2024. április 17., szerda

A ZSARNOKSÁG ORBÁNI RENDSZERÉNEK ALAPJAIT AZ ANYAGI FÜGGŐSÉGEK FENNTARTÁSA ADJA | CSILLAG ISTVÁN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.04.17.



A gazdasági függőségek felépítése és a rendszer anyagi alapjainak fenntartása létfontosságú az Orbán-rendszer túléléséhez. Erről beszélgetett a Reggeli Személy 2024. április 16-i adásában Dési János Csillag István jogász-közgazdásszal, volt gazdasági és közlekedési miniszterrel.

JOBBRÓL JOBBRA - A MAI KORMÁNY HAMIS NARRATÍVÁJA A KONZERVATÍV-KERESZTÉNY POLITIKÁRÓL | MÁSRÉSZRŐL

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2024.04.17.



Téma: Jobbról jobbra - avagy a mai kormány hamis narratívája a konzervatív-keresztény politikáról 

Vendégek: 

Ungváry Rudolf író, 
Stumpf András szerkesztő, újságíró, a Válasz Online munkatársa 

Műsorvezető: Rózsa Péter Szerkesztő: Somfai Péter



NYÁRY KRISZTIÁN: A VÁLASZTÓK NEMCSAK A FIDESZT, DE AZ ELLENZÉKET IS LE AKARJÁK VÁLTANI – KULTÚRTÁJ

KULTÚRTÁJ
Szerző: Magyar Hang
2024.04.17.



Magyar Péter sikere egy tünet, a jelenlegi ellenzék állapotának tünete, a választók nagy része már egyszerűen nem bízik az ellenzéki pártokban – mondta a Kultúrtáj című műsorunkban Nyáry Krisztián író, kommunikációs szakember, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója. 

- Miért terjedt el a pletyka, hogy ő lenne Magyar Péter tanácsadója? 
- Miért volt nyitottabb a korai Kádár-rendszerben a kultúrpolitika, mint napjainkban? 
- Szigorúbban büntetik a hatóságok a Lírát, mint a kormányközelbe került konkurenciát, a Librit? 
- Hogyan tudják eldönteni a kiadók, hogy melyik könyv lehet „veszélyes” a gyermekekre? 
- Miért biztonságosabb ma, Magyarországon írni, mint filmet rendezni? 

A műsorvezető Ficsor Benedek és Wekerle Szabolcs.

PARTIZÁN: "VAN EGY PROTESTHANGULAT AZ ORSZÁGBAN" - KÖRKÉP A KAMPÁNYKEZDÉS ELŐTT

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.04.17.



Három nap múlva kezdődik a kampányidőszak, és bár még mindig nincs mindenhol döntés, kezd összeállni az ellenzéki jelöltek listája. Az elmúlt hetekben minden szem Magyar Péterre szegeződött, ezért most körbenézünk, milyen állapotban állnak fel a rajtvonalhoz az ellenzéki pártok. Politikus vendégeink mellett beszélgetünk Bódi Mátyással (Választási földrajz) is, akivel a választási rendszer nyújtotta kihívásokat mutatjuk be egy-egy esettanulmányon keresztül.

A TISZA PÁRT EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐJELÖLTJEINEK BEMUTATKOZÓ VIDEÓI

TISZA PÁRT
Szerző: MAGYAR PÉTER / TISZA PÁRT
2024.04.



A jelöltek bemutatkozó videói itt nézhetők meg:


Lásd még:





SZAVAZNÁM, BÁBU, BÁNATKOZÓ, GYANÚS – MAGYAR PÉTERRŐL KÉRDEZTÜNK HEVESBEN (VIDEÓ)

24.HU
Szerző: 24.HU
2024.04.17.



A közéletben hetek óta majdnem minden Magyar Péterről szól, de mennyi jut el ebből Budapesten kívülre? A Heves vármegyei Halmajugrán jártunk megtudni, a helyiek szerint maga mögött hagyhatja-e valaki a NER-t és hozhat-e Magyar új szelet.

HIÁBA SOK A TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET, HA SZABAD OTT FÁT VÁGNI – SZAKÉRTŐK A MAGYARORSZÁGI ERDŐK ÁLLAPOTÁRÓL (VIDEÓ)

SZABAD EURÓPA / KLÍMAVÁLTOZÁS
Szerző: SZABAD EURÓPA MAGYARORSZÁG
2024.04.17.


Bükkösökben látható fakivágás sokak szerint egy alapvetően káros erdőgazdálkodási gyakorlat eredménye. Van, aki szerint azért kell kitermelni a bükkfát, amíg lehet, mert a klímaváltozás miatt amúgy is kihalna Magyarországon. Eközben hazánk kihátrált egy természetvédő EU-s rendeletből.

BODNÁR ZOLTÁN: „LEGALÁBB 1600 MILLIÁRD FORINTOS MEGSZORÍTÁS VÁRHATÓ A JÚNIUS 9-I VÁLASZTÁSOK UTÁN”

NÉPSZAVA
Szerző: ÁRPÁSI BENCE
2024.04.17.



Az Orbán-kormány arra számít, hogy az emberek a 2026-ig úgyis elfelejtik, milyen áldozatot kellett hozniuk a gazdaságpolitikai felelőtlenség miatt – állítja Bodnár Zoltán, a Demokratikus Koalíció (DK) árnyék-pénzügyminisztere, aki szerint a kabinet és a SPAR vitája a kiszorításról szól, a GVH-nak adott szuperhatalom pedig üzenet a cégeknek, hogy ha nem adják szép szóval, akkor elveszik tőlük erővel. Videóinterjú.


Nagy Márton mellébeszél, az Orbán-kormány és a SPAR vitája a kiszorításról szól, hiszen Lázár János évekkel ezelőtt meghirdette, hogy a kiskereskedelmi láncok döntő többségét magyar kézbe kell venni – jelentette ki a Népszavának adott videóinterjújában Bodnár Zoltán, a Demokratikus Koalíció (DK) árnyék-pénzügyminisztere.

A politikus nem kételkedik abban, hogy az államnak nem áll szándékában megvenni egy bolthálózatot. Ha meg is teszi, csak ideiglenesen, hogy aztán átjátssza valamelyik NER-lovagnak.

Bodnár Zoltán élesen bírálta azt a törvénytervezetet is, amelynek értelmében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kötelezhetné az alapvetőnek minősített vállalkozások tulajdonosait, hogy részben vagy egészben értesítsék cégüket, amennyiben veszélybe kerül az ellátásbiztonság. A politikus szerint ez szembe megy az Alaptörvénynek a magántulajdon védelmét garantáló rendelkezéseivel.

Ezt nyílt fenyegetésnek tartja, amely azt az üzenetet közvetíti az Orbán-kormány részéről – már a tervezet formájában is –, hogy „ha nem adjátok szép szóval, akkor elvesszük erővel”.

Bodnár Zoltán kitért arra is, hogy hatalmas hiánnyal zárt az államháztartás: március végén a deficit 2321,4 milliárd forint volt, ami a költségvetési törvényben egész évre tervezett és engedélyezett 2514 milliárd forint 92,3 százaléka. Úgy véli, ez szinte törvényszerű, amikor ennyire ellentétes egymással a fiskális és a monetáris politika. A hiánycélt pedig csak egy módon lehet tartani: megszorításokkal.

