2020. január 23., csütörtök

RÁADÁS: KÉRI LÁSZLÓ ELŐADÁSA A BELVÁROSI SZABADEGYETEM 2020. JANUÁR 13-I RENDEZVÉNYÉN

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2020.01.13.



Kéri László előadása a Belvárosi Szabadegyetem 2020. január 13-i rendezvényén

ITT NÉZHETŐ MEG

A MENTŐK KÉRIK: MINDENKI MIHAMARABB TEGYE FEL A MOBILJÁRA EZT AZ INGYENES ÉLETMENTŐ ALKALMAZÁS

HVG ONLINE / TECH
Szerző: LÁSZLÓ FERENC
2020.01.23.



Az ingyenesen letölthető és díjmentesen használható okostelefonos applikációnak nemcsak a neve ÉletMentő, különböző funkciói szó szerint is életmentők lehetnek.

Tavaly áprilisban írtunk arról, hogy az Országos Mentőszolgálat a Vodafone Magyarország Alapítvány és a cseh Medical Information Technologies egy külföldön már használatban lévő életmentő okostelefon alkalmazást kíván meghonosítani Magyarországon. Az integrációs és lokalizációs munkálatok befejeződtek, és a nemes egyszerűséggel ÉletMentő nevet kapott szoftvert mostantól bárki ingyenesen telepítheti a mobiljára.

Az androidos eszközökön a Play áruházból, az iOS-es készülékeken pedig az App Store-ból letölthető alkalmazás 33-35 MB méretű, és néhány másodperc alatt rákerül a mobilra. Első körben a szoftverben regisztrálni kell a telefonszámunkat, ez a mentők hívásához, illetve a vészhelyzeti üzenetek küldéséhez szükséges.

Az SMS-es regisztrációt követően ajánlott kitölteni a személyes felhasználói profilt, vagyis megadni a születési évünket, a TAJ-számunkat és az állandó lakcímünket. Ezenkívül bevihetjük a rendszerbe, hogy milyen betegségünk van, milyen gyógyszereket szedünk, mire vagyunk allergiásak és hogy milyen idegen nyelvet beszélünk. A kismamák akár a várandóságukkal kapcsolatos adatokat is eltárolhatják a profiljukban...


NEM A MÓDSZERTAN A FŐ GOND AZ INFLÁCIÓVAL, HANEM AZ, HOGY MAGAS

G7.HU
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2020.01.21.


Ha valakinek nem tetszik a testsúlya az ünnepek után a fürdőszobai mérlegen, először arra gondol, hogy a mérleg elállítódott. És valóban, a mérleg lehet pontatlan. Meg a mérési pillanat is számít valamennyit; reggel, felkelés után kicsit barátságosabb az adat. De leginkább a szomorú valóság jelenik meg a kijelzőn.

Nemcsak azok körében gyakori ez a logika, akik hiúk a súlyukra. Amikor az akkori francia elnök az USA egy főre jutó GDP-adataival összevetette az otthonit, olyan lemaradást látott, ami nem tetszett neki, és nem is állt összhangban az egyéb észlelésekkel, más mutatókkal. Kezdeményezésére nemzetközi szaktekintélyek vizsgálták felül a GDP-számítást; a Stiglitz-Sen-Fitoussi bizottság 2009-ben tette közzé alapos jelentését, mely szerint a bruttó hazai termék nem mutatja ki kellően a jól-létet, output-méréseink megújításra szorulnak.

Más fontos mutatónál is volt már példa arra, hogy a mérést és a mércét felülvizsgálták. Még 1996-ban történt, hogy az Egyesült Államokban az úgynevezett Boskin Bizottság közzétette jelentését az infláció méréséről. Eszerint a hivatalos fogyasztói árindex módszertani okokból némileg, de szisztematikusan felülbecsli a pénz értékének romlását. Vagyis nem az igaz, amit rengeteg ember gondol, hogy a valóságban nagyobb lenne a pénzromlás üteme, mint amit megír az újság, hanem fordítva: a minőségi javulás, a műszaki haladás eredményei miatt lassabban nőnek az árak, mint ahogy azt a hivatalok mérik.

A kritikák ellenére a statisztikai hatóságok nem szívesen nyúlnak a bevett módszertanhoz. Ami az inflációmérést illeti, ennél még utólagos adatkorrekciót sem alkalmaznak, szemben mondjuk a fizetési mérleg vagy a GDP adataival, amelyek esetében elég jelentősen alakul a múlt. Amivel viszont operálnak a statisztikai hivatalok, az az, hogy időnként változtatnak azon a fogyasztói kosáron, amelyen az árszint időbeli alakulását mérik. A gazdasági elemzők ezért többféle mutatószámhoz fordulnak a sokarcú valóság leírásához: használják a változatlan adótartalmú indexet, a maginflációt, megmérik a ritkábban változó árú termékek drágulását, kiszámolják a nyugdíjas-inflációt.

Egy ideje, bárhogy mérjük, a nagyvilágban ritka alacsony indexeket látunk.

Az inflációs mutatók több országban tartósan a nulla alatt maradtak néhány évig, és most is legfeljebb évi egy-két százalékkal nő az árszint. Nálunk azért más a helyzet: a fogyasztói árindexünk éppen csak benézett nulla alá 2014-ben, a maginflációs mutató viszont akkor sem jelzett deflációt...


„A PRIVÁT TRAGÉDIÁKHOZ SZÜRKE DÍSZLET KELL” – LEVELEK HÁFIZNAK (17.)

VÁLASZ ONLINE
Szerző: JÁSZBERÉNYI SÁNDOR
2020.01.21.



Hosszabb szünet után folytatódik a Válasz Online levéltárca-sorozata! Rendszeres szerzőnk, az Egyiptomban élő Jászberényi Sándor író-haditudósító Magyarországon élő kisfiának ír mindarról, amit apaként érdemesnek érez átadni neki. A mostani, immár tizenhetedik levél egyúttal az idei első is. Arról szól, hogyan lehet kijönni a sötétlő erdőből az emberélet útjának felén.

„Az emberélet útjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutottam, mivel az igaz útat nem lelém” – mondja a költő. Évszázadok óta hideg szél fúj a sírja felett.

Hogy végül megtalálta-e az igaz utat? Írásaiból úgy tűnik, igen. Ezt persze nem vehetjük készpénznek. Minél öregebb vagyok, annál inkább gondolom úgy, hogy nincsen igaz út. Csak utak vannak és akármilyenek is, belevezetnek abba sötétlő erdőbe.
*
Ne félj, fiam. Tízéves lettél a hétvégén. Egészséges vagy és erős, hajt a vágy, hogy teljesíts – én meg boldogan nézem a sikereid. Hogy hosszú, nehéz időszak után kiegyensúlyozott vagy, ráadásul kitűnő tanuló. Messze van még az a nagy sötétlő erdőt. Általában akkor látjuk meg, amikor rájövünk, hogy meg fogunk halni. A halandóság ténye persze mindig ott parázslik az ember agyában, de jön egy pillanat, amikor tényleg megérted, hogy nincs időd. Akkor veszed majd észre, hogy már régen eltévedtél annak hideg, nyirkos valaminek a sűrűjében. Nem tudod megjósolni, pontosan mikor érsz oda, abban azonban biztos lehetsz, fiam, hogy odajutsz valamikor.

Nemhogy Istennek – magadnak sem fogod tudni elmagyarázni akkor, hogy a fenébe történt. Nem érted majd, miért azon az úton jöttél, azt pedig végképp nem, merre kellene tovább menni. A válladra telepszenek a kétségbeesés varjai. Károgásuktól a saját légzésedet sem hallod. Rájössz, hogy nagy valószínűséggel sosem fogod megérteni, mi volt a célja a létezésednek. Úgy fogod érezni akkor, hogy minden tévedés volt, és nincs időd kijavítani már.

Ez az erdő persze mindenkinek másmilyen. Nem tudok tanácsot adni, hogyan keveredj ki belőle, de elmondom, én hogyan próbálkoztam a sajátommal. Abban sem vagyok biztos pedig, hogy sikerült...


PANASZKODOTT A REPTÉRI ZAJ MIATT, A KORMÁNYSAJTÓ TÉRKÉPEN MUTOGATTA A HÁZÁT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BATKA ZOLTÁN
2020.01.23.


A civil szervezet vezetője lapunknak úgy látta, hogy a kormányzat döntései nem csökkentették a ferihegyi zajterhelést, mire a kormánysajtó a lakása építési engedélye körül kezdett kutakodni.

