BÉKESI LÁSZLÓ: CSAPDÁBAN VERGŐDVE – ZSÁKUTCÁBA ZÁRVA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: BÉKESI LÁSZLÓ
2025.08.29.

Mindig van okunk arra, hogy a magyar gazdaság helyzetével és kilátásaival foglalkozzunk. Napjainkban ennek az elemzésnek különös aktualitást kölcsönöz a jóváhagyott 2026-os költségvetés és az annak alapjául szolgáló makrogazdasági pálya, valamint az EU következő hétéves költségvetésének tervezete, továbbá az orosz–ukrán háború kimenetele, következményei és azok várható hatásai a magyar gazdaságra.

Ismerjük a magyar gazdaság 2024. évi eredményeit, 2025 első félévének teljesítményét, és a sok bizonytalanság ellenére is rendelkezünk elég információval ahhoz, hogy megbecsüljük gazdaságunk jövő évben várható teljesítményét, helyzetét.

Az ismert múltbeli adatok és a becsülhető prognózisok alapján megállapíthatjuk, hogy a magyar gazdaság tényleges teljesítménye és várható eredményei messze elmaradnak a kormányzati tervektől és prognózisoktól. A tervezettnél és reméltnél kisebb gazdasági teljesítmény, magasabb infláció, nagyobb államháztartási hiány és adósságállomány, csökkenő beruházások és stagnáló fogyasztás, végső felhasználás, romló külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg, az EU-transzferek tartós elmaradása, egy részük elvesztése, a Trump-adminisztrációtól várt kedvező gazdasági lehetőségek helyett a kiszámíthatatlan amerikai vámpolitika és az orosz–ukrán háború terhei jellemzik és határozzák meg a magyar gazdaság elmúlt két évének teljesítményét és a jövő évre várható helyzetét. Összefoglalva és némileg leegyszerűsítve azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar gazdaság most már tartósan a stagfláció állapotában van, és belátható időn belül nincs esélye arra, hogy ebből a leszakadáshoz, tartós lemaradáshoz vezető állapotból kitörjön, majd egy fenntartható, egyensúlyőrző növekedési pályára álljon.

Elemzésemben azt próbálom bizonyítani, hogy ezt az állapotot nem elháríthatatlan külső sokkok, nem az ukrajnai háború, nem a brüsszeli háborúpárti politika és szankciós infláció, a magyar kormányt sújtó igazságtalan, diszkriminációs politika, hanem alapvetően a magyar kormány tartósan elhibázott gazdaságpolitikája okozza. A hangzatos, de üres kormányzati lózungoknak se alapjuk, se értelmük nincs. Nem lehet „békeköltségvetést” vagy „háborúellenes költségvetést” készíteni, nem lehet durván EU-ellenes politikával megszerezni az elmaradó, blokkolt EU-transzfereket, azokat nem lehet pótolni „keleti nyitással”, autokratikus, diktatórikus rezsimekkel való elvtelen „barátkozással”.

Minezeken túl megpróbálom bemutatni, hogy az elhibázott gazdaságpolitika miatt nemcsak rövid távon kell súlyos veszteségeket elszenvednünk, hanem a zsákutcába vezető gazdaságpolitika tartósan bezárja a magyar gazdaságot a közepes fejlettség csapdájába, feléli, elzálogosítja a jövőt, megsemmisíti a kitörés esélyeit, leszakadásra, lemaradásra ítéli az országot.

Nyolc olyan végzetes stratégiai, gazdaságpolitikai hibát tudok azonosítani és bemutatni, amelyek együttes hatása hozta az elmúlt tizenöt évben a magyar gazdaságot ebbe a kilátástalannak tűnő helyzetbe...

ITT OLVASHATÓ