Ennek egyik módja a kamatkiadások csökkentése, aminek ismételten az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátórendszer lesz a kárvallottja. Bodnár Zoltán kifejtette, az európai parlamenti és az önkormányzati választásig nem várható kiigazítás, utána viszont annál inkább. Szerinte a kormányzat arra alapozhat, hogy az emberek a 2026-os országgyűlési választásokig úgyis elfelejtik az áldozatvállalást. A megszorítások mértékét ő maga minimum 1600 milliárd forintra becsüli.

NYERTEK 650 MILLIÓT, DE ELFELEJTETTÉK ELKÖLTENI – CEGLÉDÉ A LEGBIZARRABB EU-PÉNZES SZTORI

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.04.17.


A hazai EU-s pályázatok bizarr történetei között is különleges eset a ceglédi: úgy tűnik, hogy nem ellopták, hanem elfelejtették elkölteni a megnyert pénzt. Mire az önkormányzat észbe kapott, már késő volt, és most úgy tűnik, hogy kamatostul kell visszaadni az államnak 650 millió forintot. Ráadásképpen saját forrásból kell befejezni a munkát. A Válasz Online értesülése szerint a hanyagság ára így 1 milliárd is forint lehet.


Napestig lehetne sorolni a botrányosan elköltött, szétcsalt, baromságokra fordított EU-s pályázatokat Magyarországon, elég csak ránézni például Hadházy Ákos független képviselő Facebook-oldalára, vagy éppen visszaemlékezni a tyukodi kilátókra. Esetleg a lombok nélküli lombkorona-sétányra, meg a papíron turistáknak szánt fogadókra, amelyekbe végül a pályázatot beadó politikusok költöztek be. Ezekben a botrányos történetekben van egy fontos közös vonás: ha őrület is, ami történt, a beruházások legalább elkészültek. A most bemutatott ceglédi eset viszont azért botrányos, mert ott szinte semmi sem készült el. „Ilyet még nem láttam, és nem is nagyon hallottam hasonlóról” – mondta lapunknak egy EU-s pályázati szakértő, aki hosszú évekig dolgozott településfejlesztési projekteken.

Még csak azt sem állítja senki az üggyel foglalkozó helyi politikusok közül, hogy a pénzt ellopták. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy egyszerűen elfeledkeztek arról, hogy ipari park építésére nyert a város egy csomó pénzt,

és amikor a határidők lejárta utána kapkodva igyekezték menteni a helyzetet, csak még nagyobb lett a baj.

Jelen állás szerint reális, hogy a városnak kamatostul kell visszafizetnie az EU-s támogatást, és saját pénzéből befejeznie az építkezést, összesen 1 milliárd forint körüli veszteséggel zárva a kalandot. Mindezt úgy, hogy a település éves bevétele 2023-ban 10 milliárd forint körül alakult, azaz a város lehetőségeihez képest ez őrületes összeg...

ORBÁN SAJÁT VÍZIÓJÁT ERŐLTETI A TÁRSADALOMRA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2024.04.17.


A belga rendőrség különböző szervezetek tiltakozására, illetve a közrend megzavarásának kockázatára hivatkozva fújta le Orbán jobboldali dzsemboriját – jelentette a Politico.


Az amerikai Politico európai kiadása, valamint a szintén Brüsszelben megjelenő EurActiv portál bőségesen írt a Nemzeti Konzervatívok Konferenciájának több kényszerű helyszínváltoztatást követő, tegnapi rendőri megszakításáról, amivel a Klubrádió is foglalkozott a hírekben, így a történtek részletes felidézése nem szükséges. Azt azért célszerű kiemelni, hogy a rendőrök az érintett önkormányzati hatóságok utasítására, arra való hivatkozással léptek, hogy a szélsőjobboldali rendezvény ellen különböző szervezetek kezdtek tiltakozó akciókba, és megítélésük szerint fennállt a közrend megzavarásának a veszélye. Mindkét portál beszámolójának a címadása is jól érzékelteti a brüsszeli közhangulatot. A rendőrség bezárja Farage és Orbán jobboldali dzsemboriját – jelentette a Politico.

Nigel Farage-ról, a Brexit legismertebb propagandistájáról az EurActiv megírta, hogy éppen ő szónokolt a rendezvényen, amikor megjelentek a rendőrök, hogy bezárják Orbán Viktor euroszkeptikus csúcstalálkozóját.

Orbán a társadalomra erőlteti saját vízióját

A Le Soir című francia nyelvű belga lap ismertette a szélsőjobbos rendezvény ellen tiltakozó civil szervezetek közös állásfoglalását. Ebben a találkozó tervezett résztvevőit bemutatva, Orbán Viktortól azt írták: a magyar miniszterelnök a társadalomra erőlteti a maga vallási és etnikai vízióját. Elnémítja a sajtót, gyengíti a hatalom ellenpólusának minden formáját. Orbán kijelentette, hogy nem akarnak Európán kívüliekkel kevert fajú társadalmat. A szélsőjobb fenyegetést jelent, és ideje védekezni ellene – hangoztatták a rendezvény ellen tiltakozók.
Nacionalista változások a magyar oktatásban

Egy másik brüsszeli hírportál, az EUObserver a magyar közoktatás helyzetéről, illetve a Tanítanék mozgalomról közöl cikket Dessewffy Tibornak, az ELTE Digitális Szociológiai Kutatóközpontja igazgatójának, a Külkapcsolatok Európai Tanácsa tagjának a tollából.

A szerző kifejti, hogy 2010 óta messzemenő nacionalista irányú változások figyelhetők meg a magyar oktatási rendszerben: hazafiasabb és családorientáltabb szellemben írják át a tananyagot. A bérezésen ugyan valamit javítottak, de az infláció és a létszámhiányból fakadó túlterheltség mellett a magyar pedagógusok a legrosszabbul fizetettek közé tartoznak nemzetközi viszonylatban. Orbán és kormányzata tudatosan követi a közoktatás lerontásának a stratégiáját – írja Dessewffy Tibor, majd bemutatja a tiltakozásokat ösztönző Tanítanék mozgalmat, amelynek 90 ezer tevékeny tagja van, és tavaly elnyerte az Európai Parlament által adományozott Európai Polgár kitüntető díjat. A szerző külön kitér a mozgalom egyik társalapítójára, Törley Katalinra, aki hivatására nézve franciatanár, de mozgalmi szervező tevékenysége miatt elveszítette az állását. Most azt tervezi, hogy a Fidesz ellenében indul az európai parlamenti választásokon.

Orbán, az uniós politika legellentmondásosabb alakja


A Frankfurter Rundschau tényekben és adatokban rendkívül gazdag, részletes portrét közöl Orbán Viktorról, akit az európai uniós politika egyik legellentmondásosabb alakjának nevez. Vitatott voltát jobboldali konzervatív, gyakran homofób megnyilvánulásaira, autoriter kormányzási stílusára vezeti vissza.

Másodszori kormányra kerülését követően Orbán a túlhatalmát arra használta fel, hogy egy sor jogalkotási intézkedés után új alkotmányt fogadtasson el, amely konzervatív erkölcsi és vallási témákat tartalmaz. Az új alkotmány bel- és külföldön tiltakozásokat váltott ki – emlékeztet a Rundschau. Az áttekintés kitér a médiaszabályozásra, a külföldi finanszírozásban részesülő civil szervezetek elleni fellépésre, a déli határkerítés megépítésére, a nagycsaládosok támogatására, illetve arra a 2021-es rendelkezésre, amelynek értelmében korlátozták a heteroszexuális normától eltérő tartalmat megjelenítő gyerekkönyvek forgalmazását.

