16.
Megválasztása esetén a Bizottság elnöki tisztének várományosa kulcskérdésként kezelné a jogállamiság betartását. Ez abból a két levélből derül ki, amelyben már tegnap közzétette legfontosabb elképzeléseit, bár von der Leyen csak ma délelőtt mondja el programadó beszédét az Európai Parlamentben – a szavazás este lesz. Eszerint a demokrácia ügyében nem tart lehetségesnek semmiféle kompromisszumot. Támogatja Manfred Weber javaslatát, hogy hozzanak létre európai mechanizmust és annak segítségével kövessék nyomon, a tagállamok mennyire tartják tiszteletben a közös normákat. Így minden évben jelentés készülne az egyes kormányok teljesítményéről ezen a területen. Az újság megjegyzi, hogy az indítvány egyre népszerűbb, mivel nem sok eredmény hozott Magyarország és Lengyelország ellen a 7-es paragrafus alapján indult eljárás, sőt, diplomaták szerint csak mérgezte a légkört. Ám ha minden tagországot szemügyre vesznek, akkor Budapest és Varsó nem hivatkozhat kettős mércére, a térséggel szembeni előítéletekre. Ennél a pontnál a német politikus úgy véli, hogy senki sem tökéletes, ám csatlakozik ahhoz az ötlethez, hogy a jogsértéseket a jövőben brüsszeli támogatások csökkentésével torolják meg. A rendszert 2021-től léptetnék életbe.
„Élete beszédét” tartja ma Strasbourgban Von der Leyen, mert a megválasztása borotvaélen táncol, és mindenek előtt azt kell bizonyítani az EU-párti erőknek, hogy nincs rászorulva Orbán Viktor vagy a PiS segítségére. Elvileg 374 voks elegendő a megválasztáshoz, de ha nem szed össze legalább 400 szavazatot, akkor igencsak bizonytalan többségre támaszkodhat a következő öt évben. Így meg kell győznie a szociáldemokratákat és a liberálisokat, hogy nem lesz puhakezű a jogállam ügyében. Csakhogy aligha nélkülözheti az euroszkeptikus Reformisták és Konzervatívok támogatását, márpedig abban benne van a lengyel kormánypárt 24 képviselője is. Ha alulmarad, akkor nyárra megbénul az unió intézményrendszere, a kormányoknak más jelöltet kell találniuk. Az azonban mindennek ígérkezik, csak könnyűnek nem. És alighanem elölről kell kezdeni az egész egyezkedést a posztok elosztásáról. Ellenben ha győz, akkor igen lényeges az arány. De a Parlament mindenképpen nyomást tud gyakorolni a Bizottságra a leendő biztosok meghallgatása során. Úgy hírlik, hogy főként a magyar, a lengyel és az olasz jelölt számíthat kemény erőpróbára.
A lap úgy foglalja össze a von der Leyenről megjelent magyar sajtóelemzéseket, hogy azok túlnyomó része szerint a bajor politikus Orbán Viktor „találmánya”, azaz a miniszterelnöknek sikerült a legutóbbi EU-csúcs legdrámaibb pillanatában keresztül vinnie a javaslatot. Azaz újfent igazolta, hogy milyen briliáns tárgyaló, és hogy a jelölt megválasztása tökéletesen megfelel az ország és V4-ek érdekeinek.. A jelentés nyomban hozzáteszi, hogy magyar média elsöprő hányada az évek során, így vagy úgy a jobboldali populista kormány kezébe került, ez a magyarázata az események egyoldalú tálalásának. Érthető persze, hogy a visegrádiak igyekeztek megakadályozni Timmermans győzelmét, csakhogy a holland politikus minden valószínűség szerint az új Bizottságban is a jogállamiság felelőse lesz. Ugyanakkor az a tény, hogy von der Leyen a meghallgatások során nem sok konkrétumot árult el arról, mit kíván tenni az illiberális demokráciák ügyében, leginkább arról tanúskodik, hogy pragmatikus álláspontra helyezkedett a szavazás előtt. A lap szerint a még megmaradt néhány független magyar hírportál aláhúz több olyan tényezőt, ami nem okvetlenül felel meg Orbán elképzeléseinek a német vezető törekvéseiben. Így azt, hogy támogatja a szövetségi Európát, és hogy bírálta a magyar kormányt a menekültekkel szembeni embertelen bánásmód miatt. De több cikk is felveti az alkalmasságát, valamint azt, hogy az állam- és kormányfők semmibe vették a csúcsjelölti rendszert.
FAZ
Palkovics László azt állítja, hogy lényegesen javul az akadémiai kutató intézetek önállósága, mivel elkerülnek az MTA-tól és közvetlenül a Parlament alá rendelik alá őket. A miniszter, aki pár napja még elismerte, hogy alaptalanul hivatkozik a tudományos kutatás megszervezésének német példájára, most megint azt fejtegette, hogy ez nagyjából úgy van, ahogy azt Németországban a Max Planck-intézeteknl kialakították, és csak erősödik az autonómia. A riporter kétkedő kérdésére kijelentette, hogy az Akadémián ül 500 ember, aki mindent csinál, csak nem vezeti ezeket az intézeteket. Hozzátette, hogy az új irányító testület gondolatát a másik fél vetette fel. És szerinte nem lesz semmi gond annak elfogulatlansága körül. Úgy látja, annak nincs különösebb jelentősége, hogy a tagokat a miniszterelnök nevezi, az csak technikai lépés. A miniszter alaptalannak tartja a német Rektori Konferencia elnökének bírálatát. Kitart amellett, hogy nálunk most ugyanaz történik, mint a németeknél, az NDK megszűnése után, amikor is leválasztották a kutató hálózatot az ottani Akadémiáról. (Az újságíró előzőleg arra mutatott rá, hogy ott felszámolták az állami befolyást, nálunk viszont éppen az ellenkezője zajlik.) Palkovics azt bizonygatta, hogy majd megnyugszanak a kedélyek, ha kiderül, kik a jelöltek. Mellesleg csaknem egyharmaduk nem is magyar. Egyben tagadta, hogy az MTA annak idején csupán 54 percet kapott az egész reform véleményezésére. Szerinte a javaslatot már két nappal korábban eljuttatták a címzettekhez, így azok meg is vitatták. Az e-mail csupán a választ sürgette. (Ezt Lovász László MTA-elnök többször cáfolta.) Ugyanakkor most cáfolta, hogy a kormánynak bármi köze lenne a Magyar Nemzetben és a Magyar Hírlapban megjelent állításokhoz, miszerint az Akadémiánál Soros-zsoldosok dolgoznak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.