2024. január 26., péntek

JAJ, ISTENEM! - TGM A REMÉNYTELENSÉGRŐL, AZ ORBÁN-KORSZAK GYERMEKEIRŐL ÉS A LÁZADÁSRÓL

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.01.26.



2020-ban a koronavírus-járvány kettévágta egy készülő dokumentumfilmünket, ami végül sajnos nem készült el, viszont Tamás Gáspár Miklós halálának első évfordulója alkalmából, a vele készített interjút közöljük.

FÖLDES LÁSZLÓ HOBO – KIKÖTŐ (INTERJÚ)

POLGÁRI SZALON / INTERJÚ
RÉV – MAGYAR KULTÚRA HÁZA
Házigazda: BÖDŐK GERGELY történész
2024. JANUÁR 16.



Beszélgetés Földes László Hobó Kossuth-díjas bluesénekessel, dalszövegíróval, előadóművésszel, a Hobo Blues Bank alapítójával és énekesével.


SÚLYOS KÉNYSZERHELYZETBEN A MAGYAR KORMÁNY - LAKNER ZOLTÁN A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2024.01.25.



A Reggeli személy 2024. január 25-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Lakner Zoltán politológus, a Jelen főszerkesztője volt.


HIÁBA ÖMLÖTT TÖBB SZÁZ MILLIÁRD ÉVEK ALATT A HAZAI FOCIBA, AZ UTÁNPÓTLÁS-NEVELÉS NEM ONTJA MAGÁBÓL A PIACKÉPES LABDARÚGÓKAT

NÉPSZAVA
Szerző: KOROM MILÁN
2024.01.26.


A Benfica 516 millió eurót kapott a saját nevelésű játékosainak értékesítéséért az elmúlt tíz évben. Az NB I-ben szereplő csapatok ezzel szemben alig tudnak kitermelni piacképes labdarúgókat.


A Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) a közelmúltban publikálta a világ legprofitábilisabb labdarúgó-akadémiáinak listáját, amelyet az elmúlt tíz évben – azaz 2014 és 2023 között – értékesített saját nevelésű játékosok utáni bevételek alapján állított össze. Saját nevelésű játékosnak az számít, aki 15 és 21 éves kora között legalább három évet játszott az adott egyesületben.

A CIES listáján toronymagasan első a portugál Benfica, amely 516 millió eurót kapott a saját nevelésű játékosai – például Bernardo Silva, Rúben Dias, Joao Félix vagy Goncalo Ramos – értékesítéséből. A legjobb tíz között három angol, két-két portugál és francia, egy-egy holland, spanyol, valamint olasz együttest találunk, míg a teljes százas mezőnyben 20 angol, 11-11 spanyol és francia, kilenc-kilenc olasz és brazil, illetve nyolc argentin csapat szerepel.

Egyetlen magyar alakulat sem került be a top százba, amelyet az argentin Lanús zár 53 millió euróval. Lapunk a mértékadó Transfermarkt segítségével utánajárt, hogy az NB I, valamint a magyar csapatok lemaradása mekkora. A játékosok piaci értékére szakosodott oldalból kinyert adatok alapján a vizsgált időszakban a 2013–14-es szezontól napjainkig 68 esetben tudott magyar klub átigazolási díjért el- vagy kölcsönadni magyar futballistát a ligán belül vagy külföldre. A Transfermarkt adatai természetesen csak tájékoztató jellegűek, hiszen hazánkban nem szeretik nagy dobra verni a futballisták vételárát és fizetését sem, így például a portál többek között nem rendelkezik információval arról, hogy a válogatott kerettag Demjén Patrik mennyi pénzért tért vissza Zalaegerszegről az MTK-hoz.

A rendelkezésre álló adatok ugyanakkor volumenében be­árazzák a hazai közeget, hiszen a vizsgált időszakban számításaink alapján a magyar csapatoknak 42 millió euróért sikerült magyar játékosokat értékesíteniük. Ha a CIES által saját nevelésű futballistákra szűkítjük a kört, akkor 35 futballistáról és mindössze 29 millió euróról beszélhetünk. S nem egy csapat, hanem az egész hazai közeg esetében.

Az akadémisták sokszor az NB I-es debütálásig sem jutnak el, a nemzetközi futballban való érvényesülés pedig még inkább távolinak tűnhet számukra. A 29 millió euró annak fényében is meglehetősen csekély, hogy a kormány 2011 óta társasági adó formájában több mint ezer milliárd forintot juttatott el sportszervezetekhez: 2022-ig 356,7 milliárd forinttal gazdagodott a honi labdarúgó­élet…

Számításaink szerint egyébiránt a 2013/14-es szezon óta 15 futballistát (lásd a táblázatot) sikerült legalább egymillió euróért eladni (egy kivétellel külföldre), közülük kilencen számítanak saját nevelésűnek. A lista élén szerepel a Ferencvárostól a nyáron a német Frankfurthoz szerződő ifj. Lisztes Krisztián, őt az MTK-nevelés Vancsa Zalán, valamint a nagy reményekkel induló, jelenleg Kisvárdán futballozó Balogh Norbert követi.

Csapatokra lebontva nem meglepő módon a Ferencváros vezeti a listánkat 7,5 millió euróval, a zöld-fehéreket a Debrecen (5,6 millió) és az MTK (5,2 millió) követi – azaz a CIES top 100-as listájáról jelentősen lemaradtak a legproduktívabb hazai csapatok...

DIREKT36: HIÁBA ÁLCÁZTA MAGÁT ORBÁN GÁSPÁR, ÍGY IS LELEPLEZŐDÖTT TITKOS AFRIKAI KÜLDETÉSE

DIREKT36 / TELEX
Szerzők: PANYI SZABOLCS, JEAN-BAPTISTE CHASTAND
2024.01.26.



A miniszterelnök fia már-már komikus módon igyekezett elrejteni, hogy részese a Csádban tervezett magyar katonai misszió szervezésének. A kormány is titkolózott, de amikor rájöttek, hogy a Direkt36 és a Le Monde francia lap bizonyítékokat szerzett Orbán Gáspár részvételéről a csádi projektben, gyorsan nyilvánosságra hozták azt. Itt van a lelepleződés története.


Furcsa jelenet zajlott le 2023 december elején, amikor Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a delegációjával együtt megérkezett az afrikai Csád elnöki palotája elé. Amikor a magyarokat szállító kocsik begördültek az épület bejáratához, a külügyminiszter és delegációjának tagjai elindultak a palotához, egyik kísérője azonban hirtelen inkább a kert felé vette az irányt.

A fehér kisbuszból kiszálló, zöld fedora kalapos fiatalember először a magyar delegáció érkezését rögzítő kamerába nézett, majd annak hátat fordítva szinte oldalazni kezdett, miközben a zsebéből egy kék maszkot húzott elő. A furcsa jelenet abban a videóban szerepel, melyet a csádiak készítettek a találkozóról, és még 2023. december 7-én, a találkozó napján a Facebookra feltöltöttek.

Egy vágás után az is látszik, hogy a zöld kalapos figura immár arcát a maszkkal eltakarva sétál végig az elnöki palota folyosóin, de később, a tárgyalóteremben készült felvételeken már maszk nélkül jelenik meg – igaz, itt a kamera oldalról veszi, így az arcát nem látni. A videóban azonban benne maradt egy olyan jelenet is, amikor Szijjártó háta mögött sétálva ugyanez a férfi – immár kalap és maszk nélkül – belép egy másik terembe, majd amikor ismét észreveszi a kamerát, gyorsan beáll egy oszlop mögé...


ÍGY VÁSÁROLTA FEL A NER A SVÁBHEGYET - EGY HEGY MEGY

MAGYAR NARANCS
Szerző: KRUSOVSZKY DÉNES
2024.01.24.


A napokban a Béla király út 20. számú ingatlanon beindultak a NER-közeli cégek buldózerei, hogy át­fazonírozzanak egy nemrég még a közös állami vagyonhoz tartozó területet. Mit,
hogyan és kinek herdált el az ország vezetése, és miért kattant rá a NER-elit a Svábhegyre? 
Jelentés egy elfoglalt magaslatról.

