2018. február 9., péntek

AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA MENTETTE MEG MÉSZÁROS LŐRINC SEGGÉT

ÁTLÁTSZÓ - VASTAGBŐR BLOG
Szerző: Eric
2018.02.09.



Hiába kötelezi Mészáros Lőrinc felcsúti fociakadémiáját a bírósági ítélet, sajnos egy EMMI-ellenőrzés miatt épp nem tudja kiadni a kért számlákat és szerződéseket a TAO-pénzekről. Azokat a szerződéseket, melyekről PONT semmiféle másolat nincs, és amelyeken a minisztérium akár egy évet is ülhet. 

Nem akarok túlságosan visszamenni az időben, mert pontosan tudjuk miről is van szó. A Mészáros-akadémia nyeli a TAO-s pénzeket mint kacsa a nokedlit, 2011 óta bő 16 milliárd forint lett odaítélve nekik.

Ebből tavaly költöttek:
– 1,3 milliárdot a luxy Sportcsarnok bővítésére
– 1,2 milliárdot tereprendezésre…what?
– 155 milliót egy teakonyhára beépített gépészettel
– 121 milliót kondícionáló eszközökre
– 4 milliót testösszetétel-analizáló készülékre
– az akadémia 102 dolgozójának bérére
stb stb

Baromi nagy pénzek ezek, hogy a felcsúti fiúk luxuskörülmények között edzhessenek, és nemzetközileg is jó eredményeket érhessenek el. Muhaha. Na de nem szemétkedek, nem a focista tehet róla, hogy ilyen a rendszer és a képzés. Ő itt csak a “termék”, a rosszabb minőségű, a luxus gyárból…


KORDONOS NÉPNEVELÉS

KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: Szalonna
2018.02.09.


kelemen.mikes@netkavezoabujdosokhoz.tekirdag.tr

Tárgy: Kordon

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Nem! Szó se lehet róla! Addig, amíg kend kordon és kordon között önállóan nem tud különbséget tenni, addig kend éretlen a hazajövetelre. És mivel a minap úgy fennakadt ezen az oktatási mizérián, mint a pecás Karcsi bácsi úszója az uszadék fán (tudja, amit a munkaszolgálatosok nem tudtak ellopni az uraságtól, mert nem értek rá, és most viszi a víz a vajdasági focistáknak cafeteriába) kénytelen vagyok a tata mestere által mondottakat hézagosan ismertetni kenddel.

Tudja, a kordonos népnevelésről. Persze, hogy nem tudja. Kend még annál a videónál tart, hogy bontják a kordont a terrort álmodók a Kossuth téren, mert csak ők keríthetik be a nemzetet, és kordont is csak ők építhetnek, meg egyébként is lássa már a nép legalább egyszer az életben, hogy ők is dolgoznak, bár úgy állt a szerszám a kezükben, mint a puskás miniszterük szemén a kukker.

Nem, nem, és harmadszor is nem! Nem a Mészáros olvassa az országban a legtöbb újságot, hanem ő íratja. Ahogy a gazda spin doktorai diktálják. Viszont a tata mestere által említett kordonos művelésnek tényleg fontos tartozéka a média, a sok újság, mint az ágaprító gép a kordonos művelésű gyümölcsösben.

De kezdjük az elején. Kend állandóan és visszatérően forszírozza a felnövekvő nemzedék nevelésének fontosságát. Szó szerint. Kend – a mezei szorgalomhoz hasonlatosan – a növekedés, a gyarapodás, a kiteljesedés segítésében látja az iskola, és az iskolamester dolgát. Az nekem külön hízelgő, hogy genderes figyelmességgel a leánygyermekek oktatásáról nem csak úgy mellesleg ejt szót, hogy szülés, meg fakanál, hanem mint a teljes értékű EMBER formálásáról, ráadásul sürgősségi felhanggal. Lelke rajta, amiért az úrfiakat szapulja, de előre szólok, hogy ha véletlenül hazaszédülne kend, akkor nagyon gondolja meg hová lép, mert ezek stresszesek a kendféle csóringerekre, akik nem vitték semmire, és betépve nem csak a pesti Dózsa György úton döngetnek ám száz fölött a mercivel.

Hanem mintha a Mesterrel szabad idejükben folyvást a magyar oktatás mibenlétéről diskurálnának. Tényleg, kendék nem szövegelnek a hátam mögött? Mert akkor én kiszállok! Bocsánat, de rohadtul elegem van az egészből, és a fenének sincs kedve a napi 8-10 óra iskolai robot + házi feladatok özöne után az iskoláról levelezni. Persze, ha nem sumákolnak kendék az más. Mert kend megérdemli a híradást az egyik kedvenc témájáról. Sőt, ajánlanám kendnek, hogy írjon rá a Vekerdy bácsira. Jó fej. Nagyon megértenék egymást, én meg leszállhatnék a témáról és tovább levelezhetnék kenddel a selyemhernyó tenyésztésről. Most úgyis valami selyem utat akar csinálni a kismorcos urunk a kínaiakkal. Bizonyára jót tenne az előmenetelemnek, ha az én jövőképembe is bevillanna a selyem, mint az uralkodó családnak, de azt rebesgeti a nép, hogy nem selyemre, meg nem útra, hanem az útépítési pénzekre hajt a família.

Persze a kordon. Kend a jezsuitáknál azt a módit tanulta, hogy az embercsemetét féltő gonddal ápolni, növekedését sokoldalúan segíteni kell. Nőjön, terebélyesedjen, gyarapodjon, testben, lélekben, örömére a Teremtőnek, a mi urunknak, Jézus Krisztusnak! De itt nálunk most már stop ennek a Soros tervből fakadó felfogásnak! Mi több, bűnös ortodoxia! Nemhogy embercsemete nincs most, ember se! Humánerőforrás van! A Soros bérenc mennyei diktátor napja leáldozott! Nekünk egy demens pápa nem parancsol, semmi internacionalizmus, meg ENSZ! Nemzeti államnak nemzeti istent, ezért az internacionalista européer Isten szolgálatából közpénzen kivásárolt pártszolgálatos nemzeti keresztény pedagógia szerint a humánerőforrás formálása nyeséssel/faragással és csak és kizárólag kézivezérelt kordonos műveléssel engedélyezett.

Mindenféle rügy, hajtás és burjánzás bűn, azonnal lemetszendő, a magról kelés irtandó, csak és kizárólag az uralkodó klikk érdekeit szolgáló, klikk-kordonos művelés megengedett. Kreativitásról, konvertálható tudásról szó sem lehet, fő cél az egyszer használatos prolik tömeggyártása a szakiskolákban és a gondolatrendőrök idomítása az államegyházi kiképzőhelyeken, természetesen kötelező tábori misével, éleslövészettel, valamint naponta kétszer térdepelési és dicshimnusz éneklési gyakorlatokkal + évi 50 óra főpropagandista igénye szerinti plakátragasztás, firkálás vagy tépés. (A tata szerint ettől az oktatási koncepciótól a Klebersberg bácsi olyan gyorsan forog a sírjában, hogy a súrlódása által termelt geotermikus hőmennyiséggel simán kiválthatjuk a Paks II. beruházást.)

Jó, jó, tudom én, hogy kend összeolvas mindenfélét, ami megzavarja a fejét. Most például hogyan jön ide az Albert Einstein?

A problémák sosem oldhatók meg ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amely megteremtette őket


– idézi, meg még mellébiggyeszti Prónay ars poétikáját, hogy az ő küldetése a kommunisták, zsidók irtásán kívül „a régi jó viszony helyreállítása az uraság és a cselédség között”! De most aztán tényleg megakadtam, mint a demokratizálási folyamat az Alaptörvényasztal lábában. Szerencsémre a kiváló kombinatív képességű anyamama segítségével végre felfogtam miről meditál kend: Ez a mostani „fejbelövős” Simon József nem a „koponyalékelt” Simon József marcali pap a Wikipédiából. Ne keverje már kend is a tényeket! Azt mondjuk, a tata szerint jól látja kend, hogy az egykori gyilkosok leszármazottai még száz év után is változatlan hevességgel gyűlölik az egykori áldozatok utódait. (Sőt, szépen levezette kend: akkor nem ilyen lájtos módszerekkel történt az alattvalók szelekciója és irtása, mint most, ráadásul ez hatékonyabb tömegpusztító eljárás, és csak virtuálisan véres a szájuk, meg a kezük az elkövetőknek. )

Akkoriban még muszlim bosnyákok is voltak abban a különítményben, amelyik a szegények sorsán javítani akaró Simon József római katolikus papnak 1919-ben úgy vágta ki ökumenikusan a koponyájából a szent olajjal felkent darabot, hogy még élt és csak utána tapostatták agyon a lovakkal, mi több Zadravecz páter és Lőw Immánuel rabbi együtt áldották meg Horthy Nemzeti Hadseregének zászlaját. Ilyen mintaértékű vallási és etnikai együttműködés még nincs a NER-ben. Igény van rá, de a CÖF-ben még nem hord minden különítményvezér olyan díszes kacagányt, mint a tetszhalálból költségvetési forrás rátétellel feltámasztott Vitézi Rend keresztesei. Az is igaz, hogy jóval több közpénzt kapnak számolatlanul és futná belőle a díszmagyarra is, ha nem plakátra, meg Civilitika tanulmányra költenék. A nagy költségvetési ráfordítások ellenére is szegényesen vagyunk itt Mária országaként az EU rabságában, mert például a történelemhamisítást és a zászlóanyaságot kénytelenek azok az áldott pártháztartásbeli Mariska nénik a nemzeti tradícióink által eleve elrendelt főtevékenységük, a szülés, főzés, mosás, takarítás helyett csinálni.

Viszont amíg kend a múltba réved, itt most kerítés és kordon terem kordon hátán. Mi több! Megírta az újság (miheztartás végett, értsen belőle, aki olvasni tud), hogy június 30-ig fokozott rendőrségi ellenőrzés lesz. Egyelőre. A színész gyerekének már el is vitték a rendőrök a számítógépét. A gyerek nem volt otthon. Kend várjon a hazajövetellel, mert amilyen rebellis kend, lehet, hogy ha a rendőrök megkapják a havi benzinpénzt, akkor nem a gyerekért mennek vissza, hanem kendért mennek a határra, mert nincs személyi igazolványa.

Én nyugton lehetnék, mert nincs még szavazati jogom, meg egyébként kisétkű vagyok, nem eszem el a szegénység képviseletében evő gizda kormánybiztos elől a drága eledeleket, de azt sose tudhatjuk, kend milyen listákon szerepel. Maradjon és én is maradok a kend tisztelője:

Mirtill
Bütyökfalva, 2018. február 9.

P.S: A levelet elolvastattam a nagyival, mert a sok sanyargatástól már lecsukódott a szemem. A helyesírási hibákat kijavíttatta a géppel és sajnálkozva csak annyit mondott:

Kis unokám! Szemem fénye, szövegértés: az Einstein a gondolkodásról és nem a hiányának következményeiről beszél! Na. Leesett a tantusz?

ÉN SZÍVESEN BESZÁLLOK A KEZELÉSI KÖLTSÉGEKBE, DE AZÉRT JÓ LENNE, HA NEM AZ ORSZÁG JÖVŐJÉVEL KELLENE FIZETNI ÉRTE

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2018.02.09.


...Orbán és balkezeinek napi szintű halálsikolyait mindenki ismeri. Nem szükséges ide citálnom a minden irányból támadott drága szülőföldet, ahol már tizenhétezer évvel ezelőtt is keresztény, jobboldali, illiberális magyarok éltek és védték a kerítést piszkosul. És most is védik. És mindenki támad minket, de a mindenki alatt mindenkit kell érteni. Soros György, Brüsszel, az Unió, az ENSZ, a migráncsok, a liberálisok, a pápa és a havasi gyopárok is fideszék kereszténységére, polgári értékrendjére és hófehér bőrére pályáznak. Szerintem nincs ezzel semmi baj.

Én is ismertem egy embert, akit annyira támadtak mindenféle ellenségek, hogy még az ajtót is beszögelte a védekezésben. Úgy kellett rátörni, amikor jöttek érte a mentősök. Mármint biztosan van erre gyógyszer, ami legalább enyhítené a tüneteket. Én szívesen beszállok a kezelési költségekbe, de azért jó lenne, ha nem az ország jövőjével kellene fizetni érte. Én speciel egy ezrest szánnék a dologra. Ha ennyiből nem jön ki, akkor inkább nem is kérek ebből az egészből.

INFARKTUS: MINDEN MÁSODIK NŐT FÉLREDIAGNOSZTIZÁLNAK

TÉNYGYÁR 
Szerző: Ténygyár
2018.02.09.


- A kutatók szerint kevesebb nő halna bele a szívrohamba, ha ugyanolyan ellátást kapnának, mint a férfiak

- A legsúlyosabb típusú szívroham esetén a nők halálának kétszer akkora a valószínűsége a megbetegedést követő évben, mint a férfiakénak
- A Leedsi Egyetem és a svéd Karolinska Intézet 180 368 szívbeteg online adatán végzett kutatást


A kutatók szerint a szívroham orvosi ellátása során tapasztalható feltűnő különbség a nőket érinti hátrányosan, mivel lényegesen valószínűtlenebb, hogy megkapják az általánosan ajánlott kezeléseket – a férfiakkal ellentétben –, még ha az egyik leginkább végzetes kimenetelű szívrohamtípusról, az úgynevezett ST elevációs miokardiális infarktusról (STEMI) van is szó. Ez egyébként a koszorúér vérrögök általi totális elzáródását jelenti, és azonnali kezelést követel(ne).

A tárgyalt kutatásban az ilyen infarktusban szenvedő nők 34%-kal kevesebb eséllyel számíthattak a koszorúeret megtisztító, megfelelő kezelésre, például bypass-műtétre. Mindemellett 24%-kal kevesebbszer kaptak megfelelő receptet egy esetleges következő szívroham megelőzése érdekében, illetve 16%-kal kevesebbszer írtak fel Aspirint a számukra (ez az új vérrögök kialakulását gátolja). Mindez ellentmond a releváns, vonatkozó szakmai útmutatóknak, amelyek elvileg a fenti kezelések mindegyikét, mindkét nem számára biztosítanák.

A 180 368-as svéd számhoz képest az Egyesült Királyság területén regisztrált hasonló megbetegedések is ilyen volument tesznek ki: évente átlagosan 124 000 férfi és 70 000 nő kerül kórházba szívroham miatt. A kutatásban részt vevő Chris Gale (a Leedsi Egyetem professzora) szerint az Egyesült Királyságban is a fentiekhez hasonló torzulás figyelhető meg az infarktusok ellátása terén, mivel már az egészségügyi szférához való fordulás első mozzanata során a nőket – gyakorlatilag 50%-os valószínűséggel – félrediagnosztizálják. Bár maga a kutatás svéd adatokon alapul, a kutatók szerint az angliai nők helyzete feltehetően még súlyosabb, mivel többen halnak meg szívrohamban, illetve a kezelések módjában is sokkal nagyobb az esetlegesség. A kutatás szerzői szerint a problémára fel kell hívni a figyelmet, mivel hiába Svédország az egyik vezető állam az egészségügyet tekintve, az ilyen típusú egyenlőtlenségi problémák jelen vannak, pedig tudatosítással könnyedén meg lehetne oldani őket. (BBC)

LEX TIBORCZ: LEHET MÁS A PENITENCIA

SZTÁRKLIKK
Szerző: CZEGLÉDI ZOLTÁN
2018.02.09.


Na, ugye! Lehet majd tenni a korrupt gazemberség ellen.

Régi vita, a nyilvánosságot folyamatosan foglalkoztató kérdés, hogy egy esetleges (a ma ismert számok alapján nem annyira valószínű) kormányváltást követően megtörténhet-e a valódi hatalomátvétel és elszámoltatás is. A pesszimisták arról szoktak beszélni, hogy semmi sem lehetséges, mert Orbán „taposóaknái” mindenhol ott fognak maradni, és ezt megakadályozzák. A felelőtlen fantaszták meg mindenféle átmeneti barkácsolást hallucinálnak akár másfél-két évre, amíg nem is történne valódi kormányzás (szervusz, gyermekéhezés), csak előkészítése az „igazi” választásnak. Amit valószínűleg megnyerne a Fidesz, 
teszem hozzá halkan.

Létezik aztán a hatékonyságot célzó megközelítés is, erre mutat most példát az LMP. Frissen benyújtott törvényjavaslatuk a fideszes törvényhozáson természetesen nem fog átmenni, ma csak fricskának hat, de ettől még az úgynevezett „korrupciós finanszírozási illeték” ötlete nagyon is fontos. Itt és most a miniszterelnök vejével kapcsolatos uniós vizsgálatra, azaz tízmilliárdos nagyságrendű pénz, mondjuk így, nem túl szabályosnak tűnő elköltésére hívja fel a figyelmet. A témában az LMP-s Hadházy Ákos törvényjavaslata, az Együttből Szigetvári Viktor feljelentése és Gyurcsány Ferenc fideszes vagyonokról szóló kampányvideója pont arra jó, hogy most, a kampány közepén riadóztasson és hozza kellemetlen helyzetbe az uniós pénzt milliárdszám elnyelőket.

Ugyanis hosszabb távon is ez lesz a megoldás. Egy kormányváltás után például már nem titkolják, hanem azonnal átadják a minisztériumok és minden, kormánytól függő szerv az adatokat. Ezekkel az EU-s hatóságok már tudnak dolgozni. A feltárt visszaéléseket szintúgy nem titkolják majd el a magyar hatóságok, és a „korrupciós finanszírozási illetéket” leróva, nézz csak oda, szépen vissza is csoffadnak az oligarcha-vagyonok. Idővel aztán tarthatatlan lesz a nyomozó hatóságok (a belügyminisztert már az új kormánypárt adja), a vádhatóság és a felszabaduló igazságszolgáltatás mai ignoranciája is. El kell járni a saját lábon álló rokonok meg a Tehetséges Polgármesterek ellen is. Pláne, hogy forrás se marad a hátország finanszírozására...

JEDWABNE TANULSÁGAI

FACEBOOK
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2018.02.09.



1931-ben a Jedwabne nevű lengyel kisvárosnak összesen 2167 lakosa volt, körülbelül 60 százalékuk zsidó származású. A lengyel és zsidó közösség békességben élt egymás mellett a kisvárosban.
1939-ben a német csapatok elérik Jedwabnét és felgyújtják a zsinagógát. Néhány hét múlva - 1939 szeptemberében -Jedwabne szovjet megszállás alá kerül. 
1941 júniusában a szovjeteket a német megszállók váltják. Június végén kitör az első zsidó-ellenes pogrom. Néhány jedwabnei lengyel fiatalember kegyetlenül megkínoz több zsidót, a szemtanúk négy gyilkosságról számolnak be. Július elején a jedwabnehez közeli Wasosz Grajewszkiben és Radzilowban tör ki zsidó -ellenes pogrom, amelynek eredményeképpen több száz zsidót, különös kegyetlenséggel megkínoznak, lemészárolnak.
Jedwabnéban ezekben a napokban új lengyel városvezetést választanak, amely a németekkel együtt megegyezik, hogy lemészárolják a helyi zsidó lakosságot.
Jedwabnéban, Július 10-én, vasárnap a városvezetés a helyi zsidókat a főtérre vezényli, akiknek egész nap a tűző melegben étlen-szomjan kell a főterek takarítaniuk. Időközben a környező városokból több tucat husángokkal, baltákkal és késekkel felfegyvezerzett lengyel suhanc érkezik Jedwabnébe és reggeltől ezekkel az eszközökkel bántalmazzák a kihajszolt zsidókat. A tér kijáratához őröket állítanak és a szökni próbáló zsidókat visszalökik a tömegbe. Azokat a zsidókat, akik az egész napi pogrom után életben maradtak egy pajtába hajszolták, ott rájuk zárták az ajtót és a pajtát felgyújtották. Így pusztult el 1941-ben a jedwabnei zsidóság. Alig néhány szerencsés túlélő maradt a több ezres közösségből.
Jedwabne történetét egészen a rendszerváltásig "jótékony homály" fedte Lengyelországban. A háború befejezése után a pogrom néhány vezetőjét elítélték, többségük azonban 1-2 év eltelte után szabadult. (Pályi András "Beszélő" nyomán)
Mindeközben Lengyelországban a háború befejezését követően egymást érték a pogromok, nem egy helyen halálos áldozatokkal. A hatvanas évek elején pedig gyakorlatilag elzavarták a zsidó lakosokat az országból.
Jadwabnéről - a maga valóságában - én először Adam Michnik Gazeta Wyborczban megjelent "A jedwabnei sokk" című esszéjében olvastam. Azaz írás az egész haladó világot megrázta.
Aztán újra elcsendesett a világ. A mélyben azonban, mint a szú a fában, úgy rágta a lengyel társadalom lelkét a kibeszéletlen tragédia. A nacionalista pártok és az egyház azt hajtogatta, hogy az eset nincs megnyugtatóan kivizsgálva és azt próbálta sulykolni, hogy a tragédiáét és általában több millió zsidó származású lengyel állampolgár meggyilkolásáért kizárólag a német megszálló hadsereget terheli a felelősség, a lengyel államnak és a lengyel népnek mindehhez semmi köze, ők kizárólag az áldozatai voltak a német megszállásnak. Mintha csak a hazai szélsőjobboldali narratívát - Szabadság téri emlékmű, Sorsok Háza, Horthy Miklós, Nyírő József, csendőrség stb. - hallanánk.
Most pedig a lengyel parlament egy törvényt fogadott el, amelynek értelmében akár börtönnel is büntethetőek azok, akik a lengyel állam vagy a lengyel nép felelősségéről beszélnek a Holokausztban. Tehát már beszélni, vitatkozni sem szabad róla. Tudományosan sem. Arra vonatkozó törvények, hogy miről szabad tudományos vagy hétköznapi vitákat folytatni és melyek a politika által megpecsételt tabutémák, csak a totális diktatúrákban születtek.
Aki akár Budapesten a Katona József Színházban, akár Szombathelyen a Weörös Sándor Színházban látta a Mi osztályunk c. kiváló előadást, az képet kaphat arról, hogy a Holokausztban milyen szerepet játszottak az egyes államok és az állampolgárok egy része. Nemcsak a lengyelek, hanem a magyarok, a románok, a franciák, a litvánok stb. épp úgy. Gondolom most majd ezt a darabot is betiltják Lengyelországban (aztán talán nálunk is a a "dve bratanki" szellemében). Pedig minél kevesebbet beszélünk ezekről az eseményekről őszintén, minél inkább megpróbáljuk önáltató hazugságokkal elfedni a valóságot, annál fenyegetőbbé válhat, hogy újra megtörténnek hasonló szörnyűségek. Ezektől a szörnyűségektől és traumáktól egyedül az őszinte szembenézés és felelősségvállalás óvhat meg egy nemzetet. És ne gondolja az, aki erre nem vállalkozik, hogy holnap nem lehet ugyanennek az áldozata. Bárki lehet..ha egyeseknek nagyobb esélye van is erre...

KÖZNEVELÉS ÉS DEMOKRATIKUS ÉRTÉKPOLITIKA

ÚJ EGYENLŐSÉG BLOG
Szerző: K. HORVÁTH ZSOLT
2018.02.06.


Emancipáció és igazságosság a második világháború utáni oktatáspolitikában

A hazai közéletben kevés téma van, melyben egyetértés van, de a közoktatás borzalmas helyzete minden bizonnyal ezek közé tartozik. Ha szóba kerül az iskola egyenlősítő jellege, sokan kikérik maguknak: az iskola csak ne tegye egyenlővé a gyermekeket, nem az a célja. Valóban nem feladata az iskolának az igazságosság?

Az első világháborút követő években egy sor olyan változás indult meg, mely alapjaiban formálta át az európai társadalmakat is. Az egyik ilyen előremutató, ugyanakkor sok nem szándékolt következménnyel járó fundamentális változás, a politikai választójog kiterjesztése volt. Ha minden hibája ellenére a demokráciát tekintjük a politikai akaratképzés legitim formájának, úgy nehéz lenne azzal az arisztokratikusnak tűnő érvvel hitelteleníteni a választójog kiterjesztését, hogy a mégoly fontos közügyek illetéktelen „tudatlanok” kezébe kerül. Társadalmi mozgalmaik és a nagy háború tapasztalatai nyomán ugyanis olyan társadalmi nagycsoportok is politikai szubjektummá váltak, mint a nők vagy a munkásság. A közügyek feletti rendelkezés tehát nem a fehér, hímnemű, vagyonnal rendelkező – valójában – kisebbség privilégiuma, hanem minden felnőtt állampolgár joga és kötelessége; így jött létre az, amit ma tömegtársadalomnak nevezünk, s bizony aggodalommal töltötte el a kor nem egy gondolkodóját.

A bezárkózás és az „arctalan tömegtől” való elitista viszolygás helyett – amit Németországban a gazdasági válságtól elszegényedett tömegek manipulálásával a nemzetiszocialisták előretörése, majd hatalomra kerülése is táplált –, az akkor már és még Frankfurtban dolgozó Mannheim Károly a következő diagnózissal állt elő.

Ahelyett, hogy kárhoztatta volna a politikai akaratképzés kiszélesítését, és a nácik népszerűségét a tömegek árulásának tekintette volna, inkább azt vizsgálta, hogy mi vezetett ide.

