MELLÁR TAMÁS: AKKOR MERRE?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MELLÁR TAMÁS
2026.09.18.

A magyar gazdaság második negyedéves makroszámai nem igazodnak ahhoz az optimista hangulathoz, amely az áprilisi választások után úrrá lett az országon. A statisztikák szerint az ipari, az építőipari és az élelmiszeripari termelés is csökkent. A GDP kismértékű növekedését alapvetően a szolgáltatások bővülése okozta. Keresleti oldalon a fogyasztás növekedése valamelyest mérséklődött a megelőző negyedévhez képest. Ez ugyan jótékonyan hatott az inflációra, de a beruházások további csökkenése miatt nem tudta számottevően élénkíteni a gazdaságot. Az államháztartási hiány ugyan mérséklődött az új kormány tűzoltó munkájának köszönhetően, de így is 6,5–7 százalék körüli deficitre számíthatunk az év végén. A folyó fizetési mérleg a korábbi évek többlete után az idén valószínűleg deficites lesz. Amit látunk, az nem győzelmi ünnep, hanem tájkép csata után.
*
Nincs azonban semmi meglepő abban, ami történt, ez várható volt. A választások előtti féktelen pénzszórás után szükségszerűvé vált a megszorítás (Orbánék is ezt tették volna, ha nyernek, mint ahogy 2022-ben is történt). A szükséges megszorítások mellett van még három olyan tényező, amely jelentősen hozzájárul a növekedési ütem lassulásához. Az első a rendkívüli időjárás, amely szárazságot, vízhiányt és energiahiányt idézett elő. Ma még nem lehet tudni, hogy éves szinten milyen hatása lehet ennek, az óvatos becslések szerint 0,5–1 százalékponttal is csökkentheti a GDP-t. Tehát az év egészére korábban várt 1,5–2 százalékos növekedési ütem helyett sokkal valószínűbb az 1 százalék körüli GDP-növekedés.

Másodikként a nemzetközi gazdasági helyzet bizonytalanságát kell megemlíteni, ami ugyancsak negatívan érinti a magyar gazdaságot, a nyitottságunk és a Fidesz-kormányok által alkalmazott, hibás gazdaságpolitika miatt. Az exportunk többségét előállító külföldi tulajdontöbbségű vállalkozások, összeszerelő üzemek, akkumulátorgyárak nemcsak azért károsak, mert alacsony hozzáadott értéket produkálnak és erősen szennyezik a környezetet, hanem azért is, mert igen konjunktúraérzékenyek. S a világpiaci bizonytalanságok, nehézségek nálunk csapódnak le, mert elsődlegesen a nálunk folyó termelésüket fogják vissza a külföldi vállalkozók.

Harmadik okként pedig a NER-vállalkozók számára nyújtott támogatások és a feléjük irányuló állami megrendelések visszafogását kell megemlíteni. Ez nagyon is indokolt lépés a Tisza-kormány részéről, amit mindenképpen meg kellett és meg kell tenni. Ugyanis nem hordozhat az ország ilyen terhet a vállán, amely fenntartja és újratermeli a nem hatékony működést, az alacsony termelékenységet, a gyenge nemzetközi versenyképességet, az állami beruházások túlárazását, és amely a korrupció melegágya. De mivel ez a vállalati kör az elmúlt tizenhat évben erősen beágyazódott a gazdasági rendszerbe az üzleti kapcsolatai révén, az állami pénzek elzárása nemcsak rájuk, hanem a velük kooperációs kapcsolatban lévő kis- és középvállalkozásokra is negatív hatást gyakorolt. A tovagyűrűző hatás emiatt az egész nemzetgazdaságot negatívan érinti...

ITT OLVASHATÓ