MINDEN ÖTÖDIK MAGYAR GYEREK SZEGÉNYSÉGBE SZÜLETIK, SZÁZEZREK NEM JUTNAK ORVOSI ELLÁTÁSHOZ – ITT A LESÚJTÓ GYERMEKJOGI JELENTÉS

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2022.06.05.

Hazánkban minden ötödik gyerek szegénységben él, és százezret is meghaladja azoknak a száma, akik lakóhelyükön nem jutnak háziorvosi ellátáshoz. A születéskori helyzet meghatározza a gyerekek egész életét. A Hintalovon Alapítvány a napokban publikálta a tavalyi évre vonatkozó Gyermekjogi Jelentést, lesújtó adatokkal. A családbarát kormány túl keveset tesz a gyerekekért, miközben naponta történnek tragédiák, melyek többsége egy jól működő gyermekvédelmi rendszerrel megelőzhető lenne.

Döbbenetesen nagy a munkaerőhiány a gyermekvédelmi szektorban. Pedig fontos lenne, hogy több legyen azokból a felnőttekből, akik odafigyelnek a kiskorúakra, és segítenek nekik, ha elakadnak vagy problémájuk van – fogalmazott a gyermekjogokkal foglalkozó Hintalovon Alapítvány alapítója. Gyurkó Szilvia hozzátette: a kiskorúak helyzete nagyon eltérő attól függően, hogy hova születnek, és a családjuknak milyen anyagi és érdekérvényesítési képességeik, kapcsolataik vannak. Alapvetően változtatni kellene azon, hogy a születéskori helyzet legyen a gyermek életminőségének legmeghatározóbb feltétele.

Nincs, aki gyógyítsa a gyerekeket

A szervezet a napokban tette közzé Gyermekjogi Jelentését, amely arról ad átfogó képet, milyen kihívások mellett működött tavaly a gyermekvédelem, az oktatási rendszer és a gyermekegészségügy. A készítők úgy fogalmaztak: „2021 a parázs ideológiai viták, a reménykeltő előrelépések és az állandósult strukturális problémák éve volt.” Rámutattak, hogy meghaladja a százezret azoknak a gyermekeknek a száma, akik helyben nem jutnak hozzá semmilyen háziorvosi ellátáshoz, miután 2016 óta megduplázódott a betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma, és van olyan északkelet-magyarországi körzet, ahol 3000 gyerek tartozik egyetlen pszichológushoz.A szegénység a gyerekek 21,7 százalékát érinti, családok százezrei élnek lakásszegénységben. Noha a családtámogatások rendszere összefonódik a lakástámogatással – gondoljunk a csokra –, az semmilyen szociális elemet nem tartalmaz, ami igaz a lakásfelújítási támogatásra is. A lakásukat elvesztő családokat nem védi senki és semmi, ilyen esetben a gyermeket el is szakíthatják a szülőktől. A koronavírus-járvány alatt a pedagógusok nagyobb része, 62 százaléka nem kapott megfelelő szakmai segítséget az online oktatáshoz, a hátrányos helyzetű gyermekek lemaradásait pedig a digitális oktatás bevezetése tette a legnyilvánvalóbbá. A legszegényebb családokban élő gyerekeknek nemcsak a tárgyi eszközök nem álltak a rendelkezésükre, de az internet-hozzáférés sem volt megoldott számukra...

ITT OLVASHATÓ