2023. február 2., csütörtök

AZ ILLEGÁLIS PÁRTFINANSZÍROZÁS RENDSZERE – AHOGY A RÉSZTVEVŐK LÁTJÁK, 3 RÉSZ.: HOGYAN TARTJA KÉZBEN A FIDESZ AZ ELLENZÉKET?

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2023.02.01.


Milyen politizálás várható egy párttól, amelynek elitje nem független a versenytársától? A pártfinanszírozás szürkezónájáról szóló cikksorozatunk befejező részében számba vesszük azokat a technikákat is, amelyek „fogottá” tesznek politikusokat azon túl is, hogy valamikor részt vettek közpénzek illegális eltérítésében.


Cikksorozatunk első két része felrajzolta azt a rejtett nagykoalíciót, amelyet a demokratikus pártok működtettek azért, hogy kielégítsék a választási verseny szülte, egyre növekvő pénzéhségüket. Bemutattuk, hogy 2010 után hogy vált a Fidesz kizárólagos irányítójává az illegális pártfinanszírozás rendszerének – is.

Sorozatunk első része: „…egy részét le is fogják nyúlni”, második része: „Micsoda szolgáltatás!”

A zárócikkben szó lesz arról, hogy vajon a titkosszolgálatok csak látják vagy befolyásolják is a feketekasszák titkos pénzmozgásait, és kicsit tágabban megnézzük azt is, hogyan használja ki a Fidesz versenytársai önérdekeit arra, hogy számára kedvező politizálásra serkentse őket.

Háromrészes sorozatunk megírásához több tucat, szigorú azonosíthatatlanságot kérő politikussal, pénzszerzővel, üzletemberrel, államigazgatásban dolgozóval, politikai háttéremberrel beszéltünk. Hogy a pletykákat, városi legendákat, inszinuációkat ki tudjuk szűrni a hosszú háttérbeszélgetésekből, csak azokat az állításokat használtuk, amelyeket keresztinformációkkal meg tudtunk erősíttetni...

BOD PÉTER ÁKOS: AZ ORSZÁGNAK EGYRE TÖBBE KERÜL A HAVERI KAPITALIZMUS

MFOR.HU
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2023.02.02.


Ha valaki azt hitte, hogy nincs lejjebb, akkor sajnos újra tévedett, immár Magyarországon a legmagasabb a korrupcióérzékelés az egész Európai Unióban. Az elfolyt közpénzek haszonélvezői baráti vállalkozások, de az ide érkező keleti cégek egy része kapcsán is hiányzik az átláthatóság. Bod Péter Ákos a héten megjelent adatokat elemzi.

A magyar állam hitelkockázati leminősítése után egy újabb hátrébbsorolás jött a Transparency Internationaltől, kényes időszakban, amikor az uniós forrásokhoz való hozzájutásunk körül amúgy is sok a gond. A most közzétett 2022-es korrupciós felmérésben az elméleti legtisztább (100 pont) és a legkorruptabb (0 pont) állapot közötti skálán Magyarország 42 pontot ért el, ami a világrangsorban a 77. helyre elég. Ami azonban nekünk különösen fontos, az az Európai Unión belüli helyezés: nos, ezzel a transzparencia-pontszámmal hazánk immár a huszonhetedik, azaz az utolsó...

„AKI NEM HAJLIK, AZ TÖRIK” – EGY VÉGREHAJTÓ ELMONDTA, HOGYAN HÚZTÁK ŐT BE SCHADLÉK A SZÁZMILLIÓS, MAFFIASZERŰ BIZNISZBE

TELEX
Szerző: ROVÓ ATTILA
2023.02.02.


B.-től egy barátja, egykori kollégája 2017-ben minden előzmény nélkül megkérdezte, nem akar-e esetleg végrehajtó lenni. Soha nem beszéltek ilyesmiről, és B.-nek nem is szerepelt a tervei között. Ez a bizonyos régi barát, nevezzük F.-nek, akkor egy Schadl György nevű végrehajtó irodájában dolgozott. 2017 volt, B.-nek fogalma sem volt, hogy Schadl kicsoda, milyen szerepe, kapcsolatai vannak a végrehajtói világban.

F. „azt mondta nekem, hogy el tudja intézni azt, hogy végrehajtó legyek, ennek azonban az a feltétele, hogy a leendő végrehajtói irodám osztalékának a felét neki kell, hogy kifizessem” – áll B. gyanúsítotti vallomásában. B. ugyanis végül belement a bizniszbe, ennélfogva ma már a Schadl–Völner-ügy gyanúsítottja.

Az ügyészségi nyomozóknak tett vallomásai több másik vallomással együtt a Telex birtokába jutottak, a Schadl-ügyről írott első, a minisztériumi dolgozókról szóló rész után ebben a cikkben a végrehajtók és végrehajtó-helyettesek szemszögéből mutatjuk be a Schadl György és Völner Pál által működtetett korrupt rendszert. A neveket, helyszíneket nem tesszük beazonosíthatóvá, mert a rendszer működésének megértéséhez nem szükségesek.

De vissza B.-hez. Állítása szerint F. mondta meg neki, hogy melyik öt helyre pályázzon, majd „már két héttel azelőtt jelezte, hogy jó eséllyel X város lesz az én helyem, mielőtt felhívtak volna a minisztériumból”...


