ORBÁN MAGYARORSZÁG "ÁTPROGRAMOZÁSA" MIATT VÉGZI KI AZ MTA-T

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.02.08.

"Orbán ugyanazt teszi, mint amikor elrabolnak egy gyermeket, és kimossák az agyából, hogy kicsoda ő maga, kik voltak a szülei, és honnan származik. Ezzel elvágja a gyökereit, egy hamis életet él, amelyben az elrablója kontrollja és uralma alá kerül, mintha egy “chip”-et építene az agyába, és azon keresztül irányítja kénye-kedve szerint."

Nagyon fontos, hogy Magyarország tisztában legyen azzal, ami az MTA – önmagában is elfogadhatatlan és minősíthetetlen – kivégzése kapcsán zajlik. Amikor George Birnbaum elmondta, hogyan tervezte meg a NER-t és a propagandát Finkelstein és Orbán, akkor elmesélte, hogy Orbán a lejárató, bűnbakképző Soros-kampány mellett ragaszkodott ahhoz, hogy új történelemszemléletet adjon a magyaroknak. Egy olyan új történelemtudatot építsen fel, amelyben az ő személyes hatalma a magyar nemzeti identitásból következik és egyfajta “istenkirályságként” jelenik meg. Ez tükröződik abban, hogy átírja a magyar történelmet és kicseréli a történészeket. Magyarországot agymosásnak veti alá, meghamisítja és elveszi a magyar nép múltját és önismeretét.

Ezért akkor is több évtizedes börtönbüntetés jár, ha ezt csupán egyetlen gyermekkel szemben teszik meg, akinek ebből kifolyólag súlyos személyiségzavarai lesznek. De Orbán ugyanezt egy egész néppel teszi, amivel ennek a népnek a belső lényegét semmisíti meg, cseréli ki valami másra, és rendeli a saját akarata alá. Ezzel ez a nép elveszíti az önállóságát és a függetlenségét, irányítható bábbá, robottá válik egy pszichopata, egy súlyosan beteg ember kezében. Ha egy néptől elveszik a múltját és a valódi identitását, az a nép mindenét elveszíti. Orbán hollywoodi filmekben látható beavatkozást végez el egy nép agyában és lelkében, mintha egy chip-et ültetne beléjük, az agyukból kitörölt korábbi ismeretek helyére egy hamis “én”-t ültet be, amelyen keresztül irányíthatja őket. Ilyen az, amikor egy népet agymosásnak vetnek alá, és meghamisítják a történelmét, elferdítik a kilétét. Ezért van szükség az MTA felszámolására és a valódi történelemkutatások leállítására.

Orbán emberkísérletet végez a magyar népen, megfosztja valódi identitásától és egy hamis identitást táplál belé. Totális kontroll alá akar helyezni mindenkit. Pontosan úgy viselkedik, mint a 007-es filmekben látható “Gonosz”, aki ilyen eszközökkel tör a világ feletti uralomra. Lassan odajutunk, hogy Orbántól csak hasonló eszközökkel lehet megszabadulni, mint ezekben a filmekben. A magyar nép engedelmessége már eddig is a hazug “keresztény-nemzeti” identitás betáplálására épült, ezt szolgálja a környezet átépítése, szobrok cseréje, mint egy zárt osztályon, amelyet átrendeznek, mert az emberek agyát át akarják programozni. Az emberekből öntudatlan és kívülről irányított engedelmes robotokat akar csinálni, akiknek ha bármilyen gondolata támad, azonnal benyomják a beépített chip-nek megfelelő szöveget a nemzeti identitásáról, a kultúrájáról és annak ellenségeiről, és a magyar nép megbabonázva, egy mágia alatt engedelmesen visszatér parancsolója kontrollja alá.

Orbán Viktor személyes utasítására a végkifejlethez közeledik a Magyar Tudományos Akadémia felszámolása. A részletek ismertek, az MTA köztestületté alakulna át, egy elfekvőt csinálnak belőle, ahol lassan kicserélik a pácienseket, és minden feltűnés nélkül új NER professzorok lesznek az eddigiek helyett. A régiektől talán nem veszik el a pénzüket, a többit az erre fenntartott magyar egészségügy elvégzi. Az MTA gyakorlatilag megszűnik, miután leválasztják róla a kutatóhálózatot, az élő sejteket, az életet adó szervezetet, ahol valódi kutatások zajlanak Ezeket feldarabolják, részben megszüntetik, eltüntetik, beolvasztják. Tudni kell olvasni a sorok között: a közgondolkodást és a történelemtudatot, a nemzeti identitást nem érintő kutatásokat elveszik és saját felügyeletük alatt folytatják (az ilyenkor szokásos állománycserével), de a bölcsész jellegű kutatásokat teljesen szétverik vagy felszámolják, és azok helyébe Orbán történelemhamisító áltörténészei és a történelemhamisító intézetei lépnek...

ITT OLVASHATÓ

MINDENKI FELELŐSSÉGE

DR. SZÜDI JÁNOS BLOGJA
Szerző: Dr. SZÜDI JÁNOS
2019.02.08.

Mennyit ér egy ember élete? Ezt a kérdést csak az tudja megválaszolni, akinek jogában áll eldönteni, érdemes-e befektetnie az egészségügynek az érintett páciens megmentése érdekében. Drága gyógyszerek, s még drágábbak. Drága műtétek, s még drágábbak. Költséges terápiák, s még költségesebbek. Nem járnak senkinek, hiába biztosított. Méltányossági, egyedi méltányossági eljárásban döntik el, ki részesülhet abban a kegyben, hogy biztosítsák számára a gyógyulás esélyét. Természetesen nem azokról van szó, akiknek nem számít mi, mennyibe kerül. Ők tényleg annyit érnek, amennyijük van. Megtehetik, hogy szükség esetén – kihasználva a sokat szidott Európai Uniót vagy a világ más pontját – ott veszik igénybe a gyógykezelést, ahol a legnagyobb az esélye annak, hogy megkapnak mindent, amire szükségük van a gyógyuláshoz. Nem vállalkoznak arra, hogy alátámasszák a kormánypropagandát, a hazai egészségügyben minden rendben van. Tudják, szárnyal az is, mint a gazdaság, Ikarosz szárnyain.

Élve eltemetve

A képernyőn fiatal, meggyötört arcú anya ül az ágyon. Mellette fekszik súlyosan beteg, aprócska kislánya, Noémi. Gerincvelő sorvadása van. Lassú, fájdalmas halál vár rá. Lenne gyógyszer, amely esélyt adna a gyógyuláshoz. Lenne, de a családnak megfizethetetlen áron. Milliókba kerül belőle egyetlen szem. A gyermeknek pedig több hónapos kúrán kellene részt vennie. A különleges méltányossági eljárás – amelyet a gyógyszeres kezelés elvégzésének engedélyezése érdekében indított – sikertelen volt, mondja az anya, s hozzá teszi: „azt írták nem látják az esélyét, hogy megtérül az egészségügynek a gyermek gyógyításába befektetett összeg.” Nem zokog. Szája legörbül. Szeme könnyes. Bizakodó hangon próbálja mondani: „Idén újra megpróbáljuk.” Esetleg adományokból összejön a szükséges összeg. Már csak dünnyögi önmagának: „Remélem, nem kell elköszönnünk egymástól …” Nem fejezi be. A gyermek érti, amit hall, érti azt is mi történik körülötte.

A néző nem érti. Nem érti, hogy ha egy betegségre van orvosság, miért nem jár mindenkinek, aki esélyt kapna ezáltal a gyógyulásra? Sok néző egyébként sem ért semmit. Nem is akar érteni semmit. Nézi a közszolgálati televízió műsorát. Szól az illetékes: „ … ennyit még sohasem fordítottak az egészségügyre.” Csak választási propaganda a suttogás: „meghatározott kor után nem fektet be az egészségügy a páciensbe. Nem érdemes. Nem térül meg.”

Igények és lehetőségek az egészségügyben

A titokzatosság fátyla veszi körül az egészségügyet. A propagandának ellentmond a tapasztalat: Kevés a korszerű műszer. Kevés a gyógyszer. Rossz az élelmezés. Zsúfoltak a szobák. (Rossz nyelvek szerint, még az egyszer használatos eszközöket is sterilizálják, s újra felhasználják.) Szörnyű állapot van a vécékben, a mosdókban. Nincsen pénz a vizsgálatokra. Nincsen pénz a műtétekre. Nincs, aki vizsgáljon. Nincs, aki műtsön. Nincsenek háziorvosok. Nincsenek fogorvosok. Megannyi kérdés, válasz nélkül. Igaz, hogy a kórházigazgatók szórják szét a rájuk bízott összeget? Ezért van olyan sok tartozása a kórházaknak? A szakma hallgat. Ritkán szólal meg valaki. A feketeruhás nővért elnyelte a sötétség. Pályatársai elhagyták az országot, vagy elhagyták a pályát, esetleg összeszorítják a fogukat és dolgoznak, nem kizárt az sem, elhiszik, hogy így van rendjén.

