KIDERÜLT: AZ ÁLLAM NEM SZÁMÍTHAT A LAKOSSÁGRA - VÉGE A SZÁRNYALÁSNAK, VISSZAKÉRJÜK A PÉNZÜNKET

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.04.23.

A járvány gazdasági hatásai miatt brutálisan megnő az államháztartás finanszírozási igénye, így 2020-ban a tervezettnél jóval több pénzre van szüksége az államnak. Az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb finanszírozási tervei szerint idén a lakosság több állampapírt vált vissza, mint amennyit megvásárol.

Nagyot fordult a világ a koronavírus-járvány hatására. A gazdasági sokkot mérsékelni kívánó fiskális politikai lépések következtében a kormány a 2020-as költségvetés eredményszemléletű hiánycélját a GDP 1 százalékáról 2,7 százalékára emelte. Így az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya ennek megfelelően 367 milliárd forintról 1234 milliárd forinttal 1601 milliárd forintra emelkedett.

Valahonnan kell a pénz

A megnövekedett finanszírozási igényre és a részben megváltozott piaci helyzetre való tekintettel az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) frissítette 2020 évi finanszírozási tervét. Mint kiderül, az eredetileg tervezettnél 900 milliárd forinttal kevesebb pénzért, összesen 3255 milliárd forintért tud csak a lakosságnak állampapírt eladni. Tavaly egyébként a szuperállampapír bevezetésével összesen 6683 milliárd forintnyi lakossági állampapírt sikerült értékesíteni, vagyis 2020-ban a módosított terv szerint a tavalyi pénznek kevesebb mint felét lehet a lakosságtól beszedni.

Igaz, 2019-ben a szuperállampapír (MÁP Plusz) szárnyalása minden képzeletet felülmúlt - még az ÁKK-ét is - , idén pedig a tavalyinál eredetileg is jóval kevesebb eladást terveztek, de most a járvány közbeszólt. Ráadásul nem csak kevesebb állampapírt vesz majd a lakosság, hanem várhatóan 590 milliárd forinttal nő a lakossági állampapír-visszaváltás és -visszavásárlás is. (Eredetileg úgy számoltak, hogy 800 milliárd forintnyi lakossági állampapír jár majd le a bankoknál és nem lakossági befektetőknél. Így kiszorul majd a nem célzott befektetői réteg, amit viszont a lakossági vásárlás ellensúlyoz majd. Ez a terv most megdőlt, már ami az ellensúlyozást illeti.)

Összességében az ÁKK úgy számol, hogy a lakossági állampapír-állomány 1103 milliárd forinttal csökken. De a kibocsátó fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy ezzel együtt fenntartja azt a középtávú stratégiai célt, hogy a háztartások kezében lévő lakossági papírok állománya 2023-ra 11 ezermilliárd forintra növekedjen a 2019 év végi 7766 milliárd forintos szintről.

Az ÁKK szintén fenntartja az államadósság-kezelés többi stratégiai célját, ami a futamidő növelésére és a devizaadósság alacsony szinten tartására vonatkozik...

ITT OLVASHATÓ

KIDERÜLT A KORONAVÍRUS MIATTI KÓRHÁZI ÁGYSZÁMCSÖKKENTÉS VALÓDI HÁTTERE

PORTFOLIO
Szerző: CSIKI GERGELY
2020.04.23.

Át kell gondolni, és erre a járványügyi válság is felhívta a figyelmet, az egészségügyi ellátórendszer finanszírozását - jelezte a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely. Azt is hozzátette: felesleges egy olyan kórházi kapacitást fenntartani, amit a betegek száma nem indokol. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szavai komoly fordulatról adnak tanúbizonyságot, mert úgy tűnik, hogy a kormány felvállalja a kórházi ágyak átalakításának kényes, de hosszú évek óta húzódó ügyét. Mindez azért is érdekes, mert újfajta megvilágításba helyezi az elmúlt hetek gyors ütemű, fokozatmentes ágyfelszabadításait is és nagyon úgy tűnik, hogy a járvány miatti ágyfelszabadítás valójában egy tartós ágyszámcsökkentési terv lett...

ITT OLVASHATÓ

A MASZK ADOK-KAPOK MEGMUTATJA, MIT GONDOL A KORMÁNY A VILÁGRÓL

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2020.04.23.

Bajban ismerszik meg igazán a jóbarát– hallhattuk az utóbbi hetekben többször kormányzati politikusoktól azzal kapcsolatban, kire számíthat Magyarország a járvány elleni védekezésben. Ezekből a nyilatkozatokból az is villámgyorsan megértheti a kormány (legalábbis itthon kommunikált) külpolitikai irányait, aki tíz év után most tért vissza az országba.

Ez nagyjából három üzenetre egyszerűsíthető le:

1. A Nyugat nem segít.

2. A Kelet (Kína, türk országok) segít.

3. Mi segítünk a határon túli magyarokon és a Balkánon.

Az első pont az Üzenjük Brüsszelnek/Állítsuk meg Brüsszelt kampányok óta aligha érhet bárkit is meglepetésként, de most a koronavírus-válságban a miniszterelnök újra feltette a lemezt, hogy az Európai Unióval csak a baj van, olyan lényegtelen dolgokon rugózik, mint a magyar jogállamiság, segíteni viszont nem segít.

Az utóbbi bebizonyítására annyira ráment a kormány, hogy a két hazai (járvány elleni védekezési és gazdaságvédelmi) alap mellett létrehozott egy harmadikat is (Európai Uniótól érkező járvány elleni támogatások alapja), amely az EU-tól érkező segítséget mutatja – szigorúan 0 forinttal. Az EU ugyan többféle módon igyekszik segítségére lenni a tagállamoknak, ám ezt valóban csak a 2014-2020-as költségvetésének keretében teheti, már csak azért is, mert a következőt még nem fogadták el a tagállamok. Sok ország számára az most a legnagyobb segítség, hogy a mostani ciklusban még meglévő forrásait szabadon felhasználhatja a járvány elleni védekezésre.

Ez speciel nekünk a 100 százalék felett járó forráslekötés miatt tényleg nem nagy segítség, pontosabban a kormány döntött úgy, hogy nem törekszik a már odaítélt, de még fel nem használt források átgondolására. (Bár a forint gyengülése, projektek visszamondása, cégek bedőlése miatt még így is szabadulhatnak fel összegek.) Azért így is van mozgástér, ahogy ezt mutatja a múlt pénteken az Európai Unió által jóváhagyott, 350 milliárd forint keretösszegű magyar program, amelyet az uniós strukturális alapokból finanszíroznak.

Ezen kívül is van azért uniós segítség – 855 millió eurót elég lesz például az idei első félév helyett csak 2025-ben visszafizetni Brüsszelnek, ami jókora likviditási könnyítés –, de persze ez nem ingatja meg a kormányzati kommunikációt. A kormányközeli Századvég több, az uniós segítségről szóló sajtómegjelenést álhírként listázott, cáfolatként Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő Facebook-oldalára hivatkozva. Mindeközben a két hazai alapban lévő források döntő része szintén átcsoportosítás, ám míg ezek az összegek láthatók, az ugyanilyen logikájú EU-pénzeket lenullázza a kormányzati statisztika...

ITT OLVASHATÓ

TÖBB TÍZEZER CSALÁDNAK VÁLASZTANIA KELL, HOGY ÉHEZIK VAGY ÁRAM NÉLKÜL MARAD

MÉRCE
Szerző: KOVÁCS BLANKA
2020.04.23. 

Magyarországon van közel 1 millió ember, aki az elmúlt 12 hónapban anyagi okok miatt nem tudta időben befizetni a közüzemi számláit az Európa Bizottság felmérése szerint. A legtöbbjüknek valamennyire most segítség lehet, hogy a Nemzeti Közművek szinte elsőként, már március 13-án moratóriumot hirdetett a járvány idejére, azaz a vészhelyzet fennállásáig senkinél nem fogják kikapcsolni a gázt vagy az áramot, ha nem tudja befizetni a számlákat.

Azonban így is maradt 95 ezer háztartás, akiket kihagytak a segítségnyújtásból: ők a feltöltőkártyás villanyórával rendelkezők, akik előre fizetnek a megváltott árammennyiségért, és akik jellemzően a legszegényebb rétegekhez tartoznak.

