2021. március 12., péntek

BELENÉZTEK A SZAKADÉKBA - KAMPÓ AZ OLTÁSI TERVNEK, HA VOLT EGYÁLTALÁN

JELEN.MEDIA
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2021.03.12.


EGY ÉVE KÜZD A VILÁGJÁRVÁNNYAL A MAGYAR KORMÁNY, AMELY AZ ELSŐ HULLÁM UTÁN SIKEREKKEL DICSEKEDETT, ÁM A MÁSODIK ÉS A HARMADIK HULLÁM KEZELÉSÉVEL NEMZETKÖZI ÖSSZEVETÉSBEN ROSSZUL ÁLL. A LAKOSSÁGI OLTÁSI KEDVET TALÁN ÉPPEN A HARMADIK LEZÁRÁS PÖRGETHETI FEL, HISZEN MOSTANRA VÉGKÉPP LÁTSZIK, NINCSEN MÁS MEGOLDÁS. AMI A MÉG MEGMARADT ÁLLAM- ÉS SZAKIGAZGATÁSI LOGIKA SZERINT ZAJLIK, ÚGY-AHOGY MŰKÖDIK, ABBÓL VISZONT CSAK BAJ LESZ, AMIBE A KORMÁNY POLITIKAI OKBÓL BELEPISZKÁL. KIS MAGYAR JÁRVÁNYPOLITIKA-TÖRTÉNET.

„Olyan vele dolgozni, mint Messivel futballozni”, ment igen messzire Kubatov Gábor a főnöke, Orbán Viktor dicséretében, amikor az magyar rekorderré vált a betöltött miniszterelnöki napok számát illetően.

Nos, a Kárpátok Messije 2021. február 5-én azzal kecsegtette nemzetét, hogy ellentámadásba mentünk át, azaz a vírus védekezik az orosz és kínai vakcinával dúsított kormányzati oltásarzenállal szemben. A csaknem karnyújtásnyira lévő győzelem előtt azonban, mint kiderült, újabb megpróbáltatás vár ránk, a lezárások harmadik köre. Csupa olyan intézkedés – még ha rengeteg is a kivétel –, amelyeknek szükségességét Orbán nemrég még határozottan tagadta. Miközben hetek óta a kormányzati narratíva központi eleme – egyúttal az évtizedes „Brüsszelezés” meghosszabbítása –, hogy oltanánk mi, ha lenne mivel, mindjárt az első tömeges oltási akció kettős kudarcot hozott. Az egyik kudarc, hogy a behívókat kiküldő informatikai rendszer összeomlott, a másik, hogy sokan próba-szerencse alapon jelentek meg mégis az oltópontokon, ahol a hősiesen helytálló orvosoktól, ápolóktól megkapták a vakcinát. Az persze jó, hogy egyre többen vannak beoltva, ám ily módon nem a veszélyeztetettség sorrendjében halad a folyamat, vagyis az oltási tervnek – amit amúgy sose látott senki – kampó...

VAN, HOGY ÚJRA KELL KEZDENI - KOVÁCS ANDRÁS PÉTER ÉS SZABÓ PÉTER BESZÉLGETÉSE

YOUTUBE
Szerző: SZABÓ PÉTER
2021.03.09.



Van, hogy újra kell kezdeni - Kovács András Péter és Szabó Péter beszélgetése Következő beszélgetőpartnerem Kovács András Péter Karinthy-gyűrűs magyar humorista, író, a hazai stand-up comedy egyik jeles képviselője.

FANMADEMAKER & KÁLMÁN OLGA | MI FOLYIK A MÉDIÁBAN? | MONOSZKÓP #1

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.03.12.



A Monoszkóp első adásában a Partizán új műsorvezetője, Tóth Jakab beszélget FanMadeMakerrel, a magyar Youtube különutas vloggerével, valamint az ellenzéki sztárriporterből hivatásos politikussá váló Kálmán Olgával. Hogyan próbálják befolyásolni a képernyőn megjelenő tartalmat külső szereplők? Kampányolni vagy számítógépes játékokkal játszani izgalmasabb? Miért vált a padlizsán fallikus jelképpé? Sikerülhet behálózniuk a fiatalokat a politikusoknak a közösségi médián keresztül? És a legfontosabb: MI A KÜLÖNBSÉG STOHL BUCI ÉS GULYÁS MÁRTON KÖZÖTT? Kezdünk!

A KÖZEPES JÖVEDELEM CSAPDAHELYZETÉBŐL MAGYARORSZÁGNAK EGY KIÚT LÁTSZIK

G7.HU
Szerző: HIDI JÁNOS
2021.03.12.


Sokakban kelt csalódást a kelet- és közép-európai régió felzárkózási folyamata Nyugat Európa gazdasági teljesítményéhez. Ha csak például a régiós béreket nézzük, nagyon lassan közelítik az EU-s átlagot. Ebben a témában az elmúlt hónapokban több cikk is rámutatott a kelet- és közép-európai régió helyzetére, viszonylagos lemaradásunkra a bérek, a termelékenység vagy a hazai hozzáadott érték terén.

Ezek közül kiemelendő az a cikksorozat, amely Palócz Éva portfolio.hu-n az „összeszerelő üzemek” témájában megjelent írásával kezdődött, amelyre Reszegi László reagált itt a G7-en két részben. Második írását Reszegi azzal zárja, hogy „Ideje lenne a kitörésen gondolkodnunk.”

Bár az alábbi elemzés még a fent idézett cikkek megjelenése előtt született, pont onnan indul, ahol Reszegi befejezi és a kitörési lehetőséget keresi a régió és Magyarország többször leírt gazdasági csapdahelyzetéből.

A lemaradást ugyanis nehéz lesz az eddigi gazdaságpolitikai irányvonal mentén tovább csökkenteni. Ez a cikk amellett érvel, hogy az egyik – ha nem lényegében az egyetlen – kitörési lehetőség az elmozdulás a magasabb hozzáadott értékű munkafolyamatok felé, amihez jó alapot adhat a high-tech iparág erős szerepe a régió exportjában.

A sikerhez azonban hosszú távon javítani kell az oktatás színvonalát, az általános intézményrendszer működését, a korrupciót vissza kell szorítani, és sokat kell költeni kutatás-fejlesztésre és innovációra. Ha az egyébként is fejlett Egyesült Királyság esetében is ezt mutatták ki az elemzések a leghatékonyabb gazdaságfejlesztési pályának, akkor a kelet- és közép európai régió számára sem látszik másik alternatíva...

ITT OLVASHATÓ

KAMARAI KÖZPONTOSÍTÁS

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2021.03.12.


Várhatóan módosul a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. számú törvénynek az a rövid része, amely a kötelező kamarai hozzájárulás fizetésének rendjét szabályozza. Érvényben marad az évi 5.000 Ft/vállalkozás díjtétel, amit elmaradás esetén ezután is adóként hajtanak be. A törvényjavaslat indoklása szerint kötelező kamarai hozzájárulás források hatékonyabb felhasználása érdekében szükséges azon régiók megsegítése is, amelyek nem rendelkeznek jelentős forrásokkal. Amennyiben a kamarai hozzájárulások egységesen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához folynak be, mód nyílik azon régiók fejlesztésére, forráshoz juttatására is, amelyek jelenleg forráshiányosak. Ettől az érveléstől nem lettem okosabb, ezért a benyújtott új normaszöveg-tervezetet vetetettem össze a hatályos jogszabály szövegével...

A KÉZILABDA-EB 11 MILLIÁRDDAL DRÁGULT, PIKÓ ANDRÁSÉK FELJELENTÉST TETTEK

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ 
HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.03.12.


Telex: Több mint 11 milliárd forinttal drágulnak a férfi kézilabda-Európa-bajnokságra épülő sportcsarnokok beruházásai


Három, a 2022-es magyar–szlovák közös rendezésű férfi kézilabda-Európa-bajnokságra épülő sportcsarnok építése jóval többe kerül majd a tervezettnél, derül ki a Magyar Közlönyben olvasható rendeletből. A budapesti sport- és rendezvénycsarnok ára 5,4 milliárd, a szegedi kézilabdacsarnok 4,6 milliárd, a tatabányai sportcsarnok pedig további 1,8 milliárd forinttal drágul. Mindhárom beruházásra a Gazdaságvédelmi Alapból vesznek ki pénzt.

444: Pikó Andrásék feljelentést tettek az előző kerületvezetés ügyei miatt

Pikó András józsefvárosi polgármester Facebook-oldalán számolt be arról, hogy lezárult a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. (JKN) 2019-es önkormányzati választások előtti működésének anomáliáit feltáró belső ellenőrzési vizsgálat. Úgy fogalmazott,„megdöbbentő a JKN-nél feltárt korrupt gyakorlatok kiterjedt volta és kicsinyessége”, mert „nagy pénzeket nyúltak le, de nem lehet mondani, hogy ne hajoltak volna le minden forintért és ne ott fogták és rakták volna zsebre a közpénzt, ahol csak tehették”.

Mfor.hu: Uniós közbeszerzések MTÜ-módra: többszörös győztesek, visszatérő vesztesek a Festetics-kastély árnyékában


Mészáros Lőrinc cége sorra nyeri el a kormányzati Magyar Turisztikai Ügynökséghez tartozó Helikon Kastélymúzeum Kft. uniós közbeszerzéseit a Szántódpusztai Majorságtól a Festetics-kastélyig. A vesztesek is azonos érdekkörből érkeznek.

24.hu: „Zsebparkra” kaptak annyi pénzt, hogy abból húszezresekkel lehetne befedni az egész területet

Kiugróan magas támogatást kapott parképítésre az V. kerület a kormánytól. A fideszes vezetésű önkormányzat számlájára az év végén utaltak át 3 milliárd 120 millió forintot egy „belvárosi zsebpark kialakítására és környezetének megújítására”. Az önkormányzat az egyik szűk utcácska hányatott sorsú, fél futballpályányi telkére költheti a hatalmas összeget.

Magyar Narancs: Péterfalvi kimondta: nem lehet titkolózni a Club Aliga-tárgyalásokról

Balatonvilágoson a polgármester egyes képviselőknek sem mutatja meg a Fidesz-közeli befektetőkkel folytatott tárgyalások jegyzőkönyvét. A nyilvánosság korlátozása alaptörvény-ellenes, állapította meg Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos.

SZÁLASI RÉMURALMA: SZAKÍTÁS A HORTHY-REZSIMMEL, VAGY A KORSZAK VÉGJÁTÉKA?

