2017. június 10., szombat

EGY HANGULATOS ORSZÁG

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő/Zsuzsi
2017.06.10.


Időről időre felmerül bennem, hogy egyszer meg kellene nézni Montenegrót, amit valamiért nagyon hangulatos helynek képzelek. Ezt az érzést csak erősítette bennem Zsuzsi most következő beszámolója is, azzal együtt, hogy pár hónap kintlétet követően még ő sem biztos benne, hogy hosszú távon mennyire lenne jó ötlet az ország. Lássuk, mit tapasztalt ott (köszönöm neki a képeket)!

Annak, aki esetleg nem emlékezne rá, hadd idézzem fel, Zsuzsi előző posztját, melyben arról írt, hogy ugyan tíz évet áldozott az életéből a jogi pálya elérésére és a karrierkezdetre Zsuzsi, ám egy idő után megunta a „fiatal értelmiségihez méltatlan” fizetés mellett a napi robotot is. Fogta magát és elment dolgozni egy hajóra, a posztot mégis Montenegróból írta – reméljük, jön még több is, hiszen ez az írás amolyan bevezetőnek lett szánva.

„Az újdonsült NATO-tagállamról a kb. 630 ezer lakosának és 14 ezer km2-es területének köszönhetően annyit szokás leszögezni elöljáróban, hogy kicsi.

Igen, de ha Magyarországról holnap lecsatolnánk a Dél-Dunántúlt, akkor nagyjából ugyanerre az eredményre jutnánk. Nem lenne ott túl sok minden, mert a legtöbb nevezetesség a fővárosban volt. Szerintem ez történt itt, de ez változni fog, csak idő kérdése.

Az ország korábbi fővárosa Cetinje, jelenleg Podgorica (Titograd). A cetinjeiekről - talán ezért is - az a hír járja, hogy elég speciális humoruk van...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése