2022. október 4., kedd

MÁR AZ ELSŐ FÉLÉVBEN 200 MILLIÁRDOS VESZTESÉGET HALMOZTAK FEL MATOLCSYÉK, ÉS AZ ÉV VÉGÉRE EZ TÖBBSZÖRÖSÉRE HÍZHAT

NÉPSZAVA
Szerző: P.ZS.
2022.10.04.


...
idén a MNB vesztesége elérheti az 500, 2023-ban pedig az ezer milliárd forintot is, ilyen őrületesen magas hiányra még soha nem volt példa, ugyanis korábban a jegybanknál figyeltek arra, hogy ne kerüljenek ilyen helyzetbe.

Az MNB mérlege az elmúlt fél-egy évtizedben a különböző jegybanki gazdaságélénkítő csomagok következtében nőtt hatalmasra, emiatt a veszteség is egy-két nagyságrenddel nagyobb lehet, mint az elmúlt évtizedben bármikor. Tavaly már szűk 52 milliárd forint volt az MNB-s deficit, ám ezt a tartalékol még fedezték. Az előző két év, 2019 és 2020 nyereségéből viszont több száz milliárdot fizetett be a költségvetésbe az MNB, ami most majd "visszajár" a jegybanknak. Az MNB tőkéje nem csökkenhet nullára, így a költségvetésnek a következő években legalább 1000 milliárd forintot kell a jegybankba befizetnie – épp a megszorítások kellős közepén. Az idei veszteséget – ami 500 milliárd forint fölé tehető –, csökkentheti az MNB 150 milliárd forintnyi eredménytartaléka. Tovább mérsékelheti a deficitet a jegybanki alapítványok felszámolása: a magyar kormány az Eurostatnak arra tett ígéretet, hogy 2023 közepéig felszámolja a Pallas Athéné Alapítványt. Ennek vagyona mintegy 281 milliárd forint, ha ezt idén értékesítik, akkor még ez is csökkentheti az ez évi veszteséget. Az értékesítés nélkül jövőre a költségvetésnek, azaz az adófizetőknek 300-400 milliárd forintos kiadást jelenthet majd az MNB veszteségpótlása. A jövő évre várható ezer milliárdos veszteséget 2024-ben kell rendeznie a költségvetésnek, legalábbis a most érvényben lévő szabályok szerint. Ugyanis egyes kormányzati források szerint megkezdődött egy olyan jogi megoldás keresése, amely lehetővé tenné a költségvetési befizetési kényszer porlasztását, vagyis azt, hogy az 1000-1500 milliárdos veszteséget, amit két év alatt kellene pótolnia a kormánynak, több évre eloszlathassák. A kormány nincs könnyű helyzetben, hisz a jegybanktörvény bármilyen módosítását engedélyeztetni kell az Európai Központi Bankkal, ugyanis az EKB nemcsak az eurózóna, de az uniós bankok függetlensége felett is őrködik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.