MÉRCE
Szerző: POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET
2021.03.12.


Ma 75 éve végezték ki Szálasi Ferenc miniszterelnököt. A nácik mellett a végsőkig kitartó „nemzetvezetőt” a népbíróság háborús bűncselekmények elkövetése miatt ítélte kötél általi halálbüntetésre. Vajon a Horthy-korszakkal való szakításnak, vagy a korszak végjátékának érdemes tekinteni a ’44 októbere és március vége közti hónapokat? És miben tért el a hungaristák antiszemitizmusa a Horthyt is jellemző szelektív antiszemitizmustól, valamint a középkor zsidóellenességétől? A Politikatörténeti Intézet és a Napvilág kiadó Kérdések és válaszok a Horthy-korról című kötetéből közlünk szemelvényeket...

ÍGÉRETES MOLEKULÁT TALÁLTAK AZ ALZHEIMER-KÓR MEGELŐZÉSÉRE

QUBIT
Szerző: qubit.hu
2021.03.12.


Az amerikai idegtudósok által létrehozott új vegyület egérkísérletekben jelentősen csökkentette, illetve megelőzte az Alzheimer-kórral járó plakkok kialakulását. Nagy kérdés, hogy sikerül-e a biztató eredményeket emberkísérletekben is reprodukálni, ez ugyanis szinte soha nem sikerül a potenciális Alzheimer-terápiák során.


A 65 év fölöttiek közül ma már minden tizennegyedik embert érinti az Alzheimer-kór, és becslések szerint 2050-re százmillióan lesznek a világon, akik a kognitív képességek súlyos leépülésével járó megbetegedéssel küzdenek. Ennek ellenére sem gyógymód nem létezik a betegségre, sem pedig olyan módszer, amely megbízhatóan meggátolná a tünetek kialakulását.

A kór megelőzéséhez ugyanakkor közelebb visz a Journal of Experimental Medicine folyóiratban március elején megjelent tanulmány, amelynek eredményeit Mark Dallas idegtudós, a Readingi Egyetem docense foglalta össze. A kutatásban amerikai idegtudósok állatkísérletek során rátaláltak egy molekulára, amely akadályozza a megbetegedést okozó káros fehérje felhalmozódását – írta a kutatásban egyébként nem közreműködő Dallas.

Több mint egy évszázada, 1906 óta ismert, hogy az Alzheimer-kór kialakulásának egyik oka az úgynevezett amiloid plakkok kialakulása. Alois Alzheiemer ugyanis ekkor boncolta fel elhunyt nőbetegét, és derítette ki, hogy az 51 évesen kórházba került páciens extrém feledékenységét és különös szokásait az agyában plakkokba összetapadó káros fehérjék és a tau-szálacskák okozhatták...

ÉLET ÉS IRODALOM 2021/10. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 
Szerző: ÉS
2021.03.12.


PUBLICISZTIKA

Kovács Zoltán: Az árvák könnyét is

Most, hogy a nép szolgálatára évtizede fölesküdött puritán kormány szinte összes tagja, azok rokoni, iskolatársi, ultipartneri, valamint vadásztársi figurái megkapták az ország valamennyi mozdítható és mozdíthatatlan vagyoni elemét, újabb zsírosan jövedelmező iparág után kellett nézni. Nincsenek már gyárak, mert megkapták e fenti kör fontos alakjai, elfogytak a kastélyok, a hegygerincek meg a folyóvizek medrei. Elfogytak a Balaton kikötői a hozzájuk tartozó partszakasszal, szállodai láncok a mögülük integető Haláp, Gulács meg Somlyó hegyekkel. Ha például innét megindulunk a főváros felé, egy óra autózás után Nadap közelében ránk mosolyognak a Velencei-hegység variszkuszi rögei. Ha szerencsénk van, látjuk, hogy a tulajdonos, a kormányközel kulturális beágyazottságú szaktekintélyének hitvese épp a rögrendszer örökpanorámás legtetején állva a tavat kémleli. Amikor aztán a Pátka felől érkező főn átbukik a hegyen, és eltakarítja a vízpára ködét, a szikrázó kristályban egyenesen férjére lát, a közismert költőre és rákellenes barackmagtermesztő borászra, akinek a meggyesében, ha viselhető a termés, rabok fütyülnek fegyelmezett refréneket napestig. Ha szerencsénk van, épp ilyen pillanatban autózunk a pályán, férj és feleség szemsugarának metrikus találkozása alatt...

Majtényi László: A független személy
Bibó István

Magyar László András: Medikalizáció

Váncsa István: Fegyvert s vitézt

Verebes István: Mint petét a nap

Várhegyi Éva: Veszteségeink

A járvány gazdasági ára

Sokba került már eddig is a COVID-járvány okozta gazdasági válság, és a költségek jó része még csak ezután jelentkezik. Az első év gazdasági káráról a megismert mutatószámok alapján már kezd összeállni a kép. A válság hatására beindult folyamatok a jövőben várható gazdasági veszteségek természetéről és nagyságrendjéről is elárulnak valamit. A veszteségeket a megújulásnak a válság által felkínált, ám sajnálatos módon elszalasztott lehetősége is tetézi...

Nyerges András: Színrebontás
Kilépni tudni kell

Marosán György: Harmónia vagy hangzavar?
Az európai koncert kilátásai

Fekete László: A chagosiak
Rövid kiegészítés a magyar diplomácia jelenkori történetéhez

Balázs Péter: Európai lépésváltás

Szenczi Tóth Károly: Orvosi történetek

Mesterházi Márton: Világszínház
(emlékezés)

Beke Zsolt: Szlovák krízis

F E U I L L E T O N

Halász László: A túl hosszú öregség büntetéssé átalakuló jutalom

I N T E R J Ú

Bérczes Tibor: Befelé van mozgás, kifelé viszont nemigen
Beszélgetés Surányi Z. Andrással és Sívó Júliával

V I S S Z H A N G

Bakonyi Péter: Adalék a turulvitához

Molnár Péter: Emlékezés

a holokauszt tanúságtevőire, a Klubrádiót elhallgattatva

Eörsi Mátyás: Vive la France!

Csizmadia Ervin: Az informális politikáról

P Á R A T L A N 

(nos): AZ ÉLET VIZE

-skó: KARDINÁLIS TÜNET

A királyfi: SÁRKÁNYFŰ

pá- ti-: KILÁBALÁS?

(avar): KOHL KIKÉRNÉ

-hg-: VITATHATATLAN

na / ICs: PERSPEKTÍVA

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2021/10. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.03.12.


K R I T I K A

György Péter: Egy helytörténeti múzeum

(A Pesterzsébeti Múzeum)

Wagner István: Formák tánca

(Georges Braque – Tanz der Formen, Bucerius Kunst Forum, Hamburg. Meghosszabbítva április 30-ig.)

Králl Csaba: Szabályokkal, szabadon


(Sasha Waltz & Guests: In C / online bemutató, megtekinthető a társulat Facebook-oldalán április 4-ig.)

Waltz mintha visszarepülne az időben, és az amerikai Judson-csoport vagy még inkább a szintén amerikai Lucinda Childs és társai (kései) követőjévé szegődne ezzel a darabbal, és persze nemcsak azért, mert minimalista zeneműre komponál (bár 1964-ben, amikor a legendás címadó Terry Riley-szerzemény született, még nem volt használatban ez a zenei fogalom), hanem mert stílusában, struktúrájában, hangulatában is sokban kapcsolódik azokhoz az akkor forradalminak számító eszmékhez, amelyek a „táncot önmagában mint testi-fizikai, tér-idő valóságot szemlélték és értelmezték” (Fuchs).

Báron György: Tea, rizs, tészta, hal

(A rizsre öntött zöld tea zamata. Rendező: Jaszudzsiro Ozu. A gotói Tora-san. Rendező: Masaru Oh’ura. Tsukiji Wonderland. Rendező: Naotaro Endo. Japán Filmhét, febr. 26–márc. 7.)

A japán filmhetek kínálatában mindig akad néhány, amely az asztal örömeiről szól. Csak az utóbbi időben a rámenről három mozgóképet is megkóstolhattunk (Rámen Shop, A rámen Isten, Rámen-szamuráj), leves után szusi jött (Szusiálmok), desszertnek babpürével töltött édes palacsinta (Édesbab). S bár hű képet kaphattunk belőlük a japán konyha titkairól, némelyiket akár receptkönyvnek is használhattuk, a kaja e filmekben csak ürügy, ami összehozza az embereket, kisimítja az ellentéteket...

Végső Zoltán: A Vastüdő
Peter Brötzmann 80 éves

Peter Brötzmann az európai free jazz atyja, vagy, ahogy sokan emlegetik, a „Vastüdő”, nyolcvanévesen még mindig alkot, amikor pedig lehet, sűrű koncertprogramot bonyolít, és ugyanolyan radikális, mint korábban...

Herczog Noémi: POSZT mortem

A POSZT nem azért szűnik meg, hogy Jordán Tamás (és elődei) munkásságát eltöröljék a föld színéről. Nagyobb előnye, hogy így biztosan nem indul a céggel szemben büntetőeljárás. Ennél a szánalmas történetnél akkor már ezerszer ordítóbb a Tavaszi Fesztivál ügye: hiszen ott valódi teljesítmény szűnik meg. Mert pénz láthatóan van, 1,75 milliárdból indul a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek és az őszi Liszt Ferenc Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál. Holott a BTF nemzetközi brand volt...

Fáy Miklós: Nagy éji zene

(Mozart-nap – a Concerto Budapest internetes koncertsorozata, március 7.)

A koncert poénja az Esz-dúr szimfónia, ami voltaképpen nagy ötlet, egy Mozart-napot nem a nagy g-mollra vagy a Jupiter szimfóniára kifuttatni, hanem az ugyanolyan színvonalú, de kevésbé ismert darabra. A poén csak azért nem ült, mert annyira szép volt előtte a zongoraverseny, hogy elkerülhetetlennek látszott a hanyatlás. A tempók továbbra is éltek, az előadásban volt némi régizenés informáltság, az nem fair, ha az ember amiatt panaszkodik, mert öt perce még jobban játszottak...

Károlyi Csaba: Elfogult?


(Eurozóna. A Klubrádió külpolitikai magazinműsora. Szerkesztő-műsorvezető Zentai Péter.)