„Tisztázatlan körülmények között épült”, egy nem lakóingatlannak minősített, a leszállópályától 400 méterre lévő ingatlanon él – vádolta meg az origo.hu kormányportál Frik Zoltánt, a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület elnökét azok után, hogy a civil szervezet vezetője lapunk érdeklődésére elmondta, tapasztalatuk szerint a repülőtér mellett élők továbbra is szenvednek a zajtól, továbbá elmondta, hogy a Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITDM) nem hajlandó foglalkozni a panaszaikkal. 

Az ügyben az egyesület számos pert indított a magyar hatóságokkal szemben, amiért a repülőtér fejlesztése kapcsán rendre nem veszik figyelembe a környéken élő civilek jogait. 

A kormányportál egy térképen mindjárt be is mutatta Frik Zoltán magánlakását (!). Hozzátéve: a Kerületi Építési Szabályzat értelmében az ingatlan olyan építési övezetbe tartozik, „ahol gazdasági, jellemzően raktározási és termelési tevékenységi célt szolgáló épületek helyezhetők el”, ám „önálló lakóépület nem helyezhető el”. 

Frik Zoltán szerint viszont az origo.hu valótlanságot írt és helyreigazítást kért a lappal szemben. Ebben leírta: a családja már az 1890-es évek óta azon a telken lakik. Nemcsak ők: szerinte újságcikkek, tervtanácsi nyilatkozatok is mutatják, hogy a Ferihegy mellett lakók problémája nem mai keletű. A repülőteret 1950-ben minősítették főrepülőtérré. 1960-as években meglévő újságcikkek annak bizonyítékai, hogy a hatóságok már akkor sem rendezték a területet a repülőtér környékén, és rendre úgy fejlesztették a repülőteret, hogy közben nem rendezték az itt élők sorsát. Dacára, hogy a Ferihegy utolsó, 1976-os érvényes környezetvédelmi hatástanulmányában is szerepelt, hogy „a környező ingatlanokat szanálni kell” – vagyis kivásárolni, ám a hatóságok nem tartották be ezt az előírást. 

Frik Zoltán elmondta: a repülőtér melletti lakása engedéllyel rendelkezik, a földhivatali lap szerint „kivett lakóháznak” minősül az ingatlana. Szerinte az origo.hu abban csúsztatott, hogy az általuk bemutatott térkép egy 2017-es rendelet alapján készült, ami arról szólt, hogy 2017 decembere után mi építhető azon a területen. Ám az előtte épült lakóingatlanokra – ebből több száz is van a repülőtér mellett – ez nem vonatkozik. 

„Az önök lapjában sokkal több értelme lenne a repülőtér működésének visszásságait feltáró oknyomozó cikkeket írni, mint kifejezetten személyemmel foglalkozni” – írta Frik Zoltán az origo.hu-nak...

KÉTMILLIÁRD FORINTBÓL FIZETJÜK KI A MÁTRAI ERŐMŰ BÁNYAKÁRAIT

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2020.01.23.


Tavaly év végén derült ki, hogy az állami Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) vásárolja meg Mészáros Lőrinc cégétől a Mátrai Erőmű többségi tulajdonát, azt azonban még nem tudni, mennyiért. Tóth Bertalan nemrég kutakodni kezdett az eladással kapcsolatban, szerinte ugyanis egyre nagyobb a köd az ügy körül. Ahogy arról nemrég írtunk, az MSZP elnöke szerint az MVM úgy vállalt vásárlási kötelezettséget, hogy még nem is tudja, mennyit kell majd fizetnie az erőműért.

Bár az adásvétellel kapcsolatos adatokat még mindig nem adták ki neki (a szerződésért pert indít), most új információkat tett közzé a politikus. Mai Facebook-posztjában arról ír, hogy mivel a kormány döntött a szénalapú energiatermelés leépítéséről, az erőműhöz tartozó bányák bezárásra kerülnek majd.

Mint azt megtudta, a bányák tájrendezésének, a bányakárok megtérítésének fedezetéül szolgáló biztosítékként a bányafelügyelet a jogszabályi maximumot írta elő a Mátrai Erőmű számára, azaz kétmilliárd forintot.

Tóth szerint a tényleges bányabezárás ennél több pénzbe kerül, de ennek részleteit még nem ismerjük.

Ezt a 2 milliárd forintos biztosítékot tehát mindenképpen bukjuk, túl azon, hogy – egyelőre ismeretlen mennyiségű – közpénzt fizetünk Mészáros Lőrinc érdekeltségének egy, a kormány által bezárásra szánt, jelenleg veszteséges erőműért

– írja a politkus...

15 MILLIÓÉRT SZEREZHETETT MEG EGY ÉRTÉKES BELVÁROSI INGATLANT ROGÁN BIZALMASÁNAK KÖRE

INDEX
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2020.01.23.


Sem a Fővárosi Közgyűlésben már elfogadott átláthatósági rendeletet nem szavazta meg, sem pedig 15 önkormányzati tulajdonú ingatlan elidegenítését nem engedte nyilvános napirendi ponttá tenni a fideszes többség a Belvárosban. A főváros V. kerületének csütörtöki képviselő-testületi ülésén - az összellenzéki Tiéd a Belváros frakció élő közvetítése alapján – a kormánypárti többség és Szentgyörgyvölgyi Péter fideszes polgármester érdemben tárgyalni sem volt hajlandó az ellenzékiek által már korábban is beterjesztett Ez a Minimum korrupcióellenes csomagról.

Ehelyett, a kerületvezető korábbi ígéretével (amely még arról szólt, hogy továbbfejlesztik az általa a Fővárosi Közgyűlésben még megszavazott antikorrupciós csomagot) szemben a Fidesz előterjesztett és elfogadott egy nyilatkozatot, mely szerint


megerősítve azt, hogy működése eddig is a vonatkozó törvényeknek megfelelően történt, kinyilvánítja elkötelezettségét, hogy működése során továbbra is mindent elkövet annak érdekében, hogy a közpénzzel és nemzeti vagyonnal kapcsolatos gazdálkodása átlátható, számonkérhető és korrupciómentes legyen.

Ezzel az átláthatóságot le is tudták a fideszes képviselők, olyannyira, hogy azonnal leszavazták az ellenzéki frakció napirendi javaslatát, amelyben eredetileg 16 értékes belvárosi ingatlan elidegenítésére, azaz eladására tett javaslatot az előterjesztő, maga Szentgyörgyvölgyi. Egy ingatlan kivételével jóvá is hagyta az V. kerületi fideszes többség a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére vonatkozó előterjesztést, és noha az ellenzék közölte: több helyiség értékesítésével kapcsolatban felmerül a gyanú, hogy a valóságban nem felel meg a bérlői kedvezmény kritériumainak, a kormánypárt érdemben tárgyalni sem volt hajlandó az aggályokról.

Így az érintett 15 önkormányzati ingatlant a jelenlegi bérlője vehette meg, méghozzá az önkormányzat saját ingatlanbecslése szerinti érték 30 százalékkal csökkentett árán, ahogyan a 2017 óta tapasztaltak alapján az "szokás" az ötödik kerületben. A Magyar Narancs már korábban írt arról a lehetőségről, hogy az V. kerületi önkormányzati ingatlanok bérlők 30 százalékos kedvezménnyel juthatnak tulajdonjoghoz és ezt meglepően sokszor ismerősök tudják kihasználni...

KÖSZÖNJÜK EMESE!

HÍRKLIKK
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2020.01.23.


Szerintem az állami televízió vezetőinek egyetlen őszinte és igaz lépése volt, hogy ezt a rosszindulatú, aljas, hazug, buta riportert ültették Karácsonnyal szembe. Mert ő hű tükre annak, amilyen az adófizetők pénzéből fenntartott állami média; rosszindulatú, aljas, hazug, buta. Ha egy kicsit is felkészültebb, rafináltabb, elfogulatlanabb riporter kérdezte volna a főpolgármestert, akkor nem kapott volna az adófizető olyan nyilvánvaló képet arról, hogy milyen médiumot működtetnek az ő pénzéből.

Akkor soha nem rajzolódik ki ilyen élesen a kontraszt egy okos, becsületes, a közösségéért dolgozó, hozzáértő vezető, és egy tehetségtelen, ostoba propagandista között. Bízzunk benne, hogy ez annyira ciki volt, hogy még a legelfogultabb kormánypárti szavazók is éreztek ebből valamit. Az, hogy ezt a riportnőt ültették Karácsonnyal szembe, ékes bizonyítéka annak is, hogy milyen intellektuális és erkölcsi színvonalat képviselnek az állami média vezetői.

