Szerző: ÉS
2021.10.22.
I N T E R J Ú
Beszélgetés Ivan Krasztev bolgár politológussal
K R I T I K A
cikkeiZelei Dávid: Zsaru az Ermitázsban
Julija Jakovleva: Jön a vadász, meglátja. Fordította Iván Ildikó. Helikon Kiadó, Budapest, 2021, 416 oldal, 3999 Ft
Hogy mennyire megváltoztak az olvasói magatartások az eltelt időben, arra épp az orosz krimi magyarországi sorsa mutat rá. Mikor 2016-ban interjút készítettem M. Nagy Miklóssal („Istenem, jöjjön már valami posztmodern trükk”, Kalligram, 2016/11.), úgy fogalmazott, hogy míg korábban az volt az általános tapasztalat, hogy „a lektűrre vevő olvasóink nem orosz szerzőket szeretnének olvasni, az orosz irodalomra vevők meg nem lektűrt, hanem klasszikus magasirodalmat”, azóta különböző kiadóknál sorozatban jönnek ki Lukjanyenko és Glukhovsky, Akunyin és Marinyina kötetei – az orosz sci-fi és krimi tehát mintha megérkezőben lenne az elmúlt évtizedekben a magyar olvasóhoz. Ebbe a sorba próbál belépni a szentpétervári illetőségű, Norvégiában élő (és már norvégul is író!) Julija Jakovleva (vajon mért nem Jakovljeva?), aki a századelő cári Oroszországát helyszínéül választó Akunyinnal és a kilencvenes-kétezres évekbe kalauzoló Marinyinával szemben a harmincas évek Leningrádját választja Zajcev-trilógiája regényidejéül.Tovább
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább
Kutasy Mercédesz: Ex libris
Bódi Katalin: Éva születése
Jorge Luis Borges: A végtelen életrajza
Sirokai Mátyás: Lomboldal
Urbán Bálint: Oscuro
Gyenge Zoltán: Akarat és/vagy képzet
Arthur Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet. Az I. kötetet fordította Tandori Dezső, Tandori Ágnes, Csejtei Dezső, Juhász Anikó, a II. kötetet fordította Csejtei Dezső, Juhász Anikó. Osiris Kiadó, Budapest, 2021, 1018 oldal, 6980 Ft
A XIX. század három nagy gondolkodója, Schopenhauer, Kierkegaard és Nietzsche, összehasonlíthatatlan hatást gyakorolt nem csupán a filozófiára, de az egész európai kultúrára. Ebbe a próza, líra mellett a film, képzőművészet, zene, vagy a színház is beletartozik. Túlzás nélkül állítható, hogy a század nagy kulturális történései e három gondolkodó ismerete nélkül értelmezhetetlenek. E körben pedig az origó a Hegel utáni filozófia első nagy alakja és egyben kritikusa, Atrthur Schopenhauer.Tovább
Szokács Kinga: A mozdulat összeköt
Pszichodinamikus mozgás- és táncterápia. Szerkesztette: Merényi Márta, Korbai Hajnal. L’Harmattan Kiadó–Magyar Mozgás és Táncterápiás Közhasznú Egyesület–ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Továbbképző Központ, Budapest, 2021, 331 oldal, 3990 Ft
A különféle művészetterápiákkal (is) dolgozó táncterápiákkal szemben a PMT azért pszichodinamikus, mert az elsődleges testi tapasztalatot, azaz a test spontán működését szelfszervező erőként alkalmazza a terápiás folyamatban. Talán mondani sem szükséges, hogy lassú folyamatról van szó, azért is, mert a nonverbális, az egyedfejlődésnek a beszéd kialakulása előtti élményvilága az egyik hatótényező. Ez az utóbbi évek csecsemőmegfigyeléseinek és memóriakutatásainak köszönhetően is egyre inkább jelentős tényezővé válik az emberkutatások során.Tovább
Gajdó Tamás: Modern színészalbum
Kornya István: Csikos Sándor – kulisszák nélkül. Csokonai Színház, Debrecen, 2021, 256 oldal, 3500 Ft
