2019. március 3., vasárnap

"ANDRASSEW IVÁN AZUTÁN LETT A BARÁTOM, HOGY MEGHALT"

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: DANÓ ANNA
2019.03.03.


Az év elején egykori kollégánk, publicisztikai rovatvezetőnk halálának negyedik évfordulójára jelent meg a róla szóló és írásaiból válogató "Andrassew - Iván könyve" című kötet. Egy ilyen munkát méltatni felesleges, majd megteszik, kik megveszik, s elolvassák. E helyen inkább arról essék szó, hogy mi késztet egy baráti társaságot ma a könyvkiadásra.

Magam is egyik tagja vagyok a társaságnak. Már nem tudom mikor és hogy kezdődött, de egyszer csak ott termettünk időről-időre Bián vagy Rákospalotán, s Ivánnal ültünk egy asztalnál. Vacsoráztunk. Társaságunk tagjai szinte mind Iván évtizedes kollégái, barátai. Halála évfordulójáról minden évben megemlékezünk hol egy pályázattal, hol egy beszélgetéssel, esttel a Spinozában. Az idei program részeként jelent meg Iván könyve. Az ötlet Horváth Istváné, a Népszava egykori felelős szerkesztőjéé, aki legalább három lapnál dolgozott együtt Andrassew Ivánnal. Ő a műfaji választást így idézte fel: „Véletlen, hogy miért pont könyv, és miért pont ilyen. Azt viszont nagyon akartuk, amióta társaságunk megalakult, hogy valamit létrehozzunk, megmutassunk Ivánról, Ivánból. Először, halálának első évfordulójára pályázatot írtunk ki. Sok pályamű érkezett, köztük több elsőrangú. Ám úgy láttuk, ez még kevés, nem az igazi, nem állt össze a »nagy értékelés«. Gondoltunk arra is, hogy neves irodalomtörténészt vagy kritikust bízunk meg művei elemzésével. Végül rájöttünk, azt hiszem helyesen, hogy nem a mi dolgunk Andrassewnek helyet keresni irodalmunk Parnasszusán. Elég, ha szeretjük őt, mintha ma is köztünk lenne. Egykor együtt örültünk vele, ha könyve jelent meg, ha elkészült új novellája. Sajnos újabbakat már nem tud írni, de jó olvasni azt, amit eddig megírt. Meg amit róla írtak a barátok. Vagy amit vele készült interjúkban elmondott szépségről, fölháborodásról, igazságról, ami ezekben a beszélgetésekben fölvillant különleges érzékenységéből. Hát így jutottunk el a könyvig, hogy olvassunk tőle és róla ismét. Nevezhetjük a kötetet válogatásnak is, engem inkább, ha kézbe veszem, találkozásainkra emlékeztet. Mostanában szívesebben járok könyvesboltba. Ott van Iván."...

LÁNYOK, LEHETŐSÉGEK

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.03.03.


Az ember sokszor évekig azt hiszi egy-egy gyereknél, hogy sikerül kirángatni onnan, ahova a sorsa szerint rendeltetett. Mellette vagyunk, segítjük, mentoráljuk, támogatjuk, és mielőtt látszana a vége, hirtelen összeomlani látszik minden. Mert kiderül, kevesek voltunk. Pedig többet tettünk bele, mint bárki más. Többet, mint a család….vagy inkább mást, olyat, amiből lehetett volna másfele kanyarítani az életet. Keserves harc ez egy másféle értékrenddel, szocializációval. Sokszor nyerünk…de sokszor nem. Most úgy néz ki, mi kerültünk ki vesztesen. Bár az igazi vesztes ő. Mi csak egy csatát vesztettük el, de ő az életén változtatható lehetőséget is.

Számtalan esetet tudnék mondani, amikor, ha a családhoz viszonyítva valami nagy változás nem is történt egy-egy életútban, de a mélységek, amiket a gyerek megjárt, könnyen fordíthatták volna még rosszabbra, főleg a bűn fele a sorsát, ám ettől megmenekült. Mert mellette voltunk, és ez elég volt ahhoz, hogy egy kicsit biztosabb, stabilabb jövőkép legyen előtte. Ilyenkor felmerül bennünk: csak ennyi? Ennyit sikerült elérni? Megérte? Ám, ha végiggondoljuk a történéseket, megnyugszunk, hiszen a „mi lett volna ha nem vagyunk ott, akkor, úgy..” kérdésekben azért világosan látszik a szerepünk ebben az egészben. És néha az is eredmény, ha a még rosszabbat kivédjük, vagy megelőzzük.

Most is kereshetném ezt, de a keserűség nagyobb bennem annál, hogy pozitív kapaszkodót találjak a történetben. Pedig milyen szép lett volna! Érettségit szerezni onnan, abból a házból, abból a nyomorúságból, ahonnan azt sem értettük, honnan van egyáltalán motivációja a tanulásra, a középiskolára. Ha nem is túl fényes eredménnyel, de végig tudott sikerrel haladni a négy évfolyamon … szakmát szerezve, tervezve jövőt, munkát, sikert. Aztán a matek meg a töri nem sikerült. Matekból érettségire sem akarták engedni, de támogatást és korrepetálást szereztünk neki, és végül sikerült eljutnia addig. Ősszel azonban az érettségin nem lett meg a kettes. Újra terveztük, nem adja fel, mondta, muszáj, hogy sikerüljön, beszéltünk megint sokszor, célokról, tanulásról, jövőről, lehetőségekről.

Aztán eltűnt kicsit, majd sugárzó arccal jött a hírrel: terhes. Szerelmes, boldog, de persze, megpróbálná az érettségit, ez nem befolyásolja. Elkeseredtünk… segítettünk volna a fogamzásgátlásban is, ha szól… ha tudjuk. Az anyja nem értette a kétségbeesésünket: mi a baj? Hiszen a lány elmúlt 18 éves. Épp ideje, hogy szüljön, ő már ilyenkor….A szerelem meg ilyen. Jön utána a baba.

Alig egy hónap múlva a férfi már odébbállt. A pótérettségi díján nagyon gondolkodtunk. Hogy megéri-e befektetnünk még ezt is. A lány esküdözött, hogy tanul, megcsinálja. Tudtuk, ha most nem segítünk, soha többé nem lesz esélye sem rá. Most még van, igaz, egy mákszemnyi.

Beszéltem vele a héten, bejött a buszbérlet áráért. Kérdeztem, hogy tervezi, mi lesz így vele? Azt sem tartom valószínűnek, hogy oda, ahol laknak, kiviheti majd a babát. De ő állítja, ez nem lehet gond, nincsenek már annyian a csöppnyi házban. Bár arra, hogy hol laknak a testvérei, akik már dolgoznak, vagy hol a húga, nem ad egyértelmű választ. És különben is, majd dolgozik a közelre tervezett börtönben, és ott majd kaphat lakást is….-mondja. Próbálom magyarázni, hogy a börtön építését még el sem kezdték, a gyereke már régen óvodás lesz, mire abból lesz valami. Ha lesz egyáltalán. Akkor majd a bátyja segít -jön tőle a következő stratégiai gondolat. Most dolgozik, pár hónap csak, és majd tud felvenni valamilyen pénzt, ő nem tudja, milyet, de abból vesz majd egy házat, és nekiadja… Mondta. És amit a bátyja mond, az úgy lesz.

Látom a szemén, hisz is benne. Csak ne láttam volna már annyi ilyen ”majd veszek neked egy házat…”-ígéretet.

Miből fogtok élni? – faggatom tovább. A gyesből meg a családi pótlékból ketten? Ránt egyet a vállán, és ilyeneket mond: majd lesz valahogy. Mindig van valahogy. Az ember maga formálja a sorsát. Ő sem így akarta, de már így van. Az Isten neki ezt osztotta. És az a férfi mást ígért.

Kifogyok a kérdésekből, nézem, ahogy mindenre van válasza, ha rámutatok a tartalom valószerűtlenségére, ellentmondásosságára, kockázataira, érvel mással. Mosolyogva, azzal a viszonyulással, amivel az anyja bír, azzal a természetes magabiztossággal, amivel csak ők tudják felvállalni a csöppségeket, a „majd lesz valahogy” számukra biztosnak tűnő bizonytalanságában.

Aztán elsiet, korrepetálásra. Azt mondja, most van ideje, tanul.

Lehet, hogy sikerül leérettségiznie. De ezzel sem lesz előrébb, mert abból az élethelyzetből, lányanyaként, egy gyerekkel, nem fog tudni lépni. Visszahúzza minden. A családból ő lett volna az egyetlen, aki tanultabban, szakmával lépett volna ki az életbe.

Vannak ilyen lányaink. Akik elvégezték a középiskolát, a végét már terhesen, vagy gyerekkel. Egyikük sem tud a végzettségből profitálni. Ugyanabban élnek, ugyanaz a lehetőségük, mint azoknak, akik be sem fejezték a sulit, akik tőlük is hamarabb szültek. Helyhez kötötten, maximum a közmunkára várva.

Mégis, hinni akarom, hogy volt értelme. Hogy talán ők már mást örökítenek át. Talán bennük marad örökre az elveszített lehetőség érzése. Valami abból, hogy ők már a kapujában voltak valaminek. Egy ígéretesebb jövőnek. És ezért ők már nem azt bizonygatják majd, hogy a gyerek szülésének 18 évesen már itt van az ideje…hanem azt, hogy a tanulásra a koronát a végzettségnek megfelelő munka teszi fel, ami más egzisztenciát teremthet.

A fiúknak sem egyszerű a generációs szegénységből másfajta útra lépni, mint amin a szüleik járnak. Mégis, nekik valahogy könnyebben megy. A lányokat még több szál húzza vissza. A női szerepek furcsán öröklődnek át. Furcsa kör, a fellángoló szerelem, az otthonról menekülés, amiben mindent felrúgva vakon rohannak az első férfi karjába, aki biztonságot, szeretetet ígér, majd az oda visszatérés a függőségben megélt kötődések következményeivel. Egy gyerekkel, vagy többel. Innen lépni pedig már nem lehet. Esélytelenek.

Ezen a területen a legkisebb a haladásunk. Mert itt halmozottan jelenik meg minden.

Beszéltem a múltkor a nők helyzetéről a családban az asszonyokkal. Mert az én szocializációm mást diktál, és nehezen viselem, ha látom pl. az igazságtalanul alárendelt helyzetüket, szerepeiket. „Nálunk így van”-mondták. „Ez a szokás, nem tudunk ellene tenni.” „Akkor legalább abban erősítsetek meg, hogy a lányaitoknál más lesz.”-kértem. „Az biztos.”-bólogatnak. Bár tudnám elhinni nekik
.

A HIÁNY ÁRTALMATLANÍTÁSA - KÖZGAZDASÁGI FORDULAT ÉRLELŐDIK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BLAHÓ MIKLÓS
2019.03.03.


A nagy recesszió után talán kissé megkésve, de szükséges és jó nagy vitát kavart Olivier Blanchard, a Nemzetközi Valutaalap volt vezető közgazdásza. Akár kisebb tudományos forradalmat is kirobbanthat ugyanis azzal a nézetével, hogy a hiány és az államadósság bizonyos körülmények között nem számít, náluknál súlyosabb gazdasági és társadalmi problémákat helyénvalóbb lenne orvosolni.

Ha a gazdasági növekedés számszerű üteme meghaladja a kamatszintet, akkor az államadósságnak nincs érdemi, büdzsét érintő költsége. Úgy lehet tehát hitelt felvenni, hogy nem kell a törlesztéshez adót emelni, és az ügyletnek nincs különösebb szociális vonzata sem. Ezzel érvelt az Amerikai Közgazdasági Társaság nagy visszhangot kiváltó múlt havi ülésén Olivier Blanchard, aki jelenleg a washingtoni Peterson Intézet kutatója, de korábban, a nagy recesszió idején éppen a Nemzetközi Valutaalap, az IMF vezető közgazdásza volt. A válságkezelésben szerzett tapasztalatait is beolvasztotta a tudományos dolgozatába.

Nem most világosodott meg, már IMF-tanulmányaiban is megjelent számos új gondolata, például arról, hogy a hanyatló gazdaságban foganatosított megszorító intézkedések sora az úgynevezett multiplikátor vagy sokszorozó hatás révén még nagyobb visszaesést idézhet elő. Sőt valójában részben ez a politika vezethetett az eurózóna államadósság-válságának a kitöréséhez és elmélyüléséhez. Annak idején az Európai Bizottság ezt persze kétségbe vonta. Most azonban azt fejtegeti friss elemzésében Blanchard, hogy a lanyhulás során alkalmazott költségvetési terjeszkedés a növekedés serkentése révén hozzájárulhat az államadósság nemzeti össztermékhez mért arányának a csökkenéséhez.

Létezik-e jó és rossz adósság? A kérdés primitívnek látszik, de az utóbbi évtizedekben alkalmazott gazdaságpolitikák fényében egyáltalán nem az. Maga a szerző is ilyesmire utal, amikor előadása nyomán interjút adott a Financial Timesnak. Emlékeztetett rá, hogy a hidegháború lezárulta után létrejött, teljes gazdasági liberalizációt meghirdető washingtoni konszenzus rossznak ítélte az államadósságot. Igaz, ez az időszak egybeesett az amerikai gazdaságtörténet azon ritka periódusával, amikor a kamatszint meghaladta a gazdasági növekedés ütemét. Ám egészen a nagy recesszióig az maradt a vezérlőelv, hogy az államadósság rossz, s az eurózónában az erőteljes német befolyás miatt mindmáig ez az egyetlen követendő stratégia. Inflációs félelmeik miatt a németek gyűlölik az adósságot, hangoztatja Blanchard, de ez a nézet éppoly káros, mint a szintén vakhit a teljesen szabad kereskedelemben és a korlátozások nélküli nemzetközi tőkeáramlásban...

MAGUKRA HAGYTÁK A KAMASZ DROGHASZNÁLÓKAT A 37 GYEREKPSZICHIÁTER ORSZÁGÁBAN

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2019.03.02.


...Az ellátórendszer anomáliáira és hiányosságaira fókuszáló konferencia előadói szerint Magyarországon ma elvétve akad olyan intézmény, amely a 18 évesnél fiatalabb korosztály problémás droghasználóival foglalkozna. Pedig az illegális szereket alkalmilag, rekreációs céllal fogyasztók több százezres rétege mellett tízezernél is nagyobb azoknak a tinédzsereknek a száma, akik heti vagy napi rendszerességgel drogoznak. 

A kerekasztal-beszélgetés kiábrándító higgadtsággal tisztázta, hogy mindössze néhány olyan ellátóhely működik az országban, ahol serdülőket is fogadnának. És még tévedésből sem lehet olyan optimális ellátási láncról beszélni, amely a megelőzéstől kezdve a személyiségzavarokkal is foglalkozó terápián át az életmódváltást egyengető utógondozásig lefedné a sokféle szakterületet.

A Gondi János pedagógus, addiktológiai konzultáns vezette Tiszta Jövőért alapítvány negyedik éve működtet Budapesten közösségi teret középiskolás korúaknak. Itt heti pár órában addiktológiai szakrendelést tartanak, de a hosszabb terápiára vagy/és kórházi elvonóra szorulókkal nem foglalkozhatnak érdemben. Arra sincs jogosítványuk, hogy a hozzájuk fordulókat hivatalosan átirányítsák egy szakintézménybe. Gondi elmondta, hogy személyes kapcsolati hálóját kihasználva tud persze olyan addiktológiai osztályt, rehabilitációs intézetet ajánlani, ahol fogadnak egy már nem gyerek, de még nem is felnőtt pácienst, ám ez azt jelzi, hogy

jelenleg csak az informális együttműködésben bízhatnak a szakemberek
.