ORBÁNNAK, A VILÁG EGYIK LEGGAZDAGABB EMBERÉNEK, PAPÍRON 14 MILLIÓ FORINTJA VAN, ROGÁN TALÁLMÁNY CÍMÉN ELSZÁMOLT MILLIÁRDJA SIMA PÉNZMOSÁS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.02.01.


Még az ellenőrizhetetlen politikusi vagyonbevallások alapján is le kellene tartóztatni a NER arisztokrácia felét, majdnem a teljes Orbán-kormányt, élén a világ egyik leggazdagabb emberével, Orbán Viktorral, aki 12 év után először mutatott fel egy 14 milliós megtakarítást a földbirtokos feleségével közösen, miután havi 5 millió forintos fizetése van. Orbán “Ne Mi Kapjuk A Legtöbbet” Viktor a pénzét és a vagyonát részben a családtagjai nevén, részben ismeretlen helyen, részben pedig Mészáros Lőrinc strómanja és más oligarchái nevén tatja.

Orbán még mindig egy csórót játszik, miközben a család hatvanpusztai birtoka befejezéshez közeledik. József nádor egykori uradalmának felújítása is tízmilliárdos összeg körül mozog, miközben a magyar turizmus nagy része, szállodákkal, kastélyokkal szintén a család birtokába van, strómanjai nevén pedig az energiaszektortól a bankszektorig mindenhol hatalmas tulajdonai és részesedései vannak. Amikor a propagandasajtóalapítványba mindenki ingyen betette azt, ami a nevén volt, akkor lehetett látni, hogy Magyarországon a NER-lovagok nevén levő dolgoknak ki a tulajdonosa.

Mivel csak egyetlen strómanja, Mészáros Lőrinc felcsúti gázszerelő, a felcsúti focipálya gondnoka, a Forbes szerint a világ egyik leggazdagabb embere (csak a nevén levő látható vagyon alapján), így Orbán – aki mindennek a valódi tulajdonosa – a világ egyik leggazdagabb embere, mert a Mészáros nevén kilopott közvagyon a teljes vagyonának csak egy része. Orbán pontosan olyan, mint Putyin, aki ugyanígy tartja mások nevén a saját “hatvanpusztai” birtokát (a bebörtönzött ellenzéki vezető, Navalnij leplezte le) és egyéb vagyonát, csak a nagyságrendek arányosan mások.

Ennek az embernek kellene a korrupció ellen harcolnia, mert miatta nem jutnak hozzá a magyarok az Európai Unió euróban számolandó tízmilliárdjaihoz, az ő összelopott gazdagsága miatt megy az ország a csőd felé. Neki kellene a vagyonbevallások alapján őrködni mások tisztakezűsége fölött, ezért nem csodálkozunk azon, hogy a Fidesz vezérkara és az Orbán-rezsim miniszterei is olyan vagyonokkal rendelkeznek, amelyek eredete ismeretlen, vagy a bevallott forrás egy nagy kamu, bullshit. Mindennek semmi következménye nincs, mert a beosztottak a főnök engedélyével lopnak.


A demokrácia hamis látszatába burkolt diktatúra mindig közröhej tárgya, amikor próbálja a demokratikus formaságokat betartani. Ezek közül egyik legröhejesebb (a legvérlázítóbb arcátlanság) a vagyonbevallásokkal való bohóckodás és színjáték. Képtelenek eltüntetni legalább a vagyonok egy töredékét, és kínkeservesen találnak valami látszatot, honnan és miből vannak pancser tízmilliók, menőbbeknél százmilliók, a legzsarolhatóbb belső körben pedig tízmilliárdok, százmilliárdok, miközben a vagyon nagyobb része még így is rejtve marad.

Rogán Antal, aki a NER korrupciós indexének is egy olyan jelképe, aki még csak nem is tagja az Orbán-családnak, azt a bravúrt is képes bemutatni, hogy nemcsak a feltüntetett bevételeinek, de a hirtelen eltűnő százmillióknak sincs nyoma. Rogán nyomtalanul költött el 371 millió forintot, aminek leghihetőbb története az lenne, hogy elveszítette és nem vette észre, mert ennyi pénz fel sem tűnik neki. Ahol ilyen vagyonbevallások és politikusi vagyonelszámolások vannak, ott a legfőbb ügyész őrizetbe vételével kellene kezdeni az elszámoltatást.

A keresztényfasiszta rendszer logikájából következik, hogy aki a legtöbbet lopta, az lesz Orbán legbizalmasabb és legnagyobb hatalommal rendelkező embere, mert ő a legzsarolhatóbb. De Rogán még azzal is elbüszkélkedhet, hogy a lopott és korrupciós úton szerzett vagyona bevallott részének is egy olyan kamu találmányt jelölt meg forrásként, ami a NER állatorvosa lova, uniós pénzekkel, egy baráti kör nevén levő zavaros céghálózattal, ami gyakorlatilag a semmiért fizetett Rogánnak néhány év alatt egy milliárdot, ami ránézésre is szimpla pénzmosás. De valamivel e kell számolni...

TELEPFELSZÁMOLÁS MAGYAR MÓDRA: EGY LÉPÉS ELŐRE, EGY LÉPÉS HÁTRA

QUBIT
Szerző: SZABÓ ATTILA
2023.02.02.