A könyv gerince az az életműinterjú, melyet nagy felkészültséggel a szerkesztő készített. A beszélgetést nem csak az elmúlt hetven év magyar történelmének fordulópontjai határozzák meg, hanem Csikos Sándor életének állomásai is. A legdöntőbb, hogy a Karcagon született művész csaknem teljes pályafutását vidéki színházakban töltötte; ám ezt nem tartja sem érdemnek, sem istencsapásnak. Elégedetten szemléli sorsát, és sértődöttség nélkül rendezgeti emlékeit. Egyéni sikerei mellett számos színháztörténeti jelentőségű, izgalmas premiert idéz fel, melyekről olyan könnyű megfeledkezni.Tovább
Szarka Judit: Senkiföldje
Mezei Márk: Zsidó temetés. Kalligram Kiadó, Budapest, 2021, 254 oldal, 3990 Ft
A fiút Gyurkónak hívják, akik szeretik, de senki sem szereti: anyja régen meghalt, apját leginkább csak idegesítette, mivel soha nem tudott megfelelni kimondatlan elvárásainak, mindenki más számára pedig csak eszköz. Az apai barátnak, Öcsi bácsinak szexuális tárgy, az orthodox zsidó nagybácsinak betérítendő örökösjelölt, a szétesőben lévő politikai rendszer elhárítótisztjének szánalmas beszervezési kísérlet. De ami mindezeknél is sokkal nagyobb baj: Gyurkó önmagát sem szereti, tele van öngyűlölettel, szégyenérzettel, bűntudattal, személyisége helyén rendkívül éles észleletek reflexiói halmozódnak, hogy aztán időnként elemi erejű indulatkitörésekkel reagáljon a körülötte és önmagában habzó képmutatásokra és gyűlöletekre.Tovább
Lapis József: Posztmodell
Címtelen föld – fiatal erdélyi metamodern líra. Szerkesztette André Ferenc és Horváth Benji. Hervay Könyvek 1., Erdélyi Híradó–Fiatal Írók Szövetsége, Kolozsvár–Budapest, 2020, 304 oldal, 2900 Ft
A metamodern olyan fogalom, amely a posztmodern utániság érzésének tapogatózó megragadási kísérlete. Egyebek mellett olyan címszavakkal kísérelhetjük meg leírni, mint oszcilláció (modern és posztmodern jellemzők között), különböző reflexiós szintek és attitűdök egyidejű jelenléte (közvetlen/egyenes és ironikus, kételyteli és lelkesült, melankolikus és reményteli, depresszív és progresszív, elleplező és őszinte, bevonódó és apatikus, személyes és politikus), posztideologikusság, posztirónia, hibriditás stb. Rendelhetőek hozzá természetesen elméletírók (Robin van den Akker, Hanzi Freinacht stb.) és művészeti praxisok (például a LeBeouf–Rönkkö–Turner trió), irodalmi formák (például David Foster Wallace) is, bár a koncepció eredete alapvetően képző-, illetőleg performanszművészeti. Ugyanakkor valószínűleg lehet érvelni amellett, hogy amit metamodernként írunk le, az tulajdonképpen az egyébként plurális és összetett posztmodern komplexum részeként is elbeszélhető (mi volt előbb, a reflektálás vagy a megelőzöttség?).Tovább
György Péter: Önarckép: az átváltozás
Baranyay András munkássága
(Baranyay András Részben az egész című kiállítása a Műcsarnokban 2021. december 5-ig tekinthető meg.)Tovább
Cserhalmi Luca: Pán Péter effektus
(A Posztfelnőtt című kiállítás november 11-ig megtekinthető a Knoll Galériában.)Tovább
Wagner István: Migráns fotográfiák
(Vor Ort – Fotogeschichten zur Migration, Museum Ludwig, Köln. Megtekinthető október 23-ig)Tovább
Báron György: Bucharest by Night
(Éjjeli őrjárat. Magyar–román film. Forgatókönyvíró-operatőr-rendező: Demian József)
Többször kéne ezt emlegetnünk, elvégre, ha létezik nem szűken vett nemzeti művészet, a mozgókép az. Most épp Demian Józsefnek köszönhetjük, hogy ezt ismét elmondhatjuk. Ünnepelnünk kéne őt, ám az ajándékot maga hozta. Egy remek román–magyar filmet, az Éjjeli őrjáratot. Veterán mesterként megtehette volna, hogy hátradől, s profi fiatalok csapatával levezényli a jutalomjátékot, ezzel szemben pompás őszikéjét maga írta, rendezte és fényképezte.Tovább
Rákai Zsuzsanna: Víziók, szörnyek
(Alexander Melnyikov – Zeneakadémia, október 17.)
Sűrű volt és már-már fullasztó, részben önmagától, részben a melléütésektől, ezek azonban rendre csak a gesztusként, értelmezésként, a borzalom felkeltésének szándékával hozzáadott tremolókban, arpeggiókban, oktávfutamokban jelentkeztek, sosem a tematikusan jelentős elemek megszólaltatásakor, amelyeket Melnyikov egyszer sem engedett bizonytalanságba süllyedni, hanem mindig markánsan és csaknem minden hajlékonyságot kerülő, pregnáns hangképzéssel szólaltatott meg. Ezzel a döntéssel pedig elérte, hogy egyvalami mindenképpen tisztán állt az ember előtt a mű végére: az alkotás voltaképpeni célja és értelme, a nyers, ragyogó és megalkuvást nem ismerő őrület.Tovább
Gergics Enikő: Párhuzamos sivatagok
(Roberto Bolaño: Vad nyomozók, rendezte Kelemen Kristóf, Radnóti Tesla Labor)
A Vad nyomozók nem lett könnyű előadás, és a befogadását csak nehezíti, ha nem ismerjük az alapanyagot. A történet nem lineáris, nem is egészen érződik a valóságban játszódni, az átirat és a rendezés pedig nem az eseményekre, inkább a benyomásokra összpontosít, beleérzési és áttekintési pontokat teremt. A magukat zsigeri realistának nevező fiatal költők úton vannak, előbb azzal a konkrét, bár részben spirituális céllal, hogy megtalálják az irányzat szellemi ősanyját, aztán inkább cél nélkül, talán közben időnként írnak is, de azért többnyire inkább szexelnek, szerelmesek, bajba kerülnek – és közben lecsiszolódik róluk is a meg nem alkuvás, ez a golyóálló élménye a saját mindenki másnál különb mivoltuknak. Kelemen Kristóf szatirikus, de együttérző rendezéséből viszont nem a nagy durranás utáni depresszió jön le, hanem ennek az elkerülhetetlensége és egyúttal az ezzel való odavetett, hanyagul elegáns, de semmiképpen sem passzív megbékélés.Tovább
Fáy Miklós: Elmúlt hetven
(Kovács János 70 – koncert a Müpában, október 16.)
Az már egy másik kérdés, hogy ha játsszák, és jól játsszák, szépen, okosan, de nem parádésan, mert mitől is parádézna a Rádiózenekar, az mire elég. Egyfelől arra biztosan, hogy csodálja az ember Kovács Jánost. Micsoda muzikalitás és tehetség kell ahhoz, hogy valaki, akiből mindaz az utálatosság hiányzik, ami egy nagy karmesternél nélkülözhetetlen, nincs túlfejlett ön- és éntudata, nem agresszív, nem akar tündökölni, de még csak dobogót sem kér a talpa alá a fellépésekkor, aki csak zenélni akar, és nem reprezentálni, mégis nélkülözhetetlenné váljék egy ország zenei életében! Tovább
Végső Zoltán: Patti Smith misztériuma
(Patti Smith a Liszt Ünnepen, október 13.)
