2022. szeptember 21., szerda

SZÍVTELEN SZÍVHANG, EU VS ORBÁN, PUTYIN PÖTYÖRŐJE PICI

POTTYONDY VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2022.09.21.



Szívtelen szívhang, EU vs Orbán, Putyin pötyörője pici...

FUKUYAMA: ORBÁN DEMOKRATIKUS FELHATALMAZÁSSAL ROMBOLJA LE A LIBERÁLIS DEMOKRÁCIÁT

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2022.09.21.


...A második felszólaló, Francis Fukuyama azt állította, hogy Magyarország méretéhez képest Orbán rendkívül ismert a világban és Amerikában is, a NER működése pedig számos jobboldalinak példaértékű. Orbán hírnevének titka Fukuyama szerint az, hogy a mainstreambe tudta emelni azokat a nézeteket, amelyek korábban szélsőjobboldalinak számítottak. 

Orbán hírnevének okát 5 pontban foglalta össze, ezek:

- Illiberális demokrácia – Ennek lényege, hogy demokratikus felhatalmazással lehet lerombolni a liberális demokráciák liberális intézményeit.

- A nyugati civilizáció alapja a keresztény kultúra – Fukuyama szerint az európaiság lényege pont a felvilágosodás, ami a kereszténység meghaladását jelenti, Orbán ezzel szemben a a felvilágosodás előtti ideig megy vissza ideológiai alapért.

- A magyar nemzeti identitás alapja az etnicitás – Fukuyama értelmezése szerint az orbáni identitás lényege a rassz, ez pedig nagyon veszélyes irányokba vezet. Fukuyama felemlegette a második világháború előtt és alatt Amerikába emigráló magyar zsidókat, akik tudásukkal így az Egyesült Államokat segítették, nem eredeti hazájukat, Magyarországot. Az író szerint Orbán a rasszelmélete azért is abszurd, mert Magyarország lakossága rendkívül kevert.

- Gazdasági nacionalizmus – Orbán protekcionista gazdaságpolitikája az etatista államszervezéssel sok szempontból sikeresebb tudott lenni, mint a jobboldal korábbi neoliberális gazdasági programjai. Emiatt Orbán modellje ma már az amerikai republikánusok egy részének is nagyon tetszik, így közülük is egyre többen hasonló, protekcionista gazdaságpolitika hívei.

- Szimpátia Putyinnal – Fukuyama szerint a jobboldali vezetők Trumptól Le Penig azért szeretik Putyint, mert felnéznek az abszolút hatalmára, arra, hogy nincs alávetve a bíróságoknak és a fékek, ellensúlyok rendszerének...

LEBUKÁS A HONVÉDSÉGI GÉPEK ÜGYÉBEN: A MINISZTÉRIUMOK LETAGADTÁK AZT A MEGÁLLAPODÁST, AMIT AZ ÁTLÁTSZÓ LEKÖZÖLT

K BLOG / K-MONITOR
Szerző: MERÉNYI M.
2022.09.21.


Évek óta ködösít a kormány arról, mi a jogalapja, hogy a honvédségi gépeket politikusok utazásaira használják. A Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program keretében vásárolt Dassault Falcon 7X-szel vezető kormánytagok gyakran utaznak diplomáciai és egyéb, nehezen meghatározható politikai utakra. Orbán Viktor és családja tavaly horvátországi nyaralásáról egy római politikai gyűlésre utazott a géppel. Hiába nyertünk első fokon pert a Külügyminisztérium ellen, a perben még a bíróság sem tudta megállapítani, mi volt a "csapatszállító gép" használatának jogszabályi alapja. Az Átlátszó most megszerzett és részleteket közölt egy, a Honvédelmi Minisztérium és a Miniszterelnökség közötti keretmegállapodásról, melynek létezését néhány hónapja a két minisztérium közérdekű adatigénylésünkre egyszerűen letagadta.


A tisztázatlan jogi helyzet miatt kell beszélünk róla

A Külügy elleni perünkről szóló összefoglalóban részletesen bemutattuk, hogy az utazások rendjéről szóló szabályok ismeretében hogyan próbáltuk meg kideríteni a római családi munka-nyaralás körülményeit. Leírtuk, hogy az ügyben érintett minisztériumok milyen, egymással ellentmondó információkat osztottak meg velünk. A per rámutatott a honvédségi repülők használatának tisztázatlan helyzetére. Ahogyan arra hosszú ideje újságírók mellett ellenzéki politikusok is keresték a választ, nem világos, hogy mi alapján használják a kormány polgári tisztviselői a honvédségi gépeket...

„A 180 EZER FORINTOS NETTÓ FIZETÉSBŐL KÉPTELENSÉG KIADNI 120 EZRET A GÁZRA, VILLANYRA, S MELLETTE ETETNI, RUHÁZNI A GYEREKEKET”

NÉPSZAVA
Szerző: GULYÁS ERIKA
2022.09.21.


Ha az Orbán-kormány kész bármibe beavatkozni a veszélyhelyzetre hivatkozva, az állami tulajdonban lévő MVM-et is rákényszeríthetné az önkormányzatoknak elviselhető árképzésre - véli az MKKSZ elnöke.


Teljes képtelenség, amit a kormány elkövet a saját alkalmazottjaival szemben – így reagált lapunknak a hétfő éjszaka megjelent kormánydöntésre a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.

A kabinet ugyanis a veszélyhelyzetre hivatkozva nemcsak arra kényszeríti őket, hogy maximum 18 fokos irodákban és intézményekben dolgozzanak egész nap, hanem még a munkavédelmi törvényben ilyen helyzetben előírt védőitalt, a meleg teát is sajnálja tőlük. Boros Péterné szerint

ma ezek az emberek a teljes fizetésükből sem tudnak megélni, de ha megfáznak és táppénzre kerülnek, végképp reménytelen helyzetbe jutnak.

A szakszervezethez érkező panaszok arra hívják fel a figyelmet: a közintézmények egy részében régi és így pazarló a fűtési rendszer, az pedig közismert, hogy az önkormányzatok már most intézménybezárásokra készülnek, nem tudják kifizetni a sokszoros áron kínált gázt és áramot. Az MKKSZ információi szerint

fővárosi kerületek a művelődési házak összevonását készítik elő, egyelőre az összes dolgozó megtartásával, de ez már az elbocsájtások előszobája.

Hasonló a helyzet az idősek nappali klubjaival is. Ezért követelik az érdekvédők, hogy még időben emelje meg legalább öt hónapra a kormány a munkanélküli segély időtartamát, mert nem maradhatnak jövedelem nélkül családok a legnehezebb időszakban...

VAN-E ERŐNK TÁVOLABBRA NÉZNI A KÖZOKTATÁSBAN?

G7.HU
Szerző: BOGÁR ZSOLT
2022.09.21.


Talán csak az egészségügyben gyűlik össze annyi primer tapasztalat egy humán közszolgáltatás működési színvonaláról, mint a közoktatásban. Gyerekek, tanárok, szülők és hozzátartozók érzik a bőrükön nap mint nap, hogy mennyire működik mindaz, ami az iskola falai között zajlik. Az amúgy mély elkeseredettségre és frusztrációra utaló szubjektív tényezők mellett az objektív adatok (betöltetlen pedagógusi álláshelyek, iskolai lemorzsolódási adatok, országos kompetenciamérések) is egyértelműen arra utalnak, hogy

a közoktatás egyre mélyülő, rendszerszintű válságba került, amiből nehéz meglátni a kiutat.

