GODOT MEGJÖTT ÉS DOLGOZIK

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2021.10.22.

A legeslegújabb kori magyar politikai élet jobboldalán eddig volt egy, azaz egyetlenegy valódi, autonóm politikus, és voltak-vannak az ő lakájai. Most azonban forradalmi és úgyszólván felfoghatatlan változás tanúi lehetünk, amennyiben a jobboldali politikusok létszáma egyről kettőre emelkedett. A különbség nem elsősorban mennyiségi, hanem elvi és alapvető. Az egy különbözik minden mástól, eredeti, megismételhetetlen, extravagáns, önálló, szuverén, a kettő viszont számnév csupán. Amiből egynél több van, az lehet tucattermék, gyártószalagról legördülő söröshordó, alma a fáról, röfögő disznó a hizlaldában, akármi. A kettővé sokasodó és kozmikus magányának csillagporától ekként megfosztott egy a szemünk láttára hull alá az égből, attraktivitását csaknem mindenestül elveszíti, orcájának nemes vonásaira a mindennapok szürke árnya borul.

Hacsak minden kétséget kizáróan be nem tudja bizonyítani, hogy a jobboldali magyar politikusok halmazának másik eleme nem jobboldali és nem is politikus, hanem gyújtogató, csóvás ember, úrnak, magyarnak egyként rongy. A képletet némiképp bonyolítja, hogy a másik elem viszont őróla, az ő fennkölt személyét illetően akarja igazolni ugyanezt, és sajnos egyáltalán nem zárható ki, hogy a profanum vulgus bizonyos hányadát sikerül is megtévesztenie.

Abból pedig sok jó ki nem kerekedhet.

Európa és általában a civilizált világ más országaiban hasonló helyzet nemigen áll elő, azokat az országokat ugyanis nem istenkirályok, hanem többé-kevésbé elszámoltatható köztisztviselők vezetik, szűkebb térségünkben viszont akadnak megfigyelhető párhuzamok. Politikai előélet híján való, Európa-párti, bőszülten korrupcióellenes, nagyobbrészt jobboldali figurák bukkannak elő egyre-másra, mozgalmakat gründolnak, és iparkodnak rajzszögeket csempészni az uralmukba mostanra belezápult bal- és jobboldali elitek terebélyes ülepe alá. Jellemzően közép-európai népszokásról van szó, dívik a Rila–Rodopei-masszívumtól kezdve föl egészen a Balti-tengerig mindenütt, mostanra pedig Mária országába is beszüremkedett.

Holott ez őneki nem is volt megengedve egyáltalán.

A helyzet pikantériáját az a körülmény is fokozza, hogy kormányzó urunk hosszú évek óta bolyong Közép-Európában föl s alá, megértetni akarván a helybeli potentátokkal, hogy a térség legfőbb vezetőjévé őt szemelte ki az Úr, eközben jövőbe mutató beszédeket tart és nagyívű jóslásokba bocsátkozik. Közép-Európa felértékelődik, erősödik, a jelentősége nő, és az egész Európai Unió növekedési centruma keleti irányba tolódik, Közép-Európába, mondta tavaly ilyenkor Szlovéniában. Ugyanakkor és ugyanott beszélt arról is, hogy 2010 táján elolvasott egy halom olyan könyvet, amelyek mind az új évtized várható fejleményeit taglalták, viszont Trumpot, a Brexitet, a menekültválságot és a járványt egyik se jósolta meg. Mondta ezt abban a térségben, ahol a hivatalban levő politikusok talpa alatt a föld már évek óta mocorog, sőt repedezik, ezt valamennyien érzik is, kivéve őt, a nagy jövendőmondót. A múlt hónap végén Csehországban vázolta fel, hogy Közép-Európa mily káprázatos lehetőségeket kínáló évtized előtt áll, és kinek mondta ezt? Természetesen Babišnak, ki másnak, ő nyilván azóta is teljesen fel van dobva emiatt.

Ami pedig a másik jobboldali politikust illeti, ő itt van a kapun belül immár tizenkét esztendeje. 2018-ig az illegalitásban húzta meg magát, akkor aztán kinyújtotta a csápjait, és övé lett Hódmezővásárhely, mostantól pedig miniszterelnök-jelölt. Kormányzatunk nem hisz a szemének, ilyen még nem volt és nem is lehetséges. Jön ez a fazon, akit senki se ismer, aki senkivel nem koptatta együtt az iskolapadot, nem hajkurászta ugyanazokat a leányokat, nem búsongott ugyanannál a kocsmaasztalnál, tömören fogalmazva, aki valójában nincs is, és ránk rúgja az ajtót.

Hogy mért volt rá képes, az egyfelől rejtélyes, másfelől viszont nyilvánvaló...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2021/42. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/42. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)