Nem mondom, hogy az ikonok közül zeneileg ő volt a legjobb, mert Laurie Anderson és Marianne Faithfull két-két, illetve a Van der Graaf Generator koncertjei jobbak voltak, de mégis Patti Smith tud valamilyen varázslatot. Ennek megfelelően már nyoma sincs annak, amiért a „punk nagymamája”-ként kezdték el őt emlegetni, ráadásul amikor ő még valamennyire punk volt, akkor egyáltalán nem volt nagymama korú. Smith mára bölcs indián asszonnyá változott, tele tapasztalattal és olyan rutinnal, ami tulajdonképpen mégsem teszi rutinszerűvé a valószínűleg standard műsorát.Tovább
Julija Jakovleva: Jön a vadász, meglátja. Fordította Iván Ildikó. Helikon Kiadó, Budapest, 2021, 416 oldal, 3999 Ft
Hogy mennyire megváltoztak az olvasói magatartások az eltelt időben, arra épp az orosz krimi magyarországi sorsa mutat rá. Mikor 2016-ban interjút készítettem M. Nagy Miklóssal („Istenem, jöjjön már valami posztmodern trükk”, Kalligram, 2016/11.), úgy fogalmazott, hogy míg korábban az volt az általános tapasztalat, hogy „a lektűrre vevő olvasóink nem orosz szerzőket szeretnének olvasni, az orosz irodalomra vevők meg nem lektűrt, hanem klasszikus magasirodalmat”, azóta különböző kiadóknál sorozatban jönnek ki Lukjanyenko és Glukhovsky, Akunyin és Marinyina kötetei – az orosz sci-fi és krimi tehát mintha megérkezőben lenne az elmúlt évtizedekben a magyar olvasóhoz. Ebbe a sorba próbál belépni a szentpétervári illetőségű, Norvégiában élő (és már norvégul is író!) Julija Jakovleva (vajon mért nem Jakovljeva?), aki a századelő cári Oroszországát helyszínéül választó Akunyinnal és a kilencvenes-kétezres évekbe kalauzoló Marinyinával szemben a harmincas évek Leningrádját választja Zajcev-trilógiája regényidejéül.Tovább
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább
Kutasy Mercédesz: Ex libris
Bódi Katalin: Éva születése
Jorge Luis Borges: A végtelen életrajza
Sirokai Mátyás: Lomboldal
Urbán Bálint: Oscuro
Gyenge Zoltán: Akarat és/vagy képzet
Arthur Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet. Az I. kötetet fordította Tandori Dezső, Tandori Ágnes, Csejtei Dezső, Juhász Anikó, a II. kötetet fordította Csejtei Dezső, Juhász Anikó. Osiris Kiadó, Budapest, 2021, 1018 oldal, 6980 Ft
A XIX. század három nagy gondolkodója, Schopenhauer, Kierkegaard és Nietzsche, összehasonlíthatatlan hatást gyakorolt nem csupán a filozófiára, de az egész európai kultúrára. Ebbe a próza, líra mellett a film, képzőművészet, zene, vagy a színház is beletartozik. Túlzás nélkül állítható, hogy a század nagy kulturális történései e három gondolkodó ismerete nélkül értelmezhetetlenek. E körben pedig az origó a Hegel utáni filozófia első nagy alakja és egyben kritikusa, Atrthur Schopenhauer.Tovább
Szokács Kinga: A mozdulat összeköt
Pszichodinamikus mozgás- és táncterápia. Szerkesztette: Merényi Márta, Korbai Hajnal. L’Harmattan Kiadó–Magyar Mozgás és Táncterápiás Közhasznú Egyesület–ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Továbbképző Központ, Budapest, 2021, 331 oldal, 3990 Ft
A különféle művészetterápiákkal (is) dolgozó táncterápiákkal szemben a PMT azért pszichodinamikus, mert az elsődleges testi tapasztalatot, azaz a test spontán működését szelfszervező erőként alkalmazza a terápiás folyamatban. Talán mondani sem szükséges, hogy lassú folyamatról van szó, azért is, mert a nonverbális, az egyedfejlődésnek a beszéd kialakulása előtti élményvilága az egyik hatótényező. Ez az utóbbi évek csecsemőmegfigyeléseinek és memóriakutatásainak köszönhetően is egyre inkább jelentős tényezővé válik az emberkutatások során.Tovább
Gajdó Tamás: Modern színészalbum
Kornya István: Csikos Sándor – kulisszák nélkül. Csokonai Színház, Debrecen, 2021, 256 oldal, 3500 Ft
