2020. június 10., szerda

OKÉ, HOGY ÚJRANYITHATNAK A MOZIK ÉS SZÍNHÁZAK, DE AZÉRT EZ NEM ILYEN EGYSZERŰ

INDEX
Szerző: KOVÁCS BÁLINT
2020.06.10.


Egyelőre fogalmunk sincs a részletekről.

Ez az a mondat, ami kivétel nélkül minden beszélgetésben elhangzik, ha az ember arról érdeklődik, hogyan várható a mozik, színházak, múzeumok és más kulturális intézmények újranyitása. Mindezt közel egy héttel azután, hogy június 4-én a kormányinfón bejelentették: várhatóan június 16-án megszűnik a veszélyhelyzet, és ekkor újranyithatnak a kultúra március közepe óta zárva tartó színhelyei. De hogy ennek pontosan mik lesznek a feltételei, arról a kormány azóta sem közölt semmit a kulturális ágazat egyetlen szereplőjével sem (ami persze nemcsak a kormány amúgy is sajátos kommunikációs szokásai miatt lehet így, hanem azért is, mert nyilván lehetetlen egészen pontosan előre látni, mi lesz a járványügyi helyzet a következő héten vagy azután.)...

...Színházak

A színházak helyzete sokkal speciálisabb a mozikénál: a június közepi nyitás gyakorlatilag értelmezhetetlen a legtöbb színház számára, hiszen normálisan pontosan ekkor érne véget az évad, és alig van színház, amelynek lenne tapasztalata a nyári játékrendről, de sok helyen akár még a légkondicionálás sincs megoldva.

Vidnyánszky Attila színházi szervezete, a Magyar Teátrumi Társaság titkára ugyanakkor praktikus, gyakorlati tanácsokkal látta el a színházakat a majdani újranyitás kapcsán a Spirit FM műsorában. Elmondta például, hogy

"a kedves nézők legyenek szívesek sötét maszkban érkezni, mert a világos maszk zavarja a színészeket".


Valamint, hogy az előadások előtti beszélgetések remek lehetőséget biztosítanak arra, hogy ne egyszerre érkezzen minden néző, az előadás utáni közönségtalálkozó pedig arra, hogy ne egyszerre távozzanak, ami valóban újszerű megközelítése az ismeretbővítő beszélgetések hasznának.

Ennek ellenére a legtöbb kőszínház, így az Örkény, a Radnóti, a Katona, a Thália, a József Attila sem tervez már játszani ebben az évadban, ahogy már korábban lefújták a legfontosabb nyári független előadást, a Jurányi és az Orlai Produkció előadását az egykori, „legendás” Máté Gábor–Horvai István-osztály valamelyik tagjáról; idén Jordán Adél lett volna soron...

AZ ALGORITMUSOK MEGHATÁROZZÁK AZ ÉLETÜNKET – DE JÓ EZ NEKÜNK?

24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2020.06.10.


Mára olyan nagy mennyiségű információ áll rendelkezésünkre, hogy algoritmusok segítségével nemcsak azt lehet megjósolni, milyen tévésorozatok tetszhetnek nekünk, de azt is, hogy egy világjárvány hogyan fog terjedni. Ez azonban számos kérdést felvet, köztük etikai problémákat is, amikkel foglalkozni kell. A többi között erről beszélgettünk Alessandro Vespignani hálózatkutatóval, akinek A jóslás algoritmusa című könyve június elején jelent meg magyarul a Libri gondozásában.

Alessandro Vespignani

Olasz származású fizikus, kutatási területe a komplex rendszerek, a hálózatelmélet és a számítástudomány. A bostoni Northeastern University Hálózattudományi Intézetének igazgatója. Tagja az Amerikai Fizikai Társaságnak, a Harvardon működő Kvantitatív Társadalomtudományi Intézetnek, valamint a londoni székhelyű Academia Europaeának. A tudományos előrejelzés és a hálózatelmélet területén napjaink legelismertebb tudósai között jegyzik, Barabási Albert-László közeli munkatársa.