A közoktatás válságához kapcsolódik egy súlyos társadalmi válságjelenség is. A gyerekek iskolai előmenetele mindig is függött a társadalmi státusztól – de soha nem biztosított ilyen keveseknek mobilitási lehetőséget az iskola, mint manapság. Óriásiak a területi különbségek az iskolai eredményességben, illetve az iskolaelhagyók arányában aszerint, hogy valaki hol él, és ott mekkora arányban élnek halmozottan hátrányos helyzetűek.

Minél rosszabb szociális környezetben van egy iskola, annál rosszabb a felszereltsége és a szaktanári ellátottsága. A szociális viszonyokat visszatükrözi a szegregáló és a társadalmat szinte kasztrendszerszerűen kiszolgáló iskolai hálózat: a középosztálybeli családok gyerekeinek szélesebb és minőségibb a kínálat az egyházi- és magániskolákkal, miközben az alacsony státuszúak gyerekei egyre romló helyzetben lévő állami iskolákba járhatnak csak. Ugyanakkor hozzátehetjük: a minőségromlás jellemző a közoktatás szinte teljes spektrumára.

Mindehhez hozzájön a pedagógusok alacsony bérezése, ami alacsony belépési értéket és a teljes életpályára jellemző alacsony bérnövekedési ütemet jelent. Amihez hozzájön az is, hogy a munkaterhelés is megnőtt az emelkedő óraszámokkal és adminisztrációs kötelezettségekkel, valamint a még tömegesebbé váló helyettesítésekkel. A tanári és intézményi autonómia ellenben a túlszabályozott központi tantervekkel, egyentankönyvekkel, illetve a tankerületi rendszerrel jelentősen csökkent. A helyzet annyira rossz, hogy a sztrájkjogot aláásó, a tanárokat egzisztenciálisan fenyegető állami nyomásgyakorlás ellenére is hónapok óta tartanak a pedagógustiltakozások. És amennyire ebben az inflációs környezetben tovább nőnek a megélhetési költségek, úgy nem is fognak elmúlni. Akárcsak a mindent átható rosszkedv és apátia sem...

NEM CSAK A KENYÉR DRÁGUL NÁLUNK A LEGDURVÁBBAN, A HAVI INFLÁCIÓS ÜTEM IS A LEGROSSZABB AZ UNIÓBAN

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.09.21.


Először a közösségi oldalakon, majd a magyar független sajtón is végigfutott egy grafikon, amiből kiderül, hogy az Európai Unió tagállamai közül egy éven belül Magyarországon drágult meg a kenyér a legdrámaibb mértékben. Az uniós átlag 18 százalék volt, míg nálunk ennek több, mint a három és félszerese. Ugyancsak az Eurostat adatai szerint a magyar havi infláció magasan a leggyorsabb ütemű volt augusztusban, a maga 3,5 százalékos dinamikájával.


Fals módon hivatkoznak kormányzati körök arra, hogy a háború, meg az elhibázott szankciópolitika, meg az EU (no meg persze a Soros, a Gyurcsány és a migránsok) miatt súlyosbodik az infláció idehaza, de éppen ennyire fals az a mód, ahogy azzal büszkélkednek, hogy a fogyasztói árakban Európa-szerte bekövetkezett drágulás minket még kevésbé is sújt, mint sok más uniós tagországot. Az adatok ugyanis nem egészen ezt mutatják.

Ezt a leglátványosabban egyetlen termék árának az összehasonlításával tudjuk demonstrálni. Az Eurostat a minap tett közzé egy olyan grafikont, amely a kenyér (átlag)árának alakulását mutatja be a tagállamokban 2021 augusztusa és 2022 augusztusa között...

JOGÁLLAMISÁGI ELJÁRÁS – CSEH MINISZTER: A TANÁCSBAN SENKI SEM NAIV

SZABAD EURÓPA
Szerző: GYÉVAI ZOLTÁN
2022.09.21.


Mielőtt döntést hoznának a Magyarországot érintő javaslatról, az uniós tagállamok többsége meg szeretne győződni a vállalt intézkedések végrehajtásáról – szögezte le a Szabad Európának Mikuláš Bek cseh EU-ügyi miniszter, aki szerint a V4-es együttműködés jelenleg hibernált állapotban van.


Észszerűnek tartaná a magyar javaslatról szóló tanácsi döntés egy hónapos határidejének kiterjesztését a soros, cseh EU-elnökség képviselője, de hogy egy vagy két hónapos lenne a hosszabbítás, azt a pénzügyminiszteri tanács hivatott eldönteni. „A tagállamok többsége szeretne meggyőződni a vállalt intézkedések végrehajtásáról, mielőtt meghozná döntését” – tette hozzá a Szabad Európa kérdésére válaszolva szerdán Csehország Európa-ügyi minisztere.

Mikuláš Bek, aki brüsszeli tudósítók egy csoportjának nyilatkozott, hangsúlyozta, hogy „manapság senki sem naiv a tanácsban”. A miniszter – aki az általános ügyek tanácsának másnapján nyilatkozott a sajtónak – közölte, hogy egyelőre egy mindössze kétoldalas tájékoztatást kapott kézhez az Európai Bizottság vasárnapi döntéséről és az abban foglalt 17 magyar vállalás listájáról, ami kevés ahhoz, hogy előzetesen véleményt formáljon...

AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ TITKOSSZOLGÁLATI SZEMMEL - KATREIN FERENC A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Riporter: DÉSI JÁNOS
2022.09.20.



A 2022. szeptember 20-i Reggeli személyben Dési János vendége Katrein Ferenc, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt műveleti igazgatója, az Alkotmányvédelmi Hivatal korábbi munkatársa egykori kémelhárító volt, és az orosz-ukrán háború kapcsán előkerült hírekről beszélgettek titkosszolgálati szempontból...

MÁRKI-ZAY PÉTER: A DK ÁRNYÉKKORMÁNYA AZ ELLENZÉK MEGOSZTÁSÁVAL A CENTRÁLIS ERŐTERET ÉPÍTI ÚJRA

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.09.21.


„Az árnyékkormány megalakítása a DK számára egy logikus, jó lépés volt, de csak neki” – nyilatkozta a Hírklikknek Márki-Zay Péter, az ellenzék volt közös miniszterelnök-jelöltje. A hódmezővásárhelyi polgármester elmondta, bár megérti a DK önálló ambícióit, szerinte ez a lépés távolabb visz attól, hogy leváltsák Orbán Viktort. Úgy vélte, a Fidesszel szemben ma is egy széles körű ellenzéki kerekasztalnak lenne igazán hitele. Márki-Zay Péter arról is beszélt, hogy egyes országházi információk alapján, a DK kérte a Fidesztől azt, hogy 2024-ben az európai parlamenti választással egy időben legyen az önkormányzati választás...

HA NEM LEHET MEGNYERNI A JELÖLTEKET, NEM KELL ÁRNYÉKKORMÁNYT CSINÁLNI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.09.20.


Már az is sokatmondó, hogy a DK “árnyékkormány” bejelentése után magyarázkodni kell. Ez a totális kudarc, a bukás egyértelmű jele. Egy árnyékkormány célja az, hogy izgalmat, reményt és hitet adjon, felrázza az ellenzéki érzelmű embereket, meggyőzze az országot, hogy van hiteles és kormányzóképes alternatíva. Ha egy árnyékkormány bejelentése után meg kell magyarázni, hogy kik és miért kerültek be, az már régen rossz. De ennél sokkal nagyobb a baj.