A könyv gerince az az életműinterjú, melyet nagy felkészültséggel a szerkesztő készített. A beszélgetést nem csak az elmúlt hetven év magyar történelmének fordulópontjai határozzák meg, hanem Csikos Sándor életének állomásai is. A legdöntőbb, hogy a Karcagon született művész csaknem teljes pályafutását vidéki színházakban töltötte; ám ezt nem tartja sem érdemnek, sem istencsapásnak. Elégedetten szemléli sorsát, és sértődöttség nélkül rendezgeti emlékeit. Egyéni sikerei mellett számos színháztörténeti jelentőségű, izgalmas premiert idéz fel, melyekről olyan könnyű megfeledkezni.Tovább
Szarka Judit: Senkiföldje
Mezei Márk: Zsidó temetés. Kalligram Kiadó, Budapest, 2021, 254 oldal, 3990 Ft
A fiút Gyurkónak hívják, akik szeretik, de senki sem szereti: anyja régen meghalt, apját leginkább csak idegesítette, mivel soha nem tudott megfelelni kimondatlan elvárásainak, mindenki más számára pedig csak eszköz. Az apai barátnak, Öcsi bácsinak szexuális tárgy, az orthodox zsidó nagybácsinak betérítendő örökösjelölt, a szétesőben lévő politikai rendszer elhárítótisztjének szánalmas beszervezési kísérlet. De ami mindezeknél is sokkal nagyobb baj: Gyurkó önmagát sem szereti, tele van öngyűlölettel, szégyenérzettel, bűntudattal, személyisége helyén rendkívül éles észleletek reflexiói halmozódnak, hogy aztán időnként elemi erejű indulatkitörésekkel reagáljon a körülötte és önmagában habzó képmutatásokra és gyűlöletekre.Tovább
Lapis József: Posztmodell
Címtelen föld – fiatal erdélyi metamodern líra. Szerkesztette André Ferenc és Horváth Benji. Hervay Könyvek 1., Erdélyi Híradó–Fiatal Írók Szövetsége, Kolozsvár–Budapest, 2020, 304 oldal, 2900 Ft
A metamodern olyan fogalom, amely a posztmodern utániság érzésének tapogatózó megragadási kísérlete. Egyebek mellett olyan címszavakkal kísérelhetjük meg leírni, mint oszcilláció (modern és posztmodern jellemzők között), különböző reflexiós szintek és attitűdök egyidejű jelenléte (közvetlen/egyenes és ironikus, kételyteli és lelkesült, melankolikus és reményteli, depresszív és progresszív, elleplező és őszinte, bevonódó és apatikus, személyes és politikus), posztideologikusság, posztirónia, hibriditás stb. Rendelhetőek hozzá természetesen elméletírók (Robin van den Akker, Hanzi Freinacht stb.) és művészeti praxisok (például a LeBeouf–Rönkkö–Turner trió), irodalmi formák (például David Foster Wallace) is, bár a koncepció eredete alapvetően képző-, illetőleg performanszművészeti. Ugyanakkor valószínűleg lehet érvelni amellett, hogy amit metamodernként írunk le, az tulajdonképpen az egyébként plurális és összetett posztmodern komplexum részeként is elbeszélhető (mi volt előbb, a reflektálás vagy a megelőzöttség?).Tovább
György Péter: Önarckép: az átváltozás
Baranyay András munkássága
(Baranyay András Részben az egész című kiállítása a Műcsarnokban 2021. december 5-ig tekinthető meg.)Tovább
Cserhalmi Luca: Pán Péter effektus
(A Posztfelnőtt című kiállítás november 11-ig megtekinthető a Knoll Galériában.)Tovább
Wagner István: Migráns fotográfiák
(Vor Ort – Fotogeschichten zur Migration, Museum Ludwig, Köln. Megtekinthető október 23-ig)Tovább
Báron György: Bucharest by Night
(Éjjeli őrjárat. Magyar–román film. Forgatókönyvíró-operatőr-rendező: Demian József)
Többször kéne ezt emlegetnünk, elvégre, ha létezik nem szűken vett nemzeti művészet, a mozgókép az. Most épp Demian Józsefnek köszönhetjük, hogy ezt ismét elmondhatjuk. Ünnepelnünk kéne őt, ám az ajándékot maga hozta. Egy remek román–magyar filmet, az Éjjeli őrjáratot. Veterán mesterként megtehette volna, hogy hátradől, s profi fiatalok csapatával levezényli a jutalomjátékot, ezzel szemben pompás őszikéjét maga írta, rendezte és fényképezte.Tovább
Rákai Zsuzsanna: Víziók, szörnyek
(Alexander Melnyikov – Zeneakadémia, október 17.)
