Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.06.10.
FT
Úgy néz ki, hogy Orbán Viktor elgaloppírozta magát, nem készült fel ekkora ellenállásra a Fudan Egyetem ügyében, így most a jelek szerint visszakozni készül. A campus a fő eszköz volt számára, hogy körbe udvarolja Kínát, ezért most némi időbe telt neki, hogy felismerje: új helyzet van.
A lap megkérdőjelezi azt az állítást, hogy még nincs meg a végleges döntés az építkezésről, miután hat hete megkötötték a részletekbe menő szerződést. Beleértve, hogy lesz több sportlétesítmény, valamint egy konferencia központ is. Az árról sok részlet nem szivárgott ki, ám a Direkt36 révén úgy tudni, hogy a hivatalos előterjesztés 1,5 milliárd eurós költségvetéssel számol. A nagy részére Kína kölcsön formájában nyújtana fedezetet, mint ahogy a Belgrád-Budapest vasúti pálya korszerűsítésére is.
Ezen túlmenően Budapesten működik a Huawei legnagyobb szolgáltató központja a világban, és Magyarország nemrégiben még azt a szívességet is megtette Pekingnek, hogy megakadályozta az unió állásfoglalását Hongkong kapcsán. De a fudani campus illusztrálta a legjobban, hogy Orbán összeszűri a levet a kínaiakkal.
Csakhogy a lakosság kétharmada elutasítja az elképzelést, részben az óriási anyagi következmények, részben pedig amiatt, hogy a létesítmény elvenné a helyet a diákvárostól. A hangulat beleillik abban az irányzatba, hogy Európán belül az emberek egyre kevésbé kérnek a kínai projektekből, miután azok hatalmas adósságokat rónak a következő generációkra. Alighanem éppen ilyen okokból lett államtitok a magyar-szerb vasúti felújítás terve.
Közben több kelet-európai tagállam is kezd kiábrándulni Pekingből, Litvánia már kivált a Kína és a régió országai közti együttműködésnek keretet adó 17+1-es formációból. De a legnagyobb ellenállást a liberálisok vezette nagyvárosok részéről tapasztalni, Budapesttől Prágáig.
Ha a campus gondolatát ejteni kell, az lendületet adhat a választásokra készülődő magyar ellenzéknek. Balogh Éva, történész, az amerikai Hungarian Spectrum szerkesztője úgy értékelte Karácsony Gergely nyilatkozatát, hogy ti. Orbán a tehetős elit és nem a szegény diákok érdekeit szolgálja ebben a kérdésben, hogy az ellenzék átvette azt a retorikát, amelyet a fideszesek jó egy évtizeden át oly eredményesen nyomtak, és azt most sikerrel veti be a kormánypárt ellen. Süddeutsche Zeitung
A legnagyobb német újság szerint félő, hogy Magyarország kapuként szolgál Kína számára Európa felé. Ám az ellenzéket mozgósítja a Fudan Egyetem campusának terve, sokan tartanak attól, hogy az ország adósságcsapdába kerül és igencsak megnő a távol-keleti tekintélyelvű állam befolyása a magyar politikában. Hogy a főváros, illetve a 9. kerület átkeresztelte a leendő egyetem körüli utcákat, azt a tudósítás úgy veszi: az önkormányzat jelezte engedetlenségét a politika túlhatalmával szemben.
Persze ha a kormányon múlik, akkor néhány év múlva több ezer, főként kínai diák tanul majd az intézményben, akik kötelesek követni a Kínai Kommunista Párt útmutatásait. A költség 1,5 milliárd euró, alsó hangon. Ez több, mint amennyit a magyar felsőoktatás egész évben kap a büdzsétől. Nem lehet másként megfogalmazni: a magyarok egyetemet ajándékoznak a kínaiaknak.
Nem csoda, hogy ez már több mint politikai kérdés, mert megoszt és annyi gondot okoz Orbánnak, mint amennyit már jó ideje egyetlen más kérdés sem. Leszámítva talán a Budapest-Belgrád közti vasúti összeköttetés modernizálását, ahhoz Kína 2,1 milliárd eurós kölcsönt ad. Most persze Gulyás Gergely arról beszél, hogy népszavazást tarthatnak a campusról, de csak a választás után, mert jelenleg a magyarok kétharmad úgy tekinti: a hatalom kiárusítja az ország érdekeit. Így lehet, hogy a vita veszélyezteti a Fidesz újraválasztását.