A DK arra hivatkozik, hogy megkeresett más ellenzéki pártokhoz tartozó jelölteket, akik szívesen vállalták, de a pártjuk nem engedte őket. Az is hülye, aki ezt elmondja. Mert ez azt jelenti, hogy a bejelentett névsor tartalékcsapat, a futottak még kategória, akik csak azért kerültek be, mert az igazi jelölt nem vállalta, vagy a pártja nem engedte. Ha az a cél, hogy kormányzóképes alternatívát mutassanak fel (mert ezerszer kimutatták, hogy a bizonytalanok azért nem szavaznak az ellenzékre, mert nem bíznak abban, hogy kormányzóképesek), akkor a tartalékkal nem lehet kiállni.

A bejelentett névsor nem is keltett katarzist, ellenkezőleg: ha eddig bárki azt gondolta, hogy Orbán esetleges bukása esetén van tekintélyes, hiteles, megbízható, szakmailag képzett emberekből álló alternatíva, akik ennél a dilettáns fasiszta bűnszervezetnél jobban vezetnék az országot, akkor most minden reményük elszállt. Ez a megyei III. osztályból toborzott nemzeti tizenegy az ellenkezőjét bizonyítja egy árnyékkormány céljának: azt a szilárd meggyőződést kelti, hogy nincs elfogadható kormányzóképes alternatíva. Ez súlyos károkozás. Ki érzi úgy, hogy e kormány alatt szeretne élni?

Ha nem lehet megnyerni (bármilyen okból) az árnyékkormány valódi jelöltjeit, akkor nem kell árnyékkormányt csinálni. Nem kell erőltetni az ötletet, mert nincsenek meg a feltételei, nincsenek meg az árnyékminiszterek. Olyanokkal nem lehet helyettesíteni őket, akik árnyékai az igazi jelölteknek, mert az ellenkező hatást vált ki. Ezt mondani kell? Tapasztalt politikusoknak magyarázni kell, hogy több kárt csinálnak vele, mint hasznot?

Aztán van itt más probléma is, amire szintén maga a DK hívta fel a figyelmet, örök érdemeket szerezve a kommunikációs agytrösztnek. Ez pedig az, hogy bejelentették: más ellenzéki pártok nem járultak hozzá, hogy a pártjukhoz tartozó személyek részt vegyenek az árnyékkormányban. Ez azért baj, mert normális legény nem számol be arról, hány leányzó kosarazta ki. Normális párt nem teregeti ki azt, hogy az ellenzéki pártok között ilyen rossz a viszony, és nem árulja el, hogy nem sikerült az árnyékkormány ötletét és felállítását jól előkészíteni, másokat meggyőzni, és arcra estek.

De az sem kelt szimpátiát, hogy ez a bejelentés a megkeresést visszautasító ellenzéki pártok feketítése, miközben semmit nem tudunk arról, hogy ki, mikor és miért, mire mondott nemet. Ez nem korrekt. Ilyet nem csinálunk, elvtársak. Mert lehet, hogy az elszektásodott törzsszavazóknak ez tetszik, és erősíti a belső kohéziót és a kiválasztottság boldog érzését, de a pártot bezárja saját szűk keretei közé, mert nem lesz vonzó mások (a még párton kívüliek és ellenzéki szavazók) számára. Nem kelt bizalmat, finoman szólva...

TÖBB TELEPÜLÉS IS A NAPI SZINTŰ TÚLÉLÉSRE JÁTSZIK PEST MEGYÉBEN

MAGYAR NARANCS
Szerző: BÉRES MÁTÉ
2022.09.21.


EU-csatlakozásunk óta először juthat Pest megye bőséges uniós támogatásokhoz, amire nagy szüksége lenne a régiónak. A pályázatokat már kiírták, de nem tudni, hogy a pénzek maradéktalanul megérkeznek-e. A kétely oka: a magyar kormány 2010 utáni politikája.


Pest megye régiós szinten különválik Budapesttől – ezt 2016. január 29-én jelentették be a pesti megyeházán. Amire azért volt szükség, mert a 2004-es uniós csatlakozás óta a fővárost és a megyét egyben kezelték közép-magyarországi régió néven; s mivel Budapest fejlettsége már akkor is messze kimagaslott az ország többi részéhez képest, a régió egészét is „felhúzta” a statisztikákban. Ezt a környező települések és cégek bánták, mert emiatt csekélyebb mértékben vagy egyáltalán nem juthattak uniós forrásokhoz. Egy döntés értelmében viszont a 2021-es uniós ciklusban Pest megye már önállóan is pályázhatott volna a különböző programok forrásaira. Csakhogy a különválás hosszadalmas folyamat volt.

Az akkor Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) néven létező illetékes tárca egy 2015-ös kutatásában a régió fő problémáit elemezte. Eszerint akkor a hazai foglalkoztatottak közel egyharmada, 1,3 millió fő Közép-Magyarországon dolgozott, és itt állították elő a teljes hazai GDP értékének csaknem felét (47,8 százalék). Ugyanakkor Budapest és Pest megye bruttó hozzáadott értéke jócskán eltért: a fővárosi közel négyszerese volt a Pest megyeinek. Az „innovációs potenciál” szempontjából a fejlettebb agglomerációs térségeket (Budaörs, Dunakeszi, Vác, Érd) kiemelkedő fontosságúnak jelölte meg a minisztérium, azonban „a megye fejletlenebb agglomerációs és periferikus térségeiben jelentős mértékű elmaradottság tapasztalható, majdnem minden gazdasági mutató tekintetében”: alacsony a vállalkozási sűrűség, magas a tradicionális ágazatok súlya, kevés az ipari park. „Pest megye periferikus térségei­nek versenyképességét tovább rontja a megye kedvezőtlen elérhetősége, rossz minőségű úthálózata, mely évről évre csökkenő beruházási arányszámokat és fiatal, képzett lakosság elvándorlását eredményezik” – sorolták a kutatás készítői...


A JOBB MÓDÚAKAT TÁMOGATJÁK, A SZEGÉNYEBBEKET MEG KILAKOLTATJÁK

MÉRCE
Szerző: KISZELY TIBOR
2022.09.20.


Megtiszteltetés számomra, hogy felszólalhatok a 10. Lakásmeneten. Köszönöm a Város Mindenkiének, hogy megszervezték a menetet, és hogy már több mint 10 éve harcolnak az emberhez méltó lakhatásért.

Mielőtt az Utcáról Lakásba Egyesületnél kezdtem el szociális munkásként dolgozni, a hajléktalanellátás szinte minden részében megfordultam. Voltam utcai szociális munkás, dolgoztam éjjeli menedékhelyen, nappali melegedőben és átmeneti szálláson is.

Megtapasztaltam a tömegszállások világát és a rendszer összes hibáját. Lepusztult épületek, bogarak, túlzsúfoltság, magánszféra hiánya, lopások, agresszió. Idén télen a kormányzati megszorítások miatt még a szállók fűtése is kérdéses. Ilyen helyeken a szociális munkás sem tud érdemben dolgozni, csak portás lehet, akinek legfőbb feladata a lakók felügyelete a házirend szerint!
...

SIMONKA GYÖRGY ÚJRA AKTÍV, ROKONAI ÉS VÁDLOTT-TÁRSAI PEDIG VISSZASZEREZTÉK A VAGYONT

24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2022.09.21.


A Fidesz volt Békés megyei országgyűlési képviselője és 32 társa elleni vádak központjában álló, mára felszámolt mezőgazdasági cég utolsó vagyona, egy 300 millió forintra becsült telephely is Simonka György köreiben landolt – csakúgy, mint a vállalat többi vagyona, amit korábban szintén a politikus ismerősei vásároltak fel eredeti értékük töredékéért.


