2021. február 20., szombat

"RÜHELLTEM A FIDESZT ÉS AZ SZDSZ-T" | SCHIFFER ANDRÁS | 1. RÉSZ

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.02.16.



A nyilvánosság Schiffer Andrást az LMP vitatott ex-politikusaként tartja számon, a közélettel régebb óta aktívan foglalkozók pedig talán még TASZ-os jogvédőként is emlékeznek rá. Eddig azonban kevés szó esett arról, hogy Schiffer politikai, vagy ha úgy tetszik: mozgalmi pályája már a középiskolában elkezdődött és a rendszerváltás mozgalmas időszaka - amikor a fordulatok havonta, hetente történtek - és a '90-es évek ígérete egy ""új világról"" élénken élnek Schiffer elbeszéléseiben és maradandóan formálták politikai meggyőződését. A rendszerváltás eufóriájával járó ígéretek azonban kifulladtak, újra kellett tervezni, újratervezett Schiffer is - de ez már egy másik történet. 

Schiffer Andrással több mint öt és fél órán keresztül beszélgettünk tartalmas és meglepő fordulatokkal teli életéről, ezért úgy döntöttünk, hogy az interjút két részben publikáljuk. Az első részben a családtól egészen a '90-es évek végéig követjük végig Schiffer politikai fejlődését, valamint a rendszerváltás korszakának viharos, váratlan, meglepő, de ma már talán egyértelműnek tűnő politikai változásait. A KISZ szétesésén keresztül bepillantást nyerhetünk a korszak fiatal, újbaloldali mozgalmi kezdeményezéseibe, „de, ami ennél is fontosabb, az a háttérben meghúzódó Gyurcsány szál” - csak hogy egy klasszikust idézzünk...

A KÜLFÖLDÖN DOLGOZÓ MAGYAROKON CSATTAN A POTYAUTAS-TÖRVÉNY

HVG / ITTHON
Szerző: BIHARI ÁDÁM
2021.02.20.


Sok külföldön dolgozó magyarnak akár hetekbe telhet adminisztrálni hazatértüket a társadalombiztosítási rendszerben. A szociálisan rászoruló adósok számára kedvezményeket ígért a miniszterelnök. Az éveken át húzódó adósságok viszont ezután sem szűnnek meg.


Múlt héten írtunk arról, hogy február 12-e után új világ jött el a tb-járulékot nem fizetők számára. Azoknak, akik hat hónapnál régebb óta nem fizették a járulékot, érvénytelenítik a TAJ-számot is. Előző cikkünkben arról kérdeztünk orvosokat, hogy innentől fogva mire számítson tőlük egy olyan beteg, akinek nincs rendezve a tb-je. A mostaniban ugyanakkor azt vettük sorra, hogy kikről van egyáltalán szó, hol tartják majd számon a tartozásukat és ki fogja ezt rajtuk behajtani...

TIZENEGYES - MIT OLVAS AZ ÍRÓ? TÓTH KRISZTINA

KÖNYVESMAGAZIN.HU
Szerző: OTT ANNA
2021.02.11.


Az író is elsősorban olvasó. A Könyves Magazin sorozatában írókat kérdezünk olvasási szokásokról, az éjjeli szekrényen heverő könyvekről, és arról, milyen regény határozta meg az életüket. Tizenegy kérdés az olvasásról. Ezúttal Tóth Krisztina, az Akvárium, a Pixel és a Fehér farkas szerzője.

A sorozat korábbi válaszolói: Láng ZsoltMucha Dorka, Krusovszky Dénes.

Mit olvasol épp?

Sofi Oksanen A kutyafuttató című regényét (kritikánkatinterjúnkat és beszámolónkat a linkeken olvashatjátok - a szerk.), fordította Bába Laura. Most fejeztem be Linda Boström Knausgard Isten hozott Amerikában című regényét (interjúnkrecenziónkbeszélgetésünk a könyvről - a szerk.), amelyet Papolczy Péter fordított.

Milyen olvasó voltál gyerekként? Melyik gyermekkori olvasmányod volt nagy hatással rád?

Körülbelül ötödik osztályos koromtól olvastam rendszeresen. Az első nagy élmény Halasi Mária Az utolsó padban című ifjúsági regénye volt. A perifériára szorult kislányt nagyon szerettem a könyvben. Még a sárga pöttyös borító is előttem van. Gimnáziumban a Tonio Kröger volt elemi hatással rám.

Melyik könyvre mondanád azt, hogy bárcsak te írtad volna?

Biztos lehetne erre valami tetszetőset válaszolni, de ha őszinte akarok lenni, nincsenek ilyen gondolataim. Műre az ember nem irigykedik, legfeljebb munkakörülményekre. És vágyni is leginkább arra vágyik szerintem a legtöbb író, hogy ő maga mindent meg tudjon írni, amit szeretne. Hogy képes legyen rá és beleférjen az életidejébe.

Írd le a legjobb olvasási élményed! 

Nyár, általános iskola, otthon. Már nagy vagyok, hetedikes vagy nyolcadikos, bent kuksolok a szobában, redőnyök lehúzva, Astrid Lindgren A rabló lánya című művét olvasom. Lenyűgöz, hogy a főhős elköltözik otthonról egy barlangba.