Sokszor halljuk azt a kifejezést, hogy hálózatelmélet, de nem könnyű pontosan meghatározni a fogalmat. El tudja röviden magyarázni a jelentését?

A világot hálózatok alkotják, azok kötnek össze mindent, amit látunk. Ha a társadalomra gondolunk, közlekedési, mobil-, áruelosztási és kereskedelmi hálózatokba ágyazódva éljük az életünket. Minden hálózat. És ott vannak a társadalmi kapcsolatok, a közösségi médiát konkrétan hálózatként találták ki, ott vagyunk a Twitteren és a Facebookon, ott lépünk kapcsolatba a saját hálózatunkat alkotó emberekkel. Ha megértjük a hálózatokat, megértjük a világot is. A hálózatok ott vannak a testünkben is, az agyunk maga egy hálózat, és a sejtjeink is ilyen formában léteznek, vagyis a betegségek megértéséhez is egy hálózatot kell megértenünk. Végül, ha arra gondolunk, ami most éppen történik világszerte, a betegségek szintén hálózatokon keresztül terjednek, mert így tudnak eljutni egyik emberből a másikba. Az utóbbi három hónapban nem csináltunk mást, mint megpróbáltunk tönkretenni egy hálózatot, hogy így vessünk véget egy járványnak: maradj otthon, ne találkozz senkivel! A könyv a hálózatok forradalmától indul, és bemutatja azt, hogyan jutottunk el algoritmusok és számítógépek segítségével oda, hogy előre tudjuk jelezni a jövőt, akár az egyénekre vonatkoztatva is.

A könyvében a modern hálózatelmélet fontos elemeként tünteti fel a nagy mennyiségben rendelkezésre álló adatokat, vagyis a big datát, valamint az úgynevezett datifikációt. Miért ilyen lényeges ez, és hogyan használható a hálózatkutatás során?

Ha húsz évvel ezelőtt azt mondtam volna, hogy a betegségek hálózatokon keresztül terjednek, be tudjuk mérni ezt a hálózatot? Azt a választ kaptam volna, hogy nem, hogyan is tudnánk ezt megtenni?! Akkor megfigyeléseket végeztünk, kérdőíveket készítettünk, most meg a mobilszolgáltatók segítségével meg tudom nézni, ki hol volt és mit csinált egy adott pillanatban, sőt a Twitteren és a Facebookon azt is látom, hogy ki mit írt. Ezek az adatok kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az elmélettől eljussunk az alkalmazásig, hogy képesek legyünk előrejelzéseket és elemzéseket készíteni. Olyan ez, mint az időjárás-előrejelzés: hiába ismered a szükséges egyenleteket, ha nincsenek a birtokodban a meteorológiai állomások által összegyűjtött adatok.

Az elmúlt húsz évben képessé váltunk arra, hogy digitális úton megszerezzünk minden olyan adatot, aminek segítségével ablakot nyithatunk a jövőre...

SZOBÁNKÉNT 77 MILLIÓ FORINT KÖZPÉNZT KAP HÁROM MAGYAR SZUPERGAZDAG KÖZÖS SZÁLLODÁJA

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2020.06.10.


Magyarország egyik legkülönlegesebb fekvésű építészeti öröksége Habsburg József főherceg egykori nyári rezidenciája a Tihanyi-félszigeten. Az 1924-25-ben épült, vízpartra néző, mediterrán hangulatú kastély teljes méltóságában lényegében csak a Balatonból látszódik.

A kastély a II. világháború után szállóként, majd az MSZMP üdülőjeként működött. A hetvenes-nyolcvanas években további két szállodaépületet építettek a kor stílusában a közel hathektáros vízparti területre. A vendégek kényelmét hosszan elnyúló strand, gondozott park és számos sportpálya szolgálta (több kép ide kattintva látható a kastélyról).

Az egykori pártüdülő jó ideje kihasználatlanul áll, az elmúlt másfél évben azonban jelentős állami támogatást osztottak ki a felújítására. Csányi Sándor, Garancsi István és Hernádi Zsolt közös cége két körben 11,5 milliárd forintot kapott az ingatlanra, részben egy visszás állami pályázaton.
A piacon nem élne meg

Az egykori tihanyi pártüdülőt még 2006-ban privatizálta a főleg diplomataingatlanokat kezelő CD Hungary, amely szintén Csányi, Hernádi és Garancsi közös cége. Ezt követően több mint tíz éven át nem történt lényegi előrelépés, a kihasználatlan kastély állaga jelentősen leromlott.

A tulajdonosok éveken át tervezték a terület hasznosítását, ami egy 2018 áprilisi tanulmányból derül ki, amelyet a CH Hungary leánycége rendelt meg. A tanulmány két lehetséges fejlesztési irányt jelölt meg: egy lakópark megépítését, illetve egy szállodáét. A tanulmányban az is szerepel, hogy a szállodai projekt támogatások nélkül nem valósítható meg gazdaságos módon “a Balaton szezonalitásából, a környékbeli árakból és versenyhelyzetből adódóan”...

FONTOSABB VOLT A SPORT A MUNKAHELY-MEGTARTÁSNÁL IS AZ ORBÁN-KORMÁNYNAK VÁLSÁGHELYZETBEN

MFOR.HU
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2020.06.10.


A sport akkor sem került ki az Orbán-kormány fókuszából, amikor emberek tízezrei váltak munkanélkülivé, és számos vállalkozás húzta le a rolót, ha csak átmeneti időre is.

A koronavírus-járvány miatt a kormány március 11-én hirdette ki a veszélyhelyzetet Magyarországon, két héttel később pedig olyan rendkívüli jogrend lépett életbe, mely rendeleti úton való kormányzást biztosított. Ez lehetővé tette a kormány számára, hogy olyan intézkedésekről hozzon gyors döntéseket, melyeket békeidőben az országgyűléssel kellene elfogadtatni. A rendkívüli felhatalmazás negatív külföldi visszhangot keltett, az ellenzéki pártok pedig többször is az aggályukat fejezték ki ezzel kapcsolatban. Tény, hogy bizonyos korlátozó, valamint enyhítő intézkedéseket hatékonyabban lehet ilyen formában meghozni, ám a március 11. óta mostanáig megjelent kormányhatározatok és -rendeletek arról árulkodnak, hogy nem csak és kizárólag a veszélyhelyzettel és az általa kiváltott válsághelyzettel foglalkozott a kormány. A miniszterelnök egyik kedvenc stratégiai ágazatára, a sportra sem irányult a békeidőben megszokottnál kisebb figyelem: összesítésünk szerint rengeteg forrást irányítottak át e területre. Miközben más, talán ebben az időszakban lényegesebb feladatra sokkal kevesebb pénz jutott.

Jó néhány héttel ezelőtt még ott tartottunk, hogy mintegy 10 milliárd forintot csoportosított át az idei költségvetésben a kormány valamilyen sportcélra - összegezte lapunk először a kiadási tételeket. Ebben olyan célok szerepeltek, mint például a szegedi atlétikai stadion projektjének támogatása, melyre 514 millió forintot adott a kormány, de kicsit több mint 4 milliárd forint jutott a "sportlétesítmények fejlesztésére" is. A 10 milliárdos sportköltést egy kérdés nyomán Farkas Örs, a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője kommentálta az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Véleménye szerint

"arra, hogy ezek a létesítmények ne pusztuljanak le, az egy fontos szempont"...

SZABAD SZEMMEL: LÉNYEGÉBEN SZÉTHULLOTT A MAGYARORSZÁGOT VIZSGÁLÓ NÉPPÁRTI BIZOTTSÁG - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SATÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.06.10.


Azt az EU renitensei is tudják, hogy az uniós gazdaság nélkül mily gyengék - egyedül Orbán Viktor dörgölőzik igazán kitartóan.