Miután a Fidesz nem indította újra az áprilisi 3-ai választáson a korrupció miatt vád alá helyezett Simonka György volt Békés megyei országgyűlési képviselőt, a korábbi politikus ismét munkába állt – derült ki az Opten céginformációs adatbázisából.

Simonka a mezőgazdasággal foglalkozó, Bodzási Termelő és Szolgáltató Start Szociális Szövetkezet irányítását vette át május végén igazgató elnökként. A veszteséges és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végrehajtásával terhelt szövetkezet eddig nem volt ismert a nyilvánosság előtt, legalábbis nem szerepel a politikus és 32 társa elleni vádemelésben érintett társaságok közt. A szövetkezetről szólva Simonka azt közölte lapunkkal, hogy növénytermesztéssel és támogatásokkal kapcsolatban adnak tanácsokat. Kérdésünkre, hogy európai uniós támogatásokhoz adnak-e tanácsot, azt felelte:

Nem, abban nem vagyunk otthon.

A támogatások lehívására vonatkozó tanácsadás azért is figyelemre méltó, mert az országgyűlési képviselőt és társait az európai uniós és hazai költségvetést megkárosító 1,4 milliárd forintos költségvetési csalással vádolják.

A volt politikus által átvett szövetkezet telephelye ráadásul egy olyan ingatlanra van bejegyezve, ami a Simonkáék elleni vádak fókuszában álló, mára felszámolt és megszüntetett Magyar Termés Tész Kft. tulajdona volt. Az utóbbi cégnek ez a medgyesbodzási külterületi telephelye volt az egyetlen olyan vagyona, amit a felszámolási eljárás során nem sikerült értékesíteni. Mint azt megírtuk, a többi vagyont – elsősorban földeket – szinte kivétel nélkül a Simonka ismerőseihez és rokonaihoz köthető társaságok vásárolták fel az eredetileg becsült értéküknél jóval olcsóbban...

KÖNNYEN LEHET, HOGY MAGYARORSZÁG SOHA NEM ZÁRKÓZIK FEL NYUGAT-EURÓPÁHOZ

QUBIT
Szerző: SZABÓ ATTILA
2022.09.21.


Az elmúlt harminc év adatai alapján Magyarország közepesen sikeresen zárkózott fel az Európai Unió átlagához, de létezik olyan elmélet, amely szerint elképzelhető, hogy a legfejlettebb országok szintjét soha nem érjük el. Kertész Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékének kutatója tizenhét EU tagállam felzárkózási pályáját hasonlította össze a Közgazdasági Szemle július-augusztusi számában megjelent tanulmányában, és azt is elemezte, hogy milyen tényezők segítették a sikeres felzárkózást.

Az elméleti közgadaságtan klasszikus tétele szerint a kevésbé fejlett, alacsonyabb szintről induló országok gyorsabb növekedésre képesek, mert könnyebb a már fejlettebb gazdaságokból átvenni technológiákat, mint a fejlettebb technológiákat továbbfejleszteni. Újabb elméletek szerint viszont a felzárkózás akadálya lehet az egyes országokban a munkaerő képzettségi szintje, információval való ellátottsága, a technológia és az emberi tőke színvonala. Nem mindegy tehát, hogy milyen a befogadó környezet: a rosszabb strukturális helyzetben lévő felzárkózó országok nem tudnak probléma nélkül végigmenni a felzárkózási pályán. Az emberi tőke, a képzettségek, a szaktudás szintje nagyban hozzátesz a sikeres felzárkózáshoz, mutat rá ezekre az elméletekre is tanulmányában Kertész.

Az elméleteket az élet is igazolta: több olyan empirikus kutatásra is hivatkozik a tanulmány, amely alátámasztja, hogy minél nyitottabb egy ország, és minél inkább képes megismerni, befogadni, átvenni és a nemzetgazdaságába beépíteni a fejlett külföldi technológiákat, annál gyorsabb az adott ország gazdasági növekedése, felzárkózási folyamata. Az viszont még nyitott kérdés, hogy az EU esetében folytatódik-e a magországokhoz képest fejletlenebb tagállamok felzárkózása, és tovább közelednek-e egymáshoz a jövedelemszintek. Az úgynevezett klubkonvergencia-elmélet szerint a teljes felzárkózás nem fog bekövetkezni. Ez az elmélet azt mondja, hogy az egyes nemzetgazdaságok teljesítménye akkor közeledik egymáshoz, ha „egy klubba tartoznak”. A különböző klubok, csoportok között azonban akár tartósan is megmaradhatnak a jövedelemkülönbségek. Korábbi magyar kutatások szerint van arra esély, hogy az EU-hoz a 2000-es években csatlakozott kelet-közép-európai tagállamok felzárkózása csak körülbelül az EU15 átlagának háromnegyedéig történik meg, és ott egy klubot alkotva, a nyugat-európai országoktól tartósan leszakadva fejlődnek tovább – mutat rá Kertész.

A tanulmány kiindulópontjai a következők:

- Az Európai Unióban megvalósult az egységes belső piac, nincs akadálya a technológia, az áruk, a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlásának.

- Az Európai Unión belül is igaz azonban, hogy minél nyitottabb egy tagállam, annál gyorsabb az adott nemzetgazdaság fejlődése is az egy főre jutó GDP tekintetében.

- Minél alacsonyabb szintről indul egy tagállam felzárkózása, annál gyorsabb lehet a felzárkózás üteme.

- Inkább a beruházások növekedése képes növelni a gazdasági felzárkózás sebességét.

- A külgazdasági nyitottság hatása szintén jelentős lehet...

RÉSZLEGES MOZGÓSÍTÁST RENDELT EL OROSZORSZÁG, UKRAJNA TOVÁBB HARCOL A DONBASZÉRT - HÁBORÚS HÍREINK SZERDÁN

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2022.09.21.


Szerda reggelre virradóan Putyin elnök részleges mozgósítást rendelt el Oroszországban. A döntést a donbaszi szakadár köztársaságok Oroszországhoz történő csatlakozási szándékával indokolta, és mintegy 300 ezer tartalékos katonát érint. Az ukrán csapatok mindeközben folytatják az előretörést Luhanszk megyében. Cikkünk folyamatosan frissül...

DRÓNFOTÓK: LETAROLTÁK A VÁR OLDALÁT A 18 MILLIÁRDOS VÁRGARÁZS ÉS A SZŐLŐSKERT MIATT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2022.09.21.



Folyamatosan vágják ki a fákat a Budai Vár nyugati oldalán a kiemelt beruházássá nyilvánított, 18 milliárdos várgarázs és szőlőskert miatt. A lapunkhoz eljutott drónfotókon látszódik, hogy a kivágásra ítélt 54 fából már csak 14 maradt. Ezek a fák még menthetőek lennének, ha a parkból mégsem akarnának „történelmi” szőlőskertet létrehozni. A Várkapitányság által hangoztatott társadalmi párbeszéd a tiltakozók szerint csupán színjáték volt, ugyanis a kocsibeállókra a minisztériumok Várba költözése miatt nagyobb szükség van. Az állami cég szerint beteg, invazív fákat áldoztak be, a polgármester és a lakók a fakivágási engedély alapján azonban azt állítják, hogy a kivágásra ítélt fák többsége egészséges, és csupán két invazív van köztük. Videóriport.


Nemrég hozta nyilvánosságra Váradiné Naszályi Márta, az I. kerület ellenzéki polgármestere, hogy a kormányhivatal 54 darab, többségében egészséges fa kivágására adott engedélyt a Budai Vár nyugati oldalában épülő mélygarázs és szőlőskert miatt. A kiemeltté nyilvánított beruházás kormányzati projekt, az önkormányzatnak nincs beleszólása: egy évbe telt, mire eljutott hozzájuk a fakivágásos dokumentum...

MENNYIBE KERÜL AZ ÁRAM ÉS MIÉRT? - VILLAMOSENERGIA-PIACI KISOKOS

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: SZEPESI LÁSZLÓ
2022.09.21.


Eszelős mértékben emelkedett a villamos energia ára a nyár végén. Mostanra ugyan csökkent a tőzsdei ára, de az még mindig jóval magasabb, mint egy éve volt. Mi irányítja az árakat, hol követhetjük nyomon őket? Honnan származik az ország villamos energiája, és miként szabják meg az árakat? Villamosenergia-piaci kisokos következik.


A többi Európai Uniós piachoz hasonlóan hazánkban is működik egy áramtőzsde, ahol a villamos energiatermelők felajánlhatják terméküket (az általuk megtermelt áramot) bizonyos jövőbeli időpontokra. A korábban ismertetett gázpiaci információk mellett érdemes tehát a HUPX weblapját is elmenteni és rendszeresen ellenőrizni, hogy a piaci folyamatok milyen irányba sodorják az árakat.

Az adatok értelmezéséhez azt szükséges tudnunk, hogy az aznapi ún. zsinórárat euróban adja meg a tőzsde és 1 megawattórára vonatkozik. Így azt látjuk, hogy kedden, szeptember 20-án, az ár 367 euró volt. Hogy ezt a saját háztartásunk szintjén is értelmezni tudjuk, az árat elég elosztanunk 400-zal (az euró forint keresztárfolyammal) majd az eredményt tovább oszthatjuk ezerrel, a tőzsde által használt megawattóra és az egyéni fogyasztók számára megszokott kilowattóra váltószámával. A számításból kiderül, hogy ha a tegnapi nap zsinórárához igazítaná a kormány a villamos energia piaci árát, akkor az most kevéssel 150 forint alatt lenne...

ESSÜNK TÚL

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: TAMÁS ERVIN
2022.09.16.


Évek óta győzködtek minket, merjünk nagyok lenni. Felemelkedésünk alapja a hit, a nemzeti büszkeség, tradícióink tisztelete és a munka­alapú társadalom megteremtése. Különben is: mi védtük meg Európa civilizációját. Jelenleg is zászlóshajóként törünk előre, többszöri határidő-módosítással ugyan, legutóbbi dátumként most éppen 2030-ra hozzuk be Ausztriát, és akkorra talán – az ígéret szerint – már a földrész öt legélhetőbb országa közé tartozunk. Most itt az újonnan bevezetendő egyetemi tantárgy – az esés tudománya. Hirtelen nem is tudunk vele mit kezdeni. Az esésnek van kezdete meg vége, a köztük lévő időt kell valahogy kitölteni. Az ember úgy képzelné, gyermekkorától fogva erre készül, reflexeivel, fortélyaival, de nem gondolta volna, hogy egyetemi tananyagként oktatják majd – hacsak nem harcművészet szakon. Kevesek előtt ismert az úgynevezett Dobrotka-axióma, melynek alaptétele, hogy az esés nem megelőzhető, de a sérülés igen. Olvasom, hogy a módszertant a világon elsőként Magyarországon akkreditálták, s a sporthoz közeli területeken kívül az egészségügyben gyógytornászok, konduktorok, mozgásfejlesztők is használják.

Mostantól tehát az esés egyetemi tananyaggá válik, tágabb tartalmat kap. Üzenetével valamelyest rehabilitálhatók a nemzet belső köreiből kizárt aggodalmaskodók. Lám, a hatalom csúcsain, a sikerek ormain is helyet kér magának a józan felismerés: hazánk elégszer esett el már szerencsétlenül. Semmi meglepő nincs tehát abban, hogy a rektori konferencia elnöke és a biztonságos esések munkacsoportjának vezetője a minap közös sajtótájékoztatón jelentette be, tesznek valamit esésügyben, hatvannégy magyarországi egyetemen kezdik el oktatni a hallgatók körében a biztonságos esés technikáját. Borhy László rektor a Telex tudósítása szerint külön hangsúlyozta, hogy elkötelezett a fiatalok testkultúrájának képzése iránt, mert az kitartásra, önfegyelemre nevel, s azt is hozzátette: fontosnak tartja, hogy a hallgatók bármilyen testhelyzetben vagy véletlen botlást követően képesek legyenek határozottan esni, majd sérülések nélkül felállni. Adott tehát a tananyag, impozáns az elsajátítandó tudás, amihez a hír szerint egyelőre csak a kiválasztottak, az ELTE hallgatói juthatnak majd hozzá, holott jelenleg olyan a társadalmi klíma, hogy akár a lakosság egésze rászorulna egy-két judoleckére. A Magyar Judo Szövetség elnöke, Tóth László helyesen fogalmazta meg: a magyar gyermekeknek nemcsak ahhoz van joguk, hogy megtanuljanak úszni, hanem ahhoz is, hogy megtanuljanak biztonságosan esni. Így kevésbé lesznek kitéve sérüléseknek – tette hozzá –, s lelkük is acélosabbá válik...

LAP ÉS OLVASÓI TELJES SZIMBIÓZISBAN...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.09.20.