A Fudan egyetem kapcsán az alapprobléma az: Európa vagy Kína, Kelet vagy Nyugat. A közvéleményből sokan úgy vélik: az eset kitűnően tanúsítja, hogy a hatalom stratégiailag és gazdaságilag egy keleti, nem demokratikus partnerhez törleszkedik, és még jobban eltávolodik az uniótól.
Der Standard
Meghátrálásra kényszeríti a Fideszt a kínai egyetem körüli erőpróba. A tömeges ellenállás mind nagyobb politikai tehertételt jelent a jobboldali-populista Orbán Viktor számára. De ha valóra válik a terv, akkor az iskola a Kínai Kommunista Párt szigorú ellenőrzése alatt áll majd. A telket a magyar állam ingyen adja, noha ott eredetileg kollégiumokat akartak építeni. A kérdés kristályosodási pontot jelent az ellenzék számára.
Ám most egyszeriben azt hallani, hogy nincsenek is konkrét tervek, mintha semmi sem dőlne el 2022 ősze előtt. 2023-ban még népszavazás is lehetséges. Persze nem egészen így van, bármit is mond Gulyás Gergely. Hiszen már megegyezett a Sanghaji anyaegyetem, valamint az Innovációs Minisztérium. Ha minden igaz, a jövő héten simán átmegy az Országgyűlésen a vonatkozó törvényjavaslat, benne azzal, hogy a finanszírozást egy alapítvány intézi, amelynek tagjait politikai szempontok alapján válogatták össze. Az ellenzéknek nincsenek illúziói.
Meghátrálásra kényszeríti a Fideszt a kínai egyetem körüli erőpróba. A tömeges ellenállás mind nagyobb politikai tehertételt jelent a jobboldali-populista Orbán Viktor számára. De ha valóra válik a terv, akkor az iskola a Kínai Kommunista Párt szigorú ellenőrzése alatt áll majd. A telket a magyar állam ingyen adja, noha ott eredetileg kollégiumokat akartak építeni. A kérdés kristályosodási pontot jelent az ellenzék számára.
Ám most egyszeriben azt hallani, hogy nincsenek is konkrét tervek, mintha semmi sem dőlne el 2022 ősze előtt. 2023-ban még népszavazás is lehetséges. Persze nem egészen így van, bármit is mond Gulyás Gergely. Hiszen már megegyezett a Sanghaji anyaegyetem, valamint az Innovációs Minisztérium. Ha minden igaz, a jövő héten simán átmegy az Országgyűlésen a vonatkozó törvényjavaslat, benne azzal, hogy a finanszírozást egy alapítvány intézi, amelynek tagjait politikai szempontok alapján válogatták össze. Az ellenzéknek nincsenek illúziói.
Libération
Vita robbant ki a Budapesten létesítendő kínai egyetem körül, mert az ellenzéket aggasztják a finanszírozás kapcsán felmerülő kérdések, egyben pedig úgy látja, hogy kínaiak nagy politikai befolyáshoz jutnak ily módon. De a hatalom üzenete nem lehetne egyértelműbb – két évvel a CEU kiűzése után: az ország a felsőoktatásban, mint ahogy sok más területén is, Kelet felé fordul.
Az anyagiak igencsak meghökkentőek, miután a független magyar sajtó jóvoltából lassan világot látnak a részletek. Ideértve, hogy a magyar diákok jó része aligha tudja megfizetni az évi 6500 és 9500 euró közti tandíjat. A professzorok viszont 10-szer annyit keresnek, mint a magyar állami egyetemeken dolgozó kollégáik. Mellesleg a finanszírozás módja jól illeszkedik abba a pekingi stratégiába, hogy a pénzen keresztül terjessze ki csápjait.
