2021. szeptember 13., hétfő

ALKOTMÁNYOS VÁLSÁG KÖZEPES KRUMPLIVAL ÉS SOK HUHOGÁSSAL

YOUTUBE
Szerző: POTTYONDY EDINA
2021.09.07.



Végre! Halleluja! Pottyondy Edina stand up estje megtekinthető a Dumaszínházban. Jegyek az alábbi linken:
https://bit.ly/3klZ3RI

EZEK VOLTAK AZ ELSŐ MINISZTERELNÖK-JELÖLTI VITA LEGFONTOSABB PILLANATAI

TELEX
Szerzők: SZILLI TAMÁS, FÁBIÁN TAMÁS
2021.09.13.



Szeptember 12-én, vasárnap este volt az első ellenzéki miniszterelnök-jelölti vita az ATV-n: a több, mint másfél órás vitának a legfontosabb pillanatait, legérdekesebb ígéreteit szedtük össze egy rövidebb videóban.


A vitát részletesen is közvetítettük ebben a cikkben, a teljes vitát pedig itt nézhetik vissza online.

A videót köszönjük az ATV-nek.

FELNŐTTKÉPZÉS: MEGVAN AZ ELŐRE MEGFONTOLT SZAKMAIATLANSÁG EREDMÉNYE

NÉPSZAVA
Szerző: DOROS JUDIT
2021.09.13.


Rutinos szakemberek véreztek el a Pest megyei kormányhivatal bizarr vizsgáján. Sokukat már törölték is a szakértői névjegyzékből.

A hazai több mint félezres felnőttképzési szakértői gárda csaknem kétharmada nem tudta – kisebb részük a megszabott feltételek miatt nem akarta – teljesíteni a Pest Megyei Kormányhivatal Szakképzési és Felnőttképzési Főosztálya által szervezett, kétévenként kötelező továbbképzés vizsgáját – tudta meg a Népszava. Évtizedek óta a szakmában dolgozó emberekről van szó, akik eddig szaktudásuk és tapasztalatuk révén véleményezték a felnőttképzés programjait és ezeket alapul véve kaptak vagy nem kaptak végül engedélyt a kurzusokat szervező cégek. 

– A vizsgák során olyan érzésünk támadt, mintha előre megfontoltan állítottak volna bennünket szakmaiatlan, szinte személyre szabott akadályok elé, amelyeket egyesek semmiképpen sem ugorhattak át – mondta lapunknak az egri Sibelka György aki 25 éve dolgozik szakértőként. Vagyis, csak dolgozott, mert ő is a „bukottak” közé került, s a pótvizsgán sem ment át. Sibelka szerint azzal nincsen semmi gond, ha mérni akarják a tudásukat, ám a módszerek, amelyekkel ezt tették, több, mint kifogásolhatók. – A kormányhivatal meghirdetett 20 órás továbbképzést, 12 órás egyéni felkészülést és további 8 órás, személyes részvételt igénylő gyakorlati képzést, ám az utóbbin látottaknak-hallottaknak semmi közük nem volt a későbbi vizsgához. Nem volt előzetes tananyag, csupán tíz megjelölt, csaknem 1000 közlöny-oldalt kitevő jogszabály, valamint 123 úgynevezett tanulást támogató, de nem vizsgakérdés. Nyilvánvalóan nem várható, hogy a vizsgázó a jelzett mennyiségű jogszabályt megtanulja, annál kevésbé mert erre a szakértői munka során a gyakorlatban nincs is szükség – mondta.

A helyszíni vizsgálatok alatt, vagy a képzési programok előminősítésénél a joganyag nyomtatott vagy elektronikus formában folyamatosan a szakértő rendelkezésére áll, a szakértői munka azonban sokkal összetettebb puszta jogszabály-ismeretnél, ez nem lehet az alkalmasság egyetlen fokmérője – tette hozzá az egri szakértő. Maga a vizsga egy feleletválasztáson alapuló, kizárólag jogszabály szövegekből álló, 40 válaszlehetőséget tartalmazó kérdés-sorozat volt. Egy kérdés megválaszolásra mindössze másfél perc állt rendelkezésre, ez alatt kellett volna saját számítógépükön „lóhalálában” megkeresni az adott jogszabályt, amennyiben nem tudják azt fejből. A szakértői gárda csökkenése komoly következményekkel járhat a felnőttképzés színvonalára nézve, egyes csoportok viszont hasznot húzhatnak a létszám csökkenéséből, a kontroll lazulásából – mondta Sibelka György. Szerinte a silány színvonalú programok "átengedése" és az ezek alapján folytatott "olcsó" és nem megfelelően ellenőrzött képzések lebonyolítása jelentős nyereséggel járhat egyes képzők számára, ugyanakkor súlyosan károsítja a résztvevőket és a képzést támogató államot, más, korrekten működő képzőket pedig behozhatatlan versenyhátrányra ítél – fogalmazta meg nemcsak lapunknak nyilatkozva, hanem a Pest megyei kormánymegbízottnak, Tarnai Richárdnak eljuttatott, a vizsga módját kifogásoló levelében is. Hozzátette: résztvevőként, vizsgázóként az egész szakértői továbbképzést, s magát a vizsgát is szakmaiatlannak, etikátlannak és megalázónak tartja...

BOD PÉTER ÁKOS: NAGY BAJ VAN A MAGYARORSZÁGI FIZETÉSEKKEL

PORTFOLIO
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2021.09.13.


Nincs minden országban törvényesen megállapított alsó bértarifa, de ahol van, ott az infláció és az üzleti konjunktúra alakulása alapján, a szociális partnerek szempontjait figyelembe véve évente indexálják az értékét. Ez elvileg rutindöntés; nálunk az ilyen is rendre átpolitizálódik, különösen választási év előtt
.

Lám a legutóbbi, a „járvány utáni életről” meghirdetett nemzeti konzultáció kérdései közé betették a minimálbér ügyét; ezzel végleg kikerült a szokásos éves érdekegyeztetési keretből, a gazdasági kalkuláció világából. A kérdőív felvezeti a véleményt, mely szerint „a minimálbért 200 000 forintra kell emelni, mert ez is biztosítja, hogy a gazdasági növekedésből ne csak a vállalatok, hanem a magyar emberek is részesüljenek”, és ajánl két válaszlehetőséget. Az első: „a lehető leggyorsabban meg kell emelni a minimálbért”, míg a második: „most nincs szükség a minimálbér emelésére”. További választási lehetőség nem szerepel.

Sugalmazó a felvezetés, hiszen az egyik serpenyőbe azt tették, hogy a magyar emberek részesedjenek-e a gazdasági növekedésből (ki gondolná másképpen?), a második opciót viszont akkor választja valaki, ha szerinte az idén februártól érvényes tarifa pont jó, infláció nincs és jövőre sem lesz, a konjunkturális viszonyok változatlanok maradnak, a minimálbér indexálásra tehát nincs ok. Nem hoztak meglepetést a beküldött válaszok, a kormány azt kapta, amit sugallt és várt. Az érdekképviseletek még kifejthetik álláspontjukat, az érdekegyeztető tárgyalások folytatódnak, de feltehetjük: causa finita...

EZÉRT NEM KAPSZ KARÁCSONYRA ÚJ PC-T, JÁTÉKKONZOLT, TABLETET VAGY TELEFONT

QUBIT
Szerző: HEGYESHALMI RICHÁRD
2021.09.13.


A chipgyártás világszerte nehézségekkel küzd: az egyik legalulértékeltebb gyártási alapanyag, a szubsztrát előállítása olyan nehézségekbe ütközött, amilyenekre egy évtizede nem volt példa. A legnagyobb gyártók igyekeznek bővíteni a termelési kapacitást, hogy kielégítsék a beszállítók igényeit, de a felzárkózás évekig is eltarthat.


Ha galléron ragadnánk az utca emberét, és megkérdeznénk tőle, hogy tudja-e, mi az a szubsztrát, jó eséllyel akkor se tudna válaszolni, ha az élete múlna rajta. Pedig a szubsztrát mindennapos használati tárgy, pontosabban a mindennap használt elektronikai eszközök nélkülözhetetlen alkotóeleme.

A chipgyártás globális nehézségei jó ideje ismertek, mivel a koronavírus-járvány miatt világszerte összeomlottak a kereskedelmi és beszállítói láncok. Állandó az alkatrész- és gyártókapacitás-hiány, és a szükséges nyersanyagok, alapvető alkotóelemek beszerzése is problémás. Ilyen alkotóelem a szubsztrát, amit a számítógépek és más elektronikus eszközök gyártása során arra használnak, hogy rögzítsék a chipeket az áramköri lapokon, és biztosítsák az alkatrészek vezetőképességét. Bár ezek nem bonyolult alkotóelemek - vagyis nem annyira, mint az áramköri lapokon rögzített chipek -, a szubsztrátok legalább olyan fontos elemei a chipgyártásnak, mint maga a szilícium.