Kitettem egy posztot, amelyben azt a kérdést tettem föl, vajon a kormány a benyújtott módosító javaslata révén önmagából csinál-e hülyét, mert az Európai Bizottság könnyedén átlátja majd annak hazug és újabb átverésre kész tartalmát, avagy az Európai Bizottságból, amely 12 év után is – ezért meg azért – elhomályosult tekintettel hagyja magát átverni, hozzájárulva Európa maradék ethoszának teljes felszámolásához, s elhatalmasodó politikai bornírtságukban utat biztosítva a rablók, gazemberek és kalandorok civilizáción kívüliségének.
A posztom egy helyén ezt írtam: Mint kiderült, a kuratóriumokba beültetett minisztereknek nem kell távozniuk az alapítványi kuratóriumokból, elég, ha személyes érintettség címén az adott döntéshozatalból kilépnek. Ez azt a jellegzetesen szemforgató magyaros technikát jelenti, hogy ilyen esetben az érintett (vagyis a politikus) szemérmesen lesüti fényes tekintetét, s kimegy a folyosóra, ameddig a döntést meghozzák a kurátorok, de alkalmazhatják ennek a szemérmetlen és pofátlan gyakorlatnak valamilyen folklorisztikus változatát. Így születik meg aztán a megkérdőjelezhetetlenül objektív, elfogulatlan és abszolút tárgyilagos döntés, hiszen az „odabent” maradottak közül senki sem sejti, nincs is fogalma róla, hogy „odakint” az érintett politikus… és annak hatalmas főnöke milyen döntést tekintene egyedül helyesnek és elfogadhatónak.”
A Mandiner természetesen megint lelopta a szövegemet, amit meg is értek, hiszen szükségük van az olvasható szerzőkre és írásokra, maguk ezt képtelenek biztosítani.
Kiteszik hát, s várják névtelenségbe burkolózó, bátor és elszánt keretlegény-olvasóiktól a kommenteket. És jönnek is azok, szakmányban. Például az alábbi, amelynek remek tollú szerzője, bizonyos „packó” keveset fogott fel ugyan abból, amit írtam (ez emitt rendre így szokott lenni), ám talajt fogott, s bizsergetően vette tudomásul: ma is zsidózhat egy fincsit. A fent idézett soraimat az alábbi veretes parafrázisba sikerült átültetnie, s kitennie a Mandiner nevű elkötelezett kormánypárti, a hatalom támogatását élvező fel- vagy inkább leületre:
„Akkor ezt is lehet írni?
Ez azt a jellegzetesen szemforgató zsidó technikát jelenti, hogy ilyen esetben az érintett (vagyis az uzsorás) szemérmesen lesüti fényes tekintetét, s kimegy a folyosóra, ameddig a döntést meghozzák a bajban lévő emberek... Menj a francba, te görény Gáborgyörgy... Semmivel nem vagy jobb, mint az antiszemiták!”
A kormánypárti és a hatalom támogatását élvező Mandiner számára ezek a kommentek képezik a hozzáadott értéket, leginkább azért, mert a szerkesztők is ezekkel a kommentekkel azonosulnak, csak hát ilyeneket nem mernek leírni, hiszen ahhoz – egyelőre még - kellőképpen gyávák: még nem jött el az idejük, de már kétségtelenül kezd szárba szökkenni. Így aztán hangot kap megannyi viceházmesteri heroizmusba és verőlegényi öntudatba tekeredett anonim bajtárs, akik úgy zsidóznak, ahogy a kormánypárti, a hatalom támogatását élvező Mandiner szerkesztősége azt elvárja. Még az sem lehet kizárt, hogy ezeket a kommenteket maguk a szerkesztők írják: mert ha a szerkesztés és az írás nem is fekszik annyira nekik, a fenti nyelvezetben és gondolatkörben kétségtelenül komfortos otthonossággal lubickolnak.
A „packó” nevű jeles szerzőnek lett tehát egy pompás napja, az elkötelezett, kormánypárti, a hatalom támogatását élvező Mandinernek úgyszintén, hiszen ez utóbbi biztosra ment: beetetett, s a lopott, lenyúlt csalira – menetrendszerűen - bukott is az ő nagyérdeműjük.
Lap és olvasói teljes szimbiózisban.
Szimpla világkép.
Utóirat: kb. másfél évvel ezelőtt Rónai Egon megkérdezte tőlem, miért nem megyek be a műsorába? Egyebek mellett azt válaszoltam, hogy nem szeretnék ugyanabba a székbe beülni, amelyben előttem a műsorában gyakorta szereplő mandineres főszerkesztő-helyettes üldögél. Rónai Egon erre valami olyasmit mondott, hogy áh, Gyuri, dehogy is, ő nem „az”, vagy nem „olyan”.
Meglehet, ez engem nem érdekel, magánügy. De a lapja „az” és „olyan”.

Kedves Egon, nézd a Mandiner oldalán megjelentetett lopott anyagokat, s találd meg az összefüggést a kiprovokált, ám rendre az elvárt és remélt hangokat szállító kommentek között.
Nem lesz nehéz, menni fog!


Az említett poszt:

Érdeklődve figyelem a kormánynak az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében benyújtott módosító javaslatát, amely az alapítványi egyetemek kuratóriumi kádereinek korlátozó koncepcióját tartalmazza.
Innentől csak az a kérdés, hogy vajon a magyar kormány magáról állítja-e ki a „hülye, simlis, és azt hiszi, hogy a legócskább trükkökkel mindenki átverhető” flepnit, avagy a magyar kormány az Európai Bizottságról állítja-e ki a „hülye, leépült és a legócskább trükkökkel átverhető” tanúsító iratot.
Mint kiderült, a kuratóriumokba beültetett minisztereknek nem kell távozniuk az alapítványi kuratóriumokból, elég, ha személyes érintettség címén az adott döntéshozatalból kilépnek.
Ez azt a jellegzetesen szemforgató magyaros technikát jelenti, hogy ilyen esetben az érintett (vagyis a politikus) szemérmesen lesüti fényes tekintetét, s kimegy a folyosóra, ameddig a döntést meghozzák a kurátorok, de alkalmazhatják ennek a szemérmetlen és pofátlan gyakorlatnak valamilyen folklorisztikus változatát. Így születik meg aztán a megkérdőjelezhetetlenül objektív, elfogulatlan és abszolút tárgyilagos döntés, hiszen az „odabent” maradottak közül senki sem sejti, nincs is fogalma róla, hogy „odakint” az érintett politikus (aki folyósói magányában épp telefonál valakinek) és annak hatalmas főnöke milyen döntést tekintene egyedül helyesnek és elfogadhatónak.
Igaz, akik az objektív és elfogulatlan, politika- és ideológiamentes döntéseket meghozzák, azokról a kurátorokról tavaly még maga Orbán Viktor mondta el kitörő lelkesedéssel, hogy az egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumaiba világnézeti (nem ám szakmai!!!) alapon válogatták össze a tagokat. Ezeket, tehát a szobában bent maradottakat nevezi a köznyelv arab eredetű szóval megbízható mamelukoknak, azaz török (főként kipcsak, úgy bizony!) fegyveres rabszolgáknak.
Mert például Vidnyánszky Attila, az SZFE kuratóriumának elnöke, avagy Rátóti Zoltán, az SZFE kuratóriumának tagja, balkézről az intézmény rektora nem politikus, így ahogy eddig sem, nyilvánvalóan ezután sem merül fel esetükben olyan döntés meghozatala, amely esetén fennáll az összeférhetetlenség, ugyanis – idézve a módosító javaslatot - „aki a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem vagy csak korlátozottan képes, köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az alapítvány vagy a csatlakozó vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekeivel ellentétes lehet”.
A sok példa közül nyilvánvalóan ez a fent jelzett „politikai és nemzeti” elfogulatlanság és a további döntéseket is megalapozó szakmaiság mondatta például Vidnyánszkyval, persze kizárólag szakmai alapon adresszálva egy kollégának, hogy „én nem fogom soha tudni megmagyarázni neki, mi a nemzet, meg a haza, meg a kereszténység”, amely érvelés messzemenően helytálló, s az ilyen és ehhez hasonló argumentumokat az Európai Bizottság bizonyára helyénvalónak találja, minthogy az efféle „pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan” egyetemi-szakmai diskurzus tradicionálisan illeszkedik a magyar szokások és hagyományok felsőoktatási rendszerébe.
Szóval az Európai Bizottság állítja ki a bizonyítványt, avagy a kormány?

ITT A JAVASLAT: AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG AZ, AMIBŐL ENGEM KIHAGYNAK

FORBES
Szerző: ZSIBORÁS GERGŐ
2022.09.20.


Benyújtották hétfő este a kormány által az EU irányába vállalt törvényjavaslatok első csomagját. A magyar történelem legdrágább törvényalkotása zajlik épp: 3000 milliárd forint is múlhat rajtuk. Nézzük, hogyan akar megfelelni a kormány az EU-nak.


Két részletben várhatóan összesen 17 vállalásáról nyújt be törvényjavaslatokat a kormány, hogy megbékítse az EU-t. Az első csomagnyi törvényjavaslatot tegnap este Semjén Zsolt nyújtotta be, hogy az uniós bürokratáknak ne kelljen sokáig keresgélnie a parlament honlapján, “Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében egyes törvények módosításáról” címmel látta el az anyagot (a második csomag péntekre készül el). A törvénymódosításokért Varga Judit igazságügyi miniszter felel, aki szintén részt vett az uniós tárgyalásokon Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter mellett.