Hiába tart a szükségállapot több mint egy hónapja, a szolgáltatók eddig nem sok jelét mutatták annak, hogy az áramszegénységben érintett, sérülékeny csoportok gondjait is megpróbálnák enyhíteni.

Amint azt az E.ON a weboldalán leírja, ezek az előrefizetős órák ugyanúgy mérik az elfogyasztott áramot, mint a hagyományos típusok, azonban a fogyasztást előre ki kell fizetni. A működésük a feltöltőkártyás mobilokhoz hasonló, ott is csak annyit lehet „lebeszélni”, amennyi percdíjra futja a feltöltött összegből. Ha egy háztartás az előre megvett árammennyiséget kimeríti, a készülék kikapcsolja az áramot.

A Habitat for Humanity szervezettől megtudtuk, hogy ez a módszer elsősorban azt szolgálja a hagyományos, utánfizetős mérőórákkal szemben, hogy a családok ellenőrzés alatt tartsák a rezsiköltségeiket, és azok ne nőjenek magasabbra, mint amit a jövedelmükből fedezni tudnak. Egyben ez a mérőóra-típus adósságtörlesztésre is szolgálhat; a feltöltött összeg egy része automatikusan levonásra kerül, ezzel csökkentve az esetleges hátralékot.

De hogyan tudnának bármennyit is fedezni az áramigényükből azok, akiknek eleve kevés pénzük volt, a vírus miatt pedig elestek bevételeiktől?

Sajnos a feltöltőkártyások közül is rengetegen kerültek most létbizonytalanságba, így a Habitat for Humanity és a Fényhozók Alapítvány közös kampányba kezdett, hogy felhívják a figyelmet arra: a kormánynak a feltöltőkártyás mérőórával rendelkezőkön is segítenie kellene.

Már csak azért is, mert főleg olyanokat találunk az előrefizetős felhasználók között, akik szociális bérlakások lakói, rászorulók, vagy már annyira elmaradtak a számláik befizetésével, hogy csak így kapcsolták őket vissza – fejtette ki a Habitat a Mércének..

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN OKOS, CSAK A TELEFONJA BUTA

HÍRKLIKK
Szerző: FSP
2020.04.23. 

Orbán Viktor néhány évvel ezelőtt egy interjúban még azzal dicsekedett, hogy ő egy technikai analfabéta, a mobiltelefonját sem tudja kezelni, ha szükség van rá, környezetének valamelyik tagja segít neki. Nos, a világ azóta változott, a miniszterelnök egy ideje saját kezűleg is tud telefonálni, nemrégiben például Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével beszélgetett, Orbán elmondása szerint a válságkezelésről értekeztek. Írásunk végén felidézzük azt a 2013-as, szürreálisnak is mondható történetet, amikor az Orbán-család telefonlopási ügybe keveredett.

Nincs abban semmi rendkívüli, sőt, mi sem természetesebb, ha a politikusok beszélnek egymással. Az viszont sokaknak feltűnt, hogy Orbán kezében egy hozzávetőlegesen 11 évesre becsült Nokia 6700 classic típúsú telefont lehetett látni. Vagyis, nem a manapság divatos okostelefonok valamelyikén egyeztetett Európa és a világ dolgairól a kontinens egyik vezető politikusával, hanem egy úgynevezett „butatelefonon”.

Azt nem gondolnánk, hogy csak erre futja a miniszterelnöknek, még akkor sem, ha vagyonbevallása szerint tavaly nem volt igazán jó éve. Feltehetőleg másról van szó. Egyfelől, arról, hogy van neki az „én egyszerű magyar ember vagyok” imázsa, a falusi gyerek, ahogyan magát időnként emlegetni szokta, aki nem egyszerűen dolgozik, mint mások, hanem keccsöl, és aki azt jósolja, hogy a turizmusnak kampó...

ITT OLVASHATÓ

A VÍRUS HELYETT AZ EGÉSZSÉGÜGYET TESZTELIK – A 168 ÓRA 2020. ÁPRILIS 23-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRAA ONLINE
Szerző: 168 ÓRA
2020.04.23.

A fertőzöttek számához képest túl sok a halottunk, de egyik adat sem indokolja, hogy az egészségügy kapacitásának 60 százalékát felszabadítsák a fertőzöttek fogadására. Így nyilatkozott lapunknak a járványszakértő orvosból lett későbbi államtitkár, Pusztai Erzsébet. Szerinte a kormányzati adatok ellentmondanak egymásnak.

Bűvészkedés a számokkal

Az ellátórendszerben fokozódik a bizonytalanság és a feszültség. Ezt állapítja meg Kásler Miklós miniszterhez írott levelében a Magyar Orvosi Kamara elnöke majdnem ötvenezer gyógyító képviseletében. Kincses Gyula szerint a járvány körülményei között szükségszerű, hogy átszervezzék az egészségügyet, ám ez az átalakítás most esetleges, ad hoc utasítások alapján zajlik, a célul kitűzött állapot az orvosok számára éppúgy ismeretlen, mint az ahhoz vezető út. A lapunknak nyilatkozó szakemberek mind úgy látják, hogy az eddiginél sokkal nagyobb nyíltságra és kevesebb bombasztikus bejelentésre lenne szükség.

Pánik és hamis biztonságérzet

Kettészakadt az ország. Vannak, akik a potenciális érintettség okán rettegnek a vírustól, és vannak, akik immunisnak vélve magukat hanyagul legyintenek a járványra. Vélhetően sem a pánikkeltés, sem a bagatellizálás nem volt célja az illetékeseknek, amikor elkezdtek részletes adatokat közölni az elhunytakról. Mégis, igencsak szélsőségesre sikeredett a kommunikáció hatása. Ha hallgattak volna, ezúttal nem ők, hanem mi maradtunk volna bölcsebbek. Nem szólva a jogi és a lélektani szempontokról...

Bírálat és retorzió

Elzárkózik a kormányzat a Horváth Aladárral való egyeztetéstől a leghátrányosabb helyzetű települések ügyében, miután a Magyarországi Roma Parlament elnöke, a Társadalmi Kerekasztal kezdeményezője – lapunknak nyilatkozva – bírálta Orbán Viktort.

Érettségi bármi áron

A középiskolákban gőzerővel készülnek az idei – túlnyomórészt csak szóbeli – érettségire. A kormány ugyanis a május 4-i kezdés mellett döntött. Sokak szerint ez túl korai, még veszélyhelyzet van, sok a bizonytalanság. Ám ez a jelek szerint mit sem számított egészen addig, míg Orbán Viktor be nem jelentette, hogy május 3-ra várható a járvány tetőzése. Érdekes – és fontos – kérdés: most változik valami?

Bűnözők a kibertérben

Ne ringassuk magunkat hamis biztonságérzetbe a karanténban, a bűnözők új módszerekkel és más platformokon támadnak. Jönnek a szájmaszkos csalók, a kamu fertőtlenítők és a kiberlenyúlások. Hogyan változik a bűnözés a járvány idején?

A gyerekek is áldozatok

A járvány szinte mindenhol ott van, felforgatta mindenki életét. A betegség hatásait különösen a gyerekek érezték meg, akik közösségbe egyáltalán nem járhatnak, ráadásul sokuk szocializációja is komoly veszélybe került. Az elveszett barátokat pedig sem az internet, sem a család nem képes pótolni. Duró Zsuzsa gyermekpszichológussal beszélgettünk.

Sántává váló ágazat

Az ingatlanpiac is áldozatul esett a koronavírusnak, a megszokott eladási és bérbeadási tranzakcióknak csupán a töredékét hajtják végre a piacon. Az építőipar egyelőre próbál kitartani, a nagyberuházások többsége még rendes ütemezéssel zajlik, de a munkavállalók egy része ott is utcára kerülhet. Nagy a bizonytalanság, egyelőre senki sem tudja megmondani, hogy milyen kifutása lehet a válságnak. Eközben a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak vagyonkezelője az éppen kibontakozó krízissel mit sem törődve megvásárolta Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő cégét.