Köszönjük Emese!

ÚJABB MÉLYPONTON MAGYARORSZÁG KORRUPCIÓS MEGÍTÉLÉSE – ITT A TRANSPARENCY INTERNATIONAL LEGFRISSEBB VILÁGFELMÉRÉSE

TRANSPARENCY INTERNATIONAL
Szerző: TRANSPARENCY INTERNATIONAL
2020.01.23.


Idén 25. alkalommal készítette el a világ legátfogóbb korrupciós felmérését, a Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI) a Transparency International (TI) Berlinben működő központja. Az eredmények alapján Magyarország továbbra sem képes kitörni a korrupció csapdájából, sőt, az előző évhez képest a világrangsorban hat helyezést rontott, míg az Európai Unión belül megtartotta utolsó előtti pozícióját. Tovább gyengült a jogállam és végletekig központosítottá vált a korrupció – derül ki a TI Magyarország jelentéséből, amelyet, a CPI eredményekkel együtt, január 23-án mutattak be Budapesten.

Magyarország 2019-ben 44 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 70. helyén végzett, Romániával holtversenyben, derül ki a közszektor korrupciós fertőzöttségét – üzletemberek és szakértők érzékelése alapján – mérő országrangsorból. A megelőző, 2018. évi felméréshez képest Magyarország korrupcióval szembeni ellenállóképessége két ponttal és hat helyezéssel romlott.

Miközben hazánk világviszonylatban közepesen korruptnak tekinthető, addig az Európai Unióban a leginkább korruptnak érzékelt tagállamok közé tartozik. A 2019-ben elért 44 ponttal Magyarország az utolsó helyen végzett mind a V4 országok, mind az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok között, és egyedül Bulgáriát megelőzve, Romániával holtversenyben az Európai Unió második legkorruptabb országának bizonyult...

KARÁCSONY ALAPVETŐ VÁLTOZÁST HOZOTT

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.01.23.


„Egyértelműen alapvető változások érhetők tetten az új fővárosi vezetés elmúlt hetvenhét napja alatt: egyrészt a stílusban és a megközelítésben, másrészt abban, hogy partnerként kezelik a választókat, akikkel párbeszédre törekszenek, bevonva őket a döntésekbe is” – mondta portálunknak Pulai András. A Publicus Intézet stratégiai igazgatóját Karácsony Gergely és csapata eddigi teljesítményéről kérdeztük. Szóba került a köztévé elhíresült beszélgetése is az ellenzéki főpolgármesterrel. Pulai szerint az „a legelvakultabb Fidesz-hívőkön kívül senkire sem hatott a propagandisták által elképzelt célnak megfelelően”.

„Ilyen rövid idő alatt a szimbolikus térben jóval egyértelműbben lehet mozogni, mint szakpolitikai téren, arról nem is szólva, hogy rossz lenne a célfüggvény, ha sikerülne száz nap alatt végrehajtania a teljes ciklusra tett vállalásokat” – szögezte le Pulai András, aki szerint bizonyos döntések persze meghozhatók – ilyenek a klímapolitikai döntések –, de ezek hatását majd csak évek múlva lehet ténylegesen érezni. A szakértő ezzel közvetve azokra, a kormányoldali sajtó által sulykolt bírálatokra is válaszolt, amelyek szerint Karácsony eltelt száz napja alatt a klímavészhelyzet kihirdetésétől eltekintve, egy választási ígéretét sem tartotta be.

Bár nem is telt még le a száz nap (a türelmi idő, amit Orbán Viktor kért Karácsonynak hívei körében), csak hetvenhét a tényleges munka megkezdése (azaz a döntéseket hozó Fővárosi Közgyűlés megalakulása óta), Pulai szerint,mégis egyértelmű és alapvető változások figyelhetők meg a főváros irányításában, ha nem is hoztak egy sor, a választási programban beígért intézkedést. Egyrészt a stílus és a megközelítés gyökeresen megváltozott a Tarlós-érához képest. Ez egyértelműen látszik a választóközpontú megközelítésben, abban, hogy „nem a politikai ukázoknak, a NER-lovagoknak, a NER-oligarcháknak, a tőlük eredő nyomásoknak való megfelelés a vezérlő elv, szemben az előző rendszerben megszokottal” – fogalmazott Pulai, aki szerint persze még időbe telik, mire kifutnak a korábbi döntések eredményei...

TESSÉK VÁLASZTANI! - A HVG SZUBJEKTÍV LAPAJÁNLÓJA

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: GERGELY MÁRTON
2020.01.23.


Eljön az idő, amikor úgy tekintünk az internetezésre, mint a dohányzásra: hogyan engedhettük ötven éve internetezni a terhes anyákat – kérdi Ronny Chieng ázsiai–amerikai humorista. Az emberiség épp akkor butul el, amikor a világ összes tudása bárhol és bármikor elérhetővé válik.

A kollektív elhülyülés persze nem véletlenszerű, hanem egyesek részéről nagyon is szándékos. A kormányzati kampány részeként az arra kijelölt műsorközlő azt kérdezte a nézőktől, egyetértenek-e Orbánnal abban, hogy „igazságtalan valakinek munka nélkül milliókat kifizetni”. És ha a kérdés itt véget ért volna, akkor bólogathatnánk: valóban tarthatatlan, hogy Tiborcz Istvánnal az élen egy új arisztokrácia mindenféle munkavégzés nélkül lapátolja haza az extraprofitot az ország fejlesztésére szánt forrásokból. Egy jogerősen megítélt kártérítés azonban nem munkát ellentételez, hanem veszteséget kompenzál: legyen az a 2006. október 23-ai rendőrbrutalitásban szerzett sérülés, az augusztus 20-ai tűzijátékra lesújtott viharban elhunyt hozzátartozó vagy a gyöngyöspatai roma gyerekektől elvett esély a jobb életre.

Orbán Viktor arra épít, hogy

a hangos kiáltás elér mindenkihez, de a tényeknek már nem néz utána senki.

A magyar roma kisebbséget egyszerre használja voksszállítónak és a náluk alig valamivel tehetősebb, frusztrált tömegek elé vetett bűnbaknak, ahogy az a Fókuszban rovatból kiderül. Joggal bízhat abban, hogy a Borkai-ügy után ismét nem lát tovább az emberek zöme a nagy hatalmú urak hátsójánál. Pedig némi utánajárás segít azt is leleplezni, hogy Orbán aktuális érdekeinek rendeli alá Trianon emlékezetét a hatalom. Magyarország rovatunkból kiderül, hogy a szlovákoknak és románoknak ez alkalommal szerencséjük volt.

Csak a romáknak van mindig pechjük.

Szám- és szómágia az is, ami a gazdaságpolitikában zajlik. A visegrádi négyek összehasonlításában nevetséges összegű minimálbért úgy emelheti meg a kormány, hogy összevonja a garantált bérminimummal, írja a Gazdaság rovat. Egy tollvonással leelőznénk ezzel Csehországot, miközben a szakképzettek számára fizetéscsökkentést jelentene, ha a reformot a cégek érvényesíteni tudnák. De nem tudják a munkaerőhiány miatt, amit részben az elszabadult ingatlanárak által felgyorsított elvándorlás okoz. Erre is ráolvasással felel a kormány. Matolcsy György szerint bérlakásokat kell építeni, a kabinet üzeni: tegyék meg az önkormányzatok. Gálánsabb volt az agytröszt, amikor a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez szükséges intézkedések számláját 50 ezer milliárd forintban határozta meg. A klímaszerelő azért visszakérdez: ugye áfa nélkül lesz?

A digitális korszak népbutításának nagymestereit a Szellem rovat mutatja be. Vlagyiszlav Szurkov heti egy moszkvai eligazítással is kezében tartja az orosz alternatív valósággyár főszerkesztőit. A néhai Roger Ailes, a Fox médiabirodalom atyja pedig elismerően csettintene a Hír TV kérdésfelvetésén, amelyre O betűt kellett küldeni, ha Orbánnak van igaza, és S betűt, ha az egri bíróságnak, a Debreceni Ítélőtáblának és a Kúria előzetes döntésének (no meg persze Soroséknak).