Orbán Viktor családjáról szólva a cikk megemlíti, hogy legidősebb lánya, Ráhel újra és újra szalagcímekről gondoskodik, mert vállalkozó férje megbízásokat kap Orbántól, és a közbeszerzési kiírásokat gyakran megkerülik vagy figyelmen kívül hagyják.

Orbánt idológiai hév, Ficót cinikus pragmatizmus hajtja

Végül röviden egy másik portréról: Lendvai Pál a bécsi Der Standardban Robert Fico régi-új szlovák miniszterelnökről ír, és megállapítja: Ficót, Orbánnal ellentétben, nem ideológiai hév hajtja, hanem cinikus pragmatizmust követ az Európa-politikában. Lendvai szerint Ficónak ugyan vannak aggodalomra okot adó lépései az igazságügyi és a médiapolitikában, mégis hiba lenne őt egyfajta szlovák Orbánnak tekinteni. Hatalmi pozíciója gyengébb, mint Orbáné, a szlovák civil társadalom pedig erősebb, mint a magyar. Emellett Ukrajna-politikája a választási kampány alatt hangoztatott oroszpárti álláspont ellenére eltér Orbán irányvonalától. Átengedi Szlovákia területén az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverszállítmányokat, még támogatja is szlovák gyártmányú fegyverek ukrán vásárlását, és arról beszél, hogy Ukrajna „hamarosan” EU-taggá válhat.

CSÁK JÁNOS SZERINT SIRALMAS, A NEMZETKÖZI RANGSOR SZERINT KIMAGASLÓ A ZENEAKADÉMIA TELJESÍTMÉNYE - A LESÚJTÓ MINISZTERI ÉRTÉKELÉS ÉLES KONTRASZTBAN ÁLL A NEMZETKÖZI MEGÍTÉLÉSSEL.

24.HU
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2024.04.17.


"Folyamatosan kongatják a vészharangokat, hogy felvételi nem megy végbe, ez lesz problémás, az lesz problémás, és a Zeneakadémia meg megy tovább, csak sajnos az oktatási, kutatási és nemzetközi teljesítménye siralmas"


mondta a Hír TV-n Csák János március 10-én, azokban a napokban, amikor a diákok körében heves tiltakozás alakult ki az egyetem akkori kancellárja, Kotán Attila bizonyos döntései és vezetési stílusa miatt. Csák az interjúban „az egyik legkitűnőbb szakembernek” nevezte Kotánt, és úgy vélte, hogy gazdaságilag a Zeneakadémia teljesen rendben van, így nonszensz, hogy a hallgatók a kancelláron kérik számon az oktatás minőségét, a nemzetközi reputációt és a tanári jelenlétet az órákon. Szerinte a probléma gyökere, hogy „tavaly egy olyan folyamat játszódott le, ahol egy bezárkózó, kicsinyes, szűk látókörű vélemény alakult ki a Zeneakadémián belül. A rektorválasztás folyamatát megakasztották rágalmakkal és másokkal. Az a jelölt, aki versenyben maradt, nem tudott belépni. Most van egy átmeneti vezetés, egy átmeneti rektor, aki úgy tűnik, hogy nem tudja a Zeneakadémiát kordában tartani.”

A kultúráért és innovációért felelős miniszter bő egy hónappal ezelőtti nyilatkozatát nemcsak az árnyalja, hogy Kotán Attila március végén távozott a Zeneakadémia kancellári székéből, de a brit Quacquarelli Symonds áprilisban megjelent nemzetközi egyetemi rangsora is, amelyen a Zeneakadémia kimagasló helyezést ért el. A hazai egyetemek közül egyedül a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem került be a világ egyik legismertebb egyetemi rangsorán az első száz helyezett közé a szakterületekre bontott listán.

"A Zeneakadémia a szokásos előadó-művészeti (Performing Arts) kategóriában hatalmasat ugrott előre, a tavalyi 51–100. csoportos helyezése után idén a 22. lett, ezzel pedig kiemelkedik a hazai egyetemek közül: nincs más magyar intézmény, amely hasonlóan jól szerepelt volna a saját tudományterületén.

A rangsorban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem többek között Oxford, Cambridge, a Harvard, az oslói zeneakadémia és a lyoni konzervatórium társaságában található, és maga mögé utasított olyan rangos intézményeket, mint a lipcsei és a berlini zenei egyetemek, a londoni King’s C
ollege, a salzburgi Mozarteum, valamint más kelet-közép-európai zeneakadémiák"

összegzett a hvg.hu a rangsor múlt heti szemléjében.

A Zeneakadémia reputációjával kapcsolatban múlt héten megkerestük a minisztériumot is, hogy kiderítsük, hogyan feszülhet ekkora ellentét a lesújtó miniszteri állítás és a nemzetközi helyezés között. Többek között arra lettünk volna kíváncsiak, hogy ezen eredmények fényében is fenntartja-e Csák János helyzetértékelését, miszerint siralmas az egyetem teljesítménye, és ha igen, mire alapozza ezt az állítást, illetve félrevezetőnek tartja-e a Quacquarelli Symonds rangsorát? Amennyiben pedig nem tartja fenn az állítást, változtat-e a megváltozott helyzetértékelés az egyetemhez fűződő viszonyán?

Kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, amennyiben a későbbiekben válaszolna a minisztérium, természetesen azt is közöljük.

NAGYON MEGRÁZTA A FÁT MAGYAR PÉTER

DELLA / PODCAST
Szerző: BAKA F. ZOLTÁN
2024.04.17.



Az 50 ezer lakosnál nagyobb településeken lehet eredményes Magyar Péter pártja a júniusi önkormányzati választáson, e településméret fölött ugyanis többet számít a pártszimpátia, míg a kisebb városokban és a falvakban inkább a jelöltek közösségi bekötöttsége hoz szavazatokat – mondja a Dellában a legnagyobb helyhatósági tömörülés, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő.

Tab fideszes polgármestere szerint Magyar Péter elsősorban az európai parlamenti választásra gyúrhat, de az önkormányzati szavazáson is elérhet legalább 10 százalékos eredményt. A saját és a TÖOSZ tagönkormányzatainak tapasztalata az, hogy Magyar megjelenése a közéletben átütötte a nagyvárosok falát, híre eljutott az egészen apró településekig, beszédtémát szolgáltat az utcán, a közösségi terekben. Ez szerinte egyben cáfolata annak, hogy a vidék Magyarországa csak a közmédiából tájékozódik, és az internetes platformok nem érnek el a határvidékekre.

A soron következő önkormányzati választás legfőbb kérdése azonban inkább az, hogy van-e még értelme autonómiáról beszélni, amikor a kormány szisztematikusan leépíti a települések jogköreit, elvéve igazgatási hatásköreiket.A helyzetet hasonlóképpen látja Schmidt Jenő, aki arra számít, hogy a választások után folytatódik a centralizáció a gyermekétkeztetéssel, illetve az óvodákkal, bölcsődékkel. Ezzel együtt szerinte még nem hunyt ki az autonómia lángja.