Virág Tünde szociológus kitartó terepmunkával megvizsgálta, hogyan valósul meg a szegregátumok felszámolása egy volt szocialista iparvárosban. A tanulmányából kiderül: még a legjobb szándék sem elég ahhoz, hogy egy rossz struktúrát meg tudjon változtatni.


Az elmúlt évtizedben a magyar kormány sok EU-s pénzt költött a szegregált településrészek felszámolására, viszonylag kevés sikerrel. Virág Tünde, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének kutatója egy olyan kisvárosban készített esettanulmányt, ahol az önkormányzat a magyar valóság keretei között sikeresen kezelte a szegregált területeket sújtó problémákat. A kutató szerint ez az eset kivételnek számít: legfeljebb néhány ilyen jó példa lehet összesen az országban. Érdemes ugyanakkor elgondolkodni azon, hogy ha ez a legjobb, ami elérhető a jelenlegi rendszerben, akkor előrébb jutunk-e valaha az esélyegyenlőtlenségek felszámolásában...

Térbeli igazságtalanságok


A Qubiten korábban is foglalkoztunk a térben megjelenő társadalmi igazságtalanságokkal és ezen belül is a roma szegregátumok helyzetével. A Miniszterelnökség megbízásából készített 2022-es elemzés szerint „sem a falusi, sem a városi projektek esetén nem valósult meg a szegregált területek teljes bontása, és kevesebb, mint a szegregált telepek településeinek 30%-ában csökkent egyáltalán valamennyire a telep házainak száma. A telepek 70%-ában egyáltalán nem változott a telepek mérete, azaz nem bontottak el belőle, míg az ott élő lakosság létszáma a települések több mint felében valamelyest csökkent. A telepek harmadában egyáltalán nem csökkent a lakosságszám, és ez igaz négyből tíz városi telepre, de csak minden negyedik falusi telepre”.

A magyar realitás azonban egyrészt a NER által megteremtett kényszerpályákon mozog, másrészt nagyon erős történeti előzmények is keretezik. A roma telepek állami és települési kontrollja ugyanis nem most kezdődött. Már a szocializmusban is az volt a cél, hogy a helyi tanácsok ellenőrzés alatt tartsák a jellemzően városszéli vagy városon kívüli telepeken élő roma családokat.

Az uniós pénzek természetesen a társadalmi mobilitás növelését és a települések térszerkezetének módosítását célozták, viszont komoly problémákhoz is vezettek: nemcsak ahhoz, hogy ezekkel a forrásokkal kifejezett visszaélések is történtek, hanem ahhoz is, ahogyan a szabályosan felhasznált pénzek az újfajta ellenőrzés megszületését finanszírozták. A rendszer kereteit arra találták ki, hogy megvalósítsák a társadalmi kontrollt a problémásnak tekintett népesség felett. A szegregált területek felszámolását célzó pályázatokat központilag írták ki, de a kiírásban nem szerepelt explicit módon, hogy nem szükséges egy-egy telep felszámolása, és a programelemek jelentős része a szegregált településrészek konszolidációjára irányult. A legtöbb önkormányzat még így is sem vett részt ilyen programokban; ha pedig vonakodva ugyan, de elfogadták a telepfelszámolásra fordítható forrásokat, gyakran megbánták, hiszen a hihetetlen adminisztrációs terheken túl egy-egy ilyen program jelentős konfliktusokat generált a településeken, és gyakran kudarccal végződött. Virág Tünde kutatása egy olyan várost mutat be, amelyik ezen keretek között is megpróbált tenni valamit...


„AGGASZTÓAN NŐ AZ EU-S KILÉPÉS LEHETŐSÉGE” – HETTYEY ANDRÁS MAGYAR KÜLPOLITIKÁRÓL ÉS AZ ÉRZELMEK HATALMÁRÓL

HETI VÁLASZ / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2023.02.02.


Merre tart Magyarország? Mik a magyar külpolitika kilátásai, van-e esély javítani az ország elszigeteltségén és visszanyerni a partnerek bizalmát? Abból az alkalomból beszéljük ezeket meg HetiVálasz podcastunkban, hogy Magyarország egy újabb fontos eseményen, a hétvégi cseh elnökválasztáson állt látványosan a vesztes jelölt oldalára. Műsorunk vendége Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszékének oktatója. A kérdezők: Ablonczy Bálint és Vörös Szabolcs
.

Részletek a műsorból:

Magyarország úgymond a magyar érdekeket érvényesíti a külpolitikában. Mi ezzel a baj?

