Szerző: VIROVÁCZ PÉTER
2025.07.26.
A jegybanki függetlenség a modern gazdaságpolitika egyik alappillére. Azt jelenti, hogy a központi bank politikai befolyástól mentesen hozhatja meg döntéseit. Ez a függetlenség kulcsfontosságú a gazdasági stabilitás, az inflációs célok elérése és a hosszú távú gazdasági növekedés biztosításának szempontjából. A függetlenség lehetővé teszi a jegybankok számára, hogy szakmai alapon, hosszú távú célokat szem előtt tartva működjenek, és ne rövid távú politikai érdekek szerint. Ebben a kontextusban egyre kirívóbbá kezd válni az amerikai politikai vezetés és az amerikai jegybanki vezetés között feszülő ellentét.
Donald Trump egyre nagyobb nyomást helyez Jerome Powell Fed-elnökre és propagálja a lemondását, ugyanis a központi bank kiváró monetáris politikáját túl szigorúnak és így a gazdaságra károsnak tartja. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke szorgalmazza, hogy az amerikai jegybank azonnal egy jelentős, 200–300 bázispontos kamatcsökkentést hajtson végre, azonban a Fed döntéshozóinak (Bizottság) nagyobb része a monetáris lazítás megkezdését korainak tartja.
Hogy miért ennyire óvatos a Fed? Nos, van az a mondás, hogy „aki egyszer megégette magát, az elkerüli a tüzet”. A jegybankot korábban számos kritika érte, mikor a pandémiát követő kínálati sokk utáni inflációt átmenetinek nyilvánította, aztán ennek ellenére az áremelkedés 2022-ben elérte a 9 százalékot. És itt jönnek a képbe Trump vámjai. Valószínűsíthető, hogy a Bizottság többsége biztosítani akarja, hogy a mostani vámok okozta sokkhatás egyszeri árváltozás legyen csupán, és ne valami olyasmi, ami az inflációt tartósan magasabbra löki. Igazságot tehát rövid távon nehéz lesz tenni, így csekély arra az esély, hogy a szeptemberi ülésig ennek eldöntéséhez elegendő bizonyítékot látnának a döntéshozók...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.