Szerző: BERNÁTH LACKÓ
2022.08.22.
Mint arról a Mérce is beszámolt, a pedagógus-szakszervezetek és az oktatási kormányzat közötti legutóbbi egyeztetés augusztus 10-én teljes kudarccal zárult. A Belügyminisztérium közoktatási államtitkára, Maruzsa Zoltán a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint leginkább minden konkrétumot nélkülöző, feltételes ígéreteket fogalmazott csak meg, bérajánlatot se az idei, se a jövő évre nem kaptak a szakmai érdekvédők.
Márpedig az azonnali, 45 százalékos pedagógus-béremelés, illetve a közoktatásban nem pedagógusként dolgozók béremelése az egyik legfőbb követelése a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a PSZ részvételével működő sztrájkbizottságnak.
Ráadásul a többi főbb követelésben is visszalépés történt a kormányzat részéről: míg korábban Maruzsa államtitkár nyitottnak mutatkozott a 22-26 órás kötelező óraszám 22-24-re mérséklésére, illetve a pedagógiai asszisztensek önálló tantermi munkájának 35 órában meghatározott maximálására, ezektől az augusztus 10-i tárgyalási körben már visszatáncolt a kormányzat.
Ezek után Nagy Erzsébet, a PSZ országos választmányának tagja emlékeztetett, hogy a pedagógus-szakszervezetek tavasszal csak szüneteltették az oktatási sztrájkot, de be nem fejezték. Ha addig nem kapnak megfelelő ajánlatot a kormánytól, a szakszervezetek már ősztől újrakezdhetik a sztrájkokat, és az eddigiek alapján a polgári engedetlenség keretében tavasszal megkezdett vadsztrájkok is folytatódhatnak a szakszervezeti megmozdulásokon kívül.
A kormány az arroganciával saját maga alatt is vágja a fát
Mint emlékezetes, a kormányzat nemcsak a szakszervezeti tárgyalóasztalnál mutatkozik süketnek a pedagógusok követeléseire, de kommunikációjában is kifejezetten ellenséges hangnemet üt meg év eleje óta. A megegyezés hiányában meghirdetett sztrájkot megpróbálták ellehetetleníteni egy kormányrendelettel, és megfélemlítéssel, fizetéscsökkentéssel való fenyegetéssel igyekeztek elvenni a sztrájkolók kedvét, a nem sztrájkolóknak való köszönetnyilvánítással gúnyolódtak a sztrájkolókon, akiket „baloldali kampányolással” is megvádoltak, majd több sztrájkoló pedagóguson adminisztratív eszközökkel álltak bosszút.
Mindezek után ráadásul kiderült, hogy a kormány a pedagógusok bérét fedezendő az Európai Unióhoz benyújtott EFOP-Plusz pályázatában a sztrájkoló pedagógusok által már számtalanszor megfogalmazott problémákkal érvelt, hosszasan ecsetelve az uniós szerveknek a magyar pedagógusok túlterheltségét és hazánk lemaradását a tanári bérek terén.
Ilyen alapokról indultak el a nyári egyeztetések, amelynek két eddigi fordulója semmi eredményt nem hozott, miközben az ősszel kezdődő tanévet is el kellene valahogy kezdeniük az intézményeknek.
„A két nyári sztrájktárgyalásos fordulóval felgyorsult a pályaelhagyás, miután a kormányzati hozzáállástól sokan besokalltak”
– nyilatkozta a Mércének Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke. Gosztonyi értesülései szerint 5-15 közötti létszámban állnak fel egy-egy tantestületből a pedagógusok, és jó nevű intézményekben is. A szakszervezeti vezető szerint jövő héttől hozzávetőleges, október elején pontos adatok is jönnek majd.
„Hacsak nem titkosítja ezeket a kormány…”
– tette hozzá keserűen...
Márpedig az azonnali, 45 százalékos pedagógus-béremelés, illetve a közoktatásban nem pedagógusként dolgozók béremelése az egyik legfőbb követelése a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a PSZ részvételével működő sztrájkbizottságnak.
Ráadásul a többi főbb követelésben is visszalépés történt a kormányzat részéről: míg korábban Maruzsa államtitkár nyitottnak mutatkozott a 22-26 órás kötelező óraszám 22-24-re mérséklésére, illetve a pedagógiai asszisztensek önálló tantermi munkájának 35 órában meghatározott maximálására, ezektől az augusztus 10-i tárgyalási körben már visszatáncolt a kormányzat.
Ezek után Nagy Erzsébet, a PSZ országos választmányának tagja emlékeztetett, hogy a pedagógus-szakszervezetek tavasszal csak szüneteltették az oktatási sztrájkot, de be nem fejezték. Ha addig nem kapnak megfelelő ajánlatot a kormánytól, a szakszervezetek már ősztől újrakezdhetik a sztrájkokat, és az eddigiek alapján a polgári engedetlenség keretében tavasszal megkezdett vadsztrájkok is folytatódhatnak a szakszervezeti megmozdulásokon kívül.
A kormány az arroganciával saját maga alatt is vágja a fát
Mint emlékezetes, a kormányzat nemcsak a szakszervezeti tárgyalóasztalnál mutatkozik süketnek a pedagógusok követeléseire, de kommunikációjában is kifejezetten ellenséges hangnemet üt meg év eleje óta. A megegyezés hiányában meghirdetett sztrájkot megpróbálták ellehetetleníteni egy kormányrendelettel, és megfélemlítéssel, fizetéscsökkentéssel való fenyegetéssel igyekeztek elvenni a sztrájkolók kedvét, a nem sztrájkolóknak való köszönetnyilvánítással gúnyolódtak a sztrájkolókon, akiket „baloldali kampányolással” is megvádoltak, majd több sztrájkoló pedagóguson adminisztratív eszközökkel álltak bosszút.
Mindezek után ráadásul kiderült, hogy a kormány a pedagógusok bérét fedezendő az Európai Unióhoz benyújtott EFOP-Plusz pályázatában a sztrájkoló pedagógusok által már számtalanszor megfogalmazott problémákkal érvelt, hosszasan ecsetelve az uniós szerveknek a magyar pedagógusok túlterheltségét és hazánk lemaradását a tanári bérek terén.
Ilyen alapokról indultak el a nyári egyeztetések, amelynek két eddigi fordulója semmi eredményt nem hozott, miközben az ősszel kezdődő tanévet is el kellene valahogy kezdeniük az intézményeknek.
„A két nyári sztrájktárgyalásos fordulóval felgyorsult a pályaelhagyás, miután a kormányzati hozzáállástól sokan besokalltak”
– nyilatkozta a Mércének Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke. Gosztonyi értesülései szerint 5-15 közötti létszámban állnak fel egy-egy tantestületből a pedagógusok, és jó nevű intézményekben is. A szakszervezeti vezető szerint jövő héttől hozzávetőleges, október elején pontos adatok is jönnek majd.
„Hacsak nem titkosítja ezeket a kormány…”
– tette hozzá keserűen...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.