„Háború van. Minden, amit Magyarország tesz, háromszoros-négyszeres szorzóval bír most, mert ég a ház a szomszédságunkban. Békeidőben dolgok átcsúszhatnak, elfelejtjük – »kicsit kellemetlenkedtek a magyarok«. Egy évvel ezelőttig azt gondoltam, hogy nagy költsége ennek nincsen. Az Európai Unió jóindulatú konstrukció, különösen kis államokkal szemben megengedőbb. Nem nagyon láttam, hogy a magyar érdekek hol sérülnének markánsan. Ez az elmúlt egy évben megváltozott. Jogállamsági eljárás, Erasmus-Horizont esetleges elvétele, az elhúzódó magyar–EU megegyezés gazdaságra és inflációra gyakorolt hatása: elkezdtek megjelenni a költségei a magyar különutasságnak, és a háború miatt már Lengyelországot is elvesztettük. Ugyanakkor nem racionalizálnám túl a kérdést, mert elsősorban érzelmi elidegenedés van a Fidesz és az Európai Unió között. Magyarország akar is tüske lenni a köröm alatt, oda akar pakolni egy picit a többi európai országnak. Kapunk egyfajta figyelmet ezáltal. Mi vagyunk kontrollhelyzetben, hiszen ha mi akadályozunk, vétózunk, akkor mi irányítjuk az Európai Uniót arra a rövid időszakra. A kontroll pedig szorongáscsökkentő, nagyon jó érzés. Ráadásul minél kevesebb barátod van, annál fontosabb lesz az, akik megmaradtak. Milyen érzés lehet bemenni egy külügyi tanácsi ülésre – ahol ott van 26 ember egy állásponton – és egyedül maradni? Ezzel a kontrasztfóliával kell nézni Andrej Babiš támogatását meg a török, kínai vagy izraeli kapcsolatot: vörös szőnyeg van, tisztelet, kölcsönös együttműködés – kritika meg nincs.”

Ha elvárjuk a „tiszteletet a magyaroknak”, milyen alapon szólunk bele más országok dolgába?

„Retorikai szinten hihetetlen erős tudata van annak, hogy Magyarország kivételes ország, modellország, példaország, már-már az amerikaiakéra emlékeztető küldetésünk van. »Nekünk járnak a kivételek, mert mi megérdemeljük.« »Nem igazunk van, hanem igazunk lesz.« Ez áttevődik a külpolitikába: lokális kivételek leszünk, hallottuk Orbántól és Szijjártótól. A tusványosi beszédekben is benne van ez a sértett gondolat, hogy mi mindig többet adtunk a világnak, mint amit kaptunk: »Nekünk tartoznak, mi járjuk az utat és mögöttünk jönnek a többiek.« Ez lehet a válasz arra, miért engedjük meg magunknak, hogy beleszólunk, meg jobban tudjuk másoknál. A kivételezettségtudat nagyon érzékelhető, és az elmúlt években felerősödött.”...

POLÓNYI ISTVÁN: A MAGYAR FELSŐOKTATÁS UGYANOTT TOPOROG A RANGSORBAN HÚSZ ÉVE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.02.02.


Amikor a kormány mindenáron azt bizonygatja, hogy a magyar felsőoktatás világszínvonalú, az csak propaganda – véli Polónyi István oktatáskutató. Ezzel próbálja igazolni a világon példátlan felsőoktatási privatizálást. Az alapítványosításnak van egy publikus magyarázata, és van, amiről nem szoktak beszélni. A háttércél – amit az EU is lát, és ezért akarja, hogy eltávolítsák az alapítványokból a minisztereket –, hogy a következő hét éves uniós támogatásból 2000 milliárdos felsőoktatási fejlesztési támogatási programot akarnak megvalósítani, a pénznek pedig „jó helyre”, értsd: NER-közelbe kell kerülnie.


A kormány mindent megtesz azért, hogy azt bizonyítsa, a magyar felsőoktatás világszínvonalú. Ezt többen is említették az utóbbi napokban, Szijjártó Péter külügyminiszter szerint például világszerte ismert a magyar felsőoktatás színvonalának javulása. Ez valóban így van?

Ez nagyon relatív. A világon van összesen mintegy 13-15 ezer egyetem. Abból benne vagyunk az első 1000-ben. Ha azonban a fejlett országokat nézzük, akkor azért ez elég szolid eredmény, és ráadásul a rangsor nem is nagyon mozog, Azt kell látni, hogy Magyarországról benne van az első 500-ban az öt-hat nagy egyetem, az ELTE, Debrecen, Szeged, talán még a Pécs is, Pestről a Műegyetem meg a SOTE. Ezek közül általában a SOTE szokott a legjobb helyen lenni, van, amikor az első 300-ban van. Az ELTE a második, és a többi egy kicsit lejjebb van a rangsorban. Az első 100-ban 85 százalék amerikai, 10 százalék angol, és 5 százalék egyéb, például japán, vagy ausztrál. Az európai egyetemek közül a németek, svájciak inkább a második 100-ban vannak. Az osztrák egyetemek közül van, amelyik az első 200-ban szerepel, és ebben a kategóriában találhatók a posztszocialista országok közül a csehek is. Így jövünk mi az 500-as kategóriában. Vagyis, ha azt nézzük, hogy a fejlett országok között hol vagyunk, hát bizony elég hátul kullogunk. Az osztrákok, a csehek simán megelőznek bennünket, mi nagyjából a szlovákokkal és a románokkal vagyunk azonos szinten. Ha mi ezt annak értékeljük, hogy világszínvonalon vagyunk, akkor ez csak propaganda. A kormánynak most nyilvánvalóan szüksége van arra, hogy igazolja a lezajlott, és a világon példátlan privatizálást. Bármennyire is állítják, hogy vannak ilyen országok, nincsenek. Olyan országok vannak, ahol két-három egyetemet privatizáltak, de, hogy ezt megtették volna az egyetemeik 80-90 százalékával – tehát öt híján az összes állami egyetemmel –, olyan a világon sehol nincs. Olyan aztán meg végképp nincs, hogy úgy privatizálták volna, hogy a holdudvarból kineveznek embereket az alapítványi kuratóriumok élére, örök életre. Mert ennek az a lényege, hogy az életük végéig ülhetnek ott, és semmilyen anyagi meg erkölcsi felelősséget nem viselnek, miközben milliós díjazást kapnak. Ilyen még az afrikai országokban sincs. A propaganda ellenére, tehát gyakorlatilag toporgunk, nagyjából 20 éve ugyanazon a helyen vagyunk, vagyis a magyar felsőoktatás a világrangsorban az első 500-ba tartozik...