A református egyház ráckeresztúri Drogrehabilitációs Otthonában a tinédzser fiúknak létrehozott 30 fős rehab részleg várólistája is egyre hosszabb – mondta Orsolics Zénó, az intézmény programkoordinátora, és ugyanez a helyzet a szegedi Dr. Farkasinszky Terézia Drogcentrum szatymazi serdülő részlegében. A 2015-től működő két intézmény mellett még a fővárosi Emberbarát Alapítvány tart fenn tiniknek helyeket.

A drogproblémával küzdő lányok kilátásai még sötétebbek, ők legfeljebb az egyedi elbírásban, illetve abban bízhatnak, hogy helyet kapnak az egyik koedukált felnőtt intézetben. Ilyenből is csak néhány akad az országban.

A szakemberhiány mértékét jelzi, hogy Magyarországon 2019 elején 37 gyerekpszichiáter praktizál, pedig – mondta Szemelyácz – az érintett kamaszok többféle viselkedési és mentális problémával küzdenek, többségüknél valószínűsíthető a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD), amelyet a dizájnerdrogok használata tovább súlyosbít.

A kerekesztalnál ülök egybehangzó véleménye szerint az az alapprobléma, hogy az ellátóhálózat a harmincas éveik közepén járó opiátfüggő (jellemzően heroinista) férfiakra szabott keretei nem változtak a rendszerváltás óta. Pedig az ÚPSZ gyűjtőnéven jegyzett dizájnerdrogok 2010-es betörése óta radikálisan átalakult a legkockázatosabbnak és legproblémásabbnak tartott, tízezres magyarországi populációt érintő intravénás szerhasználat is...

A NER-NEK LESZ EGY STADIONJA IS ERDÉLYBEN

MAGYAR HANG
Szerző: LUKÁCS CSABA
2019.03.03.


Ha Csíkszereda felől érkezünk a kovásznai megyeszékhelyre, bal oldalon, a mező közepén jókora kortárs épület bukkan fel. A Sepsi Aréna modern, háromezer férőhelyes sportcsarnok: most főként kosárlabda-mérkőzésekre használják, de a pálya néhány óra alatt más sportágak művelésére is alkalmassá tehető. Szombat délelőtt futunk be, a csarnokban éppen az országos bajnok női kosárlabdacsapat edz. Az edző angolul kommunikál velük, jó oka van rá, a keretben sok a külföldi. A két amerikain kívül akad szlovák, litván, angol és montenegrói játékos is a románok és erdélyi magyarok mellett. A Sepsi SIC a város egyik büszkesége, hiszen tavaly áprilisban zsinórban harmadszor lett Románia bajnoka. A siker megnövelte a szurkolótábort is, hamar kinőtték a városban lévő Szabó Kati Sportcsarnokot, ezért lett szükség az új arénára. Ez 19,3 millió euróba került, a költségek 80 százalékát a román kormány, míg a maradékot a város önkormányzata állta.

Az arénához tehát nem volt szükség magyarországi közpénzre, ez nem mondható el a szomszédságában már felhúzott vagy éppen tavasztól épülő egyéb sportlétesítményekről. A csarnok egyik oldalában egy gyerekzsibongástól hangos jókora sátor áll, benne jégpályával, amelyet korcsolyázásra használnak és itt tartják a Székelyföldi Jégkorong Akadémia hokiedzéseit is. Az aréna másik oldalán egy műfüves és két füves edzőpálya épül (kettő már használható), és a Mészáros gyerekek tulajdonában lévő Fejér Tervező- és Mérnökirodában már rajzolják az új focistadion terveit, amelynek tavasztól terveznek nekifogni. A nyolcezer férőhelyes, UEFA 4-es besorolású (ez azt jelenti, hogy nemzetközi mérkőzések megrendezésére is alkalmas) stadiont nem tudni, ki építi, de nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy megtippeljük: NER-közeli vállalkozó fogja elnyerni a megbízást. Az edzőpályák és a stadion alatti 98 ezer négyzetméteres telket ugyanis a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. romániai leányvállalata birtokolja. Az a cég pedig Varga Károly tulajdona, és az üzletembernek legalább három közös vállalkozása is volt Mészáros Lőrinccel...

HA EGY ZSIDÓ HÜLYE

HVG ONLINE
Szerző: TÓTA W. ÁRPÁD
2019.03.03.


Köves Slomó is csak egy "módszer "a sok közül.

Benjámin fiai, fussatok ki Jeruzsálemből; mert veszedelem fenyeget észak felől, és nagy romlás! Jeremiás próféta inti így a zsidóságot, midőn a babiloni hatalomátvételt megsejti, de azok feszt nem hallgatnak rá.

Ma sem árt az éberség. Goebbels és Himmler is inkább nézett ki ártalmatlan közvélemény-kutatónak, mint tömeggyilkosnak; bizony oda kell figyelnünk Karácsony Gergelyre is, aki napközis álcája ellenére még a nyakunkra hozhatja a gonoszt, mint Károlyi Mihály a zsi... kommunistákat.

Erre figyelmeztet korunk Jeremiásaként Köves Slomó. Fáradságot és időt nem kímélve járja a stúdiókat, hogy mindenki meghallhassa: a Jobbikkal összefogni történelmi bűn lenne, és kiengedné a palackból a fasizmus szellemét. Slomó elsősorban a Fidesz lapjait és tévéit turnézza végig ezzel az üzenettel, de szerencsére már rendelkezésére áll néhány ellenzéki orgánum is.

Köves Slomónak egyébként minden joga megvan arra, hogy változatlanul haragudjon a Jobbikra, elvégre ez tényleg egy antiszemita-félnáci párt volt, amelynek legfőbb orgánumában olyan ordas zsidózások mentek, amilyenek ma már csak egyetlen szabad szemmel látható portálon olvashatók, de arról később. Egyáltalán nem kötelező ezt megbocsátani, akárhogy bizonygatja a bűnös, hogy megbánta és kigyógyult belőle...

MENŐ VILLA, MENŐ KOCSIK: FLOTTÁS AUTÓ IS JUT ORBÁN RÁHEL KEDVENC DIVATCÉGÉNEK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KONCZ TAMÁS
2019.03.03.


A Magyar Turisztikai Ügynökséget és három leányvállalatát is ellátják bérelt autókkal egy nagy volumenű közbeszerzés révén.

Csak nemrég költözött be budai villaszékházába a Magyar Divat és Design Ügynökség (MDDÜ), melyet Orbán Ráhel barátnője vezet, és már új, bérelt autóflottából is válogathatnak. Az európai közbeszerzési értesítőből, vagyis a TED-ből derül ki ugyanis, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) nettó 490 millió forintért bérel 46 autót magának, valamint alá tartozó leányvállalatoknak- így az MDDÜ-nek, a Kisfaludy 2030 turisztikai vállalatnak, valamint a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt.-nek 

Az értesítő alapján az ügynökség 36 hónapos határidővel bérli a járműveket: a bérelt flotta zömét alsó-középkategóriájú autók teszik ki, de van közöttük hét darab vezetői jármű és három, hét személy szállítására alkalmas mikrobusz is – a vezetői autók darabját mintegy havi 258 ezer forintért, a mikrobuszokat havi 430 ezer forintért használhatják az ügynökség munkatársai és vezetői...

LETÖLTENDŐ BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTÉK KOCSIS ISTVÁN EGYKORI MVM VEZÉRT, OLIGARCHÁK TOBZÓDNAK A BALATONNÁL - HETI LAPSZEMLE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2019.03.02.


Népszava: letöltendőt kapott Kocsis István

Öt év letöltendő börtönre ítélte Kocsis Istvánt, az MVM Magyar Villamos Művek 2005-2008 közötti vezérigazgatóját az állami energiacsoport milliárdjait érintő hűtlen kezelés és sikkasztás miatt a másodszorra megismételt bírósági eljárás során a Pécsi Ítélőtábla. Akkori tanácsadóját, Szász Andrást 3 év börtönre ítélték. Kocsis István feleségét a tanács orgazdaságban és pénzmosásban is érintettnek találta, de esetében a bíró nem említett büntetést, vagyis fenntartotta az első fokú bíróság által rá kiszabott, két év felfüggesztett börtönt. Emellett Kocsis Istvánnak és Szász Andrásnak különböző jogcímeken „15 napon belül” több millió eurót is meg kell téríteniük az MVM számára. Valamennyi elítélt esetében felülvizsgálati eljárás várható. A végső döntés a Kúriára vár.

Napi: lecsaptak az oligarchák a Balatonra, tombol a szállodaépítési láz


Üdülőövezetből vegyes felhasználású területté soroltatná át a Garancsi-Hernádi-Csányi trió cége a tihanyi kastélyszálló környékét annak érdekében, hogy beépítési korlátozások ne akadályozhassák a 4,2 milliárd forintos beruházásukat. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének dokumentumai között fellelhető projektlista szerint 2019. második negyedévétől legalább tíz nagyobb szállodai beruházás kivitelezése kezdődhet meg mintegy 22-23 milliárd forint értékben. A Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel ígérkezik a leglátványosabbnak: a hat hektáros Balaton-parti parkbeli beruházásra 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a CDHT Hotel Projekt Kft., amely az A8 Palace Hotel Zrt.-n keresztül Garancsi István (a Mol Vidi FC tulajdonosa), Hernádi Zsolt (a Mol elnök-vezérigazgatója) és Csányi Sándor (az OTP Bank elnök-vezérigazgatója) közös érdekeltsége. Egy vízpart-rehabilitációs terv módosítását megalapozó tanulmány – amit 2018-ban áprilisában készítettek a Garancsi cége megbízásából – egyik legfontosabb megállapítása, hogy üdülőterületből vegyes területi övezetbe soroltatnák át az ingatlant. Üdülőházas területen ugyanis csak korlátozva lehetne építkezni.

Index: Kósa Lajos feleségének civiljei kreatívan igazoltak tevékenységet az állami támogatáshoz

Generációk társasjátéka nevet viselte a szombat esti program, melyről nem derült ki, miben más, mint egy sima szombat esti társasjátékozós kocsmázás. A rendezvényt Kósa Lajos feleségének egyesülete szervezte, a kapcsolódó programsorozatot 10 millió forinttal támogatta az Emmi. Az Index olvasója a debreceni Ifjúsági Házban található Sheldon’s Bárban ünnepelt barátaival szombat este. 4-5 asztalnál társasoztak a bárban, amely arról ismert, hogy különféle játékokat lehet ott kipróbálni. Egyszer csak megjelent három nő, kirakták a Debreceni Kőr Dáma Egyesület roll-upját, fotósuk lőtt néhány képet a társasjátékozó fiatalokról, a szervezők odamentek beszélgetni egy-két asztalhoz az ott ülőkkel, majd alig háromnegyed óra múlva leléptek. Bár a Kőr Dáma Egyesület honlapján megjelent beszámoló szerint a programot nagy érdeklődés övezte, és “8-10 család játszott különböző társasjátékokat egy moderátor vezetésével”, az Index olvasója ebből nem tapasztalt semmit. Az egyesület elnöke Porkoláb Gyöngyi, Kósa Lajos felesége.

24/HVG: tombol az önkormányzati lakás-jóárasítás az Várban

A 24.hu kiderítette, hogy Habsburg-Lotharingiai Mihály főhercegen kívül egy másik nagy vadász, Halmágyi-Takács István, a Safari Club elnöke is a Várnegyed előkelő részén, a Halászbástyához közeli Országház utcában jutott hozzá egy eredetileg 84 négyzetméteres, majd 165 négyzetméteres területűre növelt bérlakáshoz, amiért az önkormányzat tájékoztatása szerint kevesebb mint 64 ezer forintot fizet havonta. A Safari Club az elmúlt években többször is bekerült a hírekbe. A vadászati világszervezet 2016-ban Las Vegasban Az Év nemzetközi törvényhozója díjjal tüntette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest. A HVG pedig arról számolt be, hogy az energetikai hivatal azért fizetne közpénzből a Budavári Önkormányzatnak 68 millió forintot, hogy az elnök legyen továbbra is egy 101 négyzetméteres, a Halászbástyához közeli lakás bérlője. A korábban fideszes országgyűlési képviselőként tevékenykedő elnök, Dorkota Lajos már kinevezése óta használhatja a 153 millió forintot érő ingatlant. Az elnök fizetése közel 3,3 millió, de még a várbeli lakás kedvezményes, 43 ezer forintos bérleti díját is közpénzből állják.
G7: négyen használták tavaly a hatvani biciklis kalandparkot

Összesen négyen vették igénybe az elmúlt egy évben a hatvani kerékpáros kalandparkot. A komplexumot 2015-ben adták át, azóta összesen 41 biciklis használta. Ha a kalandpark és a hozzá kapcsolódó híd költségét elosztjuk a 41 biciklis arányában, akkor kerékpárosonként 9,5 millió forint plusz áfát költött el Hatvan városa. A pályát használók számát azért lehet ilyen pontosan tudni, mert csak előzetes regisztrációval lehet igénybe venni a kalandparkot. Ezek az adatok elérhetőek a hatvani önkormányzatnál. Az eredeti koncepció az volt, hogy épül egy bicikliút Hatvan és a szomszédos település, Boldog között. A 100 százalékos uniós támogatással megvalósuló beruházáshoz hozzácsaptak egy biciklis kalandparkot, ehhez kapcsolódóan egy cikk-cakkban futó hidat a Zagyva folyó felett, egy parkolót, továbbá a parkoló melletti út átalakításának a költségét is. A teljes összeg áfával együtt meghaladta az 1,1 milliárd forintot. A beruházás felesleges része, vagyis az – igen kevesek által használt – híd és a biciklisek elől alapból elzárt kalandpark nettó 391 millió forintot tett ki. A kerékpárút egy része a Zagyva melletti töltésen fut. A megnyitást követő évben már garanciális javításokat kellett végezni, mert a beton megrepedezett. A hatvani szakaszt a közbeszerzéseken gyakran taroló – a Mészáros Lőrinccel üzleti kapcsolatban lévő Szíjj László által tulajdonolt – Duna Aszfalt építette.

444: 160 milla uniós pénz az EU-t támadó fidesz képviselő fiának borházára

Hörcsik Richárd fideszes képviselő, az Európai ügyek bizottsága elnöke 2016-ban a kvótanépszavazás parlamenti vitájában Brüsszelnek sárga lapot mutatva azt mondta, szerinte „az Unió egységére a legnagyobb veszélyt épp az Európai Bizottság jelenti”. Hörcsik Richárd borász fia, ifj. Hörcsik Richárd 160 millió forint EU-s támogatást kapott a Tokaj-Portius borház kialakítására – írta a portál Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő posztja alapján. Egy tavalyi őszi közbeszerzés szerint egy 261 milliós beruházásról van szó, erre kapott most a parlamenti képviselő fia 160 milliót. Korábban a Hírt TV derítette ki, hogy a politikus testvére is nyert uniós pénzt, így lett a fideszes Hörcsik Richárd nagyszülői házából EU-s támogatással vendégház.

ESZTERGOMI CIVILEK TILTAKOZNAK A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG ELLEN, LAURA CODRUTA KÖVESI LEHET AZ EURÓPAI FŐÜGYÉSZ - HETI MUTYIMONDÓ

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2019.03.02.


Sok pénz, 185 millió forintos uniós támogatás szivárgott el a szegedi vadaspark-projektben, az OLAF 2015-ben jelzett, a magyar büntetőügy azonban ma is alig döcög – ez derül ki az uniós vizsgálat nyomán indult eseteket bemutató sorozatunk friss cikkéből. Írtunk arról is, hogy Esztergomban nem mindenki lelkes, hogy a városba költözik a Közigazgatási Felsőbíróság. Civilek tiltakoznak úgy a demokráciát, mint a város büdzséjét féltve.



OLAF-jelzések: hatszorosan túlszámlázták a szegedi vadaspark játszóterét és látogató-tájékoztató rendszerét

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelzéseivel kapcsolatos sorozatunk legfrissebb cikkében a szegedi vadaspark területén létrehozott tematikus játszótér és látogató-tájékoztató rendszer körüli anomáliákról esett szó, amelynek megvalósítására 185 millió forint uniós támogatást hívtak le botrányos módon. Az ügyben érintetteket még első fokon sem vonta felelősségre a bíróság.