Aki ebben a világban érvényesülni akar cinizmus és hazudozás nélkül, az kénytelen lesz feltűrni az ingujjat, és ha kell, sarlóval tisztítani meg a kertet. Így tette ezt Maurer Dóra, aki Portré rovatunkban azt üzeni: sok év aprómunkája kell a sikerhez. Néha pedig orvosi praxist kell nyitni, hogy a megélhetés ne legyen akadálya a művészi közlésvágynak, ahogy Juhász Kata mondja a Szellem rovatban. Az ő kitartásukat nézve a helyes válasz a Hír TV-nek az lenne: Sssss!

A KORMÁNY MIATT DRÁGÁK A BANKSZÁMLÁK - MÁRCIUSTÓL AZONNAL MEGÉRKEZIK AZ ÁTUTALÁS

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.01.23.


A bankok felkészültek, márciustól tényleg jön az azonnali átutalás. Igazi áttörést azonban az olcsó számlacsomagok hoznának. Ehhez azonban el kellene törölni a tranzakciós illetéket. Emiatt ugyanis évente tízezer forinttal drágábbak a magyar bankszámlák a versenytársakénál, és egyre többen választják külföldi fintech cégek szolgáltatásait – derült ki a Bankszövetség sajtótájékoztatóján.

Március 2-ától néhány másodpercen belül megérkezik a pénz annak a bankszámlájára, akinek utalunk. Elindul ugyanis az azonnali átutalási rendszer. A GIRO új elszámolási rendszert épített, a magyar bankok pedig 30-40 milliárd forintot költöttek, több mint százezer munkaórát fordítottak a fejlesztésére. A januári tesztek azt bizonyítják, hogy a bankok mind készen állnak a sikeres indulásra – mondta Kovács Levente főtitkár a Magyar Bankszövetség mai sajtótájékoztatóján. Hozzátette: ahhoz hogy az azonnali átutalásnak nemzetgazdasági előnye legyen, új folyószámlacsomagokra és innovatív pénzforgalmi applikációkra is szükség lesz...

NEM CSAK MOSOGATNAK AZ ANGLIAI MAGYAROK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.01.23.


Gyakran (bár talán mostanában már ritkábban) lehet olvasni, hogy a magyar határátkelők mosogatni és egyéb kevésbé megbecsült munkát végezni mennek külföldre. Nos, Zoltán története bizonyítja, hogy ez egyáltalán nem feltétlenül van így, mi több, még csak nem is ő kapart az angliai állásért.

„Még 2016-ban kaptam egy jó állásajánlatot, és akkor döntöttem úgy, hogy külföldön is kipróbálom magam. Akkoriban egy nagy német multinál dolgoztam villamosmérnökként Budapesten. Így Magyarországon is megéltem, de nem nagy lábon.

Emlékszem, hogy a szürke asztalomnál ültem (mert a nagy multinál külön részleg volt, aki a szürke árnyalatokat definiálja...) és egyszer csak csörgött a telefonom.

Meg kell mondjam, hogy mérnökként nem szerettem a telefont, mert az általában azt jelentette, hogy a gyárban nincs valami rendben, vagy valamelyik ügybuzgó projektmenedzser aggódik valamin, de azért felvettem.

Erre angolul bemutatkozott egy ürge, és el is kezdte mondani hogy ő recruiter és blablablablabla. Gondoltam magamban megint valami porszívóügynök és már majdnem le is tettem a telefont, mire folytatta, hogy blablablablabla 50 ezer font blablablablabla.

Ohó, várjunk csak, tell me more about that, szóval egy fejlesztőmérnöki állásról lenne szó, Milton Keynesben. Gúgli a barátom, hol is van Milton Keynes... 50 ezer font, annak veszem a nettóját, elosztom 12 felé az még úgy is jó pénz, legalább háromszor annyi, mint amennyit itthon keresek.

Akkor megegyeztünk, hogy a privát számomon hívjon vissza, aztán a későbbi beszélgetésünkből kiderült, hogy kb. ugyanazt a munkát kellene végeznem, csak sokkal többért...

Még gondolkoztam rajta. Épp akkor fejeztem be a lakásom felújítását, és a kocsimat is akkoriban vettem. Majd eszembe ötlött, amikor az osztályvezető közölte, hogy olcsóbbak leszünk, mint az indiaiak. (Nem versenyképesebbek, jobbak, vagy esetleg hatékonyabbak, azt mondta, olcsóbbak.)

Na, gondoltam, egy Niedrigkoststandortnál ezek a kilátások. Leshetem, hogy mikor lesz igazán jó a fizetésem... Ez augusztusban történt, aztán kértem egy career development discussion időpontot ettől az osztályvezetőtől, de végül is csak decemberre kaptam...

„KRISTÁLYTISZTA, EGYÉRTELMŰ SZÖVEG” - BESZÉLGETÉS KÁLMÁN GÁBORRA

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: HOMÁNYI PÉTER
2020.01.17. 


Kálmán Gábor a harmincas generáció figyelemre méltó alkotója. 1982‑ben született a szlovákiai Érsekújváron, gimnazista kora óta Magyarországon él. Már első regényével (Nova, 2011) kiérdemelte az év legjobb elsőkötetes írójának járó Bródy-díjat. Második regénye, A temetés (2016) kísérletezőbb szöveg, mely tulajdonképpen egy hosszú vonatút és egy temetés leírása. A szerzővel új kötete, a Janega Kornél szép élete (2018) kapcsán beszélgettünk.

Szoktál szlovákul álmodni? Azért kérdezem, mert több interjúban meséltél arról, hogy kisiskolásként szlovák iskolába jártál, és előbb tanultál meg szlovákul írni, mint magyarul.

– Azt szoktam mondani, hogy ha angolul beszélek, akkor fejben fordítom azt, amit mondok, viszont ha szlovákul beszélek, pedig már rosszul beszélek szlovákul, akkor az természetes, így ugyanolyan viszonyom van a nyelvvel, mint a magyarral, természetesen a magyart jobban uralom, mert ezt használom. Valóban, írni-olvasni szlovákul tanultam, átállni a magyar írásra később borzasztó nehéz volt. A legutóbbi barátnőm többször azzal ébresztett, hogy szlovákul kiabáltam álmomban. Fogalmam sincs, mit mondhattam, de feltételezem, semmivel nem akartam megijeszteni. Sokat beszélek álmomban, ijesztő lehet. Ezért aztán alvás közben ezt az agyam így oldotta meg. Ráadásul álmomban perfekt a szlovákom, napközben kevésbé, hiszen tizennégy éves korom óta alig használom.

Mennyire határozza meg a nyelvi gondolkodásodat, hogy kétnyelvű vagy? A szereplőid nevén, egy-egy kölcsönvett szón túl, például a mondatok szintjén is megjelenik a szövegeidben?

– Szemben szlovákiai magyar kortársaimmal, akikkel együtt éltem, számomra mindig nagyon fontos volt elkülöníteni a magyar és a szlovák nyelvet. Másoknál sokkal nagyobb volt az összemosódás. A virsli azért nekem mindig is „párky” lesz, a mustár meg „horcsica” és így tovább, csak figyelek, hogy ne így hívjam. És én is tudok úgy beszélni magyarul, hogy abban egyetlen belföldi, azaz magyarországi szó se szerepeljen, viszont gyerekkoromban törekedtem arra, hogy kettéválasszam ezeket, ezért gondolom azt, hogy szerintem a kétnyelvűségnek nincsen hatása az írásaimra. Világos, hogy van ennek egy része, amire én nem látok rá...


A NYOMTASS TE IS! 131.SZÁMÁNAK AJÁNLÓJA

NYOMTASS TE IS!
Szerző: Nyomtass Te Is!
2020.01.23.



A magyar egészségügy borzalmas állapota miatt a 2010 és 2016 közötti időszakban évente 46-49 ezer (összesen 285 ezer) 75 évesnél fiatalabb magyar halt meg megelőzhető vagy kezelhető betegségben.

A huszonegyedik század eddig a lemaradásról szólt a magyar egészségügy számára – jelentette ki Orosz Éva, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora saját kutatásaira hivatkozva. Az egymást követő kormányok egyike sem tartotta kiemelt fontosságúnak az egészségügyet, így a leszakadásunk még akkor is folytatódott, amikor a gazdaság teljesítménye lehetővé tette volna a felzárkózást. Orosz Éva adatai szerint Magyarország egészségügye 2003 és 2018 között mindenféle mutatóban elmaradt az uniós országokétól, de ami rosszabb, a volt szocialista országoktól is. Míg Magyarországon alig emelkedett az egészségügyi közkiadások reálértéke, addig 2006 és 2018 között Csehország ban 36, Szlovákiában 44, míg Lengyelországban 77 százalékkal növekedtek az egy főre jutó egészségügyi közkiadások. Magyarországon ez a növekedés mindössze 3 százalék volt!
...