Amúgy pedig a beruházás a korrupciótól bűzlik, pedig még el sem kezdődött. Az illetékes kínai állami cég 800 millió euróért vállalná a munkát, miközben Magyarország 1,4 milliárdot szán rá, de még attól is elmarad, amekkora hitelt Kína e célra kilátásba helyezett.
Matura Tamás a Corvinus Egyetemről azt mondja, Kína soha nem volt népszerű Közép-Európában és a kommunizmus, illetve az egypártrendszer felemlegetése csak fokozza a nyugtalanságot. Azt meg még a Fidesz hívei is észreveszik, hogy a párt szavakban antikommunistának állítja be magát és harcot hirdet a köz eladósodása ellen, ám a gyakorlatban egészen mást csinál.
A szakértő szerint az egyetem és Kína fontos politikai kérdéssé vált. És a társadalom nagy része érti, mi a tét. Tisztában van vele az ellenzék is. A campus máris kampánytéma lett.
Vita robbant ki a Budapesten létesítendő kínai egyetem körül, mert az ellenzéket aggasztják a finanszírozás kapcsán felmerülő kérdések, egyben pedig úgy látja, hogy kínaiak nagy politikai befolyáshoz jutnak ily módon. De a hatalom üzenete nem lehetne egyértelműbb – két évvel a CEU kiűzése után: az ország a felsőoktatásban, mint ahogy sok más területén is, Kelet felé fordul.
Az anyagiak igencsak meghökkentőek, miután a független magyar sajtó jóvoltából lassan világot látnak a részletek. Ideértve, hogy a magyar diákok jó része aligha tudja megfizetni az évi 6500 és 9500 euró közti tandíjat. A professzorok viszont 10-szer annyit keresnek, mint a magyar állami egyetemeken dolgozó kollégáik. Mellesleg a finanszírozás módja jól illeszkedik abba a pekingi stratégiába, hogy a pénzen keresztül terjessze ki csápjait.
Amúgy pedig a beruházás a korrupciótól bűzlik, pedig még el sem kezdődött. Az illetékes kínai állami cég 800 millió euróért vállalná a munkát, miközben Magyarország 1,4 milliárdot szán rá, de még attól is elmarad, amekkora hitelt Kína e célra kilátásba helyezett.
Matura Tamás a Corvinus Egyetemről azt mondja, Kína soha nem volt népszerű Közép-Európában és a kommunizmus, illetve az egypártrendszer felemlegetése csak fokozza a nyugtalanságot. Azt meg még a Fidesz hívei is észreveszik, hogy a párt szavakban antikommunistának állítja be magát és harcot hirdet a köz eladósodása ellen, ám a gyakorlatban egészen mást csinál.
A szakértő szerint az egyetem és Kína fontos politikai kérdéssé vált. És a társadalom nagy része érti, mi a tét. Tisztában van vele az ellenzék is. A campus máris kampánytéma lett.
Spiegel
A magyar és a lengyel kormány egyaránt arra törekszik, hogy a jogállamot ne csupán saját országában, hanem egész Európában lebontsa, ám az EU nem hagyhatja megzsarolni magát. Ezt az EP jogállamért felelős alelnöke mondta. A német szociáldemokrata Katarina Barley, aki igazságügyi miniszterként hosszú éveken át egy kormányban szolgált von der Leyennel, nem érti, hogy a Bizottság elnöke miért habozik, amikor a jogállami mechanizmust érvényesíteni kellene Budapest, illetve Varsó ellen. Hiszen közben jóvátehetetlen károk keletkeznek a két országban, az unió azonban csak teszetoszáskodik.
Mert az rendben van, hogy Orbán és Kaczynski az Európai Bírósághoz fordult, nehogy Brüsszel leállítsa a szubvenciókat, ha kimondja, hogy a két ország megsérti a jogállami elveket. Ez szívük joga, és az is világos, hogy a Bizottság jogilag be akarja biztosítani magát, nehogy felsüljön a szankciókkal. De ettől még érvényt kellene szereznie a tavaly megszületett legfelső szintű uniós döntésnek, hiszen az hatályos.