A tudásszociológia szempontjából egyfelől igyekezett rámutatni arra, hogy demokrácia nem létezik a döntéshozatal teljessége nélkül, másfelől azt is hozzáfűzte, hogy ehhez egy komplex társadalomban tudásra van szükség. „Az új az – írja az 1932-ben, A jelenkori szociológia feladataiban –, hogy az akarat teljessége a modern kor szellemében csakugyan alulról teremthető meg. (…) Ha nem akarjuk, hogy ez az adottság, a modern társadalom építő, konstruktív kiegyensúlyozottságával »értelmi demokrácia« helyett »hangulat-demokráciára« vezessen, amelyben a legtöbben pillanatnyi hangulatok hatása alatt cselekszenek, akkor a demokráciával előbb vagy utóbb a tömegek felvilágosításának és iskolázásának kell párosulnia”. Túl azon, hogy ez mennyire aktuális ma is (gondoljunk a mediatizált politika olyan sikerére, mint Trump győzelme és a Brexit, melyek után francia nyelvterületen teret nyert a pillanatnyi érzelmek manipulálását kifejező l’émocratie kifejezés), érdemes áttekinteni mit javasolt még Mannheim. Három kötetben fejti ki elképzeléseit: az 1934-ben, németül napvilágot látó Ember és társadalom az átépítés korában, az 1943-ban már Londonban publikált Korunk diagnózisa és a posztumusz megjelent Szabadság, hatalom és demokratikus tervezés (1948) című köteteiben.

A tudás újraelosztásának társadalmi technikái: Mannheim Károly:...

KÁLOMISTA GÁBOR KINYÍRTA A KOJOT CÍMŰ FILMET

INDEX- CINEMATRIX BLOG
Szerző: SIXX
2018.02.08.


330 millió forint nem sok pénz. Jó, sok, ha egy átlagmelósról van szó, aki éveken át megél belőle, de egy film, egy nagyjátékfilm elkészítése esetében már nem sok. Példálózni hülyeség, de ennyi pénzből az Agymenők című sitcom két főszereplőjének a gázsija sem jön ki egy 22 perces epizódra. Mi ebből filmet forgatunk. A Kojot ilyen film például, 330 milliós, 50 helyett 38 nap alatt iszonyú tempóban leforgatott alkotás, aminek egyik munkafázisára sem volt rendesen idő, mert az pénz, és a büdzsé véges volt. A film ettől még elkészült és be is mutatták, aki látta, szerette...

A baj csak az, hogy nem sokan látták, mert nem volt hol megnézni. De ha volt is (mindössze 22 moziteremben vetítették) , nem nagyon lehetett tudni, hogy ez mi, tévéreklámot, óriásplakátot nem nagyon láttunk, valami, valahol nagyon félrement a forgalmazásban, pedig a filmalap 9 millió forintos támogatást nyújtott a marketingre, amiben szerepelt tévéreklám is. Ezek szerint nem volt annyira ütős a dolog, mert a filmet az első hétvégén 1667 látták csak. A forgalmazását egyébként az a HungariCom végezte, ami a gyártó Megafilmhez hasonlóan Kálomista Gábor cége.

Pedig a film tényleg jó, méltatlan, hogy nem jutott el elég nézőhöz, úgy meg pláne, hogy február elején a Magyar Filmkritikusok Kostyál Márk rendezőnek a legjobb elsőfilmesnek járó díjat, Mátray Lászlónak pedig a legjobb epizódszereplőét adták oda. Szóval nem egy olyan filmről van szó, amire csak legyint az ember, hanem a nem olyan bőséges hazai kínálat egyik kifejezetten jó darabjáról.

AMI NEM LESZ OTT A MAGYAR FILMHÉTEN
:...

ITT OLVASHATÓ

TÖBB HAVI HOZAMTÓL BÚCSÚZTAK A BEFEKTETRŐK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.02.09.


Az elmúlt hetekben nagyot csökkent a hosszú kötvényalapok árfolyama, a befektetők több hónapnyi hozamnak mondhattak búcsút. Nagy kérdés, hogy csak átmeneti gyengélkedésről van szó, vagy véget ért az állampapírok hozamesésének köszönhető aranykor. 

Míg tavaly a 2016-osnál is nagyobb, bombázó hozamokat tehettek zsebre a hosszú kötvényalapokba fektetők, most úgy tűnik, hogy véget ért az aranykor. A jegybank mindent megtett azért, hogy a hosszú távú állampapírok hozamát lejjebb vigye, ami annyra jól sikerült, hogy január közepén már csak 2,45 százalékon állt a 15 éves, és 1,97 százalékon a 10 éves és 0,98 százalékon az 5 éves magyar államkötvények hozama. Összehasonlításként jó tudni, hogy ugyanakkor a tízéves amerikai államkötvényhozam 2,5 százalékon állt.

Jelenleg azt látni, hogy január közepe volt nálunk a mélypont, azóta folyamatosan emelkednek a hosszú állampapírok hozamai. Tegnap a 15 éves magyar államkötvény hozama már 3 százalék, a 10 évesé 2,61 százalék, az 5 évesé 1,48 százalék volt.

A jelentős hozamemelkedésnek meg is lett a böjtje, hetek óta esik a hosszú kötvényalapok árfolyama. Az alapok 3 hónapos hozamai pedig már mínuszba is fordultak. (A legfrissebb részletes hozamokat itt találja). Eddig 3-5 hónapnyi hozam párolgott el néhány hét alatt. Az éves hozamok azért még mindig jól mutatnak (3 és 7 százalék között), de nagy kérdés, hogy tovább csökkennek-e az árfolyamok, vagy csak átmeneti gyengélkedésről van szó. Érdemes lehet tehát átgondolniuk a befektetőknek a kiszállást a hosszú kötvényalapokból. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a korábbi hozamokat ott megtalálja.)...

A HAZUGSÁGOK ADMINISZTRÁCIÓJA

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.02.08.


Nekem azt többen is mondták még gyerekkoromban, hogy azért nem praktikus összevissza hazudozni, mert az ember egy idő után elfelejti, kinek miről mit hazudott, belezavarodik és kész a baj.
Igen, azt hiszem, ez nem fog menni, nekem ez eddig nem jutott eszembe, egy folyamatos hazugságra épített rablássorozatnak egyszerűen azért kell összeomlania, mert nem lehet adminisztrálni. Van az a módszer, amit még a múlt évezredben mondtam el többször több rádióműsoromban, hogy a csúti tróger nem védekezik és nem magyarázkodik, hanem csak azt mondja: igen, és? Tudniillik mikor bele akarják verni az orrát valamibe, amiről kiderült, hogy nem igaz, csak annyit mond: igen, és? Akkor úgy gondoltam, ennél nagyobb arcátlanság nem létezik. Pedig létezik. Most már semmit sem mond.
Ez működött eddig. És talán még egy ideig (nagyon rövid ideig) működni is fog.
De azt nem lehet, hogy a nagytestvért is megpróbáljuk átvágni. Az nem olyan türelmes, mint "Brüsszel". Semennyire sem türelmes. Pakssal nem lehet viccelni.
Csak egynek kell borulnia a rengeteg közül. A többi omlik utána.
Érdekes, én eddig mindenkit megsajnáltam azok közül, akik nekem valami módon rosszat tettek, talán ezért is nem vagyok képes amúgy rendesen bosszút állni. Eddig mindig elég volt látnom az összeomlást, legyen az rendszer vagy ember, már nem haragudtam.
Ezt a csúti gazembert nem tudom sajnálni. Nem tud olyan történni, amiért megsajnálnám. Én embertől ennyire még nem undorodtam. Még attól a proliarcú keleti despotától sem.
Annyira nem, hogy drukkolok neki.
Talán ő el bírja takarítani ezt a gusztustalan sejthalmazt.

BRÜSSZEL MEGVÉDENÉ A SOKAT TÁMADOTT MAGYAR CIVILEKEZ

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: UNYATYINSZKI GYÖRGY, ARATÓ LÁSZLÓ
2018.02.09.


Egyre nagyobb nyomás nehezedik az Európai Bizottságra a civil szervezetek támogatása miatt, és úgy tűnik, az uniós testület hajlik arra, hogy segítséget nyújtson nekik. Erről Vera Jourová beszélt az Európai Parlamentben, a civil szervezetek szűkülő mozgásteréről tartott plenáris vitán. A jogérvényesülésért felelős cseh uniós biztos azt mondta: „nagyon is mellette vagyok, hogy hozzunk létre egy ilyen alapot”.