A LEGFRISSEBB MAGYAR NARANCS

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: Magyar Narancs
2020.01.23. 


Interjú

„Csak ők harcolnak”
Dés László zeneszerző, előadóművész

Énekes-szólólemeze jelent meg, tavaly, Free Sounds nevű formációjával jazzalbumot adott ki, miközben valóságos díjeső hullott rá: februárban a Story magazin és az Artisjus díjazta, decemberben Prima Primissima díjas lett.

VÉLEMÉNY

Karsai Dániel: Megdobnak kővel
Börtönökről, kártalanításról, bizniszről

2017-ben Ferenc pápa a nagycsütörtöki katolikus szertartás keretében több rab – közöttük tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt és muzulmán vallású fogvatartott – lábát mosta meg. A pápa ezzel követte a jézusi példát (a Megváltó a tanítványai lábával tett hasonlót), nem katolikusok számára is bemutatva az alázat és a társadalom alján lévők iránti megértés fontosságát.

Sajó László: Öt és feles
San Cascianó-i csodák

Burger Barna és Kőrösi Zoltán emlékének

A szerk.
Reánk tör az ellen!

„Ha összefoglalóan kell az előttünk álló évről mondanom önöknek valamit (…), akkor azt mondhatom, hogy a 2019-es év még választási év volt Magyarországon. Tehát ami előttünk van, a következő több mint két év, már a kormányzásról kell, hogy szóljon…” – szólta el magát évindító „sajtótájékoztatóján” Orbán Viktor, de csak viccelt alighanem, hisz’ alig néhány perccel a nagy ígéret után – mintha el is felejtette volna, miről beszélt addig – újra nyakig volt a kampányban.

A szerk.
„Amíg én vagyok a polgármester!”

Hétfői hír, hogy Pokorni Zoltán hegyvidéki polgármester (és hajdani oktatási miniszter, Fidesz-elnök, -alelnök és frakcióvezető) kérésére eltávolították a nagyapja nevét viselő rézlapot a második világháború áldozatainak állított (közismert nevén: turulos) kerületi emlékműről.

A szerk.
NAT-káosz

Mire vezércikkünk megjelenik, az olvasó talán már megismerkedhetett az új Nemzeti Alaptantervvel.

POLITIKA

Putyin és az alkotmányozás
Terepfelmérés


Az orosz elnök bejelentette, hogy átpofozza az ország alkotmányát. Megnéztük, hogyan tenné lehetővé számára a változtatás, hogy negyedik – és feltehetőleg utolsó – elnöki mandátumának lejárta után is a kezében tartsa a hatalmat.

Államosított lombikprogram
Szigorúan ellenőrzött petesejtek


Decemberben államosította majdnem a teljes hazai lombikprogramot a kormány. A szakma azóta is találgatja, kinek áll érdekében a magánklinikák felvásárlása, az állami támogatások növelése. Garancia arra ugyanis nincs, hogy ezek után több gyerek születik, vagy a szegények is hozzáférnek a költséges beavatkozáshoz.

A Fidesz támogatottsága a fiatalok körében
Korai öröm


A Fidesz már kevésbé tudja megszólítani azokat a fiatalokat, akik az Orbán-érában nőttek fel – legalábbis ez az uralkodó vélemény manapság. De mennyire igazolható ez adatokkal?
A kormány ismét kikezdi a bírói függetlenséget
Bármi áron


Az elmúlt hetek bírósági ítéleteket támadó nyilatkozataival a kormány a cigányok és a fogvatartottak ellen hangolja a közvéleményt, de az új ellenségkép építése közben a bíróságokba vetett közbizalmat is rombolja, tovább nehezítve a független ítélkezést.
Interjú
Képzelt és valós félelmek
Kováts András, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója

Hányan hagyták el az elmúlt években az országot, elnéptelenedik-e az ország? Vannak-e még Magyarországon bevándorlók, és ha vannak, kik azok? Migrációs folyamatokról, vendégmunkásokról, a kormányzati propaganda hatásairól beszélgettünk.

KULTÚRA

Rádió
Ez a reggel más volt
Reggeli Jáksó a Sláger FM-en

El kell ismernünk, a Sláger FM kreatív stábjának van tehetsége ahhoz, hogy médiafelhajtást kerítsen a tök érdektelen belső változások köré. Még emlékszünk, hiszen magunk is hírt adtunk róla tavaly (lásd: Az elpusztíthatatlan, Magyar Narancs, 2019.

Könyv
Megnyíltak az ajtók
Fodor Gábor – Kardos Tatjána: Látogatás az Oszmán Birodalomban – Dr. Bozóky Dezső fotográfiái (1905–1906)

Az addig ismeretlen nagyvilág felfedezésének, sőt meghódításának hőskora volt az első világégés előtti átmeneti, boldognak csak erős túlzással nevezhető időszak.

Krusovszky Dénes: A fiktív és a hazug
Hol a helye az irodalomnak az igazság utáni korban?

Mintha valami elromlott volna a valóságérzékelésünkkel. Számtalan példa mutatja, hogy ami azelőtt konszenzuális igazságnak számított, az 2016 után érvényét veszítette. A legutóbbi Nobel-díjas Olga Tokarczuk az írásbeliség marginalizálódásáról, a fikció válságáról beszél, és ezzel nincs egyedül.

Interjú
„Esztergomnál dobtam a Dunába
Nick Hunt útikönyvszerző

Sir Patrick „Paddy” Leigh Fermor brit író, utazó és katona 1933–1934-ben elgyalogolt Rotterdamból Isztambulba. Az utat megörökítő Erdők s vizek közt c. könyve 2000-ben magyarul is megjelent. Nyolc évtizeddel később, 2012-ben Nick Hunt író végigment ugyanezen az úton.

Miklósi Zoltán: Mikor uralkodik a nép?
Kis János Alkotmányos demokrácia című művéről

A demokrácia: a nép uralma.

Kiállítás

Önterápia
Uglár Csaba: Alterego

A festő és képzőművész egyéni kézjegyét egyfajta „személyes eklektika” jellemzi, szabadon jár-kel műfajok, anyagok és témák között. Készített olajfestményeket, assamblage jellegű munkákat, objekteket, installációkat és videókat.

Színház

Akár vér is folyhat
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél

Kosztolányi 86 éve halott, Esti Kornél egy percet sem öregedett. A hetedik kerületben portyázik, a haverjaival kocsmából kocsmába vetődik, monogramját festékszóróval fújja falakra. Verseket ír, melyek senkit nem érdekelnek, sosincs pénze.

ÉLET + MÓD

Alkohol a benzinben
Még egy felest


A benzinhez kevert bioüzemanyag környezetbarát ötletnek tűnik, de azért akadnak gondok is vele.

BLOG

BIDF, 2020
Addig szállt, ameddig akart

Hatodik alkalommal rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált (BIDF), amelynek versenyprogramjából négy filmet ajánlunk.
Interjú
„Van, amit nem lehet feldolgozni”
Farkas Franciska színész

Szociális munkás a végzettsége, ugyanakkor jeltolmács, drámapedagógus, tanult újságírást, dolgozott modellként is. Végül színésznő lett, bár nincs róla diplomája. Filmszerepeiért nemzetközi díjakat nyert, jelenleg a Tudás 6alom nevű formáció tagja, és független produkciókban játszik.

ALFÖLDI VÁGYAI – A 168 ÓRA 2020. JANUÁR 23-I SZÁMÁNAK AJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2020.01.23.


Máig egyik legjobb, harmadik rendezésében, a Martin Sherman által írt Hajlamban koncentrációs táborba zárt melegek sorsán keresztül vizsgálta a végzetes kiszolgáltatottságot, a legelkeserítőbb helyzetben sem szűnő vágyakat, a végletekig fokozható emberi kínt, a kegyetlenséget és közben a mégis megcsillanó humánumot.