Az állam- és kormányfők nyilvánvalóan félnek az újabb magyar és lengyel vétótól, de nem szolgáltathatják ki magukat a két államnak. Az Európai Parlament épp ezért akarja sürgős cselekvésre rávenni az EU végrehajtó testületét. Mert Barley szerint amúgy már keresztet vethet arra a pénzre, amely Orbán cimboráinak zsebében landolt. A politikus egyébként úgy érzékeli, hogy Jourová lépne, csak éppen von der Leyen lefékezi.
De a PiS-t és a magyar miniszterelnököt különben is nagyon nehéz lesz irányváltásra kényszeríteni. Azt állítják, hogy a dekadens Nyugat rájuk akarja lőcsölni az értékeit. De a hatalmi ágak megosztása vagy éppen a bíróságok önállósága nem megítélés dolga vagy netán nemzeti kérdés, az európai közösség pillérét jelentik. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy ára van, ha valaki megszegi ezeket az elveket. Mert ha nem, a kontinens igen súlyos következményekkel néz szembe.
A magyar és a lengyel kormány egyaránt arra törekszik, hogy a jogállamot ne csupán saját országában, hanem egész Európában lebontsa, ám az EU nem hagyhatja megzsarolni magát. Ezt az EP jogállamért felelős alelnöke mondta. A német szociáldemokrata Katarina Barley, aki igazságügyi miniszterként hosszú éveken át egy kormányban szolgált von der Leyennel, nem érti, hogy a Bizottság elnöke miért habozik, amikor a jogállami mechanizmust érvényesíteni kellene Budapest, illetve Varsó ellen. Hiszen közben jóvátehetetlen károk keletkeznek a két országban, az unió azonban csak teszetoszáskodik.
Mert az rendben van, hogy Orbán és Kaczynski az Európai Bírósághoz fordult, nehogy Brüsszel leállítsa a szubvenciókat, ha kimondja, hogy a két ország megsérti a jogállami elveket. Ez szívük joga, és az is világos, hogy a Bizottság jogilag be akarja biztosítani magát, nehogy felsüljön a szankciókkal. De ettől még érvényt kellene szereznie a tavaly megszületett legfelső szintű uniós döntésnek, hiszen az hatályos.
Az állam- és kormányfők nyilvánvalóan félnek az újabb magyar és lengyel vétótól, de nem szolgáltathatják ki magukat a két államnak. Az Európai Parlament épp ezért akarja sürgős cselekvésre rávenni az EU végrehajtó testületét. Mert Barley szerint amúgy már keresztet vethet arra a pénzre, amely Orbán cimboráinak zsebében landolt. A politikus egyébként úgy érzékeli, hogy Jourová lépne, csak éppen von der Leyen lefékezi.
De a PiS-t és a magyar miniszterelnököt különben is nagyon nehéz lesz irányváltásra kényszeríteni. Azt állítják, hogy a dekadens Nyugat rájuk akarja lőcsölni az értékeit. De a hatalmi ágak megosztása vagy éppen a bíróságok önállósága nem megítélés dolga vagy netán nemzeti kérdés, az európai közösség pillérét jelentik. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy ára van, ha valaki megszegi ezeket az elveket. Mert ha nem, a kontinens igen súlyos következményekkel néz szembe.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
A kommentár arra figyelmezteti az EU-t, hogy annak tisztában kell lennie saját szerepével, és nem akadályozhatja meg, hogy a német Alkotmánybíróság vigyázzon az alaptörvény előírásaira. Ehhez vagy a karlsruhei taláros testületet kellene felszámolni, vagy Németországot szuverén államként.
Nincs á la carte Európa. A jog előtt minden tagország egyenlő. És a közösen kimondott jogi normák megelőzik a nemzeti jogot. Ezt kifejezetten elismeri a német alkotmánybíróság is. Ám fenntartja magának a jogot, hogy alkotmányos kérdésekben ő mondja ki a végső szót. Ennek megfelelően tavaly úgy ítélte meg, hogy az Európai Központi Bank túllépett saját korlátain a kötvényvásárlási program során, mint ahogy az Európai Bíróság is, amikor belement a pénzpiaci műveletbe.