Orbán Viktor veje, Tiborcz István, és az ő ingatlanos apparátusa belevágott a Svábhegy északi lejtőjén elterülő jókora terület kizsigerelésébe. A hivatkozásokban rendre Béla király út 20.-ként emlegetett ingatlan a valóságban nemcsak a 20-as számú telket és a rajta álló műemléki védettségű Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-villát jelenti (a villa történetéről lásd Nem fényes lokál című keretes írásunkat), hanem ennek tőszomszédságában a 18/a és 18/b telkeket, valamint a Laura út 1.-et is. Az egybefüggő terület egy hatalmas, valóban elvadult és romos, de jobb sorsra érdemes szelete az északi hegyoldalnak, ráadásul a valódi bejárást nem is a forgalmasabb (és kátyúsabb) Béla király út felől kell keresni, hanem a fölötte párhuzamosan futó, néhány éve (igaz, nem teljes hosszában, csak a köztársasági elnöki rezidencia hátsó kapujáig) felújított Mátyás király út felől. A budai hegyvidéken járatosak számára a két út neve ismerősen csenghet. Egyfelől a történelmi hagyományok miatt, hiszen egy sor híres-hírhedt villa áll a környéken, másfelől azért, mert alighanem a főváros legértékesebb magaslati területéről van szó, harmadrészt pedig – az utóbbi évek tendenciáinak köszönhetően – a NER-közeli potentátok látványos területfoglalása miatt (lásd Séta NER-földön című keretes anyagunkat).

A Béla király és a Mátyás király út közötti több mint háromhektáros terület behúzása az utóbbi évek egyik leglátványosabb manővere volt – kiegészülve még vagy tucatnyi hasonlóval a környéken – a kormányhoz, illetve a kormányfőhöz közeli köröktől. Semmi váratlan nem volt benne természetesen, mégis, kijózanítóan világosan mutatja az állami területek belterjes lepasszolása azt, hogyan működik a NER üzleti és politikai köreinek, a különböző állami hatóságoknak, az önkormányzatnak, a szakmának és a közvéleménynek az a struktúrája, amelyet 2024-ben Magyarországként tudunk azonosítani.

A terület 2019-es megszerzése után pár évig „fektették” a telkeket, nem estek nekik azon nyomban, ahogyan az más esetben sokszor – akár ugyanezen a környéken is – megfigyelhető volt. Az eredeti ötlet alighanem a terület „tarvágása” lehetett, erre utal, hogy 2020-ban még bontási kérelmet adott be az újdonsült birtokos a telken álló műemlék épületre is. Ezt aztán kisvártatva visszavonták (sőt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszerből – az ÉTDR-ből – el is tüntették), hogy nem sokkal később a felújításra nyújtsanak be kérelmet. Most részben ez a felújítás indult meg, részben a területen álló többi, nem védett épület bontása, és az elvadult park helyére tervezett modern lakótömbök építésének előkészítése. Ottjártunkkor is dolgoztak a munkagépek, a park, sőt a Laura út fáira is sorsdöntő jelzéseket fújtak, a szűk, lejtős utcácskában pedig karókkal jelöltek ki egy tervezett kerítésvonalat, jóval a mostani düledező kerítéseken kívül.

No mutyi, yes mutyi

Volt idő, amikor a Fidesz hangadói egészen más tónusban beszéltek az érintett ingatlanokról. A szóban forgó telkek és épületek legnagyobb része ugyanis ahhoz a Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai, Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézethez tartozott, amelyet a második Gyurcsány-kormány még 2006-ban bezáratott a Molnár Lajos egészségügyi miniszter és Veres János pénzügyminiszter jegyezte ágyszámcsökkentő kormányrendelettel. A Béla király út 20. alatt működő szanatóriumi tagintézményt még korábban, 1998-ban ürítették ki; akkortól málladozott elhagyatottan a villaépület is. Több, kudarcba fulladt értékesítési kísérlet után, különösen azt követően, hogy 2006-ban a Svábhegyi Gyermekkórház többi részét is kipurgálták, nagyon úgy tűnt, az állam, amint tehetné, szabadulna az értékes ingat­lanoktól. A teljes kórház bezárását érthető felháborodás fogadta: több ezer szülő aláírásával tiltakozó petíció is született, tartottak fáklyás élőláncot az intézmény körül, és a kerületet akkor ellenzékben, majd 2010 óta kormánypárti támogatással vezető Pokorni Zoltán polgármester 2007-ben harcias beszéddel állt ki a határozattal szemben. Pokorni egy demonstráció során „a sarkon kukucskáló ingatlanfejlesztőknek” is üzent; és azért, hogy „ne legyen túl nagy terve, ambíciója egyetlenegy ingatlanbefektetőnek se a kórház épületét, telkét, parkjait illetően”, változtatási tilalmat rendelt el a területre. A fenyegető ingatlanmutyi rémét maga Orbán is felemlegette az évi évértékelőjében, de aligha emiatt nem történt semmi a kiürített ingatlanokkal. Valójában sem az akkori kormánynak, sem a fideszes ellenzéknek nem volt még mesterterve a kincset érő terület hasznosítására...

ELEMZŐ: A BUDAPEST-BÉRLET KAMPÁNYKÉRDÉS, AMIVEL GYENGE PONTOT TALÁLTAK EL

ELEMZŐ / SZABAD EURÓPA PODCAST
Műsorvezető: VOVESZ TIBOR
2024.01.26.


A kormányfő egy kávészünettel közelebb a ’26-os győzelemhez, és neki csak ez számít – mondja Ruff Bálint, amikor a svéd NATO-csatlakozás nyomán előjön a brüsszeli kivonulás képe. Szerinte az ellenzék még mindig a választás technológiai kérdéseinél tart, és Vitézy Dávidból főpolgármester-jelölt lesz.

ORBÁN JÁTÉKA: BAJKEVERÉS, VAGY OROSZ ALKU - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.01.26.


Széles körben váltott ki rosszallást a tény, hogy katonai értelemben jelentéktelen Magyarország, akadályozza annak a Svédországnak a NATO-tagságát, amely fejlett hadiiparral rendelkezik, és amely létfontosságú a balti-tengeri légtér védelmében – írja a New York Times.

Ha már mindenki értelmezi – mégpedig a legkülönbözőbb módokon - azt, hogy a svéd külügyminiszter először elhárította az Ulf Kristerssonnak szóló orbáni meghívást, majd a kormányfő udvarias hangú levélben köszönettel mégis elfogadta az invitálást, de egyben felhívta magyar hivatali partnere figyelmét arra, hogy jövő csütörtökön úgyis találkoznak Brüsszelben a rendkívüli EU-csúcson, nézzük meg talán, hogyan is hangzik a Dagens Nyheter stockholmi lap megfogalmazásában a svéd álláspont.

A cikk először is azzal indít, hogy leszögezi: nem világos, hogy a látogatásra azt megelőzően vagy azt követően kerül-e majd sor, hogy Magyarország jóváhagyta a svéd NATO-csatlakozási kérelmet. Időpontot nem határoztunk meg – idézi a lap Kristerssont, aki megjegyezte azt is, hogy egyelőre meglehetően zsúfolt mindkettőjük naptára. Továbbá: mint a Dagens Nyheter írja, Orbán az X – korábbi nevén: Twitter – közösségi médiában ugyan azt közölte, hogy a közös érdeklődésre számot tartó, megvitatandó témák közt szerepel a svéd NATO-tagság kérdése is, magában a meghívó levélben erről nincs szó.

Ennek nyomán Kristersson azt válaszolta, hogy kész megbeszélést folytatni Orbánnal mindkettőjük számára alkalmas időpontban. A stockholmi lap szerint a miniszterelnök mindamellett cáfolja, hogy bármilyen tárgyalás lenne készülőben a svéd NATO-tagságról, arról ugyanis nincs mit tárgyalni, hiszen Orbán Viktor a minap már megerősítette, hogy meg fog történni a ratifikálás. Van viszont Kristersson szerint számos más téma, ami megvitatásra kínálkozik, így érdemes lenne szót ejteni a Jas 39 Gripen harci gépeknek a közös repülési rendszeren belüli szerepéről, illetve Magyarország közelgő soros EU-elnökségéről. Ennyit a Dagens Nyheterből.

Orbánnak a figyelem középpontjában kell lennie

Most pedig nézzük a New York Times arra irányuló kísérletét, hogy megfejtse, vajon miért húzza-halasztja a magyar miniszterelnök a svéd NATO-csatlakozás ratifikálását. A cikk szerzője Andrew Higgins, a lap varsói székhellyel működő kelet- és közép-európai tudósítói irodavezetője. Az írás címe az egyik lehetséges választ fogalmazza meg: Orbán arra használja Svédország NATO-kérelmét, hogy központi szerepe legyen Európában.

