Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.05.15.
A nyugati média tegnap jelentős figyelmet szentelt Grúziának, ahol a törvényhozás harmadik olvasatban is megszavazta az úgynevezett külföldi befolyásszerzés elleni jogszabályt, amely – a heves utcai tiltakozások dacára, tumultuózus parlamenti jelenetekkel tarkított eljárás végén – az átláthatóság igényére hivatkozva előírja, hogy azok a civilszervezetek, amelyeknek a pénze legalább 20 százalékban külföldről származik, kötelesek a támogatás eredetéről számot adni. Az ügy megosztja a grúz társadalmat, és mint a Der Spiegel írja, többen attól tartanak, hogy a törvény nyomán, amely kísértetiesen emlékeztet az úgymond a külföldi ügynökökről hozott moszkvai törvényre, orosz viszonyok fognak előállni a volt szovjet tagköztársaságban. A német hetilap helyzetelemzése emlékeztet arra a tényre, hogy Grúzia tavaly december óta hivatalosan is EU-tagjelölt országnak számít, és hogy egy uniós illetékes a törvény elfogadása előtt súlyos aggodalmainak adott hangot a grúz EU-csatlakozás esélyeit illetően.
Ez az uniós rosszallás azonban – mint azt a Politico című amerikai portál európai kiadása írja – nem ölthetett olyan formát, hogy a tagállamok egységesen tiltakozzanak Tbiliszinél, miként azt egy tucat külügyminiszter kezdeményezte Josep Borrellnél, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjénél. A próbálkozást ugyanis Szlovákia segítségével megtorpedózta Magyarország.
A Der Spiegel a grúziai civiltársadalom helyzete miatti aggodalomnál tovább megy, és felteszi a kérdést: vajon Oroszország most Grúziában is azt a politikát kívánja követni, amit Ukrajnával szemben érvényesít?
Az öregedő társadalmat öregedő egészségügyi személyzet próbálja ellátni Magyarországon
Az EurActiv brüsszeli hírportál a magyar egészségügyi rendszerről közöl részletes cikket, és abban megállapítja, hogy a lakosság átlagéletkorának a növekedése ugyan szerte az Európai Unióban gondokat okoz, de különösen igaz ez Magyarországra, ahol kettős a szorítás: az egyre öregebb népességet mind idősebb egészségügyi személyzet próbálja ellátni. Minden ötödik magyar orvos közel jár a nyugdíjkorhatárhoz. Jelenleg a legtöbb háziorvos – szám szerint 1616 – hatvan-hetven éves, 859-en vannak a hetven évnél idősebbek, akik közül 61 már a nyolcvanat is betöltötte, ketten pedig a kilencvenes éveiket tapossák. Eközben növekszik azoknak a fiatal orvosoknak a száma, akik inkább külföldön vállalnak munkát – olvasható a cikkben. Tavaly közel nyolcszázan voltak ilyenek. Főként Németországban, Ausztriában, illetve Nagy-Britanniában folyamodtak praktizálási engedélyért. Az EurActiv szerzője felsorol több olyan esetet, amikor különböző magyarországi kórházakban a szakszemélyzet hiánya miatt meg kellett szüntetni bizonyos fajta ellátásokat. Az ápolónők körében is megfigyelhető az elöregedés. A 35 és 44 év közötti szakképzett nővérek száma 2017-től 2023-ig 30 600-ról 21 500-ra csökkent, miközben az 50 és 54 év közöttieké 15 ezerről csaknem 19 ezerre nőtt. Eközben márciusban átlagosan újabb 20 százalékkal emelkedett az egészségügyben az alapfizetés, miután tavaly júliusban már volt egy 18 százalékos emelés. Magyarország azonban csak a GDP 5 százalékát fordítja egészségügyre, míg a hasonló fejlettségű országok általában mintegy 8 százalékot.
Szavazhat-e az olasz antifa aktivista a büntetésvégrehajtási intézményben?
A közelgő európai parlamenti választások kapcsán olasz-magyar diplomáciai konfliktustéma lett a Magyarországon fogva tartott, büntető eljárás alá vont Ilaria Salis ügye. Az úgynevezett antifa mozgalom aktivistáját azzal vádolják, hogy társaival együtt Budapesten utcai támadásokban vett részt, súlyos testi sértést elkövetve neonáci megmozdulások résztvevőivel szemben. Salist az olasz zöldek és baloldaliak indítják a június 9-ikei választáson, Magyarországon azonban – Salis apjának állítása szerint – nem akarták megengedni, hogy a nő a büntetésvégrehajtási intézményben leadhassa szavazatát. Ezt az állítást később a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága cáfolta. A La Stampa című torinói lap azonban még jóval ezt a cáfolatot megelőzően, az ANSA olasz hírügynökség jelentése alapján azt írta, hogy Antonio Tajani külügyminiszter is megszólalt az ügyben, és elmondta: igyekeznek elérni azt, hogy Ilaria Salis élhessen szavazati jogával, miközben Magyarországon tartják.
A Mol gigaberuházása is téma a nemzetközi sajtóban
Végül röviden megemlítem, hogy a főként gazdasági, pénzügyi témákra szakosodott Bloomberg amerikai hírügynökségnél is átlépte a hírérték küszöbét a Mol 1,4 milliárd dolláros tiszaújvárosi gigaberuházásának az átadása. A Bloomberg szerint a projekt azt tükrözi, hogy a Mol az olajtermelésről a petrolkémiai gyártásra kívánja áthelyezni a hangsúlyt. Bár a vegyiparban most a lanyha világgazdasági feltételek közt gyenge a profitráta, a magyar olajipari óriásvállalat szerint a fellendülés beköszöntével bebizonyosodik majd, hogy érdemes volt belevágni a beruházásba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.