Az persze világos, hogy amikor a Bizottság kötelezettségszegési eljárás alá vonja Németországot, jelzést kíván küldeni Magyarországnak és Lengyelországgal, mármint hogy látjátok: senkivel sem kivételezünk. De azért az nem mindegy, hogy egy ország nyíltan és széles körben alapvető szabályokat vesz semmibe, vagy pedig egy konkrét kérdésben behúzza a vészféket. Remélhetőleg a viszályt európai, civilizált módon meg tudják oldani. Ehhez az uniónak szem előtt kell tartania, hogy az EU államszövetség, amely a tagoktól kapja hatalmát. És nem adhat felhatalmazást saját magának. FT
Magyarország és Lengyelország azt akarja, hogy az alapvető nemzetgazdasági tevékenységekre ne vonatkozzon a G7-es pénzügyminiszterek által előirányzott egységes minimális társasági adó. A két pénzügyminisztérium külön-külön kiadott állásfoglalása azt jelzi, hogy nem csupán Írország ellenzi a megoldást, hanem Közép-Európa is, amely szintén kedvelt célpont az adóoptimalizálásra (minimalizálásra) törekvő multik számára.
A lengyel pénzügyi tárca vezetője úgy nyilatkozott a lapnak: nem volna jó, ha a legfejlettebb államok előírnák, milyen adókat kell alkalmazni Lengyelországban. Az alacsonyabb adó ugyanis a gazdasági felzárkózás eszköze, a segítségével lehet becsábítani a külföldi beruházókat. Ugyanakkor tagadta, hogy a 19 %-os adókulccsal máshonnan akarnának elhappolni cégeket, hogy azok utána szépen lenyomhassák az adójukat.
Hogy miként lesz a gyakorlatban, azt nem tudni, mindenesetre az ördög ezúttal is a részletekben rejtőzik. De a magyar pénzügyi vezetés közleménye szintén azt hangsúlyozta, amit a lengyelek, hogy ti. a döntést az egyes országokra kell rábízni, amikor a kulcsfontosságú gazdasági tevékenységről van szó, figyelembe véve a fejlettség szintjét és más, fontos tényezőket.
A kötelező minimális adó elfogadásához nem kell teljes egyetértés, de azért az ellenkező kormányoknak vannak még jogi eszközeik. FT
Szétesőben van az EU orosz politikája, mert a közép- és kelet-európai országok sokkal keményebbek Moszkvával szemben, mint a németek vagy a franciák. Olyannyira, hogy a csehek – Amerika mellett – már felkerültek a Kreml listájára, mint az ország ellenségei. Az Izvesztyija szerint hamarosan követi őket a térségből Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Ukrajna is. Viszont Berlinről és Párizsról szó sincs, ami azt mutatja, hogy Putyin tárgyalópartnernek tekinti a két hatalmat.
És ezzel igencsak közel jár az igazsághoz. Mert miközben egyre romlik a Nyugat viszonya Oroszországgal, a német és a francia vezetés nyitva tartja a párbeszéd csatornáit, noha idáig semmiféle kézzelfogható eredménnyel nem jártak az egyeztetések. Ugyan a jövő heti NATO-csúcson valószínűleg az egységet hangoztatják majd, ám ez csak elfedi, hogy az új tagok nem bíznak az EU-ban, amikor a szabadságukról és a biztonságukról van szó. Számukra a katonai szövetség és az USA jelent megbízható garanciákat.
Németország és Franciaország szintén nyugtalan az orosz túlkapások láttán, de azt gondolja, hogy a nemzeti érdekek miatt eltérhet a közös irányvonaltól. A németeknél többnyire a gazdaság diktál és igyekeznek elválasztani az üzletet a politikától. Macron vonala a gaulle-izmusban fogant, azaz önálló szerepre törekszik a nyugati összefogásban, aminek része a különleges kapcsolat Moszkvával. Egyik megközelítés sem nyugtatja meg Kelet-Európát. Az ellentétek fő áldozata a közös külpolitika lehet, amely Oroszországot illetően igencsak távoli célnak tűnik.