Beszéltünk továbbá arról, hogy egyes régiókban nem lehet megálljt parancsolni az elnéptelenedésnek, illetve arról, hogyan szakad ketté az ország az infrastrukturális felújítások mentén, és hogy miért nem lehet bevonni a fiatalokat a helyi közügyekbe a kisebb településeken.

DONÁTH ANNA: AKI ELLENZÉKIKÉNT MAGYAR PÉTER LEJÁRATÁSÁBAN A FIDESZ ÉS A MEGAFON OLDALÁRA ÁLL, AZ CSAK NEHEZEBBÉ TESZI A KORMÁNY LEVÁLTÁSÁT

FACEBOOK
Szerző: DONÁTH ANNA
2024.04.16.


Aki ellenzékiként Magyar Péter lejáratásában a Fidesz és a Megafon oldalára áll, az csak nehezebbé teszi a kormány leváltását.

Nagyon rövidtávú gondolkodás a Magyar Péter mögött álló tömeget azzal vádolni, hogy ne a rendszer bukását akarnák. Ezt senki nem kérdőjelezheti meg. A TISZA párttal és a vezetőjével szemben jogos észrevétel, hogy nem baloldali vagy liberális értékeket képvisel, jogos szóvá tenni akár az EU vagy Ukrajna kapcsán elmondott mondatait, de abban a gyűlöletcunamiban, amit a Megafon rászabadított, alapvető szolidaritással tartozunk felé.

Azért is, mert ez a tisztességes, azért is, mert ez a praktikus. Ha a politikai vitáikat az ellenzéki szereplők egymás között nem képesek kulturáltan megvívni, az borzasztó üzenet a változást akaró tömegeknek. Politikai alkalmatlanságot, kormányképtelenséget és a fideszes működés másolását üzenjük ezzel.

Az ellenzéki közegnek az a dolga, hogy minden erejével és erőforrásával a kormány buktatásán dolgozzon – nem az, hogy egyes pártok a másikat gyalázzák fizetett hirdetésekben.

REÁLBÉRCSÖKKENÉS: 500 EZER SZAVAZÓT VESZÍTHETETT A FIDESZ | A KÖLTSÉGVETÉSI REKORDHIÁNYHOZ VEZETŐ ÚT

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.04.17.



Soha nem volt még akkora az államháztartási hiány, mint 2024 első negyedévében: 2321,4 milliárd forint hiányzik a kasszából. Ráadásul ezt a hiányt egész évre tervezte a kormány, és még csak április van. Jön az újratervezés, Varga Mihály 675 milliárdos kiadáscsökkentést lengetett be: elegendő lesz-e pár állami beruházás halasztása az új irányszámok tartásához? Lehet-e egyszerre spórolni, és 2030-ra elérni az unió GDP-jének Nagy Márton által megálmodott 90 százalékát? Eleve, hogyan érint mindez minket, akik ezt a posztot olvassák? Mennyit ér majd a pénzünk nyáron és mire lesz elég ősszel? 

Hová fut ki, és milyen gazdasági, illetve társadalmi következményei lesznek a látszólag egymás ellen dolgozó Pénzügyminisztérium és nemzetgazdasági tárca közti, egyre feszülő konfliktusnak? A kérdésekre Jaksity György közgazdász, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója, és Zsiday Viktor befektetési tanácsadó válaszolnak.

MAGYAR BÁLINT | KORSZAKVÁLTÁS KÖZEPÉN JÁRUNK - A TÖBBPÓLUSÚ VILÁGUNK TOVÁBBI KONFLIKTUSOKAT HOZHAT

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2024.04.16.



Milyen változásokat hozhat az elkövetkezendő néhány évtizedben a globális felmelegedés, a globalizáció és az egyre inkább többpólusúvá váló világunk? A Reggeli Személy 2024. április 15-i adásában Szénási Sándor Magyar Bálint szociológussal, a CEU Demokrácia intézetének kutatójával beszélgetett.

PAKS II KÖRNYEZETVÉDELMI ENGEDÉLYÉT FENYEGETI A PAKSI ATOMERŐMŰ ÜZEMIDŐ-HOSSZABBÍTÁSA ÉS A DUNA MELEGEDÉSE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: FÜLÖP ORSOLYA
2024.04.15.


A környezetvédelmi engedély volt az első a „nagy” engedélyek sorában, amelyet Paks II megszerzett. Az eljárás során az illetékes zöldhatóság, a Baranya Megyei Kormányhivatal azt vizsgálta, hogy milyen hatással lesz a természeti környezetre a tervezett atomerőmű megépítése és működése. Az engedély kiadása óta eltelt nyolc évben azonban a körülmények olyan mértékben változtak meg, hogy már nem helytállóak az engedély alapjául szolgáló dokumentáció adatai, megállapításai. Az Átlátszó által megkérdezett műszaki és környezetjogi szakértők szerint ezért a szabályok értelmében felül kéne vizsgálni vagy vissza kellene vonni az engedélyt. A hatóság a jelek szerint nem készül ilyesmire.


A 2014-ben indult környezetvédelmi engedélyezési eljárás a 78-140/2016. számú környezetvédelmi engedély kiadásával zárult 2016-ban. Ennek az engedélynek a III.3. pontja szerint a környezetvédelmi hatóság visszavonja a környezetvédelmi engedélyt, amennyiben az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak. A körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását az érdekelt, azaz a Paks II Zrt. köteles tizenöt napon belül bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak, azaz a Baranya Megyei Kormányhivatalnak. A hatóság azonban hivatalból is vizsgálhatja a körülmények változását, és ha ezek jelentősen eltérnek az engedélyezéskor vagy a bejelentéskor fennálló körülményektől, akkor felülvizsgálatot rendel el.

Jelentős változásnak minősül a körülmények vagy a technológia olyan megváltoztatása, amely az engedélyezettnél nagyobb mértékű környezeti terhelést vagy igénybevételt eredményez. Paks II esetében ilyen jelentős változásnak tekinthető például, hogy 2022 decemberében az országgyűlés a Paksi Atomerőmű üzemidejének ismételt meghosszabbítása mellett döntött. Így még 2057-ben is üzemelhet a meglévő atomerőmű. Paks II környezeti hatásvizsgálata során azonban csak 2037-ig számoltak a Paksi Atomerőmű és Paks II együttes üzemelésével. Ennek többek között azért van nagy jelentősége, mert

így az eredeti hatástanulmány feltételezéseivel ellentétben nem csupán pár évig, hanem évtizedeken keresztül fog a Dunába ömleni a jelenlegi melegvíz-mennyiségnek több mint a kétszerese.

A Paksi Atomerőmű másodpercenként 100 köbméter vizet enged vissza a Dunába, ehhez jönne még hozzá Paks II felépülése esetén még 132 m3/sec melegvíz bevezetése. Ez egy nap alatt több mint 20 millió köbméter vizet jelent, amivel 8000 darab ötvenméteres versenymedencét lehetne megtölteni minden nap. A hűtővíz jelenlegi mennyisége is egyre nagyobb problémát okoz, mert a Duna átlaghőmérséklete a klímaváltozás miatt folyamatosan emelkedik...

VÁLYI ISTVÁN: ELVESZTETTÉK AZ AUTÓMÁRKÁK AZ IDENTITÁSUKAT?

TRIBÜN
Műsorvezető: RÉTHELY BALÁZS, TAKÁCS ÁRON
2024.04.14.