Kissé bővebben kifejtve: egyes elemzők szerint – írja Higgins - Magyarország álláspontjának egyetlen állandó eleme az, hogy Orbánnak, egy kicsiny kelet-európai ország vezetőjének ott kell lennie, ahol szeret lenni, a figyelem középpontjában, mint a nemzeti szuverenitás harcos védelmezője, akit körbeudvarolnak nála hatalmasabb nemzetek. Idézi Krekó Pétert, a Political Capital igazgatóját, aki lehetségesnek tartja ugyan, hogy geopolitikai megfontolások szintén szerepet játszanak, hiszen Orbán alatt Magyarország szorosra fűzte a kapcsolatokat Oroszországgal és Törökországgal, ám szerinte ez a furcsa történet Orbán egójáról, politikai nárcizmusáról is szól. „Ha bajkeverő vagy, komolyan kell, hogy vegyenek. Ez az autoriterek jellegzetes vonása: színpadias tisztelet illeti az erős embert.”

A New York Times regionális főtudósítója azonban megszólaltatja Panyi Szabolcs oknyomozó újságírót is, aki kételkedik az egóról szóló teória helyességében. Szerinte a háttérben inkább valamilyen alku lehet Oroszországgal, bár erre nincs egyértelmű bizonyíték. „Minden csupa rejtély, hacsak nem hiszel az összeesküvés-elméletekben”.

Akár így, akár úgy, a lap megállapítja: széles körben váltott ki rosszallást az a tény, hogy Magyarország, amely katonai értelemben jelentéktelen, akadályozza annak a Svédországnak a tagságát, amely fejlett hadiiparral, korszerű haditengerészettel és légierővel rendelkezik, és amely létfontosságú a balti-tengeri légtér védelmében. Még olyan hangok is hallatszottak egyes helyekről, hogy hogy zárják ki Magyarországot a NATO-ból – teszi hozzá a New York Times. Emlékeztet arra, hogy Magyarország határos Ukrajnával, és jelentős szerepet játszhatott volna azokban a nyugati erőfeszítésekben, amelyek az Oroszországgal szembeni ellenállás támogatására irányultak. De Magyarország elutasította, hogy kövesse Lengyelország példáját, és útvonalat biztosítson a fegyverszállításoknak – valamint emellett Ukrajna más jellegű megsegítését is következetesen aláássa.

Szinte lehetetlen értelmes párbeszédet folytatni a magyar kormánnyal

Végül: Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a Der Standard című bécsi lapnak adott nyilatkozatában egyebek közt arról beszélt, hogy szinte lehetetlen értelmes párbeszédet folytatni a magyar kormánnyal, mert az olyan populista rezsimeket, mint amilyen Orbán Viktoré, a polarizálás élteti, ellenfeleiket árulónak, illetve gonosznak bélyegzik. Ez – jegyezte meg – rombolja a demokráciát, amelynek alaptételei közé tartozik, hogy egyenrangú és legitim vetélytársként kezeljék a más véleményen levőket.

Az interjúban szóba kerül a 2022-es parlamenti választások előtti ellenzéki miniszterelnök-jelölti kiválasztási folyamat, Karácsony visszalépése. Arra a kérdésre, hogy utólag visszatekintve ezt hibának tekinti-e, a főpolgármester azt mondta: éppen az ország polarizáltsága miatt nagyon nehéz lett volna országos szinten győzelmet aratnia Budapest vezetőjének, hiszen a vidék támogatása nélkül nem lehet győzni. „Nincs olyan személyes ambícióm, hogy miniszterelnök legyek. De ha Budapest főpolgármestere maradok, akkor természetesen tovább támogatom az ellenzéket” – jelentette ki Karácsony Gergely a Der Standardnak adott nyilatkozatában.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

82 MILLIÁRDBA KERÜLHET AZ INGYENES SZOFTVER BEVEZETÉSE AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNYEKBEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2024.01.25.


Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány a Poszeidon EKEIDR iratkezelő rendszer használatát több száz állami szervezetnél. A szoftvert Palkovics László ex-miniszter barátjának a cége, az SDA DMS fejlesztette. Az iratkezelő licencét ingyen kapják meg az érintett intézmények, de a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez pedig hatalmas pluszkiadást jelent többek között az adósságokkal küzdő kórházaknak is. A program működéséhez szükséges „ellátási csomagot” ugyanis egy 82 milliárd forintos keretmegállapodás keretében öt cégtől lehet beszerezni közbeszerzési eljárás lefolytatásával. Vagyis: akár 82 milliárdba is kerülhet az iratkezelő rendszer bevezetése az állami szférában. Cikkünk második részében bemutatjuk, miért tűnik színlelt eljárásnak a gigatender, és ki profitálhat mindebből.


Ahogy azt cikkünk első részében megírtuk, több száz állami szervezetnek kell bevezetnie egy egységes iratkezelő rendszert az intézményeiben 2024 végéig. Az, hogy valahol már van bevált, jól működő iratkezelő rendszer, nem lehet kifogás, ugyanis a – nem nyilvános – 2044/2023. kormány határozat alapján az érintett szervezetek számára az EKEIDR rendszer bevezetése kötelező. A történet külön szépsége, hogy ugyan a szoftver licencét ingyen kapják meg az intézmények, minden más költséget nekik kell állniuk.

A Poszeidon EKEIDR Irat- és Dokumentumkezelő Rendszer fejlesztője az SDA DMS Zrt., amelynek tulajdonosa Fauszt Zoltán, Palkovics László ex-miniszter volt üzlettársa. A szoftvert az állam az EKOP-3.1.2. projekt keretében vásárolta meg a cégtől, de hogy pontosan milyen feltételek mellett, azt egyelőre nem tudni. A szerződést ugyanis cikkünk megjelenéséig egyik minisztériumtól sem kaptuk meg...

ÍGY SZAVAZ A LEGKEVÉSBÉ FIDESZES MEGYE

VÁSZTÁSI FÖLDRAJZ / TELEX
Szerző: KOVALCSIK TAMÁS
2024.01.26.


Talán a mai Magyarország egyik legnagyobb politikuskeltetője Csongrád-Csanád megye, politikai oldalaktól függetlenül hemzsegnek itt az erős emberek. Elég csak Márki-Zay Péterre, Lázár Jánosra, Ujhelyi Istvánra vagy Botka Lászlóra gondolni. A szegedi polgármester 2017 októberéig, rövid ideig az MSZP miniszterelnök-jelöltje is volt, de azóta a pártból is kilépett. Itt indult be a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László hivatalos politikusi karrierje is.

Csongrád-Csanád 390 ezer lakosának több mint a fele a megye két legnagyobb ellenzéki vezetésű városában, Szegeden és Hódmezővásárhelyen él. A 2019-es önkormányzati és a 2022-es országgyűlési választáson a kormánypártok támogatottsága kizárólag itt volt az 50 százalékos szint alatt (45 és 47 százalék). Így kijelenthető, hogy ez a megye Budapest után az ország legkevésbé fideszes vidéke.

A megye ma is használt nevét 2020. június 4-én kapta meg, amikor Lázár János javaslatára a Csongrád mellé a Csanád név is odakerült. A régi vármegyerendszerre hivatkozva módosították a nevet, viszont a mai Csongrád-Csanád megyében a korábbi Torontál vármegye északi területei is megtalálhatók a Tisza és a Maros torkolatától délre, a két folyó által határolt területen. Így ha a történelemhez tényleg hűek akartak volna maradni, akkor Csongrád-Csanád-Torontál megyének kellett volna elnevezni a közigazgatási egységet. Az időpontból fakadóan azonban a 2019-es önkormányzati választást még a régi elnevezéssel tartották meg, így a térképeinken és a szövegekben a kronológiai szempontból megfelelő nevezéktant használtuk.