A kommentár arra figyelmezteti az EU-t, hogy annak tisztában kell lennie saját szerepével, és nem akadályozhatja meg, hogy a német Alkotmánybíróság vigyázzon az alaptörvény előírásaira. Ehhez vagy a karlsruhei taláros testületet kellene felszámolni, vagy Németországot szuverén államként.
Nincs á la carte Európa. A jog előtt minden tagország egyenlő. És a közösen kimondott jogi normák megelőzik a nemzeti jogot. Ezt kifejezetten elismeri a német alkotmánybíróság is. Ám fenntartja magának a jogot, hogy alkotmányos kérdésekben ő mondja ki a végső szót. Ennek megfelelően tavaly úgy ítélte meg, hogy az Európai Központi Bank túllépett saját korlátain a kötvényvásárlási program során, mint ahogy az Európai Bíróság is, amikor belement a pénzpiaci műveletbe.
Az persze világos, hogy amikor a Bizottság kötelezettségszegési eljárás alá vonja Németországot, jelzést kíván küldeni Magyarországnak és Lengyelországgal, mármint hogy látjátok: senkivel sem kivételezünk. De azért az nem mindegy, hogy egy ország nyíltan és széles körben alapvető szabályokat vesz semmibe, vagy pedig egy konkrét kérdésben behúzza a vészféket. Remélhetőleg a viszályt európai, civilizált módon meg tudják oldani. Ehhez az uniónak szem előtt kell tartania, hogy az EU államszövetség, amely a tagoktól kapja hatalmát. És nem adhat felhatalmazást saját magának. FT
Magyarország és Lengyelország azt akarja, hogy az alapvető nemzetgazdasági tevékenységekre ne vonatkozzon a G7-es pénzügyminiszterek által előirányzott egységes minimális társasági adó. A két pénzügyminisztérium külön-külön kiadott állásfoglalása azt jelzi, hogy nem csupán Írország ellenzi a megoldást, hanem Közép-Európa is, amely szintén kedvelt célpont az adóoptimalizálásra (minimalizálásra) törekvő multik számára.
A lengyel pénzügyi tárca vezetője úgy nyilatkozott a lapnak: nem volna jó, ha a legfejlettebb államok előírnák, milyen adókat kell alkalmazni Lengyelországban. Az alacsonyabb adó ugyanis a gazdasági felzárkózás eszköze, a segítségével lehet becsábítani a külföldi beruházókat. Ugyanakkor tagadta, hogy a 19 %-os adókulccsal máshonnan akarnának elhappolni cégeket, hogy azok utána szépen lenyomhassák az adójukat.
Hogy miként lesz a gyakorlatban, azt nem tudni, mindenesetre az ördög ezúttal is a részletekben rejtőzik. De a magyar pénzügyi vezetés közleménye szintén azt hangsúlyozta, amit a lengyelek, hogy ti. a döntést az egyes országokra kell rábízni, amikor a kulcsfontosságú gazdasági tevékenységről van szó, figyelembe véve a fejlettség szintjét és más, fontos tényezőket.
A kötelező minimális adó elfogadásához nem kell teljes egyetértés, de azért az ellenkező kormányoknak vannak még jogi eszközeik. FT
Szétesőben van az EU orosz politikája, mert a közép- és kelet-európai országok sokkal keményebbek Moszkvával szemben, mint a németek vagy a franciák. Olyannyira, hogy a csehek – Amerika mellett – már felkerültek a Kreml listájára, mint az ország ellenségei. Az Izvesztyija szerint hamarosan követi őket a térségből Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Ukrajna is. Viszont Berlinről és Párizsról szó sincs, ami azt mutatja, hogy Putyin tárgyalópartnernek tekinti a két hatalmat.
És ezzel igencsak közel jár az igazsághoz. Mert miközben egyre romlik a Nyugat viszonya Oroszországgal, a német és a francia vezetés nyitva tartja a párbeszéd csatornáit, noha idáig semmiféle kézzelfogható eredménnyel nem jártak az egyeztetések. Ugyan a jövő heti NATO-csúcson valószínűleg az egységet hangoztatják majd, ám ez csak elfedi, hogy az új tagok nem bíznak az EU-ban, amikor a szabadságukról és a biztonságukról van szó. Számukra a katonai szövetség és az USA jelent megbízható garanciákat.
