A KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSRA SZORULÓ MAGYAR GAZDASÁG

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2022.07.18.

Hihetetlenül zsúfoltra sikeredett már eddig is a július, noha általában ez a hónap a gazdasági és politikai életben uborkaszezon szokott lenni. Most viszont mindannyiunkat kemény próbatétel elé állít mindaz, ami a kormánypolitika felől érkezve, a gazdasági életben történik. Az alábbi elemzés átfogóbb makroökonómiai összefüggések keretében kívánja bemutatni, hogy az elmúlt egy-két hét történéseinek hátterében miféle, nehezen mellőzhető meghatározottságok munkálhattak. De be kell vallanom: a kata beszántására még így sem találok magyarázatot.

Túl a kamatemelésen

Amikor július 7-én az MNB bejelentette, hogy két százalékponttal megtolja a jegybanki kamatot – ami a tavaly nyáron megindított kamatemelési ciklusban a legnagyobb emelést jelentette –, a forint árfolyama szinte csak percekig erősödött, majd visszatért a romló pályára. Noha a kamatemelés a forint erősödését, vonzóbbá tételét szolgálta (volna). Az ezzel ellentétes történés egyértelműen arra utalt, hogy a kamatemeléssel a jegybank képtelen a forint gyengülését feltartóztatni, a magyar valuta iránti keresletet/kínálatot ezen kívül más mozgatja. Mégpedig az, hogy a befektetők olyan kormányzati üzenetet vártak (és várnak), ami megnyugtatja őket afelől, hogy a magyar gazdaság nem fogja elveszteni fizetőképességét, papírjai nem értéktelenednek el.

A befektetők ugyanis látják azt, amit a kormány a nagyközönség előtt nem ver nagydobra, hogy 2018 óta újra deficites a fizetési mérleg (euróban számítva a külföldre történő kifizetések meghaladják a bejövő pénzeket), és a hiány egyre duzzad. Ez önmagában nem lenne baj, haa deficiten keresztül bevont külső források olyan beruházásokat finanszíroznának, amelyek növelik az ország versenyképességét;

többlettőke beáramlása finanszírozná a mérleghiányt, azaz nem romlana az ország külső finanszírozási képessége.

Ám momentán nálunk nem ez a helyzet...

ITT OLVASHATÓ