Sűrű volt és már-már fullasztó, részben önmagától, részben a melléütésektől, ezek azonban rendre csak a gesztusként, értelmezésként, a borzalom felkeltésének szándékával hozzáadott tremolókban, arpeggiókban, oktávfutamokban jelentkeztek, sosem a tematikusan jelentős elemek megszólaltatásakor, amelyeket Melnyikov egyszer sem engedett bizonytalanságba süllyedni, hanem mindig markánsan és csaknem minden hajlékonyságot kerülő, pregnáns hangképzéssel szólaltatott meg. Ezzel a döntéssel pedig elérte, hogy egyvalami mindenképpen tisztán állt az ember előtt a mű végére: az alkotás voltaképpeni célja és értelme, a nyers, ragyogó és megalkuvást nem ismerő őrület.Tovább
Gergics Enikő: Párhuzamos sivatagok
(Roberto Bolaño: Vad nyomozók, rendezte Kelemen Kristóf, Radnóti Tesla Labor)
A Vad nyomozók nem lett könnyű előadás, és a befogadását csak nehezíti, ha nem ismerjük az alapanyagot. A történet nem lineáris, nem is egészen érződik a valóságban játszódni, az átirat és a rendezés pedig nem az eseményekre, inkább a benyomásokra összpontosít, beleérzési és áttekintési pontokat teremt. A magukat zsigeri realistának nevező fiatal költők úton vannak, előbb azzal a konkrét, bár részben spirituális céllal, hogy megtalálják az irányzat szellemi ősanyját, aztán inkább cél nélkül, talán közben időnként írnak is, de azért többnyire inkább szexelnek, szerelmesek, bajba kerülnek – és közben lecsiszolódik róluk is a meg nem alkuvás, ez a golyóálló élménye a saját mindenki másnál különb mivoltuknak. Kelemen Kristóf szatirikus, de együttérző rendezéséből viszont nem a nagy durranás utáni depresszió jön le, hanem ennek az elkerülhetetlensége és egyúttal az ezzel való odavetett, hanyagul elegáns, de semmiképpen sem passzív megbékélés.Tovább
Fáy Miklós: Elmúlt hetven
(Kovács János 70 – koncert a Müpában, október 16.)
Az már egy másik kérdés, hogy ha játsszák, és jól játsszák, szépen, okosan, de nem parádésan, mert mitől is parádézna a Rádiózenekar, az mire elég. Egyfelől arra biztosan, hogy csodálja az ember Kovács Jánost. Micsoda muzikalitás és tehetség kell ahhoz, hogy valaki, akiből mindaz az utálatosság hiányzik, ami egy nagy karmesternél nélkülözhetetlen, nincs túlfejlett ön- és éntudata, nem agresszív, nem akar tündökölni, de még csak dobogót sem kér a talpa alá a fellépésekkor, aki csak zenélni akar, és nem reprezentálni, mégis nélkülözhetetlenné váljék egy ország zenei életében! Tovább
Végső Zoltán: Patti Smith misztériuma
(Patti Smith a Liszt Ünnepen, október 13.)