Mit kellene mitndenképp felvenni a kötelező olvasmányok listájára?

Berg Judit Lengemesék sorozatát.

Melyik könyvet kellene mindenképp levenni a listáról?

Jókai Aranyember című művét. Nem elsősorban azért, mert nehezen olvasható és kedvét szegi a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt. Mert mit tudunk meg róluk? Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Tímár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül. Nem lázadozik hanem csinosan várja Tímárt, amikor az éppen ráér. Hasonló problémám van az alsósoknak ajánlott Bárány Boldizsárral. Felsorolom Borbála tulajdonságait: szerény, halkszavú, szorgos. Mindig melegen teszi a levest az ura elé. Rendben tartja a házat, és amint van egy kis ideje, rohan a fodrászműhelybe. Sose ül le. Aranykezű, azaz mindig jókat főz. Bertalan, az apa, ezzel szemben zord, kevés szavú. Amikor Boldizsár elcsavarog, komoran lecsatolja a nadrágszíját. Lili lányom szerencsére nem értette, miért csatolja le: azt hitte, csak azért, mert nagyon teleette magát. Rémes…A gyerekeink az iskolában olvasott művekből építik fel, milyenek is a nemi szerepek...

ITT OLVASHATÓ

ZOLTÁN GÁBOR, TITKOK TUDÓJA

NÉPSZAVA
Szerző: KÁCSOR ZSOLT
2021.02.20.


Kortársainkat nem választhatjuk meg, nem cserélhetjük le, de ha szerencsénk van, akkor akadnak köztük kivételes emberek is, akikért irigyelni fog minket az utókor. Egyetlen közös jellemzőjük: minden korban kevesen vannak.

A budapesti Nyitott Műhelyben, egy irodalmi rendezvényen találkoztam vele először 2016-ban, tehát már úgy néztem rá, mint az Orgia szerzőjére, akarom mondani, Szerzőjére. Ha valaki nem olvasta volna: ebben a könyvben Zoltán Gábor a saját lakhelyének, a XII. kerületnek a nyilasgyilkos múltját mondja el. Az Orgiában szabatos, visszafogott és érzelemmentes hangon elbeszéli, hogy a néven nevezett nyilasgyilkosok miképpen kínozták meg és mészárolták halomra ártatlan áldozataikat. Zoltán Gábor dokumentumregényt írt tehát, nem fikciót, az olvasó azonban mégis úgy érzi magát, mintha egy horrorfilm forgatókönyvébe tévedt volna, amelyben csupa egyszerű és látszólag ártalmatlan kisemberek gyilkolásznak. 

A nagy Sz betű sok szerző esetében indokolt, Zoltán Gábornál azonban halmozottan, mert kevés írót ismerek, aki annyi munkát, alaposságot, gondosságot, történeti hitelességet, egyszóval felelősséget fektetne bele egy kéziratba, mint ő. A felelősség az ő személye és munkássága kapcsán különösen fontos kifejezés: ez a fogalom elválaszthatatlan tőle, az írói működésének (az olvasói, befogadói oldal felől nézve) ez az alapja. Milyen érdekes, hogy ez a felelősségteljesség már az első pillantásra, ismeretlenül is látszik rajta! A tekintete éppen olyan, mint ő maga: nyílt, komoly és becsületes. Nem szikár, nem szigorú, nem vádló arc az övé. A szeme azt üzeni, hogy megbízhatsz benne, a Zoltán Gábor nevű író által nem leszel átverve, kibeszélve, kiröhögve és lesajnálva a hátad mögött...

A PART LESZ ZÖLDEBB, VAGY A NER-LOVAGOK KAPNAK ZÖLD UTAT KESZTHELYEN?

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: narancs.hu
2021.02.20.


Kiemelt fejlesztési területté nyilvánította Keszthely teljes Balaton-partját a város fideszes polgármestere, Nagy Bálint. A helyi ellenzék és a városvédők attól tartanak: a közelmúltban jó néhány parti területet megszerző körök, vagyis a Mészáros- és Tiborcz-közeli NER-érdekeltségeknek biztosít zöld utat ez a járványhelyzetben hozott egyszemélyi városvezetői döntés.


Az interneten már alá lehet írni azt a petíciót, amely tiltakozik a teljes keszthelyi vízpart kiemelt fejlesztési területté nyilvánítása ellen. A helyi ellenzéket összefogó Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület (KÉVE) három önkormányzati képviselője pedig újabb helyi népszavazás napirendre vételét sem tartja kizártnak. Ez majd csak a járványhelyzet után lehetséges, de szinte napra pontosan két éve már majdnem kiírtak egy helyi népszavazást, történetesen ugyanebben a témában. Az akkor is fideszes többségű keszthelyi képviselő-testület akkor is kiemelt fejlesztési területet akart kijelölni a parton, ám a helyi népszavazási kezdeményezést követően nagy hirtelen visszakoztak.