Humorral a járvány ellen

Az 1918–19-es spanyolnáthajárvány óta nem kellett olyan katasztrófával szembenéznünk, mint a jelenlegi koronavírus-válság. A világ egy része – aki megteheti – otthon van, elkülöníti magát. Karanténban lenni pedig „nem embernek való”, hogy Justin Timberlake-et idézzem. Igaz, ő még hozzátette azt is: gyermeket nevelni ilyenkor szintén nem az. A humor egy cseppet mégis „emberibb” körülményeket biztosít a mostani krízis átvészeléséhez anélkül, hogy begolyóznánk az otthonainkban.

Német kultúrbuksza

Ötven milliárd eurót különítettek el Németországban pusztán arra a célra, hogy a művészeti ágazatot kihúzzák az egész társadalmat és gazdaságot sújtó válságból. A berlini szövetségi kormány és a parlament nagyszabású, átfogó intézkedéscsomagot dolgozott ki a koronavírus-járvány következményeinek enyhítése érdekében, az újjáépítés és újrakezdés előmozdítására, az állampolgárok, a munkahelyek, a vállalkozások megvédésére. Külön figyelemre méltó, hogy a németek a materiális javak előállítása mellett a szellemi élet mozgásban tartását is fontosnak tartják, és bőkezűen kívánják finanszírozni.

Vírus és antiszemitizmus

A tel-avivi egyetem most közzétett éves antiszemitizmus-jelentése szerint a kifejezetten zsidók ellen elkövetett támadások száma világszerte már egyébként is 18 százalékos növekedést mutat az előző esztendőhöz képest, és a világjárvány a gyűlölködés további szításának a veszélyét hordozza magában. Bár az eddigi statisztikákban ez érthető módon még nem tükröződik, az izraeli elemzők szerint a zsidóellenes uszítás megjelenik európai szélsőjobboldali politikusok, ultrakonzervatív amerikai prédikátorok, anticionista értelmiségiek, illetve iráni állami hatósági személyek megnyilvánulásaiban.

Hackerek, kémek, katonák

A koronavírus-járvány világméretű megjelenése óta az álhírek terjesztése még a korábbiaknál is nagyobb helyet foglal el a különféle titkosszolgálatok tevékenységében. Ha hinni lehet a nyugati kémelhárító szerveknek és a médiának, akkor az orosz katonai hírszerzés a koronavírustól függetlenül már régóta élen jár az álhírek gyártásában, azzal a céllal, hogy egy-egy országban befolyásolja a közvéleményt, káoszt idézzen elő. Nem riad vissza az adatbankok meghekkelésétől és merényletek elkövetésétől sem.

Csatavesztés után

Nem sokat tudott róla a világ, de még Amerika sem 2016 előtt, annak ellenére, hogy már negyedszázada kongresszusi honatya volt a parányi Vermont államból. Washingtoni tolvajnyelven „backbencher” (hátsó pados) volt, akinek a politikai fősodorból utcahosszal kilógó felszólalásaira alig figyeltek oda. Bár „független” honatya volt, valójában a demokrata frakcióhoz tartozott.

ITT OLVASHATÓ

A FRISS MAGYAR NARANCS TARTALOMJEGYZÉKE

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: MANCS
2020.04.23.

Ellenállásba ütközött a kormány zavaros terve az érettségiről
Elkerülhetetlen találkozások

Május 4-én indulnak az írásbeli érettségik – jelentette be múlt csütörtökön Gulyás Gergely. Három nappal később kiderült: a miniszterelnök május 3-ra várja a járvány magyarországi tetőzését

VÉLEMÉNY

Dénes Ferenc
Így győzünk Tokióban

Mi lesz a nemzetközi és a magyar sportiparral?

Valójában senki sem tudja, hogy mi lesz a sportiparral, az egyenlet sokismeretlenes.

Szűcs Attila
Az okozat és az ok

Járványnapló

„Az Auschwitzot járt asszony egyszer minden átmenet nélkü̈l azt találta nekem mondani, hogy a művészeten kívü̈l az égvilágon semminek nincs értelme.” Nádas Péter: Arbor mundi/ Barbara Klemm mágikus feketéje

Keresztury Tibor
Máma már nem

Járványnapló

Vajda Mihály: Miért (nem) végezték ki Szókratészt?

Szókratész a Kavics utcában

Szellőztessek sokat. Gondolom, ez azért jó, mert… Nem tudom.

A szerk.
A gyávák bandája

A korlátlan idejű felhatalmazási törvény nyomán a Fidesz nyakába hulló – többségében nemzetközi – tiltakozás csodálatos reakciókra sarkallta a párt és a kormány különböző rendű és rangú képviselőit.

A szerk.
Hol a haditerv?

Miután hosszú hetekig éltünk abban a hitben, hogy a hatóságok júniusra, júliusra várják a koronavírus-járvány magyarországi tetőzését, Orbán Viktor vasárnap bedobta, hogy „a szakértők” mégis inkább május 3-ra jósolják „a csúcs felfutását”.

POLITIKA

Otthoni tanulás, speciális igényekkel
Keresik az egyensúlyt

A sajátos nevelési igényű gyerekek számára még nagyobb kihívás a digitális távoktatás, pedig ennek nem kellene így lennie – a számítógépes eszközök kifejezetten hasznosak lehetnének a fejlesztésben. A lelkesebb gyógypedagógusok próbálkoznak, de vannak intézmények, ahol egyáltalán nem működik a karanténiskola.

Elveszik a kulturális dolgozók közalkalmazotti státusát
A szemüveges közellenség

A minisztérium szerint az elavult közalkalmazotti bértábla teszi szükségessé, a szakszervezet szerint csak a leépítést készítik elő vele – mi célt szolgálhat, ha elveszik a muzeológusok, könyvtárosok, levéltárosok, közművelődési dolgozók közalkalmazotti státusát?

Idősotthonok koronavírus-járvány idején
Erőn felül

Az idősotthonok védőfelszerelés nélkül, forráshiányosan küszködnek. Kötelező tesztelés nincs, és a legújabb tervek szerint olyanokat is be kellene fogadni, akiket a kórházi ágyak felszabadítása miatt máshová nem tudnak elhelyezni.

Interjú
„Nincs sok közük a valósághoz”

Chikán Attila közgazdász a kormány gazdasági intézkedéseiről

A kormány gazdaságvédelmi csomagja nem csupán indokolatlanul kicsi, de elavult elvekre épül és szociálisan teljesen érzéketlen. A rendkívüli helyzetet önkényes döntésekre, politikai és gazdasági zsákmányszerzésre használhatják ki – mondja az első Orbán-kormány első gazdasági minisztere.

Nekrológ
Minden udvar művésze

Fekete György (1932–2020)

Amikor április 17-én, életének 87. évében elhunyt Fekete György Munkácsy- és Kossuth-díjas belsőépítész, a Nemzet Művésze, Orbán Viktor hivatalos Facebook-oldalán meglepő visszafogottsággal reagált. „Isten nyugosztalja a Magyar Művészeti Akadémia néhai elnökét, Fekete Györgyöt” – írta a miniszterelnök, aki korábban más, hozzá közel álló művész haláláról jóval költőibb megemlékezést is közzétett már.

Interjú
„Fico nagyon megijedt”

Ivan Mikloš szlovák közgazdász, volt pénzügyminiszter a szlovák euró bevezetéséről és jótéteményeiről

Szlovákia több mint tíz éve használ eurót – a bevezetését olyan reformok előzték meg, amelyekből máig profitál az ország. A közös valuta nemcsak a gazdasági turbulenciákkal szemben, de a populista Robert Fico ámokfutásától is megvédte az országot.

KULTÚRA

Lemez
Amber Smith: Record

Lemez
Riccardo Chailly – Richard Strauss

Lemez
Budapest Bár: Ha megtehetnéd

mi a kotta?
Opera, operita

Interjú
„Inkább tréfának fogom fel”

Sallai Dénes rapper

A huszonévesek szupersztárja Krúbi mellett futott be, és lett a Bëlga méltó örököse. Ironikus turulrapben figurázza ki a kormányzati kommunikációt, írt dalt a brüsszelezésről, a klímakamuzásról, és a keleti nyitásról is, Korona nélkül nincsen király című friss slágere pedig a vírusjárvány és a kormánypolitika összefüggéseit tárja fel.

