BIZÁNC FELÉ - HAZAFELÉ? - „TÖRTÉNELMI MODELL” VERSUS POLITIKAI VÁLTÓGAZDASÁG

MAGYAR HANG
Szerző: BORBÉLY JÓZSEF
2020.01.14.

Antall József: „Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy egy országban mindig meglegyen a politikai váltógazdaság lehetősége.” (Antall-breviárium, 2004)

Fricz Tamás a Magyar Nemzetben közölt írásában (2019. november 3.) az október 13-ai önkormányzati választások után, az „egyesült ellenzék” meglepő, a Fidesz által sem várt, még a közvélemény-kutatók által sem igen jelzett előretörése kapcsán arról elmélkedik, vajon megtörik-e a történelmi trend; visszatérünk-e a rendszerváltoztatást követő két évtized váltógazdaságos politikai modelljéhez? Vagy marad a „történelmi modell”, amelyet Tisza Kálmántól, a „generálistól” és az ő mamelukjaitól a mai időkig, nagy vonásokkal megrajzol.

A szerző történeti levezetésével nincs is vitám. Vitám a végkövetkeztetésével, a „történelmi modell” értékelésével van. Szerinte a történelmi modell a nekünk való, az a reánk szabott. Amikor a predomináns pártrendszerben a domináns kormányzó párt hosszú ideig triumfál. E trend megtörése, a politikai váltógazdaságra történő áttérés vagy visszatérés visszalépés; szerinte nemkívánatos. „A politikusok legnagyobb erénye a megújuló képesség, ami túllendít a nehéznek látszó helyzeteken, és megfordít kibontakozni látszó trendeket. Ha ez megvan, a történelmi modell is megmaradhat” – üzeni a kormányon lévőknek...

Kívánatos-e a „centrális erőtér” (2009, Kötcse) fenntartása, vagy ellenkezőleg, a nyugati-atlanti modell, a politikai váltógazdaságra való áttérés (visszatérés) a kívánatos? Ez itt a kérdés!

...

ITT OLVASHATÓ

Sajnálom, hogy Orbán ennyi rossz döntést hoz – Magyar Hang-ajánló