„Most azonban, a járványhelyzet örvén semmi nem akadályozta meg Nagy Bálint polgármestert, hogy egyszemélyben így döntsön” – mondta a Narancs.hu-nak Molnár Tibor, aki két éve magánszemélyként kezdeményezte a helyi népszavazást. (Molnár indult a 2019. őszi önkormányzati választáson; akkor szavazategyenlőség alakult ki fideszes vetélytársával, majd az időközi választást elveszítette. A Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom a minap tett közzé egy listát az általuk támogatandó jelöltekről az idei ellenzéki előválasztáson, e szerint a zalai 2-es országgyűlési választókerületben Molnár Tibort támogatják)...


MIÉRT VAN KORMÁNYUNK?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2021.02.19.


Nagyon nem mindegy, hogyan használjuk fel az előttünk álló időszakban ideáramló, igen jelentős forrásokat, mondta a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos (a továbbiakban fmkfk) egy interjúban, amelyet a Magyar Nemzetnek adott. Kijelentésével csak egyetérteni tudunk, valóban nem mindegy, hiszen jó esetben kétezermilliárd (magyarul kétbillió) forint körüli summáról lehet szó, ez pedig még üzleti ügyekkel amúgy közismerten nem foglalkozó kormányfőnk érdeklődését is felkeltheti. Kétbillió forint akkora pénz, amiért az ember már lehajol. Innen nézvést talán érthető, hogy némelyek szerint a felsőoktatásban zajló úgynevezett modellváltás mögött (mint például az SZFE szétbarmolása meg a hasonlók) igazából a mammon szelleme munkálkodik. „Ha az egyetem elnyer ilyen pályázatokat, akkor a megbízható emberekkel feltöltött kuratórium számára rögtön megnyílik a lehetőség, hogy adott esetben akár magánvállalatokhoz csatornázza ki ezeket a forrásokat a nyilvánosság számára átláthatatlan tranzakciókon keresztül”, vélekedik Deák Dániel professzor (Corvinus). Eszerint tehát sanszos, hogy a felsőoktatás fejlesztésére szánt uniós pénzek végállomása is kormányzó urunk tányérnyalóinak kincsesládikája leend.

Valójában persze ennél jóval többről van szó, csaknem húszbillió jó magyar forintról, ennyit kapunk az unió 2021–2027 közötti költségvetéséből és a koronavírus-járványhoz kapcsolódó helyreállítási csomagból összesen. Felhasználásáról természetesen apostoli kormányzatunk gondoskodik, ugyanis azért van kormányunk, hogy a befolyó pénz elherdálásának tárgyában intézkedjék. Létezésének ezen túlmutató magyarázata nem ismeretes. Egyszerű ez, mint a szakóca, más kérdés, hogy az ellenzék felfogóképességét még így is bőven meghaladja. „Társadalmi egyeztetés nélkül költené el a kormány az uniós forrásokat, 33 civil szervezet tiltakozik”, olvassuk a Mércén, az indokolatlanul használt feltételes mód miatt pedig újfent elszomorodunk. Nem „költené”, hanem költi, költötte és költeni fogja, mégpedig azért, mert megteheti...


GERŐ ERNŐ HÁROM ÉVRE SZEMET HUNYT A HÁLAPÉNZEZÉSNEK, HETVEN ÉV LETT BELŐLE

TELEX
Szerző: TÓTH-SZENESI ATTILA
2021.02.20.


A hálapénz intézménye megalázta a beteget, az orvost és ápolót, mégis hetven évig, jóval a rendszerváltás utánig a magyar mindennapok része volt ez a más országban ismeretlen intézmény. Megszüntetésének kísérlete a szemünk előtt zajlik. Kialakulása és fennmaradása szép példája annak, milyen következménye van a halogatásnak.


A betegek egymástól kérdezik a kórházi ágyon: a professzor úrnak mennyit illik adni a műtétért? Nem fog megharagudni, mert túl kevés van a borítékban? Mi van, ha jönni kell varratszedésre, és a doktor szóvá teszi? Vagy nem mond semmit, de estig várakoztat? Netán kiújul a betegségem, és majd emlékezni fog rám, hogy én voltam az a sóher.


Mindannyiunknak ismerős tépelődések, akik az elmúlt évtizedeinket Magyarországon töltöttük. De vajon mindig így volt ez? És ha nem, akkor mióta létezik a hálapénz, ami legalább olyan hungarikum, mint a gyulai pároskolbász vagy a Kassai-féle lovasíjász módszer.

Nézzük előbb, hogy a szó szoros értelmében mióta létezik az orvosi hálapénz. 1957-ben tartották az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének II. küldöttgyűlését. Az orvosoknak fizetett – akkor még így nevezték – borravalóról vagy ajándékról folyt a vita: legyen, ne legyen, legális, nem legális. Ekkor hangzott el először a hálapénz kifejezés. A gyűlésen feltették a kérdést: „Elfogadhat-e egészségügyi dolgozó honoráriumot egyébként díjazott munkáért, ha az valóban a beteg hálájának és megbecsülésének kifejeződése, és azt semmi etikátlan ténykedés meg nem előzte?

KEVÉS PÉNZ, TÚLÓRA, KIMERÜLÉS - A SZOCIÁLIS DOLGOZÓKNAK CSAK 4 SZÁZALÉKA KAPOTT SZÁZSZÁZALÉKOS TÁPPÉNZT, HA MEGFERTŐZŐDÖTT A MUNKAHELYÉN

NÉPSZAVA
Szerző: GULYÁS ERIKA
2021.02.20.


A szociális ágazatban dolgozók 28 százaléka esett át február elejéig a koronavírus-fertőzésen – derül ki az LMP-hez kötődő Ökopolisz Alapítvány felkérése készített felmérésből. Gyarmati Andrea szociológus január 27-e és február 8-a között, több mint 1300 fős mintán végzett reprezentatív kutatásából lehet tudni azt is, hogy a karantén időszakára a beteg dolgozók alig 4 százaléka kapott 100 százalékos táppénzt. A fizetés 60 százalékát nyújtó sima táppénzen volt 58 százalékuk, több mint ötödük pedig inkább a fizetett szabadságából vett ki napokat, hogy ne veszítse el a bére egy részét. Majdnem 15 százalék közölte: hol így, hol úgy oldotta meg a helyzetet, 2,2 százalékuk azonban se bért, se táppénzt nem kapott a karantén alatt, miközben bérük egyébként is alacsony. 

A kutatás szerint a megkérdezettek 8 százaléka többször tapasztalta, hogy pozitív, de tünetmentes kollégáikat beosztották például a fertőzött és elkülönített gondozottak mellé. Kiderült az is, hogy a szociális ágazatban tevékenykedőknek mindössze 36 százaléka dolgozik olyan munkahelyen, ahol folyamatosan tesztelnek. Gyarmati Andrea kutatása igazolja, hogy 46 százalékuk semmit nem kapott az elmúlt év helytállásáért, pénzbeli elismerés mindössze 22 százalékuknak jutott nagyon eltérő összegben...

A MAGYAR VÁROSOK HÁROMNEGYEDE ZSUGORODIK, ÉS ALIG TUD TENNI VALAMIT EZ ELLEN

G7.HU / PODCAST
Szerző: STUBNYA BENCE
2021.02.20.


Amikor kiválasztottuk a településeket, ahol a kutatást végeztük, fontos kritérium volt, hogy kis- és középvárosokról legyen szó, tehát 10-20 ezres városokat kell elképzelni. Nagyon sok esetben volt egyfajta történelmi igazságtalanságérzés az ott lakók körében. Sokszor ez dominálta a zsugorodás témáját a helyiekkel való beszélgetések során, és nem is a demográfiai csökkenés – mondta Jelinek Csaba, a KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A magyar történelem különböző időszakaiban Budapestre nagyon sok fejlesztési forrás érkezett. A megyei jogú városok esetében a Modern városok program nagyon sok fejlesztési forrást csatornáz ezekbe a városokba, a kisebb falvak esetében pedig a Magyar falu program különböző dimenziói jelentenek fejlesztési pénzeket, és Jelinek szerint pont ez a kis- és középvárosi kategória az, ahova a legtöbb esetben alig érkeztek fejlesztési források, legyen szó akár állami vagy piaci beruházásokról.

2001 és 2011 között a magyar városok 75 százalékában regisztráltak demográfiai zsugorodást, tehát a városok ekkora arányára volt jellemző, hogy az emberek onnan trendszerűen elvándoroltak. A Szociológiai Szemle nemrég megjelent tematikus lapszáma – négy városban elvégzett négyéves terepmunkára épülő – tanulmányaiban azt a kérdést járja körül, hogy a magyarországi kis- és középvárosi zsugorodás hogyan befolyásolja a térbeli és társadalmi egyenlőtlenségeket, illetve hogy ebből az ott élők mit érzékelnek, és hogyan reagálnak rá. A lapszám bevezető tanulmányát ide kattintva lehet elolvasni...

LIGETI MIKLÓS: EZERMILLÁRDOKRA RÚG A KICSÚSZOTT VAGYON

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.02.20.


„A kormányzati, hatalmi prioritások listáján előrébb van a közpénzek nyers felhalmozása. Az alapítvány erre kiválóan alkalmas, a hatalom birtokosai – úgymond – megnyugodhatnak: immár a barátaik ülnek benne, a 100-200-500 milliárd forint már az övék, azt már nem tudják visszavenni tőlük. Ahhoz ugyanis, hogy elvehessék, a feje tetejére kell állítani az alkotmányos közgondolkodást” – így fogalmazott Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) magyarországi jogi igazgatója a Hírklikknek adott interjújában. Azt is elmondta, hogy Orbán Viktornak hatalmas a felelőssége abban, hogy az ország a korrupciós lista végén található.

A magyarországi korrupció a 2010-es évektől új irányt vett, elindult a törvényes törvénytelenség útján. Jól gondolom én ezt?

– Nincs ma már olyan ember a szűk kormányzati körön kívül, aki ne értene egyet azzal az állítással, hogy 2010 óta új, és rossz folyamatok figyelhetők meg az állam működése körében és a korrupció terén. A korrupció törvényesítése ennek a folyamatnak a második fázisa, vagy inkább a vége. Vagyis nem közvetlenül 2010 után indult meg...

VÉGRE KIDERÜLT, MENNYI ÉS MILYEN VAKCINA JÖN, ÉS MIKOR

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2021.02.20.


Eddig 737 ezer ember oltására elég oltóanyag érkezett az országba, összesen pedig 9,8 millió ember oltásához elég oltóanyagot várunk az uniós beszerzésből – derült ki a nagy nehezen közzétett hivatalos magyar összesítésből. A Pfizerből kaptuk eddig a legtöbbet, a legkevesebbet pedig a Modernából. Pénteken reggelig 391 821 embert oltottak be, közülük 152 432-en már a második adagot is megkapta.

A hivatalos koronavírus tájékoztató oldalon megjelent összesítés emlékeztet arra, hogy a beérkező vakcinákból mindig képeznek egy megfelelő biztonsági tartalékot a második körös oltások elvégzéséhez – így jönnek ki a számok...

HÉTVÉGI OLVASNIVALÓ A SZPUTNYIKTÓL A MARSIG, ÉS POROSZLÓTÓL AFGANISZTÁNIG

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.02.20.


Kellemes szombat reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása.

Minden szombat reggel emailben küldjük el azokat az anyagainkat, amiket az utóbbi napokban írtunk a 444-re, és tökéletesek hétvégi olvasgatáshoz. Itt tudsz feliratkozni erre, és minden hétköznap reggel küldött hírösszefoglalónkra...

MAGYARORSZÁG SZABADON KÜLÖNCKÖDHET A VAKCINÁKKAL, DE NEM VÉLETLEN, HOGY AZ OROSZ OLTÓANYAGOT MÉG NEM HAGYTÁK JÓVÁ EURÓPÁBAN

24.HU
Szerzők: NAGY NIKOLETTA, KERNER ZSOLT
2021.02.20.


A tavaly márciusi védőfelszerelés-apokalipszis jól mutatta: vészhelyzetben nincs szolidaritás, minden ország saját magának akarja beszerezni a legtöbb, legjobb eszközöket, a káosz és a hiány volt a jellemző, nem volt elég felszerelés, alapvető gyógyszer. Az Európai Unió sejtette, hogy a vakcinákkal kapcsolatban is hasonló lenne a helyzet, így megszervezte a közös beszerzést – ez alól egyelőre Magyarország az egyedüli, egyébként legálisan különutas az orosz és az egyik kínai vakcinával, a többi tagország vár a sorára. De mi alapján dőlt el, ki mennyi vakcinát kap az EU-ban, mi az alapvető stratégia, és hogyan zajlottak a tárgyalások?


„Levontuk a tanulságot: ezek a vadnyugati módszerek nem fognak működni a vakcináknál, az egész Európai Unió az összeomlás szélére kerülhet, ha nem találunk ki valami jobbat” – mondta egy online beszélgetésben Marofka Ferenc, az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóságának tisztviselője, utalva a tavaly márciusi helyzetre, amikor szabadjára engedték a védőfelszerelések piacát, és „aki kapja, marja” alapon mindenki elkezdte beszerezni a számára szükséges eszközöket, pontosabban még annál is többet. A módszer káoszt eredményezett, volt ország, amelyik csillagászati áron jutott hozzá a legalapvetőbb felszerelésekhez, még a legegyszerűbb gyógyszerekből is hiány alakult ki.

Ekkor még nem lehetett tudni, belátható időn belül lesz-e valami a koronavírus elleni védőoltásból: nem volt rá semmiféle garancia, hiszen a HIV-re és a maláriára például a mai napig nincs vakcina, az ebola elleni szer kifejlesztése is öt évig tartott, a mostani pandémiát okozó SARS-CoV-2-ről pedig ekkor még nem tudtunk szinte semmit. „A koronavírusra eddig nem volt oltóanyagunk, az átlagos vakcinafejlesztési idő pedig tíz év” – mondta Marofka Ferenc.

„A folyamat ráadásul gyakran veszteséges, ezért sok nagy cég ki is vonult a vakcinapiacról, a kis cégeknek pedig gyakran nincs elég klinikai tapasztalata vagy gyártási kapacitása az ekkora igények kielégítésére.” Ekkor még az sem volt biztos ráadásul, hogy a koronavírus nem tűnik el magától, mire már beleöltek dollár- és eurómilliókat, sőt -milliárdokat a vakcinafejlesztésbe...

SZABAD SZEMMEL - BIDEN: A DEMOKRÁCIA VESZÉLYBEN VAN AZ USA-BAN ÉS SOK HELYÜTT EURÓPÁBAN IS - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.02.20.


Süddeutsche Zeitung


Első átfogó külpolitikai beszédében az új amerikai elnök azt ígérte, hogy az egész világon megvédi a demokráciát. Biden a hagyományos müncheni biztonságpolitikai konferencián fejtette ki véleményét, de csak online, mert a járvány miatt a szakterület nagyágyúi csak nyáron gyűlnek össze személyesen, már ha.