A chipgyártás válságát eddig a nagy elektronikai gyártók érezték meg a legkevésbé. Mivel ők voltak a beszállítók legfontosabb ügyfelei, az alvállalkozók kezüket-lábukat törték, hogy a lehető legkevésbé érintse őket az alkatrész- és a munkaerőhiány. Mára sokat változott a helyzet. Az Apple, az Nvidia, az Intel és az AMD egyaránt nyersanyaghiánnyal küszködnek; és minél fejlettebb elektronikai eszközöket gyárta(t)nak, annál keservesebben érinti őket a szubsztrátok hiánya...

HADHÁZY ÁKOS: A GÉPEZET KISKATONÁINAK KITERJEDT AMNESZTIÁT KELL HIRDETNI

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2021.09.13.


Hanzély Ákos öttusázó világbajnokunk kiváló, figyelemfelkeltő, és gondolatébresztő cikket írt az Átlátszónak a korrupció elleni fellépés lehetőségeiről. A cikk érdeme nem csak a sokak számára újszerű javaslatok adása. Ennek a recenziónak, válasz dolgozatnak az elején rögtön leszögezem, hogy a javaslat lényegével teljesen egyetértek, hasonló dolgokról jómagam is régóta beszélek. Számomra viszont nagyon attraktív volt az is, ahogyan a bevezető részben nagyon szépen összefoglalja azokat a problémákat, amelyeket meg kell oldani, ha nem csak szólamokban, esetleg néhány kirakat perben akarunk tenni a korrupció ellen. A téma alapvető fontosságú és nagyon lényeges, hogy ne csak a kampányüzenetek szintjén beszéljünk róla, ezért örültem a szerkesztőség felkérésének, hogy írjam le a véleményemet.


Mégegyszer megismételve, hogy a cikk javaslatának lényegével teljesen egyetértek, mégis rögtön belekötök a dolgozat első mondatába, miszerint a korrupció megszüntethető, sőt egyszerűen megszüntethető. Ez természetesen soha nem volt így és soha nem lesz így, de ha valódi szándék van rá, akkor valóban gyorsan és hatékonyan csökkenteni lehet az esetszámot és az okozott kárt...

BAKONYI FÖLDESÚR LETT ROGÁN ANTAL UTÓDJA, CSAK AZ NEM LÁTSZIK, HONNAN VOLT RÁ PÉNZE

24.HU
Szerző: NAGY GERGELY MIKLÓS
2021.09.13.


Megduplázta földbirtokait az elmúlt években Szentgyörgyvölgyi Péter, ám a belvárosi polgármester vagyonnyilatkozatait átböngészve nem találni a közel 30 hektár pénzügyi fedezetét. Kérdéseinkre hónapok óta nem reagál a kerületvezető.


A Fővárosi Közgyűlés polgármester tagjai rendre 5-6 oldalas vagyonnyilatkozatokkal szerepelnek az önkormányzat honlapján, egyikük vagyonnyilatkozatának terjedelme azonban jócskán túllép az átlagon: a Belvárost igazgató Szentgyörgyvölgyi Péter 12 oldalas bevallásában nemcsak a csatolt, közel két tucat darabból álló föld- és ingatlanvagyon a szembetűnő, de az értékpapírokban, takarékbetétben pihentetett vagyonának nagysága is.

Indiántábor és földügy

Rogán Antal utódja 2014 óta vezeti az V. kerületet, előtte alpolgármesterként egy önkormányzati céget is irányított, illetve egy kis, a többi közt italszolgáltatással foglalkozó családi vállalkozás tulajdonosa és ügyvezetője volt. Rogánhoz képest Szentgyörgyvölgyi visszahúzódóbb karakterű politikus, magánéletéről, de még tanulmányairól sem igen találni újságcikket. A kerületi honlap sem árul el róla semmit. Egy 2014-es bejegyzés szerint korábban szociális munkás diplomát szerzett, mindemellett cukrász és aranykalászos gazda...

NEM LESZ OTT TÓTH CSABA AZ ELŐVÁLASZTÁSI VITÁN, ÉS FELJELENTETTE GULYÁS MÁRTONT

444.HU
Szerző: FŐDI KITTI
2021.09.13.


Tóth Csaba, 

az MSZP politikusa videóban jelentette be, hogy nem kíván részt venni a sokak által várt hétfő esti képviselőjelölti vitán Hadházy Ákossal a Partizánon, és azt is megindokolta miért:

„Tudom, hogy egy politikusnak sok mindent el kell tűrnie, sok mindent el kell viselnie. Nem csak a politikai ellenfeleinek az aljas, lejárató gyűlöletkampányát, de sajnos sok esetben egyes médiumok részrehajló, közvéleményt félretájékoztató megnyilvánulásait is. De mindent azért nem, most betelt a pohár. Gulyás Márton a Partizánban Karácsony Gergellyel folytatott interjúja során olyan kérdésekbe csomagolt vádakat fogalmazott meg személyemmel kapcsolatban, amelyekért a mai napon, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás miatt feljelentettem. Így a mai napon a stúdióban nem, viszont valamikor a bíróságon fogunk majd találkozni” - mondta Tóth Csaba.

A videóban azt is kifejtette, hogy fontosnak tartja a képviselőjelölti vitákat, ezért is hívta meg augusztus 25-én Hadházy Ákost a Zugló TV-be, de eddig a meghívásra nem kapott érdemi választ, viszont ennek ellenére 17-én várja a stúdióban...

ITT OLVASHATÓ

TEHETSÉGGONDOZÁS A SZEGÉNYSÉGBEN

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.09.12.


A pedagógiában a felzárkóztatás és a tehetséggondozás egyaránt meghatározó, egymást nem kizáró, sőt támogató folyamat. Ha a mai oktatást nézem, akkor azt kell, hogy mondjam, a kettő igencsak elválik egymástól, és a tehetséggondozás kap nagyobb teret, támogatást, elismerést, és ez mindenben így van, kiegészítő programokban, díjakban is.


Külön intézményrendszere van a tehetséggondozásnak, egészen az óvodától, szakemberekkel, programokkal, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. E mellett pályázatok is segítik ezt, a MOL támogatásával, több területen is, nemzetközi versenyeken csúcsosodik ki a folyamat, és ebben nagyon sikeres is az ország. No meg ne hagyjuk ki az Arany János Tehetséggondozó Programokat sem, melyek azoknak adnak támogatást, akik nehezebb helyzetből érkeznek, és kimagaslóan tehetségesek. A pedagógusoknak pedig továbbképzések sora áll a rendelkezésére, ha a tehetséggondozással kiemelten szeretne foglalkozni.

A tehetséggondozást mindenki szereti, az csak öröm, abban nincs működési hiba, nincs kellemetlen terület, ott a befektetett munka bizonyítottan látható, mindenki dicsőségére.

De van ebben a kettészakadt világban az oktatásnak egy másik területe is, a felzárkóztatás. Ami már nem annyira népszerű. Leginkább azért nem, mert tükröt tart a rendszernek a nehézségekről, és egy olyan komplex problémát hoz be az oktatásba, aminek a kezelése már nem olyan szépen kommunikálható. Mert ebben nem lesz megkerülhető a szegregált oktatás, a szakemberképzés hiányosságai, a módszertani kultúra hiánya, a probléma társadalmi beágyazottsága, a politikai szándék sem. És ez a terület a pedagógusoknak sem olyan vonzó, kihívás ugyan, de az ezzel való küzdelem nem fog sosem olyan dicsőséget hozni sem nekik, sem az iskoláknak, mint a tehetséggondozás.

Nem is ezen a vonalon megyek most tovább, a felzárkóztatás hiányosságain, hanem a tehetséggondozás vonalán. Hogy miért olyan nehéz a generációs szegénységből érkező gyerekekkel ez. Több gyereket végigkísértünk már a felnőtt korig, a sikerekből és a kudarcokból egyaránt próbálok következtetéseket levonni.

Először is, egészen biztos, hogy egy tehetséges gyerek “kitöréséhez” nagy adag szerencse is kell. Ha nincs, aki idejében meglátja benne a felcsillanó tehetséget, ha nincs, aki mentorálja, akkor marad ott, és bedarálja az a problémahalmaz, ami körülveszi. Ez a kulcsszereplő a történetben többnyire egy pedagógus. Aki, ha eléggé elhivatott, ha elég a kisugárzása és a kitartása, akkor elindíthat a gyerekben is egy olyan folyamatot, amin elindulhatnak. Együtt, mert a gyereknek egyedül nem fog menni. Ha elég ügyes a pedagógus, akkor még a család bizalmát is megszerezheti, és támogató hatást építhet a gyerek köré.