Könyv
Ali Smith: Hogy lehetnél mindkettő

KÖNYVMELLÉKLET

Sohasem késő

Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 2.

Szokatlan közjáték előzte meg Bódy Gábor filmjének premierjét 1984-ben a filmszemlén.

KÖNYVMELLÉKLET

Habosít, öblít, ismétel

Cory Doctorow: Radikálisok

A világ fontos dolgai úgy működnek, mint a hajmosás. Cory Doctorow könyvében többször is előkerül a flakonokon olvasható leírás: „Habosítsa fel, öblítse ki, ismételje meg!”. Értelmezhető ez a kitartás metaforájaként, de akár az is leszűrhető belőle, hogy ha valami megszokássá válik, azt onnantól természetesnek vesszük.

KÖNYVMELLÉKLET

A szfinx 72 napja

Balázs Gábor: Párizs szabad város – 1871

„Combault polgártárs kért szót, aki elmondta, hogy »mielőtt kikiáltanánk a kommünt, hasznos volna, ha mindenki tisztában lenne azzal, hogy mit is értünk ezalatt, mert szerinte sokan azt sem tudják, mi az a kommün« (tiltakozások, tumultus, közbekiabálások: »ez egy besúgó!

KÖNYVMELLÉKLET 

- A Móra Kiadó fordulatos története
„Jó könyvet az ifjúságnak!”

Hetven évvel ezelőtt, a könyvkiadók államosítását követően szovjet mintára hozták létre az ifjúsági kiadóvállalatot. A Móra Kiadó ma is meghatározó szereplője a hazai könyvpiacnak, bár a rendszerváltás után nem sok hiányzott ahhoz, hogy ugyanúgy eltűnjön, mint a többi állami vállalat.

KÖNYVMELLÉKLET 

- Interjú
„Egy tömegsírnál végződik”

Philippe Sands nemzetközi jogász, író

Az egykori galíciai Lembergen (a mai Lviven) vezet át négy ember sorsa: az író nagyapjáé, a Hitler megszállta Lengyelország kormányzójáé, továbbá két jogtudósé: Hersch Lauterpachtnak az emberiesség elleni bűntett, Rafael Lemkinnek a népirtás fogalmát köszönheti a nürnbergi per és a nemzetközi jog – róluk szól a Kelet–nyugati utca.

KÖNYVMELLÉKLET

Elwood iskolaévei

Colson Whitehead: A Nickel-fiúk

„A fiúk még holtan is csak bajt okoztak.” Ezzel a mondattal kezdődik a Pulitzer-díjas amerikai író, Colson Whitehead legutóbbi, hetedik, magyarul második regénye, A Nickel-fiúk. Már ebből is kiderül, hogy a szerző ezúttal nem árul zsákbamacskát, nem a meglepő megoldásokra helyezi a hangsúlyt (a vége felé mégis akad egy), hanem egy megtörtént eseménysor „felregényesítésére” tesz kísérletet.

KÖNYVMELLÉKLET

Fölényes női győzelmek a nemzetközi mezőnyben

Minimum tizenegyes!

a Magyar Narancs irodalmi sikerlistája – Világirodalom

tévésmaci
Állnak a darvak

tűrés a présben
Fotelkísértetek

Színházak a spanyolnátha idején
Őszi lázrózsák

1918 őszén elsősorban nem a lámpaláz aggaszthatta a magyar színészeket, és a nézőtéri köhögés is több volt szórványosan zavaró kísérőjelenségnél.

ÉLET + MÓD

chili&vanília
Karanténkantin 5. – Nagy klasszikusok

étel, kihordó
Vakvarjú

„Az étlapot végigböngészve elsőként a vicceskedő dizájn és a túlzott kenyérlángos-kínálat szembetűnő” – írtuk három éve a Vakvarjú-hálózat (5 budapesti étterem) albertfalvai tagjának ismertetőjében.

BLOG

Film
Szökés Pretoriából

Tévésorozat
Gentefied

Film
Close

Tévésorozat
Strájmli & Wurst

Unorthodox

„– Ez Amerika, Esty. Itt mindenki maga dönthet a sorsáról. – Williamsburg nem Amerika.”

Interjú
Mi lehet unalmasabb a gombánál?

Tálas Annamária filmrendező

Földrajz–biológia–filozófia szakokon végzett, 1993 óta tudományos-ismeretterjesztő filmrendezőként dolgozik. 2018-ban készült The Kingdom: How Fungi Made Our World c. filmje tizenöt nemzetközi díjat nyert el. Ausztráliában él, a Smith&Nasht produkciós iroda munkatársa.

ITT OLVASHATÓ

AUSZTRIA NYIT, POLITIKUSAI ADAKOZNAK

NÉPSZAVA
Szerző: FÖLDVÁRI ZSUZSA
2020.04.23.

Az osztrák politikai elit megnyitotta a saját pénztárcáját és a rászorulóknak nyújtandó gazdasági segítségben is nagylelkű.

Az osztrák politikusok megnyitották pénztárcájukat. Elsőnek Sebastian Kurz kancellár lépett, egy havi nettó fizetését, 11 ezer 738 eurót ajánlott fel az ország 562 ezer munkanélkülijének és a több mint 900 ezer, rövidített munkaidőben dolgozónak. Lépését a köztársasági elnök, Alexander Van der Bellen követte, 13 ezer 068 euróval. Ezután a kormány összes tagja felkínálta egy havi fizetését, majd követte példájukat a kormányzó kereszténydemokrata párt valamennyi parlamenti képviselője, beleértve a felsőházban és a brüsszeli képviselőházban ülőket. A gesztust átvette több tartomány önkormányzata is, most már az osztrák nagyvállalatok vezetőin a nyomás, hogy ők is adakozzanak. 

A szimbólum-politizáláshoz nagyszerűen értő Sebastian Kurz váratlanul széleskörű nyitást jelentett be a mindennapokban, arra hivatkozva, hogy az egy héttel korábbi, kisebb lépések nem zavarták meg a vírusfertőzések mérséklődését. Az új megbetegedések száma a napi 50-hez közelít, egy fertőzött átlagosan már csak 0,67 embernek adja tovább a kórt, amely így visszaszorulóban van. 

Május 1-jén és 2-án nyithatnak az üzletek, függetlenül a méretüktől (eddig csak a 400 négyzetméter alattiaknak engedték a kereskedést), így a nagy bevásárlóközpontok is kitárhatják kapuikat. Persze kötelező a maszk viselése és a távolságot is tartani kell a boltokban az egyes emberek között. Nagyon sokan követelték a fodrászatok újbóli működését, arra azonban kevesen számítottak, hogy május 2-tól a manikűrösök, kozmetikusok és masszőrök is felvehetik a munkát. 

Meglepetést okozott az is, hogy az eddig csak elvitelre főző éttermek május 15-től teljes üzemben nyithatnak, s nem csak délben, hanem este is, 23 óráig. Az éttermek személyzete kötelezően maszkot visel majd, a vendégeket csak azzal terhelik, hogy a szokásosnál messzebb kell ülniük egymástól. Szerdán a parlamentben következetlenséggel vádolta az ellenzék a hatóságokat, amelyek eddig a „maradj otthon” mellett kardoskodtak, most viszont túl gyorsan engedélyezik a nyitást. Ugyancsak május közepétől látogathatók a templomok, de maszkot kell viselni az istentiszteleteken és mérsékelni kell a jelenlévők létszámát. Május közepétől fokozatosan nyitnak a hivatalok, majd a hónap végén a szállodákon a sor. Utóbbiak egyelőre csak az Ausztriában élőket fogadják, de az idegenforgalmi miniszter már megpendítette, hogy hamarosan a szomszédos Németországból, Csehországból – ahol szintén visszavonulóban van a járvány – is várnak vendégeket. Az érintettek erre egyelőre nem reagáltak...

ITT OLVASHATÓ

ELŐSZÖR MUTATTÁK MEG A KORONAVÍRUSSAL KÜZDŐ SZENT LÁSZLÓ INTENZÍV OSZTÁLYÁT

INDEX
Szerző: KG
2020.04.23.