ALFÖLDI VÁGYAI. MINDENT AKART, HÍRNEVET, PÉNZT, SZAKMAI MEGBECSÜLÉST

Máig egyik legjobb, harmadik rendezésében, a Martin Sherman által írt Hajlamban koncentrációs táborba zárt melegek sorsán keresztül vizsgálta a végzetes kiszolgáltatottságot, a legelkeserítőbb helyzetben sem szűnő vágyakat, a végletekig fokozható emberi kínt, a kegyetlenséget és közben a mégis megcsillanó humánumot. Imádja a kiélezett helyzeteket. Az Átriumban menő, A félelem megeszi a lelket című Fassbinder-film kiváló színpadi adaptációjában is ott vannak a végletes, elszabaduló indulatok, ott a szikrázó gyűlölet, az iszonytató kiközösítés, de aztán mintha befejezésül, az alagút végén csak pislákolna fény is.

DOCU

Világkormány híján
Belátástól függ a klímavédelem

A buzgó fogadkozások egyik letéteményese az Egyesült Nemzetek Szervezete, ahol a 2016-ban aláírt klímaváltozás elleni párizsi keretmegállapodás vár a világ országainak csatlakozására. Tavaly novemberi kimutatás szerint eddig 195 aláíró jött össze, és ezek közül 187 már hivatalosan meg is erősítette, hogy részesévé vált a megállapodásnak. De az ajtó nem csak befelé nyílik: Donald Trump amerikai elnök döntése alapján az Egyesült Államok már szakított azzal a politikával, amely a keretmegállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítésére irányult, bár a hivatalos „kivonulásra” nemzetközi jogi értelemben csak ez év novemberében lesz lehetősége Washingtonnak. Persze nem tudni még, hogy az esztendő végén lezárul-e Trump elnökösködése, vagy megkezdődik második hivatali ciklusa.

Ürge-Vorsatz Diána: Kártevők inváziójára kell számítanunk

Az Ausztráliában tomboló tűzvész, milliárdnyi állat halála, az egymást követő hőmérsékleti rekordok ismét a figyelem központjába emelték a klímaváltozás ügyét. Napi téma lett az Európai Unió már korábban meghirdetett zöldoffenzívája, a hazai közvélemény is a korábbinál élénkebben reagált arra, hogy a múlt héten a kormány új klímastratégiát hozott nyilvánosságra. Ürge-Vorsatz Diánát, az ENSZ Nobel-békedíjas Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének tagját kérdeztük.

Forrásban lévő bolygóSarkvidék: kis médiafigyelem, hatalmas pusztítás

Tavaly június óta a fél világ ég. Kétezer-tizenkilenc volt a valaha mért második legmelegebb év a Földön. A szén-dioxid-kibocsátás folyamatosan nő, melegszik a légkör, és így egyre intenzívebbek az erdőtüzek. Erdőtüzek pusztítanak a világ számos pontján. Jelenleg az ausztráliai tűzvésztől hangos a sajtó. A Sydney-i Egyetem kutatóinak becslése szerint sok millió állat pusztult el, többek között koalák ezrei, akik nem képesek elég gyorsan mozogni, hogy elmeneküljenek a tűz elől.

MAI ÜGYEK

Bűn és büntetés
Egy kiállítás, amely megmutatja, milyen is Pápa városa

Észrevétlenül nyílt meg egy kiállítás, amely van is és nincs is. Létezik, mivel a kapura szögezett tájékoztató kiírás (cetli) szerint hetente három alkalommal három órán át látogatható. De létezhet-e legitim kiállítás, amelyet nem nyitott meg senki? Azért sem létezik, mert a kép- és dokumentumanyag csonkítva került a kiállítótérbe, a harmadik legnagyobb magyarországi ortodox zsinagóga kegyeleti terébe. Lényeges strukturális elemei hiányoznak, többek között a nemrég elhunyt Rajk László által tervezett szellemképek, amelyek zászlóselyemre nyomtatva osztották volna meg az oszlopok közötti belső teret. A rendező, Pápa városa (polgármester: Áldozó Tamás) a szervezőkkel nem egyeztetett, ellenben évekig perben állt Gyekiczki Andrással, az ötletgazdával. A kiállítás megnyitásának tervezett időpontjához képest Gyekiczki ötvenhat napot késett az anyag leadásával, ezért a bíróság első és másodfokon is hatmillió forintnyi kötbérrel sújtotta. A pénzt a pápai zsidóság távolban élő leszármazottai, ismerősei közadakozásból fizették ki. A dobozokban heverő kiállítási anyagot a rendezők a zsinagógába vitték, a tablókat a falakra felszögezték. A napokban ellenőrző túra keretében magunk is láthattuk. Tiszteletünkre felkapcsolták a villanyt, hogy távozásunk után elnyeljen mindent a sejtelmes pápai sötétség.

Az egér és az elefánt
Orbán Viktor a maga képére formálná az Európai Néppártot is

Orbán Viktor momentán azt tartja a leginkább kifizetődőnek, ha lebegteti pártja tagságát az Európai Parlament legnagyobb pártcsaládjában. Bent van, mert még nem látja elérkezettnek az időt, hogy szakítson. De gyakran figyelmeztet, hogy ez az állapot csak akkor maradhat tartós, ha hajlandók lesznek úgy alakítani politikájukat, ahogyan ő akarja és mondja. Ez a hozzáállás némiképp hasonlít az egér és az elefánt esetére, midőn a hídon keltek át, és az egér megjegyezte: hallod, hogy dübörgünk? Közben a pártelnök-kormányfő úgy tesz, mintha a tagság csakis az ő döntésén múlna, és nem a Néppárt gondolkodna hosszú ideje azon, vajon lehet-e helye egy ilyen tömörülésnek a pártcsaládban.

Misi bácsi naplója
A csörögi roma fiatalok megkapták a kártérítésüket

Az ország ismét Gyöngyöspata nevétől hangos, mivel Orbán Viktor lényegében megtagadta, hogy kifizessék azt a kártérítést, amelyet a helyi roma gyerekek elkülönítése miatt jogerőre emelkedett döntésében megítélt a bíróság. Holott az önkéntes fizetésre van példa: egy kis falu, Csörög egykori cigány diákjai már megkapták a számukra megítélt pénzt. Habár a jobb élet lehetőségét eleve elvették tőlük azzal, hogy nem kaptak rendes oktatást, így írni, olvasni, számolni sem tudnak, megható igyekezettel próbálják a kártérítésből kiteljesíteni azt, ami nekik jutott, ezáltal elősegíteni azt is, hogy az ő gyerekeik sorsa másképp alakulhasson.

Infláció: magas és torz
Emelkednek a bérek, nő a fogyasztás és vele az árak is

Magyarországon az utóbbi időben láthatóan elszaladtak az árak. Ez főleg az időskorúakat, a nagycsaládosokat és az alacsony jövedelműeket sújtja. A Magyar Nemzeti Bank kétségkívül többször jelezte az Európai Unió statisztikai hivatalának, hogy valamit tenni kellene a valós inflációs adatok képzése érdekében, sőt javaslatai is voltak. Más uniós tagállamok is aggályoknak adnak hangot, ám inditékuk alaposan eltér Matolcsyéktól. Akárhogyan is, az egyes tagországok csak együtt, összehangoltan tudnak fellépni. Addig pedig marad nálunk a magas infláció, függetlenül attól, hogy mi is a számbavétel módja.

VILÁG

Amikor a túlélők is távoznak
Jogalkotási felhívás az európai törvényhozókhoz

Nem csupán történelemoktatási, hanem átfogó nevelési, személyiségfejlesztési tennivalókkal néz szembe az, aki küzdeni akar az antiszemitizmus ellen – ez volt az egyik visszatérő gondolata annak a nemzetközi szemináriumnak, amelyet hétfőn tartottak Krakkóban az Európai Zsidó Szövetség szervezésében, az auschwitzi haláltábor felszabadításának 75. évfordulója alkalmából. Elhangzott az is, hogy az interneten keringő hamis tényállítások – amikor lényegében bárki előállíthat és terjeszthet információkat, ugyanakkor a vészkorszak túlélői már egyre kisebb számban vannak közöttünk – hatalmas kihívást jelentenek a hiteles ismeretek átadása szempontjából. A szeminárium résztvevői kedden megtekintették az egykori auschwitz-birkenaui tábor helyén létesített emlékmúzeumot.

Rejtély, hogy mit akar
Egyetlen szavára lemond a kormány

A húsz éve regnáló Vlagyimir Putyin orosz államfő az idén elmondott hagyományos évértékelő beszédében a szokásosnál részletesebben szólt szociális kérdésekről, annál rövidebben a külpolitikáról, szóba hozta az úgynevezett nagy honvédő háború befejezésének közelgő 75. évfordulóját, és bizonyos módosításokat javasolt országa alkotmányában. Ezt követően lemondott Dmitrij Medvegyev miniszterelnök és teljes kormánya.