Ebben nagyon fontos az állandó jelenlét, amiben nemcsak az a lényeges, hogy az adott területen fejlesztési lehetőséget kapjon a gyerek. Mert ahhoz, hogy ez egy sikertörténet legyen, még nagyon sok minden kell.

Mert a szocializációs minta nagyon erős. És sokáig hat, még akkor is, mikor az ember már azt gondolja, nem fordíthat vissza semmit. Még akkor is képes kettétörni egy szépen ívelő történetet.

Ahhoz, hogy egy tehetség kibontakozzon még sok minden kell. Pl. kitartás. Hosszú távú erőfeszítés. Erre otthonról most sok családban nem találunk mintát. Sem a tanulásban, sem a munkában. Az alkalmi munkalehetőségek üzenete nem a hosszú távú elköteleződést erősíti, a közmunkába meg nem is kell beleállni, úgyis megvan. Az, hogy mennyire nehéz az öngondoskodást kialakítani ott, ahol a családban erre nincs gyakorlat, az csak az tudja, aki naponta küzd ezzel.

A feladással sokkal többször találkoznak a gyerekek. A kudarctűrő képesség nagyon gyenge, ami persze összefügg az önértékelés zavarával. Megerősítést a családból, a közösségből nehéz úgy kinyerni, hogy az a hosszú távú erőfeszítést támogassa. A motiváció kezdetben mindenre nagy, ám hamar el is ül. Azt hiszem, ezt sokszor átélik a szegregált iskolákban tanítók.

A család, a közösség megerősítő támogatása attól is függ, értik-e, hogy az adott tehetségből milyen jövőkép lehet? És itt bejön az is, ami az egyik legnagyobb kihívás, hogy minek van nagyobb üzenete? Egy versíró, versolvasó, szavaló gyereknek, vagy egy másiknak, aki képes pénzt szerezni, mondjuk “üzletelésből”? Ez utóbbi nagyobb eséllyel vívja ki a többiek elismerését, mert azonnali, kézzelfogható eredménye lesz, pl. megvesz egy olyan telefont, ami ma menő. Az előző viszont ehhez képest könnyen gúny tárgya lehet, aminek elviseléséhez már önmagában is nagy erő kell, mert ott nincs a mentora, aki megvédi, ott neki kell megküzdenie ezzel. Ehhez erő kell, és hit önmagában, ami nagyon sérülékeny történet.

Az általános iskolai időszakban kell ezt a hitet, erőt felépíteni, és úgy megerősíteni, hogy képes legyen képviselni önmagát, más közösségekben is. Ha ezen túl vagyunk, akkor általában át is kell adjuk egy másik térnek, a középiskolának, más tanároknak, más közösségnek. Ahol rögtön kockázat lehet, hogy vajon ők, ott, hogyan viszonyulnak hozzá? Egy más tanulói közegben is kiviláglik a tehetsége? Ott vajon lesz, akit érdekel, és képes energiát fektetni a mentorálásba?

És itt általában bejönnek még az anyagi gondok. Ezek a továbblépések többnyire kollégiumi elhelyezéssel járnak, ami nagyobb lépés a generációs szegénységből, mint egy jobb társadalmi státuszból. Itt több olyan, a tehetséghez nem kapcsolódó, de az ottlétet meghatározó tényező jöhet elő, ami elbizonytalanít, elkedvetlenít, és a feladást erősíti.

Nincs olyan ruha, nincs annyi zsebpénz, olyan telefon, olyan nassolnivaló, vagy épp cigi, mint a többinek. A szegénység előtérbe kerül, még akkor is összeméri magát, mikor arra semmi szükség, és elindul egy reménytelen kapaszkodás egy vágyba, hogy olyan legyen mint a többi. Ez pedig elviszi a fókuszt, gyengíti az önbizalmat, és ellenére hathat a folyamatnak.

Megint szerencse kell, hogy ezt túlélje, hogy jól megélje. No meg támogatás, anyagilag, lelkileg, ekkor a család hatása már gyengül, de sok a kortárs hatás másfelől, és nagy a kockázat a lemaradás feltűnésére. mert más világból jön, más szülők vannak mögötte, sosem volt olyan kulturális térben, mint a többiek, stb. Itt megalapozni azt, hogy a tehetsége miatt befogadják, felnézzenek rá, értéket lássanak benne, nem egyszerű.

És ha mindez sikerül, még mindig ott van egy kockázat: megküzdeni saját magával. Elhelyezni önmagát a világban, nem sérült, hanem egészséges önbizalommal, büszkeséggel, de nem túltolva azt, olyan kommunikációval, ami támogatja tovább a tehetségét. Menedzselni önmagát. Amit mások észrevétlen tanulnak meg abban a közegben, amiben élnek. Megkeresni azt a szerepet, ami az övé, ebben építeni munkát, vagy további képzést, ebben kiteljesedni, nem elszállni, kapcsolati hálót építeni, felnőni, élni.

Mikor lehet elengedni őket? Ez egyéni, teljesen. És azt hiszem, ez is szerencsefüggő, megint. A fent felsoroltakból talán kiderül, hogy a tehetség kibontakoztatását a generációs szegénységben sokkal több tényező akadályozza, fizikai és lelki tényezők sorával kell számolni, fejleszteni a szociális készségeket, kezelve a befogadó közeget. És egy csomó tényező van, amire nem is bírunk hatni, bármennyire szeretnénk.

Talán így már világos, miért vagyunk büszkék az Igazgyöngy patrónus-programjára. Amiben egyre több olyan középiskolásunk van, aki ígéretes. És egyre többen szereznek szakmát, vagy tanulnak tovább, egyetemen. Az idén úgy néz ki, 85 ösztöndíjasunk lesz, és sok-sok gyerek, akit más támogatásokkal mentorálunk.

Mert azért dolgozunk, hogy minden gyerek azzá váljon, amivé lehetne.

FOLYTATÓDIK A NYUGDÍJASOKNAK SZÓLÓ FIDESZES VÁLASZTÁSI KAMPÁNY – ÍGÉRETEK, KONTRA VALÓSÁG

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.09.13.


„Családbarát Magyarországot építünk – a Jókor kiadvány ősszel hasznos információkkal érkezik a nyugdíjasokhoz” – ezzel szöveggel és egy állóképpel indítja vasárnapi Facebook-posztját Nyitrai Zsolt. A kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott 2,5 perces videójával csatlakozott a nyugdíjasokat célzó kormányzati választási kampányhoz, amit mi, a magunk részéről már bő másfél éve láttunk jönni. Készülhetünk arra, hogy egyre gyakrabban, és egyre több kormányzati potentát fog szólni a szépkorúakhoz, hogy kiénekelje a szájukból a sajtot, azaz a voksukat az országgyűlési választásokon. A baj csak az, hogy ez a kampány (is) tele van csúsztatásokkal – s akkor még igencsak finomak voltunk.

„Tisztelt nyugdíjas honfitársainknak fontos, hogy tudják, kitől, mire számíthatnak a közéletben, mert a baloldal például elvett önöktől egy 13. havi nyugdíjat és az egekbe emelte az adókat és a rezsiköltségeket
” – indul Nyitrai Zsolt Facebook-posztja, amibe a propaganda-szöveg ismételgetésén kívül, túlságosan sok energiát és écát nem fektettek, összeollóztak több, korábbinak tűnő megszólalást (így belekerült például Novák Katalin családügyi miniszteré is). Nem is szólnánk emiatt, hiszen már javában folyik a választási kampány, ha... Ha nem lenne tele csúsztatással, hazugsággal a 2,5 percnyi szöveg...

MINÉL NAGYOBB A NYOMÁS ORBÁN VIKTORON, ANNÁL INKÁBB DURVUL A FIDESZ KOMMUNIKÁCIÓJA

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2021.09.11.


Orbán Viktor politikája a folyamatos terjeszkedésre épül, így a legnagyobb félelme az, hogy védekezésre kényszerítik. Mivel jelenleg több tényező is akadályozza az expanzióját politikai és gazdasági téren, mindenképpen változtatni szeretne ezen a helyzeten. Erre utal, hogy több befolyást akar szerezni az ENSZ-ben, illetve hogy újra nekiment az Európai Bizottságnak amiatt, hogy a testület bírságot szabott ki Lengyelország ellen, amiért egy kormány által felügyelt fegyelmi tanáccsal tartja sakkban az országban működő bíróságokat. A magyar kormányfő érzi a döntés súlyát, hiszen Magyarország számára is hamarosan érkezhet egy ilyen komoly figyelmeztetés, ami védekezésre kényszerítheti a kormánypártot.