GONDOLATOK AZ ÖNÉRTÉKELÉS FEJLESZTÉSÉRŐL

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.02.01.


A művészeti iskolánkban, bár mindkettő jelen van, de ott, ahol szegregált a tanulócsoport, és csak hátrányos helyzetű gyerekek vannak, ott a hangsúly a hátránykompenzálásra tevődik, ott, ahol kevés a hátrányos helyzetű gyerek, ott többnyire a tehetséggondozásra. A szociális kompetenciák fejlesztésének szükségessége viszont azonos. Mindenhol égető szükség van rá. A problémák ezen a téren mindenhol nagyok, talán csak kicsit másképp hangosodnak ki.
Ahol alacsony az önbecsülés szintje, és állandóan biztatni kell a gyerekeket, hogy megy az, meg tudják csinálni, nagy kihívás. Amikor mindig visszatér a kérdés: ugye csúnya? Ugye nem szép?

De nem kevesebb kihívás reálissá igazítani a túlzott önbizalmat sem, amiben minimális a kudarctűrő képesség, és a másik gyerek piszkálásban, csúfolásában teljesedik ki, ha nem kapja meg a szerinte neki járó sikert.
Az önértékelés fejlesztése nagyon fontos… Ehhez azonban a gyerek számára is érthető érvek kellenek, azzal, hogy „szép”, vagy „nem olyan szép”, azzal nem tud mit kezdeni.
A vizuális nevelésben is lehet ezt fejleszteni, ha az ember tudatosan tervez, világos és objektív szempontokat határoz meg az elvárásokkal kapcsolatban, és az óra végén erre kérdezve a gyerek önmaga is meg tudja határozni, hogy mennyire teljesítette a feladatot. Lehetnek ezek számszerű dolgok, elhelyezés a lapon, a felületkitöltés adott szabályokkal végigvitt folyamata, vagy az egymás mögöttiség leolvashatósága, stb. Nem baj, ha ez csak egy kis szelet a feladatból…. segít nekik a feladattudatosságban, figyelemkoncentrációban és természetesen az önértékelésben is.
Nem az osztályzás a lényeg….hanem az, hogy a világosan lássa, megfelel-e az adott szempontnak a kész munkája, vagy sem. Hogy a többiekhez viszonyítva is értelmezze ezt. És ha nem, vagy nem annyira, attól még lehet "szép"... 🙂
Ma azért megérintett egy cuki mondat: „Ahogy ránézek erre a rajzra, olyan nekem, mintha egy másik kislány rajzolta volna…”-mondja nekem egyikük az óra végén, a rajzát nézegetve. „Miért érzed ezt?”-kérdeztem. „Hát, mert én sosem gondoltam, hogy ilyen szépen ki tudom grafikázni a rajzom…”
Mert ma is „kigrafikáztuk” őket, a szabály a fekete-fehér-mintázott felületek variálása volt, macskás témán (+ egy kutya). (Megint jól szórakoztam a macskafejek karakterén, ami nagyon sok esetben hasonlított az alkotójára). És készen lett még pár a múlt órai feladatból is.

NEM SZALADT VOLNA BELE AZ ERASMUS-POFONBA A KORMÁNY, HA VAN FÉK ÉS ELLENSÚLY

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.02.02.


Múlt hétfőn írtunk arról, hogy a fél kormánynak távoznia kell a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokból, ha nem sikerül meggyőzni az Európai Bizottságot. Az Erasmus+ felsőoktatási cserediákprogram és Horizont Európa kutatási pályázati rendszer EU-s forrásaihoz való hozzáféréshez hét miniszter mellett több miniszterhelyettesnek, államtitkárnak, kormánybiztosnak vagy miniszteri megbízottnak, több mint két tucat politikai megbízottnak kell lemondania kuratóriumi tagságáról, legalábbis a nyilvános EU-s dokumentumokból ez olvasható ki.

A 2021-ben létrehozott, többségükben felsőoktatási intézményeket fenntartó, közel három tucat közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumaiba és felügyelő bizottságaiba ültetett összesen bő 250 személyből több mint 30 tag politikai köztisztviselő. Az Európai Tanács emiatt az összeférhetetlenségi probléma miatt – az uniós költségvetés integritását védendő – eltiltotta az EU-s költségvetési szerveket attól, hogy magyar közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal vagy ilyen alapítvány által fenntartott jogi személlyel szerződjenek, és így EU-s pénz átutalására kötelezettséget vállaljanak.