Nem mondom, hogy az ikonok közül zeneileg ő volt a legjobb, mert Laurie Anderson és Marianne Faithfull két-két, illetve a Van der Graaf Generator koncertjei jobbak voltak, de mégis Patti Smith tud valamilyen varázslatot. Ennek megfelelően már nyoma sincs annak, amiért a „punk nagymamája”-ként kezdték el őt emlegetni, ráadásul amikor ő még valamennyire punk volt, akkor egyáltalán nem volt nagymama korú. Smith mára bölcs indián asszonnyá változott, tele tapasztalattal és olyan rutinnal, ami tulajdonképpen mégsem teszi rutinszerűvé a valószínűleg standard műsorát.Tovább
Siba Antal: Magának mondja
(Kovács Zoltán államtitkár sajtótájékoztatója három újságírónak)
Kovácsnak az operatív törzs keddi ülése utáni sajtótájékoztatójáról van szó, ám erről csak egy Instagram-storyban lehetett értesülni, tehát a sajtót nem hívták meg. Az esemény a Fidesz-kormány kommunikációs gyakorlatában egyedülálló, de nagyon is életszerű: a szakember újságírókkal teletömött széksorok esetében sem mond semmit, aminek információtartalma lenne, helyette többnyire pimaszkodással és kioktatással üti el az időt, és olyan is előfordult már, hogy megvonta a kérdés jogát. Hogy ilyen magaláztatások után miért kell szerencsétlen munkatársaknak ezekre a semmire se jó úgynevezett tájékoztatókra eljárni, azt nem tudni. Csak üdvözölni lehet, hogy a kormány az élethez igazította a tájékoztatók rendjét: a továbbiakban székeknek tartanak kormányinfót.
(Kovács Zoltán államtitkár sajtótájékoztatója három újságírónak)
Kovácsnak az operatív törzs keddi ülése utáni sajtótájékoztatójáról van szó, ám erről csak egy Instagram-storyban lehetett értesülni, tehát a sajtót nem hívták meg. Az esemény a Fidesz-kormány kommunikációs gyakorlatában egyedülálló, de nagyon is életszerű: a szakember újságírókkal teletömött széksorok esetében sem mond semmit, aminek információtartalma lenne, helyette többnyire pimaszkodással és kioktatással üti el az időt, és olyan is előfordult már, hogy megvonta a kérdés jogát. Hogy ilyen magaláztatások után miért kell szerencsétlen munkatársaknak ezekre a semmire se jó úgynevezett tájékoztatókra eljárni, azt nem tudni. Csak üdvözölni lehet, hogy a kormány az élethez igazította a tájékoztatók rendjét: a továbbiakban székeknek tartanak kormányinfót.
I R O D A L O M
Nem érdekelte, hogy a két kamasz lány már nemcsak bámulja, hanem vihog is rajta, ismét kikandikált az oszlop mögül. Ott állnak a pénztárnál. Náluk természetesen ő veszi a jegyet, a feleség addig fogja a gyerek kezét. Hanna ekkora távolságból nem bírta kibetűzni a pénztárak fölötti feliratokat. Se a filmek címét, se a kezdési időpontokat. A ridiküljébe nyúlt és kikotorta a telefonját. Melyik istenverte pláza is ez, és mi a mozi neve? Most kivételesen jól jött, hogy Miklós leszarja, ezúttal nemcsak azt, hogy péntek van, hanem a jeles dátumot is, és szokás szerint késik. Mindig annyira pedáns, néha már kínosan, ám ha kettejükről van szó, olyan laza lesz, hogy nem figyel, nem igyekszik, nem siet. Végtére is nem kell csodálkozni, hogy így alakult. Hanna azt olvasta az interneten, és a bizalmas barátnők is, akiket beavatott, mind azt mondták, hogy kettőn áll a vásár. A dolgoknak következményük van.Tovább
Szántó T. Gábor: Kafka sírja
Amikor rákérdeztem, és megmondták, ki a rendező, megremegett a kezemben a telefon.
A producer, Emil Lustig neve nem mondott sokat, de abba beleszédültem, hogy Jirži Dorfman, az egyik legnagyobb élő cseh filmes akar adaptációt készíteni a regényemből. Dorfman a nyolcvanas-kilencvenes években minden lehetséges európai filmdíjat megnyert. Elutasította Hollywoodot, de szemérmetlenül ellopta az amerikai filmekből mindazt, amit használni tudott összetéveszthetetlen hangulatú közép-európai mozijaihoz, még ha ki is fordította a hollywoodi dramaturgiát. A 80-as években stílusparódiát csinált Woody Allen zsidó neurózisából, a 90-es években Pedro Almodóvar meleg miliőjéből és Tarantino kegyetlen humorából, mindezt úgy, hogy megtartotta saját, összetéveszthetetlen filmnyelvét. Tiszteletlen volt hatalommal és ellenzékkel, konzervatívokkal és a politikai korrektség megszállottjaival, férfiakkal és nőkkel egyaránt. Úgy tűnt, nem kedveli az állatokat és a gyerekeket, legfeljebb a majdnem fiatalkorú lányokat. Felejthetetlen volt az Álmos délután kamaszlázadása, a Kígyóbőr abszurd politikai krimije a diktatúra titkosszolgálatáról, a Száműzött szerelem emigrációs drámája, és a közép-európai ellenzékről meg a szexuális forradalomról szóló, nagy botrányt kavart ’68 után ’69 című mozija is. A korábbi darabok és a Havel a Várban mulatságos dokumentumfilmje után, amelyben az író-köztársasági elnök inkognitóban, kopott farmerben és bőrdzsekiben szökik ki a rezidenciáról, hogy eltöltsön egy görbe estét és éjszakát őt filmező régi barátjával, majd hajnalban, másnaposan, röhejes kötélhágcsón imbolyogva visszaszökjön a várba az őröket megkerülve, senki nem lett volna közömbös íróként, ha Dorfman bejelentkezik hozzá, hogy filmet forgatna a könyvéből, különösen, mert a kilencvenes évek vége óta egyáltalán nem rendezett, csak tanított, és fiatal tehetségek filmjeinek létrejöttében közreműködött.Tovább
Paulon Viktória: Pöttygyár
– Mit is mondott, gyerekjátékokat festenek?
– Igen – bólintott a férfi, és kihúzta magát az alacsony fotelban.
– Azért ez kedves dolog... Csak nem fontos. Mondjuk, ha bezárna a maguk üzeme holnap, holnapután ebből a világ semmit se venne észre.
– Kérem, Zsiga bácsi üzeme nem fog bezárni holnap, dugig van a padlás a festenivalóval, Erzsike meg én, úgy számolom, másfél évig festhetnénk, akkor is, ha Zoli nem hozna többet.
– Maga nem ért engem.
– De értem – felelte János határozottan, és hogy be is bizonyítsa, így folytatta: – Maga nem tart engem Jolánhoz valónak. Nem az én üzememet nem tartja elég hatásosnak, hanem engem.
Dr. Horváthot ez a válasz meglepte.
– Köszönöm, hogy nem kell ezt túlmagyaráznom. Kár, hogy nem volt lehetősége többre vinnie, nem buta fiú maga.Tovább
A szerző további cikkeiTriceps
Egy májusi hajnalon
Vett nagyapám Szabadkán egy kétszobás házat a Mlaka negyedben, ami a város egyik lapályára épült, és ezért minden őszi esőzéskor elöntötte a padlót a víz. A környék gyerekhada ilyenkor fateknőben az utcai árokban evezett és sárban dagonyázott, ami a legjobb mulatságok egyike a világon. A Mutti akkor még velünk lakott, de amikor pár év múlva átköltöztünk a Miloš Obilić utcában egy hosszú, gangos parasztházba, már nem sokáig bírta az anyja szekálását. Nagyi apró, pengearcú, szigorú asszony volt, aki úgy ütötte mókon a hátsó udvar rémét, a japán kakast, amikor rátámadt, hogy a góré adta a másikat. Azt hiszem, nem szerette anyámat, csak a Pista bátyát, aki lusta bindzsiző volt, és a végén, mint a Meteor vasipari vállalat boltvezetője, még másfél év dutyit is lehúzott sikkasztásértTovább
Jónás Tamás: November végén
Jónás Tamás: Közelítő tél
Jónás Tamás: Sázotláv
Rékai Anett: Egyiptomi ima
Rékai Anett: Tej
Rékai Anett: Elég
Rékai Anett: Sokáig
Rékai Anett: Elképzelt beszélgetés
Rékai Anett: A dolgok jelenlegi állása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.