Orbán Viktor pontosan tudja, hogy egy siker értékét az mutatja, hogy milyen jelentős ellenféllel szemben éri azt el. Ha például Magyarország labdarúgó válogatottja nagy gyötrelmek árán legyűri hazai pályán Andorrát, azért ugyan jár a három pont, de a focistáink nem lesznek büszkék a teljesítményükre. Ha azonban sikerült volna megverni az Angol válogatottat, az bizony fényes sikernek minősült volna. Ez utóbbi nemhogy nem sikerült, de csúfos vereség lett a vége, amit az sem szépít, hogy Schmidt Mária, Orbán Viktor kedvenc történésze a következőket üzente a brit miniszterelnökének: „Boris Johnson, maga egy kis, széteső ország élén áll. Törődjön bele és söprögessen a saját háza táján. Van mit”

Amellett, hogy Schmidt szavaiból nagyfokú frusztráció sugárzik, a Fidesz aktuális kommunikációjától alig tér el. Olyan kioktató, agresszív, sőt gyűlölködő hangvétel uralkodott el a kormánypárt soraiban, ami az egész politikai közösség lelkiállapotára utal. Nehezen tudja feldolgozni ugyanis a Fidesz, hogy az a politika, melyet Orbán Viktor iránymutatásával folytat immár 11 éve, folyamatos harcba, sokszor reménytelen küzdelembe hajszolta a kormányt. Ez persze elsősorban a külpolitikára igaz, idehaza eddig a lekezelő stílus volt a Fidesz sajátossága, ahogy néha odaszólt a lesajnált ellenzék politikusainak...

ÉPÍTŐIPAR: ILYEN BRUTÁLIS AZ ÁREMELKEDÉS - JÖVŐRE MINDEN JOBB LESZ?

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.09.13.


A korábbi árrobbanáshoz képest is még tovább nőttek az építőanyagárak. Az építőipari vállalkozások szerint az idei brutális árrobbanás miatt a kivitelezéseket sem lehet a korábbi vállalási árakon megvalósítani. Az ÉVOSZ szerint szeptembertől némi árcsökkenés érzékelhető, az év végéig kell várni, hogy normalizálódjon a helyzet.


Idén már május végéig is óriási volt a drágulás az építőiparban, júniusban aztán az alvállalkozói díjtételek, a saját tevékenységek árai és az alapanyagárak is tovább nőttek – ez derült ki a friss felmérésből, amit az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az építőipari vállalkozások körében készített. Az építőipari alapanyagok, a beépítésre kerülő építési termékek áremelkedése, a munkaerőköltség növekedése különösen nehéz helyzetbe hozta az építési piac valamennyi szereplőjét: a megrendelőket, a tervezőket és a kivitelezőket egyaránt.

Az árváltozások következtében az építményeket a legtöbb esetben nem lehet a korábbi vállalási árakon kivitelezni. A létesítmények többségénél a megrendelő és a kivitelező csak kompromisszumokkal tudja a piaci áremelkedéseket korrektül kezelni. Sok esetben szükségessé vált a szerződések módosítása, ami az árak korrekcióját, a műszaki tartalom megváltoztatását vagy a feladatok részleges időbeli átütemezését tartalmazza.

Az ÉVOSZ 400 építési vállalkozás megkérdezésével tárta fel a tervező, kivitelező, mérnöki vállalkozások, valamint az építőanyag-gyártók, és -kereskedők tapasztalatait a kialakult helyzetről. A megkérdezettek mintájában kis-, közép- és nagyvállalkozások egyaránt szerepeltek, országos lefedettséggel. A válaszadók 75 százaléka a kivitelezésben dolgozik, fele budapesti vagy pest megyei székhellyel rendelkezik...

PELÉ, PUSKÁS, POLITIKA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: HEGYI IVÁN
2021.09.10.


Amint az a 
Magyar Közlönyben is megjelent, csaknem négymilliárd forintból a névadóról készít kiállítást a Puskás Arénában Schmidt Mária alapítványa. Állítólag lesz egy traktus, amely a korabeli pártvezetés és az aranycsapat közti küzdelmet tárja a látogatók elé, miközben azt bizonygatja, hogy a vb-ezüstérmet csak a kommunista propaganda miatt élték meg csalódásként a magyarok.

Na most, a pártvezetés és az aranycsapat, de főként a pártvezetés és Puskás Ferenc között nem zajlott küzdelem. A másik állítás pedig csak akkor állja meg a helyét, ha 1938-ban is a kommunista propaganda miatt volt oly szomorú Magyarország a világbajnoki döntő elvesztése után.

Ennyit elöljáróban.

Hogy ezt a tárlatot Schmidt rendezi nekünk, sőt a nevünkben, az érdemel néhány szót. A terrorházi asszony, aki olyan történész, hogy azt is vitatja, melyek voltak a második világháború győztes hatalmai, azaz legalábbis sajátos nézetei vannak, nemrégiben azt írta: „Mintegy hetven év kiszárítás után pótolta az orbáni sportpolitika a sport alapvető tárgyi hiányosságait, javította a sportolók edzési, felkészülési feltételeit, a sportban dolgozók munkakörülményeit, jövedelmi lehetőségeit. Megújította szervezeteiket, ha kellett, új struktúrákat, működési modelleket kezdeményezett. Újra trendivé tette a sportot, a sportolást, a testedzést, aminek egészségmegőrző és támogató szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni.” Egyúttal leszögezte: „A magyar focit 1956 után politikai akarattal a margóra szorította a Kádár-rendszer.” Majd: „Csányi Sándor korszerűsítette és átláthatóvá tette a szervezet működését. (Mármint az MLSZ-ét. – A szerk.) Felszámolta a régi összefonódásokat, kiolvasztotta az évtizedek alatt aszpikba fagyott struktúrákat, és teljesítményre szorította a labdarúgás összes szereplőjét. Évek fáradságos munkáját fordította és fordítja arra, hogy a támogatások hasznosulását biztosító keretrendszer egyre jobban működjön, és az eredménycentrikus gondolkodás a magyar futball alapelvévé váljon.”

Ha ezt egy egyszerű szurkoló jegyezné, azt mondanám, megőrült. De itt tudatos hamisításról vagy végzetes tájékozatlanságról van szó. Ami a kádári margóra szorítást illeti, 1957 és 1981 között – a színészek–újságírók rangadókat nem számolva – 69 alkalommal volt legalább 60 000 néző a Népstadionban. Az első osztály átlagnézőszáma 1964-ben 16 129-re rúgott, legutóbb az NB I. öt meccsén 12 206 mindenre elszánt szurkolót jegyeztek összesen. A válogatott Eb-bronzérmet nyert 1964-ben, a kontinens legjobb négy csapata közé jutott 1972-ben. A világbajnokságon 1962-ben és 1966-ban a legjobb nyolc közé került, hatvanhatban felülmúlta a vb-n tizenkét éve veretlen brazilokat. Az olimpiai válogatott győzött az 1964-es és az 1968-as, második lett az 1972-es ötkarikás játékokon. A Vasas 1958-ban, a Győri ETO 1965-ben, az Újpest 1974-ben BEK-elődöntőt vívott. Az MTK 1964-ben KEK-döntőt játszott, az FTC 1965-ben VVK-t nyert, 1975-ben KEK-döntőt játszott, 1985-ben a Videoton UEFA-kupa-döntőbe jutott.

A „kiszárítás” még régebbi, Schmidt számítása szerint immár hét évtizedes, azaz elő lehet még jönni az 1952-es tizenhat aranyéremmel, valamint az azon az olimpián megszerzett labdarúgó-elsőséggel – attól aranycsapat az aranycsapat, különben csak ezüstcsapat lenne –, valamint például a tokiói meg a mexikóvárosi tíz-tíz ötkarikás diadallal, amelyek fényét nyilván elhomályosítja, hogy akkor még nem volt trendi a sport, csak olyan pimf példaképek akadtak, mint Bene Ferenc, Dömötör Zoltán, Kozma „Pici”, Kulcsár Győző, Németh Angéla, Rejtő Ildikó, Török Ferenc vagy Zsivótzky Gyula.

