BELEBOTLIK A NYELVÜK - FIATALOK TÍZEZREI ESHETNEK EL A DIPLOMASZERZÉS ESÉLYÉTŐL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: F. SZABÓ KATA
2019.04.13.

Ha a kormány nem tesz engedményeket, néhány év alatt több tízezer fiatal eshet el a diplomaszerzés és a társadalmi ranglétrán való előrelépés esélyétől. Az érintettek többsége – így sok kisebb vidéki egyetem – egyelőre struccpolitikát folytat, valószínűleg a szigorítás elhalasztásában bízik, de a minisztérium hajthatatlannak tűnik.

„Nálunk valószínűleg mindenkinek, még a gyengébb angol csoportba járóknak is meglesz a nyelvvizsgája a felvételiig. Én most az angol felsőfokúra készülök, és olaszból is van egy középfokúm, de tudom, hogy én szerencsés vagyok, és az ország legtöbb iskolájában nem ez a helyzet” – meséli a 10. osztályos Marci, aki Budapest egyik kifejezetten jó gimnáziumába jár, ahol az számít ritkaságnak, ha valakinek nem sikerül érettségiig legalább egy középfokú vizsgát letennie. De jól gondolja, hogy nem ez az általános – nem mindenki engedheti meg magának a nyári külön kurzusokat, ráadásul a nyelvtanulás eredményessége is nagyban függ a pedagógusoktól. Márpedig az iskolákban tanító nyelvtanárok egy része nem a leghatékonyabb módszerekkel tanít. Ráadásul óriási különbségek vannak az iskolatípusok között is: a szakgimnáziumokban az érettségizőknek csak a negyede nyelvvizsgázik. Vagyis hiába szeretné a kormány ezekbe az iskolákba terelni a gyerekeket a gimnáziumok helyett (ahol a tanulók több mint fele tesz nyelvvizsgát), mondván: innen is kövezett út vezet a felsőoktatásba, a tanulók háromnegyedének esélye sem lenne egyetemre menni, ha minden így marad. 

A törvény azokat fogja még hatékonyabban kiszorítani a felsőoktatásból, akiknek nincs lehetőségük különórákra járni, tovább rontja a nehezebb helyzetű gyerekek kitörési esélyeit. Hiba lenne azt gondolni ugyanakkor, hogy az esélyegyenlőséget sértő szigorítás a középosztálybeli családok gyerekeinek nem okoz gondot. Bár egyelőre még nem tudni pontosan, hogyan változik meg a felvételi pontok számítása az új rendszerben, az a hír járja, hogy miután kötelező lesz egy középfokú nyelvvizsga és egy emelt szintű érettségi, a későbbiekben ezek után nem jár majd pluszpont – aki ezekkel nem rendelkezik, nem is vehet részt a felvételi folyamatban. Éppen ezért, mint arra egy budapesti gimnáziumban tanító pedagógus felhívta a figyelmünket: ha egy diák pluszpontokat akar szerezni, legalább két tárgyból kell emelt szintű érettségit tennie, és az sem árt, ha a kötelezőn kívül van még egy nyelvvizsgája. Ezért a 11.-es diákjai­nak egy része – akiknek már felsőfokú nyelvvizsgája van angolból – az egész nyarat azzal fogják tölteni, hogy a második tanult nyelvből felkészüljenek egy középfokúra, hogy ne vesszenek a felsőfokúért járó plusz­pontok. Ez pedig már a középosztálybeli gyerekek (és szüleik) számára is hatalmas erőfeszítést jelent. 

 „Nem ördögtől való dolog, hogy elvárjuk a középfokú nyelvvizsgát azoktól, akiknek van lehetőségük ezt megszerezni, például magántanár segítségével. A budapesti középosztály szemüvegén keresztül nézve a világot, könnyen mondhatjuk azt, hogy aki nem képes megtanulni középfokon egy idegen nyelvet, az ne is menjen egyetemre. De én elég sokat járok olyan helyeken – például Ózd külvárosában vagy az Ormánságban –, ahol mindez egyáltalán nem ilyen egyértelmű” – mondja Prievara Tibor, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium angoltanára, a legkorszerűbb pedagó­giai­­ módszereket bemutató Tanárblog egyik szerkesztője, aki szerint egy erősen szegregáló oktatási rendszerben ez egy újabb olyan intézkedés, amely az esélyegyenlőség ellen hat, és azokat sújtja, akiknek a lehetőségei egyébként is korlátozottabbak. 

„A felsőoktatásba felvételizők között általában 50-55 százalék között van a középfokú nyelvvizsgával vagy az azzal egyenértékű emelt szintű nyelvi érettségivel rendelkezők aránya. A végül az egyetemekre bekerülő, felvett diákok között pedig körülbelül 75 százalékos az arányuk” – hivatkozik az Oktatási Hivatal adataira Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, aki szerint mindebből az látszik: ha a középiskolás diákok nyelvtudása nem javul jelentősen egy év alatt, az egyetemek csaknem 25 százalékkal kevesebb diákot tudnak majd felvenni 2020-ban. (Tavaly kicsit több mint 75 ezer hallgató került be a felsőoktatásba.) A szakértő szerint az a nagyságrendileg 19 ezer ember, aki tavaly nyelvvizsga nélkül került be valamilyen szakra, nagy valószínűséggel közelében sincs a középfokú nyelvtudásnak, különben a felvételi előtt biztosan próbálkozott volna. 

„Az igazán nagy probléma, hogy a 2020-ban felvételizők, vagyis a mostani 11.-es diákok esetében már régen eldőlt, hogy milyen utat járnak be nyelvtanulási szempontból. Nem az előttük álló körülbelül 10 hónapban fog eldőlni a sorsuk. Biztos sokan vannak olyanok, akik már a kívánt szint közelében vannak, és csak egy utolsó hajrára van szükség, hogy sikerrel járjanak. De aki ettől messze van, mert az iskolája egyszerűen nem viszi el a nyelvtudásnak erre a szintjére, szinte esélytelen. Nem szabad elfelejteni, hogy a középszintű nyelvi érettségi az alapfokú, B1-es nyelvvizsga szintjének felel meg. Az iskolák többsége erre van felkészülve, meg sem céloz ennél többet. Ha a család nincs abban az anyagi helyzetben, hogy kipótolja ezt a különbséget, akkor ezek a tanulók esélytelenek lesznek arra, hogy érvényes felvételit tudjanak beadni. És itt nagyon jelentős, 200 tanórányi különbség van a két szint között, aminek a költsége 200-300 ezer forint között mozog” – mondja Rozgonyi Zoltán...

ITT OLVASHATÓ