Szerző: SZABÓ ATTILA
2026.09.15.
A bejegyzés alatt azonban nemcsak lelkes hozzászólások jelentek meg; a tó környékét jól ismerők és rendszeresen látogatók inkább aggodalmukat fejezték ki. Volt, aki a beépülő és elzárt partszakaszokat említette, mások attól tartanak, hogy a Tisza-tó ugyanarra az útra lép, amelyen korábban a Balaton vagy a Velencei-tó indult el: egyre több építkezés, egyre intenzívebb turisztikai hasznosítás, miközben egyre kisebb tér jut a természetnek. Többen azt is felvetették, hogy a motorcsónakok és a jet-skik növekvő forgalma már most is érezhetően megváltoztatja a tó karakterét.
A hozzászólások mögött nem pusztán nosztalgia vagy helyi elégedetlenség húzódik meg; az elmúlt évek kutatásai és természetvédelmi tapasztalatai alapján jól azonosítható néhány olyan folyamat, amely valóban veszélyezteti a Tisza-tó ökológiai állapotát. A problémák azt is megmutatják, hogy milyen irányba érdemes keresni a megoldást: a tó használatának visszafogásával, az új beépítések korlátozásával, és bizonyos területek visszaadásával a természetnek.
Az Alkotmánybíróság tavalyi, klímatörvénnyel kapcsolatos döntésében azt is megállapította, hogy az emberi beavatkozások hosszú távon jelentősen megváltoztatták a természeti rendszerek működését. Ebből az Alkotmánybíróság szerint az következik, hogy a részleges helyreállítás, a vízvisszatartás vagy az élőhely-rekonstrukció nemcsak természetvédelmi, hanem klímapolitikai szempontból is releváns eszköz. Tehát elvben a Tisza-tónál is egyre inkább csökkenteni kellene az emberi beavatkozást, és törekedni kellene egy minél természetközelibb állapot létrehozására. Egyelőre azonban nem ez látszik...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.