A biztost megelőzve több képviselő – többek között a magyar Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció alelnöke – is arról beszélt, hogy az Európai Uniónak valamiféle demokráciaalapra lenne szüksége. Ehhez kapcsolódva felmerült még az is, hogy erre külön költségvetési sor jöjjön létre. Ez utóbbival Vera Jourová nem értett egyet, szerinte a civil társadalom anyagi támogatására más eszközöket kell keresni a 2020 utáni költségvetési időszakban.

Bármilyen furcsa ugyanis, az EU-nak most erre nincs kerete; a bizottság esetleg egyes projekteket támogat, de működésre nem ad pénzt. Legalábbis Európában. Az EU 2014 és 2020 között több mint 1,3 milliárd eurót költ „a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítását szolgáló” célokra, ám ez a pénz főleg afrikai, közép-ázsiai féldiktatúrák ellen küzdő civil szervezetek támogatására szolgál. A döntéskor 2014-ben az EU nem gondolta, hogy a tagállamokban hasonló problémákat kellene majd kezelni. Magyarországgal szemben az EP-üléssel egy napon lépett következő fázisába a civiltörvény miatt zajló kötelezettségszegési eljárás...

KOMJÁTHI IMRE: NEM VAGYUNK A KAPCARONGYAITOK!

VÁROSI KURÍR - KERÍTÉSEN INNEN
Szerző: bl
2018.02.09.


A Városi Kurír az elsők között számolt be arról, hogy Komjáthi Imre, a Munkát Kenyeret Tisztességes Béreket Egyesület vezetője, a Közmunkások Szakszervezete társelnöke szerdán közösség elleni izgatás miatt feljelentette Lázár János minisztert.

Komjáthi a saját közösségi oldalán így kommentálta a történteket, a Fidesz hatalom viszonyát a szegényekhez, a nyomorban élőkhöz:

Nem vagyunk a Ti dolgozóitok és nem vagyunk a kapcarongyaitok! Keresztény embernek meritek nevezni magatokat?! Egy veszett kutyában több a szeretet, mint Bennetek! Mielőtt valaki azt gondolná, hogy a NER “dicsőséges nagyurai” csak a közmunkásokat gyalázzák, csak őket nézik le, íme az egyik főnyalonc véleménye. Schmidt Mária így fogalmazott 2012-ben: “Olcsó, kisigényű, jól képzett, szorgalmas munkaerő áll szemben a mi elkényelmesedett, nagyigényű, ellustult és főleg felelősséget vállalni nem akaró dolgozóinkkal.

Akkor sem hagytam szó nélkül.

Komjáthi Imre, az Éhségmenet egyik szervezőjeként országosan ismertté vált észak-magyarországi baloldali politikus bocsánatkérést követel:

Nem vagyunk lusták! Nem vagyunk elkényelmesedettek! Nincsenek nagy igényeink! Igenis van felelősségtudatunk! Felháborítónak tartjuk, hogy az egyik főfideszes gyalázatos stílusban, gyalázatos tartalomban beszél rólunk, magyar munkavállalókról!”...


AHOL EZREK-TÍZEZREK HALTAK MEG

TÉNYGYÁR
Szerző: Ténygyár
2018.02.08.


- Szíria, Afganisztán, Irak és Mexikó volt a legveszélyesebb hely 2017-ben

- További 14 államban követelt legalább ezer áldozatot fegyveres konfliktus
- Az adatok felhívják a figyelmet arra is, hogy érdemes odafigyelni, mi történik az úgynevezett „fejlett világon” kívül


Miközben a fejlett világ viszonylagos békében él a huszonegyedik században, sajnos ugyanez nem mondható el a világ minden tájáról. Négy olyan fegyveres konfliktus volt 2017-ben, ahol a halálos áldozatok száma egyetlen év alatt meghaladta a tízezret. A legrosszabb természetesen Szíriában volt a helyzet, ahol csak tavaly 39 000 ember vesztette életét – ez egyben jelzi is, miért menekülnek innen az emberek biztonságosabb országok felé.

Bár jóval kevesebb szó esik róla, az afganisztáni háború korántsem ért még véget. Sőt, az Egyesült Államokban már nincs is szó arról, hogy rövidesen befejeznék az ottani hadműveleteket. A fő konfliktus az afgán kormány és a tálibok, illetve más terrorszervezetek között zajlik, és bár a halálos áldozatok számát nehéz megbecsülni, egyes híradások szerint több mint húszezren vesztették életüket a közel-keleti államban a 2017-es évben, ami egyébként valamivel „békésebb” volt, mint a 2016-os. Az afganisztáni háborúban többen haltak meg, mint bármilyen más, jelenleg zajló konfliktusban a világon: abban a különböző források egyetértenek, hogy több mint egymillió ember vesztette életét a 2003 óta tartó polgárháborúban, de néhányan már kétmillióra teszik az áldozatok számát...

OLAF-ELIOS: SZEKSZÁRD A LEGGYANÚSABB

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: HARGITAI MIKLÓS
2018.02.08.


A tolnai megyeszékhely esetében az OLAF egy sokszereplős szervezett csalási modellt talált, amelyben minden résztvevő az Elios győzelmét szolgálta.

Újabb részletek váltak nyilvánossá az Elios-ügyet vizsgáló OLAF-jelentésből: ezúttal a Tiborcz Istvánhoz, a kormányfő vejéhez köthető cég szekszárdi lámpatenderének visszásságait ismertették. A tolnai megyeszékhely önkormányzata nyilvánvalóan összejátszott az Orbán-közeli pályázatnyertessel – ezért is érthetetlen, hogy a részletesen dokumentált szekszárdi esetben a magyar hatóságok nem találtak semmi kivetnivalót.

Az OLAF-jelentést megszerző 24.hu szerint Szekszárd összesen 748 millió forintot fizetett ki a közvilágítás korszerűsítéséért két pályázat keretében, és az OLAF bizonyítottnak találta, hogy az Elios már előre tudott a majdani kiírásról, sőt annak feltételeit is befolyásolta. A város akkori fideszes polgármestere, Horváth István fél évvel azelőtt beszélt telefonon az Elios képviselőjével, Mancz Ivette-tel a pályázatokról, hogy a kiírások megjelentek volna. Ezután olyan feltételek kerültek bele a tenderbe, amelyeknek kizárólag a Tiborcz-cég tudott megfelelni (olyan pályázót kerestek, amelynek a megelőző két évben legalább 380 millió forint bevétele volt LED-es közvilágítási megrendelésekből, és öt év alatt volt legalább négy olyan egymást követő hete, amikor minimum 200 lámpát telepített hetente – mint korábbi írásunkban emlékeztettünk rá az Elios hódmezővásárhelyi LED-es projektje előtt ezt a technológiát ilyen nagy volumenben nem használták Magyarországon)...

KORRUPCIÓINFÓ: TITKOLÓZIK AZ EMMI, HA A LÁZÁR FELESÉGE-FÉLE ALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁRÓL KÉRDEZIK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2018.02.08.


Nagyon titkol valamit, kitakarta a lényeget az EMMI a Hadházy Ákos LMP-társelnök adatigénylésére kiadott dokumentumokból – mondta el a politikus szokásos csütörtöki Korrupcióinfóján. Hadházy annak kívánt utána nézni, megkaphatta volna egyáltalán a gigatámogatást az a koraszülött-segítő alapítvány, amelyiknek egyik kurátora Lázár János felesége.

Döntéselőkészítő és személyes adat – a szokásos adatgazda-kibúvót vetette be Rétvári Bence, az emberminisztérium államtitkára Hadházy Ákos írásbeli parlamenti kérdésére válaszolva. Hadházy arra várt választ, miért takartak ki szokatlanul sok adatot az egyébként 20 ezer forint költségtérítés ellenében beszkennelt dokumentumokból.

Hadházy az emlékezetes koraszülött-segítő uniós projekt kapcsán igényelt adatokat az EMMI-től. A nagy vihart kavart eset lényege: a Korábban Érkeztem Alapítvány 1,2 milliárd forint uniós támogatást kapott tavaly augusztusban arra, hogy mentorházakat hozzon létre koraszülötteknek és szüleiknek Szegeden, Kecskeméten és Gyulán.

Ugyanerre a célra két másik alapítvány is kapott pénzt, feleekkora összeget. Hadházy erősnek tűnő túlárazásokra – például 50 milliós jogi tanácsadásra, 50 milliós tanulmánykészítésre – hívta fel a figyelmet...

ORBÁN KUTATÓINTÉZETE ÉRZELMI ZSAROLÁSSAL PRÓBÁLJA MEGÁLLÍTANI A KIVÁNDORLÁST

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: TÓTH RICHÁRD
2018.02.08.


Könyvet jelentetett meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézet „Menjek vagy maradjak?!” címmel, tele ismeretlen eredetű idézetekkel arról, hogy miért jó Magyarország, illetve miért lehet nehezen boldogulni külföldön. Olyan támadhatatlan érvek jelennek meg, hogy rossz az időjárás, nincs közbiztonság, nem lehetsz boldog, a szüleidnek pedig fáj, ha itt hagyod őket. A könyvnek nem találni nyomát a kutatóintézet honlapján, de egy közbeszerzésből lehet következtetni arra, hogy temérdek közpénz folyt el rá.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (továbbiakban: NSKI) létrehozásáról egy 2012-es kormányhatározat rendelkezik, eszerint feladata „a magyar örökség korszerű újrafogalmazása, a jelen és az eljövendő nemzedékek támogatása, a nemzeti összetartozás erősítése és a külhoni magyarság erőforrásainak vizsgálata”. 2013-ban az NSKI alapító okirata is megszületett, amit Orbán Viktor látott el kézjegyével, a szervezet vezetője pedig Szász Jenő, aki korábban az erdélyi Magyar Polgári Pártot (MPP) irányította, és Kövér László régi barátja.

Mangalicák és Németh Szilárd

A hvg.hu 2013 májusában azt írta az NSKI-ról, hogy a szervezet alig ad életjelet magáról, hiába indította el azt 1,3 milliárd forintos kerettel a kormány, Szász pedig államtitkári, havi 997 ezres fizetést kapott. (A 2017. évi I. negyedéves adatokból kiderül, hogy az NSKI-nak összesen 16 vezető beosztású alkalmazottja van, az ő bruttó bérük erre az időszakra átlag 10,9 millió forint.) Szász az induláskor azt mondta, indulófélben lévő intézményről korai bármit is mondani, de a Transindex 2014 májusában úgy fogalmazott, az eltelt idő sem volt elég arra, hogy a kutatóintézet levetkőzze a fantom státuszt. Pedig már a kezdetekkor több rendezvényen jelen volt az intézet, ilyen volt a Kárpát-medencei Mangalicatenyésztők Első Találkozója, vagy az azóta is rendszeresen megrendezett Budapesti Székely Bál. 2015-ben még a Németh Szilárd vezette Magyar Birkózó Szövetséggel is sikerült stratégiai együttműködési megállapodást kötniük Szász Jenőéknek.

Amikor Lázár János meghirdette a nagy bürokráciacsökkentést, felvetődött, hogy az NSKI-t is megszüntetik, jogutód pedig a Veritas Intézet lenne, de a Nemzetstratégiai Kutatóintézet él és virul, viszi a milliókat...

AMERIKAI SULIBAN MAGYARKÉNT

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.02.09.

Európából nézve hajlamosak vagyunk szidni és lenézni az amerikai oktatási rendszert, aminek kétségtelenül vannak hibái (melyiknek nincsenek?), ám Gábor mai írását olvasva (és az általa küldött képeket elnézegetve) azért érdemes talán egy picit elgondolkodni. Például azon, hogy a magyar rendszer és oktatási filozófia mennyire van lemaradva (például a digitális eszközök használata terén) az amerikaitól…

„2016-ban nyertünk az amerikai zöldkártya lottón és tavaly nyáron kijöttünk három gyerekkel szerencsét próbálni a fővárostól nem messze egy kisvárosba. Részben pont azért azt az apartmant választottuk, ahol élünk, mert tudtuk, hogy a körzetes állami suli nagyon jó.

Itt nyilvánosan értékelik, pontozzák az iskolákat, és közel-távol ez kapott a legjobb értékelést a környéken – így a sulit még Magyarországról választottuk ki. 


A körzet nem mindegy


Még a nyáron beírattuk a gyerekeket, és nem kellett (nem is nagyon lehet) bűvészkedni, hogy a gyerekek ide járjanak, elég volt bizonyítani, hogy a suli körzetében lakunk, amihez egy lakásbérleti szerződést vagy tulajdonjogról szóló papírt kellett bemutatni, ugyanis Amerikában nem létező fogalom a lakcímkártya.

Az iskolában nincs limit, minden körzetes gyerek járhat a suliba, ha túl sokan jelentkeznek, egyszerűen bővítik a sulit – a miénket is bővíteni kellett.

Az épphogy 5 éves ikreink még pont becsusszanhattak a sulielőkészítőbe, ami az otthoni ovinak felel meg. Először azon hökkentünk meg, hogy csak 9-kor kezdődik a tanítás, és 4-ig tart.

Sulibusz vagy kiss’n ride

A suliba két módon vihetjük a gyerekeket: sulibusszal - ami a filmekből ismerős, tipikus sárga járgány - vagy „kiss'n ride”, azaz autóval, de nem a leparkolsz bekíséred módon, hanem sorban állsz az autóval, a gyerekek csak kipattannak a kocsiból és már hajtasz is tovább...

VÍRUS

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.02.08.


...megnyugtatott, hogy nem kell aggódnom a politikai viszonyok viharos, forradalmi jellegű változásaitól, merthogy egy hete legalább nem történt semmiféle változás, a választókra borított szar szintjének növekedése is megfelelt az előre jelzettnek, hajóvonták találkozása tilos!
Mára megnyugodhattam atekintetben is, hogy a politikai élet megőrizte egészséges humorát, végre megszólalt Fodor Gábor, kinek csapata lassan már olyasmi, mint a Kétfarkú Kutya Párt, ők az Egyfarkú Kutyaütők, mínusz Bősz Anett, aki teljes sikerrel adja a liberálisok Kunhalmi Ágnesének szerepét.
A liberálisok megtartották soros választmányi ülésüket Bősz Anett spejzában, minekutána Fodor Gábor bejelentette, hogy azt kérték a szocialisták választmányától, hogy a liberálisok választmányának tagjai (Bősz Anett és Sermer Ádám) felszólalhassanak a szocialista választmányi ülésen.
Amennyiben kérésüknek a szocialisták nem tesznek eleget, úgy a Liberálisok (Bősz Anett és Sermer Ádám) egyedül indulnak a választáson.

Azért lássuk be, kell ahhoz egyfajta mazochizmus, hogy egy sokrahivatott pártvezér választásról-választásra csak szopjon, még akkor is, ha hívei (Bősz Anett és Sermer Ádám) kitartó támogatásukkal megédesítik napjait.
Lassan felmerül a kérdés: az öregedés amúgy is szörnyű körülményei közepette kell ez neki tulajdonképpen?
Persze abbahagyni sem szabad, hiszen pártja olyan az LMP mellett, mint Thürmer pártja a szocialisták mellett, emellett erre a Gazda még nem adott erre utasítást.
Fodorra sokszor mondták, hogy alaptulajdonsága a lustaság, én mégis azt mondanám, még ez a szorgalom is túlhajtott...
Már csak az a kérdés, hogy miért kellett csodálkozni azon, mikor a szocialisták vezetői körbeálltak és egymásra mutogattak, mutatván, hogy ki Orbán ügynöke.
Kedvelem Molnár Gyulát, valószínűleg békeidőben jó pártelnök lenne, csak most éppen nincsenek békeidők...

Megyek, nyögök még kicsit, ti pedig ne felejtsétek, mikor indultok cseresznyét szedni: Sapka, sál!
Ezeken meg már dühöngeni se lehet, inkább csak szánakozva mosolyogni...

EGY ÉRETTSÉGI NÉLKÜLI, EGYKOR FOCISTÁNAK KÉSZÜLŐ NÉMET LEHET ORBÁN VIKTOR ÚJ MUMUSA

ZOOM
Szerző: SERDÜLT VIKTÓRIA
2018.02.08.


Valószínűleg nem bontottak pezsgőt szerdán a Külgazdasági és Külügyminisztérium Bem téri irodáiban, amikor kiderült, hogy a következő német nagykoalícióban Martin Schulz lehet a külügyminiszter. Az Európai Parlament volt elnöke régóta szálka az Orbán-kormány szemében, de a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetője sem rejti véka alá véleményét Magyarországról.

Schulz főleg menekültpolitikája miatt kritizálja Orbán Viktort, ahogy tette azt például a német Bildnek adott interjúban január elején. Akkor azt mondta, a magyar kormányfő „veszélyes logika” mentén politizál, és egyáltalán nem törődik az uniós szabályozásokkal. Attól sem riadna vissza, hogy

szankciókat vezessenek be a magyarokkal és a lengyelekkel szemben,

mivel nem szeretne olyan készülő EU-s költségvetést megszavazni, amelyben ezek a kormányok továbbra is megkapják az uniós támogatásokat.
Brüsszelből Berlinbe

A leendő német külügyminiszter sok más politikussal ellentétben nem az országos politikában, hanem Brüsszelben alapozta meg jó hírnevét, ami szintén szúrhatja az Európai Unióval szemben szabadságharcot folytató Orbán-kormány szemét. Nem véletlenül vetették már sokszor az SPD elnökének szemére, hogy még érettségije sincs, hiszen Schulz esetében valóban ez a legnagyobb támadási felület. Csakhogy az egykori profi focistának készülő politikus (sportolói karrierjét egy sérülés miatt hagyta abba) az elmúlt évtizedekben bebizonyította, hogy végzettség nélkül is van keresnivalója a politikában.