S akkor most Csányi eredménycentrikus gondolkodásáról. A helyzet az, hogy az állami százmilliárdokkal megzsírozott felcsúti „akadémia” és fehérvári futballfellegvár a most létrehozott Európa Konferencia Liga selejtezőjéből, a kontinens létező leghátsó traktusából a nyári előszezonban nyomtalanul eltűnt. Az Újpesttel együtt. De a lilák nem kapnak állami százmilliárdokat, mert tulajdonosuk belga, és Brüsszel, mint tudjuk, maga az undor, ráadásul a Megyeri útiaknak ellenfelük is volt, az FC Basel. Ezzel szemben a felcsúti P(oty)AFC meg a Fehérvár a Rigas Futbola Skola, illetve az Ararát Jereván ellen szíveskedett kiesni. A struktúra szerencsére nem fagyott aszpikba...

Mondom, megáll az ész...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2021/36. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/36. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)


ELTERJEDT NÉZET, CSAK NEM IGAZ, HOGY A HIPERINFLÁCIÓ JUTTATTA VOLNA HATALOMRA A NÁCIKAT

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2021.09.11.


Németországban nagyon sokan gondolják, hogy az 1923-as hiperinfláció jelentősen hozzájárult a nemzetiszocialista párt felemelkedéséhez. Egy idén publikált kutatás viszont több mint 500 német város inflációs és választási adatait vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a nácik nem értek el jobb eredményt a választásokon 1924 és 1933 között azokban a városokban, amelyeket jobban sújtott a hiperinfláció.

1923 januárjában 17 ezer német márkába került egy amerikai dollár. Júliusra már 353 ezer márka volt egy dollár ára, novemberben már 2,193,600,000,000, decemberben pedig 4,200,000,000,000.

A német történelmi emlékezetben ez máig is meghatározó tapasztalat, ami a német szavazók gazdaságpolitikai preferenciáira is hatással van. Németországban az inflációt sokan a mai napig a szélsőséges politikai pártok megerősödésének és a demokrácia leépülésének veszélyével kötik össze. Hans-Werner Sinn, Németország egyik legbefolyásosabb konzervatív közgazdásza nemrég például a Neue Zürcher Zeitungnak adott interjújában kötötte össze a hiperinflációt Adolf Hitler 1933-as megválasztásával. Ez alapján érvelt amellett, hogy az Európai Központi Banknak szigorúbb pénzpolitikát kellene folytatnia, és hogy hasonló okokból kellene kordában tartani a járvány alatt szabadjára engedett költségvetési költekezést.

De szintén egy ilyen példa a közelmúltból a 2008-as gazdasági válság, amikor Angela Merkel és a trojka* többek között az inflációtól tartva nem volt hajlandó közös európai hitelfelvételre, ennek pedig megszorítások és defláció lett az eredménye a déli tagállamokban.

De nemcsak Németországban elterjedt ez a felfogás. Olyan híres történészek, vagy közgazdászok is osztják vagy osztották ezt a nézetet, mint például Niall Ferguson, vagy Daron Acemoğlu. Frederick Taylor 2013-as könyvében is szerepel ez az összefüggés, bár csak egy része a magyarázatnak. És olyan nagy presztízsű médiumok cikkeiben is megjelenik ez a narratíva, mint például az Economist, vagy a BBC.

Gregori Galofre-Vilá, a Navarrai Egyetem kutatójának idén márciusban közzétett műhelytanulmánya ugyanakkor elég alapos adatelemzés alapján

nem talált bizonyítékot arra, hogy kapcsolat lett volna a helyi szintű hiperinfláció és a nácik támogatottságának egy évtizeddel későbbi szintje között.

Ahogy az a tanulmányban szereplő térképeken is látszik, az összefüggés hiánya egyértelmű: az 1920 és 1923 közti lokális infláció erősségét mutató ábrákon a magas inflációt jelző piros részek máshol vannak, mint az 1933-as, magas náci támogatottságot jelző választási eredményeket mutató vörös részek...

CSAK A MEGOSZTOTTSÁG, A ZÁRVÁNYOSSÁ VÁLT TÁRSADALOM KÉPES BIZTOSÍTANI A HATALOM ZAVARTALAN BIRTOKLÁSÁT

MÉRCE
Szerző: SZABÓ ATTILA
2021.09.12.



Vajon inkább integrálódik, vagy inkább szétesik a magyar társadalom? Mi olvasható ki válaszként a kérdéssel foglalkozó kötetből? Milyen tudati munkát kell elvégeznünk ahhoz, hogy egy méltányosabb és egyenlőbb társadalomban élhessünk a társadalmi polarizáció, az önkormányzatok leépítése és a munkaerőpiaci átalakulás ellenére?


Tavaly év végén jelent meg Kovách Imre szerkesztésében egy, a magyar társadalom integrációs mechanizmusait feldolgozó kötet Integrációs mechanizmusok a magyar társadalomban címmel (Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont – Argumentum Kiadó, 2020.). Az elmúlt körülbelül tíz év társadalmi mechanizmusait vizsgáló munkákról több recenzió készült (például itt és itt), és a szerkesztővel is számtalan interjú látott napvilágot a kötetben szereplő kutatásokról (például itt és itt). Mindennek ellenére az integrációs mechanizmusokról szóló kötetből kiemelhető néhány olyan megállapítás, ami hozzátesz a közös gondolkodáshoz...

„TÖBBSÉGÉBEN IDŐS, KRÓNIKUS BETEGEK” – HÁNY ÉLETÉVET VESZTETTÜNK A JÁRVÁNY MIATT?

TELEX
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2021.09.13.


A koronavírus-járvány tavaly őszi
második hullámától kezdve nagy viták övezik Magyarországon azt a kérdést, hogy mennyire számít súlyosnak a hazai halálozási adat, és milyen mérőszám alapján lehet egyáltalán lefolytatni ezt a vitát. Kézenfekvő a halálesetek számának figyelése, ennek az értelmezését viszont definíciós és módszertani problémák nehezítik. De még ha tökéletesen és ellentmondásoktól mentesen lehetne is meghatározni, hányan haltak meg a járvány miatt, akkor is lenne egy probléma: nem biztos, hogy a halottak száma elég jó mérőszám, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy valaki egészséges fiatalként vagy beteg idősként hal bele a koronavírus-fertőzésbe.

Ezért szokás a helyzet árnyalására egy másik mérőszámot használni: az elvesztett életéveket. Ennek a lényege az, ami a nevéből is sejthető: nem pusztán azt nézzük, hogy hány ember halt meg, hanem azt is számításba vesszük, hogy hány évesek voltak, és várhatóan mennyi ideig éltek volna még, ha nem fertőződnek meg. Ezzel az életkori súlyozással pontosabb képet kaphatunk arról, hogy mekkora népegészségügyi terhet jelent a járvány. Azonban az elvesztett életévek számolása sem problémamentes.

- Ebben a cikkben bemutatjuk, mik ezek a problémák, hogyan lehet kezelni őket, mi nehezíti az eredmények értelmezését, és miért hasznos mégis az elveszett életévek kiszámolása.

- Azt is megmutatjuk, hogy hány életév veszett el Magyarországon a koronavírus-járvány miatt.

- Ebben Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense lesz segítségünkre, aki kiszámolta ezt a járványspecifikus életévveszteséget. Az erről szóló tanulmánya a közelmúltban jelent meg a világ egyik legrangosabb epidemiológiai szaklapjában, a European Journal of Epidemiology folyóiratban.

- Az eredményeiből kiderül az is, hogy bár a hivatalos kommunikáció lépten-nyomon hangsúlyozza, hogy a halálos áldozatok többsége krónikus beteg volt, ennek nincs nagy szerepe az elveszett életévek számában...


MINDENKINEK MINDENT ÍGÉRTEK A MINISZTERELNÖK-JELÖLTEK, AZ ELSZÁMOLTATÁSBAN EGYETÉRTETTEK, IGAZI VITA HADHÁZY ÉS TÓTH JELÖLÉSE KÖRÜL VOLT CSAK

HVG
Szerző: LENGYEL TIBOR
2021.09.12.


A NER rendszerének lebontásában, a fideszesek felelősségre vonásában, és a korrupciós ügyeken meggazdagodottak elszámoltatásában mind egyetértettek az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek első tévévitájukon, még ha máshogy is közelítenék meg mondjuk az adórendszer vagy a jogállam reformját. Igazi vita csak Hadházy Ákos és Tóth Csaba zuglói képviselőjelöltek támogatása körül alakult ki.