Helyi civilek tiltakoznak, épületet is csak nehezen sikerült találni a közigazgatási főbíróságnak

Esztergomot a gazsággal, törvénytelenséggel és a joguralom végső kiüresítésével fogják azonosítani – ezt írták Áder Jánosnak címzett petíciójukban esztergomi civilek, akik az új „kormánybarát” Közigazgatási Felsőbíróság városba költöztetése ellen tiltakoztak. A politikailag aggályos intézmény bevezetésén túl is számos, évtizedes probléma került újra felszínre, még az ingatlan kiszemelése sem ment zökkenők nélkül.

Ki nem fél a farkastól? A romániai korrupcióellenes harc sztárja lehet az európai főügyész

Villámgyors karriert követően lett DNA főügyésze, vitathatatlan szakmai eredményeit azonban helyenként vitatható módszerekkel érte el: bemutatjuk Laura Codruţa Kövesi szakmai pályafutását.
A héten emellett:
két kemény élettörténetet mutattunk be: nőkét, akik a függőség és a hajléktalanság kihívásával küzdenek,
ismét fotókkal dokumentáltuk merre repkednek a nemzeti nagytőkések: ezúttal Maldívra a télvégi depi ellen,
adatigényléssel megszereztük és közzétettük a Gundel catering-szerződését a Miniszterelnöki Kabinetirodával,
regisztráltuk az újabb lépést a Balaton oligarcha-üdülővé válása felé: lesöpörte a keszthelyi fideszes önkormányzat a tópart beépítése elleni tiltakozást,
zanzásítottuk a lényegét, de egészében is elérhetővé tettük Ángyán József legújabb jelentését, ezúttal a Békés megyei földárverésekről,
harag és részrehajlás nélkül elemeztük a Venezuelai politikai káoszt, és kiderül: koránt sem olyan fekete-fehér a helyzet, ahogy a szemben állók és drukkereik láttatni szeretnék.

A BIZTOS ELVÉRZÉS GARANCIÁJA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.03.03.


...Van nekem néhány kedvenc NER-figurám, azt hiszem, a ma reggeli hír- és a hozzá tartozó kommentár csokorban elsősorban róluk lesz szó.

Az első a sorban Schmidt Mária terrorigazgató és milliárdos ideológiai jajveszékelő, a magyar és a világtörténelem szimultán meghamisításának éllovaginája. Pardon, éllovasa. Sajtóértesülések szerint olybá tűnik, hogy az Orbán rezsim mocskát minden irányból feszt megideologizáló Európa-fóbiás matrónát valamiért kiszorítják a Sorsok Háza projektből. Vagyis a hatalom legújabb történelmet hajlító, ám elkészülni sehogyan sem akaró panoptikumában majd nem Mária asszony törölgeti a port. Nem illik bele a koncepcióba. Tegnapelőtt a Figyelőből vonult ki, most ezt a történetet is elengedi, ugyanbiza mi lesz ezzel a drága asszonnyal? Szó szerint drága. Amilyen zsíros üzleteket köt a kormánnyal az adófizetők hátán, az valami egészen csudálatos. Úgy fest, hogy ez egy igencsak kényszerű elengedés lehet, és nem független egyáltalán a washingtoni Holokauszt Múzeum vezetőjének budapesti látogatásától. Csak nem odaszóltak, hogy hélló, mádám? Ha tényleg odaszóltak, hogy kurvára nagy baj van ezzel az emlékezetpolitikával, ezzel a magyar hatóságok felelősségét mentegető kiállítással (meg az emlékezettel is úgy általában), akkor most nem játszik a nagyfene szuverenitásunk? Most bárki beleugathat, hogy mi mit hogyan csináljunk? Hát persze, hogy forog az a retkes köpönyeg.

Mondjuk attól feltétlenül csak jobb hely lehet a világ, ha Schmidt nagysága kezéből kivesznek valamit. Mert amihez hozzányúl… annak spontán halszaga lesz. Tény, hogy Hollik is megmondta: már van egy holokausztmúzeum Magyarországon, így a Sorsok Háza megnyitásával nem kell sietni. Hogy nincs elsietve, az kurvaélet; 2013-ban pattant ki az ötlet, azóta meg Lázár János is hova lett? Jól van, bazmeg, akkor nyissatok kocsmát, abból nem lehet baj.

Apropó kocsma. A második a sorban – és nálam a hétvége egyik görény-díjra jelölt fennforgója – az arrogáns, cinikus kormánypárt egyik leginkább szívlapát pozitív és szívlapát kompatibilis figurája, a nemzetközi kommunikátorrá lett Desikerült?Zoltán nevű egyén. Aki első körben az internetes trollok mindenkori legaljának szellemi színvonalán szállt bele Ahmed H.-ba, akit terrorizmusért ítéltek el Magyarországon (ezek szerint nem a sorosisták állnak a magyar bíróságok élén?), pillanatnyilag kiadatási őrizetben van, ám nem tud eljutni a családjához Ciprusra, mert az ottani hatóságok nem állították ki a papírját. A Szijjártó-lovagkereszt várományosának erről az jutott eszébe:...

CSEH KATALIN: A JÖVŐ NE A KÖZÉPKOR LEGYEN

MAGYAR HANG
Szerző: BALOGH ROLAND
2019.03.02.


Európai ország címmel honlapjukon is elérhető, milyen uniót szeretne a Momentum. Migráció, tudás alapú társadalom, közös haderő és hírszerzés, vagy épp közös ellenzéki lista – ezekről is kérdeztük a párt EP-listavezetőjét, Cseh Katalint, aki a Momentumot is érintő kampányfinanszírozással kapcsolatos ÁSZ-vitáról is beszélt lapunknak. EP-választási ráhangoló, 4. rész.


Valóban a migrációt támogató és ellenző erők küzdelméről szól a mostani EP-választás, ahogy azt a Fidesz és a kormány megállás nélkül harsogja?
– Ez teljes és persze szándékos félreértelmezése ennek a választásnak. Az idei EP-választás arról szól, milyen jövőt képzelünk el Magyarország számára. Hogy a jövőbe megyünk, vagy vissza, a múltba, ahol harcban állunk a szomszédainkkal, ahol rabszolgaként dolgoznak az emberek a gyárakban, ahol gyengék vagyunk, és kicsik.

A migrációnál maradva, a Momentum európai programjában szerepel az uniós határok közös védelmének erősítése. Ezt hogyan képzelnék el?

– A migráció kérdése egész Európát érinti, ezért fontos, hogy közös európai megoldást találjunk. A Frontex erősítésével közösen tudnánk fellépni közösségünk határainak védelme érdekében. Sokkal hatékonyabb, mint amikor az aktuálpolitikai érdekek által vezérelt populista kormányokra van bízva az, hogy most éppen mit csináljanak a migrációval, vagy épp mit nem. Hiába harsogja ezt a propaganda évek óta, a magyar kormánynak valójában egyáltalán nem érdeke a migráció megállítása – a hatalmuk záloga, hogy napirenden tartsák a problémát. Ezért is vétózták meg először a bevándorlás visszaszorításáról szóló, Arab Liga és az EU közötti megállapodást.

Támogatják a közös uniós haderő felállítását is. Összekötve ezt a közös határvédelem kérdésével, mennyiben jelentené ez a nemzeti hadseregek „visszavágását”, netán megszüntetését?
– Fontos tisztázni, a hadsereg és a határvédelem nem ugyanaz. A nemzeti és közös hadsereg kérdését ugyanakkor külön kezeljük. Közös hadseregre egy erősebb Európa érdekében van szükség, hogy az EU ezzel is növelje a külpolitikai érdekérvényesítő képességét, egyúttal még jobban megvédhesse az állampolgárait. Nem gondoljuk tehát, hogy meg kellene szüntetni a nemzeti hadseregeket, de a közös uniós haderő egy erősebb Európa záloga...