Egészen alacsony szinten, Würselen polgármestereként kezdte 1987-ben, ahol 11 éven keresztül mindent megtanult, amire szüksége lehetett. Ezután következett az Európai Parlament, ahol 1994-ben először képviselő lett, majd meg sem állt az elnöki posztig, amit 2012 és 2017 között töltött be. Másokkal ellentétben egyáltalán nem volt szürke uniós bürokrata, már Brüsszelben is sokszor kimondta a véleményét, ezzel a szokásával pedig akkor sem hagyott fel, amikor visszatért a német nagypolitikába és Angela Merkel kihívójaként indult a választásokon...

AZ EMBEREK JELENTŐS RÉSZE ABBAN ÉRDEKELT, HOGY NE VÁLTOZZON ORBÁN RENDSZERE

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2018.02.09.


A NER azért tűnik megdönthetetlennek, mert azt kínálja a lakosság jelentős részének, ami számára nagyon fontos: relatív biztonságot és stabilitást. Ezért lehetséges, hogy miközben rendkívül nagyok a társadalmi egyenlőtlenségek, nagyjából 3-3,5 millióan élnek szegénységben, senki sem lázong, az ellenzék pedig tehetetlen – erről beszél lapunknak adott interjújában Kovách Imre, az MTA doktora, egyetemi tanár.

Volt valaha ennyire szétszakadva a magyar társadalom, mint jelenleg?

– Szinte már nincs is szükség a tudományra, hogy belássuk, mekkora társadalmi különbségek vannak az országban. Bárki közvetlenül is tapasztalhatja. Ugyanakkor átgondolásra érdemes, hogy miképp alakulhatott ki a társadalomban ez a furcsa, funkcionálisan viszonylag jól működő politikai természetű integráció. Arra gondolok, hogy miközben 3-3,5 millió ember életkörülményei drámaian rosszabbak, mint a többieké, az ország politikai stabilitásán ebből semmi sem látszik. Ha visszakérdezne, hogy ekkora különbségek mellett miért nincs valóságos jele a radikális változás igényének, nehéz lenne a válaszadás.

A háztartások csaknem 80 százaléka részesül közvetve vagy közvetlenül az állami újraelosztásból. Az anyagi függőség erős érv, nem?

– Nemcsak erről van szó, vagy hogy a kormány sikerrel semlegesítette az ellenzéket, hanem arról is, hogy az égbekiáltó ellentétek, a kisajátított állam és gazdaság szerkezeti zavarai ellenére sem látszik egységes választói akarat a váltáshoz. Azt is nehéz megérteni, miért nem találják meg egymást az ellenzék és a szegény emberek.

A Jobbik jelen van vidéken.

– Csak nem a szegényeknél. A Jobbik hátországa sokkal inkább a vidéki alsó középosztály.

Érdemes megpróbálni hatni a legszegényebbekre, el tudná érni és meg tudná fogni őket egy újfajta politikai érvrendszer?

– Ha valaki le akarja váltani a jelenlegi hatalmat, akkor el kellene indulnia feléjük.

Lázár János a napokban azt mondta: azért jó, hogy a közmunkások dolgoznak, mert így nincs idejük lopni. Ezzel azért nem nehéz versenyezni.

– A Fidesz anélkül is bent tudja tartani a szegényeket a rendszerében, hogy nagyobb mértékben kedvezne nekik.

Mivel?

– Az emberek jelentős része abban érdekelt, hogy ne változzon meg a jelenlegi rend.

Megtalálja benne az érdekeit, vagy győznek a félelmei?

– A fő motiváció valóban az, hogy az emberek félnek, nehogy egy kicsit még lejjebb csússzanak. Főleg a középosztály tart ettől. Pontosan tudják: ahhoz, hogy az állam radikálisan javítson a szegények helyzetén, el kell vennie valahonnan. Ez pedig a politikai realitások szerint elsősorban a középosztály lehet. Ráadásul azt látjuk, hogy a kormányzat fordítva működik, inkább a szegényektől vesz el, hogy több jusson a középosztálynak. De a szegények tömeges radikalizálódásának sincsenek jelei, békében vannak, sőt kisebb fokú fogyasztásnövekedést éreznek, ami persze inkább az európai uniós támogatásoknak és az európai gazdaság megindult növekedésének a következménye. Összességében rengetegen gondolják, hogy sokat veszítenének egy radikális változással. Orbán Viktor rendszere sokaknak a relatív biztonságot és a stabilitást jelenti...

LECKE A BRIT SAJTÓTÓL: HOGYAN KELL ELVI ALAPON MEGVÍVNI A CSATÁT A KÓDOLT ANTISZEMITA TÁMADÁS ESETÉN - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.02.09.


Guardian

1. Az elemzés szerint az ügy kirobbantásakor a Daily Telegraph szerkesztői hanyagul jártak el és nem voltak tekintettel a várható következményekre. Mert megrázó az, amikor az brit országos napilap címlapján köszön vissza a klisé, mármint hogy egy zsidó üzletember paprikajancsi módjára zsinóron rángat politikusokat, a sötétből irányítja az eseményeket. Nem arról van szó, hogy a konzervatív lapnál bárki tudatosan terjesztené a zsidókkal szembeni gyűlöletet, de a cím mégiscsak az volt: „Titkos puccsot szervez a Brexit meghiúsítására az az ember, aki megtörte a Bank of England-et”. A szövegben meg olyanok voltak, hogy alapítványát a hatalom megdöntésével vádolják Grúziában és Ukrajnában. Az olvasó ezek utána úgy érezheti, hogy biztosan van valami Soros fején, mert nem zörög a haraszt. Pláne, hogy most meg a brit kilépésbe üti bele az orrát. Sehol nem tér ki a cikk arra, hogy a befektető zsidó, de az olvasók egy részét nem is kell rá emlékeztetni, veszi az adást anélkül is. Ezt a módszert alkalmazzák az ellene irányuló hivatalos támadásokban a magyaroknál, a lengyeleknél és másutt is a térségben. Gyakran pedig még csak nem is leplezik. Azért érdemelte ki ezt, mert támogatja a liberális politikát és ellenáll a tekintélyelvű intézkedéseknek, amelyek lerombolják a jogállamot és megfojtják a politikai pluralizmust.

A szóban forgó nacionalista kormányok számára ő lett az ősmumus. De egyben régi rém is: a befolyásos nemzetközi zsidó, akinek nincsenek nemzeti gyökerei, a démoni, bolygó, vadállatias tőke megtestesülése, az új über-Rotschild. A szovjet propagandisták úgy hívták: a gyökértelen kozmopolita. Soros neve sűrűn előkerül a kelet-európai szélsőséges megmozdulásokon, de Trump amerikai ultráinak körében is. Az öreg földrészen napjainkban azt hányják a szemére, hogy összehangolja a muzulmán menekültek beáramlását, most meg a Brexit ügyében is mesterkedik. Elfoglalt ember lehet, de tényleg. Persze azért nem ártott volna, ha valaki a Daily Telegraph-nál észbe kap, és úgy írja meg a történetet, hogy ne lehessen az vád: az újság a globális antiszemita hullámot lovagolja meg. Hogy ne az legyen az első oldalon megjelent írás üzenete, hogy sötét, zsidó befektető Nagy-Britannia ellen tör. Mert ezt pontosan értik az antiszemiták és a zsidók. Vagyis a DT szégyenletesen nemtörődömnek bizonyult, úgy hogy: j’accuse.

2. A nagy-britanniai Soros-ügy új életet lehet a populista összeesküvés elméletekbe, de a filantrópot már jó ideje gyűlöli a szélsőjobb másutt is. A cikk felidézi, hogy a keményvonalas Orbán Viktor egyik parlamenti képviselője nemrégiben közzétett egy frissen leölt, megpörzsölt disznót, rajta a felirattal: „Ő volt a SOROS”, de a feladó tagadott minden gonosz szándékot. Mostanában gyorsan tovaterjedt, hogy a 87 éves üzletember immár nem a demokrácia, az emberi jogok és a nyitott határok nagyvonalú támogatója, hanem a nacionalisták és populisták fő ellensége, Magyarországtól az Egyesült Államokig. Demokratikus megválasztott tisztségviselők is rutinszerűen vádolják azzal, hogy rákényszeríti nézeteit a társadalmakra, sőt megsemmisíti utóbbiakat. Könnyű és hasznos ellenfél: liberális, a nemzetközi együttműködés híve, gazdag – és zsidó.