Zentainak beakadt a sorstalanság szó, kicsit más összefüggésben használta, mint Kertész Imre. A mi népünk, bármennyire is szentségtörés a szó, a sorstalanság állapotában van, mert egy ember kezében van a sorsunk, az, hogy uniós tagok maradunk-e vagy sem – mondta. Kiszolgáltatott állapotnak is lehet nevezni – hűtötte le a műsorvezetőt Balázs Péter. Az ország nem egyenlő a pártállammal!

Siba Antal: Az emberarcú Fidesz


(Fürjes Balázs és Maruzsa Zoltán nyilatkozatai online és híradókban)

Maruzsa Zoltán a Kossuth rádió keddi, Jó reggelt, Magyarország! című műsorában úgy nyilatkozott, „Ma bizonyítaniuk kell, bírnia kell a rendszernek a rohamot, ezt az elvárást világossá tettem. A tegnapi hiba nem fordulhat újra elő.” Szerinte nem elfogadható, hogy alábecsülték a terhelést.

„Ez kicsit olyan, mintha decemberben a hólapátolókat meglepné a tél” – fogalmazott az államtitkár kifényesült homlokkal már a televíziók kora esti híradóiban, és ez így bármennyire emberi hang is, nem ad választ arra a nyilvánvaló kérdésre, mit tettek addig, amíg nem esett a hó...

Zelei Dávid: A világíró esete Mike Tysonnal

J. M. Coetzee: Fogaskerekek. Fordította Szieberth Ádám. Athae­neum Kiadó, Budapest, 2020, 382 oldal, 4499 Ft

Noha az eredeti kiadás borítóján található alcím (Literary Essays 2000-2005) egyértelműen fogalmaz, a magyar változat már kicsit homályosabb: címlapja „kritikai írásokról” beszél, a hátlap pedig egyaránt említ „irodalmi esszét”, „kritikát” és „tanulmányt”. Bár ez elsőre kissé következetlennek tűnhet, könnyen magyarázhatná a rendelésre dolgozó irodalmárok életvitele, akik hol kritikát, hol évfordulós esszét, hol meg szaktanulmányt írnak; Coetzee esetében ugyanakkor ez a kevertség nem a kötet, hanem az egyes írások szintjén jelentkezik. Szövegei alig különböznek egymástól (hátra kellett lapoznom, melyik jelent meg előszóként, és melyik szimpla esszéként), mások hasonló írásaitól ugyanakkor több ponton is. Pedig nem állítanám, hogy Coetzee felforgatná a műfaji konvenciókat – inkább a komponensek kombinációja és arányai szokatlanok. Azt speciel nem mondanám, hogy tanulmányokkal van dolgunk, azt viszont igen, hogy az írások jobbára az íróportré, a pályakép, az irodalmi és fordításkritika kevercsét adják – ezek együttes jelenlétére pedig még életrajz esetében is ritkán van példa, nemhogy egy mezei esszében...

Tunyogi László: Ex libris

Darvasi László–Márton László–Tasnádi István–Závada Pál: Az ember tragédiája 2.0
Mary L. Trump: Túl sok és sosem elég
Rakovszky Zsuzsa: Állapotváltozások
Guillermo Cabrera Infante: Trükkös tigristrió

Gajdó Tamás: Kapapoly

Mucsi Zoltán. Bérczes László beszélgetőkönyve. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2020, 368 oldal, 4599 Ft

A könyvet nem a „vicces dolgok” határozzák meg, hanem Mucsi Zoltán ironikus szókimondó nyersessége. A legjobb példa erre a FEKETEország című előadás legendás, villanyszerelős jelenetéről szóló provokatív felvetésre adott válasza. Bérczes ugyanis azt találta mondani, hogy ebben az előadásban „végre hasznát vetted előző életednek: hogy apád mellett inaskodtál, és a hajógyári műhelyben krampácsoltál”. Erre Mucsi így reflektált: „Na, látod, megint rátapintottál a lényegre! Már ezért a jelenetért érdemes volt elvégeznem a szakmunkásképzőt. De talán az a kelet-európai közös élmény sem mellékes, amibe mindannyian kerültünk már: hogy elromlik otthon valami, és érkeznek a melósok.” (282.)...

Mayer Zsófia: „Éliás, Tóbiás, egy tál dödölle...”

Dödölle – Gyerekirodalmi és hagyományőrző kalendárium. Szerkesztette Lovász Andrea. Cerkabella Könyvek, Szentendre, 2019, 313 oldal, 3990 Ft

A közelmúltban nem készült még sem tematikában, sem pedig szerkezetben ilyen sokrétű és közérthető összefoglaló alkotás, a magyar népi értékeket bemutató kötet. Hiányosságai ellenére is képes olyan légkört létrehozni, amellyel a fiatalok számára érdekfeszítővé válik a múlt. A könyv túlmutat az egyszerű irodalmi, mesei élményen, a közölt receptek és játékok családi programok, gyermekfoglalkozások alapjául szolgálhatnak, pedagógusok számára pedig módszertani könyvként hasznosítható...

Mészáros Gábor: Ez az én hangom

Flea: LSD gyerekeknek. A Red Hot Chili Peppers basszusgitárosának önéletrajza. Fordította Pritz Péter. Helikon Kiadó, Trubadúr Könyvek, Budapest, 2020, 276 oldal, 4299 Ft

A könyv memoár-jellegéhez híven történeteket olvashatunk: családról, barátokról, az első fellépésről, első bulikról, zenélésről. Patti Smith verse indítja a kötetet. Egyébként Flea memoárja anyagkezelését tekintve hasonlít Patti Smith memoárjára (Kölykök), amelyben szerelmük történetét írta meg Robert Mapplethorpe-pal.

Bár Flea elbeszélése nem szűkölködik drogos történetekben, a cím mégis inkább a képzelet nevű LSD-re utal...

Losoncz Márk: Tagadás. Kitörés?


Az ÉS könyve márciusban – Tamás Gáspár Miklós: Antitézis. Válogatott tanulmányok 2001–2020. Fordította és szerkesztette Sipos Balázs. Kalligram Kiadó, Budapest, 2021, 456 oldal, 4740 Ft

A kötet legjelentősebb írása – és kincsesbányája – az Igazság és osztály. Azt sugallja, hogy két szocialista hagyományt különböztethetünk meg. Az egyiket Rousseau fémjelzi, a másikat Marx. Az előbbi szerint a civilizáció tönkretette az erkölcsöt, a természetes emberi adottságokat. Vissza kell tehát térnünk az egalitárius nép erényeihez, a puritán egyszerűséghez. A rousseau-i paradigma antiteodiceát kínál, azt állítja, hogy a szenvedés nem természetes. E hagyomány „angyali”, amennyiben úgy tartja, hogy a szolgák erkölcsileg fensőbbrendűek, és elegendő lefolytatni a természetes szabadságküzdelmeket, hogy a nép ismét önmaga lehessen. Ezzel szemben a fausti-démoni marxi paradigma azt sugallja, hogy a proletariátus a tőke szerves alkotóeleme, s forradalmi jelentősége csak azért lehet, mert elidegenedettsége folytán képes tagadni az osztálytársadalom rendszerét – és egyúttal önmagát. A nép önaffirmációja helyett a proletariátus öntagadása, az ontológiai lényeghez való visszatérés helyett historizálás, az „ember” változékony megjelenési formáinak kritikai elemzése. Az Antitézis szerint a bajok többször a rousseau-i paradigmához való visszahátrálásból fakadtak – ez nem más, mint egyenlősítés az emancipáció helyett, etatista újraelosztás a kapitalizmus kereteinek felszámolása ellenében. TGM elismeri, hogy a rousseau-i hagyományhoz való ragaszkodás indokolt lehetett például a fasizmussal való szembeszegüléskor, ám alapvetően visszalépés, felszínesség...


I R O D A L O M

Csuday Csaba: Álmomban

Csuday Csaba: Mágnes

Hegedűs Ágota: Indulni kell

Hegedűs Ágota: Mrs. Dalloway dalain

Hegedűs Ágota: semmi se jön

Orcsik Roland: Transzmutáció

Szív Ernő: Árvaság

(Ne kopogj!)

Gyurka nagybátyám édesanyja akkor halt meg, amikor ő ötéves volt. Anyám alig egy. Rengeteg képet látok róla, méla arcú, mondhatnám kissé bambának is, de inkább szomorúnak. A maciját végül én beleztem ki. A hintalovát én tettem tönkre. A gyönyörű rajzait, tollas, íjat feszítő indiánokról és görög testű sportolókról én kótyavetyéltem el. Az összegyűjtött sportújságjait, köztük az Aranycsapat diadalmenetét én szórtam bele a világba. A család, amikor a gyönyörű, okos anyja meghalt, kézről kézre adta, igazi árva volt. A nagyszülők versengtek érte, kinél legyen. Birkózott. Gimnazista lett, valami eltört a kamasz fiúnál, egyre rosszabbul tanult, meg is bukott másodikos korában. Még otthonról is megszökött, fölszaladt Pestre. Aztán ott is hagyta az iskolát, és a nyári szünetben a téglagyárban dolgozott, ahol egy elszabadult csille csúnyán megbántotta a karját. De birkózott tovább, egyre növekvő fájdalmakkal. A szolnoki kórházban állapították meg a csontszarkómát. Ötvennégy augusztusában halt meg a családi otthonban, tizennyolc évesen...

Gyöngyösi Csilla: A befejezetlen mondat

De-vel nem kezdünk mondatot, olvasom Vida Gábor könyvében, és hangosan felnevetek a metróban, rajtam pufajka, mert amikor Kolozsvárról elindultam, még mínusz tíz volt, és különben is fázós vagyok, most meg plusz tíz van, hátamon a hátizsák meg a végigcsorgó izzadság, meleg van, mindenhol fűtenek, mint a bolondok, aztán kimész és megfagysz, a szatyromban a plüssök, C & A bugyik meg a turkálós ruhák, mert olcsóbb Pesten turkálóba járni, mint Kolozsváron,

mi is jellemezhetné jobban azt az átmeneti, sehol otthon nem levő létet, ami az én generációmnak jutott, hogy több időt töltünk mikrobuszon, vonaton meg repülőn, mint otthon, mert állandóan menni kell valahova, és ha már van egy szabadnapom, hát hova megyek, a turkálóba, ahol árleszállítás van, mert mennyit is ér az a ruha, amit hordunk, az új árát semmiképp, és azt gondoljunk, hogy majd ezzel spórolunk, mert így ugyanazt az olcsó szart hordjuk, de legalább milyen jó bizsnicet csináltunk, a szabálysértési eljárás után, amiért hülye fejemmel én vagyok a hibás, de amit gyorsan meg is szüntetnek, bevonulok a turkálóba a sok hozzám hasonló középkorú nővel, hogy kiélhessük a birtoklási ösztönünket és a mohóságot, mert a csontjaimba van írva, hogy nincs, nem volt, és mert amikor ez még fontos volt, kislánykoromban az érában, akkor a csempészfarmer drága volt, csak a burzsujgyerekeknek volt, és mi hiába voltunk burzsujok, nekem akkor se volt csempészfarmerem...