A koronavírus-járvány magyarországi kitörése óta először engedtek be fotóst a Szent László Kórház intenzív osztályára, ahol a legsúlyosabb betegeket kezelik – az MTI fotósa jutott be a járványkezelés leginkább terhelt területére.

A teljesen elzárt területen készült képek a járvány kezelése mellett az ápolást végző orvosok, nővérek mindennapjait is megmutatják.

Az Index is folyamatosan szeretne bejutni a koronavírusos betegek ellátásával foglalkozó intézményekbe, hogy megmutathassa, hogyan zajlik itthon a járvány kezelése, ám eddig minden megkeresésünket elutasították. Így maradnak azok a képek, amik azt mutatják meg, ahova beengedték az állami hírügynökség, az MTI fotósát.

A KÉPEK ITT NÉZHETŐK MEG

KÖNNYEBB LENNE ÉLETBEN TARTANI A FULDOKLÓ KÖNYVPIACOT, MINT KÉSŐBB ÚJRAÉLESZTENI

24.HU
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2020.04.23.

Egy járvány nélküli világban április 23-án, vagyis épp a mai napon nyitná meg kapuit a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, de a színházakhoz, mozikhoz és koncerttermekhez hasonlóan természetesen a Millenáris is üresen áll, a roskadásig rakott könyves standok és a dedikálásért kígyózó hosszú sorok csak távoli, valószínűtlen emléknek tűnnek. A kiadóknak így nem a tömegrohamra kell felkészülniük, hanem arra, miként éljék túl a válságot.

Életmentő csomagra lenne szüksége a magyar könyviparnak – írtuk április elején, amikor annak jártunk utána, mennyi és milyen olvasnivalót vesznek a magyarok a könyvesboltok bezárása után.

A szakma által javasolt intézkedésekből az elmúlt hetekben gyakorlatilag semmi nem valósult meg, de azért vannak remények, hogy a Kurzarbeit-rendelet eheti módosítása nyomán a könyvszakmai foglalkoztatottak is jogosulttá válhatnak a munkahelyvédelmi bértámogatásra. Legalábbis Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és miniszteri biztos erről tájékoztatta lapunkat. Minden szereplő azt reméli, hogy legkésőbb őszre visszatérhetünk a normális kerékvágásba. A karácsonyi könyvszezon kiesése ugyanis végképp összeomlással fenyegetné a könyvpiacot, ami amúgy is éppen csak kilábalt egy jókora válságból. A szakmai szervezetek mellett ezúttal a különböző méretű és profilú kiadókat kérdeztük arról, mennyire borította fel stratégiájukat a koronavírus-járvány, és mivel jár az elmélyülő válság számukra, valamint az olvasóik számára...

ITT OLVASHATÓ

GIGABIZNISZ A BALATONNÁL: LEPASSZOLJA VITORLÁSKIKÖTŐIT AZ ÁLLAMI HAJÓZÁSI CÉG

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VAS ANDRÁS
2020.04.23.

Eladná a balatoni vitorláskikötők üzemeltetési jogát a Balatoni Hajózási Zrt., a cég emellett kikötőket zárna be, kempingeket, szállodát és hajókat adna el, valamint elbocsátásokra is készül, derült ki a lapunk birtokába került dokumentumból.

Május 6-ig kell véleményeznie a Bahart Zrt. részvényeseinek a hajózási cég reorganizációs tervét. A lapunk birtokába került, az igazgatóság elnöke, Szabadics Zoltán által kiküldött anyagból kiderül, komoly változások előtt áll a balatoni hajózás, mely profiltisztítás címén megválna a vitorláskikötői üzemeltetésétől. Az ötlet nem új: korábban már többször írtunk róla, az állam tavaly év elején került a Bahart tulajdonosai közé, majd augusztusban egy 6,6 milliárd forintos tőkeemelésel elérte, hogy többségbe kerüljön, s így a tóparti tulajdonos önkormányzatok érdemben már nem tudnak beleszólni a társaság működésébe. A települések a tőkeemelés után attól tartottak, hogy a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket. S hogy aggodalmuk nem volt alaptalan, jól mutatja a cég 2020-tól érvényes reorganizációs terve. 

A lapunk birtokába jutott dokumentum készítői arra hivatkoznak a cég teljes átszabása kapcsán, hogy az új tulajdonosi struktúra, valamint a dokumentumban többször is hivatkozott koronavírus-járvány miatt a tevékenység, a működés és az alapcélok teljes átértékelésére lesz szükség: a Bahart profiljába a jövőben a személy- és ipari hajózás, a révközlekedés és a közforgalmú kikötők üzemeltetése fér bele, emiatt nem üzemelteti tovább szállodáját, kempingjeit és vitorláskikötőit. 

A cég 11 vitorláskikötőt üzemeltet a Balatonon összesen 1800 férőhellyel, ám a tervezet szerint „az elmaradt karbantartási munkák következtében szinte minden kikötő felújításra, fejlesztésre szorul”. A rekonstrukció helyett azonban a Bahart nyilvános pályázatot ír ki a vitorláskikötők üzemeltetésére. 

A szerződések megkötése után a hajózási cég alapít egy kft.-t, ebbe apportálja a vitorláskikötőket, s csak a működtetéshez szükséges vagyont adja majd át a majdani bérlőknek. Vagyis a terület elvileg a cég tulajdona marad, de az azon lévő kiszolgáló létesítmények, vendéglátóhelyek és minden egyéb a bérlőké lesznek. A Bahart 2023-ig 2,2-2,8 milliárd forint bevételt remél a bérleti jogok értékesítéséből. A dokumentum egyik mellékletéből az is kiderül, hogy a vitorláságazattól az idén 967 millió forintos bevételt remél a cég. A személyhajózás optimalizálásaként megszűnik hat menetrendi és négy sétahajójárat, három pedig módosul, négy pénztárt – Balatonkenese, Csopak, Balatonszemes, Szigliget – bezárnak, öt hajót pedig kivonnak a forgalomból, s ezek közül hármat értékesítenek. A kompközlekedést fejleszteni akarja a cég, s az ipari flottára is szükség lesz a balatoni műszaki feladatok ellátásához...
ITT OLVASHATÓ

LÉLEGEZTETŐGÉPENKÉNT ÖTMILLIÓ FORINT ELTŰNIK

HÍRKLIKK

Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA

2020.04.23.

Totális káosz jellemzi a – rendelkezésre álló, az országba már beérkezett, s a majd beérkező – lélegeztetőgépek számáról és költségéről nyilvánosságra hozott információkat. Orbán Viktor április 10-én azt mondta, hogy „lélegeztetőkészülékből körülbelül 2000 van, ezt kell felfuttatni 8000-re” – ám három nappal korábban, Szijjártó Péter arról beszélt, hogy 14 490 lélegeztetőgépet rendeltek. A különbözettel megegyező, több mint hétezer gép pedig – a többi nyilatkozat alapján biztosan állítható – nincs az országban. Csak nem véletlen a homály? A gyanút erősíti, hogy a rendelkezésre álló kevés információból kiindulva, az látszik, hogy akár 4-6 milliós túlszámlázás sem kizárt gépenként.

A koronavírus-járvány elleni védekezésre szánt kassza felülről nyitott – mondták Orbánnal az élen többször is, kormányzati emberek. Ennek persze nem azt kellene jelentenie, hogy nyitott a trükközésre, a túlszámlázásra, a mutyira és a magánzsebek tömésére. Pedig erős a gyanú, hogy ez mind előfordul ezekben a napokban Magyarországon.

Ahogy tegnap már megírtuk: utánaszámolva: a lélegeztetőgépekre, sebészi maszkokra, ruhákra és izolációs köpenyekre, továbbá maszkokra, sapkákra, kesztyűkre és tesztekre fordított kiadások nem haladhatták meg a 140 milliárd forintot. Ha pedig igaznak vesszük Szijjártó Péter állítását, miszerint április 16-áig bezáróan, „az elmúlt csaknem másfél hónapban 500 milliárd forintot költött a magyar állam egészségügyi eszközök beszerzésére, védekezésre” (Hír TV Magyarország élőben, 2020. április 16.), akkor bizony sok százmilliárd forintnyi hiányzik (s azóta eltelt egy újabb hét, ami alatt folyamatosan a beérkező újabb és újabb szállítmányokról szóltak a hírek)...