Ezzel a 21 alapítványi fenntartású magyar egyetem a kormány által modellváltásnak nevezett folyamattal jelenleg nem előnyökhöz jut, hanem hátrányokat szenved el. Ugyan a már aláírt támogatási szerződéseket nem érinti a tilalom, ezért diákcsereprogramok vagy nemzetközi kutatások nem állnak le, a határozat feloldásáig újak nem is köthetők. Ez a helyzet önmagában roncsolja az egyetemek nemzetközi kapcsolatait, és nehezíti azoknak a kutatási pályázatot ezekben a hónapokban beadó konzorciumoknak a helyzetét, amelyeknek magyar tagja is van.

Bár Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter korábban félreértésről beszélt, a múlt heti brüsszeli tárgyalása után kompromisszumkésznek mutatkozott, és azt mondta: a kormány kész úgy módosítani a jogszabályokat, hogy a kormánytagok összeférhetetlennek minősüljenek, és így távozniuk kelljen. Ezt ezen a héten is megerősítette, kiegészítve azzal, hogy az összeférhetetlenség kimondását Orbán Viktor is támogatja. A két jogszabály-módosításra állítása szerint márciusban sor kerülhet. Addig is a Transparency International – hiányos adatokon alapuló – összegzése szerint az alapítványi kuratóriumokban helyet foglaló kormánypárti politikusok havonta legalább bruttó 22 742 872 forint összegű tiszteletdíjban részesülnek.

Más kérdés, hogy a január 25-én aláírt, ellenzéki kérdésre („Lemondana-e az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi tagságáról annak érdekében, hogy a magyar hallgatók továbbra is részt vehessenek az Erasmus-programban?”) adott egységes írásos válaszban a megszólított miniszterek – Csák János, Lázár János, Nagy István, Szijjártó Péter, Varga Judit – nevében eljáró államtitkár még véletlenül sem helyezte kilátásba a tárcavezetők távozását a szóban forgó kuratóriumokból.

- „Nem fogadjuk el az Európai Bizottság döntését”,

- „kitartunk hazánk jövőjét szolgáló, a felsőoktatásunkat megújító intézkedések mellett”,

- „amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, megfontoljuk a jogorvoslat lehetőségét”,

- végső esetben „a kormány átvállalja az Erasmus program jövő évi költségeit”, áll a válaszban.

Az Európai Bizottság nevében a két múlt heti tárgyalópartner, Johannes Hahn költségvetésért felelős és Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős EU-biztosok pénteki – tehát már a tárgyalás utáni – közös közleményben erősítette meg a bizottsági álláspontot arról, hogy nincs szó félreértésről: a „Bizottság bízik abban, hogy Magyarország a lehető leghamarabb megfelelő és hatékony intézkedéseket fog hozni az ezen intézkedések elfogadásához vezető helyzet orvoslására”.

Ezek után lesz lehetséges feloldani a kifizetési tilalmat, hogy az alapítványi fenntartású magyar egyetemek újra szerződhessenek EU-s forrásra...

HÁROM VITORLÁSRA ÍRT KI KÖZBESZERZÉST A MATTHIAS CORVINUS COLLEGIUM ALAPÍTVÁNY – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.02.02.


Ugyanitt mentőmellényeket és utánfutókat is vennének

A civil szervezetek felzárkóztatást megcélzó tanodáit, tehetséggondozóit és egyéb kollégiumait meg tartsa el a nép, ha kérhetjük, köszi. JA, hogy ezt is ő fizeti…?

Polt Péternek már nincs meg a vitorlás kishajója

Amúgy minek bárkinek is hajó a NER-ben, ha Szíjj Lászlónak van?

A többség mindent legitimál?

Az ELTE tanszékvezetője szerint a hatalomgyakorlás elmúlt tizenkét évben működtetett rendszerében lényegében semmilyen kontroll nem működik, és nem fognak tudni változtatni a hatalomgyakorlás természetén.

Az igazságügyi apparátus szemlesütve hajtotta végre Schadl és Völner akaratát

Ebben az egész történetben ez az igazi para – és látlelet a NER jelenlegi állapotáról, ami valahonnan ismerős nekünk… Lehet az is, hogy ez a mentalitás és módszer sosem tűnt el Magyarországról, csak azt gondoltuk, már vége.

Völner Pál politikai ellenfele lejáratásához kért bizalmas adatokat Schadl Györgytől

Hogy mi érne aranyat most Völnernek, azt nem tudjuk… csak sejtjük.

Az európai konzervatívoknak egy vezetőre lesz szükségük, mondja Orbán

(Főni, ne reménykedj…)

“A lap szerint előfordult, hogy a kormányfő szűkebb körben azt fejtegette: a magyar politikát kispályának tartja, mert abban rajta kívül csak inasok vannak és ő az egyetlen mester – és igazából már csak a nemzetközi politizálás érdekli.”

Ahogy meg Szele kolléga megjegyezte:

“Az biztos, hogy Orbán Viktornak utóbbi időben még az a kevés diplomáciai érzéke is elszállt, ami állítólag volt neki. Nem lenne szabad külpolitikával foglalkoznia – de állandóan azt teszi mégis. Elborzasztó eredménnyel.”

Megint rossz lóra tett Orbán Viktor, és senki nem érti, hogy miért

Elvileg három lehetőség van. Az egyik az, hogy a magyar miniszterelnök és környezete elveszítette a józan erkölcsi ítélőképességét. És a többi sem sokkal jobb.

Most meg a kirgiz elnök jön

“A gazdasági együttműködésnek új lendületet ad a 16 millió dolláros (5,7 milliárd forintos) közös fejlesztési alap, amivel magyar vállalatok vízgazdálkodási és mezőgazdasági beruházásokat terveznek végrehajtani Kirgizisztánban.”

És persze a szokásos ösztöndíjak.

Mindeközben:

Az Orbán-kormány novemberben is több százmilliárdot vett ki a zsebünkből

A magyar állam változatlanul csillagászati összegeket fizet Putyinnak a gázért.

Hirtelen felülvizsgálja az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs a sokat támadott napelem-szabályozást

Véletlen egybeesés, hogy Magyarországnak legkésőbb 2024. december 31-ig fel kell oldania a lakossági napelemes rendszerek által termelt áram betáplálási lehetőségének tilalmát ahhoz, hogy hozzáférjen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) támogatási forrásaihoz.

A Momentum szerint hazudott a belügy a kínai rendőri összekötőről

A bizonyítékokat kínai újságcikkekből túrták elő, és a cikkek szerint az egyik helyszín éppen az egyik belügyminisztériumi tárgyaló volt. Bence, Bence…

Az országnak egyre többe kerül a haveri kapitalizmus

Ha valaki azt hitte, hogy nincs lejjebb, akkor sajnos újra tévedett.

Nyomozás indult a csokonyavisontai gyógyfürdő eladásának ügyében

Egy győri fideszes képviselő, Hajtó Péter édesanyjának cége szerezte meg a létesítményt.

Könyvelők: A NAV direkt szívatja az adózókat

A NAV úgy kommunikálta ezt a változást, hogy egy egyeztetést követően vezette be, pedig

„az egyeztetés nem azt jelenti, hogy közlöm a másik féllel, hogy mi lesz”.

Tévedni tetszenek. Neriában pontosan ezt jelenti.

Az ATV beperelte Hadházy Ákost

Németh Sándor nem is szomszédja Mészáros Lőrincnek. (“Ugyanaz az emelet, csak másik ajtó”…)

A helység kalapácsa után nem sok jót remélhetünk a Petőfi-emlékévtől

“Olyan, mintha Dombrovszky Linda rendezése Sergio Leone spagettiwesternjeinek, a Coen fivérek és Emir Kusturica filmjeinek világát a magyar tévéfilmes narratíva legrosszabb elemeivel ötvözné.”

OLVASZTÁROK BRÜSSZELBEN

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.01.02.


Mélyen megható volt, amikor a kedves vezető a szokásos felvezető után – mindjárt bejelent, most aztán már tényleg, dobpergés és fanfárok, valamint fingszag – világgá kürtölte a Dunaferr bulit, hogy a kormány miként menti meg a gyárat, illetve annak dolgozóit. Kiinduló tételünk, hogy mivel nagyon sok milliárdba kerül, és tudjuk azt is, a kormánynak (államnak) pénze nincsen, így hát a gyárat a te (és az én meg az ő) pénzéből menti meg a fényes tekintetű, holott nem biztos, hogy azért adtuk neki. Szeretjük mi az olvasztárokat és kohászokat, aggódunk a családjukért, csakhogy itt van nekünk a magunké is százezerszám, rólunk azonban el van feledkezve. Nem érezzük a szeretetet, nem is hiányzik. De azért mégis.

A világrengető bejelentés az volt egyébként, hogy (és most tessenek figyelni) „Brüsszeltől hiába várunk segítséget”, ezért az állam – értsd kormány, azaz egyszemélyben Orbán Viktor maga – hat hónapig fizeti a Dunaferr dolgozóinak bérét, és ezidő alatt keres a gyárnak valami megfelelő tulajdonost. Ez utóbbiról nem tudjuk, kinyílt-e már a telefonkönyv az „M” betűnél, de ez nem biztos, egy vasmű az macerás, azzal dolog van és egyéb nehézségek. Mielőtt tovább haladnánk, megemlítjük azért a Tungsram utcára került dolgozóit, az Electrolux nyíregyházi üzeméét, és mindenki hozzá teheti a maga fájdalmát, akiket viszont nem szeret ezek szerint a kormány. Azaz, nem bánja, ha fölfordulnak csöndben.

Túl ezen azonban az első kérdésünk az, mi az anyánk valaga köze van a távoli és bűnös Brüsszelnek a dunaújvárosi kohászokhoz. Miért és hogyan kellene segíteni a kokainmámorban fetrengő libsiknek a magyar – egyébként eddig ukrán és orosz – nehéziparon, hacsak nem úgy, mint a tanárokon is, akiknek a béremelése szintén tőlük függ kormányunk (Orbánunk) szerint. Ámde míg a tanerők nyavalyáján a NER nem tud, akar, vagy nem is óhajt segíteni, az olvasztárokén meg igen. Az első nagyon rossz érzés, hogy itt valami nagyon gyanús és nagyon sanda szándék lapul, mert az emberek Orbánt nem érdeklik, csak a hatalom és a pénz, illetve az ezekhez vezető utak és módszerek. Hogy most az acélon keresztül érhető el ez, az mellékes.

Viszont egyszersmind érdekes is. Nem látjuk át az érdekek és bűnök összefonódó szövedékét az akkumulátorgyárak, vasmű és más környezetidegen ipari létesítmények telepítésében és megmentésében, sőt, közgazdaságilag sem értjük. Nem vagyunk egy vasérc nagyhatalom, a kohászat energiaigénye óriási, s ha Rákosi elvtárs idejében – aki felépítette nekünk ezt a gyárat, amit most Orbán átvesz tőle – ezek nem okoztak nagy bajokat, mert a baráti Szovjetunió segített, most ilyen ország már nincsen. Putyin játszana, de már nem fog a jelek szerint, Brüsszelnek pedig azon kívül, hogy nagyszerűen aljas dolog rámutogatni, nem sok köze van egy magánkézben lévő meleghengerműhöz. Ilyképp ismét csak a sandaságig jutunk el...

„A JOGÁLLAM MAGYARORSZÁGON HALOTT” - LIGETI MIKLÓS, A TRANSPARENCY INTERNATIONAL MAGYARORSZÁG JOGI IGAZGATÓJA AZ ÚJ KORRUPCIÓELLENES SZERVEKRŐL

MAGYAR NARANCS
Szerző: F. SZABÓ EMESE
2023.02.01.


A kormány eltaktikázta magát, emiatt sokkal komolyabb vállalásokat kell tennie az uniós támogatások folyósításáért. De lesz hatása az Integritás Hatóságnak vagy a bíróságok megerősítésének, életre kelthető-e a jogállam Magyarországon? Ligeti Miklós nem túl optimista.


Magyar Narancs: Örülünk annak, hogy az Európai Bizottság és a Tanács nekidurálta magát?

Ligeti Miklós: Ha 2012-ben történt volna mindez, sokkal jobban örülnénk, és Magyarország is sokkal élhetőbb ország lenne. Egy teljességgel elfoglalt közjogi térben és nagyobb részt leuralt piacon kezdett el rendet csinálni az Európai Bizottság, illetve annak hatására a magyar állam. Az egyik legnagyobb kérdés, hogy mindez végül mire elegendő. Magyarországon a hatalom birtokosai már azt is megengedhetik maguknak, hogy tisztességesen járjanak el.

MN: Tényleg megengedhetik maguknak?

LM: Sokkal kevesebbet kockáztatnak, mint tették volna ezt mondjuk öt-tíz évvel ezelőtt. Kézhez szoktatták a piaci szereplők egy részét, és megtalálták a modus vivendit a túl nagyokkal is. Az államhatalmi szektorban nincsenek ellenlábasok. Egyedül a bíróság áll még úgy, ahogy, a többi államhatalmi szerv az elmúlt években sajnos nem mutatott fogakat és karmokat. Az a kivétel, amikor egy-egy esetben mégiscsak kiderül, hogy tudnak nyomozni, vádat emelni, tényállást felderíteni, szankciót alkalmazni politikailag érzékeny ügyekben is. A gazdaság egyes területein már teljesen szükségtelen a versenyhivatali vizsgálat alól mentesíteni egy-egy cégfelvásárlást, összeolvadást, vagy mondjuk közbeszerzési eljárásban versenyszűkítő feltételeket alkalmazni, személyre szabni egy kiírást, mert már enélkül is nagyra nőttek a hatalom számára fontos baráti szereplők. Ezeknek sok területen alig vannak konkurenseik, akiket állami segédlettel vagy a szabályok hajlítgatásával ki kellene szorítani a versenyből. Az egyik első ilyen típusú gazdagodás az Elios-ügy volt: egyértelműen szükség volt arra, hogy rászabják a kiírást arra, akivel meg akarták nyeretni a projektet. Ma már egy Mészáros- vagy Szíjj-féle építőipari cégnek nincs szüksége arra, hogy adminisztratív vagy szabályozási eszközökkel letolják a pályáról a konkurenciát...

AZ UNIÓS HATÁRÉRTÉK 1600-SZOROSÁT MEGHALADÓ A MÉRGEK KONCENTRÁCIÓJA AZ ILLATOS ÚTON

MÉRCE
Szerző: JUHÁSZ B. KINCSŐ
2023.02.01.


Tovább mérgezik a talajt az Illatos úti, egykori Budapesti Vegyiművek (BVM) telephelyén szivárgó, Magyarországon a hatvanas évek óta betiltott vegyi anyagok. Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere Simon Gergellyel, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértőjével tartott sajtótájékoztatót a helyszínen.


Megtudtuk tőlük, ősszel egy romos pincében találtak majd 100 tonna súlyosan mérgező rovarirtószer-alapanyagot. Ez elmondásuk szerint a 2016 elején, sok hercehurca után a telepről elszállított veszélyes hulladéknál is nagyságrendekkel mérgezőbb. A súlyosan mérgező alapanyagokat szabálytalanul tárolják egy romos pincében, és a Greenpeace, illetve a Ferencvárosi Önkormányzat arra kérik a hatóságokat, minél hamarabb biztosítsák a vegyi anyagok elszállítását és megsemmisítését.

Ez már csak azért is volna szükségszerű, mivel az uniós határérték 1600-szorosát meghaladó a mérgek koncentrációja az Illatos úton.

Vagyis már akkor is azonnal el kellene szállítani ezeket az anyagokat, ha a jelenleg mért koncentráció 1600-ad mértékében lennének jelen a területen...

OROSZORSZÁG KÉSZÜL - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.02.02.


Jó reggelt! Ez itt megint a 444 reggeli hírlevele az előző nap anyagaival.