A politikus rámutatott, hogy a demokrácia veszélyben van az USÁ-ban és sok helyütt Európában is, amivel az amerikai törvényhozás ostromára, illetve a magyar és lengyel tekintélyelvű irányzatokra utalt. Kijelentette, hogy a világ fordulóponthoz érkezett. Az egyik oldal azt állítja, hogy az autokráciák fényesen képesek megbirkózni az olyan nehézségekkel, mint a digitális forradalom, vagy a Covid-19. Biden viszont minden sejtjével meg van győződve arról, hogy a jogállamnak érvényesülnie kell és érvényesülni is fog. Ám időről időre harcolni kell érte, meg kell védelmezni.

A fő üzenete az volt: Amerikai visszatért a nemzetközi porondra. Egyúttal kijelölte a fő irányt, tehát, hogy a demokráciáknak tartós rivalizálásra kell készülniük Kínával. A küzdelem kemény lesz, komoly kihatásokkal. De fel kell lépnie azok ellen a módszerek ellen, amelyekkel Peking igyekszik aláásni a globális gazdasági rendszer alapértékeit.

Az elnök Oroszországnak azt vetette a szemére, hogy az próbálja meggyengíteni az európai egységet, illetve a transz-atlanti szövetséget. Nem arról van szó, tette hozzá, hogy újra kell éleszteni a hidegháborút, de nem szabad válasz nélkül hagyni Moszkva provokációit. Ugyanakkor hitet tett a NATO mellett, és megerősítette, hogy az Egyesült Államok kötelezőnek tekinti magára nézve a kölcsönös segítségnyújtási klauzulát.

Egyúttaé a fejlett államok összefogását szorgalmazta a járvány, illetve a klímaváltozás visszaszorítására, de itt lát lehetőséget Kína számára is.

Süddeutsche Zeitung

A vezető német lap szerint Trump után lassan mozgásba lendül az amerikai diplomácia, csak éppen Európával együtt akkora problémahalmazzal néz szembe, hogy azt a klasszikus módszerekkel nem lehet megoldani. Az első számú teher Kína, de a gondok ott kezdődnek, hogy az előző elnök után az Egyesült Államok megbízhatatlannak számít a világ szemében. Ráadásul két, de maximum négy év után dől csak el, hogy netán visszatér a hatalomba a trumpizmus, felbukkannak-e újra a korábbi démonok a tengerentúlon. Ennél fogva egyáltalán nem lehet biztosra venni Biden külpolitikai erejét. Márpedig ilyen körülmények között az ellenfelek gyengének és támadhatónak tekintik a politikust.

A körülmények folytán Németország arra a szerepre kényszerül, amit pedig nagyon nem szeretne: vezetnie kell(ene) Európát. A szomszédok számára viszont az a rettenetes, hogy Gulliver tagadja, hogy Gulliver lenne. Berlin ezért nem hajlandó jelentős katonai szerepvállalásra, ezért annyira óvatos a demokráciát felszámoló Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. De mindenekelőtt ilyen megfontolásokból határozatlan Kínai és Oroszország kapcsán. Teljesen tétova.

Ennél fogva az Északi áramlat sem egyszerűen gázvezeték, hanem a geopolitikai tanácstalanság lecsapódása. Az ütközik ki benne, hogy egy nemzet nem tudja, a világ melyik részéhez kíván tartozni.

De az új nyugat kapcsán a döntő szót Kínában mondják majd ki, mert az ország olyan terjeszkedő politikát visz, ami előbb-utóbb ütközéshez vezet. Hogy a versengést ellenőrzés alatt lehet-e tartani, az nem csupán Bidenen, hanem az egész Nyugat szavahihetőségén is múlik.

Európa ugyan a minap befektetésvédelmi egyezményt kötött Pekinggel, ám annál nem lehet elválasztani egymástól a gazdasági és politikai törekvéseket. Németország és annak ipara azonban figyelmen kívül hagyja a Kínából érkező figyelmeztető jeleket, noha egy tekintélyelvű állam igyekszik felülkerekedni, amely elveszi a polgáraitól a szabadságot, továbbá bebetonozza a párt uralmi igényét. A rendszerek kibékíthetetlensége jól látható az ujgurok és a tibetiek elnyomásában, Hong Kong szabadságának elrablásában, a nemzetközi rend lopakodó megrendítésében.

De hogy a végén mi történik, az ügyben Tajvan lesz a perdöntő. Kína azt akarja, hogy katonai ereje révén kikényszerítse az újraegyesítést, de közben ne kelljen tartania Washington közbeavatkozásától. Ugyanakkor a Nyugat nem készült fel erre az új világra, amelynek fő részét most komponálják.

Le Monde

Megkésve ugyan, de a Bizottság arra akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy az – az Európai Bíróság ítéletével összhangban - vonja vissza civilellenes törvényt, amely arra kényszerítené az NGO-kat, hogy hozzák nyilvánosságra, ha évi 7,2 millió forintnál nagyobb támogatást kapnak külföldről. A döntés ugyanakkor azt tanúsítja, hogy az EU-nak milyen nehéz visszatartania a több tagállamban is tapasztalható tekintélyelvű folyamatokat.

