TANÉVNYITÓRA- PROPAGANDA HELYETT

FACEBOOK
Szerző: BAJZÁTH MÁRIA ÉVA
2025.08.28.

Sokat hivatkozott népi kultúránk, a hagyomány, őrzi a tudást arról, hogy egy nehéz helyzet megoldásához, nélkülözhetetlen a probléma felismerése és megnevezése. Meséink első soraiból mindig kiderül, mi a baj a birodalomban, milyen feladatokat kell megoldani a hősnek. "Egyszer volt egy szegény ember, akinek, annyi gyereke volt, mint a rosta lika, de olyan szegény volt ,mint a templom egere..." Népdalaink, már első soraikban kimondják a bajt: Jaj, de szerencsétlen időre jutottam... Sokat hivatkozott ősi, magyar kultúránkból, azonban nem tanul a kormányzati sikerkommunikáció. A közneveléssel kapcsolatban nem része a propagandának a problémák feltárása, kimondása, és sajnos a megoldása sem.

A közneveléssel kapcsolatos valós adatok közzététele rég megszűnt, és sajnos lassan már a kutatása is. Nem része az oktatásról szóló híreknek, az elmúlt 15 év hibás kormányzati döntésinek és a hibák következményeinek bemutatása. Ami még ennél is veszélyesebb, nincsenek korszerű, átfogó reformtörekvések sem. Elvétve akadnak a hazai köznevelésben kialakult súlyos problémákra adott érdemi válaszok, és alig látok a globális, egész világot érintő 21. századi nevelési-oktatási kihívásokra válaszkeresési törekvéseket. Inkompetens látszatdöntések és látszatkampányok folynak valami-valaki mellett, vagy valami-valaki ellen, miközben az oktatás átfogó reformjára lenne szükség.

Oktatási Minisztériumról csak álmodunk, sőt az Oktatási Hivatal is megszűnőben. A hírek szerint, az idei évben 120 szakember mondott fel, a túlterheltség, a politikai nyomás és a méltatlan bérezés miatt, pedig az OH domináns szerepet játszik (játszott) a köz-és felsőoktatási intézmények működésében. felel az érettségik és felvételik szervezéséért, a nyelvvizsgák akkreditációjáért, hazai és nemzetközi mérésekért. Ki fogja előkészíteni, elvégezni ezeket a tapasztalt szakemberek helyett?

Sokezer pedagógus hiányzik a rendszerből, de a kormányzati kommunikáció szerint „nincs pedagógushiány”. A valóságban minden második általános iskolai tanár 50 év feletti, kétszer annyi a 60 évnél idősebb, mint a 30 év alatti, de a kormányzati kommunikációban a „pedagógus utánpótlás kérdése is megoldva”.

A természettudományos tárgyak oktatása végveszélyben. Országosan, több mint 2000! általános iskolai feladatellátási helyen (3-4 iskola tartozik hozzá), valamint több, mint 200 gimnáziumban és 110+ általános iskola-gimnáziumban nincs kémiatanár. Az általános iskolák 60 százalékában, a budapesti gimnáziumok 38 százalékában hiányzik a kémia tanár. Fizika, matematika, biológia tanárok is tömegesen hiányoznak a rendszerből, a kormányzati válasz az óraszámok csökkentése, és a „Z-szak” (természettudomány-környezettan szak) elindítása. Minden gyereknek járna a lehetőség, hogy megismerje ezt a tudományterületet, és minden magyart érintő kérdés, hogy ki fogja tanítani a jövő orvosait gyógyszerészeit, vegyészeit, mérnökeit?

Az iskolák 25 százalékában hiányzik nyelvtanár. A magyarok több mint fele, nem beszél semmilyen idegen nyelvet. A kormány szakpolitikai megoldása, a nyelvvizsga kötelezettségét eltörölték a felsőoktatásban, ami azt jelenti, hogy a diploma megszerzéséhez már nem kell nyelvvizsga.

Az óvodák is szakemberhiánnyal küzdenek, nyugdíjasokkal, pedagógiai asszisztensekkel, olykor dajkákkal pótolják a hiányt. A kormány a középfokú gyermeknevelő képzésben látja az egyik „megoldást” és olyan törvényi háttérben, ami lehetővé tette, hogy délután már ne szakember legyen a gyerekekkel.

Gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok, pszichológusok ezrei hiányoznak az oktatási rendszerből.

A még dolgozó pedagógusok túlterheltek, adminisztrációs kötelezettségeik és számtalan megosztó, gyakran méltatlan helyzet (teljesítményértékelési rendszer, minősítési rendszer) veszi el az idejüket az érdemi pedagógiai munkától.

Tovább erősödött a szegregáció, pedig a hátrányok kompenzálása kulcsfontosságú lenne.
A kötelező tankönyvek tartalmi minősége romlik, az iskolák tárgyi feltételei hiányosak, a szaktantermek felszereltsége elavult, alapvető eszközök hiányoznak a minőségi munkához.

Magyarországon oktatási válság van, aminek egy részét az elmúlt 15 év hibás és mára már nem is létező szakpolitikája hozta létre. A sikerkommunikáció és a szakpolitika hiánya, a pedagógusok megfélemlítése, akadályozzák a megoldáskeresést.

Oktatási Minisztériumra, gyerek- és pedagógusközpontú, családbarát, a 21. század kihívásaihoz alkalmazkodó, korszerű, megoldásokat kereső szakpolitikára, az értékek megőrzése mellett, szemléletváltásra lenne szükség. Össztársadalmi érdek és felelősség, hogy az oktatás kiemelt és sokoldalú támogatást kapjon, fejlesztése fontos stratégiai cél legyen.

A magyar pedagógusokban és gyerekekben rengeteg érték, tudás, tehetség van. A 2025-26-os tanévet, lehetőségnek látom, hogy sokan ismerjék fel, hogy az oktatásban (is) változás kell, és azt is, hogy a változáshoz mindenkire szükség van. 

Olyan tanévet kívánok, ami változást hoz, és új, örömteli, értékes lehetőségeket, inspiráló, biztonságos szabad, tanulási-tanítási teret és kereteket teremt mindenkinek!

ITT OLVASHATÓ