Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.11.18.
Miként lehet áthangolni a magyar és a lengyel elutasító álláspontot az Európai Unió újonnan létrehozott jogállamisági mechanizmusát illetően, és ezzel elérni azt, hogy ez a két ország ne akadályozza a következő hét évre szóló EU-költségvetés elfogadását, beleértve azt a pénzügyi intézkedéscsomagot is, amely a járvány miatti gazdasági visszaesés következményeit lenne hivatott felszámolni? Erre vonatkozó találgatások olvashatók a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, amely általában is mértékadó német konzervatív lap, most azonban azzal a hozzáadott értékkel is bír, hogy igen jól tájékozott az év végéig tartó soros német uniós elnökség körüli ügyekben.
A cikk beszámol a tagországok EU-ügyi minisztereinek tegnapi válságtanácskozásáról, amely azt követte, hogy hétfőn az EU-nagykövetek szintjén tartott megbeszélésen Varsó és Budapest képviselője jelezte vétószándékát. „Ez most nem a vétó, hanem a gyors cselekvés ideje kell legyen, a szolidaritás szellemében” – fogalmazott Michael Roth német EU-ügyi államminiszter. Olasz kollégája arra figyelmeztetett, hogy miközben tombol a járvány második hulláma, a pénzügyi segítség késlekedése mélyreható gazdasági és társadalmi következményeket vonna maga után. Az illetékes spanyol tárcavezető arról beszélt a frankfurti lap beszámolója szerint, hogy aki most blokkol, az minden európai embernek súlyos felelősséggel tartozik. A dán miniszter szerint a jogállamisági mechanizmus a tagországi vezetők júliusi megállapodásának szilárd alkotórésze, nem lehet tőle eltekinteni. A magyar és a lengyel tárcavezető azt állította, hogy szankciókat csak teljes egyetértés mellett lehet elrendelni, ám a Frankfurter Allgemeine szerint ez nem olvasható ki a júliusi dokumentumokból. Varga Judit szerint a német elnökség és az Európai Parlament között a minap született kompromisszum megkerüli az uniós alapszerződéseket, és önkényesen hoz létre egy olyan eszközt, amely Magyarország ellen irányul.
Itt jegyzem meg, hogy a lap külön interjút is készített a magyar igazságügyi tárca irányítójával, aki annak során azt mondta: le akarják téríteni Magyarországot az általa követett migrációs, illetve családpolitika útjáról.
A lengyel kormány engedékenyebb
Visszatérve a miniszterek üléséhez: a Frankfurter Allgemeine szerint a lengyel kormány képviselője szintén elutasító volt, de egyértelműen mérsékeltebb hangot ütött meg, és jogbiztonsági garanciákat hiányolt.
A lap szerint az érintettek nagy részének az a meggyőződése, hogy a kidolgozott megállapodást nem nyitják meg újra, mert az mind az Európai Parlament, mind egyes kormányok – különösképpen a holland – ellenállásába ütközne. Elképzelhető azonban, hogy valami más módon járjanak Magyarország és Lengyelország kedvébe. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint ilyen lehet esetleg az uniós alapszerződések hetedik cikke alapján, vagyis az európai alapértékek veszélyeztetésére hivatkozva Budapesttel, illetve Varsóval szemben megindított eljárás ügye. Orbán Viktor júliusban személyesen kérte Angela Merkelt, hogy ezt az eljárást zárják le. A német kancellár akkor óvatosan annyit mondott, hogy ennek még nem adottak az előfeltételei. A Tanácsban azonban – amely a tagállamok képviselőiből áll – nincs meg a szükséges többség az elmarasztaló döntéshez: az unió keleti tagállamai különböző okokból ettől elzárkóznak. Ezért az egymást követő rotációs elnökségek, beleértve a mostani német elnökséget, nem is tették fel szavazásra a kérdést. Az eljárás így alkalmat ad arra, hogy időnként meghallgatásokat tartsanak a magyarországi, illetve lengyelországi helyzetről, és így legalább a vádlottak padján tarthassák Budapestet és Varsót. Ez a helyzet persze senkit nem elégít ki, és az Európai Parlament éppen emiatt forszírozta, hogy kapcsolják össze a jogállamiság ügyét a költségvetéssel, mondván, ez hatékonyabb eszköz lehet.
A frankfurti lap – nagyon bizonytalan megfogalmazásban – az az eshetőséget lebegteti, hogy hivatalosan is lezárnák az amúgy is megrekedt, sehová nem vezető, hetes cikk szerinti eljárást mindkét ország vonatkozásában, annak fejében, hogy Budapest és Varsó álljon el vétószándékától. Ezzel kapcsolatban csak két nyitott kérdést vél látni az Allgemeine. Az egyik, hogy az európai képviselők nem fogják-e elirigyelni Budapesttől és Varsótól a szimbolikus értékű diadalt. A másik, hogy beadja-e a derekát Orbán Viktor.
Továbbra is téma a magyarországi korrupció
Röviden megemlítem még, hogy az EurActiv elnevezésű brüsszeli uniós hírportál két további témában is cikket szentel Magyarországnak. Az egyik azt ismerteti, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács korrupcióellenes bizottsága elégedetlen, amiért Magyarország nem lépett előre azoknak az ajánlásoknak a végrehajtásában, amelyek a parlamenti képviselők, bírák és ügyészek körében lennének hivatottak visszaszorítani a korrupciós veszélyeket.
A másik írás arról szól, hogy Orbán Viktor – a portál megfogalmazása szerint „Magyarország Trump előtti Trumpja” – keményebb bánásmódra számíthat az új amerikai kormányzattól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.