Kurier
A volt belga kormányfő a lapnak küldött nyilatkozatban cáfolja Wolfgang Schüssel állítását, hogy Donald Tusk utasítására szüntette be munkáját a bölcsek tanácsa, amely az Európai Néppárt megbízásából a magyar jogállam helyzetét mérte fel. Von Rompuy szerint a korábbi osztrák kancellár egyszerűen elferdíti a valóságot, amikor az EPP elnökére tolja a felelősséget. Mert igazából olyan ellentétek támadtak a testületen belül, hogy nem volt értelme folytatni a további munkát. Azt ugyanis mind a hárman látták a több hónapos vizsgálat eredményeként, hogy van mit kifogásolni az Orbán-kormány munkájában, például a jogbiztonság, a sajtó, a tudomány és a kultúra függetlensége kapcsán, de abban már nem tudtak megállapodni, hogy akkor miként legyen tovább. A közös nevező mindenesetre az volt, hogy a tavaly márciusi felfüggesztés óta a Fidesz nem mutatott kellő haladást. Az alternatívát ezek után úgy fogalmazták meg, hogy kizárják-e a magyar pártot, vagy engedélyezzék, hogy az újra gyakorolhassa tagsági jogait. Ám a két álláspont közt akkora volt a szakadék, hogy von Rompuy maga vetette fel: itt a vége, ezt így nem lehet tovább csinálni. Így a pártcsalád hiába vár a jelentésre, illetve az ajánlásra, az nem fog elkészülni – közölte a belga politikus. Mint emlékezetes, Schüssel a minap azt közölte, hogy a beható tárgyalásokon a bizottságnak több ügyben is sikerült előrelépnie, a magyar fél jó pár ajánlást elfogadott. Pl. belement, hogy a közigazgatási bíróság terve lekerül a napirendről. De azután jött Tusk és így vége lett a missziónak. A lengyel politikus decemberben vette át a Néppárt elnöki teendőit és áprilisban jelentette meg, hogy még az idén szeretne megszabadulni a Fidesztől. Ám már az év elején felsült, amikor megpróbálta meggyőzni álláspontjáról a 80 tagpárt képviselőit. Bár nemrégiben 13 tagszervezet nyilvánosan kezdeményezte, hogy ki kell rakni Orbánék szűrét.

Die Zeit
Az EU alighanem az eddiginél toleránsabb lesz a nemzetállamok szuverenitása kapcsán, de a jogállamiságból biztosan nem engedhet, így bőven elképzelhető a szakítás Magyarországgal és Lengyelországgal. Ez a véleménye Ivan Krasztevnek, a tekintélyes bolgár elemzőnek, aki rendszeresen publikál a világsajtóban, tavaly pedig egy amerikai professzorral könyvet írt arról, hogy a Nyugat elveszti a demokráciáért vívott harcot. Most egy holland egyetemi tanárral együtt páros interjút adott a hamburgi lapnak, éspedig annak kapcsán, hogy éppen Európa legbefolyásosabb hatalma, Németország veszi át a soros elnöki teendőket a 2. félévben, amikor sorsdöntő kérdésekben kell határozni az EU-n belül. Kifejtette: az unió azt kívánja világossá tenni Budapest, illetve Varsó számára, hogy milyen kikötéseknek kell eleget tenniük, ha tagok akarnak maradni. Merthogy Brüsszel már feleslegesnek tartja a próbálkozást, mármint hogy megpróbálja más útra terelni a két országot. Ilyen alapvető kritérium, hogy nem sérthetik meg a demokratikus normákat. A holland Luuk van Middelaar ezt megtoldotta azzal, hogy ha a két kormány nem szeretné a szervezeten kívül találni magát, akkor ne vesse el a sulykot. Annál is inkább, mivel a rettenetes amerikai politika, illetve a kínai törekvések miatt a 27-eknek nagyobb egységet kell felmutatniuk a nemzetközi politikában. És hát Orbán igencsak dörgölőzik Kínához, és már nem egyszer megakadályozta, hogy a 27-ek nyilatkozatban ítéljék el Pekinget. Úgy hogy egy szép napon ez is beteheti a kiskaput a magyar vezetőnek. Krasztev emlékeztet arra, hogy már a lengyelek is rádöbbentek: gazdaságuk túl gyenge az unió kínálta előnyök nélkül. Ily módon az érintett nemzetállamok már nem Brüsszellel civakodnak. És ha Európa fenn akarja tartani befolyását a világban az Egyesült Államok és Kína ellenében, akkor nincs más választása, mint hogy belül szolidáris legyen, kifelé pedig egységesen járjon el.
Handelsblatt
Indul a harc a 750 milliárd eurós európai segélyprogram felosztásáért: a vesztesek: a takarékos négyek, valamint finnek, a magyarok, a csehek és a belgák elégedetlenkednek és többet akarnak kiharcolni maguknak a tortából. A küzdelem valószínűleg a jövő hónap végén dől el – akkor találkoznak hosszú idő után először személyesen az állam- és kormányfők -, de a német üzleti körök szerint az biztosnak látszik, hogy a jogállam ügyében nem lesz engedmény. Azaz a Bizottság megvonja a támogatást, ha úgy ítéli meg, hogy valamely tagállam tartósan szembemegy a demokratikus elvekkel. Kelet-Európa persze ez ellen kézzel-lábbal tiltakozik, ám immár nem egységes. Brüsszel ugyanis mindenféle kedvezményekkel meg tudta nyerni Lengyelországot és Szlovákiát, így azok kedvezően vélekednek a tervről. Ezzel szemben a magyar és a kormány idáig azon volt, minél többet kaphasson az agrár- és szerkezeti alapokból, most viszont azzal fenyegetőzik, hogy a kiadásokat sokalló dánok, hollandok, osztrákok és svédek oldalára áll. De megy a szkanderozás annak kapcsán is, hogy mekkora legyen a vissza nem térítendő adományok, illetve a kölcsönök aránya, miből finanszírozzák a programot, milyen feltételekkel utalják a pénzeket és mikor.

Süddeutsche Zeitung
Egész Lengyelországban beszüntették a munkát tegnap délelőtt a bírák, hogy kinyilvánítsák szolidaritásukat az igazságügyi reformmal szembeni ellenállás kulcsfigurájának számító Igor Tuleyával, így azután az erősen vitatott Fegyelmi Kamara nem oldotta fel a 49 éves bíró mentességét. Az érintett ugyanakkor csalódottan arról beszélt, hogy több segítséget várt volna el az EU-tól, mert az Európai Bíróság két hónapja kimondta, hogy a kifogásolt testületnek be kell szüntetnie a tevékenységét, ám az tovább működik. Brüsszel pedig ahelyett, hogy nagy pénzbírságot kezdeményezett volna, megelégedett azzal, hogy három héten belül magyarázatot vár Varsótól. Szerinte az unió politikai megfontolásokból bánik ennyire kesztyűs kézzel a PiS-kormánnyal, mert a most folyó költségvetési egyeztetések miatt nem kívánja túlzottan kiélezni az ellentéteket Magyarországgal és Lengyelországgal, valamint Romániával és Csehországgal. Az EU alighanem úgy gondolkodik, hogy az érintett államok tegyék rendbe a saját szénájukat, amihez először az kell, hogy megbukjon a jelenlegi vezetés. Tuleya, akkor már számtalan tiltakozó megmozdulás szószólója volt, amikor a bíróságok megregulázása ellen tiltakoztak, a tegnapi tárgyaláson nem volt hajlandó részt venni, mert jogsértőnek tartja az egész eljárást. Ezzel együtt bőven elképzelhetőnek tartja, hogy a végén mégiscsak elveszti állását. De utána ügyvéd sem lehet, mert abban a minőségében is a Kamara fennhatósága alá kerülne. Mellesleg a mostani, kedvező döntés még nem jogerős.