Oravecz Péter: Folyt. köv. Sanghajban

Egy megszeppent, cserbenhagyott kisfiú és egy megvilágosodott bölcs lakott könnyes tekintetében – sosem felejtem el. Úgy festett ott az asztal végében jókora orrával, mint egy nyugdíjba vonult, szomorú bohóc, aki egy keresztrejtvény megfejtésétől várja a választ visszhangtalan kérdéseire. Aztán, hogy megmentse a kedélyes hangulatot, engedélyt kért, hogy megossza velünk egyik legkedvesebb viccét. Noha sejtettük, hogy kínosan rossz vicc lesz, azért csak bátorítottuk: ne tartsa magában, halljuk!

A vicc úgy robbant, mint egy váratlanul közénk hajított kézigránát. Az az igazság, hogy piszok jó vicc volt. Fogalmam sincs, hogy szólt, mert a robbanás egyúttal ki is törölte belőlem, de az érzés máig elevenen él bennem, ahogy térdünket porolva zenésztársaimmal egymásra nézünk, és elismerő pillantásunkban fellobban egy tűz, melyet a szellem elpusztíthatatlanságának újabb bizonyítéka éltet...

Juhász Tamás: Lélekügyes

Péter közel járt a műszak végéhez és ahhoz, hogy a pultra dőlve elaludjon. A pokolba kívánta a tizenkétórázásokat, többször indítványozott már petíciót, tüntetést a szakszervezetnél, de mindig elintézték annyival: felsőbb döntés, nem tehetnek semmit.

Pörgésre vágysz? Szeretsz emberekkel foglalkozni? Mindened a problémamegoldás? Jó a kommunikációs képességed? Itt a helyed! Jó fizetés, fiatalos csapat, mennyei munka! – morogta Péter azt a hirdetés­szöveget, ami alapján annak idején soul resources lett.

Eleinte élvezte is. Szeretett segíteni az embereknek, értelmezni a csavaros jogi nyelvet. Érdekes jellemfejlődéseket látott, és ha kérték, szívesen adott tanácsot. Ám mostanra elege lett...

MÉGIS KINEK A SZAKÉRTŐJE, AVAGY HÁNYAN HALNAK MEG KÉT HÉT MÚLVA

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2021.03.12.


...Ma az Institute of Health Metrics and Evaluation úgy becsüli, hogy március huszonhatodikán Magyarországon 423-an fognak meghalni koronavírusfertőzésben. Ősszel egyáltalán nem becsülték brutálisan felül a halálozási adatokat. Ez most annak látszik, brutális felülbecslésnek. Látszik, látszik, de mit láthatok én ebből, semmit.

Magyarországon vannak epidemiológiai előrejelzésekkel foglalkozó matematikusok/statisztikusok, akik egészen biztosan jobb helyzetben vannak, mint az IHME emberei, és ők a mi szakértőink. Nem Orbán Viktor szakértői, hanem a magyar népé. És tartoznak nekünk azzal, hogy elmondják, hogy az elkövetkező két hétben mi fog történni az országban.

„HIÁBA VAN GÉPEM, OXIGÉNEM, SZEMÉLYZET NÉLKÜL NINCS INTENZÍV ÁGY”

HVG / ITTHON
Szerző: SERDÜLT VIKTÓRIA
2021.03.12.


Katasztrófahelyzet-közeli állapot van, eljöhet az a pillanat, amikor szelektálni kell a betegek között, hogy ki kerüljön lélegeztetőgépre – mondta a hvg.hu-nak adott interjúban Svéd Tamás intenzív terápiás szakorvos. A Magyar Orvosi Kamara titkára szerint a magyar egészségügyi rendszerben tartósan 1000 koronavírusos beteg lélegeztetésére van kapacitás, amit mindjárt el fogjuk érni. A végét pedig még nem látják.


hvg.hu: Napról napra rekordokat dönt a koronavírus-fertőzöttek száma, a lélegeztetett betegeké pedig lassan megközelíti az ezret. Ilyen terheléssel még soha nem kellett szembenéznie a magyarországi kórházaknak. Arról, hogy ez pontosan mit jelent, milyen körülmények között dolgoznak az orvosok és az ápolók, nincs hivatalos tájékoztatás. Belülről hogyan látják mindezt?

Svéd Tamás: Az adatokról nekünk sincs pontos tájékoztatásunk, így nehéz teljes képet alkotni. A napi tájékoztatásban például mindig a lélegeztetett betegekről van szó, de nem tesznek különbséget az intubált, vagy a non-invazív módon lélegeztetettek között, és azt sem tudni, hányan fekszenek oxigénterápia mellett egyéb szövődmény miatt intenzív osztályokon. Nem ismerjük a nem koronavírus fertőzés miatt intenzív osztályokon ápolt, de ugyanúgy intenzíves kapacitást lekötő betegek számát sem. Utóbbiak között egyébként lehetnek a Covid-fertőzés alól már felszabadított, de továbbra is intenzív igényes betegek is, ha nem is nagy számban...

ÚJ SZAKASZBAN A MÉDIÁÉRT FOLYÓ KÜZDELEM

HÍRKERESŐ
Szerző: SEBES GYÖRGY
2021.03.12.


Március 15-e alkalmából a főváros sajtódíját vehette át a Klubrádió. Az elismerés azonban feltehetően nem kárpótolja őket azért, hogy a médiahatóság viszont érvénytelenítette az eddigi frekvenciájukra beadott pályázatukat. A médiajogász szerint mindez világosan jelzi, hogy új fázisába lépett a médiáért folytatott harc.


Sajátságos módon, de eddigi politikájához hűen ünnepelte a magyar sajtószabadság napját a jelenlegi hatalom. A Fidesz mindenkori kiszolgálója, a Médiatanács alig pár nappal március 15-e előtt „nyertes nélkül” zárt le a 92.9-es Mhz frekvenciára kiírt pályázatot. Vagyis érvénytelennek minősítette az immár egyetlen jelentkező, a Klubrádió pályázatát. Jogi érvekkel is igyekeztek döntésüket alátámasztani, de többet mond itt egy másik idézet. A Klubrádió szerkesztősége kitartó munkát végez az objektív tájékoztatásért, a sajtó- és szólásszabadság megőrzéséért. Ez persze már a főváros sajtódíjának indoklásában szerepel. Ezt az elismerést Csengery Antal polihisztorról, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc méltatlanul háttérbe sorolt hőséről nevezték el és az idén – többek között – a Klubrádiónak ítélték. A kormányzat ezt olvasva feltehetően megerősítve látja a rádió működésével szembeni valamennyi ellenérzését. És bizonyára készül rá, hogy – ahol csak tudja – továbbra is ellehetetlenítse tevékenységét.

Érthető a Klubrádió Zrt. igazgatósági elnökének dühe, amivel a Klikktv-ben is kommentálta a Médiatanács határozatát. Arató András többek között aljasnak és jogellenesnek nevezte a döntést. Emlékeztetett rá, hogy a hatóság többek között kedvezőtlen pénzügyi mutatóikra hivatkozott, miközben benyújtottak egy részletes üzleti tervet, amelyben szerepelt, miképpen válik a mérleg pozitívvá, ha elnyerik a közösségi frekvenciát...

ÖSSZEÉR A KÍNAI VAKCINABIZNISZ ÉS A BOTRÁNYOS LÉLEGEZTETŐGÉP-BESZERZÉS

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2021.03.12.


Egy olyan, zavaros hátterű és múltú céggel kötött szerződést a kínai vakcinák beszerzésére az állam, amely hasonló méretű üzletet még soha nem bonyolított le. A vállalatot ráadásul viszonylag hamar össze lehet kötni egy olyan céggel, amelyik a tavalyi lélegeztetőgép-beszerzésekből húzott hasznot. 

Akkor az a cég is története messze legnagyobb megbízását kapta.

A 2019-es összbevétel százötvenszerese a megrendelés

A Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter Facebook-oldalán közzétett szerződés szerint a Nemzeti Népegészségügyi Központ nem közvetlenül a kínai partnertől, hanem egy magyar vállalattól, a Danubia Pharma Kft-től szerzi be az ötmillió kínai vakcinát. Bár nem példa nélküli, hogy az állam egy kínai beszerzéshez közvetítőt von be, itt mégis nehezen érthető, miért volt szükség egy plusz szereplő közbeiktatására, hiszen a magyar állam közvetlenül is volt már kapcsolatban a vakcinát gyártó Sinopharmmal. A kínai vállalattól tavaly lélegeztetőgépet is vásárolt a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM)...

EZEKET KÖVETELIK A NYUGDÍJASOK - A JELENLEGI RENDSZERBŐL MINDENKÉPP KISZŰRENDŐK A TORZULÁSOK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: B. VARGA JUDIT
2021.03.12.


Az ellenzéki pártok vezetőinek átadta a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) azokat a követeléseket, amelyek megvalósítását várják. Akadnak intézkedések, amelyek azonnali megvalósítását várják el, de például a teljesen új nyugdíjrendszer 2026 után kerülhet terítékre.


A „társadalomhoz”, és az ellenzéki pártokhoz eljuttatott kiáltványában a NYUSZET 12 pontban foglalta össze, hogy a nyugdíjasok érdekében milyen intézkedéseket követel. Ebben – mint az a részletes háttéranyagból kiderül – vegyesen szerepelnek azonnal, és hosszabb távon végrehajtandó feladatok. Mint kiemelték, elengedhetetlennek tartják a nyugdíjrendszer totális átalakítását, a vegyes indexálás bevezetését, a nyugdíjbiztosítás önálló szakmai intézményrendszerének visszaállítását.

