POLT TÁVOZÁSÁVAL VÉGE ORBÁN VÉDŐPAJZSÁNAK – ÍGY GYENGÍTETTE MEG A FIDESZ AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGOT

VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR
Szerző: ÉLŐ ANITA
2026.08.31.

Nyomokban alkotmánybíróságot tartalmaz – így jellemezhetnénk azt, ami 16 év Fidesz-kormányzás után a taláros testületből megmaradt. Túlzás? 2025-ben az új ügyeknek kevesebb mint két ezrelékében (!) volt szó klasszikus alkotmánybíráskodásról, tehát amikor a testület fő tevékenysége még az volt, hogy normakontroll keretében az elfogadott jogszabályok alkotmányosságáról határozott. A valaha nagy tekintélyű bírákból álló Alkotmánybíróságot bukott hivatalnokokkal, botrányba keveredő fidesznyikekkel hígították fel, vezetését pedig Polt Péterre, az állami szintre emelt korrupciót hírhedten eredménytelenül üldöző legfőbb ügyészre bízták. Hogyan jelentéktelenedett el a rendszerváltás egyik legerősebb intézménye? Hogyan lett ennek révén féktelen és (ellen)súlytalan a kormányzás? Az Alaptörvény módosítása révén Polt Pétert három társával szeptember elsejével kiteszik a testületből. A Válasz Online ebből az alkalomból nyolc pontba szedte az Alkotmánybíróság elalkotmánybíróságtalanításának folyamatát, jelezve azt is, ahol a jogok visszaadása már megkezdődött.

Új fejezet kezdődik az Alkotmánybíróságon (Ab) szeptember elsejétől, amikor Polt Péter volt legfőbb ügyésztől az elnökhelyettesi pozíciót betöltő Czine Ágnes veszi át átmenetileg, mandátumának novemberi lejártáig – vagy az új elnök megválasztásáig – a testület irányítását. Mindez csak az első lépés. Magyarországon ugyanis az a fajta alkotmánybíráskodás csak nyomokban maradt meg, ami az 1990-es rendszerváltás után a jogállam fontos védőbástyájaként létrejött. A „profilváltás” már 2011-ben elkezdődött, és egyszerre két irányban zajlott: a hatáskörök megnyirbálásával és a testület pártemberekkel való feltöltésével...

ITT OLVASHATÓ