2022. augusztus 24., szerda

VILÁGSAJTÓ A METEOROLÓGUSOK KIRÚGÁSÁRÓL: MÉG MAGYAR VISZONYLATBAN IS SZOKATLAN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.08.24.


Egy hónapja van az EU-nak a magyar kormány a jogállamisági problémákkal kapcsolatos levelét feldolgozni, de egyes bírálók szerint valószínűtlen, hogy Orbánék kilátásba helyezett engedményei orvosolhatnák a problémákat. Az aszály egész Európát érinti, és a legsúlyosabban szenvedő régiók között ott van Magyarország néhány területe is. A fél világ nézi hitetlenkedve, hogy a kormány kirúgta a vezető meteorológusokat a tűzijáték elmaradása miatt: az állam közötti határvonal már régen eltűnt. A magyar autóiparra is súlyos hatással lehet a kínai elektromosautó gyártó európai térhódítása. Nemzetközi lapszemle.

Az Európai Bizottság valóban kézhez kapta a magyar válaszokat az úgynevezett feltételességi mechanizmus ügyében, de – tekintettel arra, hogy egy hónapja van a dokumentum tanulmányozására – annak tartalmáról még semmilyen részletet nem árult el, írja a Reuters azzal kapcsolatban, hogy Gulyás Gergely kedden azt mondtaMagyarország október végéig számos olyan törvényt módosít, amely kiváltotta az uniós végrehajtó testület bírálatát.

A Reuters szerint, ha Brüsszelben elégtelennek ítélik a magyar garanciákat, akkor a Bizottság a tagállami kormányoknak Magyarországgal szemben pénzbüntetést javasolhat. Ettől az eljárástól teljesen független, hogy megkapja-e Magyarország a világjárvány miatt elkülönített helyreállítási alapból a neki szánt pénzt. A két ügy alakulása között nincs semmilyen automatizmus.

Az EurActiv uniós hírportál a magyar kormányzati ígéretek brüsszeli fogadtatásával kapcsolatban csupán közelebbről meg nem nevezett „bírálókat” említ, akik szerint valószínűtlen, hogy a budapesti vezetés kilátásba helyezett engedményei orvosolhatnák Magyarország rendszerszintű jogállami problémáit.

dpa német hírügynökség ismerteti azt az európai szakértői jelentést, amely szerint Európa csaknem felét szárazság fenyegeti, és a kontinens területének 17 százalékán kifejezetten riasztó a helyzet. Az áttekintés Észak-Olaszország, Délkelet-Franciaország és Románia mellett Magyarország egyes részeit is a legsúlyosabban érintett régiók közt említi.

A világsajtóban kifejezetten nagy karriert futott be az a hír, hogy Magyarországon az Országos Meteorológiai Intézet vezetőinek állásába került az augusztus 20-a estére vonatkozó, rossz időt feltételező időjárás-előrejelzés. A Frankfurter Allgemeine Zeitung kitér arra is, hogy 16 évvel ezelőtt az ünnepi tűzijáték alatt hatalmas vihar csapott le a mintegy másfél millió nézőre, és hogy amiatt tértek rá arra a gyakorlatra, hogy a várható időjárás-jelentéstől teszik függővé a parádé megtartását.

Radics Kornélia és Horváth Gyula menesztéséről a müncheni Süddeutsche Zeitung azt írja, hogy az még magyar viszonyokhoz képest is szokatlan lépés volt, holott Magyarországon a kormány és az állam közötti határvonal már régen eltűnt, és Orbán Viktor előszeretettel mutatja magát kiskirálynak. A döntést – írja a bajor lap - tucatnyi olyan dühös újságcikk előzte meg az kormányközeli sajtóban, amelyben élesen bírálták a meteorológusokat "a hamis prognózis" miatt. Azután pedig a közösségi médiát árasztották el a felháborodott kommentárok, amiért a rossz hír hozóját érte büntetés. A Süddeutsche ismerteti az Országos Meteorológiai Intézet tiltakozását, amely szerint szombaton rendkívül nagy nyomás nehezedett a szolgálatra a kormányzati szervezők – Kovács Zoltán államtitkár – részéről, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a tudományos meteorológiai előrejelzésekben mindig van bizonytalansági elem.

A Handelsblatt szerint Kína ezentúl nem csupán a piaca lesz az európai gépkocsiknak, hanem maga is előállítóként lép fel az öreg kontinensen. A legnagyobb kínai elektromosautó-gyártó cég, a BYD – ami a Build your Dreams, vagyis Építsd fel az álmaidat angol kifejezés rövidítése – szeptemberben megjelenik a benelux és a skandináv országok piacán, majd pedig Németországban és Franciaországban. A BYD piaci elemzők szerint fergeteges gyorsasággal növekszik, Kínában immár piacvezető, Európában pedig nagyjából a Volkswagenének megfelelő piaci részesedést kíván magának kihasítani. Ez a hír a magyar autógyártó szegmenst is érintheti. 

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁG NÉHÁNY TÍZEZER UKRAJNAI MENEKÜLTET SEM KÉPES RENDESEN ELLÁTNI, CIVILEK VÉGZIK AZ ÁLLAM SEGÉLYMUNKÁJÁT

ÁTLÁTSZÓ
Szerzők: RÉDL BOGLÁRKA, SARKADI NAGY MÁRTON, ZUBOR ZALÁN
2022.08.24.


Még úgy is recseg-ropog a menekültügyi ellátórendszer, hogy a kormány által emlegetett százezrekhez (sőt, milliót meghaladó számhoz) képest a valóságban alig huszonvalahányezer háborús menekült tartózkodik Magyarországon. A réseket civilek, önkéntesek próbálják betömködni több-kevesebb sikerrel. A legnagyobb probléma az, hogy nincsenek rugalmas, hozzáférhető szálláshelyek a fővárosban, de a kormányzati sóherség és koncepciótlanság az egész folyamatra rányomja a bélyegét. Az Átlátszó lejárta az Ukrajnából érkezők útját a határtól a Madridi úti menekültszállóig.


Az ukrajnai menekültek magyarországi ellátását konkrét emberek: önkéntesek, civilek, segélyszervezeti dolgozók viszik a hátukon. Ők azok, akik személyesen kapcsolatba kerülnek a háború elől menekülőkkel, és gyakran heteken, hónapokon át is figyelemmel követik a sorsukat. Ha ugyanis a menekültek abszurd, élhetetlen helyzetekbe kerülnek az állami ellátás kavarodásában, akkor azokat keresik meg, akikben tényleg megbíznak — akkor is, ha hivatalosan már régen nincsen dolguk vele...

TUDÓSKLUB

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.08.24.


Kirúgták az OMSZ két munkatársát, mint azt mindenki így vagy úgy hallotta, és a maga módján kommentálta vagy átkozódott. Gulyás Gergely tegnap kormányinfót tartott, ahol szóba került a bolsevista aktus, s hogy mentse a menthetőt, a szóvivő kifejtette, egyáltalán nem a tűzijáték elmaradása volt az indok, hanem inkább az, már régóta elégedetlenek voltak az OMSZ működésével, és ez az esemény csak az utolsó utáni csepp volt a pohárban. Tudva azt, hogy Gulyás hazudik, de megengedve a dolgok ilyetén magyarázásának kísérletét, érdekes dolgokra bukkanhatunk, ha megpróbáljuk végig gondolni ezt az egészet.

Köznépként a meteorológus akkor működik rosszul, ha ugyan a szakmájának és a tudományának megfelelve, belevéve az abban megbúvó igen erős bizonytalansági tényezőket, rosszul jósol időt, mint ahogyan tegnap olvashatni is lehetett a hozzászólásokban azokat a véleményeket – amelyek amúgy általánosak -, hogy ezekért nem kár, ezek úgyis hülyék voltak, mert soha nem találták el, mikor esik. Ez az álláspont a kocsmák népének nívóján áll, ezzel kezdeni mit nem lehet, mi a tízmillió időjós országa vagyunk, ahol János bácsi esőt jelző sajgó bütyke okosabb a műholdaknál és számítógépeknél is, lásd Mészáros versus Zuckerberg.

Az ilyesmivel foglalkozni nem kell, mert nem érdemes. Akkor viszont igen, ha egy kormánynak ilyen szintű kifogásai vannak, mert ott bajok mutatkoznak a rendszerrel. Tudjuk azonban, hogy a Fidesznek nem ez volt a baja az időjósokkal, hanem a kommunikációban itt-ott markánsan fellelhető kormánykritika, de bolsevista-fasiszta rendszerek ilyet be nem vallanak, ezek a formációk alantas szándékaikat mindig leplezik, lásd a gyermekek megvédésének álcája mögé bújtatott homofób uszítást. Valamivel fel kell hergelni a kocsmák népét, s mivel annak idején a filozófusok ellen ez nem ment, mert ők nem esővel foglalkoznak, itt volt mivel terelni.

Ugyanezen a napon, amikor Gulyás Gergely nagy nyilvánosság, hogy úgy ne mondjuk, ország-világ előtt nekiállt hazudozni, és nem égett le a pofájáról a bőr, az OMSZ munkatársai összeszedve maradék önbecsülésüket, független szakértőkből álló vizsgálatot követeltek, hogy bebizonyosodjon kirúgott munkatársaik nem hibáztak, de ennek már semmi értelme, ha elhangzott, hogy nem ezzel volt a baj. Hogy igazán mivel, az később sem derült ki, nagyjából a csak volt a legfajsúlyosabb érv, ugyanúgy, mint amikor a Ryanair megbüntetését is általánosságokkal indokolták, holott mindenki tudta, a nagy pofájukért kapták...

DUDA ERNŐ A MEGELŐZHETŐ COVID-HALÁLESETEKRŐL: SZOMORÚ, HOGY HÜLYE RÉMHÍREK, KONTEÓK MIATT SOKAN NEM KÉRIK AZ OLTÁST

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2022.08.24.


Több mint hatezer koronavírusos haláleset lett volna megelőzhető a delta- és az omikron-hullámban, ha az elhunyt oltatlan fertőzöttek megkapták volna az emlékeztető oltást is – derült ki egy friss tanulmányból. Duda Ernő virológus azt mondta: szomorú, hogy hülye rémhírek vagy konteók következtében emberek ezrei, tízezrei visszautasítják a védőoltást. Ráadásul egy olyan országban, amely korábban arról volt híres, hogy a gyerekeket a legtöbb védőoltással szinte a leghatásosabban védik a különféle betegségektől.

Összesen 6097 haláleset lett volna megelőzhető a koronavírus tavaly őszi negyedik (delta) hullámában és az ötödik (omikron) hullám januári felfutó szakaszában, ha az elhunyt oltatlan fertőzöttek teljesen, vagyis emlékeztető oltással együtt be lettek volna oltva – állapította meg hét szakértő közös tanulmánya, amely a portfolio.hu-n olvasható. Mint írták, 365 670 regisztrált fertőzött adatainak vizsgálata alapján a szakértők arra jutottak, hogy a koronavírussal összefüggő halálozás kockázatát a teljes oltottság a delta-hullám idején 90–95%-kal, az omikron-hullám során pedig 80% körül csökkentette. A valószínűsíthető őszi járványhullámhoz közeledve szükség volna a lakosság átoltottságának növelésére és felfrissítésére – tették hozzá.

Duda Ernő virológus-genetikus azt mondta: megbízható szerzőkről van szó, nem hasraütés alapján készült felmérés. A következtetésekről azt mondta: szomorú, hogy egy olyan országban, amely évtizedek óta arról volt híres, hogy a gyerekeket a legtöbb védőoltással szinte a leghatásosabban védik a különféle betegségektől, előfordulhat, hogy hülye rémhírek vagy konteók következtében emberek ezrei, tízezrei visszautasítják a védőoltást.

Azt találja furcsának, hogy ha valaki rábeszél egy másik embert arra, hogy öngyilkos legyen, akkor az illetőt lecsukják, mert felelős a másik haláláért. De ha valakik olyan konteókat találnak ki vagy terjesztenek, amelyek emberek ezreinek, tízezreinek haláláért felelősek, „az tulajdonképpen tömeggyilkosság, nem?” – tette fel a kérdést. Ehhez képest ezt büntetlenül meg lehet tenni. Aki olyan tanokat hirdet, amelyek miatt emberek tömegei meghalnak, az vagy őrült, vagy gonosztevő – jelentette ki.

Azzal kapcsolatban, hogy egészségügyi végzettségű emberek is ott álltak az oltásellenes tüntetések élén, Duda Ernő azt mondta, ő nagyon régóta tanít orvostanhallgatókat, és köztük is, minden populációban, „van egy csomó hülye”. Akik, ha elég szorgalmasak, elvégzik az egyetemet és „hülye orvosok lesznek”. És amikor megkapják a diplomájukat, már senki nem tudja, hogy másodévben hányszor buktak meg élettanból. És mivel eredetileg se tudták jól a szükséges dolgokat, ha eltelik 10-20 év, csak romlani fog a tudásuk. Ezért egyáltalán nem csodálkozik, hogy orvosok és gyógyszerészek is ilyen tanokat hangoztatnak. Egyébként nyilván nem csak orvosok, rengeteg diplomás ember politikai, vallási okokból „hülyeségeket csinál” – tette hozzá.

Szóba került, hogy a negyedik hullámban 16-szor nagyobb valószínűséggel betegedtek meg 18-69 éves oltatlanok, mint a teljesen oltottak (a 70 év felettiek körében ez a kockázat 8-14-szeres volt), az ötödik járványhullám idején csökkent a különbség a megbetegedési kockázatokban a negyedikhez képest. Ennek az a magyarázata, hogy a hivatalos adatok szerint csaknem kétmillió ember fertőződött meg a vírussal, de óvatos becslések szerint legalább kétszer ennyien eshettek át valamilyen formában a betegségen. Természetesen nem ad akkora védettséget, mint az oltás, de valamekkora védettség marad, nem is annyira a fertőzéssel, mint a súlyos betegséggel szemben. Mindez azt jelenti, hogy ha 4-5 millió ember kapott használható védőoltást és hasonló számban átestek a betegségen, akkor gyakorlatilag az egész felnőtt lakosság valamekkora védelemmel rendelkezik. Ennek tudható be, hogy az omikron azt mondjuk, hogy ez megszelídült, noha egyáltalán nem biztos, hogy erről van szó, hanem esetleg arról, hogy miután majdnem mindenkiben kialakult már valamilyen szintű védelem, már nem tud olyan súlyos betegséget okozni, mint az első négy hullám idején.

Duda Ernő elmondta azt is: a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy az omikronnál a fertőzéstől szemben is rendkívül hatásosan véd a régi típusú oltás is, 2-3-4 hónapon keresztül, aszerint, hogy az illető mennyi idős. Aki felveszi újra az oltást, és két-három hónapnál nem régebbi, annak minimális esélye van arra, hogy megfertőződik.

Általánosságban, ettől függetlenül azt mondta: az eddigi oltások ha a fertőzéssel szemben már nem is nagyon sokat, a súlyos betegség ellen egészen biztos, hogy éveken keresztül jelentős védettséget adnak. Hozzátette: semmi baja nem lesz senkinek attól, ha újabb oltást kap. Beszélt arról is, hogy a Pfizer és a Moderna is előállított olyan vakcinát, amely mind az eredeti vírus, mind az omikron ellen jelen vannak a megfelelő antigének, mind a kettő ellen véd. Azonban még az eredeti oltás is elég hatásosan véd még a mai napig.


NÉGYSZERES GÁZSZÁMLA, HATSZOROS ÁRAMÁR – MINDENKI SZÁMOL, HOGYAN KERÜLHETŐK EL A BEZÁRÁSOK A KULTURÁLIS SZEKTORBAN

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2022.08.24.


A hatóságilag csökkentett gáz- és áramárra jogosultak körének szűkítésével júliusban szinte egyik napról a másikra került nehéz helyzetbe egy sor kulturális és közintézmény. A tágas belső terek felfűtése akár több száz millió forintos pluszköltséget ró a sok esetben amúgy is szűkös költségvetésekre – annál nagyobb az intézmények előtt tornyosuló kihívás, minél nagyobb hányadát tette ki eddig a költségvetésből a rezsiszámla.

Ennek nyomán egy óbudai gimnázium egyszeri százezres hozzájárulást kérne a szülőktől a fűtésre; a Waldorf iskolák és óvodák rezsije 300 millióról 2,3 milliárd forintra nőhet, a 42 iskolából álló magániskolai hálózatot működtető Magyar Waldorf Szövetségnél állami támogatásban és külsős szponzorokban reménykednek, mert nem tudják kigazdálkodni a többletköltségeket. Az önkormányzatok is kikerültek a rezsitámogatásból, költségeik duplázódnak-négyszereződnek a jövőben.

Jó pár kulturális intézménynél kopogtattunk a fenti témával kapcsolatos kérdéseinkkel, de csak egy részüktől kaptunk visszajelzést, ők általában a rezsiköltségek minimum négyszereződésével számolnak. Többen nem akartak nyilatkozni, mert jelenleg is dolgoznak a fűtési stratégiájukon, vagyis azon, hogyan kerülhetik el próbatermek, színpadok, olvasótermek bezárását vagy a működés korlátozását. Van olyan kulturális intézmény, amely minimum egy hónapos leállásban gondolkozik...

A TARVÁGÁS MÁR A TŰZIFARENDELET ELŐTT IS GYAKORLAT VOLT A TÖBBSZÖRÖSEN VÉDETT BALATONFÜREDI-ERDŐBEN

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2022.08.24.


Természetvédő civilek évek óta dokumentálják, mi zajlik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Natura 2000 hálózat oltalma alá tartozó területen.

A 2009-ben életbe lépett erdőtörvény egyike annak a kevés jogszabálynak, amely az érintettek széles körű bevonásával és a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével készült. Nem véletlen, hogy az előremutató rendelkezések zömét az erdőgazdálkodók nyomására 2017-ben alaposan megcsonkította a parlamenti kormánytöbbség. A módosítás a civil szervezetek tiltakozása ellenére jelentősen csökkentette a védett és Natura 2000 erdőterületeken található természeti értékek védelmének eszközeit, az erdőlakó állatfajok állományainak megőrzését.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége a módosítás miatt panaszt tett az alapvető jogok biztosánál, aki 2019-ben az Alkotmánybírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy a kifogásolt törvény több ponton a visszalépés tilalmába ütközik, valamint sérti a jogbiztonságot. Az Alkotmánybíróság 2020 nyarán született állásfoglalása megsemmisítette az alkotmánysértő rendelkezéseket, és ezzel lehetővé tette az erdészeti és természetvédelmi hatóságoknak, hogy az összes erdőben megóvhassa az adott terület egyedi természeti értékeit.

2022. augusztus 4-én az Orbán-kabinet az energiakrízisre és a tűzifaigényekre hivatkozva rendeletileg felfüggesztette az erdőtörvényben rögzített természetvédelmi korlátokat. A tiltakozások hatására alig két héttel később az agrártárca vezetője faramuci módon visszakozott: a kormányhatározatnál alacsonyabb jogérvényű, augusztus 16-i miniszteri utasítás szerint a védett állami területeken még sem lehet tarra vágni az erdőket...

A KORMÁNY SZERINT LEJÁRT A SARLATÁN IDŐJÓSOK IDEJE

SZEGEDI KATTINTÓS
Szerző: SZEKA
2022.08.23.


Egy régi szovjet vicc szerint egyszer, amikor Lenin elvtárs átsétált a Vörös téren, néhány ott focizó gyerek labdája a bolsevik vezető lábaihoz gurult. Lenin barátságosan visszapasszolta a játékszert a fiúknak. A szovjet sajtó erre megjegyezte, hogy milyen humánus vezető a párt első embere, hiszen akár agyon is lövethette volna a gyerekeket. Ilyen és hasonló történetek jutnak eszünkbe arról, ami hétfőn történt az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetőivel. A magyar kormány a két szakember menesztésével egyértelművé tette, hogy a lenini úton jár. Sztálin idejében azonban már nem úszták meg ennyivel azok, akik nem jósolták meg helyesen az időjárást, hiszen 1937-ben a diktátor kivégeztette a szovjet meteorológiai szolgálat igazgatóját.

Mondhatnánk, hogy egészen elképesztő az, ami az OMSZ igazgatójával és helyettesével történt, de sajnos túl vagyunk már azon az állapoton, amikor megdöbbenünk a két vezető rapid kirúgásán. Valljuk meg, hogy ott motoszkált már a fejünkben augusztus 20-a estéjén, hogy az időjósok közül néhányaknak el kell majd vinniük a balhét azért, mert a beígért eső helyett tiszta maradt az ég, így akár el is lehetett volna pufogtatni a tűzijáték rakétáit Budapesten.

A nyári szabadságát töltő Orbán Viktor bizonyára a távolból üzente meg Palkovics miniszternek, hogy a meteorológiai baki miatt Radics Kornélia igazgatónak és helyettesének, Horváth Gyulának távoznia kell a posztjáról. Előtte még – mintegy tüzérségi előkészítésként – a kormánymédia összehangolt támadást indított az Országos Meteorológiai Szolgálat ellen, mert az szombat délben nem tudta tűpontosan megjósolni az esti időjárást. Ez egy olyan lépés, amely megüzeni minden állami intézmény munkatársainak, hogy bizonyos szituációkban nincs helye a tévedésnek még akkor sem, amikor a jövő tartogat meglepetéseket...

ELVILEG MÁR LÁTNI KELLENE, MIBŐL IS TELIK MAJD A VODAFONE-RA – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa-válogatás
2022.08.24.


Safranek
Gulyás azt mondta, addig kell előteremteni a pénzt, amíg az üzlet le nem zárul

Az Országgyűléssel már megszavaztatták a 2023-as költségvetést, elvileg már látni kellene, miből is telik majd a Vodafone-ra és mire jut majd így kevesebb pénz. Igaz, ahogy korábban írta a portál, a költségvetési tervezetek egyre átláthatatlanabbak, és a kormány lényegében ellenőrzés nélkül úgy módosítja őket, ahogy neki tetszik.

Rezsicsökkentés: a kormány szerint nincs további mozgástere

Nem várhatnak az alacsonyabb keresetűek és a nyugdíjasok külön támogatásra a rezsicsökkentés részleges kivezetésével kapcsolatban – közölte a portál kérdésére Gulyás Gergely a kormányinfón. Két héten belül további rendeleteket jelentenek be, amellyel segítenek a lakosságnak a fogyasztáscsökkentésben.

Félrevezető volt, amit Gulyás Gergely mondott a kormányinfón a gázfogyasztásról

“…semmi értelme arról beszélni, amit Gulyás Gergely hangsúlyozott, nevezetesen hogy az orosz gáznak a legnagyobb a fűtőértéke, utána következik a magyar, majd a nyugati földgáz…”

A háborúra hivatkozva nem fizet a kormány a közterületekért a póttűzijáték idején

Az a veszélyhelyzet, amire ők rámondják. És azért NEM fizetnek, amiért csak nem AKARNAK. Megírta a Magyar Közlöny.

Az akadémiai dolgozók szerint Palkovics nem érti, mi az a valószínűség

Feltehetően ez a legkisebb baj, ami abból fakad, mit nem ért…

Bíróság mondta ki, hogy hazudott Gulyás Gergely minisztériuma

Valótlanság állítása, valótlanság ismétlése – ez a mérlege a Miniszterelnökség pervitelének.

Saját kérésére távozik Németh Balázs, az M1 Híradó legismertebb műsorvezetője

18.19 Az MTVA szerint nem is mondott fel Németh Balázs.
19.24 Beismerte az MTVA, hogy távozik Németh Balázs, az M1 műsorvezetője, de az állami média szerint

“nem felmondott, hanem nem gördítettek akadályt az elé, hogy új kihívást fogadjon el 
máshol.”

A közmédia is rossz időt jósolt huszadikán

Másnap mégis a saját időjárás-jelentését megvágva gyalázta az OMSZ-t.

Meteorológusbűnözés

“Nem csodálkoznánk, ha a parlament fideszes többsége az első adandó alkalommal törvényt hozna arról, hogy átnevezik a napi középhőmérsékletet, és a jövőben népi középhőmérsékletnek fogják hívni.”

Pintérék IQ-tesztnek vetik alá az állami gondoskodásban élő gyerekeket

Az úgynevezett „pályaalkalmassági/IQ felmérést” egy orosz nyelvű honlapon szereplő teszt magyar fordítása alapján kell elvégezni, a gyermekvédelmi gyámok közreműködésével.

Mindeközben:

Jól keresnek a gabonacégek az éhínségen

Előrejelzések szerint legalább 2024-ig meg fogja haladni a kereslet a kínálatot, ami további hasznot hajt ezeknek a vállalatoknak.

Épül-szépül Orbánék hatvanpusztai birtoka

Kezd markánsan körvonalazódni, hogyan néz majd ki végleges formájában a 18 focipályányi hatvanpusztai birtok.

AKI AZ ILYESFAJTA TÉVEDÉS LEHETŐSÉGÉT NEM TUDJA FELVÁLLALNI, AZ A SZEMEMBEN NEM POLITIKUS, HANEM AKARNOK...

FAVEBOOK
Szerző: MÉRŐ LÁSZLÓ
2022.08.23.


Néhány napja a Tudományos Standup keretében szeptemberben bemutatandó, A véletlen matematikája és pszichológiája című előadásomra készülök. Ilyenkor az ember különösen ki van hegyezve mindenre, ami kapcsolódik a témájához. Ezért kavart különösen fel a hír, hogy az augusztus 20-i téves előrejelzés miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat két vezetőjét azonnali hatállyal kirúgták.

Nem akarom a majdani előadást itt spoilerezni, ezért most inkább csak erre a konkrét esetre reagálok az ott elmondandók fényében. Még így is három kérdést kell megvizsgálni ahhoz, hogy kiderüljön, miért kavart fel ez a hír.
1. Valóban téves előrejelzést adtak a meteorológusok?
2. Valóban rossz döntés volt a tűzijáték lefújása?
3. Ha igen, akkor ki a felelős ezért? Ha nem, akkor miért keresnek felelőst?
Az első kérdésre a válaszom: Ezt ebből az egy esetből ezt nem lehet megmondani. A meteorológusok ugyanis azt mondták, hogy augusztus 20-án este a vihar valószínűsége 75-80%. Más szavakkal: a vihar elmaradásának valószínűsége 20-25%. Tehát száz hasonló meteorológiai helyzetből 75-80 alkalommal lesz vihar estére, 20-25 alkalommal nem. Ahhoz, hogy az előrejelzés helyességét megállapítsuk, 100 hasonló meteorológiai helyzetet kell megvizsgálni, és ha ilyenkor a viharok száma 75 és 80 között van, akkor a meteorológusok előrejelzése helyes volt, ha több vagy kevesebb, akkor nem. (Tudom, ez kicsit túlegyszerűsített így, de a lényeg ez.)
Csakhogy a politikust nem ez érdekli, hanem az, hogy lesz-e vihar vagy sem. Látszólag erre a kérdésre nem válasz a meteorológusok százalékos mismásolása. A politikus számára egy ilyen válasz azt jelenti, hogy „Tudja a fene”, és ha neki egy szakértő bármilyen témában ilyen választ ad, akkor azt a szakértőt reflexszerűen elbocsájtja.
Pedig sok esetben valóban ez a helyes válasz. Pontosabban (és itt kapcsolódik a dolog a majdani előadásomhoz) a legszakszerűbb válasz a vihar (vagy az államcsőd, vagy bármi más esemény) előrejelzésére egy tól-ig, hogy hány százalék a dolog valószínűsége. Szerencsés esetben ez a tól-ig lehet 0-0 vagy 100-100, ilyenkor a politikus boldog lehet. De ha nem ez a helyzet, mert a (meteorológiai, gazdasági, hadi stb.) helyzet olyan, hogy ilyen biztosat korrekt szakember nem mondhat, akkor marad a valószínűségi százalék, a tól-ig.
Az első kérdésre tehát a válaszom: ebből az egy esetből nem lehet megmondani. A meteorológiai Intézet sokéves működését nézve azonban merem állítani, hogy amikor nem biztosat mondanak, hanem csak valószínűségeket, olyankor ezek a valószínűségek valóban jól írják le a helyzetet. Ez azt is jelenti, hogy ha valaki biztosabb előrejelzést adott volna azokban az esetekben, amikor a meteorológusok százalékos esélyeket mondtak, az több hibát követett volna el. Van az úgy, hogy biztosat valóban nem lehet mondani – erről többet majd a TSU-előadáson.
Innentől viszont már eléggé egyszerű a válasz a másik két kérdésre. Az, hogy a tűzijáték lefújása ilyen előrejelzés mellett helyes döntés volt-e, megítélés kérdése. Más szavakkal: kockázatvállalási hajlandóság kérdése, hogy a döntés helyes volt-e. Én úgy érzem, hogy felelőtlenség lett volna a 2006-os tűzijáték megismétlődését kockáztatni 75-80% valószínűséggel. Lehet, hogy más szerint ennyi kockázatot el kell vállalni egy ilyen nagyszerű mulatságért. Ez egy értelmes vita kérdése lehet, és ehhez a meteorológusok megadták az összes szükséges input adatot.
Így a harmadik kérdés mindkét fele érvényes maradt. Lássuk, melyik esetben mi a válasz?
Ha rossz döntés volt a tűzijáték lefújása, akkor ez nem a meteorológusok rossz döntése, hanem a politikusoké. Az ő dolguk ugyanis a döntés a tűzijátékról, nem a meteorológusoké. A meteorológusok ehhez a döntéshez minden szükséges inputot megadtak, tökéletesen szakszerűen, és a sok éves tapasztalat alapján megbízhatóan. Tehát ha rossz volt a döntés, akkor azért nem a meteorológusok a felelősek, hanem a politikusok.
Ha viszont úgy döntünk, hogy az adott helyzetben jó döntés volt a tűzijáték lefújása, akkor is felmerül egy fontos kérdés. Ugyanis a tűzijáték elmaradása komoly anyagi kárt okozott, és lehet, hogy sok embernek, aki nagyon számított erre a látványosságra, erre az örömre, még komolyabb az immateriális kára. Ki a felelős ezekért a károkért?
A véletlen tulajdonságainak ismeretében erre a válaszom egyértelműen ez: Egy természeti katasztrófáért nem mindig kell felelőst keresni. Ha minden szükséges óvintézkedést megtettek, és a katasztrófa mégis bekövetkezett, akkor felelőst keresni valójában nem más, mint bűnbakképzés. Félreértés elkerülése végett: egy várható természeti katasztrófa elmaradása is okozhat kárt, és arra is ugyanez érvényes.
Ezért keserített különösen el, hogy a kormány első reakciója a meteorológusok kirúgása volt. Sőt, a Századvég szakértője, a jogász Lomnici Zoltán a TV2-ben még a szabotázs lehetőségét is felvetette. Ha a kormány a szellemi háttérintézményétől ilyen „szakszerűségeket” hall, ne csodálkozzunk, ha hisztérikusan reagál, sürgősen bűnbakot keres (és talál) és ijedtében hülyeségeket csinál.
A politikus sokszor kényszerül arra, hogy bizonytalan helyzetben hozzon döntéseket, és a bizonytalanságot néha a legjobb szakértők sem tudják eloszlatni, legfeljebb számszerűsíteni. Ezért a politikus munkájának természetes velejárója, hogy időnként téves döntéseket hoz. Például egy olyan helyzetben, ami most augusztus 20-án volt, 20-25% volt a valószínűsége, hogy a tűzijáték lefújása téves döntés lesz. Aki az ilyesfajta tévedés lehetőségét nem tudja felvállalni, az a szememben nem politikus, hanem akarnok. Aki pedig az ilyen tévedésért hajlamos a politikusokat hibáztatni, az keressen magának egy tévedhetetlen diktátort.
Lehet, hogy pont ez történt a legutóbbi választásokon?