Nézzük, mik kerültek most a Ház elé, és hogy mik a fontosabb tételek. A legtöbb vállalás célja a korrupció visszaszorítása, hiszen az Európai Bizottság legfőbb érve a jogállamisági eljárás mellett az EU-s alapértékek hangsúlyozása mellett épp az, hogy a közös források nincsenek biztonságban Magyarországon.

- Az EU csalás elleni hivatala, az OLAF-nak mostantól besegít a NAV a helyszíni vizsgálatok esetében: ez konkrétan azt jelenti, hogy pénzügyőrökkel együtt vonulhatnak majd ki helyszínekre, foglalhatnak le dokumentumokat, adathordozókat, például.

- Közbeszerzésre kötelezettek lesznek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk létesített vagy fenntartott társaságok, cégek (jogi személyek) – ez külön bekerül a módosítással a közbeszerzési törvénybe. Az EU-s tárgyalások alatt az is felmerült, hogy a közalapítványok ne indulhassanak EU-s pályázatokon, amíg nem rendezik a helyzetüket. Ezekkel a speciális alapítványokkal a kormány számos feladatot és igen értékes ingatlanportfóliót szervezett ki magántulajdonba...

EZER NŐRE NÉGYSZÁZ KÜRET: AZ ABORTUSZHALMOZÓK MIATT TRAGIKUS A MAGYAR ADAT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2022.09.21.


Magyarországon ezer nőre élete folyamán négyszáznál is több abortusz jut, vannak olyan megyék, ahol ez a szám a hétszázat is megközelíti. A különbség két és félszeres a legnyugatibb és a legkeletibb területek között, a nők egyes csoportjainál pedig még dermesztőbbek az adatok. Az abortuszhalmozók miatt még a román szám is jobb a magyarnál. Pedig a családtámogatási rendszer elvileg ezen a ponton növelhetné legkönnyebben a születésszámot, hiszen csak meg kellene tartani a már megfogant magzatot. De tényleg ez történik? Lapunk ezzel az összeállítással – 19 kérdéssel és válasszal – szeretné megmutatni, hogy differenciált, kipróbált intézkedésekkel lehetne hatni a családokra. A világon máshol nem alkalmazott szívhangrendeletet viszont nem kommentáljuk, mert tudományos adatok híján pusztán az érzelmeinkre hagyatkozhatnánk. Az ilyen vitáknak nem látjuk értelmét, ezek legfeljebb arra „jók”, hogy figyelmet vonjanak magukra és megosszák a társadalmat – még a magzatot értéknek tekintőket is...



HAVI 460 EZERÉRT ALBÉRLETET, 900 EZERÉRT IRODÁT KAPNAK AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK

TELEX
Szerzők: Cseke Balázs, Presinszky Judit, Bakró-Nagy Ferenc
2022.09.21.


Hamarosan ismét munkához látnak az országgyűlési képviselők, szeptember 26-án kezdődik a parlament őszi ülésszaka. Nehéz gazdasági helyzetben kezdődik a munka a törvénygyárban, az infláció augusztusban már a 15,6 százalékot is elérte. A képviselőknek azonban aligha kell izgulniuk az árak miatt, a választás előtt nem sokkal nőtt ugyanis ismét a fizetésük. A mesés tiszteletdíj azonban még nem minden, az Országgyűlés Hivatala irodát és lakást bérel nekik, fizeti a telefon- és benzinköltségeiket. Jakab István és Toroczkai László majdnem félmilliós albérletet választott, de Gyurcsányék Teréz körúti irodáját is a parlament fizeti.


Március óta bruttó 1,3 millió forintot keresnek havonta az országgyűlési képviselők, a bizottsági helyek és parlamenti tisztségek azonban még jócskán dobhatnak a fizetésen. Kövér László házelnökként például bruttó 3,5 millió forintot vihet haza havonta, de Mátrai Márta háznagy, az Országgyűlés alelnökei és a frakcióvezetők fizetése is duplája a képviselői tiszteletdíjnak. A jogszabály szerint a képviselői alapilletmény az előző évi átlagkereset háromszorosa, a KSH adatai szerint tavaly 438,8 ezer forint volt a bruttó átlagkereset.

A fizetésen túl számos egyéb juttatást is kapnak a képviselők: havi 921 ezer forintért bérelhetnek irodákat, bruttó 2,6 millió forintért alkalmazhatnak munkatársakat, és 65 ezer forintért telefonálhatnak. A vidéki képviselők benzinköltségeit is az állam állja, és hogy ne kelljen annyit utazniuk, igény szerint albérletről is gondoskodik számukra az Országgyűlés Hivatala...


MAGYARORSZÁG MOSOLYOFFENZÍVÁT INDÍTOTT EURÓPA-SZERTE - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.09.21.


"A jogállamiság más potenciális megsértői, mint például Lengyelország és Bulgária, árgus szemekkel nézik, hogy mennyi erőt fejt ki az EU Magyarországgal szemben." Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.

Brüsszel mindeddig példátlan lépést tett azzal, hogy jogállami aggályok miatt kilátásba helyezte milliárdos támogatások visszatartását, de mind a tagállami fővárosok, mind az uniós tisztségviselők kiutat szeretnének találni, és ejtőernyőt ajánlanak fel Magyarországnak – így értelmezi a pillanatnyi helyzetet a Politico európai kiadásában Bayer Lili, az amerikai lap munkatársa.

Szerinte ez a megközelítés azt az európai realitást tükrözi, hogy az oroszok ukrajnai háborúja közepette, a lappangó megélhetési válság mellett sok uniós fővárosban vonakodnak az egyik tagállammal való éles szembekerüléstől – márpedig végső soron a tagországoknak kellene elfogadniuk a források megnyesését. Egy nyugat-európai diplomata azt mondta a Politicónak: világos, hogy bármit tesznek most, mindennek a hátterében ott van a háború, és az az engedékenység irányába nyomja a tagállamokat. Másfelől ugyanakkor – olvasható a cikkben – a gazdasági problémák arra késztetik Magyarországot, hogy mosolyoffenzívát indítson szerte Európában. Hogy mi lesz a végső kimenetele mindennek, az visszhangot vált majd ki Magyarországon kívül is. A jogállamiság más potenciális megsértői, mint például Lengyelország és Bulgária, árgus szemekkel nézik, hogy mennyi erőt fejt ki az EU Magyarországgal szemben. És fordítva, a jó kormányzás hívei izgatottan figyelik, képes-e Brüsszel teljesíteni azt az ígéretét, hogy nem fogja engedni az önkényuralmi magatartást az EU határain belül – írja a Politico szerzője.

Ki gondolta volna, hogy Nyugat-Európában a szélsőjobboldal annyira megerősödhet, mint most Svédországban? Ezzel indítja legfrissebb kommentárját Lendvai Pál a bécsi Der Standardban. Az Előretörnek a jobboldali populisták című írás szerzője szerint az, ami ezekben a napokban Svédországban és Olaszországban lejátszódik, csak alátámasztja az 1994-ben elhunyt neves német történész, Golo Mann megállapítását – idézem: "a történelem a meglepőre, az előre meg nem jósolhatóra, a szerénységre és a belenyugvásra tanít minket. A legjobb ellenszer minden hamis magabiztosságra, önteltségre és önfejűségre”

Lendvai emlékeztet arra, hogy Svédország évtizedek óta a humanizmus, a jóléti állam és az idegenek iránti tolerancia világítótornya volt. A német Willy Brandt, az osztrák Bruno Kreisky és a svéd Olof Palme triumvirátusa jelképezte a 20. század hetvenes éveiben a szociáldemokrácia korszakát. Most, a konzervatív-jobboldali pártszövetség szoros választási győzelme után a leendő polgári kormány jövője a szélsőjobboldali Svédországi Demokraták jóindulatától függ, még akkor is, ha formai értelemben nem képviseltetik majd magukat a kormányban. Ők lettek a második legnagyobb párt a szociáldemokraták után.