Brüsszelnek 8 hónap kellett ahhoz, hogy reagáljon, miután a magyar kormány szembeszegült az uniós alapszerződésekkel. Ha Budapest most sem áll kötélnek, akkor kemény pénzbüntetés vár rá. Egy európai diplomata szerint akkora, hogy attól majd jobb belátásra tér. Ugyanakkor a jelekből arra lehet következtetni, hogy Orbán nem állítja le a civil társadalom elleni harcot. Már korábban büntetendőnek nyilvánította, ha a civilek migránsoknak segítenek.

A most elmarasztalt jogszabály arról szolgál, hogy azt sulykolja a közvéleménybe: a nem kormányközi szervezetek nem méltóak a bizalomra – mondja Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke. De Orbán nagyon ért ahhoz, miként feszegesse az unió demokratikus határait, anélkül, hogy átlépné azokat.

Ily módon sokszor hiába lép az Európai Bíróság, mert addigra már jóvátehetetlen károk keletkeznek. Azaz pirruszi győzelmeket arat, mert az idő az autokratáknak dolgozik. Ezt már Laurent Pech, a Middlesex-i Egyetem közösségi joggal foglalkozó professzora fejtette ki, kiemelve, hogy az unió nem képes feltartóztatni a magyar és a lengyel átalakulást.

Demeter Áron az Amnesty Internationaltől úgy véli, a civilek helyzete csak akkor fordul jobbra, ha megszűnik a jelenlegi mérgezett légkör, amire csak rájátszanak a kormánybarát sajtóorgánumok. Orbán 2011 óta támadja az újságírókat, ennek része a Klubrádió elhallgattatása, ami újabb támadás az ellensúlyok ellen.

A Bizottság részéről azonban időként nagy találékonyságra van szükség, hogy közbeavatkozzon, mert ahogy azt legutóbb Reynders alelnök megállapította: az európai szabályok sok segítséget nem nyújtanak a sajtószabadság védelméhez. Ezért tegnap több nemzetközi szervezet is azt kérte levélben az Európai Tanács elnökétől, hogy riadóztassa a tagállamokat, mivel igencsak aggasztóra fordultak az állapotok a médiában. Az Újságírók Európai Szövetségének vezetője szerint azonban a kormányok képmutatóak, mert ők nem védik meg a sajtómunkásokat.

Deutsche Welle

A Bizottság részéről legutóbb Vera Jourová kelt a Politico hírportál félig magyar származású újságírójának védelmére, miután a szlovén kormányfő egészen útszéli hangot támadta Bayer Lilit. A biztos hangsúlyozta, hogy a szabad és független média alapvető a demokrácia és az európai értékek szemszögéből, és minden tagországnak ki kell állnia a sajtó munkatársai mellett. Azokat nem szabad fenyegetni, gyűlölködni velük szemben.

Persze Jansáról köztudomású, hogy tesz az ilyen intésekre. Ugyanakkor az EU számára nem csupán az a gond, hogy a magyar és a lengyel kormány után egy újabb tag megy neki a sajtószabadságnak, hanem hogy a következő félévben éppen Szlovénia lesz az unió soros elnöke. De ezt megint csak arról árulkodik, hogy Brüsszelnek igazából nincsenek hatásos eszközei a tekintélyelvű, jobboldali-populista erők ellen a földrész keleti fertályán.

Tanja Fajon, szlovén szociáldemokrata EP-képviselő emlékeztet arra, hogy Jansa Orbán nagy barátja. Most pl. magyar üzletemberekkel vásároltat érdekeltségeket a szlovén sajtóban, hogy azokat a hivatalos vonalra állítsa rá. Először a média jön, utána a bíróságok következnek, majd a rendőrség és más intézmények.

Egyébként mind a két párt az EPP tagja, de miután több tag is éveken át bírálta a szövetséget az Orbánnal szemben tanúsított elnéző magatartás miatt, a kereszténydemokraták a jelek szerint most valamivel határozottabban reagálnak a ljubljanai fejleményekre.

A Nemzetközi Sajtóintézet egyik munkatársa szerint a szlovénoknál még nem olyan tragikus a helyzet, mint Magyarországon vagy Lengyelországban. Varsóban nagy erőkkel alkalmazzák az orbáni módszert a sajtószabadság visszaszorítására. Szlovéniában ott még nem tartanak, de a légkör egyre mérgezettebb és a dolgok rossz irányba haladnak. Az első bástya, amelyik ilyenkor általában elesik, az mindig a közmédia, hogy utána a hatalom szócsöve legyen belőle.

Majd megvonják az állami reklámokat a független szerkesztőségektől, utána pedig teljesen kettészakad a tömegtájékoztatás, megindul a hecckampány a független újságírók ellen. Ami azt illeti, ez a hét különösen kedvezőtlen volt a szabad európai sajtó szempontjából, hiszen megszűnt a Klubrádió analóg adása, Lengyelországban pedig kollektívan tiltakoztak a független orgánumok a tervezett különadó miatt.

New York Times

Oroszország – politikai megfontolásokból – több száz millió vakcinát ajánl más országoknak, csak éppen nemigen tudja teljesíteni az ígéreteit. A kampány azonban nagy propaganda sikert hozott neki és ráerősített diplomáciai törekvéseire. Idáig több mint 50 állam rendelt az Szputnyik V-ból, de hogy ténylegesen hány adagot kaptak, az Moszkvában államtitok, mondja egy orosz független intézet szakértője.