ITT OLVASHATÓ

MOCSADÉK MONDATOK A MAGYAR NEMZETBEN SZABÓ TÍMEÁRÓL

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.04.23.

Két egymást követő napon is aljas cikkek jelentek meg a valaha újságként funkcionáló Magyar Nemzetben Szabó Tímeáról, a Párbeszéd frakcióvezetőjéről. Az egyik cikket Szánthó Miklós, az Alapjogok Központ igazgatója jegyezte, a másikat egy bizonyos Zummer Fülöp. Utóbbi kolléga nevét ne keressék sehol, valamelyik bátor, bizonyára mélyen keresztény és nagyon konzervatív tollforgató bújt el e kitalált név mögé. Nem idézek egyik írásból sem, be sem linkelem, akit érdekel, és kellően fel van vértezve a gyomorforgató, undorító irományok olvasására, a nevek alapján megtalálja.

Legyen elég annyi, hogy mindkét szöveg kimeríti a náci beszéd fogalmát. Az ő köreikben divat, hogy a lejáratandó (megsemmisítendő) ellenfelet elszemélytelenítik, és ezzel mintegy megfosztják emberi mivoltától. Szabó Tímea hétfői parlamenti felszólalásával vívta ki az Alapjogok Központ igazgatójának, valamint a jó nevű senki, Zummer Fülöp haragját. A képviselőnő mondanivalójával természetesen mindenkinek jogában áll vitatkozni, ám a fenti illetők nem a felszólalás tartalma ellen érveltek, hanem alpári, útszéli módon a személyiségét pocskondiázták.

Volna dolga ezzel a két írással a médiahatóságnak, s nem mellesleg, Polt Péter ügyészségének is. Nemcsak az írások bárdolatlansága és tahósága miatt, hanem mert gyűlöletet szítottak a képviselőnő ellen, miközben emberi és női méltóságában kívánták megalázni...

ITT OLVASHATÓ

CSALÁDSTRATÉGIA

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: KERTÉSZNÉ KORMOS NOÉMI
2020.04.23.

Drága jó Istenem! Hogy ez a fényestekintetű csodatábornok, hazánk, Európa, de inkább az egész világ megmentője, ez a szent ember miért csak most ontja magából ezeket az okosságokat? Ha évekkel ezelőtt teszi, mennyivel könnyebben vészelhettük volna át anyagilag a nehéz időket a családommal együtt. Mert nem szégyen ám tanulni a BÖLCStől. Például én is bevezethettem volna, hogy a gyermekeimtől megvonom az anyagi támogatást, miközben elvárom, hogy minimum jelesre teljesítsenek az egyetemen. Cserébe viszont kötelezem őket arra, hogy az ösztöndíjuk felét perkálják bele az amúgy üresecske családi kasszába. A befolyt pénzből én majd jól megvédem őket! Mindentől és mindenkitől. Például elmegyek fodrászhoz, műkörmöshöz. Nem magam miatt, de hát szegényeknek nekik is élni kell valamiből. De aggódni nem kell, mert a családnak meg főzök paprikás krumplit. Kolbász nélkül. Ja, hogy abban nincs elég vitamin? Pech, de a vészterhes időkben „nix ugribugri”, osszák be a maradék ösztöndíjukat, menjenek el dolgozni. Spórolni tudni kell!

Édesanyámék problémáját is megoldottam volna seperc alatt, ha a jó példa már akkor ott lebeghetett volna a szemem előtt. Merthogy sokba kerül a gyógyszer. Nomármost: ha a nyugdíjukat szépen ideadják, akkor én cserébe minden héten kiveszek a 20 féléből egyet-egyet. Hogy az úgy nem jó, mert mindet szedni kell? Fölösleges rinyálni, majd részletekben megkapják. Már jövő hónapban kezdem is a gyógyszerosztást. Addig bírják ki C-vitaminon. Ja, azt elfelejtettem mondani, hogy a szomszéd Marika néninek pont arra a tablettára lenne szüksége, amit mi is elég nehezen tudunk beszerezni, szóval azt átadom neki. Végül is anyukámék itthon szakértő kezekben vannak, hiszen a családtagok között akad tanár, kamionos, postás. Orvos? Az nincs, de az egyik gyerekem tanult gyógymasszázst, szóval nem kell nekünk az a nyavalyás fájdalomcsillapító...

ITT OLVASHATÓ

NYÁJ, IMMUNITÁS - A HVG SZUBJEKTÍV LAPAJÁNLÓJA

HVG ONLINE
Szerző: DOBSZAY JÁNOS
2020.04.23.

A főorvos épp vizitet tartott, amikor megjelentek az ÁVH emberei, megragadták, majd betuszkolták a kórház udvarán várakozó fekete autóba. Mindez 1952 januárjában történt nagyapámmal, aki a mai Heim Pál Kórház, akkori nevén Gyermekmenhely orvos igazgatójaként dolgozott. A bűne az volt, hogy kórházának politikai indíttatású átszervezését szakmailag elhibázottnak minősítette; a besúgóját idézve: „A kormánynak a gyermekek ellen elkövetett legszörnyűbb bűneként tüntette fel.” Talán a személyes érintettség az oka, de ezt a családi emléket hívta elő, hogy Orbán Viktor utasítására a kórházi ágyak 60 százalékát fel kell szabadítani akkora mértékű fertőzés lehetőségére készülve, amelyhez foghatót a világban még sehol sem produkált a vírus. Hiába a szakmai érvek, a hozzátartozóik ápolására kényszerített emberek megrázó történetei, rémhírterjesztő, aki szerint sokkal többen halhatnak meg az átszervezések következtében, mint ahány áldozatot a járvány követelhet. Fókuszban rovatunk bemutatja e

"politikai ukázra folyó emberkísérlet hátterét, amelynek végzetes következményeit persze könnyen rá lehet fogni a vírusra. Vagy az ellenzékre."

A vírust nem csak befelé viszik a kórházakba, onnan kifelé is hozzák, amikor tesztelés nélkül küldik vissza például az idősotthonok lakóit. A Fidesz korábban a fővárosi vezetést vádolta azzal, hogy a vírusnak drukkol, pedig a kormány az, amelyik akadályozza az önkormányzatokat a védekezésben. Orbán persze úgy intézte, hogy – köszönhetően például a most új vezetővel megerősített kormánymédiának (amelyről Magyarország rovatunkban írunk) – ezekről a többség tudomást se szerezzen. Ahogy Putyinnak sem kell tartania attól, hogy a rossz hírek eljutnak az orosz polgárok többségéhez. A moszkvai tájékoztatási központ vezetője még március végén is szezonális, április közepére eltűnő járványról beszélt – emlékeztet Világ rovatunk cikke.

Ami Magyarország esetében eddig álruhás diktatúra volt, az ma a maga pőreségében áll előttünk: ez bizony már a minden kontroll nélküli egyeduralom – mondja Kim Lane Scheppele, a magyar politikai és jogrendszer elismert kutatója, a Princeton Egyetem professzora a vele készült interjúnkban.

"Orbánnak szerinte már legfeljebb a saját fantáziája szabhat határt."

Pedig bizalom kellene, enélkül nem lesz kilábalás – derül ki a Gazdaság rovatunkban nyilatkozó vállalkozók, befektetők szavaiból. Mára „az alkotókat is megfosztották attól, hogy beleszólásuk legyen sorsuk alakulásába” – ezt az első online mozibemutatót, a Békeidőket rendező Hajdu Szabolcs mondja Szellem rovatunkban. Ugyanott történeti visszatekintést adunk az egykori szükségállapotokról. A mostani feloldását a pesti bonmot-val szólva már annyira várják a szülők, hogy ha még sokáig zárva lesznek az iskolák, előbb találják meg a vírus ellenszerét, mint a tudósok. A feszültséggel Orbánnak is számolnia kell, ám a vezénylő tábornok intézkedéseivel szemben mutatkozó elégedetlenség kifejezése éppolyan izolált, mint maguk a karanténba kényszerült emberek. Tech + tudomány rovatunk mutatja be, hogy amiként a munka, a tüntetések is átköltözhetnek a virtuális térbe. De voltak már járványbiztos utcai demonstrációk is, például az az izraeli szájmaszkos felvonulás, ahol a kormány elleni tüntetők pedánsan betartották az előírt kétméteres távolságot, ahogy ötletes volt a hétfői budapesti és gödi autós-dudálós politikai performance is.