A megyei jogú városokon, Szegeden és Hódmezővásárhelyen kívül a megyében még 58 település található, így Csongrád-Csanádban van a legkevesebb település a megyék közül. Ez az alföldi jellegből és a török hódoltság utáni történelmi fejlődésből fakad. Két középváros, Makó és Szentes meghatározó járásszékhelyeknek tekinthetők. Előbbi a hagyma és a ráépülő turisztikai kínálat (például a Hagymatikum), míg utóbbi a település népességszámához képest jelentős kulturális szerepe miatt is kiemelkedik. A szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban tanult többek között Alföldi Róbert, Badár Sándor, Kasza Tibor, Nyáry Krisztián, Péter Szabó Szilvia, Ujréti László, Zsédenyi Adrienn és még sokan mások.

Település- és gazdaságszerkezet tekintetében jelentős szerepe van a Tiszának, amely a megye területét észak-dél irányában, Csongrád és Szentes közötti részről indulva egészen Szeged délnyugati csücskéig osztja ketté. Ebbe folyik bele Szegeden délkeletről Makó irányából a Maros. A folyók mentén a víz által kialakított öntéstalajok a jellemzők, míg a Tiszától nyugatra a homoktalajok, a megye északkeleti részén pedig a magasabb humusztartalmú réti talajok.

De miért fontos ez egy választási földrajzos cikkben? Az egyik legelső választásföldrajzi tanulmányban André Siegfried a talajtípusokkal hozta összefüggésbe a választói magatartást. A talaj ugyanis meghatározza a jellemzően termesztett növényt, az pedig a mezőgazdasági termelés módját (nagyvállalat vagy családi gazdaság), ezeknek pedig különböző fajta képviseletük lehet. Ez Csongrádban is nagyban meghatározza a mezőgazdasági művelés típusát, amely a gazdasági kibocsátást befolyásolja. Humuszos homoktalajokon ugyanis inkább a gyümölcs- és zöldségtermesztés (Szatymazon a barack, Öttömösön a spárga, Domaszéken a répa), míg a magasabb humusztartalmú talajokon a nagy-táblás mezőgazdaság jellemző Hódmezővásárhely-Szentes környékén.

A térképen a településeket ábrázoltuk lakónépességük nagysága alapján. Így akadnak olyan települések, melyek városi jogállásuk ellenére inkább az óriásfalu kategóriába estek lakónépességük okán. Az egeret a településre húzva, vagy rákattintva az adott település lakónépessége is megjelenik...

A MEGAFON EGY HÉT ALATT TÖBB MINT 10 MILLIÓT KÖLTÖTT A NÉMET KORMÁNY ÉS A „GLOBALISTÁK” LEJÁRATÁSÁRA

LAKMUSZ
Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2024.01.25.


Bohár Dániel még Berlinbe is elutazott, hogy megkérdezze a német gazdákat, hová lett a pénz, ami nekik járna. Ukrajna, a migránsok, Soros György és Joe Biden talán tudja a választ.


„A németeknél betelt a pohár.” „A németeknek végleg elfogyott a türelmük.” „A német gazdákat elárulta a kormányuk.” Ilyen és ehhez hasonló felütésekkel kezdődnek azok a megafonos videók, amelyek az elmúlt héten elárasztották a Facebook hírfolyamát. Az átláthatatlan módon - részben akár közpénzből - finanszírozott Megafon Központ összehangolt kampányt indított: múlt hét óta összesen 6 emberüknek jutott eszébe, hogy a német gazdasági helyzetről, és az országban zajló gazdatüntetésekről kellene videót készíteni. Ezeket január 17-e óta fizetett hirdetésekkel tolja a Megafon,

alig több mint egy hét alatt 10,5-11 millió forintot költöttek rájuk, és több mint 3,3 millió emberhez jutottak el.

A megafonosok összesen 7 videót tettek közzé a témában, amelyek tartalmukban alig térnek el egymástól. Röviden összefoglalva: a német gazdaság romokban, a tüntető gazdák azért elégedetlenek a kormánnyal, mert a németek támogatása helyett az orosz-ukrán háborúra és a migránsokra költik a pénzt. A megafonosok szerint minden baj abból származik, hogy a német kormányt valójában a globalisták irányítják (a felvételeken Soros György és fia, illetve Joe Biden amerikai elnök jelenik meg), mindebből pedig azt a következtetést vonják le, hogy soha többé nem szabad a “baloldalnak” átadni a hatalmat, sem Németországban, sem Magyarországon, sem pedig Brüsszelben...

NEM DUBAJ KELL IDE – MEGMUTATJUK, MILYEN REMEK VÁROSRÉSZ ÉPÜLHETNE RÁKOSRENDEZŐN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2024.01.26.


Rákosrendező nem véletlenül lett a kormány Maxi-Dubaj terveinek helyszíne: az egykori rendezőpályaudvar három évtizede rehabilitációra vár. A területen elképesztő állapotok uralkodnak, de a romlás értékeket rejt. Itt van a Vasúttörténeti Park, Budapest legrégebbi állomásépülete, három nagy múltú sportterület. Az elmúlt években Rákosrendező rehabilitációjára alaposan végiggondolt, egymásra épülő fejlesztési javaslatok születtek. Ha ezeket leporolnák, élhető, zöld, de sok lakást tartalmazó városrész jöhetne létre felhőkarcolók nélkül is. Rákosrendezővel foglalkozó kétrészes cikksorozatunk második része.


Előző cikkünkben a Rákosrendezőre tervezett kormányzati beruházás hátterét mutattuk be. A kétrészes cikksorozat második írásában a terület múltjával és jelenlegi állapotával foglalkozunk, de azt is megmutatjuk, milyen lehetne egy közérdeket szolgáló alternatív fejlesztés ugyanitt.
*
A Rákospatak utca folytatásában gyalogos felüljáró vezet át a vasúti terület fölött. A karcsú betonlábakon álló, szegecselt vas építmény hosszú szakaszon az egyetlen átjárási lehetőség két népes kerület, Zugló és Angyalföld között, ennek ellenére nincs rajta nagy forgalom. A legközelebbi átkelő dél felé maga Rákosrendező vasútállomás: szintbeli kereszteződés sorompóval az ország egyik legforgalmasabb vasútvonalán. Egészen a közelmúltig kockaköves úttesttel, egy acélkalyibával megtoldott házikóban az elpusztíthatatlan Manó büfével, ahol 1970 körül megállt az idő.

A két átjáró közötti távolság nagyjából két kilométer, és ez az adat önmagában is mutatja, hogy a vasút milyen áthatolhatatlan fizikai akadályként vágja ketté itt a várost. A felüljárótól északra a következő átjutási lehetőség nagyjából hasonló távolságra a körvasútnál van, az úgynevezett Marcheggi híd járdáján, amely elhagyott, bokros területen, ösvényeken érhető el. Légifotókon Rákosrendező széles zöld sávnak tűnik, amely a Hungária körút felüljárója alatt mélyen benyúlik a város szívéig, egészen a Városligetig. Noha a terület biológiai aktivitásértéke szinte megegyezik a Városligetével, a valóságban ez minden, csak nem park...

MIHÁLYI PÉTER: AZ OSZTOGATÁSBÓL NINCS NÖVEKEDÉS

KLIKK TV TÍZ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2024.01.24.


A nehezén túl vagyunk, nyomás előre! Ezzel indította az évet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, büszkén jelentve, hogy decemberben 5 és fél százalékra lement az egy évvel korábbihoz viszonyított áremelkedés, természetesen a kormánynak tulajdonítva a sikert. Ez normális? – kérdezte Bolgár György a KlikkTV Tíz című műsorában Mihályi Péter közgazdászt.

Olyan értelemben normális – válaszolt a szakember –, hogy az elmúlt 35 évben a kormányok többsége hasonló gazdaságpolitikát folytatott, voluntarista emberek erőltették rá koncepciójukat a gazdaságra. Ez működhet jól is, rosszabbul is és van, amikor másképpen működik, mint ahogy gondolták.

2023-ben a legnagyobb félelem az volt, hogy bedől-e a forint, milyen árfolyamon fog stabilizálódni és az inflációra senki nem gondolt. Ez egyébként más országokban is így volt, csakhogy a mi inflációnk, ami persze nem független a többitől, nagyságát tekintve többszörös volt.

Orbánék szerint a növekedés a megoldás mindenre, nekünk mindenképpen növekednünk kell, behozni a többieket, mindent bele. A probléma abból van, hogy az uniós pénzeket, a hiteleket elpazarolták, nem valódi növekedésre, valódi gazdasági beruházásra, hosszú távon eredményes projektekre költötték, hanem osztogatták a pénzt két marokkal – mondta Mihályi Péter.

JÓPOFA, JÓ ILLATÚ, DE VESZÉLYES

NÉPSZAVA
Szerző: KUKLAI KATALIN
2024.01.25.


Az Elf Bar után az akár tízezer slukkos, száz-százötven szál cigarettának megfelelő nikotintartalmú Poco Bar lett ijesztően népszerű a tinédzserek körében. Zacher Gábor toxikológus szerint felvilágosításra, megelőzésre lenne szükség.

„Hihetetlen ízvilág, kiváló minőség, hatalmas választék, megbízhatóság, gigászi méret.” Kinek az érdeklődést ne keltené fel, ha ezekkel az üzenetekkel bombázza egy webshop? A dolog szépséghibája, hogy mindezeket – és még rengeteg hasonló önfényező szöveget – egy olyan oldalon olvashatjuk, amelyik egy igencsak káros, sőt talán kimondhatjuk: veszélyes eszközt árusít, ráadásul olyat, amelynek értékesítése Magyarországon illegális. Ez pedig a Poco Bar, egyfajta elektromos cigaretta, ami a legújabb őrület a tinik körében, fénysebességgel terjed a fiatalok között.

A név ugyan új, de a Poco Bar gyakorlatilag a néhány évvel ezelőtt megjelent Elf Bar továbbfejlesztett változata. Valóban népszerű termék, azonban kicsit túlhájpolják – vélekedik Zacher Gábor. A toxikológus lapunknak elmondta: „Kezdetben vala az Elf Bar a 600-800 puffal (egy puff egy szívás az ilyen elektromos, cigarettahelyettesítő eszközöknél – a szerk.), aztán ahogy fejlődött a technika, eljutottunk oda, hogy ezek a Pocók 10 ezer puffosak is lehetnek. Fajlagosan így sokkal olcsóbbak, mint a hagyományos cigaretták (ezek átlag ára kétezer forint), most 10-13 ezer forintért hozzá lehet jutni, sőt egyes szlovák boltokban akár 8000 forintért is meg lehet vásárolni egy ilyen elektromos dohányzáshelyettesítő eszközt.” A hazai dohányboltban megvenni nem lehet, mindössze internetes portálokat találtunk, ahonnan bárki beszerezheti.

Ezeket az eszközöket – vape-eket – gyakran hirdetik a hagyományos cigaretta egészségesebb alternatívájaként. Zacher Gábor megerősítette: valóban lehet ártalomcsökkentő szerepük abban az esetben, ha valaki ugyanúgy, ugyanolyan mennyiségben fogyasztja, mint a hagyományos cigarettát, azaz arról tér át az elektromos eszköz használatára. „A hagyományos cigaretta mondjuk 10 slukk, azt elszívja valaki, utána 1-1,5 óra múlva gyújt rá a következőre. Ha az ember 1-1,5 óránként elfogyaszt 10 puffot, akkor a szervezetébe került rákkeltő aldehidek mennyisége valóban jóval alacsonyabb, 8-10 százalék a hagyományos cigarettához képest. Ami a probléma, hogy jellemzően nem így használják, hanem az ember leül a tévé elé, és amíg megnéz egy filmet vagy egy meccset, folyamatosan puffogtat. Így 24 óra alatt 5-6 doboz cigarettának megfelelő mennyiségű káros anyagot is be tud vinni a szervezetébe.”

Ezek az alternatívák más szempontból is kedvezőbbek, hiszen ettől nem lesz büdös az ember, nem hamuzza össze a világot, nem dobálja szét a csikkeket, nincs füst, ami a környezetet passzív dohányzásra kényszerítené. Azonban a toxikológus felhívta a figyelmet arra, hogy a legnagyobb probléma az, hogy ez a dohányzási forma a fiatalok körében rendkívül népszerű és menő, míg a hagyományos cigaretta ma már gáz. Ez viszont kellemes, gyümölcsízű, jó illata van, jópofa, ugyanakkor igenis ártalmas a szervezetükre. Zacher Gábor szerint nagyon jó lenne, ha ezeket az eszközöket olyan irányba fejlesztenék tovább, hogy az ember ne tudjon egyszerre túl sokat elszívni, hanem mondjuk 15-20 puff után letiltana az eszköz, és csak 1-2 óra múlva lehetne újra használni. Persze ezt is ki lehet játszani, ha valaki több terméket vásárol, ennek ellenére talán ezzel lehetne csökkenteni a szervezetbe juttatott káros anyagok mennyiségét. Kérdésünkre a toxikológus megerősítette a szintén felröppent hírt, hogy elvileg lehet vásárolni hexahidro-kannabinolt tartalmazó vape-eket is, de ez valójában nagyon ritka...

GABRIELLÁÉK OPELJÉBEN 40 EZER KILOMÉTER UTÁN MOTORT KELLETT CSERÉLNI, DE AZ AUTÓ MÁR A HAZAÚTON ELROMLOTT

TELEX
Szerző: ZÁCH DÁNIEL
2024.01.26.


Nagyon boldog volt olvasónk, Gabriella és férje, amikor 2020 szeptemberében átvehették új autójukat, egy Opel Combo Life-ot. Bár a hétszemélyes kombi öt gyerekkel is elég tágasnak és kényelmesnek bizonyult, a család öröme nem tartott sokáig, mert néhány tízezer kilométer után feltűnően sok olajat kezdett fogyasztani az autó motorja.

Ezt többször jelezték az Opel Maxabo nevű hivatalos márkaszervizben, ahol azt mondták: az  1,2 literes, turbóbenzines, háromhengeres Puretech motorok megengedett maximális olajfogyasztása 1000 kilométerenként akár 0,6 liter lehet, és a gyár szerint nincs teendő, amíg ezt nem haladja meg.

Olajfogyasztás: 1,2 liter/1000 kilométer

Tavaly augusztusban olvasónk abban állapodott meg a Maxabóval, hogy az akkor elvégzett kötelező karbantartás után ezer kilométerrel visszaviszik a Combót ellenőrzésre, hogy kiderüljön, mennyi olaj hiányzik a motorból. Nem kis meglepetést okozott, amikor a szerelők megállapították: 1,2 litert kellene utántölteni, vagyis az olajfogyasztás rendellenesen magas, így az egyébként működőképes autót nem is adták vissza Gabrielláéknak.

Az autó számlálója ekkor kevesebb mint 41 ezer kilométert mutatott. Mivel az összes kötelező karbantartásról voltak igazolások, és élt az Opel garanciája is, a motorcserét az importőr fizette. Bizonyos esetekben, például miután lejárt a garanciaidő, illetve nem igazolhatók a korábbi szakszerű karbantartások és ellenőrzések, ez a művelet körülbelül 2 millió forintba kerül a cég Telexnek adott tájékoztatása szerint.

Mindez azok számára lehet érdekes, akik szintén ilyen motortípussal szerelt autót használnak, esetleg egy Puretech motoros használt Citroënt, DS-t, Peugeot-t, Opelt vagy éppen Toyotát szeretnének megvásárolni. Utóbbi márka nem tartozik ugyan a felsoroltakat összefogó Stellantis autóipari egyesüléshez, ám a Proace City kisteherautó, illetve a Proace City Verso nevű családi kombi valójában ugyancsak a Stellantistól származik, és minimális módosítással, illetve a márkajelzés cseréjével (badge engineering) került a Toyota kínálatába.

Gabriella és férje a gyors segítség ellenére nehéz helyzetbe került, hiszen az állami támogatással vásárolt Opel Combo a család egyetlen közlekedési eszköze volt, ráadásul az eredetileg 7 millió forint körüli vételár jelentős részét lízinggel fedezték, ezért akkor is fizetniük kellett a részleteket, amikor nem tudták használni az autót.

Némi egyeztetés után kaptak egy Corsa csereautót a szerviztől, abba viszont nem fért be a héttagú család, ahogy a későbbi Astrába és az ennél alig nagyobb Crosslandbe sem. A garanciaszerződés értelmében eleve legfeljebb néhány napig járt volna a csereautó, ám végül sikerült megállapodni a hosszabb távú segítségről...

A MAGYAR DIPLOMÁCIA MINT ISMÉTLÉSES POÉN - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.01.26.


Szoftpornó és népirtás, félnótások és bohócok, eluszított milliók és szuvasodó milliárdok. Napindító.