A nyugdíjrendszer változtatása a háttéranyag szerint a szokásosnál is nagyobb körültekintést kíván. A következményei ugyanis akár több évtizedre is kihathatnak, illetve egy korrekció jelentős forrásokat emészthet fel. Ezért minden javaslat előzetes számításokat, hatásvizsgálatot igényel. Nagy dilemma, hogy a nyugdíjasok heterogén csoportjainak elvárásai hogyan hangolhatóak össze, a szakmai követelmények egyidejű érvényesítése mellett...

A JÁRVÁNYHELYZET KORMÁNYZATI KEZELÉSE BEBIZONYÍTOTTA, HOGY A FIDESZ SOKSZOR NEM URA A HELYZETNEK

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2021.03.12.


A kormány járvány elleni védekezése (vagy annak elmaradása) tökéletesen beigazolta, hogy azok az ellentmondást nem tűrő módszerek, melyek a normál politikai közéletben eredményre vezettek, egy ilyen kiélezett helyzetben csődöt mondanak. Az pedig, hogy melléfogások tömkelege után se hajlandó még egy finom utalást tenni a kormányzati kommunikáció arra, hogy tévedtek fontos kérdésekben, egészen abszurddá teszi a párbeszédet a hatalom és a polgárok között. Nyilvánvaló, hogy a tévedhetetlenség mítoszának feladása egy évvel a választások előtt nagy kockázatokkal járnak a Fidesz részéről, ám a nyilvánvaló mellébeszélés komoly hitelességvesztéssel jár.

Talán most a szerencse se mentheti meg a magyar kormányt attól, hogy szembesülnie kelljen rossz döntéseinek következményeivel. Ha ugyanis ilyen meredeken emelkednek a fertőzési számok, és a kórházakban ápolt koronavírusos betegek száma eléri a 10 ezer főt, akkor már nehéz lesz megmagyarázni, miért hoztak ilyen későn újabb szigorító intézkedéseket az illetékesek. Hetekkel ezelőtt egyértelművé vált ugyanis, hogy berobban a járvány, a brit mutánssal megtámogatott harmadik hullám ellen pedig már nem elegendőek a tavaly novemberben meghozott korlátozó intézkedések.

Tudjuk jól, hogy Orbán Viktornak nagyon elege van abból, hogy kormányának továbbra is a rossz híreket kell szállítania, de tudomásul kellene végre vennie, hogy a koronavírus-járvány egy olyan ellenség, melyet nem ő hozott létre, ezáltal nem is győzheti le úgy, ahogy azt előre eltervezte. A március első hétvégéjén kialakult oltási káosz és a 8-ától bevezetett online oktatás anomáliái arról tanúskodtak, hogy a szervezettségére és központosításaira oly büszke kormány egy év alatt nem tudta gatyába rázni azokat a rendszereket, melyek a helyzet kezelésében kulcsszerepet játszanak...

ÚJRA FOGADHAT ADOMÁNYOKAT IVÁNYI GÁBOR EGYHÁZA, A VÉGREHAJTÁS ELLENÉRE IS KI TUDJÁK FIZETNI DOLGOZÓIKAT

MÉRCE
Szerző: BLASKÓ ZSÓFIA
2021.03.12.


Május 31-ig leállította a Nemzeti- Adó- és Vámhivatal (NAV) az Iványi Gábor vezette egyház, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) adóhátralékának behajtását, így ebben a hónapban is ki tudják fizetni dolgozóik számára a bért, valamint fogadhatnak adományokat, 

„Az elmúlt tíz évben a hónapok többségét tekintve ez kérdéses volt, de Istennek hála és támogatóinknak köszönet, végül ez minden fizetési napon megvalósulhatott”

-írja az elnök.

Mint ahogyan arról a Mércén is beszámoltunk: a NAV február végén jelezte a MET felé, hogy közel 250 millió forintnyi adóhátralékot terhelt az egyház számlájára. A rossz hír nem sokkal azután érte a MET-et, hogy február 3-án váratlanul visszaadta a NAV a MET jogosultságát a személyi jövedelemadóból feljánlható egyházi egy százalék fogadására.

A MET státusza a 2011-es egyházügyi törvénnyel vált kérdésessé, amikor is elveszítette egyházi besorolását több más kisebb vallási szervezettel együtt, és vallási tevékenységet végző szervezetté minősítették. Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte a szabályozást, majd a strasbourgi emberi jogi bíróság is kimondta, hogy az egyháztörvény sérti a vallásszabadságot és az egyesülés szabadságát. A MET 2017-ben pert nyert az Emberi Jogok Európai Bíróságán az állammal szemben, amiben kimondták, hogy jár számára a vallási tevékenységet végző szervezeteknek járó adóegyszázelék. Akkor az állam visszamenőleg fizetett is, azonban 2017 és 2020 között arra hivatkozva tagadta meg a kártalanítást, hogy a bírósági döntés csak a visszamenőleges kifizetésre kötelezte.

Iványi Gábor február végén, a MET intézményének, az Oltalom Karitatív Egyesület nyolcadik kerületi Dankó utcai épülete előtt tartott eseményen arról beszélt: országos megmozdulást terveznek, ugyanis szerintük elfogadhatatlan az a bánásmód, amelyet a kormány az elmúlt tíz évben alkalmazott az egyházi státuszától megfosztott szervezettel szemben.
Most viszont örömmel tájékoztatnak arról, hogy az eddigi, közös kiállás eredményeként a NAV visszavonta a számláikra helyezett inkasszóját, így bárki utalhat számukra támogatást.

Iványi Gábor a közleményben arról is beszámol: a támogatóik az elmúlt három hétben mintegy 15 millió forinttal siettek a szervezet segítségére, az aHang petícióját pedig- amelyben a MET egyházi státuszának visszaállítását kérik – eddig 16 ezren írták alá...

ORBÁN JÁRVÁNYLABORATÓRIUMA – SOK OLTÁS, SOK HALOTT, KEVÉS TESZTELÉS

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2021.03.12.


Már nem Ausztria Közép-Európa járványlaboratóriuma. Orbán Viktor miniszterelnök merész húzásával új mintát teremtett Európában, amikor nyugati engedély nélküli oltóanyagok millióit rendelte meg. Hazánk ennek köszönhetően második az átoltottságot tekintve Málta után az uniós államok közül. De mi a helyzet a legidősebbek védelmével? Hol tartunk a teszteléssel? Az esetszámokkal? Hogyan előztük be az Egyesült Államok után immár az olaszokat is halálozásban? Hét táblázatba rendeztük az adatokat, hogy konkrét számokon mutassuk be a felemás magyar járványkezelést.


Ritkán fordul elő, hogy egy esemény egyszerre írja be magát az orvos- és a politikatörténetbe, de múlt csütörtökön ez megtörtént. Európai engedélyt kértek egy olyan vakcinára, amit orosz állami forrásból fejlesztettek ki. Példátlan eset. Magyarország azért nem használ az uniós csatlakozás óta orosz oltóanyagot, mert a nagy keleti birodalom eddig egyetlen vakcinánál sem tette ezt meg. Most egy különösen feszült helyzetben igen, pedig az Európai Unió decemberben döntött a kereskedelmi szankciók újabb fél évvel való meghosszabbításáról Oroszország ellen, és Európának nagy szerepe van abban, hogy az oroszok sportolói a dobogó tetején állva számos sportágban nem hallgathatják meg saját nemzeti himnuszukat a feltárt doppingbotrányok miatt. Most viszont még a közös vakcinagyártás gondolata is felvetődött.

Az oroszok lépése egyben a magyar miniszterelnök sikere is, aki a tőle megszokott lendülettel ment szembe a nyugati hagyományokkal, amelyek értelmében csak engedélyezett, biztonságos és hatékony készítményeket lehet forgalmazni az unió területén. Kormánya saját gyógyszerhatóságát is jogszabállyal kényszerítette, hogy azonnal engedélyezze a keleti vakcinákat, ha azokat legalább egymillió embernek már beadták, és van olyan társult ország (Szerbia), ahol oltanak velük. A Szputnyik V várhatóan nyugati engedélyt kap május elejére, és onnantól Orbán nem kijátszotta, csak megelőzte a Nyugatot, felismerve a modern technológiával készült, és a nyugati vakcinák hatásosságával vetekedő oltóanyag jelentőségét.

A miniszterelnök – láttuk már tőle többször – hazárdírozott, és most úgy látszik, jót húzott.

A Sinopharm készítményénél is változik az európai államok hozzáállása, miután több visegrádi ország is jelezte, ő is vásárolna Kínától. Áttörés, hogy a majdani európai vakcinaútlevélnél vélhetően a Sinopharmot egyenrangúnak fogadják el a nyugati engedéllyel rendelkező készítményekkel. Fontos szempont, különösen a fiatalok számára, akik az oltástól elsősorban a szabadságuk visszanyerését remélik...

ÚJ ELEMEK A MÉSZÁROS CSALÁD BEFEKTETÉSEIBEN: JÖNNEK A DRÁGA ÖRÖKÖSÖK

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.03.12.


Növelte energiapiaci súlyát az ország északkeleti részében a Mészáros család. A tőzsdei Opus Global megvette a Tigáz gázelosztó még hiányzó felét is, de bejelentkezett a térség villamosenergia-hálózatára is. Közben a cég környezetében azt várják, hogy Mészáros Lőrinc régi bizalmi embereit egyre inkább a lánya, az Opus Globalban elnöki tisztséget betöltő Beatrix ismerősei válthatják. Mi ez a vállalkozás, egy tőzsdei cég vagy egy családi kaláka?


Az Opus Global Nyrt. különös cég. Ötvözi a tőzsdei nyilvános társaságok jellemzőit (hiszen valóban az) és a családi vállalkozások karakterisztikáját.

Ha rámegyünk a tőzsdei cég oldalára, azt látjuk, hogy komoly cégről van szó:

- a csoport 35 társaságot konszolidál;

- 2019-ben 199 milliárd forint volt a konszolidált forgalma;

- és a BÉT oldaláról az is kiderül, hogy március elején 170 milliárd forint körüli volt a cég kapitalizációja.

Emlékezhetünk, a társaság részvényeivel egy ideig nagyon szépen lehetett keresni, aztán ez a növekedés megtorpant (mindez persze érthető, hiszen a cégcsoportnak méretes idegenforgalmi kitettsége is van)...


A REZSIM TEHET RÓLA, HOGY A KLUBRÁDIÓ VILÁGHÍRŰ LETT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.03.12.


