Szerző: VARGA DÓRA
2019.12.20.
Hiába a fizetésemelések, megmaradt a jövedelmek közti szakadék – ez látszik legalábbis az adóbevallásokból, amelyeket a Policy Agenda elemezett.
Bár a minimálbér az a legkisebb kötelező bér, amit ma – néhány kivételtől eltekintve – minden foglalkoztatottnak minimum meg kellene kapnia, az adóbevallásokból úgy tűnik, ez nagyon nem így van. A dolgozók harmadának még ezt az előírt legkisebb bért sem fizetik ki munkájáért. A KSH adatai szerint a tavalyi évben több mint 4 milliónyian dolgoztak alkalmazottként, a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál 4,28 millió munkaviszony után vallottak be jövedelmet. Közülük azonban csak 2,9 millióan írtak be havi átlagban minimum 138 ezer forintos fizetést, vagyis legalább az akkori minimálbért. Ez a 136 ezer közfoglalkoztatott és a 187 ezernyi részmunkaidős dolgozó esetében még érthető is volna, hiszen esetükben törvényileg is megengedett a minimálbérnél kisebb fizetés. A kormány szerint előbbieket épp a minimálbérnél is kisebb fizetség motiválja a.z elsődleges munkapiacra való visszatérésre, utóbbiaknál pedig a kevesebb munkaóra indokolhatja az alacsonyabb fizetést.
Van még ugyanakkor rajtuk kívül további 770 ezer fő, akik szintén kevesebbet keresnek havi átlagban, mint a minimálbér – derül ki a 2018-as adóbevallásokból, amelyet a Policy Agenda vizsgált meg ismét a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) megbízásából. Kordás László, a MASZSZ elnöke ezzel kapcsolatban azt mondta lapunknak: valószínűleg arról van szó, hogy sokan még mindig zsebbe kapják a fizetésük egy részét, és részmunkaidőre jelentik be őket, de erről a dolgozók nem tudnak. Márpedig a foglalkoztatotti KSH-létszám a dolgozók önbevallásán alapul.
Ha emelkedik a minimálbér, akkor az a zsebbe adott béreket is fehéríti...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.