Szerző: HARDY MIHÁLY
2021.01.23.
Ki hiszi el, hogy egy szentpétervári alagsorba bejegyzett cég milliárdos szőlőbirtokba fektet vagyonokat a Fekete-tenger partján – csak úgy? Toszkánát és Bordeaux-t meghazudtoló szépségű borászatot épít, ahol még a vécékefék is méregdrága olasz kerámiastúdióból származnak?
Van valami egyszerre félelmetes és nevetséges is abban, ahogy a populista diktatúrák vezérei megpróbálják elrejteni a vagyonukat a világ elől. Ezzel párhuzamosan viszont elképesztő összegeket költenek – saját magukra, csak éppen a kíváncsi szemek elől jól elrejtve. Papíron ugyanis ezeknek a vezéreknek a nevén, vagyis jogilag szinte semmi sincs. Szegények, mint a templom egere. Másfelől viszont szeretik magukat megajándékozni a legdrágább sugárhajtású repülőgépekkel, tengeri jachtokkal, drága gépkocsikkal, hivalkodó vadászkastélyokkal, palotává alakított majorságokkal vagy éppen vadonatúj tengerparti kastélyokkal – az adófizetők pénzén.
A hivatal és a hivalkodás – elvben – kizárja egymást. Hiszen ezek a választott vezetők valójában a nép egyszerű gyermekei, vagy legalábbis azt a benyomást akarják kelteni, hogy azok. Hogy ők tulajdonképpen közülünk valók, egyszerű halandók, akik éjt nappallá téve szorgoskodnak az ország felvirágoztatásán. Hogy aztán időközben kinő egy mesebeli palota a Fekete-tenger partján, vagy felcseperedik a földből egy stadion meg egy fociakadémia a kert végében? Istenem, hát mit tehetnek ők róla?! Hiszen olyan szerényen élnek, hogy a konyhai hokedliről eszik, amúgy egyenesen a piros zománcos lábasból a paprikás krumplit kovászos uborkával, és pontosan ugyanúgy köpködik a szotyihéjat a Puskás Aréna VIP páholyából, mint a kopaszok a B-középen.
Azért ezt a „nép egyszerű gyermeke” mesét elég nehéz elhitetni, most már az oroszokkal is, amióta több mint 60 millióan nézték meg Alekszej Navalnij egy óra ötvenperces viedóját Vlagyimir Putyin felemelkedéséről és a Fekete-tenger partján felépített magánkastélyáról. Vajon mi szüksége volt rá – adódik az önkéntelen kérdés? Mi végre a föld alatti jéghokicsarnok, a 18.000 négyzetméteres és méregdrágán, de ízléstelenül berendezett kastély, a földalatti lift, ami a jachtkikötőhöz visz, a rúdtáncos lányok és a bár, a színház és a moziterem, a fürdő, a szauna, a gőzfürdő és a szabadtéri fűtött medence? Mi szükség van erre, amikor onnan alig 150 kilométerre délre, Szocsiban rendelkezésre áll az ugyanúgy elzárt, jól őrzött állami villa, az orosz pártfőtitkárok és elnökök hagyományos nyaralóhelye? Hiszen az orosz elnököt már most sem sok választja el attól, hogy örökre hivatalban maradjon. Akkor meg minek ez a rongyrázás, a hörcsögökhöz hasonló felhalmozás? Vagy tényleg belebetegedett a szerzés mámorába?
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.