PUTYIN TERRORCSELEKMÉNYEKKEL KÍSÉRLI MEG A VISSZAVÁGÁST - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LASPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.10.04.

A német 200 milliárd eurós támogatási csomag a német cégeknek és háztartásoknak felborzolta a kedélyeket az EU-s politikai vezetők körében, Orbán kannibalizmusnak nevezte a csomagot. Amerikában úgy vélik, Putyin nem atomot vet be, hanem először a nyugati országok ellen terrorcselekményekkel akarja eszkalálni a háborút. Meloninak jó esélye van arra, hogy kormánya az Olaszországban szokásosnál hosszabb életű legyen, de a gazdasági válság igen súlyos kihívás. Nemzetközi lapszemle.

A Reuters szerint az EU-országok vezetőinek csütörtöki és pénteki prágai találkozóján egy olyan határozatot akarnak elfogadni, amiben felkérik az Európai Bizottságot, az infláció fékezése érdekében dolgozzon ki egy ársapkát a gázra. Ezt a javaslatot Németország, Ausztria, Hollandia, Magyarország és Dánia is ellenzi, ugyanakkor a tudósítás szerint Németország a múlt héten kiélezte a vitát, amikor bejelentette: 200 milliárd eurós támogatási csomaggal kívánja megsegíteni saját vállalatait és a német háztartásokat. Más tagállamok közel sem képesek ekkora összegű támogatásra: Franciaország 67, Olaszország 68 milliárdot kíván ilyen célokra fordítani.

A német szubvenciós csomagra adott megkésett válasznak tekinthető az euroövezeti pénzügyminiszterek állásfoglalása, hogy a jövőben jobban kellene koordinálni az egyes nemzeti intézkedéseket, írja a cikk.

A 27 EU-tagállam nagyköveti szinten egyeztet arról az újabb szankciós intézkedéstervezetről, amely az unión kívüli, harmadik országokba irányuló orosz olajszállítmányokra hirdetne ársapkát, írja a Bloomberg. A megegyezést itt egyelőre az akadályozza, hogy a jelentős tengeri szállítási kapacitással rendelkező tagországok – Görögország, Ciprus és Málta – felmentést akarnak maguk számára kiharcolni. A Bloomberg tudomása szerint Magyarország is akadályozó tényező a szankciós alkudozások során.

Az említett 200 milliárd eurós német szubvenciós csomaggal kapcsolatban egyébként a Financial Times azt írja, hogy Orbán Viktor megfogalmazása szerint annak megvalósítása kannibalizmussal ér fel, és fenyegeti az Európai Unió egységét, amikor a tagállamok súlyos gazdasági feszültségekkel szembesülnek.

A businesslend.com portál szerint Orbán nincs egyedül a németek bírálatában. Christian Lindner német pénzügyminiszter viszont igyekezett megvédeni a csomagot, mondván, az arányban van a német pénzügyi rendszerrel, és a kiadások két évre elosztva értendők.

A Los Angeles Times szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök, látva a csapatai által elszenvedett súlyos ukrajnai harci kudarcokat, növekvő kétségbeesésében arra a következtetésre juthat, hogy a nyugati országok ellen terrorcselekményekkel kell megkísérelnie a visszavágást. Támadások érhetnek európai katonai célpontokat, NATO-kötődésű létesítményeket, sőt akár civileket is. Az Ukrajnában, korábban pedig Szíriában, illetve Csecsenföldön tapasztalt orosz magatartás alapján elmondható, hogy nincs az a határ, amit Putyin ne lenne képes átlépni, írja a Los Angeles Times, ami szerint az utóbbi időben megnövekedett ugyan az aggodalom amiatt, hogy Oroszország akár taktikai atomfegyvereket vethet be Ukrajnában, ám ennél valószínűbbnek tűnik, hogy az eszkaláció alacsonyabb fokozatát választják, amikor közvetlenül nyugati területen követnek el szabotázsakciót, például lengyelországi vagy romániai NATO-utánpótlási infrastruktúra ellen

A Frankfurter Rundschau Helsinkiből keltezett cikke szerint az orosz csapatok valósággal felszívódtak a Finnországgal és a Baltikummal szomszédos térségből – és a szokásos 30 ezer helyett most csak 6 ezer orosz katona tartózkodik a határ közelében, és azok sem a jól képzett hivatásos állományból kerülnek ki. Az átcsoportosítás nyilvánvalóan az ukrajnai fejleményeknek, az ottani orosz veszteségeknek tudható be.

A Politico az olasz miniszterelnöki posztra készülő Giorgia Meloni várható nehézségeiről ír. A politikus várható kormánykoalíciós pártszövetségével ugyan széttöredezett ellenzék áll szemben, így Meloninak esélye van arra, hogy kormánya az Olaszországban szokásosnál hosszabb életű legyen, de a kormányzás nem lesz számára könnyű menet. A legsúlyosabb kihívás a gazdaság állapota: a növekedés lassul, jövőre csak 0,6 százalékot jósolnak, miközben a közszféra adóssága az éves GDP 145,4 százalékának felel meg – Meloni viszont adócsökkentést ígért a kampányban. Olaszországnak igen nagy szüksége van az unió pénzügyi támogatására. A Melonira váró kihívások közé tartozik az európai politikai tér, amely potenciális aknamező – írja a Politico, bár megjegyzi, Meloni és Emmanuel Macron ugyan nem vall azonos értékeket, a francia elnök jó kapcsolatra törekszik majd Rómával, mert ő is érdekelt az EU fiskális szabályainak a megreformálásában.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