Szinte mindenben egyetértett alig egy héttel az előválasztás előtt rendezett tévévitáján az öt ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Dobrev Klára (DK), Fekete-Győr András (Momentum), Jakab Péter (Jobbik), Karácsony Gergely (MSZP-Párbeszéd-LMP) és Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom) az ATV-n rendezett csaknem kétórás vitában olyan fontos politikai témákban fejtették ki véleményüket, mint a bérek, adók, nyugdíjak és szociális ellátás, továbbá az egészségügy és az oktatás, valamint a korrupció, és az elszámoltatás kérdésköre. A nagy egyetértésben igyekeztek azért az apróbb, megközelítésbeli különbségeket is hangsúlyozni, de vita igazán csak amiatt alakult ki köztük, hogy Zuglóban miért Hadházy Ákost vagy Tóth Csaba képviselőjelöltségét támogatják.

Ki mit tenne az első héten?
...

SZABAD SZEMMEL: A PÁPA MEGTALÁLTA A MÓDJÁT, HOGY ÜZENJEN ORBÁNNAK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.09.13.


Az Istent nem lehet erős embernek tekinteni, aki elnémítja az ellenfeleket.

New York Times

Ferenc pápa megtalálta a módját, hogy üzenjen a bevándorlást élesen elutasító, igencsak jobbos Orbán Viktornak, de kifogásait nem szemtől szembe mondta el, hanem akkor, amikor a magyar katolikus püspököknek beszélt. Kifejtette, hogy a főpapságnak támogatnia kell a sokszínűséget, a kormányfő számára pedig az volt a mondandója, hogy az Istent nem lehet erős embernek tekinteni, aki elnémítja az ellenfeleket. Azon felül a vallási gyökerek révén kitárhatjuk karunkat mindenki felé.

Továbbá a Magyarországon élő nemzetiségek, kisebbségek, migránsok és az egyes vallások hozzásegítettek ahhoz, hogy az ország kultúrája sokféle legyen. A sokszínűség persze az elején gyakran félelmeket vált ki, mert megrendíti a biztonságot és a nyugalmat. De egyben lehetőségek nyújt arra, hogy a testvériség felé forduljunk. Amikor másfajta kultúrákkal, nemzetiségekkel, politikai és vallási felfogásokkal szembesülünk, akkor vagy azt csináljuk, hogy az úgynevezett identitásra hivatkozva mereven bezárkózunk, vagy kitárjuk szívünket mások felé és együtt váltjuk valóra a testvéri társadalom álmát.

Sürgette egyben, hogy a magyar katolikus egyház emeljen új hidakat, ily módon járuljon hozzá a párbeszédhez. Mutassa meg igazi arcát és legyen fényes jelkép az ország számára.

Ehhez képest a kormányfő azt a levelet adta ajándékba másolatban a vendégnek, amelyet még IV. Béla küldött Rómába, elpanaszolván az akkori pápának, hogy jönnek a tatár seregek, de az egyháztól üres szavakon kívül nem kap más segítséget.


A jelentés kitér arra, hogy Magyarországon jövőre fontos választások lesznek, Orbán erre készülve igen jó viszonyt alakított ki fundamentalista katolikusokkal, akik jelentős része nem ért egyet Ferenc irányvonalával. Ugyanakkor a kiutalt milliókkal megvette a magyar egyház hallgatását. Ám a vendég pont arra figyelmeztetett, hogy hiba összekeverni a politikát és a vallást.

A helyszíni tudósítás azzal zárul, hogy Magyarország mind inkább magára marad a földrészen. És a Hősök terén tegnap sokan érezték, milyen ellentétek vannak az egyházfő és a magyar vezető között. Illetve hogy nem tudják, hová álljanak a kettő között.

Washington Post

A pápa azt sürgette az orbáni Magyarországtól, hogy az nyújtsa ki a kezét mindenki felé. Ezt azután mondta, hogy találkozott a szélsőjobbos autokratával, aki a bezárkózó Európa víziójának bajnoka. Megjegyzése óvatos, de egyértelmű bírálat volt a migránsellenes politikának címezve, miután a miniszterelnök méregnek minősítette a bevándorlást. Az állásfoglalást sokan várták, miután Ferenc gyakorlatilag a politikai ellenpontjával találkozott.

A megbeszélést protokolláris okokból nem lehetett kikerülni. Orbán számára viszont egyensúlymutatvány volt, mert egyfelől üdvözölnie kellett a vendéget, aki egészen másként ítéli meg Európa jövőjét, másfelől viszont tiszteletet kellett mutatni, ha meg akarja tartani a katolikus választókat.

A találkozót óvatosan rendezték meg, de tartalmazott néhány fura elemet. A vatikáni kamerákat ugyanis mindjárt az elején lekapcsolták. Utána viszont Orbán gyorsan feltette a világhálóra a közös képet, hozzátéve, hogy azt kérte a Szentatyától: ne engedje elpusztulni a keresztény Magyarországot. A katolikus egyházközpont csupán annyit közölt, hogy az eszmecsere szívélyes volt. Viszont nem esett szó a migrációról, ahol talán a legnagyobb ez eltérés kettejük véleménye között. A jelentés hozzáfűzi, hogy ebben a kérdésben egyre inkább a magyar vezető hozzáállása terjed el Európában.

FAZ

Orbán Viktor azt terjeszti: azt kérte a pápától, hogy az ne engedje eltűnni a világból a keresztény Magyarországot, amire válaszul az úgy reagált, hogy nem szabad mereven védelmezni az ún. identitást. Továbbá hogy nyitottnak kell lenni mindazokkal szemben, akik napjainkban szükséget szenvednek.

Ugyanakkor független sajtóforrások nehezményezték, hogy Orbán a találkozóról készült felvételre rátette a saját logóját, úgy küldte szét. Vagyis választási célokra használta fel az eseményt.

A vendég a vallások képviselői előtt határozott harcot követelt az antiszemitizmus ellen. Mint kifejtette, a lappangó zsidógyűlölettel szemben az együttműködés és a testvériség hajlandóságát kell felmutatni. Arról is beszélt, hogy az igazi isten és a bennünk rejlő bálvány között alapvető különbség van, mert a Megváltó a keresztfán nyugszik, annak a hamis istenségnek az ellentéteként, amelytől azt várjuk, hogy erővel uralkodjon és elhallgattassa ellenségeinket.

Der Standard

Ideológiailag világok választják el egymástól a kereszténység önjelölt védelmezőjét, Orbán Viktort, illetve a reformbarát pápát. Előbbi jobboldali-populista, aki nacionalista és bevallottan ellenez minden univerzalizmust. Vagyis nézeteik szögesen ellentétben állnak egymással. Ferenc szót emel a kirekesztettekért és a menekültekért, megértést mutat a melegek iránt. Ezzel szemben a magyar politikus fémkerítésekkel, szögesdróttal zárja le az országot a menedékkérők előtt, jogellenesen kitoloncolja az illegális migránsokat. Magát azonban a kereszténység védelmezőjének, az utolsó végvári kapitánynak tartja, aki megóvja Európát a muzulmán bevándorlók „áradatától”.

A kereszténységet ultrakonzervatív módon értelmezi, aminek külön völkisch színezetet is ad. Ezzel szemben az egyházfő túl kíván lépni az elavult hagyományokon, a váltókat a korszerű reformok irányába igyekszik átállítani. Ily módon azonban ellenségképpel ér fel Orbán és az ideológusai számára. A kormánybarát média sorra neki támad. Azzal vádolja, hogy elárulja az „igazi” kereszténységet. Rafinált módon Orbán ugyanezt pedzegette tegnap a találkozó után közzétett kép kapcsán.

Ilyen légkörben nem mutatkozott nagy lelkesedés a látogatás iránt, a KDNP lapja meg is kérdezte: ennyit embert tud csupán felmutatni a magyar katolicizmus? Igaz, a kommentárt utána gyorsan levették a világhálóról. Viszont rokonszenve jeleként az ellenzéki önkormányzat a pápától vett idézeteket rakott ki Budapesten.

Libération

Sokkszerű volt látni az éles különbséget a nacionalista Orbán és a humanista pápa között. Ők ketten már 2016-ban egészen másként reagáltak, amikor Ferenc három szír muzulmán családot vitt magával Leszbosz szigetéről, a magyar kormány viszont kerítést épített. Amire az egyházfő azt mondta, anélkül, hogy néven nevezte volna a delikvenst: nacionalista politikusok olyan beszédeket tartanak, amelyek Hitler 1934-es megnyilvánulásaira emlékeztetnek.

Ezek az összecsapások visszatükröződnek az Orbán-klán sajtójának jó néhány cikkében is, amelyek nem győzik ekézni a Szentatyát, annak menekültbarát álláspontja miatt. Az idevágó kormányzati propaganda áradata folytán sok katolikus beismeri, már nem is tudja, hová tegye a Szentatya véleményét. Zalatnay István református pap és filozófia professzor szerint egyesek már azt vallják, hogy Krisztust nem is a pápa, hanem Orbán testesíti meg méltóképpen.