Jó reggelt! Csak fürgén, szaporán!

4 kiemelt cikk:





Tovább rázzuk a bohócsipkát

Természetesen a nemzetközi diplomáciában is mindenki érti a magyar kormány ígéretét: nem ők lesznek az utolsók, akik jóváhagyják Svédország NATO-csatlakozását - aztán mégis ők lettek, mi lettünk. Ahogy azt is mindenki érti, milyen pofátlan hazugság a fideszes belső viták mögé bújni.

Mára kiderült, hogy Törökország hivatalosan is ratifikálta a szerződést, alighanem egy amerikai alku miatt,. A kormánypártok pedig közölték: mégis csak megvárnák a svéd-magyar miniszterelnöki találkozót, addig mégsem lesz saját véleményük.

- Orbán választhat: vagy megvétózza Ukrajna pénzügyi támogatását, vagy szembeköpi saját választóit

Félnótás fantasy

Először arról írtunk, hogy letartóztatást kérnek a UCC-konteós szkítákra, akik fegyveresen akarták megdönteni a Magyarország nevű, New Yorkban bejegyzett izraeli kft-t. (Ajánlott olvasmány: Krasznahorkai új regénye.) Aztán le is tartóztatták a puccsistákat, a legidősebbet elmegyógyintézetbe viszik. Az egyikük a Mi Hazánk volt nagykanizsai elnöke.

Hol a pénz?

Megint lezártak egy kormányközeli szereplők ügyében indított nyomozást, tanulságos indoklással. A NAV nyomozói annak ellenére nem találtak semmi gyanúsat Orbán Viktor fogorvosa, Bátorfi Béla uniós támogatásból épült kutatóintézetének ügyében, hogy annak soha nem volt egyetlen munkatársa sem, csak két vezetője.

Lakmusz: a Megafon egy hét alatt több mint 10 milliót költött a német kormány és a „globalisták” lejáratására

Erga omnes

A Dél-Afrikai Köztársaság arra kérte a hágai Nemzetközi Bíróságot, hogy állapítsa meg, genocídiumnak minősülnek-e Izrael gázai hadműveletei. A bíróság ma hirdeti ki a döntést. Mik az előzmények, és milyen határozatra lehet számítani? Két nemzetközi jogász okfejtése a Qubiton.

Tyúkól

Ciki-e, ha egy nő romantikus irodalmat olvas? Egyáltalán, mi az, hogy női irodalom, reneszánsza van-e a műfajnak, miért olvassuk, és mekkora biznisz valójában - női podcastünk új adásában ezeket járjuk körbe.

Hírleveleinkre tulajdonképpen akár most is fel lehet iratkozni. Négyre ingyért, háromra pénzért.

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2024/4. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2024.01.26.


PUBLICISZTIKA


Kovács Zoltán
Bántják a svédek


A hét elején Orbán Viktor magyarországi látogatásra hívta meg Ulf Kristerssont, Svédország miniszterelnökét, nagyjából azzal egy időben, hogy kiderült, a török parlament valószínűleg ratifikálja a svédek NATO-csatlakozását. Tayyip Erdogan elnök várhatóan aláírja, és ezzel lezárul egy hosszadalmas folyamat, amely a törökök néhány nyugati szövetségesét aggasztotta.

Az utóbbi időben szinte minden lényeges világpolitikai vagy akár térségi kérdésben önmagával is rendre ellentmondásba keveredő magyar kormány magyarázata szerint azért van szükség a svéd kormányfő budapesti útjára, hogy megismerje a magyar álláspontot, miért késik a ratifikáció. Kicsit ellentmondásos ez, hiszen a magyar kormányfő és emberei időről időre, olykor a diplomáciában szokatlanul nyegle hangon elmondják, Svédország felvételét azért ellenzik, mert vezetői úton-útfélen kritizálják a jogállami berendezkedés magyarországi állapotát. Megnevezve néha többek között az egyetemi autonómia korlátozását és az embertelen idegenrendészeti intézkedéseket.Tovább

A szerző további cikkei








Tóth Mihály
A bot, a pellengér és a „rend hatályosabb védelmének” egyéb eszközei


Büntetési rendszerünk újabb kori alakulásának kevéssé ismert, szégyenteljes példája, hogy a Nemzetgyűlés 1920-ban, először csak az árdrágító visszaélések tetteseivel, röviddel később azonban több tucat további bűncselekmény elkövetőivel szemben ismét bevezette a botbüntetés alkalmazhatóságát. Ezzel szinte párhuzamosan kezdték tárgyalni az államrend hatályosabb védelméről szóló törvény tervezetét is. A két javaslat körül kibontakozó vitának máig ható tanulságai vannak.Tovább

A szerző további cikkei

Ahogy augusztusi interjújából és újévi köszöntőjéből is kiderül, Emmanuel Macron a bevándorláspolitika mellett a közoktatás terén is szélesre tárja a kaput a szélsőjobb előtt. Ennek tükrében nem árt részletesen bemutatni, milyen elképzelései vannak a jelenlegi államfőnek, és milyen elképzelései az államfői ambíciókat dédelgető Marine Le Pennek a közoktatás átalakítását illetően. Már csak azért sem, mert tapasztalatból tudjuk: a közoktatás minden szélsőségesen nacionalista politikai rendszer obszessziója...Tovább

A szerző további cikkei


Szerbhorváth György
Bosznia-Hercegovina

Széthullás előtt, alatt vagy már után?


FEUILLETON

Milbacher Róbert
A periféria dicséretéről és egyéb démonokról


IRODALOM

Visky András
Első beszéd. A szerelemről


Vagy, igen, elhagyjuk Véradót és a Bihari útról ráfordulunk az Erdő útra. Itt elfogy a bőrbeteg aszfalt, a földutaknak viszont még sokáig van nevük. Előbb az Őszibarack útra térünk, enyhén jobbra, majd az Alma utat követve a Szél dűlőn kötünk ki, románul utca, Szél utca, Strada Vântului. A dűlő végén bevetjük magunkat az erdőbe. Aranyhegy, Istenhegy, Vörös oldal, Mocsmolna hegy. Mennyi hegy... Végül a Cserhegy és a Rózsáshegy közötti völgyben leereszkedünk a faluba. Ha nem tévedünk el.

Tévedjünk el. Töltsünk egy éjszakát kettesben az erdőben, édesem.

Kettesben.

Leterítjük a palástodat, és azon.

A palástomon.

Ne félj elképzelni a lehetetlent, édesem.

Szentéletű Ferenc és Könyörületes Júlia.Tovább

A szerző további cikkei

Horváth László Imre
Rosseb


– Ógörögöt és latint tanítottam, gimnáziumban. Az utóbbi időben, nos, éppenséggel Flaviust fordítottam, a körülmények meg éppen mint Jeruzsálem pokoli ostroma Titus idején.

– Flavius? Őt nem ismerem. Tacitust inkább.

– Josephus Flavius. De bello iudico vagy A zsidó háború című műve az első századi görög történetírás remeke. Az ostrom alatt magamnak fordítottam. Amiben azért akad némi irónia. Főleg, hogy mikor végül a lakást lebombázták, elég hirtelen történt, a fordítási bíbelődéshez képest mindenképp hirtelen, én meg nem vittem magammal padlásról a pincébe az elkészült anyagot. Így hát az egész elégett.Tovább

A szerző további cikkei

Abafáy-Deák Csillag
Hártya


Csak vírusos fertőzés lehet, jelentette ki a Tisztiorvosi Szolgálat, és megtiltotta, hogy bárki a butakokkal közelebbi kapcsolatba kerüljön. Ennek ellenére a butakok kerültek többségbe. A koponyával rendelkezők már ki se mertek menni az utcára, nehogy gyanúsakká váljanak eltakart agyukkal, mintha rejtegetnének valamit.