Az biztos azonban, hogy a manőver az orosz érdekeknek megfelelően segített megosztani az EU-t, hiszen Magyarországnak már az előtt jutott a szerből, hogy az európai hatóság engedélyezte volna a forgalomba hozatalt. Ukrajnában belső vihart kavart, mivel a nyugati készítmények csupán csordogálnak, Latin-Amerikában ugyanakkor az oroszok dezinformációs kampányt indítottak az amerikai készítmények lejáratására.

A Kreml ugyanakkor minden alkalmat megragad, hogy a saját sikereit hangoztassa, pedig a kivitel nem egy esetben jelentéktelen. De túl nagy felháborodást már csak azért sem kelt odahaza, mert a lakosság 59 %-a nem kér az oltásból. Miközben igen magas a koronahalottak száma és idáig csupán 2,2 millió embert oltottak be első nekifutásra. Azaz kevesebb, mint 2 %-ot. Amerika ugyanakkor már 12 %-nál jár, pedig ott sem valami fényesen haladnak a feladattal.

De hát az orosz nép jelentős része nem bízik a kormányban, ezért a bizonyítékok ellenére sem fogadja el, hogy a Szputnyik V-vel nincs baj. A londoni Chatham House egyik elemzője úgy véli, ha megugrana a hazai igény, de azt nem tudnák ellátni a külföldi megrendelések miatt, abból még lehet politikai probléma.

Csakhogy ez a terület is tükrözi az orosz gazdaság általános bajait. Az oltóanyag tulajdonjoga két állami intézménynél van, a gyártás viszont 7 magánvállalatnál folyik, ám ők nem érdekeltek sem a termelésben, sem az innovációban, sem a hosszú távú befektetésben. Ez pedig visszahat az előállított mennyiségre. Ráadásul időnként alkatrészhiány jelentkezik. Az ugyanakkor még hónapokat vehet igénybe, hogy külföldön megszervezzék a szer előállítását, ahogyan azt Moszkva szorgalmazza.

KAMPEC DOLORES CIX. – KIVIRÍT A KIKELET

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.02.20.


Nézte Béla, ahogyan a légy megy bele a fénybe, és tudta, viszont nem látja soha már, pedig ez volt az a légy, akit öt perc alatt szeretett meg, mert önmagát szerette meg vele, meg az embereket is talán, a körötte bóklászó organizmusokat, a bánatos szeműeket, az olajos hajúakat, a duplagyűrűsöket és mind az összeset. A légy viszont odahagyta őt, ment bele a csalfa napba, s ahogyan Béla tárulkozott ki, most akként csomagolta be magát újra a magányba, s mondom, mindezt egy légy miatt, pláne kölök, akivel még a világ folyását sem lehetett jóízűen megdiskurálni, göcögni vicceken és siratni mindenek ostobaságát, hanem csupán az ápolás kötelme volt az a kapocs, ami egymáshoz fűzte őket arra a rövid időre, amíg a légy részegen Béla karján horkolt a cigipapír takaró alatt szétvetve mind az összes lábait. És úgy, hogy a szeme is nyitva volt pedig.

Ahogyan elhagyta őt a légy a korai és hamis tavaszban, másnap betört a hideg a faluba. A közmunkások szoborrá dermedtek, jégcsap lógott a füleikről, s ha mozdulni akartak vagy mozdultak is, úgy nyikorogtak, mint a zsírozatlan kocsikerék, a harang hangja megfagyott a levegőben és ott maradt félúton a templom tornya és a kocsma között. Soha nem lehetett volna gondolni, hogy a harang hangja egy sötétlila paca, mintha visszér volna akármelyik protkós lábán. A sikítás citromsárga villámként zuhant le az anyaföldre keveredve a tejfehér gőzökkel, ami vele együtt a szájakból kitódult. Egyáltalán, minden gőzölgött és pipált, a kémények, a kutyák szőre és a macskák sóhaja, a budi derítője, mindenből szállt ki az élet, hogy a fagyos levegőben merevedjen meg, hogy ilyet még soha nem is látott a falu, csak hallott hasonlóról régi és távoli időkből a világ végiről.

Amikor második napja tartott az iszonytató fagy, a pirkadattal föltűnt a falu határában az első pingvin, aztán rozmárok, jegesmedvék, és tódult be a faluba a sarkvidék faunája és flórája, zuzmók és mohák, szánhúzó kutyák és néhány eszkimó is. Csupa-csupa migráncsok, pogány kutyák, jöttek fölzabálni a keresztényi kultúrát. A bádogbános is, aki soha még ilyen menettel nem találkozott, ördögűzési varázsszereket vetett be, fokhagymát ilyeneket és úgy lóbálta a feszületet, mint valami szekercét, de hatástalanul. Trappoltak ezek a sarkiak be a faluba, a szüzek menekültek, a kutyák vonyítottak, s hogy, hogynem, a duplagyűrűsök meg pomádézták magukat, mert soha nem lehet tudni, milyen szerencse mosolyog rájuk, miféle friss és jeges szerelem költözik az ágyukba az uruk amúgy is rég kihűlt helyére...