Viszont az Orbán-féle politikai kereszténység lassan sok hívőt összezavar. Stark Tamás történész azt kérdezi: miként vallhatja magát kereszténynek ez a kormány, amikor szüntelenül a hajléktalanok a romák és a menekültek ellen uszít? Még nincsenek sokan azok a volt jobboldali szavazópolgárok, akik a Fidesz ellen kampányolnak. De az orbáni jobboldal szép lassan kezd hasadni.

Süddeutsche Zeitung

Von der Leyen azt mondta, alaposan elő kell készíteni a jogi eljárást Magyarország és Lengyelország ellen, itt nem segít, ha visszatartják a két kormánynak előirányzott támogatásokat. Az újságnak nyilatkozva a Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy érvényt kell szerezni a jognak, határozottnak kell maradni, és keresni kell a párbeszéd lehetőségét. Szerinte az EU következetesen járt el a jogállam védelmében, de Varsóra pénzbüntetés vár, ha nem visszakozik.

Sok szakértő és EP-képviselő már hónapok óta sürgette, hogy az EU kezdeményezze az Európai Bíróságnál Lengyelország megbüntetését. Katarina Barley, az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke úgy látja, hogy Brüsszel sajnos, túl sokáig várt, de hogy miért most lépett, az rejtély. Erre von der Leyen úgy reagált, hogy mindig megindították a szerződésszegési eljárást, amikor sérült a közösségi jog. Ugyanakkor Merkel két napja kijelentette Varsóban: az ellentéteket tárgyalások útján kell megoldani.

Spiegel


Az unió igazságügyi biztosa úgy látja, hogy az EU nem engedhet a jogállam kérdésében, mert itt a közös jogrend alapjairól van szó, ezért ha pl. Lengyelország továbbra is köti az ebet a karóhoz, akkor újabb eljárások is indulhatnak. Reynders úgy véli, hogy a Bizottság nem tétlenkedett, hanem nagyon is sokat tett, hogy tisztába tegye az ügyet. Hiszen az eltelt években két jogállami jelentést is készített, tárgyalt azokról az érintett kormányokkal, miután egyes országokban rendszerszintű gondok jelentkeznek. Amely hatalmak nem hajlandóak érdemben orvosolni a problémát, azok ellen immár kötelezettségszegési eljárás van folyamatban.

Viszont Brüsszel egyetlen országot sem büntethet meg kénye-kedve szerint, csak azért mert annak bizonyos kérdésekben más a véleménye. Az ellentétek rendezésére megvannak a megfelelő csatornák, tárgyalni kell, nem lehet ajtóstul rohanni a házba. Varsó viszont azzal húzta ki a gyufát, hogy nem tett eleget az Európai Bíróság ítéletének és nem számolta fel a Legfelsőbb Bíróság mellett működő Fegyelmi Tanácsot. Ezért kezdeményezett ellene jelentős napi pénzbírságot a Bizottság.

A politikus jelezte, hogy Magyarország és Bulgária is hasonló bánásmódra számíthat, ha nem enged. Ugyanakkor cáfolta, hogy a cél Lengyelország kiszorítása volna a közösségből. Ám lépni kell, mert itt már a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége forog kockán.

Süddeutsche Zeitung

Egyre mélyül az árok Európa nyugati és keleti fele között, miután magyar és lengyel politikusok sokkal inkább érdeklődnek a pénz és a hatalom, semmint a szabadság és demokrácia iránt. Nyugaton viszont lekezelően nyilatkoznak a fiatal demokráciákról, a Bizottság azonban közbe tudna lépni az elidegenedés ellen.

Hogy Lengyelország milyen messzire került a jogállamtól, azt jól megvilágította a hét végén Merkel, amikor varsói búcsúlátogatásán az egykori Szolidaritást méltatta. A mai lengyel kormány éppen a nehezen kivívott demokráciát építi le, fokozottan ellenőrzése alá vonja a sajtót és a bíróságokat, így befolyásolni tudja a választásokat.

Úgy tűnik, jelenleg a földrész nem összenő, hanem a két része egyre távolabb sodródik egymástól. A keleti politikában kevés dolog állandó. Egyes előrejelzések szerint az életszínvonal 30 év múlva éri utol a nyugati szintet. A társadalom fejlődése pedig még lassabban halad.

De semmiképpen sem a demokratikus, liberális irányban. Sőt, egyes országok intoleránsabbak, kirekesztőbbek, mint a szocializmus idején. Pont a magyar, lengyel és szlovén vezetők fontosabbnak tartják a pénzt és a hatalmat, mint a demokráciát, pedig egykor az utóbbiért küzdöttek. Most viszont azt magyarázzák be mindazoknak, akik az útszélén maradtak az új rendben, hogy a jogállami alapok nem is lényegesek.

Ebben támaszkodnak az alávaló régi kelet-nyugati előítéletre, miszerint az arrogáns és terjeszkedő liberális Nyugat fenyegeti a nemzeti identitást és a közösséget. Továbbá lebecsüli vagy semmibe veszi a kevésbé fejlett Keletet. És ebben sajnos, van is valami. Európa megosztott és ez így is marad, amíg nem egyenlő félként viszonyul egymáshoz.

A gyűlöletbeszéddel nem csupán a magyar vagy a cseh miniszterelnök ássa tovább az árkot. A Nyugat úgy tesz, mintha a másik fél elviselhetetlen teher volna, illetve panaszkodik, mennyi pénzt elvisz a Kelet – mintha ott nem húzna hasznot az olcsó munkaerőből. Ez a logika pont azokat az értékeket viszi a képtelenségig, amiket Orbán bevallottan kétségbe von, de amik elvileg azonos jogokat szavatolnak mindenkinek. Így amikor pl. Magyarország korlátozza a melegek jogait, akkor az EU-nak közbe kellene avatkoznia. Ám megelégszik a bírálatokkal.

Az EU feladata, hogy összetartsa a kontinens országait. Azokat is, amelyek még nem tagjai. Ennek érdekében sokkal egyértelműbben kellene eljárnia. A közös értékek megszegése esetén önmagukban az egyeztetések nem segítenek. Be kell vetni a meglévő jogi eszközöket. De az sem elegendő, hogy a Bizottság pénzbüntetést indítványozott Lengyelország ellen. A testület túl hosszú ideje a saját hitelét ássa alá azzal, hogy vonakodik és csupán szemléli az eseményeket.

Ez kiábrándítja mindazokat, akik a másik oldalon bíznak az unióban és szembeszállnak a korrupcióval, illetve a demokrácia felszámolásával. Ők azok, akik segíthetnek leváltani a Fideszt, valamint a PiS-t. Brüsszelnek gondoskodnia kell arról, hogy a két választás demokratikus legyen.

15 ÉV UTÁN ELŐSZÖR: MINISZTERELNÖK-JELÖLTI VITA A TÉVÉ KÉPERNYŐJÉN

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2021.09.12.


Orbán Viktor utoljára 2006-ban állt a kamerák és Gyurcsány Ferenc elé, hogy érveivel bizonyítsa – ő az alkalmas személy az ország vezetésére. Vesztett. Azóta kerüli a hasonló jellegű megmérettetést. Most viszont az előválasztás ellenzéki miniszterelnöki aspiránsai nem menekültek, inkább ütköztették érveiket az ATV stúdiójában.


Miután az Új Világ Néppárt jelöltje, Pálinkás József kiesett a versenyből, öten vágtak bele az első körös tévévitába, hogy a nyilvánosság előtt bizonyítsák – ki a meggyőzőbben érvelő jelölt, aki átvehetné Orbán székét. Dobrev Klára, Fekete-Győr András, Jakab Péter, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter egyenlő eséllyel és energikus kampánytechnikával igyekezett bizonyítani a rátermettségét.

A műsort Simon András moderálta, a témaköröket előre megkapták a jelöltek, volt idő felkészülni többek között a korrupció, a gazdaság, az egészségügy tervezett megreformálásából.

A megszólalás sorrendje előzetes sorsolás szerint zajlott, bár a műsort megelőzően kikérték a nézők szimpátiavéleményét. Ennek alapján Karácsony Gergely (MSZP, Párbeszéd, LMP) 34, Dobrev Klára (DK) 29, Fekete-Győr András (Momentum) 20, Jakab Péter (Jobbik) 10 és Márki-Zay Péter (MMM) 7 százalékon állt.

Karácsony, Márki-Zay, Fekete-Győr, Dobrev és Jakab álltak a pult mögött és az előzetes sorsolást követő sorrendben, megszabott időkeretben mondhatták el a programjukat egy-egy rövid bemutatkozó videószpotot követően...