ITT OLVASHATÓ

KORRUPCIÓINFÓ: TÖBB SZÁZMILLIÓS UNIÓS TÁMOGATÁS A PAKSI BERUHÁZÁSÉRT FELELŐS MINISZTER FIA CÉGÉNEK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLE
2020.04.23.

Feljelentést készül tenni az Európai Unió csalás Elleni Hivatalánál (OLAF) Hadházy Ákos független képviselő, mert szerinte visszaélések lehettek egy heves megyei tehenészet fejlesztésére kapott uniós támogatások kapcsán. A telepet birtokló cég egyik tulajdonosa Süli Balázs, a paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János fia

Hadházy sajtótájékoztató-sorozaton (Korrupcióinfó) tár fel szerinte szerinte “mutyigyanús”, uniós támogatásokhoz kapcsolódó ügyeket több, mint két éve. A mai rendezvényén bemutatott esetet így foglalta össze:

“Ilyen a 21. századi feudalizmus. Aki hűséget fogad a királynak, az birtokot kap érte.”

Ha birtokot nem is, de több mint félmilliárd forintnyi uniós támogatást kapott egy tófalusi tehenészetet birtokló cég, a Biogas Productor Kft., melynek egyik tulajdonosa Süli Balázs, akinek a nevére az apja, Süli János íratta a céget, amikor őt tárca nélküli miniszternek nevezték ki...

ITT OLVASHATÓ

MIUTÁN A KORMÁNY ELVETTE A GÖDI ÖNKORMÁNYZATTÓL A SAMSUNG-GYÁR TERÜLETÉT, MILLIÁRDOKAT ÖNT A TERÜLETRE

444.HU
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2020.04.23.

Miután a kormány pénteken a veszélyhelyzetre hivatkozva elvette az ellenzéki vezetésű Gödtől a Samsung-gyár területét, majd az ezzel járó adóztatási jogokkal együtt a fideszes többségű Pest Megyei Önkormányzatnak adta,

most 42 milliárdos infrastrukturális fejlesztéseket rendelt el rajta, hogy előkészítse a dél-koreai vállalat terjeszkedését.

A Samsung Közép-Európa legnagyobb akkumulátorgyárát építi fel a Pest megyei város mellett. Balogh Csaba, Göd polgármestere a 444-nek adott interjújában arról beszélt, hogy a Samsung az eddigi közel 40 hektáros terület mellett még egy 80 hektárnyi területet is beépítene. A beépítés következtében a veszélyes anyag felhasználása máshogy oszlik meg, de a kormányzati lépés miatt a helyieknek most nincs beleszólása a változtatásokba...

Megnyíltak a pénzcsapok

A kormány szerdán megjelent határozata szerint az állam a gödi ipari park területén 7,1 milliárd forinttal támogatja a közlekedési infrastruktúra fejlesztését. A rendelet melléklete szerint ebben szerepel:

- az új gödi csomópont kialakítása, vagyis az M2-es autóút 26+692 km szelvényben új félcsomópont létrehozása;

- új felüljáró építése az M2-es autóút felett;

- az északi út megépítése, vagyis az M2-es autóút meglévő gödi csomópontja és az iparterület közötti közvetlen útkapcsolat kialakítása;

- a déli út megépítése, vagyis új közúti kapcsolat létesítése az új gödi csomópont és Göd város településközpontja között, kerékpáros kapcsolatok kialakításával

- a déli út és a 2113. jelű összekötő út között új útkapcsolat kialakítása (második feltáró út)

- a déli út és az iparterület közötti útkapcsolat kialakítása (nyugati út).

Ezen felül a terület energiaellátásához kapcsolódó infrastruktúra fejlesztéséhez 22,5 milliárd forintot biztosít a kormány. Ebből a villamos energia elosztó hálózati infrastruktúra-fejlesztésére a 2020-as költségvetésből 4 milliárd forintot szánnak, az átviteli hálózat fejlesztésére pedig további 6 milliárdot. A 2021-es költségvetésben pedig máris 12,5 milliárdot biztosítanak rá.

Az iparterület gázellátáshoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésére pedig még 415 milliót költ az állam.

A vízközmű hálózatot pedig 11,9 milliárdból fejlesztik a következő két évben. Ebben többek között szerepel a Fővárosi Vízművektől történő átvételéhez szükséges infrastruktúra kiépítése, vízkezelő technológia kialakítása, ipari vízvezeték építése, az ott keletkező ipari szennyvizek teljes körű tisztítása, valamint a gödi ipari park és a váci szennyvíztelep közötti ipari szennyvízvezeték kiépítése...

ITT OLVASHATÓ

„NINCS SOK KÖZÜK A VALÓSÁGHOZ” - CHIKÁN ATTILA AZ ELHIBÁZOTT VÁLSÁGKEZELÉSRŐL

MAGYAR NARANCS ONLINE

Szerző: BAROTÁNYI ZOLTÁN

2020.04.22.

A kormány gazdaságvédelmi csomagja méretét tekintve kicsi, szociálisan teljesen érzéketlen és már az alapkoncepciója is téves - Chikán Attila közgazdásszal, az első Orbán-kormány egykori gazdasági csúcsminiszterével készült teljes interjúnk a friss lapszámban olvasható

Magyar Narancs: Az Orbán-kormány válságkezelő csomagját ért kritikák kétirányúak: nem mozgósít elég pénzt a súlyos károk mérséklésére, szociális tekintetben pedig érzéketlen.

Chikán Attila: Mindenekelőtt irritáló, hogy a magyar gazdaságvédelmi csomag nem tudja kezelni a szociális válsághelyzetet: az az érzésem, mintha a csomag összeállítói egyszerűen nem akartak volna tudomást venni erről. Technikai eszköztárat sorolnak fel olyan problémákra, amelyek néha közvetve vagy közvetlenül maguk is kapcsolatban vannak a válsággal, de közben a szociális problémákat egyáltalán nem kezelik megoldandó feladatként. A munkanélkülit is pusztán gazdasági szereplőként kezelik és nem társadalmi cselekvőként. A háztartás egyszerűen nem is szerepel kategóriaként a csomagban – pedig még a mikroökonómiai elmélet számára is ez az egyik legfontosabb szereplő, hát még a társadalomban. (...)

MN: Az Orbán-csomagban szinte tételesen felsorolva megtalálhatók a területek, amelyeket kisegítenének, államilag finanszíroznának – de valóban a turizmus, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, az építőipar, a közlekedés, a filmgyártás, meg a rejtélyes kreatív ipar volna a legfontosabb?

CA: Figyelmesen tanulmányoztam én is ezt a listát, de nem találtam magyarázatot arra, hogy miért pont ezeket az ágazatokat emelték ki − bár nem vitatom, hogy nehéz helyzetben vannak. Valakik talán sugalmazhatták is egy-egy elemét, nem függetlenül a közvetlen érdekeltségeiktől, és e magánérdekek jelentek meg az állami preferenciák között. Sokszor íróasztal mögött született elgondolásokat látunk, amelyeknek nincs sok közük a valósághoz. Arra biztatják a turizmus, vendéglátás képviselőit, hogy a kényszerű leállás alatt inkább újítsanak fel – csakhogy az ebben az iparágban nehéz helyzetbe kerülő vállalkozói rétegnek éppen most nincs is pénze arra, hogy e célra költsön, és hiteleket sem biztos, hogy felvenne a bizonytalan jövőre...

ITT OLVASHATÓ 

MÉSZÁROS LŐRINC GYEREKEINEK CÉGE LETAROLTA A FÁKAT AZ ATLÉTIKAI STADION HELYSZÍNÉN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2020.04.23.

A barnamezős, egykori VITUKI-telepen a stadion felépítése és a parkosítás után alig fog nőni a zöldfelület nagysága, pedig még kormányrendeletet is módosítottak, így már az atlétikai pálya füvét is beleszámíthatják. Ráadásul a stadiont a volt ipartelep egyetlen olyan pontján húzzák fel, ahol 
egy fás parkot kell miatta kiirtani. 

Az atlétikai stadiont a IX. kerületben a Duna, a HÉV és a Ráckevei (Soroksári)-Duna által határolt barnamezős területen húzzák fel. 2018 év végén a magyar főváros kapta meg a jogot a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésére. Az építkezés az egykori VITUKI-telepen (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet) még nem kezdődött meg, jelenleg a terület előkészítése van folyamatban, amit a Mészáros-gyerekek cége, a Fejér – B.Á.L. Zrt. a Föld-Trans Kft.-vel közösen 4 milliárd forintért végez. A munkát januárban kezdték el, és a tervek szerint novemberre rozsdamentes lesz a terület. A tervezett 40 ezres atlétikai stadiont a verseny után 15 ezresre bontanák vissza.

Nemrég írtunk arról, hogy a stadionra a koronavírus okozta gazdasági válságban is lesz 190 milliárd forint, és hogy az eddigi előkészítő munkálatok az adófizetőknek 28 milliárd forintba kerültek. Nemrég a Momentum egyébként arra kérte Baranyi Krisztinát, a IX. kerület polgármesterét, hogy állítsa le az atlétikai stadion építését, mert a járvány utáni gazdasági válságban ezt a luxusberuházást nem engedheti meg magának az ország...

ITT OLVASHATÓ

MÓDOSÍTOTT A KORMÁNY: 112 EZER FORINT IS LEHET AZ ÁLLAMI BÉRTÁMOGATÁS, DE EZ NEM SEGÍT AZON, AKI MINDENT ELVESZTETT

24.HU
Szerzők: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA, VITÉZ F. IBOLYA
2020.04.23. 

Tíz nappal a kihirdetése után már át is írták – az Orbán Viktor által a legfontosabb célok között említett – munkahelymegőrzés támogatására íródott bértámogatási rendeletet. Mint táblázatunkból látható, szinte minden fő elemét megváltoztatták, miután kiderült, hogy a megszabott feltételek mellett nem sok vállalkozás tudna élni a bértámogatással, így az intézkedés aligha állítja meg a tömeges elbocsátásokat.

A módosításnak köszönhetően a bértámogatás plafonja 37 ezer forinttal több, 112 ezer forint lett...

ITT OLVASHATÓ

SOKKAL NAGYOBB A BAJ A ZENEIPARBAN PÁR VISSZA NEM VÁLTOTT JEGYNÉL

STENK BLOG

Szerző: SAJÓ DÁVID

2020.04.22.

Áll a bál a magyar zeneiparban, miután az egyik legnagyobb állandó hazai szabadtéri koncerthelyszínnek számító Budapest Park bejelentette, hogy a koronavírus-járvány miatt új időpontokra kerülő koncertjeikre eladott jegyek árát egész egyszerűen nem váltják vissza. De ez csak a kezdődő válság első súlyosabb tünete.

A már megvásárolt jegyek automatikusan érvényesek lesznek az új dátumra. Amennyiben ez az időpont biztosan nem felel meg neked, kérünk, 30 napon belül írj nekünk levelet az utalvany@budapestpark.hu-ra, ahol a jegyárnak megfelelő értékű utalványt kapsz. Ezt a mai naptól számított 6 hónapban lesz lehetőséged eldönteni, melyik 2020-as vagy 2021-es Budapest Parkos koncertjegyre szeretnéd beváltani.

Ezt április 15-én posztolta a Budapest Park a Facebook-oldalára azzal kapcsolatban, hogy a járvány okozta veszélyhelyzet miatt az április 23. és május 16. között tervezett koncertjeiket elhalasztják, vagyis – reményeik szerint – más időpontban tartják meg. A kommentelők a Facebookon őrjöngenek, de a hazai élőzenei szektor szereplői is a fejüket csóválják. Még azok is, akik aláírták az egy nappal korábban megjelent nyílt levelet, amellyel a Budapest Park megágyazott a nem túl népszerű bejelentésnek...

Nyílt levél, amit sokan el sem olvastak

A 32 klub, fesztivál, koncertszervező, promoter és más iparági szereplő által aláírt levélben többek között ez áll:

"Tudjuk, hogy békeidőben programlemondás esetén a jegyárakat automatikusan vissza szokás téríteni, de jelen helyzetben ezt sokan nem tehetjük meg, mert ez azonnali csődhelyzetet eredményezne. Szeretnénk elmondani, mi zajlik a kulisszák mögött és milyen gazdasági megfontolások állnak az esetenként eltérő döntéseink hátterében."

A könnyűzenei programoknál bevett gyakorlat, hogy amikor egy meghirdetett koncertet ilyen-olyan okok miatt új időpontra kell áttenni, a megvásárolt jegyek birtokosainak adnak 15-30 napot, hogy eldöntsék, beváltják-e a jegyüket az új időpontban, vagy inkább visszakérik a pénzt. Ezzel a szokással megy most totálisan szembe a Budapest Park azzal, hogy nem adják vissza a jegyek árát. Ráadásul az eladott jegyek helyett úgy adnak utalványokat, hogy még a legmagabiztosabb szakértők sem tudják, mikor tér magához a szórakoztatóipar, mikortól lehetnek újra turnék és koncertek. Egy magyar előadó fellépését könnyebb itthon pótolni pár hónappal később, mint egy külföldiét, akinek Budapest csak egy a tucatnyi európai turnéállomás közül. A Park ráadásul nem fedett helyszín, tavasztól őszig tart a szezon, és a legbátrabb becslések szerint is leghamarabb ősz végére, de inkább 2021 első felére kezdhet el visszatérni minden a régi kerékvágásba. Magyarul, aki karácsonyra vett koncertjegyeket egy 2020-as Park-koncertre, az nagy valószínűséggel csak valamikor 2021-ben kap érte valamilyen zenei élményt...

ITT OLVASHATÓ

TOVÁBB SÚLYOSBÍTOTTA A JÁRVÁNY AZ OTTHONÁPOLÁS VÁLSÁGOS HELYZETÉT

HVG ONLINE
Szerző: BALLA GYÖRGYI
2020.04.23.

Létrehoztak egy olyan közösségi gondozási rendszert, amelyben családoknak adnak tanácsokat, hogyan lássák el a kórházakból hazaküldött beteg hozzátartozóikat, illetve hogyan találjanak ápolót. Támogatás híján hetente két család életét tudják megkönnyíteni.

A kórházaknak április 15-ig az ágyak 60 százalékát, nagyjából 40 ezer férőhelyet kellett Kásler Miklós miniszter utasítására szabaddá tenniük a koronavírus-járvány miatt. Az Emmi sajtóosztálya a döntést azzal indokolta, hogy „tömeges megbetegedések várhatók Magyarországon is, fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvre is”. A minisztérium azt is közölte, hogy az új helyzet mindenkitől együttműködést igényel, azoktól a családoktól is, ahol a beteg otthonápolása megoldható, Müller Cecília pedig szerdán már azt jelentette be, hogy az ágyak felét sikerült is felszabadítani, bár szerinte ténylegesen nem kellett sok beteget hazaküldeni.

A miniszteri utasítás megjelenése után többen is megkeresték szerkesztőségünket. Volt, aki azt mesélte, nagypéntek délután hívták föl, hogy kedden viszi haza a mentő a magatehetetlen, fél oldalára bénult édesapját, akinek számos krónikus betegsége van. Ellenkezni nem volt módja, arról viszont fogalma sincs, hogyan fogják megoldani az ellátását. Máshoz a végstádiumban lévő rákos fiát akarták visszavinni. A fiú egy hónapja, nagyon rossz állapotban került kórházba, akkor már enni sem tudott. Infúziót és morfiumtapaszt kapott, szondája viszont nincs, így az édesanyja nem tudja otthon mivel etetni.

"Az otthonápolás nagyon nehéz műfaj"

– mondta a hvg.hu-nak Milánkovics Kinga, közgazdászból, egyetemi tanárból lett „feketeöves” otthonápoló. Az elmúlt 10 évben dolgozott Magyarországon, Máltán és Angliában is gondozóként, magát csak úgy hívja, „kelet-európai, migráns ápoló”...

ITT OLVASHATÓ