Euractiv
A közelgő választások előtt a szerb elnök megerősödve került ki a vírusválságból, így folytatódik politikai szólómutatványa, azaz továbbra is ő a főszereplő a sajtóban, igyekszik a margóra tolni az ellenzéket és önmagát a nemzet megmentőjeként beállítani. A nagy erőpróba 11 nap múlva lesz és Vucsics a nyomuláshoz nagyban támaszkodik az Orbán Viktor-féle forgatókönyvre. Azaz engedelmességre kényszerítette a médiát, de nem cenzúrát alkalmaz, hanem állami támogatások és hirdetések útján befolyásolja a tartalmat. Aki nem áll be sorba, arra különadót vet ki. Úgy hogy az ellenzéknek már nemigen maradt tere, ahol megszólalhat. Nem véletlen, hogy a Freedom House a múlt hónapban Magyarország mellett Szerbiát is átsorolta a demokráciák közül a hibrid rendszerek közé. Merthogy egyre több a hatalmi visszaélés, az erős emberekre jellemző taktikázás, az állam mind inkább fogollyá válik. Ám az elnök ezzel együtt mind népszerűbb, pártjának jó esélye van arra, hogy 8 év után is tovább kormányozzon. Ehhez jól jött, hogy a hatalom osztogatott a válság idején, magának vindikálta a sikereket, ugyanakkor elfojtotta a tiltakozásokat. A bajok kezdetén a belgrádi repülőtéren személyesen Vucsics vette át a segélyküldeményeket. Majd ő vitte el több kórházba is a lélegeztető gépeket. Az eltelt két hónapban, szinte minden fontos döntést ő hozott meg, a parlament nemigen ülésezett. Vagy ha össze is ült, csak azért, hogy ráüsse a pecsétet arra, amit a nagyfőnök már amúgy is elhatározott. Ugyanakkor az ellenzék erősen megosztott, csak abban ért egyet, hogy az államfőnek mennie kell.

Frankfurter Allgemeine Zeitung
A lap nagy lehetőségeket lát a közép-európai tőzsdéken, miután a térség az utóbbi időben kikerült a nagybefektetők látóköréből. Európa hosszú távon akár 10 százalékos hozammal kecsegtet, bár a Raiffeisen International szerint a kilátások jobbak az euróövezetben, mint a kontinens keleti felén. Ráadásul az új tagoknál a börzét a bankok uralják, márpedig azokra nagy megpróbáltatások várnak a vírus nyomán jelentkező gazdasági nehézségek miatt. Ezzel szemben áll, amit az Erste egyik elemzője mond, hogy ti. ezek a pénzintézetek stabilabb lábakon állnak és jobban feltőkésítettek, mint jó néhány nyugati vetélytársuk. Ezért ezek az országok gyorsan magukhoz térhetnek, hamar ismét magas növekedési szintet érhetnek el, már ha nem jön a Covid-19 újabb hulláma. A befektetők azonban egyelőre eléggé visszafogottak a budapesti és a varsói tőzsdén, ez azonban a jegyzések jókora emelkedésének lehetőségét rejti magában. Aki nem annyira szereti a kockázatvállalást, annak ott vannak az állampapírok, bár ott meg beleköphet a levesbe az árfolyam alakulása. De ezt a veszélyt kiegyenlíti a pozitív reálkamat, a kedvező növekedési kilátás, és az, hogy a jegybankok önállóan ténykednek.

„ŐSSZEL KEZDTÜK, TAVASSZAL LEVÁGTUK, MEGSIRATTUK, FELFALTUK” - SPIRÓ GYÖRGY MEMOÁRJA A „MALACCAL TELJES ÉVEIKRŐL”

NÉPSZAVA
Szerző: BALOGH ERNŐ
2020.06.10.


A hatvanas évek szellemi nyitása és bürokráciája éppúgy része Spiró György esszékötetének, ahogy a kelet-európai rendszerváltások, vagy az ember technikai fejlődése és erkölcsi szintje közötti ellentét.

„Szabadon szolgál a szellem” – Keresztury Dezső adta egykori igazgatóként ezt a jelmondatot a legendás, Sőtér István Fellegjárás vagy Szász Imre Ménesi út című regényében is kulcsszerepet játszó Eötvös Collegiumnak. E híres szellem működésének állít emléket Spiró György kötetének címadó esszéje. A szerző ugyanis a hatvanas évek második felében az intézmény lakója volt. Visszaemlékezése szellemesen idézi fel a beilleszkedés szinte elkerülhetetlen bonyodalmait, majd pedig azt a nevelődési-fejlődési folyamatot, melynek a kollégium volt a katalizátora.