Folytatjuk beszélgetésünket Vályi Istvánnal, akivel most a társadalmakról, a világ alakulásairól, az emberek hozzáállásáról beszéltünk, a videó második felében pedig a jöhetett az elektromos VS hagyományos autók csatája. De akkor most klímakatasztrófa van, vagy csak a bolygónk ciklikus klíma változásai éljük meg? Tartsatok velünk most is!


Előző rész:

FLECK ZOLTÁN: ORBÁN RENDSZERÉTŐL MINÉL ELŐBB MEG KELL SZABADULNI

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.04.16.


Magyarországnak gazdasági, szociális, és mindenféle tekintetben nagyon sok problémája van, de az összes komoly probléma megoldásához előfeltétel az, hogy az Orbán-rendszertől meg kell szabadulni. Így egyet lehet érteni minden ellenzéki politikussal, aki azt mondja, minél előbb szabadulunk meg tőle, annál jobb – véli Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint a NER lebontása előfeltétele annak, hogy létrejöjjön egy ütőképes ellenzéki erő, és demokratikus alternatíva a kormányzásra. Ezért szerinte mindenkit támogatni kell, aki azt mondja, hogy a rendszerváltásra van szükség, és le akarja váltani a NER-t.


A Demokratikus Koalíció, az MSZP és a Párbeszéd–Zöldek választási kampánynyitó rendezvényén április 14-én Dobrev Klára árnyék-miniszterelnök, a DK-MSZP-Párbeszéd EP-listavezetője úgy vélte, már a nyáron is lehet előrehozott választást tartani, ha június 9-én az ország többsége kinyilvánítja, hogy nem kér ebből a kormányból. De valóban lehet-e előrehozott választás a júniusi voksolás eredményei nyomán?

Ez jellemzően politikai kérdés. A június 9-i választás európai parlamenti és egyben önkormányzati választás lesz, ami jogilag, és részben politikailag is független az országgyűlési választásoktól. Nagyon gyakori, hogy az önkormányzatok teljesen más színűek, mint a parlament, és még az is elképzelhető, hogy Európai Parlamentben az éppen hatalmon lévő kormánypárt súlyosan veszít a népszerűségéből. Ennek politikai következményei vannak, de nem következik semmiféle kényszer, hogy akkor előrehozott választásokat kell tartani, mert olyan módon vesztette el a bizalmat a kormány. Tehát, még ha földindulásszerű győzelmet is aratna az ellenzék – nyilván erre gondolt Dobrev Klára, amikor úgy fogalmazott –, ebből a kormányra nézve nem következik semmilyen kényszer, legfeljebb csak egy politikai akarat fogalmazható meg. A kormányra nézve még csak az sem következne, hogy nehezebben kormányozna, hiszen a parlamenti többsége megmarad, és megmaradnak azok a jogosultságai is, amelyek egy ellenzéki önkormányzattal szemben például jelen vannak. Igazából tehát nincs kényszer...

PILZ OLIVÉR: A TANÍTANÉK MOZGALOM VÁLASZT VÁR PINTÉR SÁNDORTÓL

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.04.17.


Jó lenne, ha valaki nyilatkozna arról, mennyire fertőzöttek korrupcióval a tankerületek – jegyezte meg Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom társalapítója, mikor a tankerületi vezetők letartóztatásáról kérdeztük. Szerinte ugyanis az szembetűnő, hogy minden tankerületben anyagi problémák vannak, és kérdés, hogy ezek nem így keletkeznek-e. Pilz Olivér szerint „az állam azt mondja, hogy ő befekteti azt, amit be kell fektetni az oktatásba. Mi pedig azt látjuk, hogy elégtelen a szolgáltatás. Akkor ezek szerint vagy hazugságról, vagy lopásról van szó” – tette hozzá.


Korrupció gyanúja miatt jelenleg is nyomoz két tankerületi igazgatót is érintően a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság és a Dunakeszi Rendőrkapitányság. A közelmúltban letartóztatták a Belső-pesti Tankerületi Központ gazdasági vezetőjét, aki úgy manipulált egyes, a tankerület által kiírt közbeszerzési eljárásokat, hogy azokon az előre kiválasztott vállalkozások nyerjenek, valamint a központ felügyelete alá tartozó intézmények kiadásainak igazolására fiktív számlákat állíttatott ki. A Tanítanék értesülései szerint mennyire lehet országos ez a fajta fertőzöttség?

Azt mi is szeretnénk tudni, úgyhogy ezzel kapcsolatban majd kérdezünk is. Azért az szembetűnő, hogy minden tankerületben anyagi problémák vannak, és kérdés, hogy ezek nem így keletkeznek-e. Jelenleg két fajta álláspont van, az állam azt mondja, hogy ő befekteti azt, amit be kell fektetni az oktatásba. A másik álláspont pedig, hogy azt látjuk elégtelen a szolgáltatás. Akkor ezek szerint vagy hazugságról van szó, vagy lopásról. Jó lenne, ha nyilatkozna erről valaki...


Lásd még:

NEM A PÉNZ, HANEM AZ ORBÁN-REZSIM A PROBLÉMA, AZ ELVÁNDORLÁS MIATT MÁR IDEHAZA SEM VERSENYKÉPES A MAGYAR DOLGOZÓ

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2024.04.17.


Ráadásul a visszatérést támogató program is hiányzik az elvándoroltak hazacsábításához.


Már 770 ezer főre rúg a külföldön élő magyarok száma, ami munkaerőpia­ci szempontból nagy tartalékot jelent a gazdaságnak. A jelentős számban hazatérők jótékonyan oldanák a munkaerőpiac feszességét, de ez más nemzetgazdasági előnyökkel is járna. Az Egyensúly Intézet, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közös kutatásuk nyomán összeállítottak egy szakpolitikai javaslatcsomagot, amely a külföldön dolgozó magyarok egy részének hazacsábítását segíthetné. Jelenleg sem a magyar kormánynak, de egyetlen más hasonló helyzetben lévő EU-s országnak sincs egységes programja, amely a külföldön dolgozók hazahozatalát segítené.

A VOSZ célja a kutatás elindításával az volt, hogy az el- és visszavándorlás egyensúlya megmaradjon, jelenleg ugyanis évente közel annyian távoznak az országból, mint ahányan visszajönnek – mondta a jelentést bemutató sajtótájékoztatón Gazsi Attila. A VOSZ elnökhelyettese szerint előnyök is származnak a vándorlásból, hisz a fiatalok tanulni, munkát vállalni mennek el, s ha később hazatérnek (ha hazatérnek – a szerk.), akkor megszerzett tudásukból a gazdaság is profitálhat. Egy megfelelő kormányzati programmal a külföldön élő magyarok 10 százalékát lehetne megszólítani – vélik a VOSZ-nál.

Nincs könnyű helyzetben az a kormány, amely haza szeretné csábítani a külföldön dolgozó magyar munkaerőt, ugyanis a személyes interjúk során a kivándorlás okaként

70 százalékuk említette a kiszámíthatatlan magyarországi jövőt, 58 százalék a kedvezőtlen politikai helyzetet, 53 százalék a hazai mentalitást és 44 százalékuk az anyagi okokat.

Ezek pont azok a problémák, amelyek a magyar mindennapokat mérgezik, s tegyük hozzá, ennek javarészt a mostani kormány és politikai rendszer az oka. Vagyis amíg ezek a gondok nem oldódnak meg, nehéz hazacsábítani a magyarokat vagy növelni a visszatérők számát. Ám a kutatók szerint nem reménytelen a helyzet...