Sokáig megbecsült személyiségnek számított Kelet- és Közép-Európában. A hullám a menekültválság idején fordult meg, mert bőkezűen adott pénzt a migránsokat segítő civileknek és egyetértett a kvótadöntéssel, márpedig ez ellene hangolta a magyarhoz hasonló ultrakonzervatív, jobboldali kormányokat. Az újraválasztásra készülő Orbán azt állítja, hogy Soros amerikai pénzügyi spekuláns, aki Magyarországot támadja, és aki sok millió európai életét teszi tönkre. A magyar választási kampány a Soros-terv elleni támadásra épül. De nem csak Magyarországon állítják be démonként. Igaz ez az USÁ-tól Oroszországig...

A BALOS BÖLCSÉSZ, AKI SZÉLSŐJOBBOLDALI ÁLHÍREKBŐL TARTJA EL MAGÁT

444
Szerző: URFI PÉTER
2018.02.08.



„Több mint egy éve írok álhíreket szélsőjobboldali amerikai portáloknak” - kezdi a Guardianben megjelent cikkét a névtelen szerző. „Nem ez volt a célom; 2016-ban alakult így, amikor kezdtem a doktori tanulmányaim végére érni. Elfogyott a pénzem, és nekiálltam írni mindenfélét, hogy fizetni tudjam a lakbért.” A története speciális nézőpontból mutatja meg, hogyan készülnek azok az álhírek, amelyeket világszerte milliók olvasnak úgy, mint az eddig eltitkolt, a mainstream média által elhallgatott, de végre-valahára feltárt igazságot. 

A szerző először hamis értékeléseket írt az Amazonra és más oldalakra, többek között parfümökről, babás termékekről és szexjátékokról - amelyeket természetesen soha nem használt. Nem sokkal később az egyik megrendelője összehozta egy fegyvereket népszerűsítő oldal tulajdonosával, és hamarosan ez lett a fő profilja.

Bár soha nem volt a kezében fegyver, de különböző álneveken napi szinten gyártja a cikkeket arról, hogy miért érdemes megvásárolni ezt vagy azt a kiegészítőt. Az írásai végén mindig van egy link az Amazonra, ahol ezeket meg is lehet rendelni, az oldal pedig az átkattintások után kapja a jutalékot. Az oldal tulajdonosát nem ismeri, de a közvetlen főnökével is csak emailben kommunikált eddig. Róla annyit azért megtudott, hogy ő maga sem fegyverpárti.

Arról is írok cikkeket, hogy a félautomata fegyverekre szerelhető rugós válltámasz betiltása nem akadályozza meg a tömeggyilkosságokat, a baloldal pedig hamisítja a statisztikákat. Ennek az ellenkezőjét gondolom. Szenvedélyesen vitatom, amit írok. És néha kétségbe ejt a tudatlanság, amit ezeken az oldalakon látok.”

A férfi heti 15 órát tölt ezzel a munkával, és havi 2400 fontot keres vele. A barátai tudják, mit dolgozik, és értik, hogy ezzel teremti meg a lehetőséget a rendes munkájára. Na meg jókat röhögnek rajta, hogy egy többé-kevésbé fiatal és baloldali brit bölcsész úgy tesz, mintha középkorú, szélsőjobboldali amerikai fegyvermániás lenne...


ITT OLVASHATÓ

ÚJ MAGYAR CSODA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2018.02.09.



Amikor a 444.hu-n tényfeltáró cikk jelent meg arról, hogyan irányít az Orbán-stáb központilag, vaskézzel egy kampányhadsereget, amely Facebook-csoportokba befészkelődve terjeszt központilag kidolgozott ostobaságokat és rágalmakat, erdélyi barátom első reakciója ez volt: „Nem hiszem, hogy máshol ilyen alpári szinten, de ingyen nyomja a nép a hülyeséget. Csodás.” A stratégiának ugyanis az a magyaros sajátossága, hogy sem a trollok, sem helyi irányítóik egy fityinget sem kapnak munkájukért, sőt egyéb jutalmat sem, csak lehordást, ha nem teljesítik a központilag előírt normát (fejenként napi egy–öt online pártfeladat visszaigazolt teljesítését).

Más helyen, például a híres szentpétervár-olginói trollgyárban (hivatalos nevén Internet-kutatási Ügynökség) az online butítás és uszítás rendes, nyolcórás munka, magyar bérekhez képest is tisztes zsolddal. Fejlettebb változatban már robotizálták a munkát, elő tudnak állítani nem létező netszereplőket, akik valós idejű emberi közreműködés nélkül kavarják a szabotázst, hiszen, mondjuk, a Trump-barát vagy Hillary Clintont szidalmazó mémek egyszerű megosztásához nincs szükség élő emberre. Beállítják a gépen, és megy magától.

Erdélyi barátom csodálkozó megjegyzése viszont egy másik feltétel magyarországi hiányára világít rá. Ahol nem áll rendelkezésre annyi pénz, munkaerő és technikai tudás, mint az orosz hírszerzésnek, ott fizetni kell a piszkos munkára szerződő amatőröknek. Azaz kellene. Románia nem liberális demokrata leányálom, de az országban valódi többpártrendszer van. Egyetlen párt, ennélfogva a kormány sem kerülhet olyan helyzetbe, hogy külön javadalmazás nélkül országos, titkos, katonás fegyelmű propaganda-hadsereget működtessen, csakis a hűségre alapozva. Kormányok jönnek, kormányok buknak, pártok veszekszenek, és senki sem olyan őrült, hogy az adott jövedelmi viszonyok között ingyen dolgozzon külsősként bárkinek, főleg egy pártnak. Nem tudom, romániai pártok próbálkoztak-e már ilyesmivel, de józan ésszel senkitől sem várhatják el az ingyenes és önkéntes szolgáltatást.

A kérdés kettős: 1. Mi visz rá egy magyar civilt vagy aktivistát, hogy bérmentesen, szerelemből fárasztó trollmunkát végezzen, vállalja a katonai fegyelmet és a központból jövő elvtársi lehordásokat, ha nem teljesítik az egyénekre lebontott tervfeladatot? 2. Milyen magyarországi sajátosság teszi lehetővé, hogy a megalázó, sőt ráfizetéses munkára is legyen kellő számú jelentkező? (Ráfizetésen azt értem, hogy, mondjuk, egy helyi képviselőjelölt Facebook-harcosának a saját pénzén kell felutaznia Pestre, központi eligazításra.)

A 444.hu cikke a helyi irányítók (tehát a feladatokat az egyes trolloknak leosztók) három típusát különbözteti meg: van a „kezdő HÖK-ös egyetemista vagy diplomás”, aki élete lehetőségének érzi, hogy bekapcsolódjon a pártmunkába; van a veterán kampánykatona (főleg vidéki asszonyság), aki 1998 óta minden választást végigszolgált, de most már nemigen érti, mit keres ebben az akcióban; és van az öltönyös/kosztümös, NER-be vágyó fiatal törtető. Ilyen esetekben az aktivitást magyarázza az a húszéves tapasztalat, hogy a pártmunka eddig is kifizetődött; vagy a várakozás, hogy ezután majd busásan kifizetődik.

Az általuk irányított talpasok, a mezei trollok azonban, akik arcukat vállalva nyomják a neten a hülyeségeket, amik még a fiatalabb aktivistáknak is kínosak, többnyire idős emberek, akiket a puszta lelkesedés hajt, noha éppen nekik volna szükségük leginkább pénzre. Hallom az ellenérvet, hogy ne legyek már cinikus, tiszta lelkű emberekről van szó, akik legföljebb másban hisznek, mint „mi” (ellenzékiek), de a hitük olyan erős, hogy a pénz nekik mindegy – csak hát ez kivétel. Amióta piacgazdaság létezik, emberek azért dolgoznak, hogy pénzt kapjanak érte, és minél szegényebbek, annál inkább. Tudatában vannak a munka és az érte kapott pénz összefüggésének, ez működik a reflexeikben. Ez az általános. Magyarországon tehát ezek szerint valami vagy valaki – elég népes körben – megszakította a munka és a pénz közötti kognitív kapcsolatot, azzal az eredménnyel, hogy sok állampolgár jobban szeret parancsot teljesíteni, mint pénzt keresni. Mert attól várja, hogy neki jobb lesz...