ÉLETSZERŰ? ÉLETSZERŰ!

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.04.14.

Üdvözlöm a kedves és kedvetlen olvasókat! Jó reggelt kívánok! Kérem, ne zavartassák magukat, nyugodtan dőljenek vissza, mégiscsak vasárnap van, pihen az Úr is, meg remélhetőleg a keresztény gyökerek is jól vannak, és az ágyban szürcsölgetik a megérdemelt vasárnap reggeli forró feketéjüket, a villásreggelivel az ölükben. Nem, a csülkös pacal, az ebédre lesz.

Azon elmélkedtem, hogy hát nem sikerült a kereszténységet is kilúgozni, leamortizálni, rongyosra szaggatni, pejoratív kategóriává silányítani? Jó, én soha nem tudtam erre az egészre mint valami nemes, magasztos eszmerendszerre gondolni, de nem is rólam van szó. Hanem.

Azt se én mondtam (de, én is mondtam), hogy Magyarország nem keresztény ország, csak hát én nem vagyok Róna Péter, úgyhogy nem volt olyan fontos. A jogász-közgazdász szerint az van, hogy alapjában ez nem egy keresztény ország. Szent István tűzzel-vassal térítette meg a pogány magyarságot, s ez az erőszak nyomot hagyott a magyarok lelkében. Fasz tudja. Arról egészen halvány emlékeim vannak, hogy milyen volt, amikor engem tűzzel-vassal térítettek meg, de az biztos, hogy az egyébként is meglévő történelmi komplexusokra és hiányos ismeretekre, de az annál nagyobb pofákra nem volt nehéz felhúzni ezt a hazug maszlagokból, mítoszokból, soha nem volt dicsőségekből táplálkozó vadfeudalista, illiberális kleptokráciát, amelyik folyton a keresztény gyökereire hivatkozik. EZT a vicces olvasmányt feltétlenül ajánlom elolvasásra, ilyen az, amikor az alulművelt kormánypropagandista – aki valószínűleg akkor volt utoljára templomban, amikor Bayer Zsolt illemtankönyvet fogott a kezébe – szénné égeti magát keresztény vallás védelmében a saját tudatlansága és túlteljesítési kényszere okán. Még sok ilyet, elvtársak!

Az viszont egyáltalán nem vicces, és el sem tudom képzelni, hogy a valóban hívő keresztények hogy érzik magukat mostanában, különösképpen azóta, mióta egyesek az ő hitüket és meggyőződésüket árulják úgy, mint tisztességes parasztember a piacon a krumplit. Azt viszont sejtem, hogy ha én őszinte hívő ember lennék, akkor ez idő tájt már igen nagyon szarul érezném magam a bőrömben. Így sem érzem túl jól magam, nem magáneleti lírailag és nem is azért, mert politikai bűnözők az én vallási-erkölcsi elveimmel tisztogatják a szaros seggüket és az enyves kezüket egyik kétharmadtól a másikig, hanem például azért, amit Spiró György mondott egy interjúban. Az a Spiró, aki valószínűleg nem a Schmidt Mária által a nyereg alatt hamisított történelemkönyveken pallérozta az elméjét:

"A magyarság a huszadik század elejéig befogadó volt, akárcsak Lengyelország a XVIII. század végéig. A lelkileg erős országok mindig befogadók, épp a gyöngék jellemzője, hogy nem azok. Nehéz lelkileg követni azt a tébolyt, ami mára szinte az egész világon kialakult. Kétszáz éve minden nép nemzetállamot akar, ma is vannak, akik ezért küzdenek, hullatják érte a vérüket bőségesen, de ha végre megvalósul az álmuk, rögtön elkezdik kiválasztani magukból a belső ellenséget. Kérdés, hogy a XIX. század végén kezdődött szélsőséges elzárkózás, amely világháborúkat okozott, meddig tarthat még. A XX. század rémes dolgokat hozott ki az emberből. A második világháború után egy ideig azt lehetett hinni, hogy ezen túlléptünk. De hát ugyanott tartunk, ahol az első világháború előtt. A politikusok nem emlékeznek a háborúra, bárhol éljenek is, és fogalmuk sincs, hogy mi lesz a tetteik következménye."

Ez van. És ezen nem fog segíteni az sem, ha Mariska néni úgy írja át a történelmet, hogy az összes világháborút megnyertük. Akinek magára kéne ismernie ebből az egészen sötét, vészjósló, ám teljesen realista helyzetelemzésből, az pontosan az, aki elköveti a merényletet. És leszarja, hogy mi lesz a következménye a viszkető tenyerű, taknyonvéren csúszást vizionáló fehérkeresztény elmebajának, a szélsőséges elzárkózásának és a homogén nemzetállami ámokfutásának.

Amúgy azt tudta vajon a gatyából kilógó puritán seggel, vagyontalanul magánrepülőzés és a megélhetési migránsfóbia európai világítótornya, hogy az orosz maffia luxusjachtokon szállítja a menekülteket az olasz kikötőkbe? Mondom: orosz. Mondom: maffia. Ja. Nem Soros György, nem Soros György migránssimogató álcivil szervezetei, nem Sargentini és a baloldali európai bevándorláspárti politikusok, hanem a kibaszott orosz maffia. Nekem mindegy, csak gondoltam szólok, hogy kéne valamit fércelni a kommunikáción, mert a sarokban rettegő hívek össze találnak zavarodni. Jó, dehogy zavarodnak össze.

Az sem zavarja össze őket, hogy a bálványuk azt hazudja nekik minden egyes évben, hogy ő egy csóringer, plebejus földönfutó, sohase volt neki semmije, sőt: a templom egerével szokta reggelente olvasgatni a Nemzeti Sportot...

ITT OLVASHATÓ