RÉKASSY: MÁSODLAGOS ORVOSKÉNT KEZELJÜK A HÁZIORVOSOKAT

KLUBRÁDIÓ / ESTI GYORS
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.04.15.



Ahhoz, hogy kórházak számát csökkenteni lehessen, az alapellátást kellene erősíteni, de ez úgy nem megy, hogy jogosultságokat vonnak meg a háziorvosoktól – véli Rékassy Balázs egészségpolitikai szakértő.


Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára március 23-án tartott egy előadást Merre tart az egészségügy? címmel a Semmelweis Egyetemen. Lényegében a jelentősebb kórházak megerősítését a relatíve kis kórházak szolgáltatásainak korlátozását szorgalmazta.

"Meglepően őszinte volt Takács Péter ezen a három héttel ezelőtti konferencián, de tudjuk, hogy nincs elég orvosunk. Egy részét elüldöztük külföldre, másik részük a magánellátásba ment át, ápolókból pedig már hosszú ideje hiány van. Valóban fenntarthatatlan minden városban kórház, inkább az lenne a célszerű, hogy ezeket központosítjuk, és centrumkórházakban látjuk el azokat a betegeket, akik valóban fekvőbeteg ellátásra szorulnak" – mondta az Esti gyors hétfői adásában Rékassy Balázs egészségpolitikai szakértő. Hozzátette, ezt csak akkor lehet megcsinálni, ha megerősítik az alapellátást.

Utóbbi terén gondot jelent, hogy a háziorvosi gárda elöregedett, közel ezer háziorvosi praxis betöltetlen, ami nem is lehet csoda, ha – mint Rékassy fogalmazott – "másodlagos orvosként kezeljük a háziorvosokat, ez nem megfelelő". Ezt a magatartást látja azokban az intézkedésekben, amelyekkel megfosztották a háziorvosokat a jogosultságtól, hogy beutalják betegeiket CT-vizsgálatra vagy prosztata tumormarker vizsgálatra.

"Akkor lehet a kórházak számát csökkenteni, ha van egy jól működő járóbeteg szakellátás, és amiről nem beszélt Takács államtitkár, hogy mi lesz a szegényekkel" – mondta, hozzátéve, hogy sokan nem jutnak el még a szakrendelőbe sem, nemhogy egy megyei központi kórházba. Arról sem beszélt Takács, hogy Magyarország egyike azon OECD-országoknak, amelyik a legkevesebbet szánja az egészségügyre.


NEM AZ A KÉRDÉS, HÁNY AKKUMULÁTORT GYÁRTANAK AZ ORSZÁGBAN, HANEM HOGY MIT TESZNEK HOZZÁ EHHEZ A MAGYAROK

TELEX
Szerzők: ELŐD FRUZSINA, WEILER VILMOS
2024.04.17.


2030-ig több mint 10 ezer milliárd forint értékben fektetnek be Magyarországon külföldi akkumulátor- és villanyautó-gyártók. A magyarokat érthető módon erősen foglalkoztatja, hogy az erős állami támogatással kiépülő új iparág milyen hatással lesz az ország társadalmára, gazdaságára és élővilágára. A lehetséges válaszok azonban mintha párhuzamos univerzumokban léteznének. Az egyik oldalon csak a pozitívumokról, a jövő iparáról, az óriási növekedési potenciálról, a jól fizető munkahelyekről, a leszakadt régiók felzárkózásáról hallani, miközben a kritikusok mintha kizárólag előnytelen elemeket találnának az iparág felduzzasztásában: kockázatos gazdaságpolitikai lépés, kínai függés, környezetszennyező technológia, rosszul elköltött közpénzmilliárdok, alacsony hozzáadott értékű munka. Kétrészes cikkünkben a kritikák fő irányaiból kiindulva részletesen bemutatjuk a különböző érveket, hogy teljesebb képet kapjunk arról, mi is forog kockán. Az első részben azt vizsgáltuk meg,

- milyen iparpolitikát folytatott Magyarország a rendszerváltás után, hogyan folytatják ezt az Orbán-kormányok 2010 óta, és hogyan illeszkedik ebbe az akkugyártás támogatása;

- mik a kritikái ennek a modellnek, és milyen érvek szólhatnak mellette;

- mit jelent a gyakorlatban az akkugyártáson keresztül kialakuló kínai függés és egyoldalú gazdaságfejlesztés.

Itt, a második részben pedig a létrejövő munkahelyekről, az értékláncba való csatlakozásról, a nyersanyag- és energiaigényről és a támogatások formájában ráfordított összegek megtérüléséről lesz szó...


A VOLT II. KERÜLETI SPORTVEZETŐ CSALÁDTAGJAINAK NEVE SZEREPEL A KÖZPÉNZBŐL FIZETETT LUXUSÚT HOTELSZÁMLÁJÁN, 7 MILLIÓS KARÓRA LETT AZ EREDMÉNYJELZŐBŐL

24.HU
Szerző: MÁZSÁR TAMÁS
2024.04.16.


A II. Kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft. vezetése 2022 februárjában feljelentést tett, miután Becsey Péter, az önkormányzati cég volt vezetője egy könyvvizsgálói jelentés szerint százmilliókat költött el tao-támogatásból külföldi utazásokra, hotelszámlákra, luxuscikkekre. A BRFK hűtlen kezelés gyanúja miatt – ismeretlen tettes ellen – nyomozást folytat az ügyben, miközben az önkormányzati cég kártérítési pert is indított a kft. korábbi vezetőjével szemben. A polgári perben tavaly szeptember óta háromszor hallgatták meg a 2021-ben menesztett sportvezetőt, áprilisban kétszer is beidézték, miután korábban több tárgyalási napon sem jelent meg. Alább ezekről a meghallgatásokról számolunk be. Az OSC technikai vezetőjéről a bíróságon kiderült, hogy közpénzen járt Chicago Bulls kosárlabdameccsén, de arra nem emlékezett, hogy kivel. Római útjáról korábban azt állította, hogy egy szakemberrel közösen szállt meg egy ötcsillagos hotelben, de a számla alapján a két szobában öt Becsey lakott. Előadta azt is, hogy egy eredményjelzőt vásárolt közel 7 millió forintért egy vízilabdatornán, így csak véletlenül kerülhetett egy Hublot luxusóra típusa és szériaszáma az elszámolásra. Egy velencei üzlet állítása viszont ez esetben is erősen megkérdőjelezi a szavait. Őrsi Gergely polgármester lapunknak elmondta, hamis magánokirat felhasználása, illetve okirattal visszaélés gyanúja miatt is feljelentést tettek, mondván, Becseyék törvénytelenül próbálták igazolni a pénzek felhasználásának jogszerűségét...

A NAGY ROGÁNI PATIKABIZNISZ – ÁLLAMOSÍTVA, KÖZPONTOSÍTVA, MEHET IS PRIVÁTBA

VÁLASZN ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2024.04.17.


Újabb jel mutat arra, hogy az egészségügy államosítása csak egy megálló: a végállomásnál baráti cégekhez kerülhet az, amit az elején államosítanak. A háromszázmilliárdos biznisz váltókezelője: Rogán Antal. De ha egyébként rettentően eladósodottak a kórházak, van ebben egyáltalán üzlet? Van, és nem kicsi. Közel 350 milliárdos. A Válasz Online a nagy kórházi patikabiznisz mélyére néz.


A Népszava értesülése szerint gyorssegélyt kapnak a kórházak, mert súlyos következményei lettek annak, hogy tavaly év végén furán alakult a kormány és köztük szokásos koreográfia. A beszállítók panaszkodtak, ahogy máskor is, mert a kórházak rekord összeggel, november végén 130 milliárd forinttal tartoztak nekik. Az egészségügyi büdzsét folyton alultervező kormány a kórházigazgatókat hibáztatta az eladósodás miatt, a beszállítók erre még hangosabban sírtak, majd – ahogy máskor is történt – a kormány fizetett. Ám a szokásoktól eltérően 2023-ban az állam nem egyenlítette ki teljesen a számlát, ezért már január végén „október lett”, és márciusra 110 milliárd forintra emelkedett a tartozásállomány.

A nagykereskedők azonban akkor is kénytelenek időben fizetni a gyógyszergyáraknak, ha egy kórház nem egyenlíti ki a számláját. A nagyker ilyenkor hitelt vesz fel, és az ispotályokkal térítteti meg a kamatot. A legsúlyosabb helyzet akkor alakul ki, amikor egyes kórházak már a tartozásuk kamatait sem tudják törleszteni. Forrásaink szerint a három piacvezető nagykereskedő közül van, amely a „befagyott számlájú” intézményeknek már csak életmentő készítményeket szállít. Májusig ebből 64 milliárdot rendezhet a kormány, ám a nyomást nem veszi le az ágazatról. A prés alatt levő intézményeknek így kevesebb energiájuk marad a szakmai ellenállásra, mert idejük nagy részét az teszi ki, hogy botrány nélkül oldják meg a nehéz időszakot. Márpedig a kormány kórházakkal kapcsolatos tervét a kórházigazgatókat tömörítő Magyar Kórházszövetségtől a Magyar Gyógyszerészi Kamaráig gyakorlatilag az egész egészségügyi spektrum kritikával illeti, beleértve a miniszter tanácsadói testületeként szolgáló illetékes szakmai kollégiumot is. Ám eddig nem látszik változás kabinet február végén megjelentett rendeletén, amely szerint koncesszióba adnák a kórházi gyógyszerellátás megszervezését, vagyis pontosan ezt a súlyosan eladósodott területet.

Ha a kormányt a betegellátás javítása érdekli, és a kórházügy láthatóan napi anyagi gondokkal küzd, rejtély, miért a tulajdonviszonyok átalakítását tartja a legfontosabbnak, miért ennek folytonos átrajzolásától várja az ellátás minőségének javulását. A kórházak államosítása óta eltelt 12 évben kiderült, hogy

az önkormányzatoktól elvett kórházak semmivel sem működnek jobban, képtelen voltak kilépni az eladósodási spirálból, amelynek következtében az év jelentős részében óriási nyomás alatt működnek.

Valójában éppen a gyógyszerügy jelzi: csak látszat, hogy az egészségügyben minden az államosítás felé tart. Egyre többször fordul elő, az állami szerepvállalás kiterjesztése nem a végállomás, inkább egy köztes megálló: az önkormányzatoktól, magáncégektől visszaszedett területek közül egyre több kerül újra privát kézbe. Rendszerint a kormány által kevéssé kedvelt tulajdonosi körtől „baráti” cégek kezeihez. Elmondjuk, hogy néz ki a folyamat:...

A BRÜSSZELI ANTIFA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.04.17.


A Mathias Corvinus Collegium (amit a tudósítások csak fideszes agytrösztnek neveznek, de ezt költői túlzásnak tartjuk) brüsszeli irodája Nemzeti Konzervatív Konferenciát (NATCON) szervezett Brüsszelbe. Első ránézésre is fölvetül több kérdés. Elsőként az, hogy az MCC-nek minek brüsszeli iroda, ha nem a gyalázatos eszmék terjesztése a cél, amit amúgy idehaza zavartalanul megtehetnek. Másodjára, hogy milyen pénzből folyik ez az egész fellazítás, de tudjuk, hogy a miénkből, mi viszont erre felhatalmazást nem adtunk.

Harmadjára az is dilemma lehetne, miért Brüsszelben akarnak konferenciázni, de erre már az elébb választ adtunk, a küldetés a nyári uniós választásoknak való aládolgozás. Ezeknek pedig az a célja, hogy Orbán Viktor bevegye Brüsszel várát, a rozzant aklot, hogy az általa vizionált új világrend eljövetelén dolgozzon. Bár azt szokta hőbörögni, hogy ez már elérkezett, a mostani eseménysorozat azonban azt bizonyítja, nem igazán. Sőt, a világ nem akar kérni ebből az új rendből, és kiderült, hogy tenni is akar ellene. Ami tőle telik.

Nem sikerült megtartani azt a NATCON-t. A fellépők és a közönség úgy keringett Brüsszelben, mint a gólyafos a levegőben, mert a szervezők számára váratlanul büdösek lettek. Még a múlt héten lépett vissza attól, hogy a brancsot befogadja, a Concert Noble, állítólag azért, mert nyomás nehezedett rájuk, hogy szélsőséges szervezeteknek és politikusoknak adnak helyet. Itt először szembesült az itthon százmilliárdokkal kitömött MCC, minek is tartják. Annak, aminek mi is, fasiszta keltetőnek, amit ezek szerint másutt nem néznek szívesen.

Másodjára a Sofitel Hotellel kísérleteztek a szervezők (s ne feledjük, hogy ez a Fidesz csatolmánya, az MCC), hétfőn este azonban ez a hotel is visszamondta a bulit, pedig a brüsszeli antifák már megszervezték a tüntetést a szálloda elé, ami „konferencia” híján elmaradt. Viszont itt került képbe először az, hogy miféle alakok akarnak szónokolni a falak között, és itt lépett be a képbe először a rendőrség, amely szerv gyengéden elmagyarázta a szélsőjobbos figuráknak, hogy nem kívánatosak itt, és azt is, hogy erről nem a szálloda döntött.

Az igazi buli azonban még hátra volt – hogy sorjában haladva kerekké tegyük a sztorit -, mert a buzgó szervezők (MCC) egy bizonyos Calridge-ben találták meg az ezek után ideálisnak tartott helyszínt, ahol neki is láttak kicserélni az eszméiket. Ám mintegy két óra elteltével itt is megjelentek a rendőrök, és lefújták a bulit. Ekkor már ezek a széljobbos mókusok erősen kezdtek hisztizni, ömlött a panasz és az átkozódás a közösségi oldalakon, ahol, mint űzött vadak jelentek meg az úriemberek, és „vacak diktatúrának” nevezték a történteket.

Pedig kaptak rá ésszerű magyarázatot, a rendőrök elmagyarázták nekik, fennáll a veszélye annak, hogy tüntetők okoznak bajt a környéken, azaz „nem tudják biztosítani a szólásszabadságot ezen a rendezvényen”. És ekkor mondta azt a Brexit atyja, tehát az Unió, esküdt ellensége, Nigel Farage, hogy úgy döntött, „diszkréten távozik”, és nem várja meg, amíg a rendőrség megrohamozza a helyszínt. Hogy Orbán mindeközben merre járt – mint meghirdetett felszólaló -, arról információ nincs. Valami függöny mögött lehetett biztosan.

Úgy nagyjából ennyi volt a cirkusz. Egy bizonyos Frank Füredi (MCC, a mi pénzünkből eltartott ingyenélő) szerint a rendőrök technikai okokra hivatkozva, de politikai indíttatásból állították le az eseményt. Ebben ennek az embernek valószínűleg igaza van, és ez az a pont, amikor el kell gondolkoznunk a szólásszabadságon, az ebbe a köntösbe bújtatott fellazító lázításon, és azon, hogy a liberális demokráciának van-e joga ekképpen is megvédeni magát az ordas eszméktől, mert ez volna a leglényegesebb kérdés...

PITI BOSSZÚK ÉS A HÁROMTEST-PROBLÉMA - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.04.17.


Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele. Mielőtt belevágnánk a hírekbe, megemlítjük, hogy elindult a 444 AI-dalversenye, várjuk az év robotdalait! És akkor, szokás szerint négy cikket külön is ajánlunk:





Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

MAGYAR: ORBÁN 2010 UTÁN ROSSZ UTCÁBA TÉRT BE - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.04.16.


A 2010-es kormányváltáskor a kétharmados többséggel minden előfeltétel adott volt ahhoz, hogy Orbán felépítsen egy prosperáló polgári Magyarországot – idézi Magyar Pétert a Die Presse. Orbán azonban sajnos rossz utcába tért be: a polgári politika folytatása helyett az állami dirigizmus mellett kötelezte el magát, ami a kommunizmus időszakában volt tipikus.


A bécsi Die Presse interjút készített Magyar Péterrel, akiről azt emeli ki, hogy ma ő Orbán Viktor miniszterelnök legerősebb kihívója, maga is tagja volt a kormányon levő Fidesznek, nem akar sem európai szuperállamot, sem fegyverszállítást Ukrajnának, nem tartja sokra a magyar ellenzéket, és azt mondja, megtiszteltetésnek érzi, ha a fiatal Orbánnal hasonlítják össze.

Az interjúban azt mondja, hogy Orbán az ő szemében demokratikus hős volt, és korszakos jelentőségű politikus, majd felidézi, hogy 1989-ben a Hősök terén elmondta híres beszédét, és felszólított a szovjet megszálló csapatok kivonására.

Meg kell jegyezzem, hogy az interjúnak csak ez a kezdő része olvasható ingyenesen a Die Presse honlapján, és a Facebookon azt tapasztaltam, hogy többen megütközve reagáltak erre a kiragadott elemre. Különösen indokolt tehát, hogy – ha nem is szó szerint – ismertessem az egész nyilatkozatot, ami már az előfizetőknek fenntartott tartalom.

Arra az újságírói kérdésre, hogy mit történt a 89-es beszéd óta, Magyar Péter azt válaszolja, hogy ez szomorú történet. Amikor ugyanis Orbán 2010-ben kétharmados többséggel ismét kormányra került, minden előfeltétel adott volt ahhoz, hogy felépítsen egy prosperáló polgári Magyarországot. Ő azonban sajnos rossz utcába tért be: a polgári politika folytatása helyett az állami dirigizmus mellett kötelezte el magát, ami a kommunizmus időszakában volt tipikus. Magyar szerint ez elsősorban annak volt betudható, hogy 2010-ben az EU engedményt nem tűrő magatartást tanúsított. Orbán lazítani akart a költségvetési politikán, át akarta lépni a három százalékos hiányra vonatkozó maastrichti kritériumot, amit az Európai Bizottság más országoknak megengedett, Magyarországnak viszont nem, amit Orbán arculcsapásként élt meg, és ekkor megszületett Brüsszel, mint ellenségkép. Elfordult a Nyugattól, Kelet felé fordult, mindenekelőtt Kína és Oroszország felé. Később Orbán további ellenségképeket alkotott, így a migránsokat, Soros Györgyöt. Egy idő után már másból sem állt Orbán politikája, mint ellenségképekre való lövöldözésből. „Jelenleg én vagyok a céltábla” – jegyzi meg Magyar Péter.

Az osztrák lap azon kérdésére, hogy miként látja országa szerepét az EU-ban, Magyar Péter elmondja, hogy Európának szerinte vissza kellene térnie az alapokhoz, amikor még gazdasági közösségként fogták fel. Elveti az Európai Egyesült Államok gondolatát, és úgy véli, hogy az erős EU-nak a kulcsát az erős nemzetállamok jelentik. Hozzáteszi, hogy az EU-nak nincs vezetése, és véget kellene vetnie annak, hogy a politikai korrektség érdekében virágnyelvet használ, ehelyett tiszta beszédre lenne szükség.

Az EU bővítését illetően Magyar Péter számára nehezen érthető, hogy várakoztatnak olyan pályázókat, mint Bosznia-Hercegovina vagy Szerbia, miközben Ukrajna az előzési sávba került. Ukrajna számára pedig szerinte semmi esetre sem szabad Magyarországnak fegyvereket szállítania, és magyar területen Ukrajnába tartó fegyverszállítmány sem haladhat át.

Áttérve a belpolitikára, Magyar Péter úgy vélekedik, hogy Orbán Viktor legyőzhető választáson. A riporter azon megjegyzésére, hogy a kormánypropaganda árulónak állítja be, aki erőszakhoz is folyamodott volt feleségével szemben, Magyar Péter azt válaszolja: éppen ez az ízléstelen befeketítő kampány mutatja, hogy Orbán Viktornak és embereinek remeg a lába. Úgy fogalmaz, hogy most még ugyan biciklivel megy páncélos dandárral szemben, de a felmérések már most mutatják, hogy a Fidesz az elmúlt hetekben 600 ezer szavazót veszített. Ezek nagy része politikailag bizonytalanná vált, de egy részük már az ő mozgalmával tart, és ezek egyre többen vannak. A magyar társadalom látja, feljövőben vannak, és ő azzal számol, hogy a június 9-ikei európai parlamenti választáson áttörést fognak elérni, aminek nyomán egyre többen fognak hozzájuk csatlakozni mind a kormánytáborból, mind más pártokból.

Mik lennének az első intézkedései, ha a TISZA párt a kormányrúdhoz kerülne? Erre a kérdésre az a válasza, hogy nem csupán az Európai Ügyészséghez csatlakoznának a korrupció mocsarának a lecsapolása érdekében, hanem megtisztítanák az állami intézményeket is Orbán pártkatonáitól. Helyreállítanák a jogállamot, és hazahoznák a befagyasztott uniós támogatások eurómilliárdjait.

A Die Presse kérdésére Magyar Péter teljességgel tehetetlennek nevezi az ellenzéket, és meggyőződésének ad hangot, hogy Gyurcsány Ferenc ugyanabban a csónakban evez, mint Orbán Viktor, hogy ők ketten profitálnak egymásból. Ennek a véleményének az alátámasztására felhozza: Orbán 2010 előtt bejelentette, hogy el fogják számoltatni Gyurcsányt, ám e téren semmi nem történt. Magyar nem gondolkodik azon, hogy van-e olyan ellenzéki párt, amelyikkel koalícióra lépne. „A 2026-os parlamenti választásig semmi dolgom az ellenzékkel” – mondja, és hozzáteszi: a választás után majd elválik, hogy van-e koalíciós kényszer. Felhívja a figyelmet arra, hogy az Orbán-rendszer lebontásához kétharmados parlamenti többségre lesz szükség. „Talán egyedül is elérjük a kétharmados többséget” teszi hozzá.