KLUBRÁDIÓ: KLUBDÉLELŐTT

KLUBRÁDIÓ
Szerző: Klubrádió / KUN ZSUZSA
2019.03.02.


Szombat délelőtti szórakoztató magazinműsor kulturával, tudománnyal és akár sporttal fűszerezve... Születésnaposok, híres tudosok, sztárok, nem sztárok. A műsor szerkesztő- műsorvezetője Kun Zsuzsa, a Klubdélelőtt munkatársa Hajmási Zsuzsa.

A FIDESZ MEGÍGÉRTE BERLINBEN, HOGY MÁRCIUS 15-E UTÁN MÁST FOG HAZUDNI

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.03.03.


A kormányhoz közeli sajtó nem verte nagydobra, hogy Orbán Viktor két küldötte, Gulyás Gergely és Balog Zoltán a múlt héten Berlinben magyarázkodott. A két fideszes politikus megígérte az Európai Néppárt vezetőinek, hogy március 15-e után leveszik a Jean-Claude Junckert Soros Györggyel együtt ábrázoló plakátokat.

Azokat a plakátokat, amelyeket két hét múlva amúgy is levettek volna. Ezt maga Kovács Zoltán államtitkár jelentette be, akitől azt is megtudtuk, hogy Soros marad, de Junckert Frans Timmermansra cserélik.

Az Európai Néppárt nem tökkelütött hülyék gyülekezete, ők is tudják, hogy mi a dörgés. Vagyis, hogy Orbán Viktor most is arra készül, hogy becsapja őket. Nem először és vélhetően nem utoljára. Tudják tehát, hogy mi a helyzet, és ha most mégis belemennek ebbe a játékba, akkor azzal azt üzenik az európai polgároknak, hogy teljességgel alkalmatlanok az európai értékek és eszmék képviseletére. Ha az Európai Néppárt vezetése elfogadja, hogy az Orbán kormány március 15-ig vár a most látható gyűlölködő és hazug plakátok lecserélésével, hogy utána hasonló szellemiségű plakátokat helyezzen ki az utcákra, akkor cinkos és cinikus tettestársai lesznek a Fidesznek...

BEMUTATJUK A HELYET, AHONNAN MENEKÜLNEK A MAGYAROK

NAPI.HU
Szerző: DZINDZISZ SZTEFAN
2019.03.02.


Venezuela nem ma süllyedt válságba, ám mostanra már mindenki komoly humanitárius veszélyről beszél. A helyzet gyors megoldására pedig egyelőre úgy tűnik, nincs esély – a Külügyi és Külgazdasági Intézet Venezuelával foglalkozó kerekasztal-beszélgetésén jártunk.

Valami történt januárban, hiszen amikor Juan Guaidó ideiglenes elnöknek kiáltatta ki magát, akkor a hatalomban lévő elnök, Nicolás Maduro, addigi szokásától eltérően nem vetette börtönbe - jelentette ki a beszélgetés során Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

Mint mondta, Guaidó azóta is szabadon közlekedik az országban, tüntetéseket szervez és bármilyen meglepő sokak számára, még él. És hogy ez miért lenne meglepő? Eddig ugyanis Maduro jellemzően egyből börtönbe zárta és megkínozta a túl magasra törő az ellenzéki vezetőket. Néhányuknak ez az életébe is belekerült.

A változást most az hozta el, hogy Juan Guaidót a világ 50 országa, köztük az USA is elismerte Venezuela vezetőjeként. "Sőt, Madurót nyíltan megfenyegették, hogy ha Guaidónak vagy akár családjának bármi baja lesz, akkor annak következményei lesznek" - mondta Nagy, aki szerint a mostani vezetés leginkább az Egyesült Államoktól fél - az EU például nem tudott egységesen fellépni a kérdésben - , amelynek "megvannak a lehetőségei arra, hogy eltávolítsák az elnököt a pozíciójából". Igaz, tette hozzá, az USA-ban most, hogy közeledik a következő elnökválasztás, nem biztos, hogy megvan a politikai akarat a katonai beavatkozásra. Trump ugyanis biztosan nem akarja, hogy a voksolások előtt nem sokkal "hajón jöjjenek haza katonái holttestei"...

SZÜDI JÁNOS: ORBÁN, A NAGY JÁTÉKOS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZÜDI JÁNOS
2019.03.03.


Játékszerek lettünk. A hatalom játékszerei. A macska-egér játékban az egér. A játék lényege közismert: a macska hagyja az egeret rémülten futkározni, elkapja, elengedi, belelógatja a szájába a farkánál fogva, aztán leteszi, meneküljön az ostoba. Játék közben az egér adrenalinszintje megemelkedik, s ettől jobb lesz az íze. Végül, szép komótosan megrágják, megforgatják a szájüregben, s lenyelik. Ez a sors vár mindenkire, aki nem érti meg a budai várból érkező üzenetet, az Úr hangját: „Mindenki annyit ér, amennyire beárazom. Aki okos, az tudja, mit kell tennie, hogy növekedjen az ázsiója.”

Kevés ember mondhatja el magáról, hogy minden gyermekkori álma teljesült. Népmesei hősként, szegény párttitkár fiaként küzdötte fel magát magasabbra, egyre magasabbra. A pártelnöki székbe. A parlamenti padsorba, majd a patkó első sorának közepébe. Végül az ország mindenható urává. Ma már nem mesebeli hős. Illik rá a költő szava: „Hasa, hája, kéknadrága…/Minden kész e méltóságra:” Bajusza nincs, bár lehetne, de viseli azt helyette a két cimbora, akiknek odaadta az ország két legmagasabb méltóságát, mindaddig, ameddig meg nem oldja e pozíciók összevonását és saját kézbe vételét. Megtehet mindent. Őt választotta a nép. Zsinórban háromszor.

Jó dolog a hatalom annak, aki tud bánni vele. Hát még, ha ez a hatalom korlátlan és ellenőrizetlen. Ilyen hatalom birtokában nincsenek skrupulusok. A hatalomhoz jár a saját focicsapat, a saját kúria, a saját kisvasút, a családi szőlőbirtok, a családi bánya. Papíron ma is szegény ember. Vagyona nincs. Mindez formaság. Minek a papír? Sajátjaként bánik mindennel, az országgal, annak vagyonával, pénzével. Mit akarhatna még? Fogas kérdés, de nem annak, aki kibulizta, hogy felköltözhessen a Várba. Ez a költözés alig került többe 25 milliárd forintnál, de megérte, hiszen ez az összeg magában foglalja nemcsak egy új erkély kialakítását a műemléki épületben, nemcsak a dolgozószobájára fordított négymilliárdot, hanem a kolostor falait elcsúfító, 230 éves freskók lemázolását is. Nem baj, ha führer lesz, akkor sem kidobott ez a pénz. Majd felváltva használja a Karmelita kolostort és a mellette lévő Sándor-palotát, ahová eredetileg költözni akart, csak az ármánykodó szoclib kormány kiutalta a köztársasági elnöknek. Visszatérve a kérdéshez: megmutatni Európának, nélküle, ellenére nem jut messzire. Hunyadi megállította a török hadsereget, ő megállítja Európát...

A KÖZÉPKORBAN HIÁNYSZAKMA VOLT A HÓHÉR

MA IS TANULTAM VALAMIT
Szerző: JUHÁSZ EDINA
2019.03.03.


Hóhérnak lenni már a középkorban sem volt egy álommunka, nyilvánvaló okok miatt: sem közkedvelt, sem irigyelt nem volt, aki ezt választotta. A fizetés nem volt rossz, de a munka kifejezetten idényjellegű volt, nem adott biztos megélhetést. De akkor mégis ki választotta ezt magának életpályamodellként, és milyen feltételeknek kellett megfelelnie a munkához?

A hóhér feladata nem egyszerűen annyi volt, hogy végrehajtsa a halálos ítéletet; oda kellett figyelnie arra is, hogy mindez a lehető legkevesebb szenvedéssel történjen. Ha egy kivégzést elkontárkodott, az a saját életébe is kerülhetett.
Futóversenyen dőlt el a büntetés

Az idők során gyakran változott, mi mindennek kellett megfelelnie a hóhéroknak, és attól is függött a konkrét munkakörük, hogy hol éltek. Az ottomán birodalomban például lehetőségük volt az elítélteknek futóversenyre kihívni a hóhért, és ha nyertek, szabadon távozhattak. De volt olyan is, amikor megverekedhettek a törvény végrehajtójával. Máshol pedig nem csak hóhéri feladatokat kellett ellátniuk, de testőrként, sőt kertészként is funkcionáltak. Annyira népszerűtlen szakma volt ez, hogy sokszor kényszeríteni kellett valakit a munkakör betöltésére, vagy

AZ ELÍTÉLTEK A SAJÁT BÜNTETÉSÜKET VÁLTHATTÁK KI AZZAL, HA BEÁLLNAK HÓHÉRNAK...

EGY FRANCIA CSALÁD BELÜLRŐL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Zsófi
2019.03.03.



Egy család szokásai mindig érdekesek, pláne azok, ha egy más kultúrából érkezett famíliáról van szó. Vajon hogyan nevelik a gyerekeket, miként szervezik meg az életüket és tényleg annyira nagy hívei-e a finom ételeknek és italoknak, mint gondolnánk?

A kérdés különösen izgalmas akkor, ha ráadásul egy családon belül francia, holland és magyar szálak szövődnek össze, mint Zsófi esetében. Lássuk, milyen az ő családjának francia fele!

„A francia családom nagyon demokratikusan és szabadelvűen működik és ez rendkívül tetszik nekem. Egy ekkora családban jó eséllyel lehetnek különbözőségek minden téren, a gyereknevelési elvekre vonatkozólag pedig ez talán még fokozottabban igaz lehet.

Nálunk meglepő módon a gyereknevelésben mindenki nagyjából hasonló nótát fúj és ez nagyban megkönnyíti az életünket, amikor együtt vagyunk. Pedig francia, holland és magyar szálak szövődnek össze és mégis elég nagy az egyetértés.

Úgy veszem észre, hogy a gyereknevelés és a családi élet szervezése kapcsán a franciák rendelkeznek néhány alapszabállyal, amelyeken kívül viszont mindenki nagyjából azt csinál, amit akar, illetve élvezi az életet a neki megfelelő módon.

Legalábbis nálunk így van. Tudom, hogy nem lehet általánosítani, de azért ismerek még pár hasonló családot Nantes-ban.

A legszentebb dolog az evés. Az ünnepek, vagy nyaralások elején és a végén van nálunk mindig egy nagy ebéd vagy vacsora, ahol mindenki részt vesz. Innen kilógni nem ajánlatos.

Ezen kívül viszont minden programra, kirándulásra és együtt evésre mindig az jön, akinek kedve volt hozzá. A budapesti napok alatt néha mindkét szülő jött a gyerekes programokra, néha csak az egyik. Ezalatt a másik szülő pihent, vagy várost nézett.

Aki a termálvizet szereti, az el tudott menni a Széchenyi fürdőbe, aki a futás szerelmese, az futott a Margitszigeten, akiket pedig a kaszinók világa vonz, azok éjjel a Lánchíd melletti kaszinóval ismerkedtek.

Én is csatlakoztam Félix-szel, amikor és ahova lehetett, a többi fennmaradó időben pedig vagy főztem, vagy pihentem otthon.

A finom falatok szeretetén kívül a másik közös pont a francia családomban, a finom italok iránti szenvedélyünk. A bor mellé a fiúknál bekerült a whiskey, és mindenki kapható egy jó koktélra is.

Kedves férjem sajnos vagy szerencsére felfedezte a Budapest szívében található Good Spirit Whiskey Bart, ami egy nagyon elegáns kis whiskey-kóstoló hely és koktélbár (igaz nem olcsó).

Ellátogattunk ide a fiatal szülők csapatával, egy szabad hétfő estén. Erre úgy volt lehetőségünk, hogy a nagyszülők vigyáztak mind a hat unokára a mi lakásunkban, ugyanis ott is aludt az összes gyerek...


A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZÉTVERÉSE

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: BEREND T. IVÁN
2019.03.01.


A kormány nekilátott a Magyar Tudományos Akadémia szétverésének, kutatóintézetei elvételének és más kutatásszervezeti rendszer kialakításának. Ez a folyamat azzal a jelszóval indult és folyik, hogy a tudományos alapkutatásokat össze kell kapcsolni az innovációval, vagyis az azonnali gyakorlati hasznot hozó találmányok kidolgozásával, és ez nem áll elég jól Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: „hiányzik a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerből az az elem, amely garantálná, hogy a tudásból közvetlen gazdasági haszon is keletkezzen. A nemzetközi innovációs rangsorok sajnos azt mutatják, hogy hazánk az európai országok között a gyengébben teljesítők között foglal helyet, érdekérvényesítő képességünk a jelentős tudományos és innovációs források megszerzésében acélosabb is lehetne. Ezért egy felelős kormánynak itt cselekednie kell, hogy a magyar tudomány méltó legyen régi, nagy híréhez.” Ezt az érvet Palkovics László miniszter, aki az Akadémia elleni akciót vezérli, sokszor megismételte. „A magyar versenyképesség kulcsa a jobb innovációs teljesítmény… A kormány a hatékonyság fokozása, a gyakorlatban hasznosuló szabadalmak számának növelése érdekében versenyezteti meg a kutatóhelyeket a forrásokért. Az összehangolt erőfeszítések eredményei (…) néhány éven belül mindenképpen megmutatkoznak a kutatás-fejlesztés és innováció mérhetően javuló teljesítményében.”

Végül is egy másfajta szervezeti megoldás jól elképzelhető, hiszen az MTA mai szervezete, a köztestület és a kutatóhálózat összekapcsolása az Akadémia felügyelete alatt szovjet mintára jött létre 1949-ben. Hozzunk tehát létre egy nyugati mintájú szerkezetet, és kapcsoljuk össze az alapkutatást az innovációval! Ha a kormányt az mozgatná, hogy nyugati mintájú kutatóintézeti szerkezetet hozzon létre, akkor világosan kellene látnia, hogy önálló alapkutató-intézetek, ha más szervezeti formában is, minden fejlett országban léteznek, mégpedig nemcsak a természet-, hanem a társadalomtudományokban is. A vitákban sokszor elhangzott a német Max Planck Intézet neve. Nos, ez az intézmény is a tudomány szabadsága és a tekintélyelvet kizáró döntési rendszer alapján működik. A társaság kormányzati szervektől és minisztériumoktól lényegében független, munkáját a szervezet választott szervei és vezetői irányítják, hasonlóan az MTA jelenlegi szerkezetéhez.

Minden szervezeti és intézményi megoldásnak vannak előnyei és hátrányai is. Ha visszatekintünk a modern kor kutatási és innovációs történetére, azt látjuk, hogy az alapkutatások korábban az egyetemeken folytak, míg a nagy korporációk laboratóriumai voltak az innováció központjai. Így született meg az aszpirin a német Bayer gyár kutatólaboratóriumában vagy a kripton gázzal töltött Tungsram villanykörte az Egyesült Izzó laboratóriumában. Ez nem jelenti azt, hogy gyakorlati alkalmazások ne születtek volna alapkutató-műhelyekben is. Manapság annyiban változott a helyzet, hogy rendkívül sok kis vállalkozás alakul egy-egy innovációs ötlet kidolgozására, melyeket, ha sikeresek, gyakran felvásárolják a nagy korporációk, hogy megvalósítsák a nagy nyereséget ígérő új ötleteket. A high-tech iparok korában aligha elképzelhető tehát, hogy az innováció gyengesége Magyarországon elsősorban az alapkutató-intézményeken múlna...


"HA NÉMETORSZÁG TÜSSZENT, MAGYARORSZÁG MEGFÁZIK" - GAZDASÁGI FÜGGÉSÜNK TÖRTÉNETE

MÉRCE
Szerző: GERŐCS TAMÁS
2019.03.02.


Ha Németország tüsszent, Magyarország megfázik” – tartja a mondás. A múlt héten nyilvánosságra kerülő német növekedési kilátásokra utaló gyenge adatok miatt felerősödtek azok az aggodalmak, hogy egy esetleges német recesszió a magyar gazdaságot is magával rántaná. Amint a német pénzügyminiszter is elmondta, megfázásról egyelőre nincsen szó, mégis több jel utal arra, hogy Európa legnagyobb gazdasága nem örvend kicsattanó egészségnek. Arról pedig a jelen adatoktól függetlenül is érdemes beszélni, hogy miképp függ a magyar gazdaság a némettől. Az alábbi cikkben tehát arra keressük a választ, hogy „hogyan terjed a nátha”.

Bevezető

Magyarország történelmi körülményei folytán egy erősen nyitott, félperifériás gazdaság, ami tankönyvi értelemben azt jelenti, hogy folyamatosan tőke és technológia behozatalra szorul, mert az ország területén megtermelt javak jelentős része a külföldi vállalatok domináns jelenléte miatt kiáramlik az országból[1] Ezt aszimmetrikus függőségnek tekinthetjük, hiszen egyfelől az itt megtermelt jövedelem csak kicsiny része fölött rendelkeznek a hazai gazdasági szereplők – jellemzően a külföld felé közvetítő elitek – másfelől a kiáramló, ezért kieső helyi jövedelem miatt folyamatosan utánpótlásra van szükség a termelési és a szélesebben vett társadalmi létfeltételek fenntartásához, újratermeléséhez. Ennek pedig ára van.

A függőség tehát folyamatosan újjáalakul, ami a félperifériás gazdaságokra általában igaz.
Ha megnézzük az egyes országok történelmét, akkor elég sok olyan sajátos körülményt találunk, ami a világgazdasági illeszkedésnek a helyi mintáit határozza meg. Ilyen lehet például a gyarmati örökség vagy esetleg egy háború következményei, de adott esetben a földrajzi elhelyezkedés is számít.

Magyarország történelmi fejlődése során egy nagyon erős német orientáció alakult ki mind a gazdaság, mind pedig a politika terén. Ennek történelmi előzményei messzire nyúlnak vissza. A féloldalas világgazdasági illeszkedés kialakulásának a körülményeit a Habsburg Monarchia birodalmi gazdaságának felépítésében érdemes keresni, főleg annak kései korszakában az Osztrák-Magyar Monarchia idejének belső gazdaságszerkezeti formáiban. Ez a féloldalas függőség az OMM felbomlását követően jelentősen felerősödött, és Trianonnal kényszerűen kialakult egy külső orientáció, aminek örökölt illeszkedési mintázatai alakulnak újra ma is. Az alábbiakban ennek a mintázatnak vizsgáljuk meg a gazdaságszerkezeti összetevőit, viszont nem térünk ki olyan fontos, ezzel szoros összefüggésben fejlődő tényezőkre, mint a politikai, kulturális intézmények, amelyek a hazai elitcsoportok orientációját szintúgy meghatározzák...

FOLYTASSA, MATOLCSY: HÉT KÉRDÉS AZ ÚJABB HAT ÉV ELŐTT

HVG ONLINE / GAZDASÁG
Szerző: hvg.hu
2019.03.03.


Matolcsy György elnöksége alatt igazi hatalmi centrum lett a Magyar Nemzeti Bank. Miközben a szűken vett monetáris politikát szakmai körökben többnyire becsülik, az MKB Bank átláthatatlan privatizációja, az államban államként működő alapítványok működése, a felügyeleti és a tulajdonosi szerepből adódó zavarok, valamint az elnök személye körüli botrányok ártanak az intézmény tekintélyének.

Matolcsy György hozta a kétharmadot az Országgyűlés gazdasági bizottságában: a tíz kormánypárti tag támogatta újrajelölését a jegybank élére, az öt ellenzéki képviselő ellene szavazott. Maga a meghallgatás nem tette próbára az elnököt. Az egyik oldal alákérdezéseit, dicsérő megjegyzéseit a másik oldal olykor személyeskedésbe hajló kötözködései színesítették, a legkevesebb szó a monetáris politikáról esett. Matolcsy afféle miniszterelnöki expozét tartott, ismét bizonyítva, hogy öndicséretben széles e honban nincs riválisa...

ITT OLVASHATÓ

EZ A NÉP SOKÁIG TŰR, AZTÁN FELROBBAN AZ EGÉSZ - RADNÓTI ZSUZSA ÉS ZÁVADA PÁL A POLITIKAI SZÍNHÁZRÓL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2019.03.03.


Radnóti Zsuzsa évtizedekig volt a Vígszínház dramaturgja, 2017-ben kapott Kossuth-díjat. Úgy döntött, az ezzel járó juttatás egy részéből megalapítja a Kortárs Magyar Dráma-díjat, amelyet először idén februárban adtak át. Radnóti Zsuzsa – Örkény István özvegye és hagyatékának gondozója – korábban elmondta: „Olyan kortárs drámákat, színpadi írásműveket díjazunk, amelyek közéleti tartalmúak, kritikus hangvételűek; tehát történelmi múltunk és jelenünk eddig kibeszéletlen, fájdalmas eseményeiről beszélnek.” Idén az egyik díjazott fiatal író, Kelemen Kristóf eredeti dokumentumok alapján írta Megfigyelők című darabját, és rendezte meg a Trafóban. A másik díjat az Egy piaci nap kapta, amelyet Závada Pál írt, a színházi szöveg megalkotásában Mohácsi János és Mohácsi István is részt vett. Az előadás a Radnóti Színházban megy. Egyébként Závada új regénye az idei könyvhéten jelenik meg, a Weiss Manfréd család leszármazottjairól szóló mű drámaváltozatát is elkészítette a szerző. Az utolsó üzlet című előadást nemrég mutatták be a szegedi Kisszínházban Lukáts Andor rendezésében.

Ínséges idők járnak a kultúrában, ön mégis úgy döntött, hogy a Kossuth-díjával járó pénzből Kortárs Magyar Dráma-díjat alapít. Nemes gesztus, de miért tartotta ezt fontosnak?

– Radnóti Zsuzsa: Én egész életemben színházi háttérember voltam, az előtérben álló alkotókat, kollégákat segíthettem. S most, hogy ezért a munkámért megkaptam a szakma által felterjesztett Kossuth-díjat, úgy éreztem, szeretnék visszaadni valamit azoknak a drámaíróknak, színházi pályatársaimnak, akik erős közéleti, politikus alkotásokat hoznak létre, múltunkat és jelenünket értelmező társadalomkritikus darabokat. Számomra ugyanis az ilyen drámák megszólaltatása a színház egyik legfontosabb feladata, és a díj talán hozzájárulhat, hogy ezek a színházi esték még nagyobb figyelmet, nyilvánosságot kapjanak.

Díjazhatná a legjobb rendezést, előadást is, hiszen a színházakban az író is csak háttérember. Závada Pál hogy látja ezt?

– Závada Pál: Bizonyos tekintetben ez igaz, legalábbis az író akkor érzi jól magát a színházban, ha odahívják, ha van ott valaki, aki felhívja a direktorok, rendezők figyelmét a szerzőre vagy a darabjára. Ők lennének a dramaturgok, és közülük is mindig Radnóti Zsuzsa volt az, aki legelőször olvasta el az új darabokat, sokszor a még félkész műveket elkérte, tanácsot adott, biztatott mindenkit. Önzetlenül segített akkor is, ha a mű nem hozzá, a Vígszínházba került. Zsuzsával először egy színházban találkoztam véletlenül, nem sokkal az után, hogy megjelent első regényem, a Jadviga párnája. Odajött hozzám ismeretlenül, és azt mondta: a Jadvigából darabot kellene csinálni. Zavarba jöttem, addig még sosem írtam drámát, és a regényből már filmforgatókönyvet ígértem Deák Krisztina rendezőnek. Később viszont elkészítettem a színműváltozatot, és ebben benne volt Radnóti Zsuzsa biztatása is...