Mennyit ér egy ember élete? Ennek a kormánynak semmit. „Mindenki felelős önmagáért …” hirdeti az alaptörvény, a hazug hatalom bibliája, melyből kiolvasható az is „Mindenkinek joga van a testi és a lelki egészséghez.” Ennek a jognak az érvényesülését Magyarország az egészségügy megszervezésével segíti elő. Mindenki és Magyarország a felelős az egészségünkért. Nem felelős sem az országgyűlés, sem a kormány, sem orbán viktor (a nevek szándékosan kisbetűvel írva) a kislány reménytelen sorsáért, a halálozások számának növekedéséért, a várható átlagélettartam csökkenéséért...

ITT OLVASHATÓ

AZ ELLENZÉK NYOLC ÉV UTÁN MEGTALÁLTA A KITÖRÉSI PONTOT

HÍRKLIKK
Szerző: NAGY ANDRÁS
2019.02.08.

Hosszú cikkben elemzi a magyarországi politikai helyzetet Kis János a friss Magyar Narancsban. A filozófus ebben többek között azt állítja, a nagy ellenzéki győzelmet hozó téli tüntetések után tavaszra teljes ellenzéki összefogás kell, a Jobbikot is beleértve, a közös EP-listára viszont nem feltétlenül van szükség.

A lap csütörtöki számában megjelent esszé legérdekesebb része nem is az, ahogy a 2010 utáni harmadik Orbán-kormány tevékenységét elemzi, hanem az, amiben a NER ellenzékének elmúlt időszakát vizsgálja. Az elemzés tavaly december 12-étől, vagyis a rabszolgatörvény parlamenti elfogadásának napjától indul. Kis szerint aznap rendkívüli dolog történt az Országgyűlésben, és nem csak azért, mert a hatalom erősnek akart mutatkozni, de gyengének bizonyult, hanem azért is, mert az ellenzék nyolc év után megtalálta a kitörési pontot és „fantasztikus diadalt aratott”.

A filozófus szerint ezzel új időszámítás kezdődött, hiszen kiderült, hogy a tetszhalott ellenzék él, és vannak még erkölcsi-politikai tartalékai”. A DK-tól a Jobbikig terjedő ellenzék képes volt összehangolt és szolidáris cselekvésre, és kiderült, hogy van mögöttük támogató tömeg is, ha érdemesnek mutatkoznak a támogatásra – írja. Ennek kapcsán később leszögezi, hogy a pártok és a parlamenti politizálás kategorikus elutasítása ártalmas, ezért ezen túl kéne már lépni, és el kellene fogadni, hogy a pártok nem csak a demokráciában megkerülhetetlenek, hanem a demokráciáért vívott harcban is...

ITT OLVASHATÓ

FOCI, TEMPLOM, ISKOLA: 84 MILLIÁRD FORINT ÁLLAMI TÁMOGATÁS MENT TAVALY A HATÁRON TÚLRA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SIPOS ZOLTÁN
2019.02.08.

Tavaly rátett egy lapáttal a Bethlen Gábor Alap a 2017-es rekordévre: összesítésünk szerint 84 milliárd forint támogatást ítélt meg, nagyrészt határon túli szervezetek számára. A legnagyobb pénzeket a határon túli egyetemek, egyházak, és persze a fociklubok kapták.

Számításunk szerint valahol 80 milliárd forint fölött járhat az az összeg, amit határon túli szervezetek számára ítélt meg és a Bethlen Gábor Alapon keresztül folyósított a magyar kormány 2018-ban. Nem véletlenül fogalmaztunk óvatosan: nincsen pontos számadatunk arra, hogy tavaly összesen mennyi támogatást kaptak a határon túli szervezetek magyarországi közpénzekből, és ez nem rajtunk múlik.

A határon túli támogatási rendszer ugyanis szétaprózott, a legfontosabb Bethlen Gábor Alap (BGA) mellett a kormány több szereplője, és az állami tulajdonban levő vállalatok is rendelkeznek olyan keretekkel, amelyeket határon túli szervezetek megpályázhatnak.

Az erdélyi sajtótröszt számára 2017 decemberében megítélt 1,45 milliárd forintot például az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) biztosította, de találunk határon túli szervezeteket a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatási listáin, a Szász Jenő-féle Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSK) programjaiban, vagy akár az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. szponzorációs listáin is.

A határon túli fociklubokat nagyrészt a Magyar Labdarúgó Szövetségen (MLSZ) keresztül támogatják, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak egyike pedig a Kárpát-medencei gazdasági oktatást szponzorálta. A tusványosi nyári szabadegyetemet egy sor fideszes önkormányzat támogatja, és a felsorolást még tudnánk folytatni...

ITT OLVASHATÓ

MEGALÁZZA ORBÁNT AZ AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTER

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2019.02.08.

Pozsonyban és Varsóban is csak a pillanatnyilag hatalmon lévő vezetéssel tárgyal, Magyarországon viszont a pártállam ellenségeivel találkozik. 

Először - még január végén - Orbán közölte lelkesen, hogy telefonon beszélt Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel, aki február közepén, amikor egyébként úgyis esedékes varsói és pozsonyi látogatása, Budapestre is beugrik.

A kormánypropaganda akkor előírás szerint örül a látogatás tényének: még hogy el lennénk szigetelve?! (Mi, már ti. Orbán.) Az amerikai külügyminisztérium akkor úgy nyilatkozott, hogy nem tudja megerősíteni a látogatás tényét.

Ráadásul a WSJ-nak kiszivárogtatták, hogy súlyos vitáik vannak a Fidesz-kormánnyal, melynek súlypontjában már nem is eddigi ügyek, a CEU elüldözése, a NATO-ukrán tárgyalások blokkolása és a romániai olajkitermelésben való magyar részvétel elutasítása (és pláne nem a jogállamiság és a demokrácia magyarországi helyzete) áll, hanem, hogy Orbán megtagadja a védelmi megállapodás (meghosszabbításának és kiterjesztésének) aláírását az Egyesült Államokkal,

nem hajlandó elkötelezni magát az oroszok és a kínaiak ellen vívott amerikai proxy- és hibridháborúban, hanem lavírozni kíván a hadviselő felek között.

Például amikor orosz strómanokon keresztül mexikói drogkartelleknek akar rakétákat és gépágyúkat eladni, amivel amerikai helikoptereket, rendőröket és katonákat terveznek lelőni. És amikor az amerikaiak Budapesten lépre és tőrbe csalják az orosz fegyverkereskedőket, akkor nem Washingtonnak adja ki, hanem hazaküldi őket Moszkvába, amivel gyakorlatilag megmenti őket az életfogytiglani börtöntől (a megbízóikat meg attól, hogy felfedjék a kilétüket).

Szijjártó akkor a nívós amerikai lap cikkét cikket sommásan hazugságnak, sorosista rágalomnak minősíti, és Orbán is nyilvánosan tagadja, hogy zárt körben, Cornstein nagykövetnek olyat mondott volna, hogy az amerikai szövetség és a NATO-tagság helyett inkább Ausztria-szerű semlegességet képzel el Magyarország számára, tehát hogy tulajdonképpen nem akarja magát elkötelezni Washington mellett, hanem a zavarosban halászást gondolja követendő útnak.

Orbán a külügyminiszterét is Washingtonba küldi (a képen Pompeo és Szijjártó kézfogója), aki minden bizonnyal visszakozik az addig pozíciókból, és - ma még nem ismert - engedményeket tesz, ezért Pompeo mégis hajlandó útbaejteni Orbánt. Azonban annyira nem bízik benne, hogy előre megígérje a sikert és a jó viszonyt, ezért amerikai külügyi források a WSJ-nak ismét csak úgy nyilatkoznak, hogy Pompeo célja a számonkérés és a kérdőrevonás, és bár Trump embere jön ide, a magyarországi miniszterelnök
rapportra, jelentéstételre és felelősségrevonásra számíthat...

ITT OLVASHATÓ

KIT AKARSZ TE HÜLYÉNEK NÉZNI, PÉTER?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.02.08.

...Hogy itt Polt mégis kivel próbálja meg elhitetni, hogy amit az ő vezetésével a legfőbb ügyészség művel, az nem visszataszító és méltatlan a teljes magyar társadalomra nézve, azt nem tudom. Mindenesetre Polt sóhivatalának körülbelül olyasmi a színvonala, mint anno a Budapest Tv-nek volt Anettkával, de legalább ezerszer akkora károkat okoz. Egy teljesen hiteteltelen, a kormányt kiszolgáló politikai szervezetként funckionál. Ezzel csak az nincs tisztában, aki teljesen hülye, esetleg nem magyar, ezért nem érti, mi folyik itt. Nem érzed szánalmasnak ezt az egész nevetséges mosakodást, Péter? Mert mi már nagyon.

Azt már meg sem említem, hogy olyan komoly nyomozást sikerült lefolytatni az Elios ügyében – a nyomozást nyilván megszüntették –, hogy a nyomozóknak sem Siófokra, sem pedig Hódmezővásárhelyre nem sikerült eljutniuk, pedig mindkét város polgármester várta őket, hogy átadhassák a bizonyítékokat. Tiborcz Istvánt és Lázár Jánost még csak ki sem hallgatták, a nyomozást mégis sikerült lezárni. Péter, magyarázd a hülyeségeidet annak, aki még elhiszi azokat. Mi már régen nem ilyenek vagyunk.

Természetesen nem Polt volt az egyetlen, aki próbálta védeni a mundér becsületét, ugyanis egy nappal Keviczki nyilatkozatát követően öt kelet-magyarországi bírósági vezető megzsarolta figyelmeztette a bírókat, hogy meg ne próbálják követni Keviczki példáját, annak ugyanis komoly – pénzben mérhető – következményei lehetnek. A bírók ugyanis 2020 január elsejétől több pénzt vihetnek majd haza, azonban ez egyelőre csak egy lehetőség, nem pedig egy eredmény. Ahhoz pedig, hogy ez az eredmény elérhető legyen, összefogásra van szükség, ami annyit tesz, hogy kuss van mindenkinek. Ezt persze szebben fogalmazta meg a levél, egészen pontosan így:

Ne hagyjuk, ne engedjük, hogy a talán soha vissza nem térő alkalommal ne tudjunk élni a széthúzás, egyénieskedés mételye miatt! Fogjuk meg egymás kezét, hogy markunkból ki ne csússzon a nagyszerű bírósági jövő lehetősége!

Ritkán látni ilyen szépen megírt zsarolást figyelmeztetést, le a kalappal, a bátor nyíregyházi, egri, debreceni és miskolci törvényszéki, és ítélőtábla elnökök előtt. Hogy saját kútfőből voltak-e ilyen okosak, vagy felülről szóltak nekik, annak megállapításában nem vagyok illetékes. Az, hogy mekkora a szolgalelkűség és a gerinctelenség a bírósági intézmények környékén, azt nehéz lenne felmérni, mindenesetre vannak még olyanok, akik mernek véleményt formálni, sőt olyanok is, akik szembe mernek szállni a hatalom pártfogóival is. Ilyen például az az OBT, amely papíron a Handó Tünde féle OBH-t hivatott ellenőrizni, azonban a Fidesz-alapító Szájer József felesége ezt nem hagyja.

Ebből lett elege az OBT vezetésének, amikor két napja ultimátumot adott a hatalmával visszaélő Handónak:

2019. február 6. napján az Országos Bírói Tanács az utóvizsgálati jelentés alapján megállapította, hogy dr. Handó Tünde az elmúlt egy évben több esetben figyelmen kívül hagyta a törvényességi jelzéseket, továbbá a sarkalatos törvényekben előírt egyes kötelezettségeinek nem tett eleget. Ennek eredményeképpen – többek között –közel húsz bírósági vezetői álláshely nincs pályázat útján betöltve, ellehetetlenül a fegyelmi ügyeket is tárgyaló szolgálati bíróságok működése, illetve a világosan megfogalmazott aggályok ellenére az OBH elnöke nem vizsgálta ki a hódmezővásárhelyi járásbírósági elnök kinevezésének törvényességét. Azzal pedig, hogy dr. Handó Tünde már több mint fél éve „nem létezőnek” tekinti az őt felügyelő bírói testületet, és saját hatásköreit alkotmányos ellenőrzés nélkül gyakorolja, szembehelyezkedett az Alaptörvényben megfogalmazott kontrollált hatalomgyakorlás elvének jogalkotói szándékával.

A törvények betartása és betartatása nem választás kérdése, hanem alkotmányos kötelesség a közhatalom gyakorlói számára.

Vannak tehát továbbra is gerinces bírók a magyar bíróságok környékén, annak ellenére is, hogy a hatalom mindent megtesz azért, hogy elhallgattassa őket. A fentiekből is jól látható, hogy Orbán hatalma több lábon áll. És mint olyan, képes arra, hogy megbotoljon – vagy ha nem botlik meg, fel is lehet rúgni –, ezért sem szabad feladni a küzdelmet. Addig legalábbis nem, ameddig még marad olyan ember, aki fel meri vállalni a harcot a hatalom elnyomóival szemben.

Egyszer minden diktatúra véget ér és nem nekünk, hanem a Handó- és Polt-féléknek lesz majd magyarázkodnivalójuk.

ITT OLVASHATÓ

GARANTÁLTAN LEESIK AZ ÁLLA, HA MOST NÉZI MEG NYUGDÍJPÉNZTÁRI EGYENLEGÉT

HVG ONLINE
Szerző: BALLA GYÖRGYI
2019.02.08.

Idén egészen biztosan elmarad a pénzeső. A magán- és az önkéntes pénztárak elkezdték postázni a 2018-as évről szóló, negatív egyenlegeket.

Az elmúlt években szinte már hozzászokhattak a nyugdíjra gyűjtők, hogy az önkéntes vagy a magán-nyugdíjpénztári befektetéseik rendre magas, nem egyszer 10 százalék feletti reálhozamot is hozhatnak. Ehhez képest a napokban többen a szívükhöz kaptak, amikor meglátták az értesítést 2018-as számlaegyenlegükről. A jó szériának ugyanis vége, a pénztárak nagy része negatív hozamokat tüntet fel a 2018-as évre.

A hvg.hu egyik olvasója azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy a számlaértesítője szerint számláján a 2018-as hozam mínusz 210 ezer forint. „Felhívtam az ügyfélszolgálatot, hogy lehet ez, hiszen a világgazdaság és a honi gazdaság is állítólag szárnyal” – írta, mire azt a választ kapta, hogy „valami baj volt a kínai piacon, ez nem a befektetést végző szakemberek, hanem a piac hibája”...

ITT OLVASHATÓ

BARTUS LÁSZLÓ: HOGYAN VISZONYULJANAK A KERESZTÉNYEK A MELEGEKHEZ A KULTÚRHARCBAN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2019.02.06.

Akár várhattuk volna, mikor jelennek meg azok, akik deprogramoznák a bűnösöket, és kigyógyítanák őket a bűn betegségéből. Csupán idő kérdése volt, hogy egy önkényuralmi rendszerben, amelyben az ideológiai állam a nemzeti identitást saját ideológiájával azonosítja, az ettől eltérő emberek betegnek számítsanak. Mert mi sem természetesebb, hogy mindenki akkor normális, ha olyan, mint ők. Nem is lehet más a másság, mint betegség. S tegyük hozzá, ez még a kedvezőbb eset, mert a betegre nem úgy tekintenek, mint akit meg kell ölni, hanem úgy, mint akit meg kell gyógyítani. Ez egy korábbi állomás a népirtáshoz vezető, nem is túl hosszú úton. Amikor rájönnek arra, hogy a másságot nem tudják gyógyítani, vagy a gyógyításra kijelölt „betegek” nem hajlandóak önként alávetni magukat ennek a deprogramozásnak, akkor jön a szánalom és a lekezelés helyett a gyűlölet. Akiket ma még betegnek tartanak, azok holnap gyűlölt, veszélyes ellenség lesznek, akikkel szemben a nemzeti önvédelem azt követeli, hogy őket megjelöljék, aztán a társadalom közösségeiből kirekesszék, elkülönítsék, végül a végső megoldás nem kellemes, de szükséges formáit vegyék igénybe: előbb bebörtönözzék, majd meggyilkolják őket.

Nincs semmi új a Nap alatt, mondhatjuk Salamonnal. Ez a folyamat számos alkalommal végbement a történelemben, a forgatókönyv ugyanaz. Volt, amikor időben sikerült megállítani, volt, amikor nem, de a folyamat állomásai mindig azonosak, és ez a „vonat” megállíthatatlanul halad ugyanabba az irányba. Természetesen, akik most elindították a legújabb „szerelvényt”, azok elítélik az összes korábbi hasonló esetet. Nem értenek egyet azokkal, s felháborítónak tartják. Megemlékeznek azokról az áldozatokról, még verset is mondanak, koszorút helyeznek el az emlékműveken. Ahogyan azok is, akik velük egyetértenek. De ez a mostani helyzet más, ez nem ugyanaz, mondják. A zsidókat valóban nem kellett volna gázkamrákban elpusztítani, a boszorkányokat helytelen volt máglyán elégetni, Giordano Bruno nyelvét sem kellett volna a meggyilkolása előtt kivágni. Milyen kár a katharokért. De ez most nem az a helyzet, a melegekkel szemben elindult „gyógyítási” kezdeményezés az más. Itt egy valós probléma van, ezek tényleg segítségre szoruló betegek. Akik ezt mondják, nem emlékezhetnek rá, hogy a püspök úr is így kezdte, és elégetés lett a vége. A zsidóknak is szép szóval mondták először, hogy betegek, és csak segíteni akarnak rajtuk. Aztán veszedelmesek lettek a kereszténységre...

ITT OLVASHATÓ

VERA - ÍZELÍTŐ GRECSÓ KRISZTIÁN HAMAROSAN ÉRKEZŐ ÚJ REGÉNYÉBŐL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GRECSÓ KRISZTIÁN
2019.02.08.

A papa a honvédségen dolgozik, a mama meg minden nap várja őt tanítás után. De Vera biztonságosnak hitt élete pár hét leforgása alatt megváltozik - Grecsó Krisztián új, a Magvető Kiadónál február 28-án megjelenő regénye arról szól, hogy a családi titkokat felfedni nemcsak tudás, de bátorság kérdése is. Vera felismeri: vannak helyzetek, amikor idő előtt kell felnőttként viselkednünk. És hogy fel lehet nőni a feladathoz.

A szivacskosztümre Jakub bácsi öntötte rá a vermutot. Nem szándékosan, Vera látta, épp csak odanézett, de elkapta a pillanatot, amikor ez a furcsa nevű ember mondott valamit. Sára néni felnevetett, „Jakub!”, erre a férfi is, de csak azután, hogy Sára néninek tetszett, amit odasúgott neki. Együtt kacagtak, a férfi közben résre húzott szemmel bámulta a nőt, nem is figyelte a poharát, és a karfára terített kabátra löttyintette az italt. 

Akkorra már illetlenül hangos volt Béla bácsi születésnapi bulija, borzasztóan füstös lett a lakás. Vera néha befogta a fülét, vagy kérte Sárit, hogy meneküljenek be az ő szobájába, de a barátnője nem akart elbújni vele, és ez dühítő volt, érthetetlen, hiszen rajtuk kívül nem volt gyerek a házibuliban. Hangzavar volt a levegőtlen lakásban, megszorult a nyár végi meleg a függőfolyosón és az udvaron is, Sári szülei túl sok embert hívtak meg, Vera nem értette, miért nem jutott eszükbe, hogy ennyien nem fognak elférni, még leülni sem tudnak. De ez rajta kívül, láthatóan, senkit sem zavart. Mind ittak és kiabáltak, a papa is, levette a nyakkendőjét, kigombolta az ingét, egyre pirosabb lett az arca, cigizett is, amit otthon soha, legalábbis Vera még nem látta, hogy ilyesmit csinált volna...

ITT OLVASHATÓ

MINDENKI, AKI VERSENYKÉPES TUDÁSSAL RENDELKEZIK, EL FOG MENEKÜLNI

HÍRKLIKK
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2019.02.08.

Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az MTA elleni támadás mögötti legfontosabb motiváció egyrészt az Uniós pénzek, másrészt az MTA hatalmas ingatlanvagyonának lenyúlási szándéka. Persze mozgatja őket a bosszúvágy, a frusztráció is, mivel hiába hoznak létre milliárdokból újabb és újabb, a diktatórikus maffiaállam ideológiáját "tudományosan" igazolni próbáló intézményeket, ezek hatása a tudományos közgondolkodásra gyakorlatilag nulla.

Semmiféle súlyt nem képeznek a tudományos életben, valójában szánalmas és megmosolyogni való kreatúrái a hatalomnak.

És szerepet játszik az elszánt rombolásban az is, hogy a hatalom tűzzel-vassal írtja az autonómiákat, az önálló gondolkodás és véleményalkotás műhelyeit. Ezért gyűlölte a CEU-t, a független színházakat és az akadémiai kutatóintézeteket. No meg a bosszúvágy, azért, mert az MTA kutató intézetei számos olyan tanulmányt publikáltak, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy milyen jóvátehetetlen pusztítást okozott az oktatásban és más területeken a NER.

Mindez azonban nem szolgáltatott volna elég indítékot a brutális támadásra, ha nem tudnák, hogy 2021-től jelentősen megcsappannak az EU-s források, az egyetlen terület, ahová több pénz jut, a tudományos kutatás és az innováció. Nos, erre a pénzre fáj foguk, ezt akarják megszerezni oly módon, hogy vazallusaik által irányított áltudományos intézeteket hoznak létre, a meglévő intézményeket pedig felszámolják.

A másik cél pedig az MTA hatalmas értéket képviselő ingatlanvagyonának, elsősorban a Széchenyi téri épületének lenyúlása, hogy Mészáros Lőrinc alakjában Orbán Viktor vagyonát gyarapítsa...

ITT OLVASHATÓ

A VÖRÖSISZAPPER ANATÓMIÁJA

24.HU
Szerző: Dr. SÁNDOR ZSUZSA
2019.02.08.

Február elején másodszor született elsőfokú ítélet Magyarország legsúlyosabb, nyolc halálos áldozatot követelő ipari katasztrófája ügyében. A vörösiszapperben a korábbi, a vádlottak számára felmentést hozó ítélet megsemmisítése után egy újabb bíróság bűnösnek ítélte ugyan a tározót üzemeltető Mal Zrt. egykori vezérkarának érintett tagjait, azonban a vád súlyához mérten viszonylag csekély büntetéseket szabott ki. Szakértőnk elemzése azt igyekszik feltárni, mi állhat a bírósági döntés hátterében.

2010. október 4-én kiszakadt a Mal Zrt. által működtetett X. számú vörösiszap-tározó, a kizúduló zagy percek alatt elöntötte a mélyebben fekvő Kolontárt, Devecsert, majd Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében nyolc ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. A súlyosan károsodott természet az idő múltával kiheverte a szennyeződést és visszaállt a régi vegetáció.

Ahhoz, hogy megértsük, miért született ebben a büntetőperben három különböző bíróságnak három különböző döntése, néhány percre félre kell tennünk minden szubjektív érzelmünket. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne éreznénk együtt az áldozatokkal, hogy ne éreznénk át mindazok fájdalmát, lelki és anyagi kárát, akik ártatlan szenvedőivé váltak a katasztrófának. Csupán annyit kérek, ne tekintsék eleve eldöntöttnek, hogy az ügyész az igazi felelősöket ültette a vádlottak padjára.

Menjünk vissza az időben, 2010 októberére. A katasztrófa másnapján Orbán Viktor miniszterelnök megjelent a helyszínen és kinyilatkoztatást tett. Ő már akkor „tudta”, hogy emberi mulasztás történt, nyilvánvalóan a Mal Zrt. vezetői és dolgozói felelősek a történtekért. Bátor kijelentés még azelőtt, hogy az ügyben akár csak a nyomozás megkezdődött volna. A parlament hamarosan létrehozott egy külön bizottságot a jobbikos Kepli Lajos vezetésével. Kepli elfogulatlanságát mi sem bizonyítja jobban, mint az az általa készíttetett lábtörlő, amelyet a Mal Zrt. vezérigazgatójának, Bakonyi Zoltánnak a feje „díszített”. Biztos jó érzés lehetett nap mint nap azon taposni. De mindez apróság ahhoz képest, hogy egy büntetőjogi kérdésben talán mégsem egy parlamenti bizottságnak kellene „ítéletet” hoznia...

ITT OLVASHATÓ

CSERNUS DOKTORRAL ÉS ÖNISMERETI TRÉNINGEKKEL MENTENÉK MEG A KISGYEREKES ANYÁKAT

ABCÚG BLOG
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2019.02.06.

14 milliárd forint EU-s pályázati pénzből nyitottak országszerte Család- és karrierpontokat, hogy segítsék a kisgyerekes nők munkavállalását. A projekt három évig tart, ebből egy letelt, ezért kiválasztottunk közülük hármat, és megnéztük őket közelebbről. Kiderült, hogy az irodák csak pár hónapja nyitottak meg, eddig főleg Csernus doktorral, Pál Feri atyával, önismereti tréningekkel és tanácsadással próbálkoztak. Aki komolyan veszi, nehéz fába vágja a fejszéjét, aki nem, papíron az is jól teljesíthet. 

Az elmúlt hónapokban 71 Család- és karrierpont lepte el az országot Szombathelytől Baján át Mátészalkáig. Ezeket egy 14 milliárd forintos, “Nők a családban és a munkahelyen” című EU-s pályázat keretében nyitották, hogy segítsék a kisgyerekes anyák munkavállalását, és ezen keresztül ösztönözzék a gyerekvállalást.

A kiírásban látványosan a fejletlenebb régiókat célozták meg. Közép-Magyarországról egyáltalán nem lehetett pályázni, nyertek viszont egészen apró településeken is, például a Baranya megyei Kisharsányban és a szabolcsi Kállósemjénben is. Ezek az irodák elvileg arra jók, hogy három éven át népszerűsítsék az atipikus foglalkoztatást, vagyis mindent, ami túl van a hagyományos, reggel nyolctól délután négyig tartó munkavégzésen. Ilyen például a részmunkaidő, a rugalmas munkaidő vagy a távmunka is.

Ezek a megoldások nem túl elterjedtek Magyarországon, az összes foglalkoztatott alig négy százaléka dolgozik részmunkaidőben, ellentétben a nyugat-európai országok 30-40 százalékos arányával. Pedig tényleg megkönnyítené a kisgyerekes anyák (ne adj Isten, apák!) dolgát, ha elszaladhatnának délután az óvodába, vagy időnként otthonról dolgozhatnának. (Ez persze nem azt jelenti, hogy az atipikus foglalkoztatásnak kizárólag előnyei vannak. Sokszor csak rövid távra lehet tervezni velük, kevesebbet lehet keresni, és adott esetben a főnöknek is kiszolgáltatottabb az ember. Ugyanígy az sem magától értetődő, hogy azonnal meghozzák a kedvet a gyerekvállaláshoz. Erről a részmunkaidő kapcsán itt írtunk bővebben).

A kormány családpolitikájában egyre fontosabb szerepet kap a nők munkavállalása, amire szükség is van, hiszen a gyerekvállalás óriási hátrányba sodorja őket a munkaerőpiacon. Szülés után szinte esélyük sincs utolérni a férfiak fizetését, már ha a főnök nem dönt eleve úgy, hogy inkább megszabadul tőlük. Ebben a cikkben három nőt mutattunk be, akik a terhességük elején széles mosolyokat és gratulációkat kaptak, aztán hirtelen mégsem volt hová visszamenniük dolgozni. Nem beszélve arról, hogy ha egy gyerekes nő próbál munkát találni, az interjúkon előszeretettel faggatják a családi életéről.

Ha minden jól megy, 2020 végéig ezek a – fejenként nagyjából 200 millió forintba kerülő – Család- és karrierpontok meggyőznek néhány munkáltatót arról, hogy alkalmazzanak gyerekes anyákat. Közben utóbbiaknak szintén segítenek a munkalehetőségek felkutatásában, a család és a karrier összehangolásában. Ezen kívül közösségi programokat szerveznek és gyerekmegőrzést is vállalnak, ha valakinek éppen arra van szüksége.

Ez így remekül hangzik, de vajon a gyakorlatban is van értelme? Ellátogattunk három településre, a harmincezer lakosú Salgótarjánba és Gyöngyösre, valamint a tízezres Pásztóra, amelyek mind hátrányos helyzetű térségekben vannak. Kíváncsiak voltunk, mihez kezdenek a pénzzel, milyen eredményeik vannak eddig, és egyáltalán mit gondolnak a magyar nők helyzetéről...

ITT OLVASHATÓ

EZ A SZTORI IS AZ OROSZOKRÓL SZÓL

INDEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2019.02.08.

Sem a CEU ügye, sem a magyar demokrácia állapota miatt nem vágna eret magán az Egyesült Államok, de az oroszok és a kínaiak már más tészta. Mike Pompeo hétfőre tervezett látogatása kapcsán a korántsem felhőtlen amerikai–magyar kapcsolatot elevenítjük fel.

Noha már egy ideje be volt tervezve, hogy az amerikai külügyminiszter Budapestre jön, és nemrég a Washington Post is megírta ezt, Mike Pompeo és Orbán Viktor jövő hétfőre tervezett találkozása mégis jelentős esemény. Magyarország és az Egyesült Államok viszonya ugyanis korántsem felhőtlen.

A HÁTTÉRBEN VALÓJÁBAN NEM MAGYARORSZÁG, HANEM AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG JÁTSSZA A FŐSZEREPET.

Már hosszú évekkel ezelőtt nyilvánvalóvá vált Washingtonnak, hogy Moszkva az energetikán keresztül próbálja kiterjeszteni a befolyását Európában, és nemcsak hírszerzői tevékenységet folytat, de „aktív intézkedéseken" keresztül bele akar folyni a kontinens belügyeibe is, hogy ezzel is növelje erejét. Moszkva ezt éppen ellenkezőleg látja, Putyin úgy érzi, az amerikaiak rúgták fel a status quót azzal, hogy Ukrajnát a nyugati szövetségi rendszerbe édesgetik. Az ütközőzónában lévő, Ukrajnával szomszédos Magyarország így lett fontos szereplő ebben a játszmában...

ITT OLVASHATÓ

AZÉRT TÜNTETNEK A PÁRTOK, HOGY VÉGRE TISZTESSÉGESEN SZÁMOLTASSÁK EL ŐKET

444
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2019.02.08.

Közösen szervez tüntetést vasárnapra az ellenzék az Állami Számvevőszék (ÁSZ) székháza elé, hogy tiltakozzanak a pártokat padlóra küldő büntetések ellen. Januárban ugyanis az ÁSZ kérésére felfüggesztették a Momentum és a Párbeszéd költségvetési támogatását, a Jobbikra pedig egy újabb százmilliós bírságot szabtak ki, amivel a párt összbüntetése már közel jár az egymilliárdhoz, így múlt héten már a megszűnése is felmerült.

Akik már évekkel ezelőtt is dolgoztak az ÁSZ-szal, úgy látják, hogy az intézmény az utóbbi években a hibák kijavítása helyett inkább a bürokratikus packázásra ment rá. Az ellenük zajló vizsgálatról a Párbeszéd és a Momentum képviselői azt mondták, csak azt akarják elérni, hogy az ÁSZ végre a beszámolóik alapján ítélje meg a kampányköltéseiket, ugyanis ezt az elmúlt hónapokban nem sikerült elérniük. A Jobbiknál pedig nem értik, hogyan minősítették tiltott támogatásnak, hogy tartoznak a NAV-nak és a Postának.
Az ÁSZ csak egyszer csenget

A törvény szerint a választások után az ÁSZ-nak egy éve van arra, hogy megvizsgálja a pártok kampányköltéseit. A Párbeszédet és a Momentumot már július elején fel akarta keresni, de mivel mindketten költözésben voltak, és az erről szóló értesítést a régi székhelyükön nem tudták átvenni. Anélkül, hogy később figyelmeztetést küldött volna, az ÁSZ az erről szóló jelentésben ezt úgy könyvelte el, hogy a Párbeszéd és a Momentum közreműködési kötelezettségének nem tett eleget, ezzel az ellenőrizhetőség alapfeltételeit nem biztosította. Innen pedig egyenes út vezetett az állami támogatások befagyasztásáig...

ITT OLVASHATÓ

LŐTTEK A RÖVID TÁVÚ LIKVIDITÁSKEZELÉSNEK - ALIG MARADT NÉHÁNY PÉNZPIACI ALAP

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Az Én Pénzem
2019.02.08.

Gyakorlatilag kinyírta az uniós szigorítás a korábban nagy népszerűségnek örvendő, mára a veszteségek miatt már kevésbé kedvelt pénzpiaci alapokat. Januárban ezek sorra szűntek meg, alakultak át kötvénylapokká vagy olvadtak be. Ezzel szűkült a kínálat, csökkent a befektetési paletta sokszínűsége.

Még tavaly nyáron lépett hatályba az Európai Parlament és Tanács Pénzpiaci alapokról szóló rendelete, amit a már működő alapok esetében 2019 januárjától kell alkalmazni. Az unió célja a pénzügyi rendszer stabilabbá tétele volt, ezzel azonban úgy tűnik, hogy a lassú fogyás helyett az utolsó szeget ütötték be a pénzpiaci alapok koporsójába.

Január 14-étől a CIB Hozamvédett Betét Alap és a CIB Pénzpiaci Alap rövid kötvényalappá alakult át, és CIB Start Tőkevédett, illetve CIB Start 2. Rövid Kötvény alap néven fut tovább. Mivel rövid kötvényalapokká alakultak, így a javasolt befektetés is a tetszőleges, illetve a minimum 3 hónapról minimum 6 hónapra emelkedett. A Hozamvédett Betét Alapnál január végétől megszűnt a hozamvédelem, a tőkevédelem pedig legalább 30 napos tartás esetén érvényes. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)...

ITT OLVASHATÓ

NINCS AZ AZ ISTEN, HOGY HAZAKÖLTÖZZEK

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / István
2019.02.08.

A magyar munkamorál, a szaktudás sokat segít a beilleszkedésben – legalábbis Istvánnak ez a tapasztalata Franciaországban, ahol úgy érzi, befogadták és képes egyedül eltartani a családját. Nem nagy csoda, hogy eszükbe sem jut a visszaköltözés Magyarországra.

„Franciaországban élek a kis családommal. Nincs az az isten, hogy hazaköltözzek. Az itteni munkát szerző közvetítőcég korrekt volt. Én „megtelepedni” szerettem volna. Kaptam is határozatlan idejű (itt CDI-nek nevezett) szerződést.

A pénzem nem lett jobb, mivel a CDI szerződéssel több fizetési kötelezettség járt, viszont stabil volt. A cégem egy év múlva tönkrement. Munkanélküli lettem.

Itt a legmagasabb munkanélküli kategóriába kerültem, amivel a nettó fizum 95%-át kaphattam egy évig. Nem vagyok egy otthonülő típus, pár hónap után már dolgoztam, újra (de már francia) közvetítőcégen keresztül.

Rengeteg helyet megjártam a munkám során, de a közvetítőcég bevált. Folyamatosan hozzák a munkát, és maximálisan kiállnak az érdekeimért, rugalmasak, korrektek.

Nem kezelnek betelepültként

Lassan emelkedett az ázsióm. A magyar munkamentalitás, és az otthon szerzett szaktudás, magasan a francia kollégák felé emelt. Ma már többet keresek, mint a közvetlen főnököm. Megbecsülnek, elismernek. Jól érzem magam ebben a közegben.

Hiba azt gondolni, hogy betelepültként, migránsként kezelik az embert. Van a franciáknak egy adag nemzeti önérzete, és némi nagyképűsége, de abszolút befogadók.

A lakhatás

A lakás volt a nehezebb dolog. Azt lépésről lépésre, az igényeinkhez alakítottuk. Az első lakásunk egy kis, 30 nm-es ingatlan volt teljesen felújítva, berendezve, mivel mi is egy bőrönddel indultunk.

Aztán kinőttük a lakást, az igényeink is változtak. A következő már egy 59 nm-es otthon volt egy csendes lakóparkban, a város egyik legjobb helyén. Ezt már mi bútoroztuk be fillérekből.

Nem vettünk új bútorokat, a használtpiacon nézelődtünk. Kitartó kereséssel, gyönyörű bútorokkal rendezkedtünk be.

Aztán megszületett a kislányom. Az egészségügyről nem beszélnék. Klasszisokkal jobb, mint a magyar és ingyen...

Mivel megszületett a kislányom, és az előző kapcsolatomból született lányom is elkezdett hozzánk nyaralni járni, nagyobb lakás után kellett néznünk.

Hosszabb keresgélés után Fortuna is mellénk állt. A nejem kedvenc városának központjában találtunk lakást, 300 méterre az óceántól. Minden lakás, amit béreltünk, jó és szép. A tulajdonosok kedvesek, segítőkészek. ..

ITT OLVASHATÓ

GYURCSÁNY FERENC: MERJÜNK HAZAFIAK LENNI (PDF)

DK HONLAPJA
Szerző: GYURCSÁNY FERENC
2019. február

Előszó

2004 elején, éppen másfél évtizede, írtam egy dolgozatot, amely arról kívánta meggyőzni a demokratikus baloldali közvéleményt, hogy merjen baloldali lenni. Amellett érveltem, hogy tisztességes humanista állásponttal a magyar választók többségét magunk mellé tudjuk állítani, s így biztosíthatjuk a kormányzás folytatásának lehetőségét. Tizenöt éve azért írtam, mert úgy láttam, hogy az akkori kormány, melynek én is tagja voltam, elbizonytalanodott, sodródik, céltalanul bolyong. És ez igaz volt a mögötte álló pártokra is. Az akkori szövegnek talán szerepe volt abban, hogy 2006-ban sikeresek lettünk. Most nyilván más a helyzet. Pártom ellenzékben van, sok más párttal együtt. A Fidesz harmadszor szerzett alkotmányozó többséget. Mi, akik szemben állunk velük, mindeddig sikertelennek bizonyultunk. De 2018-2019 fordulóján valami megváltozott, ami nemcsak új helyzetet, hanem új lehetőséget is teremtett. Ha pedig így van, meg kell kísérelni új tartalmat adni ennek az új lehetőségnek.

Se kenyér, se biztonság

A mai kormányzókkal szembenálló hazai ellenzék sikertelenségének okai összetettek. 2010 és 2014 vereségében ott van az előtte lévő kormányzás kritikája. Ez természetes, függetlenül attól, hogy mi, akik annak a kormányzásnak szereplői, főszereplői voltunk, mit gondolunk e kritika megalapozottságáról. De kudarcaink kútja ennél sokkal mélyebb. A baloldal az elmúlt két évtizedben világszerte sokkal jobban belesimult a gazdasági és kulturális elitek uralta rendbe, mint amit az egyre inkább kiszolgáltatott választói tömegek el tudtak fogadni. Ahogy mondani szokták, a baloldal jórészt feladta kapitalizmuskritikáját. De nem azért, mert a baloldal a történelmi erkölcstelenség bűnébe esett, hanem mert átalakult a társadalmi bázisa. Az elmúlt évtizedekben egyrészt jelentősen csökkent a hagyományos munkásosztály társadalmi aránya és ereje, másrészt a nagyrészt globalizációvesztes munkásosztály és a globalizációnyertes szellemi dolgozók közti korábbi érdek- és értékközösség nagyobbrészt megszűnt. Ezzel az új helyzettel mind a mai napig nem tudtak, tudnak mit kezdeni a korábban sikeres szociáldemokrata, szocialista pártok. Aztán jött a 2008-as gazdasági világválság és ennek nyomán a radikális költségvetési megszorításra épülő politika súlyos terheket rótt dolgozók tízmillióira, akik ezért főleg a baloldalt büntették szinte mindenhol, Németországtól, Magyarországon át Franciaországig. Az általános elbizonytalanodás csúcspontján, 2015-ben aztán rázuhant Európára a menekültválság. A hétköznapi életüket egyre nehezebb körülmények között élő európai tömegek azzal találták magukat szembe, hogy kormányaik, amelyek egyébként sem képesek megfelelő szociális biztonságot nyújtani polgáraiknak, leépítik a jóléti államot, most újabb, messziről érkezett milliók eltartásának terhét kívánják vállalni. Ráadásul a tömegesen érkezők ismeretlen országokból jöttek, más nyelvet beszélve, más kultúrát képviselve, más vallást követve. Sokak számára úgy tűnt, hogy az újonnan érkezettek nemcsak a mindennapi megélhetés anyagi forrásait veszélyeztetik, hanem Európa antik, zsidó-keresztény örökségét, a felvilágosodás és a szekularizáció nyomán kialakult modern életformát is. Az iszonyatos bevándorlási nyomás mögött meghúzódó Közelés Közép-Kelet destabilizálódása, a nyomában felemelkedő Iszlám Állam, ez utóbbi hátterével fellángoló iszlám gyökerű terrorizmus rémtettei megrendítették a tömegek biztonságérzetét. És ezen a ponton a félelem spirálja bezáródott. Se kenyér, se biztonság. Mindez jelentősen hozzájárult a liberális demokrácia eróziójához, mert ha a demokrácia nem biztosítja az általános jólétet, akkor egyre többen elfordulnak tőle és új utakat keresnek. A tömegek elsősorban nem elveknek hisznek, nem magasztos eszmék kellenek nekik, hanem biztos megélhetés. Kiderült, hogy a demokrácia nemcsak mifelénk törékeny, de mindenhol meggyengülhet, ha nem teremt általános elégedettséget. A mai magyar kormány nacionalista populizmusa nemcsak jól illeszkedik az utóbbi években nemzetközileg is egyre sikeresebb trendbe, de Orbán ennek egyik hangadójává, alakítójává, sokak szemében emblematikus alakjává is vált. A populisták legtöbbször csak jelszószerű elitellenessége, globalizációellenessége, migrációellenessége, az ezekre építő intenzív gyűlöletkampányok sikeresen célozzák meg a csalódott tömegeket. A hagyományos mérsékelt középpártok nemigen találnak erre hatékony választ. A nacionalista populizmus világszerte feljövőben van, de tegyük hozzá, Magyarországot leszámítva nemzetközileg eddig csak részleges sikereket ért el. A hagyományos, mérsékelt középpártok támogatottsága mindezek eredményeként Európa-szerte számottevően csökkent. A nyugat-európai klasszikus bal- és jobboldali pártok sehol sincsenek jó helyzetben: évtizedes mélyponton a német szociáldemokraták, lényegében megszűnt a francia és a görög baloldali középpárt, drámai küzdelmet folytat a fennmaradásért Sarkozy egykor sikeres jobbközép pártja. Kelet-Európában a rendszerváltó középpártok vagy eltűntek, vagy eltorzultak, mint a Fidesz, jól mutatva a választók növekvő elégedetlenségét és útkeresését...

INNEN LETÖLTHETŐ, ITT OLVASHATÓ (PDF)

FELPÖRÖGTEK A KILAKOLTATÁSOK, HÁROM ÉV ALATT CSAKNEM TÍZEZER INGATLANT ÜRÍTETTEK KI

24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2019.02.08.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar összesített adatai alapján 3212 ingatlankiürítés történt tavaly Magyarországon, vagyis a kormány által meghirdetett családok évében – értesült a 24.hu.

Ez a szám alig marad el az egy évvel korában regisztrált – rekordot jelentő – 3636 kilakoltatástól. Ráadásul tavaly egy hónappal meghosszabbították a téli kilakoltatási moratóriumot, így nem áprilistól (amikor is országgyűlési választást tartottak), hanem májustól lehetett ismét családokat az utcára tenni. Vagyis egy hónappal kevesebb idő alatt jött össze a több mint háromezer kilakoltatás, mint 2017-ben.

A köztestület nyilvántartása alapján 2018-ban

- lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadás miatt 1928,
- lakásügyben hozott határozat végrehajtása miatt 743,
- a Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt eljárás során 318,
- önkényesen elfoglalt lakás kiürítése miatt 204,
- bírósági végrehajtáson kívüli értékesítést követően pedig 19

kilakoltatás történt.

Ezzel együtt az elmúlt három évben az ingatlankiürítések száma csaknem elérte a tízezret.

A háttérben többnyire a devizahitelek miatt bajba került adósok fizetésképtelenné válása áll. A hitelválságot illetően beszédes adat, hogy az elmúlt három évhez képest 2012-ben egész évben mindössze 700 lakóingatlant adtak birtokba árverést követően. Ez a szám 2013-ban 550-re csökkent, 2014-ben pedig kilakoltatási moratórium lépett életbe a devizahitelesekre vonatkozó törvények alapján...

ITT OLVASHATÓ

PALKOVICS LÁSZLÓ ÜZENT, A KUTATÓHÁLÓZATOT IS ELVENNÉ AZ MTA-TÓL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ VERONIKA
2019.02.07.

Az MTA-t köztestületté alakítják, talán kap egy székházat és valamennyi vagyont meghagynak neki, de teljesen leválasztják róla a kutatóhálózatot. Egy kutató szerint néhány intézetet szétosztogatnak, néhány más intézményhez csatolnak, egy részüket pedig megszüntetik.

A 168 Óra információi szerint még májusban drasztikusan átszervezi Palkovics László a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatát. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője múlt hét végén egy közvetítő révén üzent az MTA-nak, hogy elkötelezett az átalakítást illetően, az MTA kutatóhálózatát pedig kiszervezik az MTA alól.

Múlt hétvégén a Professzorok Batthyány Köre delegációja járt a miniszternél. A megbeszélés után Palkovics László a küldöttség egy tagját telefonon felhívta, majd információink szerint hosszasan ecsetelte neki, hogy mennyire elhivatott az MTA átalakítása mellett, aki továbbította az üzenetet az akadémiának.

Úgy tudjuk, a tervek szerint létrehoznak egy Eötvös Lorándról elnevezett intézetet, és oda kerülnek azok az intézetek, amelyeket a miniszter is megtartana. Ilyen például a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), vagy a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet. A humán intézetek egyben tartása nem cél, de például a Bölcsészettudományi Kutatóközpont megy valamelyik egyetem alá, itt az ELTE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem neve is felmerült. A természettudományi intézeteket várhatóan a Bay Zoltán intézethálózathoz csatolják. Az intézetek egy részét megszüntetik, az MTA pedig megmarad köztestületnek.

Információink szerint az Eötvös Loránd Intézet vezetőjeként állítólag felmerült Hatos Pál és Prőhle Gergely neve. Egy kutató azt mondta portálunknak, hogy arról nem tudnak, hogy a hétvégi telefonhívásai előtt a miniszter mit mondott, de a telefonban teljesen kendőzetlenül adta elő, hogy ez lesz...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM LXIII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2.RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: Élet és Irodalom
2019.02.08.

I N T E R J Ú

Simon Andrea: Válasz ma sincs - Beszélgetés Esterházy Mártonnal

F E U I L L E T O N

Magyar László András: Az öregedés mestersége

K R I T I K A  /  K Ö N Y V 

Selyem Zsuzsa: Sem borzokat, sem szárított fügét

Max Blecher: Áttetsző test. Ro­mán nyelven írt versek Balázs Im­re József fordításában. Il­luszt­rál­ta Darvay Tünde. Lector Kiadó, Ma­ros­vá­sárhely, 2018, 52 oldal, 3000 Ft

A könyv címe az 1924-ben megjelent nagyhatású Thomas Mann regény, A varázshegy tüdőszanatóriumában kibontakozó szerelemre utalhat, aminek magyarul is van tökéletes sűrítése: „Ahogy Hans Castorp madame Chauchat testén, / hadd lássunk át magunkon itt ez estén.” Az Áttetsző test címet viselő kötet viszont se nem szerenád a szó klasszikus értelmében, se nem áttetsző, leginkább József Attila meglepő képzettársításokat halmozó Medáliák ciklusához hasonlítható. Blecher élénk káosza hordozza a tudatosság terhét. Nem lehetett könnyű feladat a fordítás, de Balázs Imre József pontosan és elegánsan oldotta meg. A kötetnyitó vers Előszó helyett címmel körülírja a szavak helyét a teremtésben, ami érthető és követhető gesztus. A tartalom viszont ömlik, árad, elborít, színes és anyagi, és még helyenként sem áttetsző.

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Szarka Judit: Ex libris

Mesterházy Balázs: Gesztenye placc
Szvoren Edina: Verseim
Földényi F. László: A halál eleven terei
Tar Sándor: Vén Ede

ÉS-KVARTETT – Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regényéről

Károlyi Csaba Arató Lászlóval, Bazsányi Sándorral és Bárány Tiborral beszélgetett 2019. január 30-án, szerdán az Írók Boltjában. A felvételt meg lehet nézni a YouTube-on (youtube.com), az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb február 27-én, szerdán Bartók Imre Jerikó épül című regényéről lesz szó.

K R I T I K A  /  M Ű V É S Z E T

Széplaky Gerda: Meghitt és komor
(Bukta Imre: Nálunk, vidéken; Kieselbach Galéria)

Wagner István: Kokoschka és kora
(Oskar Kokoschka – Das druckgrafische Werk im Kontext seiner Zeit, Museum der Moderne Salzburg – Mönchsberg. Megtekinthető február 17-ig.)

Rákai Zsuzsanna: Tükörország térképe
(Debussy–Ravel-maraton, Művészetek Palotája, február 3.)

A Fesztiválzenekar szervezésében évek óta ismétlődő, tematikus koncertmaratonok azonban nem így működnek. Ezek a rendezvények bővítik és megkérdőjelezik a tradicionális formát, olyan struktúrát teremtenek, ami szükségképpen nyitott, mert egész nap és egymással párhuzamosan zajló események sorából áll. Ebből következően, mivel lehetetlen az egészet áttekinteni, lehetetlen minden részletében szimultán részt venni, ennek a bizonyos értelemben végeláthatatlan eseménysornak nincs lineárisan átélhető dramaturgiája. Miközben az ember válogat a lehetőségekből és az új kivágatokból, mindig új élményt hoz létre magának, a hangversenyek sora elemeire szedhető óraműből önálló világgá változik, amelyben barangolni lehet, amelyet tetszés szerint fel lehet fedezni, mint valami párhuzamos univerzumot.

Stőhr Lóránt: A pálya szélén
(Matteo Garrone: Dogman – Kutyák királya)

Matteo Garrone talán még tehetségesebb rendezőnek, mint forgatókönyvírónak, így a sztori esetleges buktatóin átsegíti alkotói fantáziája, amellyel a valóságot a szereplők élményvilágán képes átszűrni. A Gomorra című realista maffiafilmmel ismertté vált rendező a Dogmannel visszatért a bűnözésbe torkolló szociokulturális szegénység témájához.

Végső Zoltán: Nem ér a nevem
(Nils Frahm – Művészetek Palotája, február 4.)

A szépen karbantartott Mellotron kórushangszínei, az egyedi tervezésű Una Corda (hangonként egyhúros) pianínó hangja és az analóg szintetizátorok bődületes megszólalása önmagában letaglózó volt, ám ahogy Frahm mindezzel élni tudott, ahogy a megidézett szellemvilágból végül saját magát formálta meg, azzal felmutatta, hogy a káposztafej-univerzum hangjaiból ma is születhet érvényes és aktuális alkotás.

Herczog Noémi: Alien
(W. Shakespeare: Macbeth. Rendezte: Szikszai Rémusz, Szkéné – Jászai Mari Színház, Tatabánya)

Ilyen tehát Nagypál-Macbeth, aki így a Bűn és bűnhődés főhőse korai alteregójának tűnik. Hízeleg neki, hogy a neje szerint ő ember feletti ember, akinek joga van akár gyilkolni is a felsőbb cél érdekében. Csakhogy mivel felesége mellett gyöngéd természetűnek ismertük meg, miután megtette, olyan benyomást kelt, mint aki nem egyszerűen a félelmeinek válik kiszolgáltatottjává, hanem a lelkiismeretének. Az, hogy Macbethnek egyáltalán legyen lelke, nem új rendezői észrevétel, mégsem magától értetődő. Pár éve az Átriumban bemutatott Ionesco Shakespeare-átirat éppen azért fulladt unalomba, mert egy pszichopata hatalmi őrületét mutatta be Duncan király meggyilkolásában.

Fáy Miklós: Sümegi a falak között
(Sümegi 25 – Erkel Színház, február 1.)

Jobban esett volna azért nagyobb felhajtást látni, Sümegi Eszter nemcsak két és fél évtizede énekel az Operában, de, ahogy arra Ókovács Szilveszter igen helyesen rámutatott, csupa főszerepet. Meghatározó énekes, lehetne beszélni éppenséggel Sümegi-korszakról is, csak valahogy mégsem lehet. Mert most sincs telt ház, viszont a szakma, mármint az énekes szakma erősen jelen van, mintha Sümegi Eszter az énekesek énekese volna, nem fogyó hanggal, biztos technikával, mintha mindenki tudná, hogy ő itt a királynő, és tényleg, mondj nála jobbat, de nem lehet.

Siba Antal: Szijjártó beszél
(Magyar vétó az Arab Liga és az Európai Unió megegyezésére. Hír Tv)

Az mindig komikus, amikor magyar politikus lopakodó jogalkotásról, mint valami átverési manőverről beszél: kormányunk ebben igazán nagymesternek mondhatja magát, akit csak lehet, átver. De az ő átverése, lopakodó jogalkotása megengedett, sőt. Ha más lopakodik netán, az más.

Králl Csaba: Az apokalipszis lovasai
(Cuhorka Emese–Molnár Csaba: Pandóra szelencéje és Vadas Zsófia Tamara–Gryllus Ábris–Tóth Márton Emil: Nibiru – NEXTFESZT3 / Trafó)

Mindenesetre Gryllus ezen estén két különböző alkotói oldaláról mutatkozott be: Cuhorka Emese és Molnár Csaba darabjában (Pandóra szelencéje) klasszikusokat – Saint-Saënst (Requiem), Albinonit, Sosztakovicsot, Ernesto Cortázar feldolgozásában Beethovent (Silence) – remixelt, míg Vadas Zsófia Tamara Nibirujában komplex és atmoszférikus hangzó univerzumot teremtett középpontban egy jól táncolható, dinamikus elektronikus zenei betéttel.

I R O D A L O M

/ P R Ó Z A

Turi Tímea: Most akkor gazdagok voltunk, vagy szegények?

A kisfiam a minap, már az alváshoz készülődve közölte velem, hogy ő szegényember szeretne lenni. Meglepődtem, és visszakérdeztem, ezt hogy érti pontosan. Hát úgy, felelte, hogy a szegényemberek egész nap fát vágnak, esznek-isznak, beszélgetnek. Nem kellett sokáig gondolkoznom, hogy rájöjjek, egész egyszerűen nem tudja, mit jelent szegénynek lenni. El sem tudja képzelni. Igazából valószínűleg én sem, de pár dologról azért vannak ismereteim, például arról, hogy mit jelent fát vágni. Gondoltam, erről végül is van mit mondanom.

Szathmári István: A feketerigó

Megdöglött a feketerigó társa, így mondja nekem a férfi, uram, kinyiffant, egyszerűen leesett az ágról, az olajfa zsenge ágáról, és huppant egyet, határozottan hallottam a halál hangját, a másik meg csak várt, várt ugyanazon az ágon, ide-oda mozgatta a fejét, sárgás csőrével eltökélten bökdöste a levegőt, közben fel-felerősödött a bóra a szigeten, a tenger apró hullámokat produkált, nagy fehér-fekete hajók úsztak a távolban, és a rigó csak várt, el kellett mennem, így nekem a férfi, uram, meg kellett néznem az állatokat meg a krumpliföldeket a közeli faluban, meg az olajfákat is vizsgálnom kellett, úgy szeretem széthúzni a lombot, a leveleket, és nézni, lesni, hogy alakul a termés, hogyan duzzad a remegő bogyó, és akkor szívom magamba az illatot, a zöldet, az olajosat, meg a földét, is, igen, a vörös, hússzínű talajét, amely sohase egyenletes, apró kövek, sziklák tarkítják mindenütt, és locsolni kell, öntözni szorgalmasan, hogy éljen.

Papp András: Ebéd a Zöld Vadá­szban

Kadét volt még, minden háborúra kész derűs ifjú, mikor először a Zöld Vadászban járt. Egy forró nyári vasárnap a társai­val kirándult erre, beültek a vendéglő árnyas kertjébe, és estig egymás után itták a krigli söröket. Aztán visszatért később is, egyedül is, hagyományt teremtett a véletlen alkalomból, a látogatásból, és a hagyomány olyan emlékezővé tette, amire egy fiatalnak éppen szüksége van ahhoz, hogy az élete, amit eddig mások teremtette hagyományként élt meg, bízó felnőttként végre most a sajátja legyen. Szeretett spontán hagyományokat teremteni, mert ezekkel a katonai regulákon túl egy egészen másféle formát és szabályt adhatott az egymást váltó éveknek.

Tóth B. Judit: Anyám körül a tenger

Irigylem anyut, hogy mindig fekszik, van rá ürügye. Az egyensúlyérzékével történt valami. Olvas és elmélkedik. Sokat nézi a tengert az ablakon keresztül. Azt képzeli, hogy ott van a tenger.

Néha azért föllázad. Rossz ez így, hogy mindig ágyban vagyok! Nem hiszem. Csinálok neki káposztás tésztát, de igazában az a jó, amikor becsukom az ablakokat, és behúzom a függönyöket, és lefekszem mellé.

Még egy kicsit pötyörgök a gépben, aztán jövök, mondom. Várlak, bólogat, és besüt a nap a szobába. Szép az anyám. Öregen még szebb, mint volt gyerekkoromban. Könnyű, mint a lehelet. De nem igaz. Kiskoromban gyönyörű volt az anyám, nem tudtam elkülöníteni kicsi orrát, széles járomcsontját, sötét Ráhel-szemét, csak egy folt volt az arca, egy mindennél ismerősebb mélység kútjából előragyogó. Rajongtam érte, pedig többnyire nem nézett a szemembe, és soha nem vett a karjába. Másnak se engedte. Ragaszkodott a Pikler-módszerhez...

Pungor András: Szilváskert

Itt állt. Pontosan itt, cipője orrával a járdaszegélyen. Térdéig ért a ballonkabátja, kezében csatos bőrtáskát tartott. Azt a kapualjat figyelte, amelyik előtt most a Suzuki áll, villog az elakadásjelzője. Hogy el ne sodorja a busz, először a jobb lábával lépett hátra, mellé zárta a balt, egyszer sem tévesztette el a sorrendet, aztán visszafelé araszolt ugyanígy. Egy hete állt már a megállóban, éjszakánként aludt keveset a padon, önkéntesek hoztak neki ételt.

A Molnár utcában lakott. Azt mondták, még könyvel valahol, osztályvezető vagy valami afféle. Soha nem vett részt lakógyűlésen, a postaládáknál sem köszönt. Nem szólt a cigiző cserediákokra, pedig egyikük felgyújtotta a lábtörlőt, büdös volt tőle a lépcsőház napokig. A főgázos fiúval beszélt utoljára, aki hétfőn elhozta hozzá a menyasszonyát, a kis cigány lányt. Nem akart otthon maradni, mentegetőzött a fiú, holnap esküszünk, jön a gyerek. Párja szégyenlősen lesütötte a szemét.

/ V E R S

Debreczeny György: ami igazán lényeges

Debreczeny György: azt látja

Debreczeny György: fölveszem a kesztyűt

Debreczeny György: jégeső

Villányi László: Marsyas

Villányi László: Számok

Villányi László: A Gracchus fivérek

Villányi László: Szerelmes levelek

Áfra János: Szét, ami szól

ITT OLVASHATÓ