Reformból háború

A legkevesebb, amit olvasóinknak Párizsból jelenhetünk: Franciaországban a helyzet változatlan. A december eleje óta tartó sztrájkhullám nem látszik csillapodni, sőt. Újabb milliós tüntetésre került sor szerte az országban, a sztrájkok pedig inkább kiterjedni, mint megszűnni tűnnek. Az Emmanuel Macron elnök által tervezett nyugdíjreformból igazi társadalmi háború lett. Egyik oldalon a jobboldali, liberális elnök és kormánya, a másikon a szakszervezetek és a társadalom többsége.

VILÁGVEVŐ

Versenyek és gálák

Volt néhány valóban megható perce a tavalyi év legjobb sportolóit köszöntő gálának. A legelején, amikor Sákovicsné Dömölky Lídia néhány kedves és szép szóval kívánt sok sikert az idei tokiói olimpiára készülő fiataloknak. Ő aztán igazán tudja, mi kell a győzelemhez vagy akár csak a jó szerepléshez. Egyéni világbajnok volt már 19 évesen, 1955-ben, kilenc évvel később pedig tagja az első tokiói olimpián aranyérmes női tőrcsapatnak. Abból a kvintettből négyen most is ott lehettek a színpadon, a gála nyitányán, amikor azok álltak ott, akik 1964-ben érmet szereztek. A sorok erősen megritkultak, s bizony a mai ifjak azt is nehezen képzelhetik el, hogy ezek a – jobbára megtört – nénik és bácsik miképpen szállíthatták egykor szinte futószalagon a győzelmeket.

Az igazi meghatódás azonban a vége felé következett, amikor az új életműdíjast köszöntötték. Wichmann Tamás „mindössze” 71 éves, de hosszú ideje küzd a gyógyíthatatlan betegséggel, és napjainkban már nyomaiban sem emlékeztet az egykori nagydarab, vagány, erős kenusra.

KULTÚRA

Birodalmi erőközpontok

Parti Nagy Lajos az irodalmi Muppet Show-ról

Nemrég jelent meg Félszép címmel a Kossuth-díjas költő, író tárcagyűjteménye, amely az 1994 és 2018 között publikált, kötetben meg nem jelent magán- és közérzeti írásait adja közre. Tárcákat, karcolatokat, „félszép” írásokat, ezért is a cím. Beszélgettünk még fotográfiákról, „melléírásokról” és a hatalom militáns retorikájáról, a vezértől a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójáig. Az író úgy véli, a kultúrharcnak nevezett politikai leszámolás szintet váltott nálunk.

Emlékek a ködből – III. rész

Nem ártottunk senkinek azzal, hogy életben maradtunk

A vonat végül is valóban Stuttgartba érkezett. Megnyugodtak?

Igen. Mi, a Chorin család az egyik repülőre szálltunk, velünk jött Weiss Jenő bácsi, valamint Ödön bácsi a családjával. A többiek a másik repülőn ültek. Arra nagyon jól emlékszem, hogy egész alacsonyan repültünk, mert a pilóta félt az angol légitámadásoktól. A két német repülő olyan közel volt a földhöz, hogy lehetett látni az összes lukat, a belövések és a robbantások nyomait. A mi repülőnk leszállt Barcelonában. Onnan mentünk tovább Lisszabonba, ahová két német SS-tiszt is elkísért. Az El Avenida Palace volt akkor a legjobb hotel, oda vittek bennünket. De reggel 6-kor jött a portugál rendőrség, és az összes férfit lefogták. Kiderült ugyanis, hogy minden vízum hamis volt.

MÚLTIDŐ

Korábban is gyilkolt a martfűi rém?
Egy 1955-ös emberölés lezáratlan aktája

„Igaz az, hogy Szolnokon, különösen a vasútállomás környékén számos, általam ismert és ismeretlen fiatal nő ellen követtem el erőszakot, de Nemes Erzsébetet nem én öltem meg. Ezt a lányt sohasem láttam, és nem is hallottam róla...” – vallotta 1955-ben ifj. Bulyáki István. A 23 éves férfit azért ítélték életfogytig tartó börtönbüntetésre, mert a vád szerint az év július 1-jén megerőszakolt és megfojtott egy 19 éves nőt a szolnoki vasútállomás közelében.

ÖN MEG TUDNA ÉLNI NAPI EZER FORINTBÓL? A DOLGOZÓK ÖTÖDE ENNYIT SEM KERES A VILÁGBAN - NEM CSAK A MUNKANÉLKÜLISÉG A GOND – ÍRJA JELENTÉSÉBEN AZ ILO.

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.01.23.


Az, hogy valakinek munkája van, egyáltalán nem garancia, sőt, a tisztességes munkalehetőségek hiánya egyre inkább megnehezíti, hogy az emberek jobb életet biztosítsanak maguknak annak ellenére, hogy dolgoznak – írja most kiadott éves jelentésében a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO). Az ILO idei, foglalkoztatásra és társadalomra vonatkozó elemzése olyan kulcsfontosságú területeket vizsgál meg, mint a munkanélküliség, a munkaerő kihasználatlansága, a munkavállalókat sújtó szegénység vagy a jövedelmeknél jelentkező egyenlőtlenség.

Az egyik legmegdöbbentőbb adat, hogy a Föld 3,3 milliárd munkavállalójának 61 százalékát nem hivatalosan foglalkoztatják, sokan közülük nem is kapnak pénzt, például a családi cégekben vagy háztartásban segítők. Azok is nehéz helyzetben vannak, akik kapnak pénzt, mert sokszor fizetésük és munkakörülményeik sem érik el még az elvárt minimális szintet sem.

Ez is magyarázza, hogy 630 millióan annak ellenére nem képesek kitörni az extrém vagy mérsékelt szegénységből, ez a világ dolgozóinak majdnem ötöde. A 630 millióba azok tartoznak, akik kevesebb, mint 3,2 dollárt, vagyis jelenlegi árfolyamon 970 forintnak megfelelő összeget keresnek egy nap.

A másik probléma az, hogy a dolgozók egyáltalán nem, vagy az igényeikhez mérten kevés munkát tudnak végezni. Összesen 188 millió ember munkanélküli, 165 millió ember kevés órában végez keresőtevékenységet, további 120 millió pedig fel is adta a munkakeresést. Ez összességében a világ munkaerejének 13 százalékát sújtja.

A kutatás azt is kihangsúlyozta, hogy a vizsgált 11 régióból hétben egyre több tüntetésnek lehettünk szemtanúi 2019-ben, amelyek világszerte szintén az egyre növekvő társadalmi-gazdasági-politikai elégedetlenség fokozódását jelzik.

A jelentős fő megállapításai:

ITT OLVASHATÓK

SPIRÓ GYÖRGY: SZŰKÜL A TÉR, KEVESEBB A SZÍNHÁZ ÉS A PUBLIKÁLÁSI LEHETŐSÉG

24.HU
Szerző: SZÁNTÓ ESZTER
2020.01.23.


Spiró György az RTL Klubnak adott interjújában beszélt arról, hogy az íróknak manapság megváltozott körülményekhez kell alkalmazkodniuk.

"Úgy látom, hogy miután szűkül a tér, mindenféle szempontból, kevesebb a színház, kevesebb a publikálási lehetőség, csökkennek a példányszámok, kevesebben olvasnak, illetve a fiatal nemzedékeket nem tanítják meg, hogy olvasni öröm lehet, ezért amit ír az ember, azt sokkal töményebben és ütősebben kell megcsinálni […] Nincs mese, nem lehet lazítani. De hát ezt mindig tudták az írók. Főleg a színpadon, meg kell ragadni a nézők figyelmét"

– mondta az író, aki szerint azok voltak a jó korszakok, amikor a nézők nem voltak illedelmesek és elhagyhatták a színházat, ha nem tetszett nekik, a műsor.

Spiró, akinek a Vígszínházban 20 év után újra bemutatták Honderű című drámáját, nemrég a Klubrádióban mondta el véleményét azzal kapcsolatban, mi zaklik éppen a hazai kultúrában, kitérve a független színházak jelenlegi helyzetére és az új kultúratövényre. Akkor úgy fogalmazott, hogy a „diktatúra bizonyos értelemben megkönnyíti a színház dolgát – ha egyáltalán létezhet. Más tétje lesz a színművészetnek, ha van hol fellépni és a közönség eljut oda”...