A rádió, amelytől február 14-én elragadták a frekvenciáját, és most csak online hallgatható, aligha tett volna szert ismertségre Magyarországon kívül, bármennyire is jó és színes a műsora, ha nem a Fidesz által irányított, úgynevezett illiberális demokráciában tevékenykedne. A Süddeutsche Zeitung közölte Arató András véleménycikkét. A Klubrádió igazgatósági elnöke kitér arra, hogy az egyeduralomra törő rezsimek mindig központi feladatuknak tekintik a független média felszámolását.


„A budapesti rezsim tíz éve harcol a szabad média és Európa ellen. És ki finanszírozza ezt? Európa.” Ezt a gondolatot emeli ki a Süddeutsche Zeitung Arató Andrásnak, a Klubrádió igazgatósági elnökének a véleménycikkéből, amely tegnap este került fel a müncheni lap internetes oldalára.

Bemutatkozásként a vendégkommentátor megírja: a rádió, amelytől február 14-én elragadták a frekvenciáját, és most csak online hallgatható, aligha tett volna szert ismertségre Magyarországon kívül, bármennyire is jó és színes a műsora, ha nem a Fidesz által irányított, úgynevezett illiberális demokráciában tevékenykedne.

Arató kitér arra, hogy a Fidesz, amikor 2010-ben nyolc év szünet után ismét hatalomra került, azonnal megkezdte a politikai rendszer ellensúlyainak a lebontását. A demokratikus intézmények játékterét leszűkítette, illetve pártkatonák szállták meg ezeket az intézményeket. A cél a politikai és gazdasági teljhatalom megszerzése, valamint, hogy minimálisra csökkenjen e hatalom elvesztésének az eshetősége.

A rendszer nem csupán a köztársaság szót törölte az ország nevéből, hanem a demokráciát is az illiberális jelzővel látta el – írja a szerző, és megjegyzi: fél élete abban telt, hogy a kommunista rendszer a demokráciától való különbségtétel jegyében népi demokráciaként határozta meg önmagát, ami az illiberálishoz hasonlóan fosztóképzős szószerkezet volt. A mostani kormánypárt vezetője két további fogalmat is bevezetett: a többpártrendszer helyett a centrális erőtér fogalmát, valamint a nemzeti együttműködés rendszerét – ismerteti Arató András a bajor olvasóval a magyar politikai nyelvújítás vívmányait. A cikkben nem nevezi néven a miniszterelnököt – magyarázata szerint azért nem, mert nem az ő személye az érdekes, hanem az, ami a rendszer lényege, vagyis, hogy minden döntés egy kézben összpontosul.

A Süddeutsche magyar vendégkommentátora felidézi, hogy az 1848-as forradalomnak is a sajtószabadság volt az első számú követelése, hiszen a hatalom ellenőrzésének a nyilvánosság a legfontosabb eszköze. Az egyeduralomra törő rezsimek mindig központi feladatuknak tekintik a független média felszámolását. Hatalomra történt visszakerülése után a Fidesz azonnal megkezdte a média feletti ellenőrzés kiépítését. Az egész közmédiát, beleértve az ország egyetlen hírügynökségét is, egy öttagű Médiatanács alá rendelte, és mind az öt tagot a Fidesz jelölte ki. Ez a hatóság ítéli oda a frekvenciákat, ez szankcionál és ez nyújt támogatást.

Ezután a szerző kifejti, miként folytat a Fidesz gazdasági háborút a szabad sajtó ellen, részben annak révén, hogy az államot a hirdetési piac domináns tényezőjévé tette, a független médiát megfosztotta bevételeitől, jelentős lapokat lerombolt, másokat, rádió- és tévécsatornákkal együtt kormányközeli befektetők segítségével egyetlen konglomerátumba vont össze.

A Klubrádió elnöke megállapítja: az Európai Unió egyelőre nem találja a választ arra, ha egy tagállami kormány figyelmen kívül hagyja a demokratikus értékeket, és az országot populista, nacionalista féldiktatúrává változtatja, miközben az európai adófizetőktől befolyó pénz nagy részét saját klientúrájának a hízlalására használja fel. Ma még mindez következmények nélkül folyik. Függetlenségi háborút hirdetnek Brüsszellel szemben, és a demagóg harcot a kinyilvánított ellenséggel fizettetik meg.

Arató szerint az EU-tól természetesen nem várható, hogy a lakosság helyett megoldja az ország politikai gondjait, ám nem helyes, ha mindezt tétlenül szemléli. Módot kellene találnia például arra, hogy a még életben levő, kevés számú független média elkerülje a végleges összeomlást.

Ami konkrétan a Klubrádió sorsát illeti, ezzel kapcsolatban az igazgatóság elnöke emlékeztet arra, hogy a rezsim már közvetlenül a 2010-es választások után kísérletet tett a frekvencia elvételére, és három év jogi csatározás árán sikerült megőrizni a frekvenciát. A mostani helyzet azonban ennél jóval súlyosabb, mert sokkal kisebb a valószínűsége a tisztességes, független bírósági ítélethozatalnak.

Arató a Süddeutsche Zeitungnak írott cikkében beszámol arról: miután a Fidesz-rezsim a hirdetési piac lenyúlásával mgfosztotta létalapjától a Klubrádiót, az a hallgatóktól kért hozzájárulást, és tíz év alatt ötmillió euró folyt be. Magyarországon a polgári társadalomnak még nincsenek régi hagyományai, így ez a támogatás jelentősnek számít, életben tartja a szabad hangot. „A világsajtó figyelme megindító. Világhírűek lettünk, de ez nem a mi érdemünk, hanem a rezsim bűne” – zárul Arató András vendégkommentárja Bajorország vezető lapjában.
Ismét nemzetközi figyelem irányul a Klubrádióra

Ehhez most csupán annyit fűzök hozzá, hogy a nemzetközi média a Klubrádió frekvenciapályázatát eredménytelennek nyilvánító tegnapi bírósági döntésről is természetesen beszámol. Egyetlen kiragadott példa: az AP amerikai hírügynökség, amelynek a tudósítását többek közt a Washington Post ismerteti, emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság februárban felszólította Magyarországot, tegye lehetővé a Klubrádió számára a műsorszórás folytatását.

92.9: SZÓLT A RÁDIÓ…

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.03.12.


Ne legyenek illúzióink! Az, hogy a Klubrádió nem kapta vissza a 92.9 sávot, benne volt a NER rendszerében. Az ellenkezője is benne lett volna, vagyis, hogy egy kicsit packáznak vele, szívatják, majd nagy kegyesen megengedik, hogy tovább működjön azon a hullámhosszon, amin korábban is sugárzott. Hogy mi történt valójában, azt valószínűleg soha nem tudjuk meg, első megközelítésben az látszik valószínűnek, hogy Orbán Viktornak rossz napja lehetett, felbosszanthatták valamivel, ezért döntött úgy, hogy hüvelykujját lefelé fordítja.


Mert azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy a Médiahatóság saját hatáskörében, önállóan döntött ebben a kérdésben. Ennél kisebb súlyú kérdésben sem szoktak önállóan dönteni, a Klubrádió ügye pedig, leginkább szimbolikus jelentőségű ebben az országban. Szimbolikus, mert a következő választás szempontjából nem sorsdöntő, hogy van-e Klubrádió, vagy nincs. A Fidesz győzelme, vagy éppen kétharmada nem ezen múlik, a már évekkel ezelőtt gettóba száműzött rádió nem igazán nagy tömegeket ért el – igaz, akiket igen, azoknak fontos volt. Minden hibája, egyes műsorkészítői bosszantó felszínessége ellenére, emberi hangként funkcionált egy elembertelenedett, mert elfideszesedett országban. Lehetett volna jobb is, de annál mindig nagyságrendekkel jobb volt, mint azoknak a sajtója, akik most a hatalmat gyakorolják Magyarországon.

Lehet azt mondani, hogy a hatalom fél, mert fogytán az előny, sőt, több felmérés szerint az ellenzék több szavazóra számíthat, mint a Fidesz. Ezért kellett most gyakorlatilag bezárással büntetni a Fidesztől független sajtó egyik utolsó maradványát, a Klubrádiót. Az sem kizárt, hogy ami történt, a gyengeség jele. A Fidesz fél, ezért igyekszik erősnek mutatni magát. Üzenet volt a mostani döntés, hogy Orbán Viktor és pártja nem gyengült meg annyira, mint amennyire látszik, és még mindig bármit megtehet ebben az országban. Még azt is, hogy nevetséges, és éppen ezért szánalmas indokkal elnémítson, illetve az internetre száműzzön egy neki nem tetsző rádiót...

BEZÁRVA A PROBLÉMÁKKAL: A KRÍZISHÍVÁSOK ARÁNYA HÁROMSZOROSÁRA NŐTT TAVALY MÁRCIUS ÓTA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2021.03.12.


Magyarországon egyre nehezebben élik meg az emberek az egy éve húzódó pandémiás helyzetet. Az Átlátszó által megkérdezett pszichiáter szerint – aki egy telefonos lelkisegély szolgálat vezetője is – sok ember mára felélte érzelmi, mentális és sokszor anyagi, egzisztenciális tartalékait is. A biztonságérzetünknek és a közérzetünknek az a tény sem használ, hogy nehéz eldönteni: a nyitás-zárás dinamikáját mikor és mennyiben mozgatják egészségügyi, járványügyi indokok, és mikor szól bele a politikai matek, gazdasági érdekek, a hatalom. A globális és egyéni krízisben elvesztettük az eddig biztonságot adó fogódzóinkat, kiszámíthatatlanná és félelmetessé vált a jelen, tervezhetetlenné a jövő. Így nem csoda, hogy a krízishívások aránya – az érdemi hívások viszonylatában – háromszorosára növekedett tavaly március óta, és már ugyanannyi férfi telefonál, mint nő.


Dr. Árkovits Amaryl pszichiátert, kiképző pszichoterapeutát, a pécsi S.O.S. ÉLET Telefonszolgálat vezetőjét kérdeztük arról, tapasztalataik alapján hogyan viselik az emberek a tavaly március óta tartó járványhelyzet különböző szakaszait.

„Szorongva, félve, fásultan, elfáradva, dühösen, kétségbeesetten… és sorolhatnám” – kezdi dr. Árkovits Amaryl. „Azt hiszem, az érzelmi reakcióink egészen széles palettáját tapasztalhattuk meg az elmúlt évben, az intenzitásukról, az érzelmi hullámzásról vagy a váratlan hangulatváltásokról, az indulatkezelés nehézségeiről nem is beszélve. Sokszor önmagunkat is meglepjük. Furán hangozhat, de lassan megszokjuk. Pontosabban inkább beletörődünk.

Azt tapasztalom, hogy a legtöbb ember érzelmi, mentális (és sokszor anyagi, egzisztenciális) tartalékait nagyjából felélte.

Egy évvel ezelőtt a láthatatlan ellenség közeledtére, majd jelenlétére sokan szélsőséges gesztusokkal reagáltak: extrém fertőtlenítések, teljes bezárkózás, bespájzolás egy kisebb armageddon túlélése érdekében. Ők így próbálták az elvesztett biztonságukat és kontrolljukat visszaszerezni. Mások bagatellizálással, járványtagadással, kapaszkodva az összeesküvés- elméletekbe.

Valójában lélektanilag mindkettő hasonló tőről fakad: a pandémia okozta válsághelyzetben – amiben egymásra vetül a globális krízis és az egyéni krízis – elvesztettük az addig biztonságot jelentő fogódzóinkat, kiszámíthatatlanná és félelmetessé vált a jelen, tervezhetetlen a jövő...

FÉL ÉVE FOLYAMATOSAN BÁNTALMAZTAK A RENDŐRÖK HAJLÉKTALAN EMBEREKET MOHÁCSON, OMBUDSMANHOZ FORDULT AZ UTCAJOGÁSZ

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2021.03.11.


Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a Mohácsi Rendőrkapitányság járőrei két hajléktalan embert zaklattak, fenyegettek és vertek meg brutálisan az utcán februárban, amit szolgálati autójuk fedélzeti kamerája rögzített. Az egyik bántalmazott akkor a Blikknek arról számolt be, hogy a rendőrök elkezdték ütni a fejét és rugdosni a lábát, hiába könyörgött nekik, hogy hagyják abba, heccből tovább verték. „Az egyik elektromos sokkolóval próbált megbénítani, végül csőre töltötte a pisztolyát, és rám fogta” – mondta.

Mint arra az Utcajogász rámutat friss közleményében, az eset nem egyedi: miután a jogvédő szervezet önkéntes jogászainak sikerült felvenni a kapcsolatot az egyik érintett férfivel, kiderült, hogy a bántalmazást számos jogszerűtlen intézkedés előzte meg a rendőrök részéről.

A férfit az elmúlt fél évben több alkalommal fújták le paprika spray-vel és használtak vele szemben elektromos sokkolót. A sajtóban megjelent bántalmazás tehát csak a végpontja volt egy hosszabb ideje tartó folyamatnak.

A bántalmazott férfitől a Mohácsi Rendőrkapitányság vezetői személyesen kértek bocsánatot, az ügyben jelenleg a Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség folytat nyomozást hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntettének gyanúja miatt a két rendőr ellen. Az Utcajogász ugyanakkor nem elégedett meg ennyivel, ezért panaszt tett az ombudsmannál is a jogszerűtlen rendőri intézkedések miatt...

A VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK MEGMÉRGEZIK A MAGYAR GAZDASÁGOT

G7.HU
Szerző: PAPP JÓZSEF
2021.03.12.


Valamikor 2008 táján, autórádiót hallgatva – éppen reklám ment az Info Rádióban – felkaptam a fejem, amikor egy hölgy köszönetet mondott azért, hogy uniós támogatásból sikerült a két csillagos szállodájából három csillagosat csinálnia. Úristen, az Európai Unió erre ad pénzt?

Nem az irigység miatt háborodtam fel, hanem azért, mert úgy gondoltam, egy versenyen alapuló piacgazdaságban bűn az uniós csapokból épp hogy folyni kezdő támogatásokat nemzeti ajándék formájában elosztogatni a profitorientált vállalatok között. Az ingyenpénz lehetősége megzavarja – erősebben fogalmazva: megmérgezi – mind a lehetséges kedvezményezettek, mind pedig a pénzosztók gondolkodását. Aki csak teheti, nem akar kimaradni a pénzesőből, pályázik, akár szüksége van arra a bizonyos beruházásra vagy eszközre (szolgáltatásra), akár nem.

A támogatás-osztogatás pazarláshoz fog vezetni, mert olyan projektek valósulnak majd meg, amelyeket a piaci allokációs mechanizmusok soha nem finanszíroztak volna. A pénzosztók gondolkodását is meg fogja mérgezni az ellenszolgáltatás nélkül megszerezhető javak allokálása, mert hiszen az ember gyarló. Főleg ha olyan helyzetbe kerül, hogy ha nincs hatékonysági következménye annak, hogy ki kapja az ajándékot, akkor előbb-utóbb érvényesül az „aki többet ad vissza” effektus, vagy saját magának fogja osztogatni az ingyen forrásokat.

És valóban ez történt: 2009-ben már arról cikkeztek az ellenzéki lapok, hogy – maradva a szállodaiparnál – a Pénzügyminisztérium egyik államtitkára székesfehérvári szállodájának korszerűsítésére kapott közel félmilliárd forintnyi támogatást. Aztán a gyulai polgármesterről, egyben szocialista képviselőről derült ki, hogy a családtagjának tulajdonában álló hotel is hasonló összeghez jutott...

ALKALMAZKODNI KELL AZ EURÓPAI VÁLTOZÁSOKHOZ

HÍRKLIKK
Szerző: SEBES GYÖRGY
2021.03.12.


Magyarországnak és a Fidesznek is árthat, ha a magyar kormánypárt végképp szakít azzal a pártcsaláddal, amelyhez eddig tartozott. A kapcsolatok állítólagos megromlását magyarázó budapesti nyilatkozatok pedig tévesek és hamis érvekre hivatkoznak. Minderről Horváth Istvánnal, Magyarország egykori bonni és berlini nagykövetével beszélgettünk.


Rossz lóra tesz a Fidesz, ha látványosan szakítani kíván az Európai Néppárttal és ennek folyományaként a német uniópártokkal. Így vélekedik az utóbbi napok fejleményeiről Horváth István, Magyarország volt bonni és berlini nagykövete, a jelenlegi német politika egyik legjobb ismerője. Mint mondta, ügyes politikai húzásnak tartja, hogy a vezető magyar kormánypárt kilépett a néppárt európai parlamenti frakciójából és ezzel megelőzte, hogy kizárják. Ebből azonban szerinte nem következik feltétlenül, hogy a pártcsaláddal is szakítania kell. Ez rossz döntés lenne – tette hozzá.

A nagykövettel az utóbbi napok nyilatkozatai kapcsán beszélgettünk. Egy héttel ezelőtti – interjúnak álcázott - szokásos pénteki rádiószózatában Orbán Viktor többek között azt is elmondta, hogy hosszan tárgyalt a német Kereszténydemokrata Unió, a CDU új elnökével, Armin Laschettel. Közölte, hogy ez a beszélgetés meggyőzte, útjaik elválnak. Egy nappal később, a Miniszterelnökséget vezető miniszter már arról nyilatkozott a hivatalos magyar hírügynökségnek, hogy sem a néppárt, sem a bajor Keresztényszociális Unió, a CSU már nem a régi. Szerinte pálforduláson mentek keresztül – nem úgy, mint a Fidesz –, s már nem igazán jobboldaliak. Gulyás Gergely ezzel Markus Söder tartományi kormányfő, a CSU elnökének szavaira reagált. Ő ugyanis azt szorgalmazta, hogy tegyenek pontot a pártközi kapcsolatok végére, miután a magyar párt végképp búcsút mondott a kereszténydemokrata értékeknek és alapvetéseknek, miután újjá akarja építeni az európai jobboldalt...

SZABAD SZEMMEL: AZ MÉG NEM SAJTÓSZABADSÁG, HA NEM VESZNEK ŐRIZETBE ÚJSÁGÍRÓKAT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.03.12.


Süddeutsche Zeitung 

Vendégkommentárjában Arató András, a Klubrádió többségi tulajdonosan arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar kormány 10 éve harcol a szabad sajtó és Európa ellen, ám ezt az EU megfinanszírozza. Mint rámutat, ebben a történetben nem Orbán Viktor személye az érdekes, hanem, hogy egy kézbe összpontosulnak a döntések. Az egyeduralomra törő rendszerek pedig mindig központi feladatuknak tekintik a független média felszámolását.

Ugyanakkor az még nem sajtószabadság, ha nem vesznek őrizetbe újságírókat. Az uniónak azonban a mai napig fejtörést okoz, hogy mitévő legyen az olyan rezsimekkel, amelyek tesznek az alapvető demokratikus értékekre és populista-nacionalista féldiktatúra felé viszik országukat. Közben azonban bekasszírozzák az európai adófizetők pénzét és abból javarészt a saját klientúrájukat hizlalják. Eddig minden következmény nélkül.

Szabadságharcot hirdetnek Brüsszellel szemben, az EU pedig mindezt tétlenül lesi. Pedig utat-módot kellene találni arra, hogy megmentse az a pár önálló orgánumot, amelynek idáig sikerült talpon maradnia. Arató kitér arra, hogy ez a Klubrádió esetében a hallgatóknak köszönhető, mert 10 év alatt 5 millió eurót adtak össze. Ők tartják életben a szabad hangot. Az pedig meglepő és megható, milyen érdeklődés kíséri a nemzetközi sajtó részéről a rádió sorsát. Az adó világhírű lett, ám ez nem az ő érdeme, hanem a rendszer bűne.

FAZ 

Magyarország és Lengyelországnak egyelőre nem kell tartania a jogállami mechanizmustól, miután élve a decemberi EU-csúcson kialkudott kompromisszummal, mindkét kormány azt kéri, hogy az Európai Bíróság mondja ki az új rendszer törvénytelenségét. Közben a Bizottság kidolgozza az irányelveket a szabályozás gyakorlati alkalmazására, és az már vonatkozik azokra az esetekre is, amelyek az EUB döntéséig merülnek fel. Ez volt az ára, hogy a magyar és a lengyel vezetés ne vétózza meg az új költségvetést, illetve a gazdasági mentőcsomagot.

Hogy a bírósági eljárás mennyi ideig tart, azt nem tudni. Általában 19 hónapot vesz igénybe, de Jourová alelnök már jelezte, hogy a Bizottság sürgősséget kér, az pedig többnyire azt jelenti, hogy a luxemburgi testület 10 hónap alatt zárja le az adott ügyet. Ez a bíróság elnökétől függ.

Moritz Körner, német szabaddemokrata EP-képviselő úgy értékeli, hogy a lépéssel Orbán és Kaczynski azt bizonyítja: elutasítják a jogállamot. És az új mechanizmus miatt úgy érzik, veszélyben van korrupt és demokráciaellenes politikájuk. A törvényhozó felszólította Brüsszelt, hogy az ne törődjön a beadvánnyal, hanem alkalmazza a mechanizmust, hogy véget vessen Magyarországon az uniós pénzek kisíbolásának, illetve hogy a lengyeleknél helyreálljon a bíróságok függetlensége. Zöld kollégája, Daniel Freund jelezte, hogy Strasbourg beperli a Bizottságot, ha az tétlen marad.

Következik az újabb forduló Magyarország, Lengyelország, illetve az Európai Unió jogállami bokszmeccsében. Az erőpróba tétje budapesti, illetve varsói megítélés szerint az, hogy csökkentik-e a két állam támogatását – politikailag vitatott lépések miatt. A két kormány milliárdokat vág zsebre, miközben mindkettő ellen jogállami eljárás zajlik az alapértékek feltételezett megszegése miatt.

Mindenesetre a múlt év végén von der Leyen már előre azt hangsúlyozta, hogy a mostani közjáték nem befolyásolja érdemben a dolgokat: egyetlen új ügy sem sikkad el, amíg a Bíróság nem határoz. De csak akkor foglalkoznak velük érdemben, ha már megszületik a luxemburgi verdikt.

Bírálók ugyanakkor attól félnek, hogy ez sok-sok hónapos késedelmet okoz. Ráadásul, a decemberi megállapodáshoz fűzött nyilatkozat kimondja, hogy a pénzeket csak akkor lehet megvonni, ha az adott jogsértés közvetlenül érinti a szubvenciók felhasználását. Vita esetén az adott kérdés az állam- és kormányfők elé kerül.

 A lap egyáltalán nem tekinti meglepőnek, hogy Magyarország és Lengyelország beadványt intézett az Európai Bírósághoz. Ezzel az engedménnyel a többiek a múlt év azt akarták elérni, hogy átmenjen a pénzügyi csomag. Két éve Budapest a GDP 4,48 %-ának megfelelő összeget markolt fel Brüsszeltől. A lengyelek esetében ez az érték 3,3 %.

A panasz révén Orbán Viktor, aki nyílt háborúban áll az EU-val az európai alapértékek miatt, el tudja kerülni, már ha elhúzódik az ítélet, hogy a jogállami vita kihasson a jövő tavaszi választásokra. A lengyeleket viszont utolérhetik a szankciók, mert ott csak 2023-ban járulnak az urnákhoz az emberek.

A jobboldali lap úgy ítéli meg a magyar-lengyel keresetet, hogy az azt jelzi: az EU továbbra is tehetetlen a jogállam megsértése esetén. Még akkor is, ha a két országnak nem sok esélye van az Európai Bíróságnál. Ám az egész jogállami klauzula nem több placebónál, így az unió a jövőben sem tud semmit tenni, ha egyes kormányok kitáncolnak a sorból.

Abban persze van némi cinizmus, hogy pont Budapest és Varsó panaszolja be az EUB-nál a jogállami mechanizmust, noha a két kormány csak akkor fogadja el a testület ítéleteit, ha az megfelel a politikájának. Orbán Viktor pl. tavaly óta nem tesz eleget annak a döntésnek, hogy az érintett civil szervezeteknek nem kell megmondaniuk, honnan kapnak támogatást külföldről.

Ettől persze még a két vezetésnek joga van megkeresni bíróságot, de ily módon maximum 10 hónapot nyernek. Azaz Orbán hiába húzza az időt a választások előtt. Viszont hogy a normák módszeres megszegése miatt valóban visszatartanak-e majd uniós pénzeket, az ki fog derülni. A Bizottságnak ugyanis minden alkalommal igazolnia kell, hogy az adott ügy gátolja a támogatások jogszerű felhasználását. Ily módon azonban jó pár disznóság eleve kimarad a szórásból.

De politikailag csupán ennyit lehetett elérni, noha egyre sűrűbben fordulnak elő jogsértések. Valójában a nagy garral bejelentett hüvelykszorító nem több ártalmatlan szernél, Ennélfogva az európai jogközösség igazából a jövőben sem tud semmit sem csinálni, ha az alapelveit éri kihívás.

Magyarország és Lengyelország a tekintélyuralmat célozta meg és újfent bizonyítja, hogy milyen kevésre becsüli a jogállami elveket. Az első pillantásra persze a Luxemburgba eljuttatott kifogás nem tűnik többnek, mint politikai rutinnak. Valójában azonban a többi tagállam alapnormákat áldozott fel, hogy megmentse a közös államháztartást. Egyben megóvta a magyar és a lengyel kormányt a támogatások megrövidítésétől, valamint választóik haragjától.

A panasz és a hozzá mellékelt indoklás ismételten bemutat az alapértékeknek. Varsó egyébként is szívesen támadja az EU-t. A lengyel Alkotmánybíróság, amely már nem több, mint papírmasé, hamarosan elvi iránymutatást ad ki, hogy kétség esetén nem kell alkalmazni a közösségi jogot, a haza szabályok elsőbbséget élveznek. Egészen pontosan az számít, amit a kormány akar.

Ez pedig a keményvonalas Kaczynski, valamint Ziobro igazságügyi miniszter győzelmét jelenti. Azzal adják el odahaza az unió elleni támadást, hogy védik a lengyel kultúrát, vallást, hagyományt és államot Brüsszel állítólagos túlkapásaival szemben. Valójában azonban kizárólag az vezérli őket, hogy felszámolják a jogállam maradékát és zavartalanul tudjanak kormányozni – autoriter módra.

Hogy a külföldre sugárzó német közszolgálati műsorszóró, a Deutsche Welle a hónap végétől fel akarja újítani magyar nyelvű programját, az jelentős reményeket ébreszt, de még az együttműködésre kiszemelt magyar szerkesztőségeknél is mutatkozik némi fenntartás vele szemben, Kovács Zoltán viszont egyenesen azt mennydörgi, hogy ez kulturkampf és beavatkozást jelent az ország belügyeibe. A DW intendása ugyanakkor arra hivatkozik, hogy szélesítenék a kínálatot és főleg a Youtube révén reálisabb képet közvetítenének a magyar közönségnek Európáról, illetve saját országukról. Ehhez kooperálni akarnak a Telex-szel, a HVG-vel, az ATV-vel és a Klubrádióval.

Polyák Gábor médiaszakértő azonban azt mondja, az jó, ha többféle tartalom jelenik meg, de változatlanul nagy kérdés, hogy ezek az anyagok miként jutnak el az emberekhez. Így azonban valószínű, hogy a fogyasztók ugyanazok lesznek, akik már így is követik a független magyar sajtót. Ugyanez a baja Daniel Freund-nak, a német zöld EP-képviselőnek is, mármint hogy Orbán közönsége főként vidéken lakik, ott meg szinte hozzáférhetetlenek az ellenzéki orgánumok. Ennélfogva a Deutsche Welle is csak nagyon nehezen tudja majd elérni ezt a réteget.

Kelet-Európában az oltások nem tudnak lépést tartani a járvány újabb hullámával, amely végigsöpör a térségen. A cseheknél a betegség 10-szer olyan gyorsan terjed, mint Németországban. A magyaroknál, szlovákoknál és lengyeleknél hónapok óta nem volt ennyi új eset. Ha a lakosság lélekszámához viszonyítjuk a halottak számát, akkor Csehország vezet az egész világon, utána Nagy-Britannia és Magyarország a sorrend. Utóbbi megelőzte Olaszországot.

Pedig ezek az államok egy éve még jól álltak, ám mostanra az egészségügyük roskadozik a csapás súlya alatt és a vezetők arra figyelmeztetnek, hogy a java még hátra van. Ez pedig veszélyezteti a gazdasági kilábalást, mert egyre újabb és újabb korlátozások jönnek. Bírálók szerint a négy kormány túl későn reagált az újabb bajra, csak némi habozás után záratta be az üzleteket és vendéglőket.

Hogy a fizetőeszközök árfolyama gyengül, az azt jelzi, hogy a befektetők már beárazták a rengeteg rossz hír gazdasági hatását. De ettől még lehetséges, hogy a 2. negyedévtől megindul a fellendülés. Csak még odáig el kell jutni. Hiszen a fertőzés a cseheknél, magyaroknál és lengyeleknél több áldozatot szed, mint az USÁ-ban. És az előrejelzések igen kedvezőtlenek. Az Orbán-kabinet tegnap jó 8 ezer új megbetegedést jelentett, ami csaknem 50 %-kal több, mint egy nappal korábban.

A lengyel egészségügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a legrosszabb forgatókönyv válik valóra. Mert nem elég, hogy egyre több a fertőzött, emellett a hullám várhatóan sokáig elhúzódik.

Az Európai Parlament a diszkriminatív magyar és a lengyel politika elleni jelképes tiltakozásként az LMBTIQ-jogok övezetévé nyilvánította az uniót. Vagyis a szabadságzóna kikiáltása válasz arra, hogy a két országban egyes települések és régiók meghirdették: náluk nincs helye a nemi kisebbségek ideológiájának. A strasbourgi testület határozata ezzel szemben kimondja, hogy hogy bárkinek joga van a nyilvánosság elé tárni szexuális irányultságát, nemi identitását, félelem, hátrányos megkülönböztetés és üldöztetés nélkül.

A végrehajtó hatalomnak pedig mindenütt védenie és segítenie kell az egyenlőséget, illetve az alapvető jogokat. Lengyelországban idáig már több mint 100 település és körzet jelentette be, hogy LMBTIQ-mentes régiónak tekinti magát. Magyarországon tavaly novemberben Nagykáta fogadott el hasonló határozatot. A most jóváhagyott EP-döntés egyébként felszólítja a Bizottságot, hogy szerződésszegési eljárás keretében keresse meg az Európai Bíróságot, illetve vonja meg a támogatást az érintett kormányoktól. A közvetlen előzmény az volt, hogy a lengyel vezetés megakadályozta a francia EU-államminisztert, aki hivatalos útja során fel akarta keresni az egyik szóban forgó városkát.