Németország és Franciaország szintén nyugtalan az orosz túlkapások láttán, de azt gondolja, hogy a nemzeti érdekek miatt eltérhet a közös irányvonaltól. A németeknél többnyire a gazdaság diktál és igyekeznek elválasztani az üzletet a politikától. Macron vonala a gaulle-izmusban fogant, azaz önálló szerepre törekszik a nyugati összefogásban, aminek része a különleges kapcsolat Moszkvával. Egyik megközelítés sem nyugtatja meg Kelet-Európát. Az ellentétek fő áldozata a közös külpolitika lehet, amely Oroszországot illetően igencsak távoli célnak tűnik.
National Catholic Register
A pápa budapesti látogatása körüli politikai kérdőjelekről elsőként beszámoló amerikai katolikus lap tudomásul veszi, hogy a magyar Püspöki Kar szerint Ferenc mégiscsak találkozik Orbán Viktorral és Áder Jánossal, amikor szeptemberben részt vesz az Eucharisztikus Kongresszus záró miséjén a Hősök terén. Ám mint megjegyzi, továbbra is vannak kérdőjelek. Ez ügyben az újságíró megkereste a Vatikánban a programot szervező illetékest, ám az a Szentszék Sajtóirodáját ajánlotta maga helyett. Onnan viszont nem érkezett válasz.
Így most nem tudni, hol lenne a megbeszélés. Állítólag felmerült, hogy a helyszín a Szépművészeti Múzeum legyen, de ezt a magyar kormány elfogadhatatlannak tartja. Az sem világos, az egyházfő meddig marad utána Szlovákiában – egyes hírek szerint a látogatás – három és fél napig is eltarthat, ám ezt magyar részről sértésnek vennék, figyelembe véve Budapest és Pozsony múltbeli viszonyát, valamint azt, hogy a Szentatya a magyar fővárosban csupán néhány órát tölt.
A cikk idézi az Il Sismografo, tehát a Vatikáni Államtitkárság által működtetett portált, amely azt írta, hogy valami nagyon nincs rendben az út körül. Hiszen amit a pápa tesz, azt nem lehet úgy beállítani, illetve venni, mintha meg akarna osztani országokat, népeket és kormányokat, Vagy különbséget kívánna tenni közöttük. Neki ugyanis mindenki előtt ki kell tárnia karjait.
A pápa budapesti látogatása körüli politikai kérdőjelekről elsőként beszámoló amerikai katolikus lap tudomásul veszi, hogy a magyar Püspöki Kar szerint Ferenc mégiscsak találkozik Orbán Viktorral és Áder Jánossal, amikor szeptemberben részt vesz az Eucharisztikus Kongresszus záró miséjén a Hősök terén. Ám mint megjegyzi, továbbra is vannak kérdőjelek. Ez ügyben az újságíró megkereste a Vatikánban a programot szervező illetékest, ám az a Szentszék Sajtóirodáját ajánlotta maga helyett. Onnan viszont nem érkezett válasz.
Így most nem tudni, hol lenne a megbeszélés. Állítólag felmerült, hogy a helyszín a Szépművészeti Múzeum legyen, de ezt a magyar kormány elfogadhatatlannak tartja. Az sem világos, az egyházfő meddig marad utána Szlovákiában – egyes hírek szerint a látogatás – három és fél napig is eltarthat, ám ezt magyar részről sértésnek vennék, figyelembe véve Budapest és Pozsony múltbeli viszonyát, valamint azt, hogy a Szentatya a magyar fővárosban csupán néhány órát tölt.
A cikk idézi az Il Sismografo, tehát a Vatikáni Államtitkárság által működtetett portált, amely azt írta, hogy valami nagyon nincs rendben az út körül. Hiszen amit a pápa tesz, azt nem lehet úgy beállítani, illetve venni, mintha meg akarna osztani országokat, népeket és kormányokat, Vagy különbséget kívánna tenni közöttük. Neki ugyanis mindenki előtt ki kell tárnia karjait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.