Az ilyen memoár szükségszerű dramaturgiai gondja, hogy a lényeg – a tanulás, az olvasás-művelődés, azaz egy tanintézet fő küldetésének szorgos teljesítése – nem vagy csak alig teremt jól mesélhető, poentírozható sztorikra lehetőséget. Az azonban így is kiderül, hogy a hatvanas évek közepe táján kezdődő szellemi-kulturális nyitás, mely korábban elhallgattatott vagy perifériára szorított írók-költők sorát emelte vissza a magyar irodalmi élet középpontjába, s amely fontos – és divatos – nyugat-európai és amerikai szerzők sora előtt nyitotta meg a Nagyvilág, valamint a korabeli magyar könyvkiadás fórumát, a kollégisták számára is revelatív volt: „Kafkától és Camus-től Szolzsenyicinig sokféle stílus és világnézet elől hárult el az akadály, bolondok lettünk volna, ha nem habzsoljuk a végre elérhetővé vált műveket. Mi még normálisak voltunk.”...

ARANYOZOTT LÓSZERSZÁM

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.06.10.



Vágtat az infláció, döglődik a forint, csúcson a munkanélküliség, vonaglik a gazdaság. Az MNB-nek más dolga sincs, mint hatszázhatvanhét millió forintokból négy méteres medvéket meg ezüst pénzfelhőből kiugró kilenc arany oroszlánt rendelni szoborilag, ami nívójában az, miszerint abból a piros bőrkötéses könyvből kérnék egy métert, a zöldből meg hetven centit. Ihletésében pedig, hogy megszorult a cimbora, nosza, kínáljuk meg egy megrendeléssel, kikötve, hogy a közbeszerzést csak ő nyerheti, mert ilyen szépet csak ő tud gyártani egyedül a világon.

És mindez abban a hangzavarban, ami körülölel minket, úgy elveszik, mit a lówelness, Rogán valahai pulzáló lakása vagy Lázár pár éves kölkének lakásvásárlása, meg a többi. Hogy Matolcsy miért viselkedik Mediciként, arról leginkább a bíróság előtt kellene számot adnia, mivelhogy a pöttyös seggű nem a sajátját, hanem Terka néni vérrel keresett pénzét osztogatja, amit közpénznek neveznek. Ez a fogalom azonban a NER-ből hovatovább kiveszik, jelentés nélküli hangalakká válik, ahogyan a köztársaság vedlik át király nélküli királysággá a szolgahadakkal.

Úgy is viselkednek. Bayer tagkönyv például azt mondta Nagy Blankáról – mint emlékezhetünk –, hogy ő egy „kretén, barom állat, nyomorult, ócska kis proli”. Ez pedig a bíróság szerint rendben van, és most nem is szegény Blankát siratni vagyok itt, hanem levonni a következtetéseket ebből az egészből. Bayer tagkönyv – és elvtársai – így tekintenek a magyar jómunkásemberre, ócska kis proliként, barom állatként, amiben benne van annak a lenézése, aki akár egy kilométer piros bőrkötésű könyvet is vehetne, és Bayer tagkönyv, csakúgy, mint Matolcsy, Terka néni pénzéből öklendezik.


Terka néni pénzéből lehet venni aranyozott lószerszámot, ő pedig van annyira hülye, hogy egy zsák krumpliért rájuk is szavaz, ez ellen nincs mit tenni, a világ csurig van ostoba Terka nénikkel. Ők a fundamentuma Matolcsynak és Bayernek. A tagkönyv okádásából azonban más is fakad, ez pedig a hangnem, ami ezek szerint komilfó. Lehet a proletárt annyapicsázni, ami habitus a radikálisabb Orbán-orgánumoké, mint amilyen a prostisrácok is. Nem véletlen jutott az eszembe épp ez a képződmény, mert ugyanis kezdenek kivirulni, mint a bazsarózsa...