A zárt agyúak nem tudták felvenni a harcot az egyre gyarapodó koponyátlanokkal szemben. A demokrácia törvényei szerint a többség vette át a hatalmat. Az intézkedések első lépéseként betiltották az Utazás a koponyám körül című könyvet mint az elfajzott sci-fi műfaj társadalmilag nem tolerálható szennyművét. A koponya szó szitokszóvá vált, a lexikonokból kitépték azt a lapot, ahol ez a szó szerepelt, és ha valakinél mégis épségben maradt egy ilyen könyv, azt a kötetet nyilvánosan elégették. A kockafej kifejezést sem volt tanácsos használni, mert ez a bizonyos kocka egy nem helyesen gondolkodó agyat rejthet magában.Tovább

A szerző további cikkei

Kutas József
A világ elveszőben


Mi, helyiek egy minutumra sem veszítjük el a valóságot, mert tudjuk, nem sok van már neki hátra. Ez a világ elveszőben. Ülünk a rakpart magaslatán, csupasz lábunkat lustán bele-belemártjuk az alkonyati fények langyos áramába, és előttünk a tenger lomhán lubickolva, bíborvörösen úszik, akár egy álombéli festmény leviatánja. Nem szólunk, csak nézünk. Minden szó ronthat a helyzeten, elriaszthatja ezt a fajta tünékeny realitást.Tovább

A szerző további cikkei

Simon Bettina
A futóverseny


Két üzletben jártam, de egyikben sem maradt. Nem baj, ha kidobták, csak adják vissza, kérem. Talán erélyesebben kellett volna. Követelni, és nem kérni. A mozgólépcső, ez a süllyedő padló alattam nem segít továbblépni. Képzeletben azt kiabálom a sápadt eladóknak, hogy adják vissza a rajtszámom. Azt hinnék, a holnapi futóverseny miatt fontos. Mintha számítana az a rajtszám. Egy másik női név van ráírva, nem a sajátom. Nem vagyok igazi családtag. Érdemes ilyenkor biztosra menni. A sorszámot meg sem néztem rajta. A metrón akartam, de addigra elvesztettem. Tőled kaptam. A plázából kilépve nem is tudom, miért futok tovább. A gyomromban dobog a szívem, nem vagyok hozzászokva. Utálok futni. Elkezdhetnék készülni a következő félmaratonra.Tovább

A szerző további cikkei






VISSZHANG

Bokros Lajos
Tévedés helyett csúsztatás


A szerző további cikkei

Felcsuti Péter
Ki ütött először (vissza)?

Hozzászólás az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatos vitához

A szerző további cikkei




Szikora Piroska
Ilyenek vagyunk


KRITIKA

Torma Tamás
BP 100, 150, 50


(Budapest100 idén Óbudán)

De mi most kijjebb megyünk, egészen a külső Bécsi útig. Már elhagytuk a plázaközpontot, amikor a balra a Laborc utca elindul felfelé, a Táborhegy oldalába. A túloldalon benzinkút, a domboldalban – egykori katolikus és zsidó temetők helyén - tűnik fel egy markáns betonépület, amely mint fekvő téglatestekből betonba öntött erőgép lépcsőzik a Bécsi út felé. Ötven év alatt a körülötte nőtt fák már inkább eltakarják, ennek ellenére ez a magyar modern vagy brutalista építészet egyik leglátványosabb emléke az építészettörténetben Radelkis – Ericsson néven emlegetett irodaház.
Tovább

A szerző további cikkei

Károlyi Csaba
Tragikomédia


► Krasznahorkai László: Zsömle oda­van. Magvető Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2024, 240 oldal, 5999 Ft

A szomszédai és az egész falu lököttnek gondolják. Már csak a kutyájának él. Eljut ugyan az Országházba, szemtől szembe áll a Szent Koronával, aztán mégis a Lipóton végzi. De kutyája, Zsömle a végén újra vele lehet. Az olvasó megszereti ezt a kutyát. Mert Zsömlét nem lehet nem szeretni. „Én szóltam” – ez a mottó. „Akkor inkább úgy vétem el, hogy várom” – jut erről eszembe a Sátántangó mottója A kastélyból. Visszatértünk megint a magyar ugarra, a puszták népéhez, csak közben a harangszó helyét átvette a szarvasi kotyogó kávéfőző hangja. A „felség” félnótás látogatói közt pedig – akiknek sokszor a valóságos személyekhez hasonló a nevük – egy Krasznahorkai László nevű tanár is ott van, aki egyben vándorénekes. Lacika gitáron kíséri magát, még Józsi bácsi nótáit is tudja (például: „Krasznahorka büszke vá-á-ra”). A „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország”-ot is ismeri, és ekkor sok mindenre gondolhatunk, még Bartókra is. (Játék az is, hogy „Árpád-házi Kada József” január 6-án született, egy nappal később, mint a szerző.)Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltja (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

A szerző további cikkei

Lakner Dávid
Ex libris


Schwechtje Mihály: Félúton Berlinbe
Kelecsényi László: Bűnangyal
Mátyás Győző: Szökevények
Werner Herzog: Dereng a világTovább

A szerző további cikkei

Kácsor Zsolt
A Bödőcs-enciklopédia


► Bödőcs Tibor: Prímszámok hóesésben. Helikon Kiadó, Budapest, 2023, 178 oldal, 4499 Ft

A szerkezet időrendben lineáris: a „Bödőcs-enciklopédia” szó szerint Ádámmal és Évával, vagyis a születéssel, a teremtéssel kezdődik, és egy temetési jelenetről szóló miniatűrrel zárul. E keretes szerkezetnek megfelelően példázatos, hogy a kötet első mondata egy kérdés az Örökkévalóhoz: „Miért nem akadályozod meg?”; az utolsó mondat pedig voltaképpen válasz erre a kérdésre: „Látjátok, testvérek, motyogja a pap”. Hát, igen, látjuk. Mert ami az első kérdés és az utolsó mondat között van, az egyszerre keserű és groteszk tudósítás az emberi élet csodálatos jelentéktelenségéről; másfelől örkényi értelemben vett tömör, letisztult, esszenciális sötét humor.Tovább

A szerző további cikkei

Kaiser Zsanett
Megmikrózott hazugság


► Döme Barbara: Sanyi, az ismeretlen celeb. Orpheusz Kiadó, Budapest, 2023, 164 oldal, 2500 Ft

Már maga az oximoron cím is a mű társadalomkritikai jellegét vetíti előre, amit a szerző a pároldalas fejezetekben újra és újra megpendít, de nem tud kifejteni. A webgyógyítók, áltudósok, álkeresztények, a járványhelyzetet kihasználó csalók világát ábrázolja, ahol mindenki lefizethető, a média pedig bárkinek megadja az ötperc hírnevet. A rövid történetek éppen csak feltárnak egy hangulatot, egy problémát, vagy egy jelenséget, majd a következő rész kezdetére már emlékek maradnak, néha egy-két mondatban visszautalnak az előző eseményre, de igazi következmények nincsenek. A szöveg sokszor redundáns, a fejezetek rövidek, mégis, mindegyiknél megtudjuk: egy sörrel és egy felessel vette rá Mari Sanyit az együttműködésre. Az ötödik történet után a kötet már nem igazán tud újat mondani, ugyanarra a sablonra húzza fel az egyébként önmagukban ötletes történeteket. Tovább

A szerző további cikkei

Erdős László
A kevesebb tényleg több


► Cait Flanders: A kevesebb több. Fordította Bakonyi Berta. Libri Kiadó, Budapest, 2023, 229 oldal, 4299 Ft

Flanders hazájában, Kanadában ismert bloggernek számít, aki többféle függőséggel, így alkoholizmussal, drogfogyasztással és mértéktelen evéssel is eredményesen küzdött meg, míg egy napon rádöbbent, hogy vásárlási mániája is pont ugyanilyen függőségként telepedett rá életére. „Éveken át éltem abban a hitben, hogy szükségem van az alkoholra ahhoz, hogy jobb legyen az életem, ugyanúgy, ahogy azt hittem, bizonyos dolgok megvásárlása is javít az életemen,” írja könyvében. Miután tévedését felismerte, elhatározta, hogy szakít addigi életmódjával, és egy éven át csakis olyan dolgokat vásárol, amelyekre feltétlenül szüksége van, így például élelmiszert és tisztálkodószereket. Tiltólistára kerültek viszont egyebek mellett a ruhák, a cipők, az elektronikai cikkek és a dísztárgyak.Tovább

A szerző további cikkei

Hegedűs Claudia
Élet-szelfi


► Paul Auster: Baumgartner. For­dí­totta Pék Zoltán. 21. Század Ki­adó, Budapest, 2023, 188 oldal, 5490 Ft

Egy tikkadt-forró augusztusi napon feleségül kéri a nála tizenhat évvel fiatalabb Judith Feuert, de a frigy nem jön létre. A fiaskó arra készteti Baumgartnert, hogy meséljen a több mint öt évtizednyi szobamagányáról. A Szófogytig rövid eszmefuttatás az írólét - önként vállalt - magányos kínjáról-öröméről, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy egy évvel a megvalósulatlan házasság után, Baumgartner szép lassan befejezi legújabb könyvét. A Kerék misztériumainak csetlő-botló írásszüneteiben azért felmerül benne, hogy nála vajon mikor csenget be az időskori szenilitás. S ha már ennyit foglalkozik a rövid távú memóriazavarral, gondolatban visszaszalad a távoli múltba. Eszébe jutnak az apjával, anyjával, nagyszüleivel kapcsolatos emléktöredékek, és a sorsszerű véletleneken töpreng, amelyek közrejátszottak abban, hogy ő egyáltalán világra jöjjön. Tovább

A szerző további cikkei

Perecz László
Kivezetés a politikából


► Tamás Gáspár Miklós: Világvége II. Csonkamagyar patológiák. Ta­más Gáspár Miklós válogatott po­li­tikai-filozófiai írásai II. Kalligram Ki­adó, Budapest, 2023, 499 oldal, 4500 Ft

A baloldali esszéista ráadásul radikális baloldali nézeteket vall. Nem modifikálni akarja a kapitalizmust: egyenesen fölszámolni szeretné. A kötetben szereplő korábbi esszéi még a parlamenti politizálás feltételeivel számolnak: a kormány ellenzékének szerepét elemzik és esélyeit latolgatják, esetleges választási győzelmének esetére egy teljes kormányprogram alapjait vázolják. A későbbi esszék hangja aztán fokozatosan radikalizálódik: az írások mindinkább a parlamenten kívüli ellenzékhez kezdenek szólni. A „parlamenti kreténizmussal” szakító, hol Mozgalomnak, hol Parlamenten Kívüli Oppozíciónak, hol Valódi Magyar Baloldalnak nevezett aktor számára fogalmazott „ajánlatok” és „intelmek” pedig egyre inkább hatalom- és intézményellenesnek látszanak – mintha a politikai anarchizmus sajátos változatát kezdenék képviselni.Tovább

A szerző további cikkei

Gettler Márta
Közös gondolkodás a Néprajzi Múzeumban

A kétely felfüggesztése

(A kétely felfüggesztése [A művész tekintete 1.], Néprajzi Múzeum. A kiállítás megtekinthető 2024. június 22-ig.)

Ahogy a kiállítás szótárában is olvasható, a kétely felfüggesztése a színházi világban használt értelmezés, ami arra próbálja ösztönözni a nézőt, hogy tegye félre a racionalitást és feltétel nélkül fogadja el a látottakat. A cím ennek értelmében arra kér minket, látogatót, hogy fogadjuk el a kiállítás terét úgy, ahogy azt a művészek kitalálták számunkra. Tovább

A szerző további cikkei

Fekete Szilvia
A fenség jegyese


(Szotyory László kiállítása megtekinthető a Mansfeld Péter Galériában február 9-ig.)

Festészete nagyon távol van az életidegen, de valamiféle homályos felfogású biomorf hívószóra kényszeresen felelni akaró, űrlényszerűen tekergő egyenműalkotásokban, uniformizált installációkban fuldokló hipertrendi galériák világától – ahogyan a jelen kiállítást bemutató tér is, melyről fontos néhány szót szólni.Tovább

A szerző további cikkei

Wagner István
Onur-œuvre Kölnben


(A Füson Onur – Retrospektíva kiállítás, Ludwig Museum, Köln, január 28-ig tekinthető meg, a helyi Verlag der Buchhandlung Walther und Franz König német–angol–török katalógusával, 256 oldalon, számtalan képpel.)Tovább

A szerző további cikkei

Stőhr Lóránt
Az ember, aki fel sem tűnt


(Kristoffer Borgli: Álmaid hőse)

Az Álmaid hőse az amerikai független film humorosan szürreális, könnyeden filozofikus vonulatába illeszkedik, amilyen az Egy makulátlan elme örök ragyogása, A John Malkovich menet vagy az Adaptáció. Kristoffer Borgli fiatal norvég rendező első amerikai produkciója szellemes szatíra a digitális közösségi oldalak uralta nárcisztikus látványtársadalomról, melyben, aki nincs fent a Facebookon, Instagramon, vagy nem posztol, nem szerez magának lelkes követőket, az egyszerűen nem is létezik.Tovább

A szerző további cikkei

Molnár Zsófia
Szerelemprojekt


(Pekingi ősz, Katona József Színház, Kamra, január 10.)

Még ha az események sora és a motivációk pszichológiai készlete nagyjából felgöngyölíthető is, nem a cselekmény itt a lényeg. Mert úgy tűnik, Fehér Balázs Benőt, akinek ez már a harmadik Vianja, nem maguk a regények vonzzák, sokkal inkább a bennük fanyar szeretettel felfestett abszurd-burleszk világ, és minden alkalommal talál is maga mellé megfelelő társakat, akik ezt az ő szája íze szerint vele együtt farigcsálják.Tovább

A szerző további cikkei

Rákai Zsuzsanna
Montázs


(Budapesti Fesztiválzenekar, Kian Soltani, Gérard Korsten – Zeneakadémia, 2024. január 19.)

Soltani pompás játéka szeszélyes volt és álmodozó, hangszínben, frazeálásban egyaránt annyira változatos, hogy szinte lehetetlen lett volna egyetlen korszakhoz kötni az így megszólaló darabot. Az ember képzeletében a bécsi zene csaknem teljes kapcsolatrendszere kirajzolódott, mert a technikai nehézségeket zavartalan büszkeséggel előtérbe helyező interpretációban hol a XIX. század végének nosztalgiája hallatszott, hol a barokk ékessége dominált, a fegyelmezett, arányos fantáziájú Haydn megszokott képét egy bravúrdarab kissé gátlástalan komponistájáéval cserélve fel. És ahogy Soltani nem arra koncentrált, hogy a concerto tiszteletre méltó kulturális értékét közvetítse, úgy Korsten sem a stíluskorszakok alapos körülhatárolásával differenciált a hosszabb-rövidebb szimfóniák között.Tovább

A szerző további cikkei

Fáy Miklós
A második esély

(Olga Peretyatko ária- és dalestje – Magyar Állami Operaház, január 21.)

Egyelőre azonban csak Olga Peretyatko van itt, aki olyan, mintha mindent megtanult volna az éneklés körüli dolgokból, csak a lényeget nem. Jön, és arany ruhát visel, és mindent úgy csinál, ahogy a nagy énekesek, koncentrál, égre néz, jelzi, hogy elképesztő testi és szellemi teljesítményt mutat föl. Jön, és tényleg meg is tudja lassítani az időt, ahogy Donna Anna áriáját kezdi a Don Giovanniból, tényleg ura a percnek és a másodpercnek, de aztán nem derül ki, hogy ez mitől jó vagy fontos, az ária nem lesz szép, tartalmas, mély, csak hangok jönnek egymás után.Tovább

A szerző további cikkei

Grecsó Krisztián
Otthonos hangulat


(Kocsmai tévézés Magyarországon)

A kocsmai tévézés egy szociológiai tanulmány lehetősége, pontosabban az lehetne az, ahogy a közönség reagál a műsorokra. Figyeltem már észak-borsodi italmérésében a Miskolci Városi Televízió sportösszefoglalóját, megye kettő, északi csoportról beszéltek, vagyis éppen arról, ahol a falu csapata is játszott, és bár kevés képes összefoglaló volt, de azért egy akadt, a rangadó Edelény–Parasznya-meccsről megrázóan filmszerű, hogy úgy mondjam, sportközvetítésre kevéssé emlékeztető, hiperrealista felvételek zaklatták fel a nézőt.Tovább


INTERJÚ

Fóti Tamás
Itt nem mászkálnak ellátatlan betegek...

Beszélgetés Gresznáryk Andreával


PÁRATLAN

Lázár György
BORVÁSÁR SZENTMISÉVEL


A szerző további cikkei


Dr. Gazdag Miklós
„ÍGY SZÁMOLNAK ŐK”

(2023-ban és 2024-ben)

A szerző további cikkei





(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS


A szerző további cikkei

Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