Szerző: PALOTÁS JÁNOS
2025.06.01.
Május 27-én kedden az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsa (GAC) – 2018 óta, amikor az Európai Parlament eljárást kezdeményezett az Európai Bizottságnál és az Európai Tanácsnál a jogállamisági normák rendszerszintű megsértése miatt a magyar kormánnyal szemben – immár nyolcadszor tűzte napirendre az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerinti eljárást. Bár Orbán Viktor maga sem értette, hogy mit kellene még tennie ahhoz, hogy a kormányával szembeni eljárás egy újabb szintet lépjen, a keddi ülésen látszólag nagyon is közel állt ahhoz, hogy egy kívülről nézve nagyon fontos csatát elveszítsen, ami látható közelségbe hozta volna az Európai Unióval folytatott háborújának elvesztését is. Franciaország, Németország, Svédország és a házigazda Lengyelország vezetésével a szükséges 22 tagállam közül immár húszan sürgették a továbblépést az eljárás utolsó szakaszába. Több, még billegő tagállam jelezte, hogy hajlandó támogatni ezt a lépést, ha a magyar helyzet nem javul. Hírek szerint a Lengyelországot váltó dán soros elnökség az októberi tanácsülés napirendjébe készül beiktatni Magyarország szavazati jogának, és egyéb uniós jogainak megvonását a 7. cikkely szerinti eljárás részeként.
Ez az írás arra kíván rámutatni, hogy miért állítható, hogy Orbán kedden a saját ördögi terve részeként mégsem egy fontos csata elvesztéséhez állt immár nagyon közel, hanem a tervei szerinti csata megnyeréséhez. Ahhoz, hogy megérthessük az Orbán/Rogán páros már évekkel ezelőtt kidolgozott és lépésről lépésre megvalósuló tervét, meg kell szabadulnunk számtalan eddigi beidegződésünktől, és egy teljesen új szemüveggel, új alapokról elindulva kell figyelni a mindennapokat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.