A PÁPA ELKERÜLHETETLEN PROTOKOLLNAK TEKINTETTE AZ ORBÁNNAL VALÓ TALÁLKOZÁST - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.09.13.


Ferenc pápa a harmadik olyan prominens személy, aki Orbán meghívására Magyarországra érkezik. A nemzetközi sajtó az egyházfő magyarországi látogatását elemzi. Orbán migrációs politikája egyre több követőre talált, a pápa az antiszemitizmus veszélyeire figyelmeztetett.

Magyarországon volt a Fox TV sztárja, Tucker Carlson és Rod Dreher, az egyik legismertebb amerikai konzervatív véleményvezér. Harmadjára érkezett a pápa. Mindhárman kivívták a világ figyelmét és a sajtó érdeklődését. A pápa látogatásának azonban korántsem az az üzenete, mint az előtte érkezőknek – írja az American magazin (az American Enterprise Institute agytröszt folyóirata), ami úgy fogalmazott, a pápa nem ünnepelni jött az orbáni szlogent: ’Magyarország az első’.

Ferenc pápa arra kérte Orbán Viktort, hogy nyújtsa ki kezét mindenki felé, legyen véleménye megalapozott, nyitott, gyökerezzen a valóságban és legyen tapintatos mindenkivel. Illetve beszélt a gyűlöletről és az erőszakról is – foglalta össze a pápa 7 órás budapesti vizitjét a Washington Post, ami egy videót is beékelt az írásba, amely Orbán, Áder és Semjén pápával folytatott 40 perces beszélgetésén készült. Megjegyzi, hogy a kormányfő és a pápa közti politikai nézetkülönbségek miatt nem véletlenül nem közvetítették élőben a találkozót, ami zárt ajtók mögött zajlott.

A pápa beszédében tapintatosan, és vallásos terminológiával, de elég világosan értésre juttatta, hogy nem ért egyet a magyar kormányfő menekültellenes politikájával. Úgy értékelte a WaPo, hogy a pápa részéről csak elkerülhetetlen protokoll volt a hivatalos látogatás. Viszont nagyon körültekintően szervezte meg a magyar fél, és fölöttébb furcsa elemeket tartalmazott. Még a vatikáni kamera is ki lett kapcsolva a megbeszélés idejére.

Később a Vatikán nagy általánosságokat mondott: a szívélyes találkozón a magyar egyházak, a környezetvédelem, és a család védelme voltak a fő témák. Azaz a migrációt nem hozták szóba, pedig a katolikus egyházfő erkölcsi parancsnak tekinti a menekültek befogadását. Emlékezhetünk, hogy 2016-ban Görögországba látogatott, a menekültválság kellős közepén és 12 szíriai menekültet ültetett fel hazafelé a saját gépére.

A cikk szerint a pápa ezen álláspontja nem aratott osztatlan sikert, ellenben Orbán migrációs politikája egyre több követőre talált. Kitér arra is, hogy a több tízezres tömegben a szervezők nem követelték meg a távolságtartást, és maszkot sem viseltek az emberek. A pandémia idején ez a pápa második külföldi nagy vizitje, márciusban négy napot Irakban töltött.

A gépen vele utazó újságírók szerint az utazás során a pápa kifejezetten jó hangulatban volt, de látszott, gyűjti erejét a nap hátralévő részéhez. Elnézést kért amiatt is, hogy ülve beszélt, s megjegyezte, már nem vagyok 15 éves.

A BBC a vallási vezetőkkel folytatott beszélgetést emeli ki, abból is azt a megjegyzést, miszerint az antiszemitizmus továbbra is lappang Európában. Ferenc pápa figyelmeztetett, hogy ez egy olyan gyutacs, amit nem szabad meggyújtani. A BBC idézi a főváros által kihelyezett, a pápai álláspont mellett hitet tevő óriásplakátok szövegét is. 

A kínai központi hírügynökség is a mindenki felé nyújtsd a kezed üzenetet emelte ki a pápai beszédből, viszont a két közéleti személyiség közti éles ellentétet elemezve megjegyzi, hogy Orbán hívei és médiája élesen bírálta a katolikus egyházfőt.

Az Al Jazeera kiemeli: Ferenc pápa a migrációellenes Orbán Viktorral egy kurta vizit erejéig találkozott, amely során sokkal nagyobb nyitottságra kérte a magyar kormányfőt.

A szélsőséges jobboldali sajtóorgánumként ismert Breibart News Orbán szavaival emlékezett a szeptember 11-i terrortámadásra, és a megemlékezés alkalmával egy sajátos értékelést adott. Hisz a magyar miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy terrortámadás bebizonyította, hogy a keresztény civilizáció békéjéért és biztonságáért nap mint nap meg kell küzdenünk.

A Breibart szerint Orbán a világ egyik leghatékonyabb határvédelmi rendszerét építette ki, hogy ezzel megakadályozza a 2015-ös európai migrációs válság nyomán lehetséges a terrort. Bírálta a Breibart Boris Johnsont, aki a megemlékezés alkalmával kiadott közleményében meg sem említette a keresztény civilizációt, bezzeg Orbán, ehelyett a szabad emberek szabad akaratának megtöréséről írt, ami szerinte az Al-Kaida célja volt.

A Budapest-Prága gyorsvasút építése lesz az egyik fontos témája Orbán Viktor prágai látogatásán szeptember végén, amikor kollégájával, Andrej Babissal találkozik – írja a Kafkadesk helyi portál. A cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy a találkozóra pár nappal a választások előtt kerül sor, amikor a tét Babis folytatja-e vagy sem. Emlékeztet arra, hogy Orbán 2020-as, legutolsó prágai vizitje során tüntető tömegek fogadták nem kis botrány kíséretében, akkor éppen az SZFE és a színházak függetlenségének felszámolása váltotta ki a felháborodást.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

FERENC ELMENT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.09.13.


És akkor a fényes tekintetű Orbán kimondta a tutit, mit kívánna karácsonyra a Jézuskától. Ferenc pápán keresztül üzent neki, mert Ferenc bármily közel is áll a mindenhatóhoz, önmaga azért mégsem az. Így, amikor a fényes tekintetű azzal a kéréssel járult Ferenchez, hogy „ne hagyja elveszni a keresztény Magyarországot”, akkor nem azt kívánta, hogy a pápa őszentsége adja még kölcsönbe a svájci gárdáját a TEK mellé Gyurcsány és a migráncsok ellen. Hanem azt óhajtotta őszentségétől, beszélje meg a teremtővel, hogy ez a kupleráj, ami kies hazánk, így merevedjen bele az időbe, ahogyan most éppen van. Vele a trónuson.

Ami nincs, az viszont nem tud elveszni. Mert keresztény Magyarország csak az Orbán kótyagosan aljas fejében van, a valóságban ilyen egyáltalán nem létezik. Erre a példa, hogy a keresztény újság publicistája az eucharisztikus bigyó második napján azon kesergett, hogy nem érdekli az embereket a dzsemborijuk, igaz a bejegyzést aztán villámgyorsan el is tüntették. A valóság ugyanis fájdalmas, ezért mesékbe menekülnek matyóruhás és frissen megtért Tóth Gabival, aki érezte magában az Istent mindig is, csak liberális pályatársak, lemezkiadók visszagyömték bele. Most, hogy a pátosz meg áhítat jobban fizet, utat tört a Gabiban a tiszta hit.

Ez a baj vele, de ez az ő nyomora és a keresztény Magyarországé. Hogy nem Isten-, hanem pénzalapú, és azt tudjuk, Jézus mit csinált a kufárokkal. Most akkor Ferenc mit tegyen ezzel az Orbánnal? Derűs, bölcs és jó ember, ezért mosolyog a gonoszra, aki viszont vicsorogva, szemében gyűlölettel rogy meg félig előtte, mert ezzel az emberrel és a hozzá tartozó ideával kezdeni mit nem tud. Ha kereszténynek hazudja magát, meg kell hajolnia előtte, ha ugyanúgy demens vénembernek tartja is, mint az Ötös Számú Tagkönyv névre hallgató pincsije. Egyébként Orbán még ez alkalommal sem tudott meglenni sunyi politizálás nélkül, mert ajándékot is adott a szentatyának...

A SZIMBOLIKUS CSATA NAPJA - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2021.09.13.


Jó reggelt! Ma is meleg, napos idő lesz.

4 legfontosabb hírünk most

Akkor nagyon kikattantam, amikor a muszlimnak megpuszilta a lábát. Riportunk a vasárnapi pápalátogatásról