Szerző: F. SZABÓ KATA
2023.12.02.
Kezdő tanári fizetések, az oktatásra fordított kiadások – két mutató, amelyben utolsó helyen áll Magyarország az OECD legfrissebb, szeptember közepén megjelent oktatási jelentésében. Ez a két adat is rendkívül árulkodó, de tovább árnyalódik a kép, ha hozzátesszük, hogy nálunk az egyik legmagasabb a magánforrások aránya az oktatáson belül.
Az OECD országok többségében a kötelező alap- és középfokú oktatás nagy részét állami forrásokból finanszírozzák, leginkább az óvodai és a felsőoktatási szinteken lép be a magántőke, ami túlnyomórészt közvetlenül a háztartásoktól származik tandíj formájában (kisebb részt vállalati és non-profit szervezetek által nyújtott támogatásból), ez viszont mindenhol aggodalomra ad okot az oktatáshoz való hozzáférés egyenlőségével kapcsolatban – állapítja meg a jelentés.
Magyarországon a teljes oktatásban, vagyis az alapfokútól a felsőoktatásig a magánforrások aránya 2020-ban több mint 17 százalék, ami ugyan nagyjából megfelel az OECD átlagnak, ám az uniós országok átlagánál (10 százalék) jóval nagyobb. Ezzel többek között Chilével és Törökországgal vagyunk egy ligában.
– Bár ez a szám nem tűnik elsőre feltétlenül magasnak, a tendenciát érdemes figyelni, vagyis, hogy nálunk nőtt a legnagyobb mértékben ez a mutató.
És ez nem annak köszönhető, hogy hirtelen hatékonyan kezdték becsatornázni a magánforrásokat az oktatásba, hanem az állam látványos kivonulását mutatja, ami súlyos következményekkel jár
– mondja Lannert Judit oktatáskutató.
Míg az OECD országokban átlagosan az összes állami kiadás 10 százalékát költik oktatásra, nálunk ez csupán 6 százalék. A jelentés megállapítja, hogy az országok nagy részében növekedtek az állami a kiadások, nem utolsósorban a világjárvány idején a legtöbb helyen bevezetett távoktatás miatt. A plusz forrásokat jórészt az online oktatásra való átálláshoz szükséges tanári továbbképzésekre, eszközvásárlásra, online tanulási platformokra költötték azért, hogy minél gördülékenyebb kegyen az átállás, és ne szakadhassanak le még inkább a hátrányos helyzetű gyerekek a többiekhez képest. Ezzel szemben nálunk 2020-ban még csökkent is az oktatásra fordított állami források aránya az előző évhez képest.
A magántőke-arány növekedésének egyik legfőbb oka az egyházak egyre látványosabb térnyerése az oktatásban, ebben a statisztikában ugyanis az egyházi források is magánforrásnak minősülnek, holott a felekezeti fenntartók is gyakorlatilag teljes mértékben állami pénzből finanszírozzák az iskoláikat. Emellett az alapítványi- és magániskolák száma is kétségtelenül növekszik, de közel sem olyan ütemben, mint az egyháziaké.
– Radikálisan növekszik az egyházi oktatási intézményekbe járó gyerekek száma: a közoktatásban összességében a tanulók körülbelül 15 százaléka, de a gimnazisták között már minden negyedik valamilyen felekezet által fenntartott intézménybe jár
– mondja Polónyi István oktatáskutató, kiemelve: az egyházi intézmények jóval több állami forrásból gazdálkodhatnak, mint a többi iskola.
„Ez a folyamat a társadalom törzsiesedéséhez vezet. Jelenleg az alapján, hogy milyen iskolába jár, elég nagy pontossággal le tudjuk írni egy gyerek és a családja társadalmi- anyagi helyzetét” – mondja Lannert Judit, aki úgy gondolja, az egyházi intézmények között még erősebb a szegregáció, mint az állami iskolákban. Vannak olyan intézményeik, ahol kifejezetten hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak, máshol a tehetséggondozás van a fókuszban.
– Ma a magyar elit jellemzően alapítványi iskolába járatja a gyerekeit, a felső középosztály pedig az egyházi iskolákba. Az alsó rétegeknek, akik nem tudnak erre pénzt szánni, marad az állami iskola. Gyakorlatilag teljesen szegmentálódott a magyar közoktatás. Az alacsony színvonalú állami közoktatással szemben kialakult egy valamivel jobb egyházi oktatás, és ez hosszú távon újratermeli a társadalmi különbségeket – teszi hozzá Polónyi István. Úgy gondolja, teljesen nyilvánvaló, hogy nem a vallásosság miatt választják sokan ezeket az iskolákat, hiszen a legutóbbi népszámlálás adataiból is kiderült, egyre kevesebben vallják magukat hívőnek. Vagyis egészen biztosan az állami közoktatás alacsony színvonala miatt menekítik a gyerekeket inkább az egyházi iskolákba. Az másodlagos szempont a szülők számára, hogy ezekben az intézményekben evangelizálják-e a gyerekeket, a kettős nevelésről már sokaknak van tapasztalata Magyarországon az állampárti időkből – ha otthon más szellemben nevelkedik a gyerek, úgysem lehet hatékony a „térítés”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.