TGM: CIGÁNYELLENESSÉG MOST

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.01.23.


Nem az az érdekes önmagában, hogy pénteken büntető-autoritárius és fajgyűlölő médiavihart vált ki jogellenes nyilatkozataival a magyar miniszterelnök, majd ezt kormányrendelettel erősíti meg ideológiailag és vonja vissza ténybelileg, majd elutazik külföldre, hogy részt vegyen valami újabb globálfasiszta csúcsrendezvényen, majd meg fog jelenni az Auschwitz fölszabadítása 75. évfordulóján rendezett problematikus megemlékezésen. Evvel jól összezavarja híveit és ellenfeleit, tehát megtartja a kezdeményezést, miközben az elbutult sajtó avval a jelentéktelen szamársággal foglalkozik, hogy a jelentéktelen Európai Parlamentben működő jelentéktelen „Európai Néppárt” nevű képződmény kizárja-e tagjai közül a Fideszt (tökéletesen mindegy), és evvel az álkérdéssel őrjíti szegény, félrevezetett kommentelőit. (A nyugati sajtó az európai ún. pártcsaládokat évekig meg se említi, és közönye jogos.)

A magyar állam nagy hatalmú vezetője a menekültügyhöz hasonló rasszista gyűlöletrohamot és „morális pánikot” indított be ismét – amellyel szemben a magyarországi politikai osztály és a magyar értelmiség gyáva hallgatásával fényeskedett, ami föl is tűnt a félhivatalos kormánylap glosszaírójának, de ő azt gondolja, hogy ez parancsszóra történt, holott nem kell ehhöz parancs, megy magától – , ám a két dolog különbözik.

A közel-keleti és afrikai menekültek mindenekelőtt nincsenek itt, nem itt laknak, nem innen származnak, nem itteni (magyar) állampolgárok, nem történelmi komponensei a magyar államnemzetnek. Ameddig az állam nem vállal értük felelősséget, addig csak a nemzetközi jog (ill. az „emberi jogok” nemzetek és államok fölötti, de elismert konstrukciója) védi őket, látjuk, mekkora sikerrel.

A magyarországi romák ellenben a történelmi államnemzet részei, teljes jogú magyar állampolgárok, a magyar állam alkotmányos védelmét élvezik, elvileg minden tekintetben egyenlők minden más magyar állampolgárral.

Mivel – szemben néhány más állammal, de megegyezőleg a francia-német, nem etnikai, hanem etatista-államjogi fölfogással – nálunk az asszimiláció államvallás, a romák védelmezői meg a viszonylag jóakaratúak számára a cigányok „magyarok”. (De az erdélyi magyarok nem románok, bár a magyarországi németek és szlovákok: magyarok. Bonyolultan hangzik, de minden soviniszta ösztönösen érti.) Ahogy vesszük. Mivel a „magyar” a közfölfogás szerint magyar (vagy legalábbis nem zsidó) etnikai eredetű, magyar anyanyelvű, fehér, formailag „történelmi” keresztyén egyházhoz (felekezethez) tartozó, lehetőleg heteroszexuális, egészséges, jól adaptált-integrált, törvénytisztelő, rendszeres adófizető, hazafias beállítottságú személy (mindenekelőtt: férfi), ezért az etnikai, felekezeti, világszemléleti, kulturális és dzsenderkisebbségek „magyarként” való osztályozása stratégiai jellegű, fluid, színjátszó, rosszhiszemű és önkényes értelmezéseknek kitett...

„SÚLYOSAN MEGALÁZÓ POLITIKAI TÁMADÁS”

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Cz. G.
2020.01.23.


A roma családok egyetlen fillért sem fizettek azért, hogy az alapítvány jogi képviseletet biztosított számukra, és a jövőben sem kell fizetniük – hangsúlyozta Farkas Lilla ügyvéd, aki az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány megbízásából képviseli az iskolai elkülönítésben érintett gyöngyöspatai gyerekeket.

Farkas Lilla lapunknak arra reagált, hogy más kormánypárti politikusokhoz, például Rétvári Bence államtitkárhoz hasonlóan a térség fideszes parlamenti képviselője, Horváth László is azt pedzegette: az alapítvány „pénzszerző akció”, „szegregációs biznisz” érdekében „eszközként használja” a romákat. 

A közösségi oldalán Horváth László megismételte azt az ötletet, hogy a gyöngyöspatai cigány családok a számukra jogerősen megítélt kártérítést – közel 100 millió forintot – ne pénzben, hanem „oktatásban, képzésben és egyéb, az életvitelt és a beilleszkedést segítő szolgáltatásokban kapják meg”. Farkas Lilla arra hívta fel a figyelmet, hogy az érintettek fejenként átlagosan mintegy 1,5 millió forintra jogosultak. Javasolta, hogy az összeget vessük össze egy parlamenti képviselő havi jövedelmével, és akkor látni fogjuk: nyolc évig tartó szegregáció után egyáltalán nem olyan sok ez a pénz. 

Mivel a fideszes politikus Farkas Lilla hozzá eljutott belső levelezését is megosztotta az oldalán, az alapítvány jogi képviselője határozottan arra kérte Horváth Lászlót, hogy „hagyja abba a turkálást” a magánéletében, és ugyanígy fejezze be a „tények hamis színben való feltüntetését”. 

Jobb későn, mint soha: elnökségi ülésén az Országos Roma Önkormányzat is megtárgyalta a gyöngyöspatai ügyet. Ennek eredménye egy közlemény lett, amit Agócs János, az ORÖ elnöke jegyez. 

Az országos önkormányzat elvárja, hogy mindenki tartsa kötelező érvényűnek a független magyar bíróságok döntését, és arra kéri a kormányt, hajtsa végre a bíróság által hozott végzést. Az ORÖ minden vitában résztvevő felet arra kér, hogy az ügyből ne kovácsoljon politikai előnyöket...

ÍGY SZOKTÁK FIDESZÉK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.01.23.


Jó reggelt! Hirtelenváratlanul itt a csütörtök, ami még semmi, mert ezt legalább láttuk jönni. Azt is láttuk persze, hogy a Természettudományi Múzeumnak meg mennie kell, csak nem sejtettük. Ha az Index információi helyesek, akkor a kormány suttyomban és hirtelen már döntött is erről, a Ludovikából igen sebesen el kell húzni a csíkot. Biztosan kell a hely. Úgy hírlik, a múzeum majd Debrecenbe költözik valamikor egyszer csak, de előtte még fel kell építeni a reménybeli otthonát. Addig gondolom ellesznek valahol, itt meg ott, pincében, padláson. A portál megpróbált információt kérni az illetékesektől – például az EMMI-től és a múzeum vezetésétől -, de nem méltatták válaszra. Úgyhogy meg sem fogok lepődni, ha ma, holnap, a jövő héten azzal lesz teli a pártpropaganda, hogy megint hazudott a féknyúz. Ahogy azon sem fogok meglepődni, ha néhány hónap múlva mégis meglépik. Így szokták fideszék.

Ha már hazugsággyár! Tegnap vinnyogva röhögtem a zorigón. Azt hiszem, sikerült felérniük a csúcsra, innen már nincs tovább. A tegnapi Karácsony Gergely interjúból, amit a közpénztévé szénné égett alkalmazottja produkált – és amiről úgy véltem, nincs már lejjebb, közben meg tudom, hogy de, van – ezt sikerült Manyika néninek összelapátolnia:

"Karácsony Gergely a klímavészhelyzetre hivatkozva nem fogja teljesíteni azt az ígéretét, hogy minden budapesti nyugdíjas évente 20 ezer forintos fűtéstámogatást kap. A balliberális főpolgármester a köztévében leplezte le magát, ahol arról beszélt, hogy a klímavészhelyzet azt jelenti, hogy” van egy zsinórmérték, és mindent abból a szempontból nézünk, hogy ami fűti a várost, azt nem támogatjuk”.

A komplett cikk ebből áll, csak még háromszor megismételve. Mennyire kell hülyének lenni ahhoz, hogy valaki Karácsony szavaiból ezt gányolja össze? És mennyire kell legalja gecinek lenni ahhoz, hogy ezt a hazugságot tényként hozza le? Oké, ha sajtóper lesz, majd helyreigazítják évek múlva, ha bírság lesz, legfeljebb egyel több állami hirdetés esik be az ablakon. Akkor már úgysem emlékszik senki semmire az olvasók közül, azon meg a szeme nem rebben senkinek, hogy még a hazugságokat is mi fizetjük. Beszarás...