A Svédországi Demokraták jobboldali populista, idegenellenes kurzusa mindenekelőtt a szociáldemokraták integrációs politikájának a mulasztásaiból és a bandabűnözés következményeiből húz hasznot abban az országban, amely lakosságarányosan a legtöbb menedékkérőt fogadta be a nyugati országok közül – írja az osztrák lap kommentátora. A Svédországi Demokraták az autokratákat dicsérik, a bevándorlási törvények megszigorítását követelik, keményebben akarják büntetni a bűnözőket, a "Svédország mindenekelőtt” nacionalista jelszót hangoztatják.

A közvélemény-kutatások szerint Itáliában a posztfasiszta Olasz Testvéreket is magába foglaló jobboldali populista pártszövetség esélyes a többség megszerzésére a most vasárnapi parlamenti választásokon – folytatja Lendvai Pál, és megjegyzi: a Svédországi Demokratákhoz hasonlóan az Olasz Testvérek is igyekeznek elhatárolódni rasszista, szélsőséges gyökereiktől, és ártalmatlan képet mutatni magukról. Lendvai rámutat a nemzetközi politika azon paradox jelenségére, hogy Giorgia Meloni, miként a svéd Jimmie Åkesson is, Orbán Viktor politikáját ünnepli akkor, amikor a budapesti kormány kétségbeesetten próbálja megmenteni a milliárdos EU-támogatásokat saját korrupt rezsimje számára. A veterán szemleíró szerint Olaszországban a jobboldali pártszövetség kormánya aligha lehetne megbízható EU- vagy NATO-partner.

És még egy rövid kiegészítés ehhez, mintegy bővítendő a szélsőjobboldali populizmus által fenyegetett európai országok körét. Az olasz La Stampa arról ír, hogy Meloni kijelentette: "utánunk a Vox fog majd győzelmet aratni, történelmi útkereszteződésnél vagyunk.” A Vox az Olasz Testvérek mondhatni rokonpártja Spanyolországban, ahol jövő év decemberéig kell választásokat tartani. Enrico Letta, az olasz baloldali centrista Demokrata Párt politikusa a La Stampa szerint arra figyelmeztet: a Vox poszt-francóista, védelmezi Magyarországot és Európa-ellenes hangon szól. 

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ELMARADT A KEDDRE ÍGÉRT PUTYIN-BESZÉD – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA.HU
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.09.21.


A fél világ várta, hogy az orosz vezető bejelent majd valamit kedden

Egyelőre az a helyzet, hogy nem tudni, Putyin fog-e egyáltalán beszélni és ha igen, akkor miről… 
Állítólag majd ma.

A hadsereg lejáratásával vádolhatják meg Alla Pugacsovát

Egy magánszemély beadványára hivatkozva nyomozást kezdeményezett az orosz Belügyminisztérium Alla Pugacsova néhány nappal korábbi nyilatkozata ügyében, ez utóbbiról 
Szele Tamás írt itt.

Hiába van Oroszország karanténban, özönlenek Svájcba az aranytömbök

Az orosz aranyra vonatkozó szankciók hagynak egy kiskaput, egyre több szakértő véli úgy, hogy a fizikai aranykészleteken keresztül játsszák ki az oligarchák a vagyonbefagyasztási intézkedéseket.

Menczer Tamás szerint Hollandia külügyminisztere megtámadta Magyarországot egy interjúban

Közleményként kiküldte a külügyminisztérium sajtóosztálya és a kormany.hu is, de ez utóbbi fél óra múlva visszahívta.

Kétnapos frakcióüléssel nyitja a szezont Balatonalmádiban a Fidesz

Orbán Viktor Mészáros Lőrinc közpénzből felújított szállodájában. A tanácskozás a hagyományoknak megfelelően Orbán Viktor politikai tájékoztatójával indul.

Simonka György újra aktív

Rokonai és vádlott-társai pedig visszaszerezték a vagyont. Emlékeztetnénk egy tegnapi cikkünkre:

“…a bizottság nem nyúlt hozzá a szent tehenekhez: csakis a kohéziós alapokból szándékozik befagyasztani pénzt, noha az EU Magyarországnak folyósított támogatásaiban az oroszlánrészt a mezőgazdasági támogatások teszik ki. Egy diplomata a Politicónak elmondta: számos jelentés van a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos magyarországi korrupcióról, és utal rá az Európai Parlament múlt héten elfogadott jelentése is, ezért teljesen érthetetlen, hogy a bizottság választása miért éppen a kohéziós alapokra esett.”

Kaáli professzor nyílt levelet írt az állam főlombikosának

Vesztergom Dóra, az államfő sógornője is egykor az állam által felvásárolt intézetben dolgozott.

Karácsony szerint 38-szoros profittal adja el az állami vállalat az önkormányzatoknak a Paksi Atomerőmű által előállított áramot

Karácsony szerint a helyzet tarthatatlan, ezért levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek.

A Fidesz-kedvenc projektek bármi áron megépülnek

Minél több lista kerül ki a leállított állami beruházásokról, ez annál világosabb.

Orbánék beismerték, hogy az uniós pénzek egy része „ellopódott”

“…adtak még egy esélyt a magyar kormánynak arra, hogy „megjavuljon”. (Olyan ez, mintha a tigrissel megígértetnék, hogy leszokik a húsevésről, és a jövőben kizárólag növényi alapanyagokkal táplálkozik).”

Nem árulja el a közpénzből gazdálkodó szervező, mennyit költött a helyszínre a Tranzit fesztivál

Az eseménynek helyet adó Club Tihany fő tulajdonosai a korábban Orbán Viktor tanácsadójaként és a honvédelmi miniszter volt üzlettársaként is ismert Habony Árpád unokaöccse és unokahúga. A szállodát tulajdonló cég egyik egyik igazgatósági tagja Gyurcsány Ferenc egykori külügyi államtitkára.

Százezres ingyenpénzt ígérnek a bankok

A kamatmentesen törleszthető, legfeljebb 10 millió forintos babaváró kölcsönnél már a három évvel ezelőtti indulása idején sem volt kedvezőbb ajánlat, most azonban, a 10 százalékos lakáshitelek és 15 százalékos személyi kölcsönök időszakában különösen vonzó a kamatmentes törlesztés lehetősége.

Nyomorba fog születni Magyarország közel 10 százaléka

“… akiknek egyetlen életperspektívája a közmunka, azok hamarabb elkezdenek szülni, és jó eséllyel, aki egyetemre jár, az nem nagyon akar többet egy gyereknél, de ha a gazdasági helyzetük lehetővé teszi, akkor igen, sőt vállalnak akár negyven felett is.”

Minden nyolcadik óvodapedagógus hiányzik Budapesten

Az önkormányzatok az egyre szűkölő anyagi lehetőségeik ellenére igyekeznek többletforrásokat biztosítani a területre.

AZ ELMARADT NAGY BEJELENTÉS - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2022.09.21.


Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt nap legfontosabb cikkeivel. 

Négyet szokás szerint külön is ajánlunk: